Pár napja legföljebb annyit tudtunk a magyarországnyi kaukázusi köztársaságról, hogy évekig folyt a vér, jó ideje ömlik az olaj, és Orbán jót tárgyalt a fővárosban, Bakuban. Mi van még?
Magyarországon egy hete, kis túlzással, kizárólag Orbán Viktort érdekelte Azerbajdzsán, de őt is csak az olaj és pár milliárd dollárnyi remélt államkötvénybiznisz miatt. A múlt pénteken kirobbant és naponta új elemekkel szolgáló Safarov-botrány óta viszont tele a sajtó a kaukázusi országgal.
Mit is kell tudni Azerbajdzsánról, az országról, melynek vezetésével olyannyira jóban akarunk lenni?
Először is azt, hogy Ázsiában található, legalábbis a térkép szerint. „Ők viszont európainak tartják magukat – mondja Kulcsár István külpolitikai újságíró. – Ami nem meglepő, hiszen a nyelvük valójában egy török nyelvjárás.”
Azerbajdzsán nyugati szomszédja Törökország és Örményország, északnyugaton Grúzia, északon Oroszország, keleten a Kaszpi-tenger, délen Irán határolja. Fő paramétereiben magyar léptékű ország. Területe és lakossága alig kisebb, mint a miénk, 86600 négyzetkilométer, illetve 9 millió 160 ezer fő; egy főre jutó GDP-je 10300 dollár (a miénk 14 ezer dollár).
Orosz árnyékban
Történelme Oroszország árnyékában zajlott. A mai Azerbajdzsán területét már a tizenhatodik században magába olvasztotta az orosz birodalom. Az alávetettségben szűk egy esztendős szünetet az első világháború utáni függetlenség hozott, aminek a Szovjetunióba olvadás vetett véget. A gorbacsovi glasznoszty hozta a következő nagy változást: a lazuló diktatúra alól 1988-ban etnikai konfliktusok törtek felszínre Azerbajdzsán egyik régiójában, a zömmel örmények lakta Hegyi-Karabahban.
1990 végén az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa kivette az „sz” betűvel kezdődő szavakat az állam megnevezéséből, és kikiáltotta az ekkor még a Szovjetunión belüli, de mégis független Azerbajdzsáni Köztársaságot. 1991 szeptemberében lezajlott az első szabad választás, melyen a nép az egykori Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkárát, Ayaz Mütəllibovot tette meg köztársasági elnökké - a sajátos triumfálást segítette, hogy ő volt az egyetlen jelölt. Októberben Azerbajdzsán kikiáltotta függetlenségét, pont időben, mert decemberben a Szovjetunió hivatalosan is feloszlott.
Örmény katonák a Hegyi-Karabahban - Fotó: AFP / Karen Minasyan
A Hegyi-Karabahért dúló háborút Azerbajdzsán 1994-ben elveszítette, összességében területének tizenhat százalékát bukta Baku. „Ahogy az háborúban lenni szokott, mindkét fél követett el aljasságokat, gyilkolászták a másik oldalhoz tartozó lakosságot, népirtás zajlott – állítja Kulcsár István. – A menekülő azeriek, körülbelül nyolcszázezer ember, borzalmas körülmények közé, sátortáborokba került Azerbajdzsánban.”
Puccsra puccs
Egy évvel korábban, 1993-ban katonai puccs írta át a demokratikus választások eredményét. Az új elnök a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának egykori tagja, a jelentős KGB-s múlttal bíró Heydər Aliyev lett. 1994-ben őt is puccsolni próbálták, eredménytelenül, a vétkes miniszterelnököt elfogták és árulásért elítélték. 1995-ben maga a katonai rendőrség parancsnoka fordult Aliyev ellen – ő az életével fizetett e meggondolatlanságért, plusz az elnök feloszlatta Azerbajdzsán katonai rendőri erőit.
Azerbajdzsán zömmel muzulmánok lakta, de világi állam. Mi több, demokrácia, ha sajátos is. „Nem jó ott ellenzékinek lenni – mondja Kulcsár István. – A hatalom kritikusai közül sokan ülnek börtönben.”
