Olyan mértékű most Magyarországon a korrupció, hogy miniszterek is megvesztegethetőek. Lengyel László közgazdász (Heves Megyei Hírlap, 1993. október 30-31.)

Nem szabad elfogadni, hogy a korrupciót a piacgazdaság hozta ránk. A korrupciót rendszerré a hiánygazdaság tette. Bod Péter Ákos közgazdász (Magyar Nemzet, 1997. május 24.)

A korrupció az, amiből téged kihagynak. Hofi Géza humorista (Népszava, 1998. január 2.)

A magasan burjánzó korrupciót kell megszüntetni, mert nem a kisember lop, hanem az, aki helyzetben van. Thürmer Gyula munkáspárti politikus (Színes Hírnök, 1998. április 4.)

Fotó: MTI / Soós Lajos

Orbán Viktornak nincs más dolga, mint hogy agyagba döngölje az inflációt, a bűnözést, a korrupciót és a munkanélküliséget. Bekes József újságíró (Somogyi Krónika, 1998. május 28.)

Egyetlen szervezet mentes teljes mértékben a korrupciótól: a maffia. Kránitz Mariann kriminológus (Magyar Nemzet, 1999. március 30.)

Korrupcióval szinte mindenütt találkozhatunk, ahol valamilyen hatósági engedély vagy jogosultság van jelen. Sárközi Ferenc Baranya megyei rendőrfőkapitány (Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember 27.)

Nekem jogi szempontból az a korrupció, ami bizonyított, ami miatt vádat lehet emelni, és amely cselekményt a bíróság jogerősen elítélte. Polt Péter legfőbb ügyész (Napló, 2000. október 2.)

Az általában vett korrupció az, amikor valaki valamilyen ellenszolgáltatásért valamilyen különös előnyt biztosít. A balkáni változat az, amikor olyan dologért kell fizetni, amely teljesen természetes módon járna az illetőnek. Zsigmond Attila MDF-politikus (Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november 24.)

Minél kisebb az állami befolyás, annál kevesebb teret kap a korrupció. Békesi László közgazdász (Magyar Hírlap, 2000. november 25.)

A korrupcióval szembeni tehetetlenséget elnevezték demokráciának. Podmaniczky Szilárd író (Délmagyarország, 2001. január 5.)

A korrupciónak nincs veszélytelen formája. Dávid Ibolya MDF-politikus (Heves Megyei Hírlap, 2001. március 13.)

A privatizációnál csak egy nagyobb esély van a korrupcióra, ha állami tulajdonban marad a vagyon. Medgyessy Péter bankár (Magyar Nemzet, 2001. május 16.)

Fotó: Neményi Márton

Két alapkövetelménynek kell megfelelni ahhoz, hogy a korrupciónak ne legyen élettere. Az egyik az elszámoltathatóság, a másik az átláthatóság biztosítása. Kovács Árpád, az Állam Számvevőszék elnöke (Magyar Nemzet, 2001. május 25.)

Máshol is van korrupció, de mi legalább bevalljuk. Gergényi Péter országos rendőrfőkapitány (Vasárnap Reggel, 2003. november 30.)

Nálunk még a korrupció sem működik. Lengyel László közgazdász (Hetek, 2004. április 2.)

A korrupció fő oka a politikai elit. A kisemberek csak tanulnak tőlük. Tribolt Lajos újságíró (Fejér Megyei Hírlap, 2008. szeptember 27.)

Az elmúlt húsz év nálunk a gazdaság és a politika vadházasságáról szólt, amit sokan tapintatlanul korrupciónak neveznek. Ágh Attila politológus (Népszava, 2009. szeptember 15.)

A korrupció csak ott virágzik teljes pompájában, ahol a becsületes embert elhallgattatják a hatalmasok. Kertész Ákos író (Népszava, 2009. november 5.)

Korrupcióban fuldoklik ma az ország. Sólyom László köztársasági elnök (Népszabadság, 2010. január 2.)

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

A magyar demokrácia betegsége, hogy a politikát átszövő korrupció fokozatosan kiküszöbölte a jó választás lehetőségét. Bozóki András szociológus (Magyar Narancs, 2010. március 4.)

A politikai korrupciót nem lehet kiirtani, de minimalizálni kell az átláthatóság növelésével. Schiffer András LMP-politikus (Magyar Narancs, 2010. április 8.)

Ahol nagy pénzek forognak, ott mindig belengi a korrupció-gyanú a közéletet. Regőczi Miklós, a BKV volt vezérigazgató-helyettese (Fejér Megyei Hírlap, 2010. július 3.)

Ahol a közbeszéd korrupciót emleget, ott voltaképp a politika és a pénz összefonódásáról van szó. Márton László író (Népszava, 2010. augusztus 14.)

Mára a korrupciós szolgáltatás önálló gazdasági ággá nőtte ki magát. Jávor István szociológus (Magyar Narancs, 2011. június 16.)

Európa egyik legigazságtalanabb országában nagyobbat farag a demokrácián a korrupció. Rauschenberger Péter LMP-politikus (Magyar Narancs, 2012. február 23.)

Bodnár Zsuzsanna történelemtanár – a Történelemtanárok Egylete (TTE) segítségével – nyílt levélben hívta fel a figyelmét a miniszterelnöknek arra, hogy a Fidesz-kormány alaptörvényben megjelenített történelemfelfogása egyetlen ma használatos középiskolás történelemkönyvben sem tükröződik. A levél, néhol ironikus hangvétele ellenére nagyon is súlyos kérdést boncolgat: mi lesz a jó válasza a két hónap múlva érettségiző diáknak, ha mondjuk az 1989-es alkotmányról kérdezik.

A tanárnő emlékeztet, a tavalyi érettségi – úgynevezett esszékérdései egyike – az 1949-es és az 1989-es alkotmány összehasonlítását kérte számon diákoktól. Akkor helyes válasznak az számított, hogy az 1989-es dokumentum megszüntette a 49-es alkotmány minden sztálinista, szocialista kitételét, s az új, demokratikus Magyarország polgárai számára immár biztosítja az alapvető emberi és állampolgári jogokat.

Galambos Tamás: Nagy Imre újratemetése című képe

„A tavalyi tanév végén még elfogadtam a diákok pozitív értékelését a 89-es alkotmányról, s akkor sem róttam meg őket, ha az elmúlt két évtized Magyarországának demokratikus érdemeiről beszéltek, s nem egy szűk klikk által kitervelt kormányzásról” – írja Bodnár Zsuzsanna, utalva a miniszterelnök parlamentben – március 11-én – elhangzott értékelésére. (Ebben Orbán azt mondta, hogy lezárult az a korszak, amelyben szűk klikkek által kitervelt és sokszor csak magánérdekeket szolgáló diktátumokkal kormányozták az országot, és hogy a 89-es alkotmányba az embereknek semmilyen beleszólásuk nem volt, illetve kijelentette, hogy a 2011-es alkotmány végre valóban demokratikus lesz.)

A tanárnő szerint azonban most, az alaptörvény hatályba lépése után megváltozott a helyzet, a tavalyi válasz immár nem biztos, hogy elfogadható. Csakhogy – írja a tanárnő - sem a diákokat, sem az őket tanító tanárokat nem segítik a jelenleg még érvényben lévő tankönyvek. „Vettem a fáradságot, s vagy egy tucatot megvizsgáltam, vajon miként értékelik a 89-es eseményeket, az alkotmány létrejöttének körülményeit. Nos, azt kell mondjam, nem találtam olyan középiskolás tankönyvet, mely az Ön véleményével megegyező értékelést közvetítene a diákoknak.”

„A tanárok még csak-csak felismerik, hogy mit kérdezhetnek a diákoktól, de a diákok - ahogy én ismerem őket - képesek lesznek meggondolatlanul a tankönyveikből készülni az érettségire, sőt még majd a jogaikra is hivatkoznak, amikor pontot vesztenek az elfogadhatatlan válaszok miatt. …Nem kétlem, hogy az érettségin jelen lévő régi -új igazgatók és a régi-új érettségi elnökök ügyelnek majd arra, hogy ne hangozzék el az érettségin alkotmánysértő kijelentés. Új tankönyvet nyilván májusig már nem lehet írni, talán pénz sincs annyi, mint 2000-ben, amikor még ajándékkönyvekre is telt a kormánynak. De azért a biztonság kedvéért nem kellene egy rendkívüli kormányrendeletben is értesíteni a diákokat és a tanárokat, hogy a tankönyvek mely részei váltak meghaladottá, s hogyan is kell a közelmúltat és az alkotmányt helyesen értelmezni?” – teszi fel a kérdést Bodnár Zsuzsanna.

A levelet TTE elküldte a miniszterelnök titkárságára, ahonnan továbbították a NEFMI-be. Onnan viszont azt a tájékoztatást kapták, hogy nem számíthatnak a reagálásukra.

