A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) a pártok honlapjáról gyűjtötte össze, milyen lakáspolitikát terveznek a következő parlamenti ciklus potenciális szereplői.
KDNP: a tulajdonszerzés a legfontosabb...
A KDNP honlapján olvasható lakásprogram alapvetése, hogy a lakhatás alapvető emberi szükséglet és jog. A KDNP ugyanakkor a munkahelyteremtés és a hazai vállalkozások támogatásának eszközeként is tekint a lakáspolitikára. A párt a magántulajdonú lakáshasználatot támogatja, mivel szerintük ez a leghatékonyabb, a legkisebb költséggel járó és a lakásállomány állagának megőrzése szempontjából legelőnyösebb lakáshasználati forma.
Úgy látják, hogy a magyarországi háztartások költségvetésének 97 százalékába nem fér bele a piaci lakbér, ráadásul a magyar háztartások "nem is akarnak lakásbérlők lenni". Ezért a KDNP a bérlakás-szektor növelésének állami támogatását ellenzi, a piaci bérlakás szektor támogatására, részarányának növelésére egyetlen fillér közvetlen költségvetési támogatást sem akar fordítani. Ezzel szemben úgy vélik, hogy a támogatási rendszer legfontosabb feladata a lakástulajdon-szerzés elősegítése a lakáscélú elő-takarékosság és a lakáshitelek kamat-támogatásával, illetve kapcsolódó adókedvezménnyel.
Szociális bérlakást speciális élethelyzetekre határozott idejű bérleti szerződésekkel juttatnának. A központi szociális bérlakás program keretében nyújtott költségvetési támogatást csak lakásépítésre adnák, használt lakások vásárlására nem, non-profit szervezeteknek címezve, jól látható, számon kérhető, ellenőrizhető rendszerben.
MSZP - Együtt PM: a számlák valódi csökkentése a cél
Az MSZP terveiről a TLE-nek annyit sikerült megtudni az Együtt-PM-mel közösen jegyzett megállapodás szövegéből, hogy kiemelt célkitűzése a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényre juttatása, amelynek keretén belül átfogó, önrész nélküli lakás- és ingatlan-felújítási programot hirdetnek az energiaszámlák valódi csökkentése és a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében.
Jobbik: építés és "Magyar Bank"
A Jobbik Otthonteremtési politikája szerint a párt célja országos lakásépítési program beindítása az önkormányzatok bevonásával a családi házas lakásépítés szélesebb körű megvalósítása érdekében. A fiatalok lakáshoz jutását is segítenék egy országos bérlakás-építési programmal, a bérleti díj mértékét államilag szabályoznák.
Ez szándékaik szerint visszafordítaná a gyakorlatilag leállt állami és önkormányzati lakásépítési tendenciát, s egyúttal munkát jelentene a magyar kis- és középvállalkozások számára. A magyar családok a Magyar Bankon keresztül vehetnének fel kedvezményes, hosszú lejáratú lakáshitelt. Megvalósítanák a panel lakótelepek rehabilitációját és integrációját is. Fontosnak tartják a hajléktalanok helyzetének rendezését lakáshoz, vagy legalább lakhatási lehetőséghez juttatva őket. Az energetikai célkitűzések között szerepel az épületek hőszigetelésének támogatása, illetve hogy a megújuló energiaforrásokat nem csak fűtésre, hanem klimatizálásra is felhasználnák.
LMP: Alkotmányba a lakhatási jogot
Az LMP szándékairól 2010-es programján alapján tájékozódott a TLE. Ebben kiemelt cél a lakhatáshoz való jog alkotmányba foglalása. A legfontosabb feladatok között szerepel a hosszú távú nemzeti lakáspolitikai program kidolgozása, hogy "mindenkinek lehetősége legyen megfelelő otthonhoz jutni, azoknak is, akik önerőből ezt nem tudnák megszerezni". Hangsúlyozzák, hogy a lakástámogatásokat nagyobb mértékben kell célzottan az arra valóban rászoruló csoportokhoz és a kritikus területekre eljuttatni.
A célzott forrásokat egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítására, a lakásfenntartási támogatás kiterjesztésére és emelésére, a szegregált telepek felszámolására és rehabilitációs programjainak felgyorsítására, a kilakoltatások megelőzésére, a hajléktalanság visszaszorítására használnák fel.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/ingatlan/panelben_lakik_erre_szamithat_a_valasztasok_utan.573671.html
A Fidesz reméli, a bankok nem próbálják majd akadályozni, hogy az emberek éljenek az ingyenes készpénzfelvétel jogával - mondta a kormánypárt szóvivője szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
Selmeczi Gabriella emlékeztetett, hogy december 1-jén, azaz vasárnap indul a havi kétszeri - legfeljebb 150 ezer forintig - díjmentes pénzfelvételhez szükséges nyilatkozattétel, amelyet személyesen a pénzintézetüknél vagy e-bankon keresztül tehetnek meg az ügyfelek. A kitöltött és aláírt nyilatkozatot egyébként hozzátartozó is beviheti majd a bankfiókba - tette hozzá a Fidesz szóvivője.
Hangsúlyozta, az ingyenes készpénzfelvétel - amelyre egy számla esetében lesz lehetőség - a pénzügyi rezsicsökkentés része, a lakosság banki költségeit csökkenti majd. Úgy fogalmazott: "nem engedhetjük, hogy a bankok degeszre keressék magukat magyar munkavállalókon, családokon, és aránytalanul megcsapolják bankszámlájukat", ha fel akarják venni fizetésüket, nyugdíjukat.
A kormánypárt reméli, egyes pénzintézetek nem próbálják majd megakadályozni "különböző adminisztrációs trükkökkel", hogy ügyfeleik éljenek az ingyenes pénzfelvétel jogával - mondta a szóvivő, hozzátéve, "bízunk benne, hogy a bankok nem akarják becsapni és akadályozni ügyfeleiket, ahogy azt a végtörlesztés esetén megtették".
Selmeczi Gabriella jelezte, hogy aki februártól élni akar az ingyenes készpénzfelvétel jogával, annak január 20-ig kell nyilatkoznia, de aki elmulasztja ezt az időpontot, az sem veszíti el a lehetőséget, csak később lesz rá jogosult.
A nyilatkozat tartalmát meghatározó kormányrendelet a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.
A Fidesz szóvivője sajtótájékoztatóján reagált Dorosz Dávid szombati szavaira is. Az Együtt-PM szövetség független országgyűlési képviselője szerint a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó a "Fidesz ősbűne", mert a magyar emberek többsége rosszul járt azzal, továbbá munkahelyek tízezreit szüntette meg és fiatalok vándoroltak el miatta.
Selmeczi Gabriella erre azt mondta: a Bajnai-párt "személyeskedő támadásokkal leplezi valós szándékát", vagyis hogy "az egész bukott baloldal valójában adóemelést szeretne".
Forrás : MTI / www.hetivalasz.hu
http://hetivalasz.hu/itthon/nem-kizart-hogy-kulonbozo-trukkokkel-probalkoznak-70897
Az amerikaiak azt állítják: az ellenséges akciók meghiúsítása volt a lehallgatások és megfigyelések elsődleges célja. Az oroszok viszont azt kérdik: a bizalom megrendülése után ki fog hinni az amerikaiaknak ?
John Kerry – az elnökhöz, Barack Obamához hasonlóan – elismerte, hogy a lehallgatások során túl messzire mentek. „Ez nem fog megismétlődni" – hangsúlyozta. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor hozzátette: „Meghiúsítottuk repülőgépek lezuhanását, épületek felrobbantását és emberek megölését azzal, hogy jó előre tudtunk a gyilkos tervekről."
Az NSA vezetője egy másik szemszögből világított rá a lehallgatásokra: „Amennyiben újra bekövetkezne egy, a szeptember 11-hez hasonló támadás, bennünket joggal hibáztatnának azért, hogy nem végeztük el munkánkat."
Keith Alexander tábornok a lehallgatás technikáját is elmagyarázta: „Azt vizsgáljuk, hogy ki beszél a potenciális ellenséggel. Nem a beszélgetés vagy az e-mail tartalmát ellenőrizzük, hanem a beszélgetések hosszát, és a kommunikációs hálózatot térképezzük fel."
A lehallgatási botrányt kirobbantó Snowden információi kétségtelenül csak szűrt orosz közvetítéssel láthattak napvilágot – Moszkva érdekeinek megfelelően. Erre utalnak Medvegyev miniszterelnök szavai is: „Ezek után ki fogja elhinni, hogy megszűnik a lehallgatás? Senki."
Az internetes magánszférát is védenék...
Pénteken a kémkedés elleni határozattervezetet terjesztett az ENSZ Közgyűlése elé az Egyesült Államok adatgyűjtési programjának két célpontja, Németország és Brazília pénteken - jelentette a Hír24 adását követően az MTI.
A határozattervezet emberi jogi elvekre hivatkozik, amelyek szerint tiltott az önkényes és törvénytelen beavatkozás a magánszférába. A tervezet szerint ugyanolyan védelemnek kell vonatkoznia az emberek magánszférájára az interneten, mint amilyennek a való világban is.
A határozattervezet nem említi konkrétan az NSA-t vagy az Egyesült Államokat, hanem általánosságban szól a kémkedésről. A ENSZ Titkárságához benyújtott dokumentum annak iktatását követően a Közgyűlés Emberi Jogi Bizottsága elé kerül, amely azt megtárgyalja, majd beterjeszti szavazásra.
A Közgyűlés határozatai - a Biztonsági Tanácséival ellentétben - nem kötelező érvényűek, de komoly politikai és erkölcsi súlyuk van, és ítéleteiben a Nemzetközi Bíróság is gyakran hivatkozik rájuk.
"A határozatnak vélhetően hatalmas támogatottsága lesz a Közgyűlésben, mivel senki sem szereti, hogy az NSA kémkedik utána" - mondta a Reuters brit hírügynökségnek korábban egy név nélkül nyilatkozó nyugati diplomata.
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/kulfold/2013/11/01/lehallgatasok-erre-figyeltek-a-kemek/#a3
Súlyosan vétett a helyi protokoll szabályai ellen a kormányfő Indiában – mutat rá a Képviselő Funky blog legutóbbi cikkében.
A magyar miniszterelnök határozott kézcsókkal szerette volna üdvözölni Sonia Gandhit, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnökét találkozásukkor, ami nem igazán számít udvarias gesztusnak az ázsiai országban.
Az esetről készült felvétel (3:25-3:35 között) alapján nehéz eldönteni, hogy a kormányfő szándékosan, a szokásokra fittyet hányva, esetleg reflexből vagy felvilágosítás hiányában akarta ilyen módon kifejezni a tiszteletét a hölgynek. Mindenesetre a jelenet felettébb kínosan végződött, miután Sonia Gandhi az utolsó pillanatban elhúzta a kezét Orbán orra elől.
.jpg)
Fotó: Facebook
A Képviselő Funky magyarázata szerint Indiában a nők és férfiak, ha nincs köztük családi kapcsolat, szinte soha nem érintik meg egymást. A különböző neműek között még a kézfogás is csak a városi értelmiség körében számít elfogadottnak, és az emberek többnyire szóban üdvözlik egymást.
A blog megkereste a budapesti Indiai Kulturális Központot, ahol megerősítették, hogy Indiában tiszteletlenségnek számít, és teljesen elképzelhetetlen, hogy egy férfi kézen csókoljon egy idegen nőt. Nyilvánosan és egy protokolleseményen ez hatványozottan igaz.
A történet természetesen nemcsak a baki szempontjából szomorú, hanem mert rávilágít arra: Indiában még a vezető szerepet betöltő nők sem tehetik meg, hogy megszegjék a velük szemben fennálló, idejét múlt, merev, szélsőségesen konzervatív elvárásokat.
Forrás : www.hir24.hu
http://www.hir24.hu/kulfold/2013/10/24/oltari-kinos-helyzetbe-kerult-orban-viktor-indiaban/#a3
Tudta, hogy Magyarország jobban teljesít? Ezzel a jelszóval indított kampányt a kormány. A lényeg harmincnyolc állítás, amely a kormány szerint azt bizonyítja, hogy minden sokkal jobb Magyarországon, mint korábban. Mi igaz ebből ? Igazat mond-e a kormány ?
