Pénteken az iskolák tábláira rákerül a Vakáció utolsó (pontosabban első) betűje is: június 15-én hivatalosan is befejeződik a 2011/2012-es tanév. Idén nemcsak a diákok, hanem maga az oktatási államtitkár is bizonyítvány kapott.

Az egyetemistákból és főiskolásokból álló Hallgatói Hálózat (HaHa), az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat (OHA) és a pedagógusokat, szülőket, közoktatási szakembereket felsorakoztató Hálózat a Tanszabadságért (HAT) közösen adta át az értékelőt. A Hoffmann Rózsára nem túl hízelgő (érdemjegyben kifejezve: elégtelent érő) dokumentumot az államtitkár egyik munkatársa vette át csütörtök délután. Az akción egyben bemutatták azt a helyzetértékelést is (hívjuk stílszerűen szöveges értékelésnek), amelyet Hoffmann Rózsa mellett megkap az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatási biztosa is.

Fotók: Berecz Valter

"Hazám, hazám te mindenem, a jövődet rontod el végérvényesen" - így kezdte beszédét Závada Pál az államtitkár szakmai gyakorlatát értékelő bizonyítvány átadásakor. Az író szerint Hoffmann Rózsának állították ki a bizonyítványt, aki a minisztériumban töltötte gyakorlatát, de témavezetője Orbán Viktor miniszterelnök volt, így kettőjük közös munkáját értékeli elégtelenre a bizonyítvány. Závada hozzátette, voltak írók és lesznek is, akikről később derül ki, hogy mennyit érnek, de "virtigli nyilasokat ne tessenek a NAT-ba tenni!".

Nahalka István oktatáskutató, a Hálózat a Tanszabadságért részéről azt mondta, pedagógiai szakos hallgatókat oktat, de az új felsőoktatási törvény szerint amit eddig tanított, annak a 80 százalékát ki kellene dobnia az ablakon. Hozzátette, amíg katedrát kap, nem fogja ezt tenni, hanem meggyőződése szerint tartja az órákat.

Gáncs Anna docens, az Oktatói Hálózat képviselője szerint Hoffmann Rózsa törvényei az ambíció és a tudás arculcsapását képviselik, a jelenlegi oktatáspolitika pedig a társadalom kettészakítását fogja eredményezni. Mint mondta, ők is tudják, hogy reformokra szükség van, sőt jobban tudják, de nem ezekkel a módszerekkel.

Kóbor Andrea egyetemista - a Hallgatói Hálózat tagja- azt mondta, hogy nagyon, nagyon dühös az arrogancia és előkészítetlenség miatt, amivel "ezt a dühítően igazságtalan felsőoktatási törvényt megalkották". 32 ezer emberrel kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, neki is két barátnője ment inkább külföldre tanulni, mert nem akarták itthon aláírni a hallgatói szerződést, tandíjra viszont nincs pénzük. "Elmentek, miért jönnének vissza? Ha a legjobbak mentek el, akkor kik működtetik majd a jövőben ezt az országot?" - tette fel a kérdést.

A bizonyítványt Taisz Miklós vette át a minisztérium részéről.

A három szervezet szerint a decemberben viharos gyorsasággal, átgondolatlanul elfogadott felsőoktatási, köznevelési és szakképzési törvények, valamint az azokat kiegészítő kormányrendeletek súlyosan korlátozzák az Európai Unió alapértékeit, és nem szolgálják sem a tudásalapú társadalom kialakítását, sem a foglalkoztathatóság növelését. A dokumentum szerzői kijelentik, hogy a kormány az oktatási rendszer átalakításánál „nem a felmérések és kutatások adataiból, hanem bizonyos gazdasági érdekcsoportok törekvéseiből, valamint saját, ideologikusan átszínezett, a valóság tényeit figyelmen kívül hagyó elképzeléseiből indul ki”. A kormányzat, szerintük retorikai eszközökkel fedi el azt a tényt, hogy politikája valójában az európai értékekkel és az európai fejlesztési törekvésekkel ellentétes irányba halad.

Az Orbán-kormány intézkedései az oktatásra fordított költségek csökkentésére, a középosztályi érdekek érvényesülésére, az oktatási ágazat ideológiai-politikai átszabására és a kormányzati centrum hatalmának növelésére irányulnak – olvasható a több mint 20 oldalas helyzetjelentésben.

A Távolodóban Európától című helyzetjelentés szerint a kormány oktatáspolitikai intézkedései „a magyar köz- és felsőoktatás visszafejlesztésének lehetőségét hordozzák, és így az EU2020 stratégia fő célkitűzéseivel ellentétes következményekkel fenyegetnek”. A szerzők tovább is mennek: kijelentik, a kormány a gazdaságpolitikai sikertelenséget többek között a közszolgálatokból való indokolatlan és aránytalan elvonásokkal kompenzálja. Az államépítés, az állami hatalom koncentrálásának növekvő költségeit a közszolgáltatásokra terheli.

Az Európai Unió többek között azt várja el tagjaitól, hogy 2020-ig a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá szorítsák. A felsőoktatást érintő uniós célkitűzés szerint el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós polgárok legalább 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Ugyancsak szoros kapcsolatban van az oktatási és képzési rendszerrel az a célkitűzés, hogy az EU legalább 20 millióval csökkenteni tervezi azok számát, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Az Unió által megfogalmazott 2020-as tervekhez képest a magyar kormány jóval szerényebb vállalásokat fogadott el, de az utóbbi hónapok kormányzati döntései még ezek elérését is nehezíteni fogják – áll a helyzetjelentésben.

Szerző : BI