Az intézet a kutatásról szerdán tájékoztatta az MTI-t. A cég reprezentatív felmérése alapján az elmúlt egy hónapban kis mértékben nőtt mind a Fidesz-KDNP, mind pedig az MSZP támogatottsága, míg a pártválasztásukat eltitkolóké valamelyest csökkent. A Tárki úgy számol, hogy a pártpreferenciájuk tekintetében bizonytalanok vagy azt eltitkolók táborának csökkenéséből a két nagyobb párt, főleg a szocialisták profitáltak, mert bár a Fidesz-KDNP és az MSZP támogatottsága egyaránt 2-2 százalékponttal nőtt az elmúlt egy hónapban, de ez az alacsonyabb támogatottságú szocialisták esetében arányosan nagyobb növekedést jelent.

Felmérésük szerint februárban a kormánypártokat a januári 18 százalék után a teljes népesség húsz százaléka választotta volna, míg a szocialista pártra a januári 11 százalékot követően 13 százalék szavazna.

A pártszimpátia tekintetében döntésképtelenek vagy választott pártjuk nevét el nem árulók aránya a januári 50 százalék után februárban 47 százalékra csökkent.

A pártválasztók körében az előzőekhez hasonló változásokat találtak. A Fidesz-KDNP támogatottsága a januári 37 százalékról 39 százalékra, az MSZP-é pedig 23 százalékról 26 százalékra nőtt.

A Tárki azt állapította meg, hogy a pártpreferenciák terén az elmúlt másfél évben történt elmozdulások hatására a két nagyobb párt közötti különbség idén januárban és februárban a legkisebb a 2010-es parlamenti választások óta.

A másik két parlamenti párt közül a Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül nem változott, mivel januárban és februárban egyaránt 11 százaléknyian szavaztak volna a Jobbikra, a pártválasztók között viszont kismértékben, 23 százalékról 21 százalékra csökkent a táboruk. Az LMP szavazótábora a teljes népességen belül januárban négy, februárban három százalék volt, a pártválasztók körében pedig kilenc százalékról hét százalékra csökkent.

Kiemelik azt is, hogy a parlamenti frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció először lépte át a parlamenti küszöböt: "egy most vasárnapi országgyűlési választásokon" a teljes népességnek a három, a pártválasztóknak pedig az öt százaléka szavazna a pártra.

A Tárki Társadalomkutatási Intézet a felmérés során ezer választókorú embert kérdezett meg február 16. és 22. között.

Forrás : MTI

A gazdagsági válság nyomán felerősödő társadalmi feszültségek következménye - a baloldal által fenntartott, a „huhogók” falatkenyerének számító hivatkozási alap - a jobboldali kokettálással magára találó gyűlöletcsatorna - a romakérdés tabuként kezelése - az elmaradt forradalom - a politikai oldalak teljes inkompetenciája saját múltjukkal kapcsolatban. Ezek mind felmerültek már, mint a hazánkban a 30-as évek óta nem tapasztalt szélsőjobboldali felemelkedés okai. Abban a szakemberek többsége egyetért, hogy bár eltérő mértékben, de a fentiek mindegyike igaz, viszont egyik sem fedi le teljesen a problémát. A politika szereplői viszont még abban sem értenek egyet (miért pont ebben értenének), hogy milyen fajsúlyú problémáról, egyáltalán problémáról van-e szó.

"Hát igény az lenne rá"

A Political Capital legutóbbi kutatása a szélsőjobboldal iránti társadalmi kereslet mértékét vizsgálta európai és hazai viszonylatban. A kutatás eredményét ismertető konferencián Krekó Péter, a PC vezetőelemzője bemutatta az ún. DEREX-index (a szélsőjobboldal iránti kereslet mértékének mutatója) által vázolt állapotot. Magyarországon a helyzet nem túl rózsás, amennyiben elfogadjuk, hogy a szélsőjobboldal erősödése probléma. Ennek alátámasztására pedig több érv is elhangzott.

A szélsőjobboldal erősödése egyfajta társadalmi jelzőkészülék – erősítette meg Szabados Krisztián, a PC igazgatója. Ha erősödik, az a társadalom demokratikus intézményekbe vetett bizalmának csökkenését jelzi, rontja a kormányzatok hatékonyságát és kiirtja a társdalomból azokat az önvédelmi reflexeket, amelyek megakadályozzák, hogy a demokratikus rendszerrel szembenálló szereplők juthassanak hatalomra, például, hogy egy olyan párt kormányozzon, amelyik következetesen megbélyegez és bűncselekmények elkövetésével, káros társadalmi viselkedésmóddal vádol teljes etnikumokat.

A felmérés Krekó Péter, a PC vezetőelemzője szerint azonban nem a Jobbik szavazóiról szól, hanem azt vizsgálta, hogy a teljes társadalomban milyen szinten elfogadott az előítéletesség, a rendszerellenesség, a másokkal szembeni bizalmatlanság, politikai oldaltól függetlenül. Mivel a felmérés a létező szélsőjobboldalról szól és nem a nem létező magyar szélsőbalról, ezért egy orientációs faktor is bekerült, mégpedig a jobboldali értékrend elfogadottsága.

A számos európai országban végzett felmérés alapján a Political Capital által összeállított összegzés szerint Magyarország egyértelműen élmezőnyben helyezkedik el az előítéletesség, a félelem és a jobboldali értékrend elfogadottságát illetően. Velünk nagyjából csak Bulgária volt képes felvenni a versenyt, bár igen előítéletes népnek bizonyultak az észtek is és rendszerellenesnek a portugálok. A lengyeleknél már sokat javult a helyzet (a jobboldali értékrendet kivéve, de az ebből a szempontból értéksemleges mutató).

Ex-gyurcsányista a Jobbikosok törzsmagja?

A felmérés eredményeinek bemutatását követően Mészáros Antónia moderálásával folyt politológus-kerekasztalbeszélgetés Magyar Kornélia (Magyar Progresszív Intézet), Kumin Ferenc (Századvég) és Szigetvári Viktor (Haza és Haladás Alapítvány) részvételével. A három szakember nagyjából egyetértett abban, hogy a szélsőjobboldali ideológia terjedése probléma.

Véleménykülönbségek elsősorban annak mentén alakultak ki, hogy ki a felelős a kialakult helyzetért. Kumin Ferenc szerint a felmérés egyik mozzanata, mely szerint a Fideszben jóval magasabb a jobboldali értékek (tekintélyelvűség, tradícionalizmus, vallásosság) beágyazottsága, mint a Jobbikban, világosan bizonyítja, hogy a Jobbik szűkebben értelmezve tulajdonképpen nem is jobboldali párt. Hozzátette továbbá, hogy számára a felmérés egyik legérdekesebb kérdése az, hogy az MSZP-ben a Jobbikhoz hasonló méretű előítéletesség milyen mértékben segíthette az átszavazás dinamikáját ("a Jobbik 2010-es szavazóinak 30-36 százaléka Gyurcsány Ferencet választotta 2006-ban" – utalt vissza később Szigetvári Viktor). Kumin szerint a nyugat-európai bevándorlás- és muzulmánellenesség jelenségéhez hasonló érzelmi hullámokon alapul a magyar romaellenesség is, ám annál jóval erősebb.

Az Unió lehet a Jobbik sámlija

Magyar Kornélia szerint közvetlen összefüggés van az előítéletesség, a szélsőséges attitűd és a pártpreferencia között. Aki az előbbiekkel bír, az ma nagy valószínűséggel Jobbik szavazó. Hozzátette, hogy valóban nem célszerű rásütni a Jobbik szavazókra a szélsőségesség bélyegét, de világosan látszik, hogy szélsőségesebb csoportról van szó, mint más pártoknál. A Jobbik maga pedig egyértelműen szélsőjobboldali és nem radikális párt, karakteres, rasszista arcéllel, szélsőséges módszerekkel. A pártban szerinte van még növekedési potenciál, elsősorban a közeljövőben az Unióval és az IMF-el következő nehéz tárgyalási időszak, és a velük szemben felmerülő újabb konfliktusok mentén.

Szigetvári Viktor szerint a Jobbik megerősödésében mindenképpen szerepe van annak, hogy a mérsékelt jobboldal (a Fidesz) nem volt képes helyesen bemérni a közte és a szélsőjobb (Jobbik) között húzódó határt. Szigetvári ráadásként bedobott egy olyan kellemetlen felvetést is a vitába, amely szerint nem csupán a felettünk uralkodó ilyen-olyan politikai elit felelős azért, hogy a magyar társadalomban ilyen elterjedté vált az előítéletesség és intolerancia, hanem a társadalom maga is. „A magyar társadalom egészének a felelőssége, hogy polgárosulatlanok, intoleránsak vagyunk” – mondta a Haza és Haladás Alapítvány elemzője, az MSZP volt kampányfőnöke. Szigetvári szerint az elszigetelődő, esélytelenségbe zuhanó kistelepülések lakói előbb-utóbb rádöbbentek, hogy a baloldali kormányzatok által hangoztatott megoldások számukra nem kínálnak megoldást. "Egyszer csak rájöttek, hogy nem fog minden cigánygyerek porszívót szerelni a Bosch-gyárban".