Azerbajdzsán isteni szerencséje, hogy jelentős olaj- és gázmezők birtokosa. A múlt század elején, a Rockefellerek segítségével indult a bakui kitermelés, ami olyannyira felfutott, hogy a második világháborúban Azerbajdzsán látta el olajjal a Szovjetuniót. Az Edelweiss hadműveletben Hitler megpróbálta elfoglalni a kaukázusi olajmezőket, de minden támadását visszaverték.
Fúrótorony Bakuban - Fotó: AFP / Vyacheslac Oseledko
Azerbajdzsán ma a világ huszadik legnagyobb olajkitermelője, gáztermelésben pedig a harmincegyedik. A magyar energiaellátás „diverzifikálását” kiemelkedő stratégiai célnak tartó Orbán Viktor az utóbbi időben többször is utalt arra, hogy számít az azeri naftára –a közelmúltban egyebek mellett erről is tárgyalt Bakuban Heydər Aliyev utódjával/fiával, Ilham Aliyevvel.
Hiszti lesz
A hegyi-karabahi konfliktus a mai napig rányomja bélyegét az országra. A tartóssá vált hadiállapot miatt az ország védelmi és hadiipari kiadásai elérik a költségvetés tíz százalékát. „A mai napig nem nyugodtak bele Hegyi-Karabah elvesztésébe. Egyre erősebbek, benne van a levegőben, hogy megtámadják Örményországot. Egyedül az tartja őket vissza, hogy ezt az oroszok, akik bár egyik fél mellett sem tették le a garast, de inkább az örményekhez húznak, vélhetően nem hagynák szó nélkül az akciót” – véli szakértőnk.
Azerbajdzsán nyugatbarát állam, kölcsönös a tapogatózás a NATO-val, jó kapcsolatot ápol mások mellett Törökországgal, Izraellel és az Egyesült Államokkal. És Magyarországgal is. Bár most, állítja Kulcsár István, „talán meg fognak ránk sértődni, hiszen teljes egészében igyekszünk rájuk tolni a Safarov-ügyet”.
„Nincs semmi túlzás abban a hírben, hogy Safarovot odahaza nemzeti hősként tisztelik – folytatja a Kulcsár István. - Utoljára a baltás gyilkosság ítélethirdetése előtt pár hónappal, 2006 végén jártam Bakuban, másik két magyar újságíró társaságában. Mindent megtettek annak érdekében, hogy meggyőzzenek bennünket és persze rajtunk keresztül a magyar közvéleményt Safarov tettének jogosságáról. Elvittek minket abba az azerbajdzsáni menekülttáborba, ahol a gyilkos falujabelijei átmenetileg laktak. Egy öregember hosszasan mesélte nekünk, hogy örmény katonák a szegény kis Safarov szeme láttára irtották ki a családját. Iszonyú indulatok élnek, kizárt, hogy belátható időn belül megbékél egymással ez a két nép.”
Szerző : NJ
Forrás : FN24
Ahol támadás vagy fenyegetés éri a kisebbségeket, ott megjelennek – ígérte a csoport vezetője. Azt viszont cáfolta, hogy fegyverek vásárlására gyűjtenének.
Megalakult és színre lépett a pécsi Roma Gárda. A szervezet vezetője, a magát Daflics ezredesnek nevező Bagó Ferenc a Dunántúli Naplónak elmondta: a cigányok, a zsidók és minden egyéb kisebbség érdekében kívánnak fellépni. Ahol támadás vagy fenyegetés éri őket, ott megjelennek, és fenntartják a rendet addig, míg meg nem érkeznek a rendőrök – adta hírül a bama.hu.
A lopásért elítélt, büntetett előéletű férfi ugyanakkor cáfolta, hogy fegyvervásárlásra indítottak volna gyűjtést, a hír szerinte félreértésen alapul. A Pécsi Cigányok Egyesülete együttműködési megállapodást kötött más szervezetekkel, többek között a mohácsi kisebbségi önkormányzattal és a Magyar–Cigány Országos Biztonsági Hálózat Béke és Jogvédő Egyesülettel.