1. Idén 20 százalékkal csökken az áram, a gáz és a távhő ára.
Részben igaz
Csak a lakossági fogyasztók rezsije csökkent, a kormány rezsicsökkentő intézkedéseinek jelentős részét is a szabadpiacon vásárló vállalkozók fizetik meg például a rendszerhasználati díjak emelkedésével.
2. Idén már 4,6 százalékkal emelkedett az átlagbér.
Hamis
A KSH adatai szerint az idén júliusban 2,1 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel korábban. Az átlagbér így 229 698 ezer forint volt. Ha a nettó átlagot nézzük (tehát amit a munkavállalók kézhez kapnak) akkor sem 4,6 százalékos a növekedés. A KSH szerint nettó keresetek 3,7 százalékkal voltak magasabbak nemzetgazdasági szinten, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett nagyjából 1,9 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg. Akkor mégis mi ez a 4,6 százalék? A KSH adatai között szerepel, hogy a versenyszférában növekedtek ennyivel a bruttó átlagbérek, a kormány tehát a hirdetésben nem vette figyelembe a közszférában dolgozók fizetését.
3. Magyarország először rendezheti meg a vizes sportok világbajnokságát.
Igaz, de
2021-ben valóban Budapest rendezheti az úszók, nyíltvízi úszók, műugrók, műúszók és vízilabdázók világbajnokságát, ami tényleg nagy eredmény. Eddig ugyanis csak Barcelona és Róma rendezhetett vizes vébét Európában. A győzelmünkért a végén ugyanakkor már nem kellett nagyon izgulni, két vetélytársunk ugyanis visszalépett az utolsó pillanatban, így csak az volt a kérdés, hogy a nemzetközi szövetség nekünk adja a rendezés jogát, vagy új pályázatot hirdet.
4. Negyven éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint az idén.
Igaz, de
Augusztusban a vártnál is alacsonyabb, 1,3 százalékos volt az éves infláció. Ez tényleg közel 40 éve a legalacsonyabb érték, ennél alacsonyabb inflációt utoljára 1974 júniusában mértek, akkor 1,2 százalék volt a pénzromlás mértéke. A mostani alacsony érték a KSH elemzése szerint elsősorban a kormány által kitalált és véghezvitt rezsicsökkentéssel magyarázható, de az élelmiszerek is a vártnál kisebb ütemben drágultak. Az összképet tehát rontja, hogy nincs semmilyen garancia arra, hogy a későbbiekben is alacsony marad az áremelkedés, hiszen az idei rezsicsökkentés csak egy évig fékezi az inflációt, jövőre már nem.
Hogy hosszú távon az infláció magasabb lehet, azt az úgynevezett maginfláció mutatja. Ezzel a mérőszámmal szűrik ki ugyanis az olyan egyszeri hatásokat, mint a rezsicsökkentés vagy 2012 elején az áfaemelés. A háztartási energiát, a szabályozott árakat, a támogatott gyógyszerek árát, az üzemanyagok árát nem tartalmazó maginfláció márciusban 3,4 százalék volt, vagyis a gazdaság mélyében a szükséges szintnél valamivel nagyobb áremelkedés zajlik.
5. Magyarország IMF-tartozása 0 forint.
Igaz
Az IMF-tartozást valóban visszafizette a kormány. Ezután ugyanakkor az államot a piacról kell finanszírozni, ami drágább, mint az IMF-hitel, igaz, a piaci hitelezőkkel kevesebb a vesződsége a kormánynak.
6. Több mint 40 000 önkéntes összefogása akadályozta meg, hogy emberéletet követeljen a történelmi méretű dunai árvíz.
Igaz, de
Az idei rekordméretű dunai árvíz ellen a gátakon valóban közel negyvenezer önkéntes, valamint kilencezer rendőr, katona és tűzoltó dolgozott. Szerencsére valóban nem halt meg senki az árvízben, de az MTI hírarchívuma szerint ugyancsak nem történt haláleset az eddigi két legnagyobb dunai árvíz idején sem, 2002-ben és 2006-ban, amikor éppen baloldali kormányok vezették az országot.
7. A kormány intézkedéseinek eredményeként 1300 gyógyszer ára csökkent 2011 óta.
Igaz
Valóban csökkent számos készítmény ára, mert a kormány bevezette a vaklicit rendszerét, ahol a kereskedők nem látják egymás ajánlatait.
8. Idén az Erzsébet-program több mint 40 ezer hátrányos helyzetű gyermek üdülését biztosította.
Igaz, de
Nyolc helyszínen több mint ötvenféle Erzsébet-táborban nyaralhattak az idén az általános- és középiskolások, főleg balatoni és más vízparti üdülőhelyeken. A nyaralás azonban nem volt ingyenes: a nehéz anyagi helyzetben élőknek az egyhetes táborok részvételi díja teljes ellátással ezer-kétezer forint, a többiek tízezer forintot fizettek.
Az összképet rontja, hogy az Erzsébet-táborokat finanszírozó Erzsébet-program elindításához az kellett, hogy a kormány teljesen átalakítsa a béren kívüli juttatások rendszerét. Az adókulcsok megváltoztatásával a kormánytöbbség kiszorította a magyar piacról azokat a francia cégeket, amelyek az étkezési utalványokat kiadták, és helyette bevezették az Erzsébet-utalványt.
9. Idén már 150 új BKV-autóbusz közlekedik Budapesten.
Igaz, de
Július óta valóban 150 új Mercedes-Benz Citaro busz közlekedik a budapesti utakon. Ezek a buszok azonban nem kerülnek a főváros, vagy a BKK tulajdonába, a járműveket pedig nem a BKV üzemelteti: a BKK a Videoton tulajdonában lévő VT-Transmannal kötött szerződést, és évente 8,2 milliárd forintot fizet a buszok üzemeltetéséért. Tarlós István főpolgármester és a budapesti Fidesz-frakció tavaly többször is konfliktusba került amiatt, hogy Tarlós szerint hosszú távon olcsóbb lenne a fővárosnak, ha a BKV üzemeltetné a buszokat, esetleg az új járművek megvásárlásán gondolkodnának.
10. Jövőre már törvény védi a magyar földet a spekulánsoktól.
Hamis
Ugyan lehetséges, hogy a külföldi állampolgárok nehezebben juthatnak földhöz, de a magyar spekulánsok még mindig könnyedén tudnak mozogni az agráriumban. Például az egykori agrárállamtitkár, Ángyán József is amiatt hagyta ott először államtitkári pozícióját, majd a Fidesz-frakciót, mert szerinte az új földtörvény megerősíti a nagybirtokrendszert, néhány családot és bankot juttat földhöz.
11. Szeptember 1-jétől 160 ezer pedagógusnak növekszik átlagosan 34 százalékkal a jövedelme.
Részben igaz
A kormány valóban bevezette az idén szeptember elsejétől az új pedagógus-életpályamodellt, amely a tanárok munkaidejének és fizetésének növekedésével is járt. A korábbi ígéretekhez képest a tanárok csak az eredetileg tervezett emelés hatvan százalékát kapták meg, és mivel az új rendszerben megszüntették a béren kívüli juttatásokat, több pótlékot és a túlórapénzt, a tanárokat különbözően érintette a változás. Hoffmann Rózsa korábban elismerte, hogy a 160 ezer pedagógus közül négyezernek csökken a fizetése, és lesznek olyanok, akik alig érzik meg a változást. Összeállításunkból kiderült, hogy valóban sok tanár csalódott amiatt, hogy messze nem 34 százalékkal növekedett a fizetése, hanem csak néhány ezer forinttal.
12. Több mint 2200 bölcsődei férőhely újult meg az elmúlt három évben.
Igaz
Magyarországon továbbra is nagy szükség van további bölcsődei férőhelyekre, mert több a gyerek, mint a bölcsőde. 2013-ban 37 ezer gyereket írattak be bölcsődébe, de legalább 284 ezer két év alatti gyereknek lenne szüksége férőhelyre. A fejlesztéseket nem a kormány, hanem az EU finanszírozta.
13. Idén szeptemberben 95 ezer egészségügyi dolgozó kap 10-41 ezer forintos béremelést a fekvő- és járóbeteg-ellátásban.
Igaz, de
Bár tényleg visszamenőlegesen megemelték az egészségügyben dolgozók fizetését, a szakmai érdekképviseletek egyike szerint sem lehet ágazati béremelésről beszélni. Az összes alkalmazott bére emelkedik, de a műszaki-gazdasági területen dolgozó mintegy 23 ezer ember például az idén is kimarad az emelésből. A gazdasági-műszaki terület dolgozóival szemben a védőnők ugyan kaptak béremelést, ők viszont diszkriminatívnak tartják azt, mivel rájuk meg a visszamenőleges emelés nem vonatkozik.
14. 2013. januárja óta 6%-kal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek forgalma, a bevételek 10,4%-kal emelkedtek az előző évhez képest.
Igaz
A turizmusra csak nagyon közvetett módon van hatása a kormánynak, a szektor jellemzően követi az ország gazdasági teljesítményének alakulását, és természetesen befolyásolja az időjárás. Az idei különösen meleg nyár volt, és sok hosszú hétvége, ami nagyon jól jött a szállásadóknak.
15. 2010 óta több mint 5 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma Magyarországon.
Igaz, de
2010 május-júliusában, amikor Orbán Viktor átvette a kormányzást, a munkanélküliek száma 467 ezer fő volt. A legfrissebb KSH-adat szerint (2013 június-augusztus) jelenleg 439 és fél ezren vannak a regisztrált munkanélküliek. Ez a 27-28 ezres csökkenés valóban öt százaléknak felel meg. Az adatokat azonban torzíthatja, hogy közben megváltoztak a közmunka szabályai, illetve az idő közben külföldre távozó és ott munkát vállaló magyarok sem jelennek meg a statisztikában.
16. Tízezerrel több fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű honfitársunk jutott álláshoz a kormányváltás óta.
Igaz
Az elmúlt két évben 55 ezerre nőtt az állami támogatás igénybevételével foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára júniusban. Ez tízezerrel több, mint 2011-ben. A munkáltatóknak ugyanis bevezették azt a könnyítést, hogy az úgynevezett rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók után nem kell fizetniük a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Messze vagyunk még ugyanakkor attól, hogy minden megváltozott munkaképességű megtalálja a neki megfelelő munkát, az országban ugyanis nagyjából 120 ezer ember él fogyatékkal.
17. 2013-ban 56 ezerrel több ember jutott munkához.
Igaz, de
A foglalkoztatás ilyen mértékű növekedése annak is köszönhető, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a külföldön dolgozókkal is torzítja az adatokat. Az emigránsokon túl pedig a közmunkaprogramban dolgozókat is hozzáteszik, és ez befolyásolja nagyon jelentősen a foglalkoztattak számát.
18. Magyarország a válság ellenére emelni tudta a nyugdíjak reálértékét.
Igaz, de
A kormány valóban teljesítette a nyugdíjtörvényben előírt kötelezettségét, és az éves infláció mértékével emelték az öregségi nyugdíjakat. A nyugdíjakat jövőre 2,4 százalékkal emelik, míg idén 5,2 százalékkal növekedtek a nyugdíjak, az infláció a tervek szerint két százalék körül alakul. A kormánynak ugyanakkor maradt tartozása a jövő nyugdíjasaival szemben: a kormány például adós maradt az egyéni számlák rendszerének bevezetésével.
19. Magyarországon a kormányváltás óta 24 500 Ft-tal nőtt a minimálbér.
Igaz, de
A minimálbér bruttó összege három év alatt valóban 73 500-ról 98 ezerre emelkedett, de ha a nettó összeget nézzük, messze nem ekkora az emelkedés. A nettó minimálbér 2010-ben 60 236 forint volt, 2011-ben 60 600 forint, 2012-ben 60 915 forint volt, az idén pedig 64 190 forintot vihet haza havonta az a gyermektelen munkavállaló, aki minimálbérért dolgozik. Vagyis csak alig négyezer forinttal kap többet kézhez a minimálbéres.
20. Magyarországon 2014-től közel feleannyi politikus lesz, mint 2010 előtt.
Igaz, de
A Fidesz 2010-ben nagyjából harmadára csökkentette az önkormányzati képviselők számát, a parlament létszáma pedig jövőre 386-ról 200 főre csökken. A politikából távozó politikusoknak azonban nem kell szomorkodniuk, hiszen közben létrehoztak olyan pozíciókat (kormánybiztos, járási hivatalvezető), amelyeket a parlamentből kihulló emberek is betölthetnek.