Jelzésértékű a felmérés azon tanulsága is, hogy Magyarország a Visegrádi Négyektől eltérő eredményeket mutat és sokkal inkább a déli, balkáni országokban tapasztalható tendenciák jelennek meg nálunk. Ott még úgysem kerestük magunkat.

Szerző : Bihari Ádám

Forrás : FN24

     Az MSZP fővárosi szervezete szerint 2012 a "budapesti katasztrófa éve", minden budapesti a saját bőrén fogja érezni a város csődjét. Horváth Csaba, a fővárosi MSZP-frakció vezetője keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a Fidesz szerint lehet csőd ellen csőddel védekezni, a BKV helyzetét ugyanis úgy akarják megoldani, hogy a várost is csődbe viszik. A kultúra, az oktatás, az egészségügy már most nagyon nehéz helyzetben van, most viszont egy probléma miatt "szét akarják verni" a várost - fogalmazott a képviselő. Szerinte Tarlós István főpolgármester és a fideszes képviselők az esküjükben hűséget fogadtak Budapestnek, de ők a kormányt választották inkább, és az ő felelősségük, hogy "szétterítik" a BKV "betegségét".

   A MSZP felszólította a fideszes képviselőket, hogy március 12-ig nyújtsanak be egy új költségvetési javaslatot - hangsúlyozta Horváth Csaba. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a megoldás nem a fővárosi, hanem az országos költségvetésben van, amelyhez korábban mintegy 25 milliárdos módosító javaslatot nyújtottak be.

     Tüttő Kata frakcióvezető-helyettes azt a kérdést tette fel, hogy ha neki fáj, akkor a mintegy ötven budapesti képviselőnek miért nem fáj az, amit Budapesttel tesznek. A képviselő azt mondta, azért, mert ő Budapesten nőtt fel, személyes élményei a városhoz kötik, szereti Budapestet. Hozzátette: a baj az, hogy azok, akik a városról döntenek - Kósa Lajos, Rogán Antal, Papcsák Ferenc, Orbán Viktor - nem kötődnek Budapesthez. A frakcióvezető-helyettes felhozta a Duna-parti CET komplexum ügyét is. Azt mondta, "szégyen", ami az épülettel történik; felépült egy világszínvonalú épület, amely mégsem lehet a budapestieké. Úgy véli, lassan minden megszűnik, amitől élhető a főváros.

Forrás : MTI

„A mai nap azért fontos számunkra, mert új fázisba érkezik a nemdohányzók védelméről szóló törvénnyel kapcsolatos kampány. Ez az első olyan akció, ami nem egyszerűen csak egy figyelemfelkeltés, hanem a népegészségügyi intézményrendszer átfogó cselekvése" – kezdte ekkor még a megszokott hivatalos, távolságtartó hangnemben a január elsején hatályba lépett nemdohányzók védelméről szóló törvényhez kapcsolódó sajtótájékoztatót Szócska Miklós.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára szerint nem elegendő csupán a sokkoló halálozási adatokkal szembesíteni az embereket, sokkal átfogóbb programra van szükség. Hogy pontosan milyenre, azt nem részletezte, helyette – miután mégis eldarálta az elrettentésnek szánt számokat, amelyeket elolvashatnak keretes írásunkban – megosztotta a sajtó képviselőivel, milyen személyes tapasztalatok érték a törvény bevezetése óta.

„Eddig két és fél millióan látták a nemdohányzók védelméről szóló kampány üzeneteit, és engem személyesen is értek olyan élmények, hogy egy áruházban odajött hozzám egy biztonsági őr, és megköszönte, hogy bevezettük a törvényt, mert eddig nem tudott a pihenőidejében úgy a pihenőszobában tartózkodni, hogy ne lett volna dohányfüstös a ruhája. Találkoztam olyan parancsnokkal is, aki elmondta, ő azért szokott le a dohányzásról, mert ha a legénységétől megköveteli, hogy tartsák be a szabályokat, akkor ő sem dohányozhat stikában a szobájában" – anekdotázott Szócska, majd levonta a megfelelő következtetést: „Úgy tűnik, hogy az a cél, amit mi kitűztünk magunk elé, kezd megvalósulni. Kevesebbet dohányoznak a honfitársaink, valószínűleg tovább fognak élni és egészségesebben" – részletezte a Joshi Bharatot is megszégyenítő jóslattal az államtitkár.

Szócska nem felejtette megköszönni a dohányosoknak a türelmet, és azt, hogy együttműködnek. Úgy látja, a társadalom nagy része elfogadta és támogatja a füstölést betiltó intézkedést, ami szerinte nagyrészt annak köszönhető, hogy „mindenki szeret jó szagúan hazamenni egy szórakozóhelyről". „A felszolgálóknak is megadtuk azt az esélyegyenlőséget, hogy az ő munkakörükbe se hal bele korábban senki. Megyünk tovább előre! Most az a legfontosabb célunk, hogy pozitív üzeneteket küldjünk a társadalomnak, és megszabadítsunk mindenkit a káros szenvedélytől" - tette hozzá.

Kemény Dénes, a pozitív üzenetek arca

Ágyjelenet helyett a második fázisban uszodai hangulattal és hatalmas mellekkel kampányol a kormány a dohányzás elleni küzdelem mellett. Az első kampányfilmben szereplő énekesnő-színésznő Péterfy Borit Kemény Dénes, a magyar férfi-vízilabdaválogatott szövetségi kapitánya váltja - derült ki a Népligetben, az autóbusz-pályaudvar várójában tartott sajtótájékoztatón.

Kemény Dénes - aki mint azt Szócskától megtudtuk, „önmaga egy intézmény" - hamar felvette a sztorizós ritmust – és rögtön azután, hogy megköszönte a kampányban való részvétel lehetőségét, rátért a lényegre. „Mind a mai napig, amikor a tejeskávémat iszom cukor nélkül, eszembe jut a dohányzás. Akkor szoktam le a kávé cukrozásáról, amikor az első komolyabb udvarlásom kapcsán megállapodtunk a hölggyel, hogy cserébe ő elnyomja az utolsó szál cigarettát. Azóta már szakítottunk, ő mind a mai napig dohányzik, én viszont mindezidáig cukor nélkül iszom a kávét" – mesélte büszkén a szövetségi kapitány. Ekkor már nagyon sajnáltuk a bulvármédia képviselőit, akik - érthető módon – nem láttak elég potenciált a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sajtótájékoztatójában, és lemaradtak a címlapgyanús történetekről.

Kemény Dénes azt is megjegyezte: bízik benne, eljutunk majd oda, hogy a társadalombiztosítási (tb) hozzájárulásnál nemcsak az állampolgárok jövedelmét veszik alapul, hanem azt is, ki milyen káros szenvedélyekkel rontja az egészségét és ezek után arányosan jóval több tb-szolgáltatást vesz igénybe.

A kapitány kiemelte: szerencsére a vízilabdacsapatnál „nincs nagy gond", a válogatottban kevesen dohányoznak. „Amitől mindig frászt kaptam, az a napi 3-4 szál cigaretta. Vagy csináljuk komolyan, vagy sehogy" – csillantotta meg humorérzékét Kemény, majd egy újabb bonmot-val búcsúzott: „A leszokásról pedig csak annyit, hogy van olyan barátom, akinek már 47-szer sikerült!"

Nem teljes a siker

A leghálátlanabb szerep Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvosnak jutott a sajtótájékoztatón. Valljuk be, mikrofonhoz lépni ilyen színes show-műsor után, nem lehet könnyű. Szabó meg sem próbálta felvenni a versenyt „elődeivel", inkább a száraz, hivatalos tényekre hagyatkozott. Elmondta: a január elsején életbe lépett nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorított szabályozásának betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársai eddig több mint hétezer helyen ellenőrizték, és több mint négyszáz esetben tapasztaltak hiányosságokat. Hozzátette: ezek egy részét szinte azonnal ki is küszöbölték. Azokon a helyeken viszont, ahol azt mondták, hogy majd csak a türelmi idő lejárta után tartják be az új szabályozást, ott az ÁNTSZ munkatársai egy végzést állítottak ki azzal a megjegyzéssel, hogy oda április elseje után biztosan visszatérnek egy újabb ellenőrzésre. A helyettes tiszti közölte: az ÁNTSZ munkatársai meglátogattak munkahelyeket, közforgalmú intézményeket, vendéglátó- és szórakozóhelyeket, oktatási és egészségügyi intézményeket, de ellenőriztek közterületeken, tömegközlekedési eszközökön is. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek tapasztalataikról kéthetente jelentést készítenek. Ezek alapján a legtöbben ismerik a jogszabályt, leginkább örömmel fogadták a szigorítást - mondta Szabó Enikő.

Szalayné Kotroczó Eszter, a Volánbusz Zrt. kommunikációs főmunkatársa elmondta: a törvény szigorodása értelmében csaknem ötezer autóbusz-megállóhelyen szüntették meg a dohányzást. Budapesten két - a Széna téren, valamint Újpest Városkapunál található - pályaudvarukat teljes egészében dohányfüst-mentessé nyilvánították, a többi állomáson pedig szabadtéri dohányzóhelyeket jelöltek ki.