Az utóbbi vezetője azt mondta, három-négyszáz tagjuk van, országszerte toboroznak, és hat-nyolcezer új belépőre számítanak.
Bagó Ferenc gyakran frissített Facebook-oldalán dokumentálta azt is, ahogy gyertyagyújtással és virággal emlékezett meg a gyilkosság áldozatává lett Bándy Katáról egykori lakóhelye előtt. Mint Bagó írja, szívből sajnálja, ami történt a pécsi pszichológusnővel, de attól, hogy a bűncselekmény elkövetője cigány, még „nem okolható a többi roma".
Forrás: bama.hu / Hir24
Legalább ezren kértek egyszerre bocsánatot Örményországtól a Kossuth téren. A tüntetés résztvevői szeretnék, ha a magyar kormánytól külön entitásként látná őket a nemzetközi közvélemény.
A Hír24 tudósítója szerint egyértelműen a balta az uralkodó divat azon a Kossuth téren zajló tüntetésen, amelyet a Milla hívott össze kedd délután hatra a Parlament elé, "hogy a magyar nép megmutassa, hogy mást gondol erkölcsi kérdésekről, mint az ország vezetői, akik a keresztény erkölcsiség nevében politizálnak".
A téren legalább ezren vannak, sok a transzparens, a legtöbb az Orbán kormány morális tartását kéri számon, de akadnak hevesebb vérmérsékletű feliratok is. A felszólalók közül Balavány György újságíró arról beszélt, hogy ebből a kormányzásból nem kell még két év. Utána egy örmény-szakértő mesélte el a Safarov-ügy részleteit, és beszéde végén az egész tömeg egyszerre kért bocsánatot Örményországtól. Őt egy örmény úr követte, aki egyperces néma csendet kért.
Az egész kormány mondjon le - skandálta egy ideig a tömeg egy része és némi orbántakaroggyozás is volt. Közben véget ért a hivatalos program. A tüntetésen sok volt a Szolidaritás zászló, az esemény hivatalos része békésen, fennakadás nélkül zajlott.
Forrás : Hír24
Az örmény kisebbségi önkormányzat szakmaiatlannak tartja az Orbán-kabinetet. A Jobbikról pedig azt sejti, hogy Azerbajdzsánból pénzelik.
„Ezzel a magyar kormány bizonyos tagjai hihetetlen ostobaságot követtek el" – ezt mondta az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettese egy budapesti sajtótájékoztatón a baltás gyilkosként elhíresült Safarov kiadásáról. Agopján Nigokosz szerint amíg az örmények életüket adták például a magyar szabadságharcért, addig Örményország ezt kapja vissza a magyar kormánytól. Ez nem a magyar népről szól – hangsúlyozta – hanem azokról, akik kiadták az azeri gyilkost. „Mi is szégyelljük, hogy Magyarország ilyen politikai botrányba keveredett."
Az önkormányzat másik alelnöke azt mondta, sajnálja a magyar zászló égetését, azt egy szélsőséges csoport követte el. A zászlóégetés miatti sajnálkozáshoz egyébként Örményország elnöke is csatlakozott egy hazai lapnak adott interjújában. Szerzs Szargszján ebben így fogalmazott: „Arra szeretném kérni önöket, elsősorban a fiatalokat, hogy ne égessenek magyar zászlót. A magyar zászló nem a kormánypárt lobogója. A magyar zászló nem a magyar miniszterelnök szimbóluma. Évszázadok óta nagyon jó a kapcsolatunk a magyarokkal. Egy ember, politikai párt, vagy kormány embertelen tette nem szolgáltathat alapot arra, hogy a magyarokkal ellenséges viszonyba kerüljünk."
A budapesti sajtótájékoztatón az örmény önkormányzat illetékesei bár konkrétumokról nem szóltak, azt hangsúlyozták, hogy a külföldön élő többmilliós örmény diaszpóra lobbiereje igen nagy, és ha kell, megvédik érdekeiket.