21. 2013-tól adókedvezmény segíti a munkába visszatérő kismamákat.
Igaz
A kismamák munkába állását segítené a kormány azzal, hogy a munkáltatók adókedvezményeket vehetnek igénybe a gyesről visszatérő nők után. A kedvezmény alapja a kismama bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint. A munkaadónak az összeg után nem kell az első két évben a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót megfizetnie, a harmadik évben pedig csak 14,5 százalékot kell fizetni. A kedvezmény tehát csak 100 ezer forintig érvényes, ha egy kismama 250 ezret keres például, a maradék 150 ezer után a szokásos módon kell megfizetni az adót.
22. Magyarország 2014-től a második legtöbb uniós támogatást kapja.
Igaz
Egy főre vetítve a magyarok kapják a második legtöbb uniós forrást - jelentette be Orbán Viktor februárban, mivel a jelenlegi időszak 7060 milliárd forintjáról 7080 milliárd forintra emelkedik majd a következő ciklusban a lehívható EU-s támogatások összege. Ez azt jelenti, hogy minden magyarra az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint jut, de persze ez csak a lehívható összeg, kérdés, hogy valójában majd mennyi pályázati pénzt nyernek el a cégek. A most záruló ciklusban a harmadik legtöbb támogatást kaptuk.
23. A munkahelyvédelmi akció 300 milliárd forinttal segíti közel egymillió ember munkahelyének megőrzését.
Nem eldönthető
A munkahelyvédelmi akcióterv a négy nagy munkavállalói csoport - az 55 év felettiek, a 25 év alattiak, az alacsony iskolai végzettségűek és a kisgyermeket nevelők - esetében biztosít munkáltatói járulékkedvezményeket. Legutóbb júniusban közölt adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium arról, hogy hány munkáltató igényelte a kedvezményeket: január és június között csaknem 720 ezer. Nem tudni, hogy októberig mennyivel nőtt ez a szám, ami jóval kevesebb, mint a kijelentésben szereplő egymillió.
24. Három év alatt 3500 fővel több rendőr állt szolgálatba.
Hamis
Az ORFK szerint nem növekedett ennyivel a rendőrség létszáma. A 168 óra az idén májusban kérte ki az adatokat arról, hogy 2010-ben és 2013 első negyedévében hány rendőr volt állományban. Az ORFK szerint a két időpont között összesen 2715 fővel emelkedett a rendőrség teljes foglalkoztatotti létszáma - ebbe a körbe viszont beletartozik az összes adatrögzítő, autószerelő és titkárnő is. A hivatásos állomány létszáma csupán 2223 fővel emelkedett.
25. 2011-től újra a gyermek hároméves koráig jár a Gyes.
Igaz
Miután 2009-ben a Bajnai-kormány két évre csökkentette azt az időtartamot, ameddig az anyák igénybe tudják venni a gyest, a Fidesz fő választási ígérete volt, hogy egyik első intézkedésük lesz a gyes időtartamának visszaállítása három évre. Az alanyi jogon járó gyes havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (28 500 forint), ami három éve nem emelkedett.
26. Idén megszüntették a Magyarországgal szemben kilenc éve folyó túlzottdeficit-eljárást.
Igaz
Az idén júniusban valóban megszüntette az EU a magas államháztartási hiány miatt indított eljárást. Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia is kikerült most az eljárás alól.
27. A családi adókedvezmény több mint 230 milliárd forinttal támogatja a gyermeket nevelőket.
Igaz, de
Január elsejétől valóban kiszélesítik a gyermekek utáni adókedvezményt, így azt a jövőben nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból is le lehet majd vonni. A javaslat szerepel a jövő évi költségvetésben is, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten nyújtott be. A kormány ugyanakkor arról nem beszél, hogy a 2009-ben befagyasztott családi pótlékot ők sem emelték az elmúlt három évben, még az infláció mértékével sem. Vagyis 2009 óta az egy gyermeket nevelő családok havi 12 200, a kétgyermekesek pedig 26 600 forintot kapnak, reálértéken számolva évről évre 4-5 százalékot buknak ezzel.
28. A kis- és középvállalkozások társasági adója 19 százalékról 10 százalékra csökkent.
Igaz
A kkv-knak valóban kedvező változás volt, hogy 500 millió forintos adóalapig a korábbi 19 százalék helyett 10 százalékos társasági adót kell fizetniük. A korábbi terv viszont az volt, hogy nemcsak 500 millió forintig érvényesül ez a csökkentés. Az, hogy a kormány visszavett az eredeti elképzeléséből, azt jelenti, hogy évente 120 milliárd forint marad így az államnál.
29. A kormányváltás óta 120 korszerű mentőautó állt szolgálatba.
Igaz, de
Valóban adott pénzt új mentőautókra a kormány, de nem annyit cseréltek le, mint kellene. 2011-ben például még rendeletmódosításra is szükség volt, amely az addigi 10 év helyett 13 évben maximálta a mentésben használható gépkocsik korát. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője akkor azt mondta, hogy a nagyjából ezer mentőautóból háromszáz kocsi lépte át a tízéves korhatárt.
30. 2011 óta a magyar nők 40 év munkaviszony után teljes összegű nyugdíjban részesülhetnek.
Igaz
Valóban nyugdíjba vonulhatnak a nők negyven év munkaviszony után, ez a Fidesz egyik emlékezetes választási ígérete volt. Mivel a negyven évbe nem számítanak bele az egyetemi évek, így a kedvezménnyel csak néhány tízezer nő tudott élni.
31. Közel 340 ezer ember jutott egyszerűbben őstermelői igazolványhoz
Igaz
Valóban csökkent az adminisztráció. Az új törvény szerint három adóévre váltható ki az őstermelői igazolvány, és ügyintézésre ezentúl csak akkor van szükség, ha az őstermelők a személyes adataikról, a gazdaságaikról, vagy a termelési adataikról jelentenek be változást. Így bárki lehet őstermelő, ha papíron bérel egy kis földterületet, vagy állatot tart, a falugazdásznak ki kell állítania az őstermelői igazolványt, és onnantól senki nem kérdezi, hogy a piacon valaki hogyan tud árulni télen kaliforniai paprikát.
32. A magyar kormány közel 2000 település 685 milliárd forintos adósságát vállalta át, ezzel több mint 9 millió ember életét helyezte biztonságba
Részben igaz
A kormány eddig a megyék, majd az év elején az ötezer fő alatti helyhatóságok esetében a teljes adósságot vállalta, az ennél nagyobb települések esetében pedig az adósság 40-70 százalékát. A fennmaradó rész viszont összegszerűen az adósságállomány közel fele.
33. A három csapás törvényének bevezetése óta rekordmértékben esett vissza az emberölések száma.
Részben igaz
A Belügyminisztérium és a Legfőbb ügyészség adatai szerint 20,4 százalékkal csökkent a szándékos emberölések és az erős felindulásban elkövetett, befejezett emberölések száma. Míg 2011-ben ebből a bűncselekményfajtából 142-t regisztráltak, tavaly ez a szám 113 volt. Azt azonban semmi nem bizonyítja, hogy ez a visszaesés a három csapás törvénynek köszönhető. A bűncselekmények száma ugyanis nőtt, egy év alatt 4,6 százalékkal.
34. A tanárokat bántalmazók akár 5 év börtönt is kaphatnak az új büntető törvénykönyv szerint.
Igaz, de
Született is már jogerős ítélet egy tanárt bántalmazó diák ellen. A bíróság az idén februárban 1 év 8 hónap - három évre felfüggesztett - börtönre ítélte azt a diáklányt, aki az egyik miskolci iskolában bántalmazta tanárát, a pedagógus nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az iskolákban azonban nem az a leggyakoribb erőszak, hogy a diák esik neki a tanárnak, sokkal nagyobb problémát jelent, ha a diákok egymást bántalmazzák, vagy éppen a tanár szégyeníti meg a diákokat.
35. A kormány a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvánnyal együttműködve 28 ezer szegény családot támogat.
Igaz, de
A kormány valóban támogatja Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó alapítványát, de Hegedűs márciusban még azt mondta, hogy az idén ennél több, 35 269 család részesül az alapítvány vetőmag- és kisállat-támogatásából. Az összképet jelentősen rontja, hogy a KSH szerint ennél jóval több a szegény az országban. A KSH szerint a lakosság 13,9 százaléka, 1 millió 368 ezer ember sorolható a szegények közé.
36. 2010 óta nem részesül családi pótlékban az a szülő, aki nem járatja iskolába gyermekét.
Igaz
Valóban szigorították a családi pótlék kifizetéséről szóló szabályokat úgy, hogy ha egy diák több mint ötven tanórát mulaszt igazolatlanul, a település jegyzője elrendeli a gyerek védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Az Origónak nyilatkozó tanárok és jegyzők szerint azonban a legsúlyosabb problémát ezzel nem sikerült megoldani: a szórványos hiányzások megszűntek, de a notórius iskolakerülők továbbra sem járnak be az iskolába.
37. Az idén több mint 700 ezer tanuló jutott ingyen tankönyvhöz.
Részben igaz
Az elsős diákok, illetve a rászorulók szüleinek valóban nem kellett fizetniük a tankönyvekért, de ezeket nem is örökbe kapták. A tankönyveket a tanév végén vissza kell adniuk az iskolának, amelyek az összefirkált, összegyűrt, esetleg összetépkedett könyveket nem veszik vissza. Ebben az esetben kifizettetik a szülőkkel a tankönyvek árát.
Forrás : www.origo.hu
http://www.origo.hu/itthon/20131003-a-kormany-kampanya-magyarorszag-jobban-teljesit-cimmel.html?sec-3
A Demokratikus Koalíció elnöke politikai esélylatolgatásba kezdett a német konzervatívok győzelme után.
"Merkel győzelme egyenlő Orbán bukásával. Mert ugye világos, Merkel mindenben Orbán ellentettje" - írja Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc, aki szerint "Merkel a politikai közép embere. Mérsékelt, megfontolt, riválisai javaslatait saját politikájába beépítő kancellár".
A volt kormányfő úgy látja, "Orbán ezzel szemben a radikális jobbszélnek politizál, a kompromisszum helyett a kizárólagosság, a megfellebbezhetetlen igazság(?) politikusa. Merkel piacpárti, Orbán államimádó. Merkel a nyugat politikusa, Orbán a despotikus keleté. Merkel bezárja az atomerőműveket, Orbán rohamtempóban fejlesztené Paksot".
Ha ennyi nem lenne elég, akkor Gyurcsány még sorolja. "Merkel az európai realitás progresszív államasszonya, Orbán a keleties fantazmagóriák percembere. Merkel jön, Orbán megy. És ez nem a naptári idő kérdése, hanem a történelemé. Az egyik a jövő, a másik a múlt. Az önkény sok politikusának adatott hosszú kormányzás. Végül mindegyik csak lábjegyzet lett. Itt van előttünk egy lábjegyzet egy pacákkal rondított oldalon. Kitörölni nem lehet. De lapozni igen" - zárja elemzését Gyurcsány Ferenc.
Orbán tegeződve gratulált Merkelnek...
A magyar kormányfő még vasárnap egy facebookos videóval gratulált a német kancellár választási győzelméhez. Orbán Viktor szerint fontos győzelmet aratott a CDU. "Nagy örömmel fogadtuk a híreket itt, Budapesten arról a diadalról, amelyet a most befejeződött német választáson arattatok" - mondta Orbán Viktor. Üzenetében a magyar kormányfő úgy fogalmazott, fontos győzelem ez - "nektek nyilván, de nekünk is az" -, hiszen biztatást és bátorítást jelent a jövőre nézve.
Bátorítást jelent, mert arról tanúskodik, hogy bátor politikával még a súlyos európai válság körülményei közepette is ki lehet érdemelni a választók bizalmát - mondta a miniszterelnök. Biztatást is jelent - folytatta -, mert arról szól: lesz mód és lehetőség arra, hogy az elkövetkező években "közösen keressünk orvosságot közös hazánk, Európa súlyos bajaira. "Isten éltesse a német kereszténydemokratákat, gratulálok, kedves Angéla!”– mondta a miniszterelnök a videóban.