Előzmény

A január 1-jén hatályba lépett nemdohányzók védelméről szóló törvényhez kapcsolódóan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága „Ne szívj tovább!" címmel több hónapon át tartó kampánysorozatot indított. A nagyszabású népegészségügyi kampány célja, felhívni a figyelmet a dohányzás egészségkárosító hatásaira.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondása szerint a tavaly decemberben startolt „Ne szívj tovább!" akcióval azt próbálják elérni, hogy az emberek abbahagyják vagy rá se szokjanak a dohányzásra. Hozzátette: a kampány célja nem a szankcionálás és a büntetés, hanem az, hogy minél kevesebb ideig tartózkodjanak káros füstben az emberek.

A kampány részeként ingyenesen hívható telefonszám, blogoldal, plakátok, rövid, figyelemfelkeltő kampányfilm, matricák szolgálják a kezdeményezés sikerét.

A portfolio.hu cikke szerint Magyarország, Olaszország, Spanyolország és Ciprus szerepel majd a listán. Az anyag eredetileg a Corriere della Sera című olasz napilapban jelent meg, és mint írják, a fenti országokban a leginkább sürgető a helyzet megoldása. A bizottsági értékelés 10 gazdasági mutatón nyugszik, ami számos esetben friss képet ad a gazdasági realitásokról.

A cikk arról ír, hogy az Európai Unió egy olyan mechanizmust dolgozott ki, ami figyelmeztető jelzéseket küld, ha egy ország gazdasága különböző mutatók alapján rossz útra tér, és szükség esetén megelőző intézkedéseket követel annak érdekében, hogy ne következzen be még egy Görögországhoz hasonló eset. Erre a listára került fel most Magyarország.

A megfigyelési lista módszertanának lényege, hogy a költségvetésen túl a makrogazdasági egyensúlytalanságokat és a mögöttük meghúzódó versenyképességi problémákat is figyelmbe veszi.

Február 13-ára, az Országgyűlés nyitó ülésére ért a Kossuth térre az a civilek által kezdeményezett éhségmenet, amely egy héttel ezelőtt indult Miskolcról Budapestre. Délután négy óra körül az Alkotmány utca sarkán civil szervezetek illetve az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja és országos elnöksége, köztük Mesterházy Attila elnök, Veres János volt pénzügyminiszter, Horváth Csaba és Lendvai Ildikó szocialista politikusok várták a demonstrálókat.

Február 6-án mintegy félszázan vágtak neki a csaknem kétszáz kilométeres távnak gyalog a mínuszokban, az Országházhoz már megközelítőleg 200-an érkeztek. Az éhségmenet résztvevőit a Kossuth térre tartó maratoni séta utolsó pihenőhelyén, az LMP Bajcsy-Zsilinszky úti Központi Irodájánál Kukorelly Endre, országgyűlési képviselő és Hankó János, az Országos Választmány tagja kávéval, teával és szendviccsel kínálták meg.

A szervezők azért választották a Parlamentet végállomásnak, mert azt remélték, ott biztosan találkozhatnak a borsodi térség országgyűlési képviselőivel és végre talán meghallgatják őket. Állításuk szerint az elmúlt másfél évben mindössze kétszer sikerült beszélniük a megválasztott képviselőikkel.

A képre kattintva galéria nyílik a miskolci indulásról és a budapesti érkezésről!
Fotó: Neményi Márton

Az Alkotmány utcában felállított színpadon a tüntetők egyebek között munkát, kenyeret követeltek, mert mint a menetet szervező Tóth Imre Miklós munkanélküli olvasztár a héten már többször kijelentette, nem segélyen akarnak tengődni, hanem dolgoznának. Nem bűnözők, csak Kelet-Magyarországon élők, akikről lemondott az Orbán-kormány, majd felemelte azt a hólapátot, amivel állítása szerint meg akarták alázni Mezőkövesden.

„Azért jöttünk, mert szeretnénk visszakapni a becsületünket, a megélhetésünket, a tisztességünket, amit elvettek tőlünk. Ezzel a lapáttal akartak megalázni, de én szembenéztem a fenevaddal, amelyik engem el akart taposni, és úgy gondolom, hogy én tapostam el őt. 2010-ben Orbán belehazudott a pofánkba. Én nem félek belenézni a szemébe és megmondani neki, hogy: te gyáva, hazug tetű! Három hetet kap, hogy eldöntse, merre, hogyan tovább. Utána újra visszajövünk ide!” – mondta Tóth Imre, akit nem sokkal később a szocialista Nyakó István követett a színpadon.

„Mezőkövesden nem csak ezeket az embereket akarták megalázni, hanem mindannyiótokat. Beletörölték a bakancsukat az egyszerű melósba, munkásba. Szégyelljék magukat! Szabadság, igazságosság, szolidaritás és munkát, kenyeret Magyarország minden polgárának!” – üzente a tömegnek a politikus.

Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke beszédében vérforraló cinizmusnak nevezte mindazt, amit a kormány az elmúlt két évben a kispénzűekkel szemben tett. Idézett Orbán Viktor egy korábbi beszédéből, amelyben a jelenlegi miniszterelnök azt mondta, hogy a mindenkori kormányt le lehet váltani, ha nem a nép érdekében cselekszik. Gúr Nándor - egyetértve ezekkel a szavakkal - úgy fogalmazott, hogy közeleg az idő.

A menetelők bemutattak egy fényképet is, amelyet saját magukról készítettek a 90-es kilométerkőnél, és amelyet elküldtek Göncz Árpád volt köztársasági elnöknek 90. születésnapja alkalmából.

A demonstráció kevéssel öt óra előtt véget ért, rendbontás nem történt.

Az MSZP elnöke a tüntetés után az MTI-nek elmondta, hogy a szocialisták minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely a valódi problémák megoldására hívja fel a figyelmet. Mesterházy Attila hozzátette: a következő hónapokban az ellenzéki párt is sok kezdeményezéssel fog előállni. Az MSZP elnöke szerint Orbán Viktornak ki kellett volna állnia a demonstrálók elé, és a helyszínen kellett volna meggyőznie őket arról, hogy jobb körülmények között élnek, mint a kormányváltás előtt.

KDNP: a szocialistáknak nem volt fontos a szegénységben élők sorsa

A KDNP szerint amikor lehetőségük lett volna, akkor a szocialisták számára nem volt fontos a szegénységben élők sorsa, a szegénységi kockázatok felszámolása, mivel a közpénzek eldorbézolásával voltak elfoglalva.

Stágel Bence és Sáringer- Kenyeres Tamás kereszténydemokrata országgyűlési képviselő az MTI-hez hétfőn, az "éhségmenetre" reagáló közleményükben kiemelték: a KDNP megítélése szerint a Miskolcról elindult, civilnek mondott "éhségmenet" mögött valójában a hitelességi válsággal küszködő MSZP áll. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a menetben szocialista politikusok is részt vesznek. "Csak sajnálni tudjuk azokat a megtévesztett szegény sorsú embereket, akiket az MSZP pártpolitikai célokra használ fel" - olvasható a kommünikében.

A kisebbik kormánypárt szerint az MSZP részéről ígéret mindig is létezett, hogy mindent megtesznek a szegénység ellen, azonban döntéshozói helyzetben ígéreteiket tett soha nem követte.

Előzmény

A szervezők korábban elmondták, akciójukkal három dolgot szeretnének elérni: „munkát, kenyeret és a megélhetéshez elég bért". Mostanra ugyanis a reményükkel együtt a türelmük is elfogyott, és így akarják felhívni a parlamenti döntéshozók figyelmét a hétköznapok gondjaira.

„Mi a hétköznapokban látjuk, tapasztaljuk, hogy az élet egyre keservesebb az egyszerű emberek számára. Kistelepülési polgármesterként, munkásként vagy munkanélküliként azt látjuk, hogy a minket körülvevő világ teljesen más, mint amit a tévében látunk. Sokkal rosszabb! Fűteni, enni kéne, de nincs munka, nincs pénz. A tartalékok a reménnyel együtt elfogytak, pedig még csak az év elején járunk. Azok is szenvednek, akiknek még van állásuk. A pénzük kevesebb, az árak nőnek. Elég volt!” – írták felhívásukban.

A menetben haladt Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsógagy és Ricse szocialista polgármestere Takács László és Vécsi István, illetve civilek, munkanélküliek, szimpatizánsok.

A kezdeményezés elindítói akciójuk során másokat is csatlakozásra buzdítottak: a többi közt Pécsről, Ózdról, Gödöllőről, Budapestről igen sokan társultak a gyaloglókhoz, akik naponta 20-30 kilométert tettek meg. Sőt, Gina, egy zsemle színű pitbull is a demonstrálókkal tartott. A menet résztvevői útközben MSZP-irodákban, kollégiumokban, tornatermekben töltötték az éjszakát, ahol meleg étellel várták őket. Később a Demokratikus Koalíció, a Lehet Más a Politika két szóvivője, a Nagy Navarro Balázs által vezetett Tiszta Kezek Mozgalom, az Egymillióan a demokráciáért és a Szolidaritás Mozgalom tagjai is csatlakoztak a Munkát, kenyeret!-menethez.