Jobbik és az azeri pénz
Az önkormányzat másik elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, nem feltételez rosszhiszeműséget a magyar politikusokról, kivéve egy politikai csoportról: a Jobbikról. A kormányt csupán szakmaiatlannak tartja, a radikális párt viszont szerintük hazugságáradattal traktálja a társadalmat. Serkisian Szeván SImon úgy véli, a Jobbikot Azerbajdzsán pénzeli. Szerinte ők azok, akik ezt a hangulatot megteremtették.
Forrás: Hír24
Az igazságügyi tárca szerint alapos garanciákra támaszkodva adták ki hazájának az örmény katonatisztet lefejező Ramil Safarovot.
Azerbajdzsán igazságügyi minisztériuma korábban arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy nem alakítja át az örmény katonatársát meggyilkoló katonatiszt ítéletét, hanem annak végrehajtását közvetlenül folytatja – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Demokratikus Koalíció (DK) sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva.
Molnár Csaba, a DK alelnöke hétfőn arról beszélt, pártja szerint bizonyíthatóan Orbán Viktor kormányfő a hibás az azeri baltás gyilkos szabadon engedéséért, mivel tudatosan nem kért megfelelő garanciát arra, hogy Azerbajdzsánban eltekintenek a kegyelemtől.
A szaktárca megjegyezte: Azerbajdzsán az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Európa Tanács és több más nemzetközi szervezet tagja, számos nemzetközi egyezmény aláírója, így az ország igazságügyi minisztériumának hivatalos levelében foglaltak alapos garanciának tekinthetőek.
Ráadásul az azeri büntető törvénykönyv szerint is életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető Safarov a brutális gyilkosságért, amit elkövetett, és a legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra.
Orbán hidegvérűen a baltás gyilkosról
Orbán Viktor nem tulajdonít különösebb jelentőséget a kialakult vitának. „Higgadtan és nyugodtan vesszük ezt tudomásul" – közölte a közszolgálati egyetem tanévnyitójáról távozóban. A kormányfő arra a kérdésre, hogy volt-e titkos megállapodás az azeriekkel, azt válaszolta: „Ez egy demokratikus európai állam. A nemzetközi jog szabályait nem titkos megállapodások szerint alakítják, hanem ahogyan azok írva vannak, nyilvánosan." Mint mondta: a kormány nem tervez további lépést, „mert Magyarország képes arra, hogy minden kérdést a saját súlyának megfelelően kezeljen".
Azt tudta, hogy Orbán kedvence egyelőre megúszta a Safarov-ügyet? Ha kíváncsi a részletekre, erre menjen tovább.
Az örmények nem békülnek
Azok után, hogy Örményország pénteken megszakította diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal, hétfőn az örmény rendőrség visszahívta tíz tisztjét, aki az Egyesült Államok jereváni nagykövetségének közvetítésével került az FBI-segédlettel létrehozott budapesti nemzetközi rendőrakadémiára - jelentette az arka örmény hírügynökség internetes oldalán. Vlagyimir Gaszparján, az örmény rendőrség parancsnoka erről levélben értesítette John Heffnert, az Egyesült Államok jereváni nagykövetét.
Hajk Melikján, a fiatal zongorista nemzedék egyik nemzetközileg legelismertebb tagja lemondta október 23-ra Budapestre, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre tervezett koncertjét - közölte a panarmenian.net internetes hírportál. Menedzsere szerint a művész sértőnek tartja a magyar hatóságoknak az örmény néppel szembeni méltatlan és lealacsonyító lépéseit, s úgy érzi, nem lenne képes méltón, a tőle megszokott színvonalon szerepelni.
Melikján megváltoztatta novemberi jereváni fellépésének kizárólag magyar szerzők műveiből álló programját is. Az eredetileg tervezettek helyett valószínűleg amerikai műveket fog játszani.
A panarmenian internetes hírportál szerint a magyarországi örmény önkormányzat Szerzs Szargszján államfőhöz írt levelében kért magyarázatot arra, hogy az örmény diplomácia miért nem cselekedett megfelelően, miért hagyta figyelmen kívül az önkormányzat figyelmeztetéseit arról, hogy Magyarország Ramil Safarov kiadására készül.