Európa is üzent...
David Cameron brit kormányfő a Twitter közösségi oldalra feltett üzenetében azt írta, türelmetlenül várja, hogy a lehető leghamarabb folytassa a munkát német kollégájával. Enrico Letta olasz miniszterelnök gratulált Merkel fényes választási győzelméhez. Hozzátette, ha igazak az első eredmények, amelyek szerint az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű euroszkeptikus párt nem jut be a Bundestagba, az lesz az igazán jó hír az Európai Uniónak.
Didier Reynders belga külügyminiszter szívből jövő jókívánsággal üdvözölte Merkel választási eredményét. A portugál Szocialista Párt (PS), az ellenzék vezető ereje ugyanakkor Európa számára rossz hírnek minősítette Merkel győzelmét. Joao Ribeiro pártszóvivő hangoztatta, hogy a németországi választás eredménye megerősíti ugyan Angela Merkel irányvonalát, ez azonban hozzájárul politikai elszigetelődéséhez Európában.
Forrás : FN24
http://fn.hir24.hu/itthon/2013/09/23/gyurcsany-merkel-gyozelme-orban-bukasa/#a3
Nem volt rossz lépés a kormány részéről a Bilderberg-csoportra felhúzni egy Bajnai- és Reding-ellenes minikampányt, hiszen a Political Capital elemzőintézet a Tárkival, illetve nemzetközi partnerekkel (a brit Counterpoint UK-vel, a szlovák IVO-val, illetve a lengyel Center for Research on Prejudice-szal) közösen készített kutatása szerint a Magyar Ember abszolút vevő a különböző háttérhatalom-elméletekre és más Dan Brown-i szintű borzongásokra.
A vizsgálatban ugyanis kiderült: a magyarok 42 százaléka „tudja", hogy nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat, és csak a magyarok 36 százaléka veti el egyértelműen ezt a nézetet. A háttérhatalom-elmélet Bogár Lászlón kívül leginkább az ún. „alacsony státuszú" – legfeljebb szakmunkás végzettségű, szegényebb - férfilakosság körében elterjedt, de az is kiderült, hogy a vallásosabbak kevésbé fogékonyak rá, mint az ateisták. Ezért a Political Capital arra a következtetésre jutott, hogy az összeesküvés-elméletek egyfajta politikai valláspótlékként szolgálhatnak.
Ha pártmegoszlás szerint nézzük az adatokat, akkor nem meglepő módon a Jobbik szavazói állítják a legnagyobb, 68 százalékos arányban, hogy valójában nem a kormány kormányoz. Az már sokkal meglepőbb, hogy a Kuruc.info emlőin nevelődött szélsőjobboldalt az LMP (52%) és az MSZP (49%) követi, és csak tőlük lemaradva jön a Fidesz (43%), végül az E2014 (32%). Ez az adatsor azért is meglepő, mert megmutatja, hogy a baloldali ellenzék tábora semmivel sem kevésbé vevő a mítikus gondolkodásra, mint a jobboldal. De az is feltűnő, hogy még a kormánypárti szavazók közül is tízből négy úgy látja, hogy Magyarország még mindig nem nyerte meg azt a bizonyos szabadságharcot. Úgy tűnik, az összeesküvés-elméletekben való hitet a pártelköteleződés önmbagában is táplálja: a pártpreferencia nélküliek között ugyanis lényegesen kevesebben, csupán 37 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a kormány helyett valakik a háttérből irányítják az országot.
Persze az is nagy kérdés, hogy kik lehetnek Magyarország háttérben megbúvó valódi urai. A legtöbben - az Orbán-kormány szabadságharcos retorikájára rímelve - a nemzetközi pénzügyi köröket, vagy más államokat sejtik a Nagy Összeesküvés hátterében. Itt óriási egyetértés mutatkozik a bal- és a jobboldal között: a nemzetközi pénzügyi körök uralmában ugyanolyan mértékben (42-42%), a külföldi államok vezérlésében pedig közel azonos mértékben (31-27%) hisznek a Fidesz és az MSZP szavazói. A Jobbik szavazói persze mindkettő irányításában jobban, az E14 szavazói és a bizonytalalanok pedig mindkettőben kevésbé hisznek.
Hozzájuk képest igen kevesen – öt százaléknyian - osztják Kocsis Máté elképzelését a Nagy Médiaösszeesküvésről, de a vallási csoportokat is csak a megkérdezettek 8 százaléka nevezte meg háttérhatalomként. A szabadkőművesség népszerűsége leáldozóban van, alig 5 százaléknyian látják a titkos társaságot hazánk valódi irányítójaként. Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a lakosság csaknem egynegyede (22%) nem hisz abban, hogy a fenti csoportok irányítanának a háttérből, és egynegyede (24%) nem tudott, vagy nem akart – vagy nem mert? – válaszolni a kérdésre.
Ez a fogékonyság azonban nem magyar sajátosság, az összeesküvés-elméletekért a szlovákok és a franciák is rajonganak. Ez utóbbiak körében a magyaroknál magasabb, 51% azok aránya, akik abban hisznek, hogy nem a kormány irányítja az országot. A szlovák kutatásban pedig – ami azonban csak az internethasználók körében zajlott, ezért az összehasonlításban óvatosan kezelendő – a válaszadók 63 százaléka értett egyet ezzel az állítással.
Forrás : www.index.hu
http://index.hu/belfold/2013/08/13/titkos_hatterhatalom_iranyitja_magyarorszagot/
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a jogszabályi lehetőségek teljes igénybevételével tiltani fogja a Nemzeti Érzelmű Motorosok egyesületének felvonulását. Ezt ígéri a belügyminiszter.
A holokauszt áldozataira való megemlékezést szervező alapítvány hétfői közleményében azt írta: ha a jog eszközével nem megy, a jóérzésű, normális emberek erejével tudnak csak válaszolni az ilyen ízléstelen rendezvényekre, és ezen a napon tízezrekkel többen lesznek azok, akiknek elegük van a rasszizmusból, a szélsőjobból, mert az Élet menete felvonulás szervezői a megemlékezésükkel építik „a normális magyar jövőt", a provokálók pedig rombolják.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vasárnap közleményben szólította fel a hatóságokat, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel akadályozzák meg az Élet menetével egy napra szervezett Magyar motoros menet megtartását, amelynek a szervezők az „Adj gázt!” címet adták, és a felvonulásokkal érinteni akarják a zsidó negyedet, a Dohány utcai zsinagóga környékét is. A Mazsihisz szerint a rendezvény címe félreérthetetlenül utal az Auschwitzban mérges gázzal meggyilkolt több mint 400 ezer magyar kínhalálára, és egyben felhívást jelent a rémtettek megismétlésére.
Elítéli a politika
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szintén ízléstelennek és provokatívnak nevezte a rendezvényt, jelezve, teljes parlamenti frakciójuk elítéli azt. A motoros felvonulás miatt tiltakozását fejezte ki az LMP is. A Szabad Emberek Magyarországért ugyancsak közleményben tiltakozott a motoros felvonulás ellen.
Az „II. Adj gázt!” rendezvényt, ahogy neve is jelzi, idén már másodjára kívánják megrendezni. Az interneten terjedő szórólap útmutatása szerint a Magyar Motoros Menet április 21-én 10 órakor indulna a Városligetből, majd egy csepeli kitérő után térne vissza a belvárosba. A motorosok a Wesselényi utcán végighajtva a zsinagóga mellett fordulnának jobbra, hogy az Andrássy úton keresztül elérjék a Hősök terét.
Tavaly volt az első, akkor a benzinárak ellen
Tavaly a Nemzeti Érzelmű Motorosok a Szkíta Motorosokkal együtt szervezték meg az első „Adj gázt!” motoros felvonulást. A célállomás a Parlament előtti parkoló volt, egy petíciót vittek az országgyűlési képviselőknek, hogy felhívják figyelmüket a magas üzemanyagárakra. Egyúttal az autósoknak is üzentek, hogy tavasszal kirajzanak a motorosok, vezessenek óvatosabban.
A mostani rendezvény „szórólapján” azonban egy áthallásos felhívás is szerepel: „El a kezekkel a hazánktól és a házunktól!” Azt mondják, ezt sem kell félreérteni.
A szervezők is tiltakoznak
A szervezők a Facebook-oldalukon az ATV-nek címzett helyreigazítási kérelmet osztottak meg, mert véleményük szerint a televízió hamis és sértő állításokat fogalmazott meg a menettel kapcsolatban. Azt állítják, idén sem zsidóellenes megmozdulásra készülnek. A helyreigazítási kérelemben azt is leírják, hogy a tavalyi, első „Adj gázt!" megmozdulás is bizonyítja, hogy semmiféle zsidóellenesség nincs a rendezvényben, a címét és a tartalmát a televízió tette közzé elferdítve. Tavaly a motorosokat érintő jogszabályokkal, idén a földkérdéssel és a devizahitelesekkel foglalkoznak kiemelten, nem értik, miért jelezne ez bármiféle zsidóellenességet. Ugyanakkor állítják, nemzeti patriotizmusukat és magyarságukat büszkén felvállalják.
A gójok is elítélik
Mészáros Imre, a Gój Motoros Egyesület elnöke a Hír24-nek azt mondta, hogy az Adj gázt! rendezvényhez semmi közük nincs. A szervezésben nem vesznek részt, motorosaik nem vonulnak. Sőt, elítélik a 21-ei motoros vonulást.
A DK élőláncot szervez
Hétfőn délelőtt a Demokratikus Koalíciói is közleményt adott ki. Mint írja, az akció nyilvánvaló provokáció, részint magát az Élet Menetét kívánja megzavarni, részint a rendezvény jelszava egyértelmű azonosulást fejez ki a náci népirtás módszerével, a gázkamrával, sőt, annak folytatására szólít fel. A Demokratikus Koalíció elnöksége felkéri az MSZP, az Együtt 2014-PM és az LMP, továbbá valamennyi, magát demokratikusnak tartó párt elnökét, vezetőit, hogy közös élőlánccal akadályozzák meg a gyalázatos provokációt. Csatlakozásra kéri a Magyarországon működő egyházakat, felekezeteket, a humanizmus mellett elkötelezett civil szervezeteket és valamennyi jóérzésű magyar állampolgárt. Mint fogalmaz: „Nem engedhetjük meg, hogy Budapest utcáit ismét a gyűlölet uralja el!”
Orbán utasít
Orbán Viktor kormányfő arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az Élet menete napján ne lehessen olyan típusú politikai természetű rendezvényeket tartani, amelyek sérthetnék a felvonulók emberi méltóságát.
A miniszterelnök ezt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában jelentette be, a szocialista Steiner Pál felszólalására reagálva. Az ellenzéki politikus arra a motoros demonstrációra utalt, amely az Élet menete napjára, április 21-re lett meghirdetve Budapest belvárosába, a Dohány utcai zsinagóga érintésével.
Orbán Viktor kijelentette: minden eszközzel biztosítani fogják az Élet menetén részt vevők testi épségét, háborítatlan emlékezését és emberi méltóságát.
Pintér betart
A Budapesti Rendőr-főkapitányság "a jogszabályi lehetőségek teljes igénybevételével tiltani fogja a Nemzeti Érzelmű Motorosok egyesületének felvonulását" - közölte a Belügyminisztérium hétfőn.
A tárca közleményében azt írta: "határozottan elítéli a Nemzeti Érzelmű Motorosok egyesületének provokációs kísérletét". A minisztérium emlékeztetett arra: az Élet Menete Alapítvány április 21-én megemlékezést tart a holokauszt áldozatainak tiszteletére. A rendezvény célja a rasszizmustól és szélsőségektől mentes Magyarország építésének támogatása is.
A Nemzeti Érzelmű Motorosok egyesülete ugyanezen a napon kíván rendezvényt tartani. "A rendezvény kijelölt időpontja, útvonalterve, valamint annak provokatív - Adj gázt! - elnevezése valamennyi jóérzésű embert sérti".
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/baleset-bunugy/2013/04/08/adj-gazt-tiltakoznak-a-motorosok-is/
Újra szavaznak a választási eljárási törvényről, miután Áder és az Alkotmánybíróság is aggályosnak találta.