A népből, a néppel, a népért: az emberekkel kapott felhatalmazással, az emberekkel együtt, az emberekért – indította Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét a Millenárison egy Abraham Lincoln-idézettel. A miniszterelnök megjegyezte: kár, hogy ez a mondat már populizmusnak minősül, pedig ez vágott bele a kormányt támogató békemenet több százezres tömegét látva. Orbán Viktor köszönetet mondott, hogy ennyien kiálltak mellette.

A miniszterelnök közölte: tudták, hogy a 2011-es év izgalmas lesz, de kevesen gondolták, mi következik. Szerinte Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé nézett. Emlékeztetett, 13 kormány bukott meg, korábban stabil országokban törtek ki zavargások, és a közös európai valuta bedőléséről szóló hírek sem tartoznak már „a sci-fi műfajába”. A 2011-es év megrendítő volt Európa számára – hangsúlyozta a kormányfő. Mint fogalmazott: Európa olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy megvalósítsuk.

Orbán Viktor kiemelte, hogy ebben az időszakban a devecseriek és a kolontáriak sokkal többet vesztettek, mint az európai válság kárvallottjai. A miniszterelnök szerint sokan félnek az euróválság hullámaitól. Sokan félnek, mi van, ha a kormány nem tudja kivezetni az országot a válságból. A miniszterelnök szerint a két település megmutatta, hogyan kell legyőzni a félelmet.

Sétagalopp

A kormányfő elmondta, pontosan tudták, mibe kezdenek bele 2010-ben, és hogy ez nem lesz sétagalopp. „Aki lónak áll, az húzzon!” - fogalmazott. Nyolc év hibáit és 20 év mulasztásait nem lehet pár hónap alatt kijavítani - szögezte le. Akik a magyarokat zátonyra futtatták, úgy hagyták el az oldalára dőlő hajót, mint a nemrég szerencsétlenül járt olasz hajó kapitánya – mondta.

Kifejtette: 2010-ben az adósrabszolgaság mindennapi jelenséggé vált, eladósodtak az önkormányzatok és az állam is. 1998 és 2002 között már sikerült belőle kiverekedni, a szocialisták viszont visszanyomtak minket az adósságketrecbe, amit nehéz lesz megbocsátani – fogalmazott.

Fotók: Kummer János

Munka, majd tanulás

Szerinte 2010-re elért az ország oda, hogy nem érte meg dolgozni. „Ahol a munkának nincs értéke, ott nincs növekedés, ahol nincs növekedés, ott nincsenek új munkahelyek - közölte a miniszterelnök.

206 ezer embert fogunk visszahívni a munka világába – mondta Orbán. A képzetlen felnőtt munkaerőnek viszont oktatást nyújtunk. Mint kifejtette, a munka világába visszakerülő képzetlenek szombatonként fognak iskolába járni.

Mérföldkő

Vállalkozásunk első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll – szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, hogy elsősorban a munka értelmére gondol. Kiemelte a végtörlesztés eredményeit, és az államadósság jelentős csökkentéséről is beszélt – igaz, a forintingadozás miatt ez nem mindig látszódik egyértelműen.

Persze a függetlenségünk még nincs biztonságban. A munka útjában álló másik akadály a régi adórendszer. „Tudom, hogy sokan nem szeretik az új adórendszert” – ismerte be a kormányfő. Aki többet teljesít, többet is kap – jellemezte saját adópolitikáját. Azt is elmondta, hogy a gazdagok megadóztatása sosem ér célt, mert a multimilliomosok mindig megtalálták a módját, hogy ne fizessenek sokat. Mondta ezt Széles Gábor, Csányi Sándor és Demján Sándor előtt a miniszterelnök.

Az előző évértékelőkért kattintson a képre!
Fotó: Kummer János

Nem falak kellenek, hanem tehetségek

Orbán Viktor szerint ma a fiatalok tízezrei úgy kerülnek ki az iskolapadból, hogy nincsen szakmájuk, ezért vállalniuk kell a szakképzési rendszer átalakításával járó vitákat. Ebben a diákok az elmélet mellett a gyakorlattal is megismerkedhetnek – tette hozzá. A középiskolai oktatás ingyenes – mint mondta -, de ha 16 éves kora után valaki nem akar tanulni, akkor nem tartják ott, mert akadályozná a többieket. Ha valakinek később benő a feje lágya, akkor bármikor visszamehet a iskolapadba – jegyezte meg.

A felsőoktatásról szólva Orbán Viktor kifejtette, hogy korábban sokan azt hitték, hogy a diploma komoly értéket képvisel, de mindenki – a hallgató, a tanár, a munkaadó és a gyermek – is csalódott. Sok tehetséges munkavállaló ment nyugatra emiatt a miniszterelnök szerint. Mindezért, aki a jövőben fizetett állami ösztöndíjjal tanul, vállalnia kell, hogy egy darabig itt marad és itthon dolgozik – közölte a kormányfő. Aki nem akar ösztöndíjjal tanulni, annak kétszázalékos kamatozású hitelt nyújtanak a tanuláshoz. A jövőben nem falakat kell építeni, hanem diákokat,  tehetségeket – fogalmazott a miniszterelnök.

Tisztes munkahelyek

Orbán Viktor közölte, nem támogatják azokat a külföldi cégeket, amelyek a magyar vállalkozásokat szorítanák ki. Azokat viszont, amelyek tisztes haszon ellenében munkahelyeket hoznak létre, üdvözölni kell és meg kell tartani – mondta. Leszögezte: a kritikák ellenére kiáll a 10 százalékosra csökkentett társasági adó mellett.

Nyugdíjasok és a középosztály

A kormányfő szerint más helyzetben vannak a családok, mint két éve, mert a gyermeknevelés költségeinek egy részét ma már az állam átvállalja. Ma egy kismama megteheti, hogy gyesen maradjon, a gyesről és a gyedről visszatérők pedig választhassanak, milyen formában akarnak tovább dolgozni – fejtette ki. Ennek érdekében a kormány bölcsődéket és óvodákat hoz létre – mondta.

Orbán Viktor közölte: a nyugdíjasoknak nem kell tartaniuk a rezsiköltségek elszabadulásától, mert azok ma már nem nőhetnek nagyobb mértékben, mint ahogy a nyugdíjak emelkednek. A nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását, ha kell, a nemzetközi tárgyalásokon is megvédi – hangsúlyozta. Orbán arra kérte a nyugdíjasokat, hogy támogassák a középosztályt, hogy az a mindenkori nyugdíjasok megélhetését biztosíthassák.

„A mi célunk, hogy a középosztály legyen a társadalom vezető csoportja " - mondta Orbán.

Az előző évértékelőkért kattintson a képre!
Fotó: Kummer János

Felelős gazdálkodás

A rutinos évértékelő emlékeztetett: 2011 az első olyan év, amikor a magyar költségvetési deficit az európai normák szerint 3 százalék alá csökkent. Ha a deficit 2,8 százalék alatt van, akkor az államadósság is csökken – magyarázta. Nincs olyan dolog, amiben elszántabb lenne, mint a felelős gazdálkodás – mondta a miniszterelnök.

Alaptörvény

A régi alkotmány nem volt képes megvédeni az ország vagyonát - ezért minden lehetséges eszközt bevetünk az alaptörvény védelmében – ígérte, majd hozzátette, hogy azok kifogásolják az új alaptörvényt, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, ebből húztak anyagi és politikai hasznot. "Az adósság jó üzlet, ha az ember a bot megfelelő végén van" - fogalmazott Orbán.

Akik tőlünk balra állnak, azok a teljes önfeladásban szeretnek jeleskedni, és bárkivel megegyeznek. Akik tőlünk jobbra állnak, senkivel sem hajlandóak semmiben megegyezni, vagyis nem is vehetők komolyan – tájolta a be a politikai iránytűjét a miniszterelnök.

Azért vannak a jó barátok

A kormányfő szerint nem tudja, mit beszél, aki Magyarország bukását vizionálja, nem ismeri az országot, nem ismeri a magyar embereket. Emlékeztetett, hogy mindig lesznek barátai Magyarországnak, akik meg- és felszólalnak mellettünk, mint például a litvánok és a lengyelek. "Éljen Litvánia, éljen Lengyelország!" – tapsoltatta északi barátainkat a miniszterelnök.

Itt az idő, hogy ne a dolgok után kullogjunk, hanem elébük vágjunk - szólított fel a kormányfő, aki egy Wayne Gretzky- (amerikai jégkorongos) idézettel zárta beszédét. A focihasonlatra hiába vártunk.

Vajon hogyan reagált az ellenzék Orbán évértékelőjére? Kattintson!