A parlament kora este szavaz a választási eljárási törvényről, amelynek több rendelkezését január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság (AB). A testület Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére vizsgálta a jogszabály alkotmányosságát.
Fotó: Kummer János
Amiben visszalépett a Fidesz
A fideszes Gulyás Gergely felidézte, hogy az AB az új választási eljárási törvény hét szakaszát minősítette alkotmányellenesnek. Ezek között a leghangsúlyosabb a belföldi magyar állampolgárok regisztrációja volt, amelynek bevezetésétől ennek nyomán eltekintett a Fidesz – emlékeztetett a kormánypárt szakpolitikusa.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak a választási regisztráció lehetősége augusztus 1-jével nyílik meg – ismertette, és kérdésre hozzátette azt is: az eljárási törvény tekintettel volt arra, hogy sokan vállalnak munkát külföldi országokban, így nekik (akik rendelkeznek ideiglenes tartózkodási hellyel az adott országban) lehetőségük lesz levélben szavazni. Ezt egy tájékoztató kampánynak kell megelőznie – fűzte hozzá.
A javaslat nem tartalmazza a szintén alkotmányellenesnek nyilvánított hirdetési tilalmat internetes szolgáltatók honlapján, képújságban, teletexten és mozikban. Változás továbbá, hogy közvélemény-kutatásokat bármeddig, akár még a választás napján is nyilvánosságra lehet hozni – sorolta Gulyás Gergely.
Egyenlő feltételek
Jelezte ugyanakkor: a negyedik alkotmánymódosítás megteremtette azt a lehetőséget, hogy továbbra is egyenlő feltételek mellett, közszolgálati médiumokban lehessen hirdetéseket közzétenni. Ha emiatt az Európai Unió bármilyen eljárást is kezdeményezne, nem teheti meg, hogy Franciaországgal szemben ne tegye meg ugyanezt, ahol szigorúbb formában és hosszabb ideje létezik ez a tilalom – jegyezte meg a képviselő.
Az MSZP nem kér a módosításból
A szocialista Bárándy Gergely az FN24 parlamenti tudósítójának azt mondta, arról még nincs döntés, hogy kivonulnak a szavazásról, vagy részt vesznek és nemmel szavaznak. „Nem támogathatjuk azok után, hogy az ellenzéki módosító javaslatokat még a plenáris ülésre sem engedték be” – dohogott az MSZP politikusa.
Azt azonban kijelentette, hogy a szocialista párt sokkal visszafogottabb kampányt tervez a határon túlra, mint idehaza.
Ha érdekli, mint mondanak a szakértők a tervekről, ezt a cikkünket épp önnek írtuk!
Forrás : MTI/FN24
http://fn.hir24.hu/itthon/2013/04/08/a-fidesz-ma-este-eldontheti-a-2014-es-valasztast/
A Die Zeit német liberális hetilap a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban egy új uniós jogkör, a "jogállamisági felügyelet" bevezetésének szükségességéről közölt elemzést az online kiadásában.
Jan-Werner Müller A kapkodás vége című írásában kiemelte: valamennyi európai polgár közös ügye, "ha egy tagállamban veszélybe kerül a liberális demokrácia", és aki komolyan veszi az "európai res publica" Joachim Gauck német szövetségi elnök által kifejtett gondolatát, annak nem szabad visszariadnia attól a vádtól, hogy beavatkozik egy szuverén állam belügyeibe.
Úgy vélte: ki kell építeni egy független intézményt, amely rendszeresen jelentést készít a jogállamiság helyzetéről, figyelmeztetést adhat ki és elérheti az uniós támogatások befagyasztását az Európai Bizottságnál. Ugyanakkor az ilyen típusú szankciók a legszegényebbeket sújthatják az érintett országokban, ezért az új intézmény első feladata az lehetne, hogy dolgozza ki az "okos szankciók" típusát - tette hozzá a cikkíró.
Forrás: MTI / Hír24
http://www.hir24.hu/kulfold/2013/04/01/megvaltoztatnak-az-eu-t-orbanek-miatt/#aktualisdoboz
Az alkotmányjogász szerint mindenki a miniszterelnök parancsára várt, emiatt késlekedett a mentés az M1-es sztrádán. Centralizáció szülte rettegést említ, Pintér időzavarral küzd, az autópálya-kezelő pedig alárendelt szereppel indokol. Ki a felelős a havazás és hófúvás miatt kialakult közlekedési káoszért?
Műszakilag megfelelő gépjárművek, több ezer tonna só és megerősített ügyeleti szolgálat – többek között ezek biztosítják, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) által kezelt úthálózaton a gépkocsik a téli havas, csúszós időszakban is folyamatosan közlekedhessenek. Az ÁAK lapunk megkeresésére hangsúlyozta: mérnökségük teljes létszámban, teljes járműparkkal és teljes készültségben várta a fejleményeket március 13-án. Csütörtökön – az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetése alapján – a szükséges preventív síkosságmentesítést minden szakaszon elvégezték, és ezt követően is folyamatosan dolgoztak, „de a hófúvások, illetve a számtalan baleset jelentősen megnehezítette a munkánkat".
„Az átlagosan megszokottnál lényegesen több jármű volt autópályáinkon. Sokan indultak útnak a figyelmeztetések ellenére pihenni a hosszú hétvégére (akár hazai wellness-szálló felé, akár a szomszédos országok síterepei felé). Munkatársaink jó része 35 órán keresztül teljesített szolgálatot, van olyan kollégánk, aki ez idő alatt végig a pályán volt" – közölte Götz Attila kommunikációs vezető szakértő.
A képre kattintva galéria nyílik (Fotó: MTI / Vajda János)
Általánosságban elmondta: sószóró járműveik 14 méteres szélességben szórnak. Kétsávos pályák esetén kettő, háromsávosnál három hókotró jármű halad konvojban oly módon, hogy az előzősávban haladó van elöl, a többiek pedig sávonként pár méterre lemaradva követik, és átlósan tolják le a pályáról a havat.
Arra a kérdésre, hogy miért nem zárták le korábban – akár már az első nagyobb balesetet követően – a sztrádákat a kamionok előtt, azt mondta: ezekben a helyzetekben az autópálya kezelője alárendelt szerepben van, a kamionstop elrendelése minisztériumi hatáskör. „Ezen felül baleset vagy katasztrófahelyzet esetén az autópálya lezárásáról, annak mértékéről, idejéről minden esetben a rendőrség és a katasztrófavédelem intézkedik" – tette hozzá.
Parancsra vártak...
Annak, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője miért csak órákkal később – miután ezrek vesztegeltek már hosszú ideje autójukban a sztrádákon – hirdettek katasztrófahelyzetet, Kolláth György alkotmányjogász szerint egyszerű a magyarázata.
„Mindenki a legfőbb ember parancsára várt. Ez a centralizált rendszer sajátja, ami felül látványos, alul viszont működésképtelen. Senki nem mer dönteni, fél a következményektől, nehogy hibázzon, rettegnek attól, hogy mit szól majd a hierarchia csúcsán lévő 'főember'" – magyarázta a késlekedés általa vélt okait Kolláth.
Fotó: MTI / Mihádák Zoltán
Úgy látja, nem lett volna szabad a hókáosz idején éppen a brüsszeli EU-csúcson lévő miniszterelnök utasítására várni, hanem az adott veszély erősségi fokozatának megfelelően akár azonnal veszélyhelyzetet kellett volna hirdetni, minden szükséges intézkedést megtenni annak elhárítására. Ez ugyanis – mondja – nemcsak joga, hanem kötelessége is a kormánynak.
„Az alaptörvény 53. cikke pontosan rendelkezik a kormány hatáskörébe tartozó, úgynevezett veszélyhelyzet kinyilvánításáról. A világon nincs olyan magas beosztású vezető, aki, ha baj van, a távolból szurkol. De, még ha így is esett, a miniszterelnöknek lehetősége lett volna felhatalmazást adni például a kormánybiztosoknak, vagy miniszterelnöki biztost megnevezni, és elrendelni a szükséges intézkedéseket. A legfőbb gond a késedelemmel volt, egyáltalán nem vagy túl későn hoztak meg döntéseket, ráadásul a híradásokat a kuszaságok jellemezték" – tette hozzá.
| Bármit megtehetnek |
|
Nemcsak az alaptörvény, a 2001-ben életbe lépett új katasztrófavédelmi törvény is előírja, mi a kormány feladata rendkívüli helyzetekben. Eszerint a kormány és a rendvédelem szervei különleges jogosítványokat kapnak, szinte bármit megtehetnek a veszély elhárítása vagy a kármentés érdekében: leállíthatják az autós, vasúti, légi közlekedést, korlátozhatják a lakosság mozgását az utcákon, utakon, sőt azt is előírhatják, hogy az ország veszélyes területeire, megyéibe, településeire csakis különleges engedéllyel lehessen belépni. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2011 novemberében például így gyakorlatozott: Katasztrófahelyzet a Csillagok háborújában |
Kolláth szerint „súlyos mulasztás terheli a kormány által irányított államigazgatást a kialakult helyzetért", de felelős úgysem lesz, mert „az erősen centralizált államok további sajátja, hogy a központ soha nem ismeri be, ha hibázik".
„Az autósok egy része is meggondolatlan volt, mert az előrejelzések ellenére útnak indultak, de az államnak akkor is kötelessége megmenteni ezeket az embereket. Eltekintve mindenféle politikai felhangoktól, tragikomikus, hogy egy Tesco többet tesz a bajban, vagy a közösségi oldalak nagyobb segítséget nyújtanak, mint több kormánytényező. Miközben azok, akiknek feladatuk lett volna a katasztrófahelyzet felszámolása, üdvözült mosollyal néznek a kamerába" – tette hozzá az ügyvéd.
Hogy is volt ?
Pintér Sándor belügyminiszter sajtótájékoztatón vasárnap azt mondta, a rendőrség csütörtök délután 14 óra 30 perckor lezárta az M1-es és az M7-es utat, és „14 óra 54 perckor a katasztrófahelyzet kihirdetésre került".
Csakhogy a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírei között ennek nincs nyoma – tűnt fel a Ténytár blognak. A katasztrófahelyzet bejelentésével kapcsolatos első, hivatalos MTI-hír pénteken 11:09-kor jelent meg, amelyben a belügyminiszter riadót rendelt el. Egy szintén pénteken, 16 óra 10 perckor kiadott hír bevezetőjéből pedig az is kiderül, hogy bár csütörtök délután riadót rendelt el a rendőrségnél és a katasztrófavédelemnél, s a mentőket is bevonták a tevékenységbe, de ez nem jelenti azt, hogy a tárcavezető veszélyhelyzetet hirdetett volna ki.
Bakondi György a Hír24 azon kérdésére, hogy miért nem használták a médiát a lakossági tájékoztatásban, azt nyilatkozta: közleményt adtak ki közvetlenül azután, hogy az OMSZ a vörös riasztást elrendelte. Később is folyamatosan tájékoztatták a közvéleményt, elsősorban a közmédiumokon keresztül. Mint hozzátette, a lakossági riasztást a médiatörvény szabályozza, és ebbe a körbe – amennyiben szükséges – elsősorban a közmédiát, valamint a jelentős befolyásoló hatással bíró kereskedelmi médiumokat vonják be. A törvény szerint a riasztás elrendelése a katasztrófavédelem hatáskörébe tartozik.
Az önkéntesek koordinációjáról szólva Bakondi György elmondta: a katasztrófavédelem többféle önkéntes szervezettel áll kapcsolatban, akikkel különböző szintű az együttműködésük. Több mentőszervezettel – például a Hunorral – rendszeresen együtt dolgoznak. Mellettük szervezett keretek között bevethetők még az önkéntes tűzoltóegységek, a polgárőrök, valamint a karitatív szervezetek. A katasztrófavédelmi főigazgató külön területként említette azokat, akik – mint az utóbbi napokban az autópályán rekedt emberekhez – önszántukból indulnak a bajba jutott emberek megsegítésére. Közülük csakis azokat tudják megfelelő helyre irányítani, akik hivatalosan jelentkeznek a helyi irányítóknál – fogalmazott. Bakondi György kiemelte: a hóhelyzet idején maguk egyetlen olyan buszt indítottak el a fővárosból, amely toborzott önkénteseket szállított. Mire azonban a jármű a kijelölt helyszínre ért, már a tűzoltók elvégezték a budapestiek számára kijelölt munkát. Az önkéntesek így a 13-as úton menekítették a bajbajutottakat.
Ma jelent Pintér Sándor...
Hétfő estére kell elkészítenie a miniszterelnök kérésére Pintér Sándor belügyminiszternek a rendkívüli időjárás miatt kialakult katasztrófahelyzet tapasztalatairól szóló jelentését, amit a következő kormányülésen vitatnak meg. Sok újdonság nem várható a dokumentummal kapcsolatban, hiszen – noha ezrek kényszerültek az autójukban éjszakázni, mert a hó fogságába estek – Pintér Sándor, Bakondi György és Papp Károly országos rendőrfőkapitány az utóbbi napokban többször is leszögezte: sikeresnek értékelték a szervek munkáját a katasztrófahelyzet felszámolásában. Arra a kérdésre, hogy miért nem kérték korábban a honvédség segítségét és eszközeit, azt mondták: nem volt rá szükség.
Pintér Sándor szerint „Európa eddig ismert legnagyobb márciusi viharát éltük át", így külön öröm számára, hogy „ilyen eredményesen sikerült megoldani a helyzetet", és hogy minden emberi életet sikerült megmenteni.
| Lemondatnák Pintért és Bakondi Györgyöt |
|
Az MSZP benyújtotta hétfőn az Országgyűlésnek azt a javaslatát, amelyben vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az elmúlt napokban előállt katasztrófahelyzet körülményeinek, valamint a helyzet megelőzésére és kezelésére tett kormányzati intézkedéseknek a feltárására. A szocialisták a bizottságban azt szeretnék tisztázni, hogy a katasztrófahelyzet kialakulásában közrejátszottak-e szervezeti, szervezési hiányosságok, illetve a jövőben miként kerülhetők el a hasonló katasztrófahelyzetek, irányítási problémák és hiányosságok. Ezzel párhuzamosan Szabó Máté ombudsman is átfogó vizsgálatot indít, és felkéri azokat, akik úgy vélik, hogy a hatóságok tevékenysége vagy mulasztása következtében sérültek alkotmányos jogaik, e-mailben, levélben vagy személyesen forduljanak hivatalához. A Párbeszéd Magyarországért ennél tovább ment, és arra szólította fel Pintér Sándort és Bakondi Györgyöt, hogy a hétvégi hóhelyzet során elmaradt, illetve rosszul meghozott intézkedések miatt még hétfőn ajánlják fel a lemondásukat. |
Forrás : FN24
http://fn.hir24.hu/itthon/2013/03/18/orban-nelkul-megall-az-elet/
Csökken azon nemzetközi szervezetek száma, amelyek még nem szólaltak fel a negyedik alkotmánymódosítás ellen.
Az ENSZ Emberjogi Bizottsága élesen bírálta a magyar alaptörvény módosítását, az igazságszolgáltatás függetlenségére mért csapásnak minősítve a legutóbbi lépéseket.
Rupert Colville, a bizottság szóvivője pénteken Genfben kijelentette: A módosításokra az elvárható nyilvános vita nélkül került sor, azok tartalma pedig "mélyreható változásokat vonhat maga után a magyar nép emberi jogainak gyakorlása" szempontjából. A változtatások az igazságszolgáltatás függetlenségét, az alkotmánybíróság tekintélyét és magát a jogállamot fenyegetik - fogalmazott Colville, akit a francia hírügynökség idézett.
Az Európai Parlamenten belüli bajor CSU-képviselőcsoport elnöke, Markus Ferber pénteken kijelentette: Magyarország ismételten korlátozza az alapvető jogokat, és olyan alkotmánymódosításokat hajt végre, amelyek nem egyeztethetők össze az Európai Unió demokratikus jogértelmezésével. Ferber felszólította az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, vajon az alkotmány módosítása összeegyeztethető-e az európai szabályokkal.
A brüsszeli EU-csúcsról hazasiető Orbán Viktornak már két napja megírtuk, hogy fel kell készülnie, mert az unióban is téma a sajátságos magyar demokráciaértelmezés. Ha érdekli, mit mondanak a politológusok az alkotmánymódosításról, ide kattintson!
Forrás: MTI / Hír24
http://www.hir24.hu/kulfold/2013/03/15/az-ensz-is-kiakadt-a-magyar-onkenyre/#aktualisdoboz
Varga Mihály a hétfői nappal lemondott az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszteri posztjáról.
A nemzetgazdasági miniszteri poszt várományosa vasárnap este a Duna Tv Heti hírmondó című műsorában beszélt erről.
Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy korábbi pozíciója, amelynek keretében a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyalt, most "egybekerül" a nemzetgazdasági tárca vezetésével.
Elmondta, hogy Magyarország továbbra is azt a biztonsági hálót szeretné kialakítani, amelyre 2011 óta törekszik a kormány, és amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kevésbé tudott elfogadni. A nemzetgazdasági miniszterjelölt kiemelte: ennek ellenére álláspontja szerint folytatni kell az IMF-fel az egyeztetéseket; a kormánynak mérlegelnie kell, szeretné-e folytatni a megbeszéléseket vagy sem.
Varga Mihály hozzáfűzte: az IMF-fel és annak budapesti irodájával mindenképpen fennmarad a kapcsolat, amely fontos Magyarország számára.
Arról is beszélt, hogy már elkezdődött az Európai Uniónak áprilisban benyújtandó konvergenciaprogram kidolgozása. Varga Mihály hozzáfűzte, hivatalba lépése után ő is bekapcsolódik a munkába, és a magyar kormány kész arra, hogy olyan konvergenciaprogramot nyújtson be, amelyet Brüsszel is elfogad.
Jelenleg nem lát olyan veszélyeket, amelyek miatt kiigazító csomagra vagy a költségvetés módosítására lenne szükség. Az Európai Bizottság (EB) februári jelentése kapcsán Varga Mihály hangsúlyozta: a költségvetési hiány tekintetében "néhány tized százalékon megy a vita".
Az EB február 22-én közölt előrejelzése szerint az idén 3,4 százalék lehet Magyarországon a költségvetési hiány, míg a kormány úgy véli, mindenképpen 3 százalék alatt lesz a deficit 2013-ban.
Forrás : MTI
http://www.hir24.hu/belfold/2013/03/03/lemondott-posztjarol-varga-mihaly/#aktualisdoboz
Matolcsy György megcsinálta azt, ami senkinek nem sikerült rajta kívül a rendszerváltás óta: volt pénzügy- és gazdasági miniszter, mostantól pedig jegybankelnök is lesz. Antall József egyszer kiadta az útját, Orbán Viktor viszont másfél évtizede kiáll mellette.
Jegybankelnöki kinevezésével Matolcsy György az első a demokratikus Magyarországon, aki az összes fontos gazdasági pozíciót betöltheti. Az első Orbán-kormányban gazdasági miniszter, a másodikban a pénzügyekért is felelős nemzetgazdasági miniszter, 2013-tól pedig a jegybank elnöki posztjára nevezték ki. Nem véletlenül lehet hálás a miniszterelnöknek a jobbkeze, Matolcsy csak Orbántól kapta meg azt, amire évtizedek óta vágyott.
Az Antall-kormányban...
Matolcsy fő gazdaságpolitikai gondolatai már évtizedekkel korábban megjelentek, de csak a jelenlegi, második Orbán-ciklusban kapta meg az eszközöket a végrehajtásukhoz. Részt vett Antall József egykori miniszterelnök gazdasági kormányprogramjának kidolgozásában, majd fél évig gazdaságpolitikai államtitkár volt a Miniszterelnöki Hivatalban. Ekkor azt szerette volna elérni, hogy a gazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumokat egy személyben ő foghassa össze. Ez a konfliktus akkor szétrobbantotta a kabinetet.
Az [origo] 13 évvel ezelőtti cikke szerint ennek az volt az oka, hogy a rendszerváltás utáni első kormány tagjai nem jöttek ki Matolcsy Györggyel. Rabár Ferenc pénzügyminiszter például saját bevallása szerint Matolcsy miatt mondott le. 1990 decemberében viszont Matolcsynak is mennie kellett az államtitkári pozícióból. Bár ő azt állította, és a kormány honlapján jelenleg is elérhető életrajzában is az áll, hogy ő mondott fel, az [origo] forrásai egybehangzóan azt állították, hogy Antall küldte el Matolcsyt. Kupa Mihály, aki Rabártól vette át a pénzügyminiszterséget, 1997-ben a Beszélő című havilapban azt mondta, "Matolcsy György mindenbe belepofázott".
Matolcsy lehetőségei - és korlátai...
A kilencvenes években először az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában dolgozott, majd 1995-től a Növekedéskutató Intézet (eredeti nevén Privatizációs Kutatóintézet) tulajdonosa és vezetője lett. Ebből a pozíciójából már a jobboldal nagy részét meghódító Fidesz gazdasági háttértáborát erősítette.
Orbán Viktor régóta fogékony Matolcsy elképzeléseire. Matolcsy volt a fő kidolgozója a Fidesz 1998-as választási gazdasági programjának, amely a belső kereslet felpörgetésére koncentrált. A terveket végül két évig jegelni kellett, mert az 1998 májusában, júniusában kitört orosz válság lehetetlenné tette a bevetésüket.
Ekkor még nem kapott kormányzati posztot. A Növekedéskutató élén azzal vétette észre magát, hogy 1998 őszén az akkori pénzügyminiszternek, Járai Zsigmondnak készített "Iránytű - Magyarország mozgástere bővül" címmel egy, az Index.hu által nyilvánosságra hozott dokumentumot. (Ma is érdemes belenézni, különösen a mozgástér tudományos ábrázolási módja érdemel figyelmet.)
Övé a Széchenyi brand...
Amit Antall Józseftől nem kapott meg Matolcsy, azt Orbán Viktor sem adta meg neki azonnal. 2000-ben Chikán Attila helyett Matolcsy György lett ugyan a gazdasági miniszter, de a pénzügyek akkor még nem ehhez a tárcához tartoztak. A költségvetési és az adópolitika 2000 végéig Járai Zsigmond, utána pedig Varga Mihály kezében volt. Első minisztersége alatt Matolcsy nagy dobása a Széchenyi-terv volt, amellyel a kormány akkori értéken több mint 600 milliárd forintot igyekezett a gazdaság fejlesztésébe pumpálni.
A program ugyan elindult, de a szocialista kormányok alatt leépült, majd 2004-től átvették a helyét az európai uniós támogatások. Az újra hatalomra került Fidesz 2011-ben elindította az Új Széchenyi-tervet, de mivel az uniós pénzeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelte, az új tervet is Fellegi Tamás, az akkori fejlesztési miniszter mutatta be. A brüsszeli milliárdok felhasználásába azonban a Széchenyi brand kitalálójának is volt beleszólása: az Új Széchenyi-terv és a 2014-től induló új fejlesztési terv összeállításában a Matolcsy vezette Nemzetgazdasági Minisztériumnak is jutott szerep.
Biztonságban Orbán jobbkeze...
Matolcsy a 2010-es parlamenti választásokra készülő Fidesz gazdasági programjának a kidolgozásában is jócskán benne volt, ám pozíciója, ereje, Orbán mellett elfoglalt státusa a választási győzelmet követően átmenetileg megingott. Az ellenzék támadásain nem volt mit meglepődni, de 2010 októberében a kormánybarát Magyar Nemzet jelentetett meg egy cikket "Fogyóban a levegő Matolcsy György körül" címmel.