Jobbik az EU ellen (Fotó: MTI)

     Az európai szélsőjobb üdítő színfoltja hazánk ma már egyetlen deklaráltan nem demokratikus szélsőjobboldali pártja, a Jobbik. Szavazói a közhiedelemmel ellentétben iskolázottak, jómódúak és köztük található a legtöbb ateista. Ezekre a következtetésekre jutott közös elemzésében a Political Capital és a brit Demos Intézet, melyet hétfőn mutattak be. Jamie Bartlettel a Demos szélsőséges és erőszakos csoportokkal foglalkozó osztályának vezetőjével ezentúl beszélgettünk még a meleg és a szigorúan hetero-szélsőjobboldaliság közti áttörhetetlennek hitt falról, valamint arról, hogy jelenleg a szélsőjobboldal legmenőbb tulajdonsága a geekság és mit kezdene a Jobbik több százezer muszlim bevándorlóval.

Miben különbözik a Jobbik az európai szélsőjobb közösségektől általánosságban? Mi teszi egyedülállóvá?

     Először is, a szélsőjobboldali szervezetek alaptulajdonságai igen hasonlóak, a hozzájuk vonzódó, őket szimpatikusnak tartó emberek problémái hasonló forrásból erednek. Az viszont egy hamis kép, hogy csak a kontextus változik országonként és nyugatról keletre haladva elég a muszlimokat romákkal behelyettesíteni. Ez nem ilyen egyszerű.

     A kutatásunk során megvizsgáltuk a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok Facebook oldalainak a közönségét. Ez egyszerű volt, hiszen mindössze a Facebook kezelőfelületének jobboldalán található reklámdobozba kellett bekerülnünk. Kérdőívünk automatikusan idekerült a pártok oldalát lájkoló felhasználóknál és jelentősszámú kitöltött kérdőívet kaptunk tőlük vissza. Magyarországon ezt a felmérést a Political Capital végezte, a Jobbik Facebook oldalát kedvelők körében.

     Az európai szélsőjobboldali szervezetek Facebook oldalainak tagságát elemezve arra jutottunk, hogy Nyugat-Európában a párthoz, vagy legalább a rajongói oldalhoz csatlakozás elsődleges motivációja, hivatkozási alapja a bevándorlás, második helyen pedig az iszlám fundamentalista aktivitással szembeni ellenszenv áll.

     Magyarországon azonban az első helyen a romaellenesség, második helyen pedig a bűnözés elleni küzdelem állt. Más statisztikákból kiderül, hogy a jobbikos Facebook felhasználókat nagyjából 10-szer,20-szor nagyobb arányban aggasztja a bűnözés, mint az átlag magyar választót. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a Jobbik a bűnözést a cigánykérdéssel kötötte össze.

     Egy másik jellemző különbség, hogy minden problémát, még a cigánykérdést is a zsidókérdésre, összeesküvés elméletekre vezetik vissza, a romákat a zsidók biológiai fegyverének nevezve. Talán nyomokban fellelhetőek Nyugat-Európában is olyan szélsőjobboldali sejtek, akik hasonló antiszemita érvrendszert használnak, de ilyen domináns szereplőkről semmiképpen nem lehet beszélni. Ezek nyugaton inkább elszigetelt neonáci csoportokra jellemző ideológiák, az egyre növekvő támogatottsággal rendelkező nyugat-európai szélsőjobboldali pártok elsöprő többsége elutasítja őket. Ez persze nem volt mindig így, a Brit Nemzeti Párt és a francia Nemzeti Front is rendelkezik antiszemita gyökerekkel, ám ezeket már túlnyomórészt felváltotta a muszlimellenesség. Kérdés persze, hogy a Jobbik vajon akkor is inkább az antiszemita vonalat követné-e, ha az országban 5-8 százalékra nőne a bevándorlók aránya, főleg a muzulmán országokból, mint az történt számos nyugat-európai országban.

     Ma Nyugat-Európában az ehhez hasonló antiszemita gondolatvilág sokkal inkább a szélsőbaloldal sajátja. A szélsőjobboldalhoz hasonlóan azonban az ő –szintén meglehetősen fiatal - bázisuk is folyamatosan növekszik. Az összeesküvés elméletek szépsége egyébként, hogy mindegy melyik szélen áll az ember, egyformán hihet ugyanazokban a konspirációkban.

     Elképzelhető bármiféle közeledés, együttműködés az egymással sokszor homlokegyenest ellenkező elveket valló európai szélsőjobboldali pártok között? Hiszen a tradicionális szélsőjobb és a nyugati új szélsőjobb irányzat támogatottsága is emelkedőben van, érdekükben állhatna az összefogás.

     A nyugati szélsőjobboldali pártok jó részének a zászlaján a demokrácia és az emberi jogok védelme lobog, nehezen elképzelhető, hogy szorosabb viszonyt alakítanának ki egy olyan párttal, amely - ahogy hallottam a hétvégén - nyíltan szakított a demokratikus hagyományokkal.

     A nyugat-európai szélsőjobboldali pártok elsődleges célja most már az, – és erre minden esélyük meg is van – hogy koalíciós tényezővé válhassanak a következő kormányban, tehát minél jobb választási eredmények elérése a demokratikus választási rendszer keretein belül. Az ő megítélésüknek kifejezetten ártana, ha olyan szalonképtelen, antidemokratikus elveket valló pártokkal kapcsolnák össze őket a választóik, mint például a Jobbik. Ha mégis ezt tennék, rövid úton kiesnének a versenyből. A Jobbik esetében is feltűnnek olykor egy konszolidációs törekvés jelei, de érdemi jelentőségű irányváltásról nem beszélhetünk.

     A Jobbik és az európai szélsőjobb közös értékei az erőteljes euroszkepticizmus, valamint a fősodorba tartozó politikai szereplők elutasítása, ám a felsorolás itt meg is áll, szinte minden egyébben különböznek. A Jobbik retorikája és aktivitása tökéletesen alátámasztja a nyugat-európai sztereotípiákat az antiszemita, cigányellenes Kelet-Európáról.

Egyedül a vártán?

     Nem is keresnek szövetségest, látszólag minden igényüket kielégíti a szimpla nacionalizmus, csakúgy, mint a kelet-európai régióban létező többi szélsőjobboldali párt esetében. Ami náluk az országra jellemző kulturális jegyek és történelem megőrzése az Unióval és a globalizációval szemben, az Nyugat-Európában a keresztény Európa védelme a bevándorló muzulmán tömegekkel szemben, akár egymással összefogva.

Elsőre nem gyulladt meg (Fotó: MTI)

Mi az oka annak, hogy a globalizáció egyik alappillérének számító világháló legnagyobb politikai haszonélvezői a szélsőjobboldalit pártok lettek?

     Ebben a versenyben a szélsőjobb mindenképpen jelentős versenyelőnyben van. Ennek fő oka, hogy a hagyományos médiapiacon sokszor bojkottálták, kiszorították őket, így az internetre kényszerültek, ahol viszont már lehetőségük volt világnézetük és ideológiájuk terjesztésére. A világháló pedig hamarosan minden korábbinál innovatívabb és hatékonyabb felületté vált.

     A Jobbik még az európai szélsőjobboldali pártoknál is jóval sikeresebb volt az internetes mozgósításban és hálózatépítésben. Ebben szerepe lehet annak is, hogy vezetőgárdájuk viszonylag fiatal, a szimpatizánsok összetételéről már nem is beszélve. A legújabb felmérések szerint iskolázottak és egyáltalán nem tartoznak a rendszerváltás vesztesei közé sem, az átlagnál nagyobb arányban van munkájuk és így lehetőségük is, hogy kiismerjék magukat a digitális világban. A francia Nemzeti Front szavazóinak jó része például digitális analfabéta.

    Kiegészíti a sikerüket az is, hogy a kisebb, tematikus pártok tevékenysége, performanszaik, demonstrációik sokszor jóval érdekesebben és könnyebben tálalhatóak a hírfogyasztók felé, mint a nagy pártok régi, unalmas arcai és a szakpolitikákkal kapcsolatos hervasztó megnyilvánulásaik.

Mikor várható az a forrpont, amikor a jelenleg még csak magukhoz képest jól szereplő szélsőjobboldali pártok egy ponton átsorolnak a gyorsítósávra és egész Európában kormányzati tényezővé válhatnak?

      Még jóslatokba se nagyon szeretnék bocsátkozni ezzel kapcsolatban, úgy vélem mindenképpen tényezők maradnak az elkövetkezendő 4-5 évben. Véleményem szerint nehezen szakadnak el attól a kétségkívül kényelmes állapottól, hogy a kis, felismerhető karakterrel rendelkező pártok iránti érdeklődés sokszor nagyobb, mint a nagy pártok iránt. Kormányra kerülésük esetén is többnyire megelégednének a retorikájuk és ideológiájuk szempontjából értékesebb tárcákkal. Nehezen tudnám elképzelni, hogy egy kormánykoalícióba bevett szélsőjobboldali párt a pénzügyi, vagy a gazdasági tárcáért lobbizna, sokkal inkább a bevándorlásügyi, vagy a kulturális miniszteri poszt elfoglalása a céljuk. Ugyanakkor ez egyben korlátokat is jelent, egy idő után nem tudnak tovább növekedni. Minél nagyobbá válnak, annál mérsékeltebb politikát kell folytatniuk. Ez a neonáci mozgalmakból liberális, de markánsan bevándorlás ellenes párttá válás számos európai szélsőjobb csoport esetében megtörtént és terjedő tendencia.