Ebből arra lehetett következtetni, hogy Matolcsy széke valóban inog. Az [origo] információi szerint már be volt készítve a minisztérium sajtóközleménye, amely Matolcsy lemondásáról szólt, de azt végül nem kellett kiküldeni. Orbán Viktor a cikk publikálásának másnapján a "jobbkezének" nevezte a minisztert, és azzal oszlatta el a miniszter távozásáról szóló pletykákat, hogy kijelentette: "Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani."
|
Bogaras, de fiatalok társaságában jól érzi magát... Matolcsy György szereti fiatalokkal körülvenni magát. Két régi munkatársát magával vitte a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM), az ott dolgozók elmondása szerint a tárcát ténylegesen a közigazgatási államtitkár, Nagy Róza és a kabinetfőnök, Wiedermann Helga irányítják. A minisztérium korábbi stábjának jó része Matolcsy 2010-es érkezésével lecserélődött. A felsőbb, államtitkári, helyettes államtitkári, főosztályvezetői, osztályvezetői szinteken a kormányváltás után nem sokkal többeknek is megköszönték a munkájukat, majd 2011 tavaszán, az indoklás nélküli elbocsátásokat május végéig lehetővé tevő alkotmánybírósági döntést kihasználva még az ügyintézői szintekig is lenyúlt a minisztérium vezetése. A tárcánál dolgozók elmondása alapján Matolcsy kicsit bogaras ember. Volt, hogy levitette a pincébe Kossuth Lajos, az első magyar pénzügyminiszter szobrát, amely azon az emeleten állt, amelyiken Matolcsy szobája van. A rossz nyelvek szerint Matolcsyt zavarta a szobor, de az NGM hivatalosan azzal indokolta a sokak megrökönyödését kiváltó intézkedést, hogy keresik a szobor méltó helyét. Ez csaknem egy éve történt, Kossuth Lajos azóta sincs a régi helyén. Furcsa igényeinek egy másik példájaként a miniszter kollégái arról számoltak be, hogy Matolcsy felállíttatott egy munkabizottságot, pusztán azért, hogy minél többet megtudjon a jászokról. |
Matolcsy "Unortodox" György...
A második Orbán-kormányban Matolcsy György neve számtalan nem hagyományos, unortodox lépéssel fonódott össze. 2010-ben a költségvetési lazítást többek között durva válságadókkal ellensúlyozta, amelyeket a bankokra, a telekommunikációs szektorra és az élelmiszerláncokra vetettek ki. A 2011-es költségvetést a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításával nyert 3000 milliárd forinttal támasztotta meg, a devizahitelezés problémáit pedig a bankokra erőltetett végtörlesztéssel igyekezett enyhíteni. A legtöbb lépést egyeztetés nélkül, hirtelen lépte meg a kormány, kiszámíthatatlanságot teremtve a gazdaságpolitika körül.
Emiatt már nemcsak a bal-, de a jobboldali közgazdászok is támadták Matolcsyt, alig maradt valaki, aki kiállt mellette. Chikán Attila "tankönyvszerűen megvalósíthatatlannak" nevezte azt a gazdaságpolitikát, amelyet Matolcsy képvisel. Bírált, és az érdemi reformokat hiányolta a magát jobboldalinak valló Mellár Tamás is. Járai Zsigmond 2012 januárjában azt nyilatkozta, gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség, hozzátéve, hogy "Matolcsy eléggé elhasználódott a piacon". A miniszter még aznap közleményben reagált, "volt barátomnak" titulálva Járait. Azt írta, "kitűnő szellemi és fizikai állapotnak örvendek". Két nappal később az őt bíráló, konzervatív gondolkodású közgazdászt osztotta ki Matolcsy "Ki Kopits György, és miért?" című közleményében, sértődött embernek nevezve a Költségvetési Tanács volt elnökét.
A gazdasági csúcsminiszter legnagyobb ellenfele azonban a valóság volt. Matolcsy léptékekkel nagyobb növekedésről beszélt, mint amekkora végül megvalósult. A kelet-európai országokhoz képest is lemaradást eredményező gazdaságpolitikáról ennek ellenére mégis azt gondolja, hogy "sikertörténet és tündérmese". Csütörtöki véleménycikkében pedig kitartott amellett, hogy bravúrt vitt végbe az elmúlt két és fél évben.
Ami pedig Orbán és Matolcsy viszonyát illeti, az a jelek szerint töretlen. A kormányfő februárban azért dicsőítette Matolcsy teljesítményét, mert a magyar állam nagy összegű dollárkötvények kibocsátásával képes volt kilépni a devizapiacra, és ezzel jó időre szükségtelenné vált az IMF-megállapodás megkötése, illetve, hogy csökkent az államadósság.
A reálgazdaság és a költségvetés irányítása után Orbán Viktor ezúttal a monetáris politika vezetését adja Matolcsy György kezébe.
Forrás : www.origo.hu
http://www.origo.hu/gazdasag/20130228-ez-csinalta-matolcsy-gyorgy-eddig-miniportre-eletut-az-uj-jegybankelnokrol.html
Gúnyolódik a magyar kormányon a Financial Times
Szarkasztikusan kezdi és ugyanúgy fejezi be a magyar GDP-adatról szóló tudósítását a Financial Times, amely ugyanakkor 50-50 százalékra adja a Fidesz hatalmon maradását 2014-ben.
Ó Istenem! A lelkesítő beszédek és az optimista jóslatok, a szalagátvágási ceremóniák és a stratégiai szövetségek megkötése ellenére a kormány és minden olyan vállalat között, amely hajlandó nyelni egyet, és aláírni a szerződést, annak ellenére, hogy az autógyártás valós lökést ad a gazdaságnak, szóval mindezek ellenére Orbán Viktor 2010-es fülkeforradalmának, majd az azt követő unotrodox gazdaságpolitika 33 hónapjának keserű következményei nagyon is nyilvánvalóvá váltak. Ezzel a körmondattal kezdi a Financial Times a magyar GDP-adatról szóló cikkét.
- Diáktüntetés: valódi egyeztetéseket követeltek a demonstrálók
- Többször átírhatják Budapest költségvetését
- Háztartási hitelek: tovább csökkent és romlott az állomány
- Jöhet a meglepetés: Orbán mégsem engedi Matolcsyt?
- Gyorsan lerendeznék a devizahiteleseket - káosz a THM-ítéletek körül
- Gyorsult a gazdaság visszaesése az EU-ban
A szövegbe belinkelték az Orbán Viktor egyik januári rádióinterjújáról szóló tudósítást, amelyben a kormányfő arról beszélt, hogy Magyarország 2013-ban az emelkedés pályájára áll, illetve a Richter Gedeon és kormány stratégiai együttműködési szerződésének aláírásáról szóló tavaly novemberi cikket, amelynek konklúziója szerint Budapest attól tart, hogy a nagyvállalatok kivonulnak Magyarországról, illetve Orbán és a környezetében lévők soha nem dolgoztak a vállalati szektorban, ezért fogalmuk sincs, hogyan működik az üzleti világ.
Ami jó, az is mázli...
A magyar gazdaság 2,7 százalékos negyedik negyedéves év/éves zuhanása még mélyebbre nyomta az országot a recesszióba - folytatódik a tudósítás, amely idézi az OTP Bank 2,1 százalékos előrejelzését, jelezve, hogy a piacot is meglepte a vártnál is sokkal rosszabb adat. Peter Attard Montalto, a Nomura régiós ügyekkel foglalkozó elemzője keményebb önkritikára kényszerült: az 1,5 százalékos mínuszról szóló előrejelzésünket elfújta a szél - ismerte el. A forint semmi perc alatt egy százalékkal gyengült az euróval szemben, elvesztve azt a nyereségét, amelyeket a hét közepén lezajlott sikeres kötvényaukció után összeszedett.
A jó hír az volt, hogy az éves infláció 3,7 százalékra szelídült, ami reményt nyújt arra, hogy 2013-ban három százalékra mérséklődhet. Ezzel 2001 óta először teljesülhetne a jegybank inflációs célkitűzése. A jó hírben a rossz hír azonban az, hogy mindez inkább szerencsés számtani körülményeknek, mint alapvető gazdasági folyamatoknak köszönhető. Találkozott a magas bázisadat - a tört nevezője -, például az egy évvel ezelőtti áfaemelés, illetve az idei rezsicsökkentés, azaz a tört alacsony számlálója.
Takaríthatnak maguk után
Az FT idézi a Raiffeisen elemzője, Török Zoltán véleményét, amely lényegében a hazai sajtóban tegnap megjelent álláspontokat tükrözi. Török úgy véli, hogy az elmúlt év utolsó negyede főként a siralmas decemberi ipari termelési adat miatt hozott súlyos visszaesést, és 2013 első három hónapjában javulhat a helyzet. Ebben segíthet, hogy a mezőgazdaság pozitív meglepetéssel szolgálhat, a háztartások reáljövedelmének emelkedése a fogyasztás emelkedéséhez vezethet és az export nyerhet az autóipar gyorsításán. Ennek ellenére 2013 egészére továbbra is 0,5 százalékos GDP-csökkenést vár.
Rossz hír a kormánynak, hogy az Európai Bizottság jövő csütörtökön esedékes országjelentése úgy találhatja, hogy a költségvetési hiány 2013-14-ben három százalék fölé kerülhet. Így a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás - amitől Budapest igyekszik szabadulni - érvényben maradhat. A miniszterelnök azzal vigasztalódhat, hogy az ellenzéki pártok bő egy évvel a parlamenti választások előtt leginkább egymással harcolnak, nem tudtak összefogni ellene. Ha azonban Orbánt és a Fideszt újraválasztják jövő tavasszal, akkor nagy szükségük lesz rá, hogy azok az új autó-összeszerelő futószalagok túlórában és felpörgetett tempóban termeljenek - céloz a növekedési deficit ledolgozásának sürgető kényszerére az FT.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/gunyolodik_a_magyar_kormanyon_a_financial_times.545369.html
Simor András nem méltó a jegybank élére, Sólyom "személyeskedése nem méltó egy volt köztársasági elnökhöz” – fejtette ki Lázár János.
Az energiaszolgáltató cégeknek el kell dönteniük, hogy az európai üzleti modellnek megfelelő tisztességes haszonnal megelégszenek-e és maradnak, vagy extraprofitot akarnak - nyilatkozta a rezsicsökkentés kapcsán Lázár János a Népszabadságnak.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a kormányfő keményen képviseli azt az álláspontot, hogy az önkormányzati és állami tulajdonban lévő közműcégeknél a működési költség csökkentése a fedezete lehet a rezsicsökkentésnek.
Lázár János leszögezte: az energiacégeket nem akarják sem kiszorítani, sem államosítani. Egy új egyezség megkötése a cél - tette hozzá, megjegyezve azt, hogy a korábbi üzleti modellnek vége van, és ha ezt nem veszik tudomásul, állnak a tárgyalások elébe, de nem államosítással, hanem tisztességes üzleti alkuval.
"A profitot és a költséget igazítani kell az emberek fizetőképességéhez" - magyarázta.
Az interjú során Lázár János kritikával illette Simor András jegybankelnököt, aki szerinte nem tisztességes. Hangsúlyozta: aki a nemzeti bank élén áll, annak ügyelnie kell arra, hogy közmegbecsülés övezze. "Aki a jövedelmét adóoptimalizálás céljából offshore cégeken keresztül vezeti, azt én ügyeskedőnek tartom, és méltatlannak a jegybank vezetésére" - fogalmazott.
Szólt arról is, hogy az alkotmány és az alaptörvény szerint is a jegybanknak kötelessége együttműködni a mindenkori kormánnyal a gazdasági növekedés érdekében. "Simor András politikai értékítélet alapján válogatott az együttműködés minőségében és mélységében" - tette hozzá azzal, hogy szerinte hiba, ha a jegybankelnök politikai ízlés alapján dönti ezt el.
Lázár János Sólyom László volt államfővel szemben is kritikusan fogalmazott, azt mondta: "Sólyom László köztársasági elnök úrnak több minőségében is súlyos felelőssége van a rendszerváltás csődjében". Azzal az újságírói kérdéssel összefüggésben, hogy a volt államfő bírálta a jogi alkotmányozás politikai alkotmányozás irányába történő elmozdulását és azt, hogy 2010 óta azért emelnek be egyes rendelkezéseket az alaptörvénybe, hogy kivonják azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól, a hatalom pedig a parlamenti többség, gyakorlatilag a kormányfő kezében összpontosul, Lázár János azt mondta Sólyom Lászlóra: "sértett ember". Hozzátette: "személyeskedése nem méltó egy volt köztársasági elnökhöz".
Forrás : Hír24/MTI
( http://www.hir24.hu/belfold/2013/02/09/lazar-beszolt-solyomnak-es-simornak-is/#aktualisdoboz )
"A jogállam helyreállítása a legfontosabb" - mondta Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti napilap európai kiadásának hétfői számában megjelent nyilatkozatában. A szocialista pártvezető az interjúban kijelentette: csaknem száz százalékos esélyt lát arra, hogy pártja szövetséget fog kötni a választásokra a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014-gyel, amely - mint a lap írta - párttá szerveződik.