Az írásban kiemelik, hogy Orbán felhagy a harcias retorikával, és közli, hogy kormánya hajlandó egyes törvények és a politikai irány megváltoztatására, a pénzügyi támogatás elnyerése érdekében. A szerzők "békülékeny hozzáállásnak" minősítették a kormányfő által mondottakat. Kiemelték, hogy a kormányfő - a jegybanktörvény módosítására vonatkozó készség kinyilvánítása mellett - azt is jelezte, hogy hajlandó megfontolás tárgyává tenni az adózással és az államadóssággal kapcsolatos törvényi változtatásokat.

     A lap beszámolt a miniszterelnök keddi brüsszeli látogatásáról is, arról, hogy az Európai Bizottság szóvivője "bátorítónak" tartotta a magyar részről jelzett változtatási hajlandóságot, valamint hogy a pénzügyi piacok is üdvözölték a zsákutcából való kijutás előjeleit.

     A miniszterelnök szerint a magyar törvényhozás február végére végezheti el az összes szükséges jogi módosítást, a pénzügyi támogatás ügyében pedig március végéig nyélbe üthető a megállapodás.

     A lap visszatekintett arra, hogy a magyar kormányfő arról beszélt, vissza akarja szerezni az ország gazdasági függetlenségét. Azóta unortodox politikát folytatott annak érdekében, hogy a deficitet az EU által előírt szint alatt tartsa, és minimalizálja az eladósodott háztartásokra nehezedő terheket.

     A gazdaságpolitikai bírálat mellett Orbán Viktor jelentős kritikát kapott mind bel-, mind külföldön politikai ügyekben is - írta a lap, hozzátéve, hogy a bírálók szerint az új alkotmány "túl sok hatalmat ad a kormány kezébe, és aláássa a demokráciát."

     Az írás kitért az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásokra, és arra, hogy Orbán Viktor közölte: hajlandó megváltoztatni az adatvédelmi törvényt. Megvédte azonban Magyarország azon döntését, hogy 70-ről 62 évre csökkentette a bírák visszavonulási korhatárát. Az EU azt mondja, hogy ez a lépés, amely mintegy 300 bírót távolít el a pulpitusról, veszélyezteti a bírói függetlenséget. Orbán azonban a nyugdíjkorhatár általánossá tételével magyarázta a döntést, és elutasította a demokrácia hitelességét ért bírálatokat - írta a lap. Az írás kitért arra is, hogy a Magyarország által igényelt elővigyázatossági készenléti pénzügyi támogatás kérdésében továbbra is fennmaradtak komplikációk, majd ismertette, hogy a jegybankkal kapcsolatban milyen változtatásokra hajlandó a kormány.

     "Politikai pályám legnagyobb intellektuális kihívása előtt állok" - idézte a The Wall Street Journal Orbán Viktort. "Olyan gazdaságpolitikát kell összeállítanom, amely megfékezi az eladósodottságot, három százalék alá nyomja a költségvetési hiányt, miközben sok EU-országban recesszió van, idehaza pedig alacsony a növekedés" - mondta a lapnak a magyar miniszterelnök.

      A miniszterelnök nem közgazdász, a gazdaságpolitikai ballépések nem az ő számlájára írhatók. A felelősök mindig azok, akik a gazdaságpolitikai tanácsokat adják. A körülmények valószínűleg elkerülhetetlenné fogják tenni a személyi változásokat. A piaci bizalom helyreállításának nagyon fontos része, hogy hiteles elemek jelenjenek meg - jelentette ki az origónak a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

     Heim Péter érthetetlennek nevezte az EU-val és az IMF-fel szembeni korábbi kormányzati hangvételt. „Olyan ez a tengelyakasztós magatartás a részünkről, mintha egy bokszmeccset vív valaki, de tudni lehet, hogy ellenfele negyven kilóval nehezebb, világbajnok, ő pedig még csak most kezdett el ütögetni. Nem verekedni kell egy ilyen sportolóval, hanem tanulni tőle. A magyar kormány ahelyett, hogy tanulna, inkább bőszíti.”

     A közgazdász arról is beszélt, hogy az EU nincs olyan rossz helyzetben, mint amilyennek tűnik. A német fiskális és költségvetési diktátum fenntartható költségvetési pályát, a korábbinál sokkal szigorúbb pénzügypolitikát eredményez. Ez egyébként szerinte nem is áll távol Orbán Viktor kormányfő filozófiájától.

     Hangsúlyozta: a magyar gazdaság legnagyobb kereskedelmi partnere Németország. Az EU-s számlák legnagyobb részét a németek fizetik. "Ha szétesik az eurózóna vagy az EU, a német tőke nélkül mi meg sem tudunk moccanni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a németek a kínaiaknak és az oroszoknak is stratégiai partnerei. Akkor fog minket támogatni Kína és Oroszország, ha azt látják, jó kapcsolatot ápolunk Németországgal" - jegyezte meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Forrás: Origo

Orbán Viktor "autokratikus hajlamú populista

     A magyar kormány politikáját és annak gazdasági következményeit elemzi Witold Gadomski Orbán Magyarországa a szakadék szélén című írása a Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap hétvégi kiadásában. Gadomski szerint Orbán Viktor "autokratikus hajlamú populista", aki inkoherens politikájával a magyarok kedvében akar járni, de egyúttal kapcsolatban szeretne maradni az unióval, a nemzetközi szervezetekkel és a pénzügyi piacokkal. "Egyrészt megszegi a hatályos, de íratlan európai sztenderdeket, másrészt - a nemzetközi nyomás hatására - többször visszalépett (már)" - írja.

      Gadomski szerint a magyar kormány nagy támogatottságának az az oka, hogy "az emberek általában nincsenek tisztában, hogy a felelőtlen költségvetési politika, a munkatermelékenységgel nem indokolható béremelések, a túlzott szociális kedvezmények az országot katasztrófába vezetik; ők csak a rövidtávú következményeket látják".

Sólyom lett volna a biztosíték...

     A magyarországi belpolitikáról közöl elemző jellegű írást a BBC honlapján a brit közszolgálati médiatársaság budapesti tudósítója. Nick Thorpe, aki részt vett a külföldi tudósítóknak Orbán Viktor miniszterelnök által tartott minapi sajtóbeszélgetésen, azt írja: a kormányfő a rendszerváltás befejezetlensége felett általa és "a magyarok milliói által" érzett frusztrációval indokolta a "Magyarországot végre a helyes útra ráállító" új alaptörvény kidolgozását.

     A BBC-tudósító írása szerint Sólyom László, az előző köztársasági elnök lett volna "a tökéletes személyiség annak biztosítására, hogy a kormány nem részegül meg saját hatalmától".

Orbán Viktor Brüsszelben.
Fotó: AFP

A magyar gazdasági és politikai helyzettel foglalkozott szombati számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív újság, a Die Welt című konzervatív lap, a Berliner Zeitung című baloldali lap és a liberális Tagesspiegel, valamint a Spiegel Online.

"Semmi pénzt Orbán Viktornak!"

A Die Welt kommentárt szentelt a magyar gazdasági helyzetnek Semmi pénzt Orbán Viktornak címmel. A szerző szerint "Orbán Viktor magyar kormányfő arcátlanul pimasz", hiszen kiüresíti a demokráciát és megsért számos értéket, amelyek mellett Európa elkötelezte magát és, most pedig éppen ő az, aki újabb hitelt kér az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól. A szerző szerint az EU-nak és az IMF-nek "a politikailag és gazdaságilag rossz úton járó" Magyarország pénzügyi támogatása helyett "az eddiginél jóval nagyobb nyomást kell gyakorolni az Orbán-kormányra. Aki nem tartja be a demokratikus alapszabályokat, az nem várhatja el, hogy Németország, Franciaország és más EU-s országok adófizetőitől származó pénzzel tömjék ki. Mielőtt Magyarország megkapja a támogatást, amelynek átutalásához az európaiak áldása szükséges, Budapestnek változtatnia kell az irányvonalán. Minden más megoldás az EU alapvető értékeinek az elárulását jelentené" - írja a Die Welt.

"Magyarországnak van egy drámai problémája, Orbán Viktornak hívják" - írja a Berliner Zeitung véleményoldalán Frank Herold Ütközőpályán című írásában. A szerző szerint Orbán Viktor politikája olyan pályán halad, amely összeütközéshez vezet "saját népe egyes csoportjaival és az EU-val". Hozzátette: az EU még biztosít kellő mozgásteret ahhoz, hogy Orbán letérjen az ütközőpályáról, de ha továbbra sem módosít irányvonalán, akkor "végre cselekedni kell." Hangsúlyozta: "Az EU-nak nem szabad Magyarországot tovább támogatni európai adófizetőktől származó pénzzel, ha az Orbán-kormány továbbra is semmibe veszi a demokráciát és az alapvető szabadságjogokat."

A lap gazdasági rovatában arról írnak, hogy Ausztria meginog, ha Magyarország elesik. A szerzők elemzőket idézve kifejtik, hogy Magyarország esetleges államcsődje az EU számára nem lenne nagy gond, viszont Ausztria számára annál inkább, mert állami segítségre szorulnának az osztrák bankok. Hasonló álláspont jelenik meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung írásában is, amely szerint befektetők attól tartanak, hogy a "magyarországi bizalmi válság" hatása átterjedhet Ausztriára.

A Der Tagesspiegel A magyar politika eljátssza a hitelét címmel ismertette a magyar gazdaságra és a gazdaságpolitikára vonatkozó legutóbbi fejleményeket. A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken bejelentett lépésével kapcsolatban megjegyezte: "a rendkívüli mértékben emelkedő állampapír-hozamok miatt a kelet-európai ország gyakorlatilag kiszorult a tőkepiacról", és gyors segítség nélkül hamarosan csődveszélybe kerülhet.

A Spiegel Online cikke szerint a jelenlegi helyzet emlékeztet az egy évvel korábbira, amikor a médiatörvény miatt vártak sokan határozott fellépést az Európai Bizottságtól. Most "a demokratikus alapjogok kiüresítéséről van szó - Orbán ismét kóstolgatja az EU-t és sértegeti az Európai Bizottságot" - vélekedik a szerző.

Aggódnak az osztrákok is...

A vezető osztrák napilapok is nagy terjedelemben foglalkoznak a magyar gazdaság helyzetével. A Die Presse szerint Magyarország államcsődje esetén veszélybe kerül Ausztria kiváló adósosztályzata. A konzervatív napilap azt írja: Magyarország sürgősen az IMF és az EU "tőkeinjekciójára" szorul. A lap meglátása szerint Orbán Viktor "makacsul kitart". "Egy válságtanácskozás után Orbán bejelentette, hogy a kormány gyors megegyezésre törekszik az IMF-fel és az EU-val. A vitatott jegybanktörvény megváltoztatása azonban nem jön szóba a kormányfő számára" - fogalmazott a lap a Simor András jegybankelnökkel tartott találkozóról beszámolva.

A Der Standard pedig amiatt aggódik, hogy a végtörlesztés óriási terhet ró a bankokra, és a forint árfolyamának mélypontra zuhanása ugyancsak fájdalmas hatással lehet a pénzintézetekre.

"Magyarország hátat fordít a demokráciának"

A brit Independent mai vezércikkében foglalkozik a magyarországi helyzettel. A Magyarország hátet fordít a demokráciának című írásban az áll: "Orbán Viktor, az 1989-es forradalom ellenzéki hőse" továbbra is rendkívül népszerű, és a kétharmados parlamenti többség révén "gyakorlatilag bármit megtehet." Úgy tűnik viszont, hogy nem vonta le a tanulságait annak a történelmi mozgalomnak, amely megdöntötte a kelet-európai kommunista zsarnokságot. A cikk szerzője szerint "csúszós lejtőre kerül" az az ország, ahol a zsarnokság megveti a lábát.

Martonyi nyugtatja a kedélyeket...

A külügyminiszter a francia Le Figaro című lapnak azt mondta: meggyőződése, hogy nem fognak kudarcot vallani az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások. Mint fogalmazott, a magyar kormány mindenről kész tárgyalni. Ugyanakkor visszautasított minden vádat, amely szerint a kormány lépései korlátoznák a demokráciát Magyarországon. Egyúttal védelmébe vette Orbán Viktor miniszterelnököt, akinek demokratikus elkötelezettségét szerinte "nem szabad kétségbe vonni", s akit "diktátornak minősíteni is teljesen abszurd, igazságtalan és rossz izlésre vall."

Forrás : Hír24/MTI

      Soha nem látott össztűz zúdul a magyar kormányra és annak vezetőjére. Az, hogy autoriter hatalmat épít, és lábbal tiporja a demokratikus és európai értékeket, napi szinten olvasható a világsajtóban. A helyzet odáig fajult, hogy a magyar kormány tagjai még időpontot sem kapnak Brüsszeltől a tárgyalások folytatására, az amerikai külügyminiszter pedig szakértői kormány felállításában gondolkozik. Kérdés azonban, hogy ezt a helyzetet Orbán Viktor túlélheti-e politikailag, és ha igen, milyen áron. (Silvio Berlusconi megbuktatásához például a hírek szerint elég volt, hogy Angela Merkel éjszaka odatelefonált az olasz államfőnek.)

     Egyre gyakrabban hangoztatott forgatókönyv, hogy Orbán Viktor nemzetközi és/vagy belső nyomásra megbukik, helyét pedig egy szakértői kormány veszi át.

Kívülről nem lehet megbuktatni

     Mint a Political Capital elemzője lapunknak azt mondta, a magyar kormányra nehezedő külföldi nyomásgyakorlás nem ok, hanem következmény. „Annak a következménye, hogy a kormány eddig olyan politikát folytatott, amellyel teljesen elszigetelte Magyarországot, veszélybe sodorta az államháztartás finanszírozhatóságát, és ezzel végletesen beszűkítette saját mozgásterét. A Fidesz az elmúlt másfél évben rengeteg konfliktust vállalt, és egyre inkább úgy tűnik, hogy mostanra túlfeszítette a húrt, mely eredményeként az apróbb korrekció már nem lesz elegendő” – hangsúlyozta Juhász Attila.

     A szakértő szerint a kormánypárt belpolitikai helyzete is erősen romlott, a gyenge kormányzati teljesítmény következtében a Fidesz egy év alatt támogatóinak felét elvesztette. Az ellenzéki pártok támogatottsága már a Jobbik nélkül is erősen közelíti a Fidesz támogatottságát, miközben óriási a bizonytalanok aránya. „Mindez együttesen kérdőjelezi meg a kormány stabilitását, Orbán Viktor esetleges távozásának híre pedig önmagában is tovább gyengíti pozícióját, ahogy ez annak idején Gyurcsány Ferenc esetében is látható volt” – fogalmazott Juhász Attila.

Politikai vereségét be kell ismernie

      Hozzátette ugyanakkor, hogy külföldről nem fogalmazta meg senki követelésként a kormányfő leváltását, hanem arról van szó, hogy az újabb IMF-hitel és az azzal járó finanszírozási biztonság csak egy nyíltan is vállalt 180 fokos gazdaságpolitikai fordulat esetén valósulhat meg, ami hatalmas politikai vereség lenne személyesen Orbán Viktornak.

     „A miniszterelnök lemondása vagy leváltása csak belülről valósítható meg és ez még a mai rendkívül kiszámíthatatlan helyzetben is a legkevésbé valószínű, bár nem kizárható forgatókönyv. Egyelőre nincs olyan jel, hogy a kormánypártot ne lenne képes uralni Orbán Viktor, ezért ha távozik, az a leginkább a saját döntése lehet” – véli Juhász Attila.

Amíg többsége van, marad

     „Nem tekinthető racionális forgatókönyvnek a miniszterelnök idő előtti távozása” – mondta Fodor Csaba is az FN24-nek. A Nézőpont Intézet elemzője szerint ugyanis 2010-ben a választók egyértelmű, határozott felhatalmazást adtak a kormánypártnak, a kétharmados parlamenti többség pedig egységesen támogatja a miniszterelnököt. „A sikeres válságkezelés politikai biztosítékai tehát jelenleg erősek, egy szakértői kormány viszont azért nem jelentene ésszerű alternatívát, mivel egy párton kívüli személy által vezetett kormány nem feltétlenül tudhatna többséget maga mögött” – véli a szakértő. Hozzátette: nem célravezető, ha Olaszországgal vagy Görögországgal hasonlítjuk össze a magyar helyzetet, hiszen az előbbi országokban a politikai bizalom megrendülésén túl a kormány parlamenti többségi támogatása is akadozott.

     Fodor Csaba hangsúlyozta: „A bizonytalanok aránya ugyan jelentős, azonban az ellenzék erőtlen és megosztott, állandó identitáskeresése, és az egyértelmű vezető hiánya miatt pedig nem tudja a választókat érdemben megszólítani.”

     „Fontos látni, hogy a kormány gazdaságpolitikai célkitűzései (a költségvetési hiány csökkentése, az államadósság elleni küzdelem) azonosak az Európai Unió által szorgalmazott gazdaságpolitikai iránnyal. Brüsszel, más uniós kormányok, valamint az IMF irányából azonban egyértelműen érzékelhető a nyomásgyakorlás, ugyanakkor valójában mindkét fél abban érdekelt, hogy egyezség szülessen” – véli Fodor Csaba.

Mi lesz, ha marad

     Ha marad a jelenlegi kormány és miniszterelnök, nehéz feladat elé néz: rendkívül rossz tárgyalási pozícióból, az eddigi politikájának nagy részét feladva kell tárgyalóasztalhoz ülnie az IMF-fel és az EU-val, hogy pénzügyi segítséget kapjon. Magyarország presztízsének újraépítése viszont ennél lényegesen hosszabb folyamat lesz és kérdéses, hogy abból a nemzetközi elszigeteltségből, amelybe bezárta magát, képes lesz-e valaha kijönni.