A WSJ azzal a gondolattal vezette fel az interjút, hogy "Magyarország széttöredezett liberális ellenzéke közeledik a szövetségkötéshez, amely azt célozza, hogy legyőzze Orbán Viktor konzervatív miniszterelnököt, visszaforgassa az ő populista kormánya által végrehajtott ellentmondásos alkotmányos változtatásokat, valamint olyan politikát valósítson meg, amely barátságosabb a külföldi befektetők irányában".
Ezekben a pontokban nincsenek nézeteltérések - idézte a lap Mesterházyt, akit úgy jellemzett, hogy "a szocialistáknak, a legnagyobb ellenzéki pártnak a vezetője, aki azon dolgozik, hogy koalíciót hozzon létre kisebb csoportokkal Orbán legyőzése érdekében a jövő évi választásokon, valamint hogy nemzetközi támogatást szerezzen ügyének".
Az amerikai lap az igazságszolgáltatás rendszerének és a média szabályozásának a megváltoztatását emelte ki nevesítve azon magyar kormányzati lépések közül, amelyek - a cikk megfogalmazása szerint - "éles bírálatot váltottak ki az Európai Unió tisztségviselőiből, valamint globális emberi jogi csoportokból a fékek és ellensúlyok aláásása miatt". "A miniszterelnök és támogatói megvédték ezeket az intézkedéseket, azt állítva, hogy azok a nemzeti érdekek védelmét szolgálják, és nem csökkentették a demokráciát Magyarországon" írta a WSJ.
Mesterházy Attila , azon túl, hogy a jogállam helyreállítását nevezte a leendő új kormány legfontosabb feladatának, kifejtette: a szocialisták vissza akarják terelni az országot a recesszióból "a fenntartható fejlődés útjára". A jogállamisággal kapcsolatos teendők közül a szocialista pártvezető kiemelte a törvényhozói, végrehajtói és igazságszolgáltatási hatalmi ág szétválasztásának világossá tételét, az Alkotmánybíróságtól elvont jogkörök visszaadását, a jegybank függetlenségének biztosítását, a sajtószabadság kiterjesztését, valamint az ország költségvetését ellenőrző intézmény megerősítését.
Az elmúlt héten Washingtonban és New Yorkban lebonyolított találkozóin Mesterházy ígéretet tett arra, hogy a szocialisták gyorsan és határozottan fognak cselekedni a magyar gazdaságba vetett nemzetközi bizalom helyreállítása érdekében - írta a The Wall Street Journal Europe.
A lap elemzők véleményére hivatkozva azt írta, hogy az ellenzék választási sikere szempontjából lényeges a Mesterházy és Bajnai közötti együttműködés.
"Az Együtt 2014 a kiábrándult Fidesz-szavazóknak ésszerűbb centrista alternatívát fog nyújtani a status quóval szemben. Ezt a szocialisták egymagukban nem tudják nyújtani" - idézte a WSJ Mujtaba Rahmant, az Eurasia Group New York-i elemzőjét.
Mesterházy gazdaságpolitikai elképzeléseit ismertetve az amerikai lap kitért arra, hogy a szocialisták csökkenteni akarják a bankokat sújtó adókat a hitelezés újraindítása érdekében, valamint kiegyenlített esélyeket akarnak teremteni a gazdaság nemzetközi és hazai szereplői számára.
"A külföldi tulajdonú vállalatok elleni háborút be kell fejezni. Az embereket nem érdekli, hogy ki a vállalat tulajdonosa. Munkahelyet és tisztességes fizetést akarnak" - idézte a lap az MSZP elnökét. Mesterházy szerint Magyarországnak ahelyett, hogy újabb pénzügyi mentőhálót kér a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az EU-tól, más módokat kell találnia arra, hogy biztosítsa a nemzetközi befektetőket az ország stabilitásáról és a kormánypolitika kiszámíthatóságáról.
Mesterházy az interjúban lehetőségként felvetette, hogy Magyarország 2015. január 1-jétől beléphetne az európai ERM-2 valutaátváltási mechanizmust alkalmazó országcsoportba. Ez az euróövezethez való csatlakozás előfeltétele. Az ERM-2 mechanizmus alkalmazásával Magyarország kötelezettséget vállalna szigorú célszámok betartására a költségvetési hiány, az államadósság, az infláció és a forintárfolyam terén. Az MSZP elnöke szerint az ország a kiszámíthatóság és a hitelesség tekintetében többet nyerhet, mint amennyit veszítene az ERM-2-höz való csatlakozással. Ezen túlmenően pedig - tette hozzá Mesterházy a WSJ-nek adott nyilatkozatában - magához az euróövezethez való csatlakozás külön politikai döntést igényelne. "Ha teljesítenénk is a kritériumokat, rugalmasak lehetnénk az eurózónába való belépést illetően. Az a kérdés, hogy akkorra milyen állapotban lesz az eurózóna" - mondta.
Szerző: MTI
( http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/mesterhazy-interju-a-wsj-ben-a-haborut-be-kell-fejezni-396540 )
Az ombudsman kifogásolja a magánnyugdíj-pénztári önkéntes befizetések hozamának részleges állami elvonását.
A magánnyugdíj-pénztári önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges állami elvonása sérti a tulajdonhoz való jogot. Alapjogot érintő visszásságot eredményezett az, hogy a jogalkotó a tagdíj-kiegészítések hozamának csak egy részét (a reálhozamot) rendelte visszautalni.
Két magánszemély fordult az alapvető jogok biztosához panaszával, mert a magánnyugdíj-pénztárnak teljesített önkéntes befizetéseik teljes hozamát nem kapták vissza az állami nyugdíjrendszerbe való átlépéskor, csupán a hozamgarantált tőke összege feletti részt, a reálhozamot.
A magánnyugdíj-pénztári folyószámlára történő befizetések két részből álltak. A pénztártag egyrészt jogszabályi kötelezettség alapján, magánnyugdíj-pénztári tagdíj formájában kötelezően teljesített befizetést, másrészt törvényi kötelezettség nélkül, önkéntesen tagdíj-kiegészítéssel élhetett. Ez a befizetés a pénztártag saját döntésén alapult, az érintett meghatározott célból történő megtakarítása, és nem a pénztártag jövedelmét érintő közjogi korlátozás volt. Erre tekintettel a befizetések e két formájának más az alkotmányossági megítélése. Ezzel szemben a vonatkozó jogszabályok nem a tagdíj-kiegészítések teljes hozamáról, csupán a reálhozam visszautalásáról rendelkeztek.
Szabó Máté szerint a tulajdon alaptörvényi védelme kiterjed a pénztártagok tagdíj-kiegészítéseire és azok hozamára is. Megállapította, hogy az önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges állami elvonása esetén a tulajdonhoz való jog korlátozásának nincs alkotmányjogilag értékelhető, legitim célja. Pusztán az állami bevétel növelése nem szolgáltathat alapot a tulajdonhoz való jog által védett jogosultság korlátozásához.
Az alapvető jogok biztosa felkérte az érintett minisztereket a feltárt visszásság orvoslására.
A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201206676.rtf oldalon olvasható.
Forrás: MTI
(http://www.hir24.hu/belfold/2013/01/27/szabo-mate-jogserto-a-magannyugdij-penztari-penzek-hozamanak-elvonasa/)
Mind a Fidesz, mind az MSZP fokozatosan távolodik az októberi mélyponttól, miközben az Együtt 2014 Mozgalom nem tudta megőrizni a megalakulásakor mutatott jelentős vonzerejét – áll a Medián felmérésében, amelyet a csütörtöki HVG közöl.
Januárra megint nőtt a választani nem tudók vagy nem akarók aránya. Bajnai Gordon ezzel együtt a politikusok rangsorának előkelő negyedik helyén áll, valamivel megelőzve Orbán Viktort.
A tavaly júniusi mélypont óta valamelyest enyhült a lakosság pesszimizmusa, ám jelenleg is csak a válaszadók 22 százaléka érzi úgy, hogy az országban jó irányba mennek a dolgok. Az elmúlt három hónapban kissé javult a kormány megítélése (az elégedettség mutatója 33 pontot tesz ki a százfokú skálán), de mindent egybevetve a lakosság csaknem háromnegyede (73 százalék, ezen belül a fideszesek 18 százaléka is) inkább negatívan ítéli meg a kabinet eddigi munkáját.
A Medián már októberben jelezte, hogy a „válságkormány” miniszterelnöke május óta rendre megelőzi Orbán Viktor jelenlegi kormányfőt. Bajnai megítélése az átlagosnál is jobb azon „várakozók” körében, akik „biztosan” vagy „valószínűleg” elmennének egy közeljövőben tartandó parlamenti választásra, de még nincs kedvenc pártjuk.
Borúlátást mért az Ipsos is ...
Az emberek háromnegyede úgy érzi, rossz irányba haladnak Magyarország ügyei (17 százalék vélekedik e kérdésben pozitívan). Minden társadalmi rétegben a negatív mérleget vonók vannak többségben, és így van ez a különböző politikai közegekben is – kivéve a Fidesz táborát.
Az Ipsos legfrissebb kutatásában azt mérte, hogy a kormánypártiak kétharmada pozitívan értékeli az ország aktuális állapotát, negyedük kedvezőtlen véleményt formált. A pártválasztásukban bizonytalan, de valamilyen aktivitást mutató polgárok körében még az átlagosnál is többen (89 százaléknyian) vélekedtek negatívan a folyamatokról.
Forrás : www.hirado.hu/FN24
( http://fn.hir24.hu/itthon/2013/01/23/bajnaie-veri-orbant-de-apad-az-egyutt-2014-nepszerusege/ )
Magyarország ma elnevezéssel fura kampányt indít az MSZP.
Winkfein Csaba, a szocialisták elnökségi tagja elmondta: a kampány Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt ábrázoló óriásplakátok kihelyezésével kezdődik, így szembesítik a kormányt ígéreteivel és azzal, amit valójában tett.
A sajtónak bemutatott, narancssárga hátterű plakátok egyikén Matolcsy György és a "Fidesz: példátlan gazdasági kudarc" felirat, a másikon Hoffmann Rózsa arcmása és a "Fidesz: bevezetjük a tandíjat" szöveg látható. Az előbbin a "kudarc" szó az áthúzott "siker" kifejezést helyettesíti, míg az utóbbi arra utal, hogy a Fidesz korábban a tandíj eltörlését ígérte.
Az MSZP elnökségi tagja azt mondta: az Orbán-kormány csaknem három éve az elszegényedésről, a rombolásról, a kapkodásról, "az esztelen ötletelésről" és a jövő feléléséről szólt, s ezt mindenki tapasztalja, mert Magyarországon ma rosszabb a helyzet, nehezebb boldogulni, mint három évvel ezelőtt.
Hozzátette: arra kérik az embereket, mondják el, számukra mit hozott az Orbán-kormány tevékenysége. A szocialisták ezért országszerte kitelepülnek, fórumokat tartanak a következő hetekben, hogy összegyűjtsék a kormány által okozott problémákat. Mesterházy Attila pártelnök ezeket is összegzi majd március 9-ei évértékelő beszédében.
"Ez a kampány azokról a tömegekről szól, amelyekre a Fidesz-kormány és Orbán Viktor már nem kíváncsi. Azt szeretnénk, hogy a Fidesz lássa, mit tett Magyarországgal. (...) Elég volt a kormányzati és a fideszes kommunikációs panelekből, a sikerpropagandából, a hazugságokból" - hangoztatta.
Matolcsy György és Hoffmann Rózsa szerepeltetését a plakátokon azzal indokolta, hogy a kormánynak először a gazdaságpolitika és az oktatásügy kudarcával kell szembesülnie. Jelezte, hogy további plakátokkal is készülnek, de ezekről nem árult el többet.
Winkfein Csaba kérdésre válaszolva elmondta, a kampány 15-20 millió forintba kerül, ezt tagdíjakból és adományokból fizetik. Szintén kérdésre közölte: a plakátkampányról még tavaly, Ron Werber izraeli-amerikai kampánystratéga érkezése előtt döntött az MSZP elnöksége.
Forrás: Hir24
( http://www.hir24.hu/belfold/2013/01/20/matolcsyval-es-hoffmann-nal-kampanyol-az-mszp/ )