Szijjártóék pikáns meccse
Európa egyik legjobb futsalcsapata, az azeri Araz Nahicseván ellen avatja fel felújított csarnokát a Dunakeszi Kinizsi. A találkozót a Safarov-ügy kirobbanása előtt szervezték le, ez nyilvánvaló, ám a történtek ismeretében meglehetősen pikánsnak tűnik a szeptember 10-i találkozó.
Forrás: MTI/Hir
Megingattuk az örmények EU-ba és a NATO-ba vetett bizalmát.
Azeri katonák masíroznak Hegyi-Karabahban (Fotó: AFP)
Miért hallgat az EU és a NATO ?
A magyar-azeri alku sorsdöntő adut adott az örmények kezébe az évtizedek óta tartó karabahi konfliktus megoldásához – véli Szergej Sakarjanc, a kaukázusi régió elismert politikai szakértője. Az örmény származású Sakarjancnak az orosz Regnum Hírügynökségnél közölt elemzése szerint mindennél ékesebben beszél, hogy az azeri gyilkos elengedését követően Magyarország csupán az Egyesült Államok részéről kapott némi ejnye-bejnyét.
Egyetlen szót sem szólt viszont az Európai Unió, és a NATO sem fejezte ki rosszallását, holott az azeri Ramil Szafarov pont egy észak-atlanti szövetségi továbbképzés során aprította fel örmény katonatársát. Márpedig ez a hozzáállás alapvetően aláássa az örmény lakosság hitét abban, hogy az EU a demokrácia, az igazságosság és a szabadság egyetlen igaz megtestesítője a térségben, és a NATO mindezen értékek legmegbízhatóbb védelmezője.
Az arcátlanság teteje
Az elemzés szerint Orbán Viktor kormánya egyetlen mozdulattal semmisítette meg az örmények bizalmát, mégpedig anyagi megfontolásból: néhány milliárd dollár vagy euró reményében. Az, hogy Magyarország utólag holmi nemzetközi egyezményekre hivatkozik, az arcátlanság teteje, ami csupán homéroszi kacajt vált ki a józanul gondolkodókból.
Az unió és a NATO kifejező hallgatása pedig ékesen bizonyítja, hogy Gurgen Markarjan hősként hazatérő gyilkosának elengedése ez utóbbi szervezetek hallgatólagos beleegyezésével történt.
Háborúhoz vezethet
Örményország egyelőre csak ideiglenesen függesztette fel diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, de könnyen meglehet, hogy ez az állapot véglegessé válik. Jereván ugyanis utalt rá, hogy az EU keleti partnerség programjából is kész kilépni, amennyiben az unió nem hoz megfelelő büntető intézkedéseket Magyarországgal szemben. Sőt, az elemzés szerint az is könnyen megtörténhet, hogy a budapesti és bakui kormányzat ezen lépésével szabad utat nyitott a karabahi konfliktus hathatósabb rendezése előtt – nevén nem nevezve ugyan, de utalva akár az eddigieknél radikálisabb megoldási lehetőségekre – írja Szergej Sakarjanc.
| Örmény-Azeri gyűlölet |
|
Az örmény-azeri gyűlölet gyökerei mélyen a történelembe nyúlnak vissza. A fegyveres konfliktusok a régióban egyáltalán nem ritkák – írja elemzésében a Kitekintő.hu. A legutóbbi 1988-ban robbant ki Hegyi-Karabahban - egy leginkább örmények által lakott területen, amely Azerbajdzsán részét képezte. 1991-1994 között háború robbant ki, amelynek következtében Azerbajdzsán teljesen elveszítette a kontrollt a terület felett. Közel 25-30 ezer ember veszítette életét a konfliktus során, 1 millió ember pedig elhagyta az otthonát. Hegyi-Karabah helyzete mindmáig nincs megfelelően rendezve, hivatalosan 1994. május 12 óta tartó tűzszüneti megállapodás van érvényben. A gyűlölet másik forrása a vallás: a két szomszédos állam ugyanis teljesen eltérő hagyományokkal rendelkezik. Azerbajdzsánban a lakosság 99,2 százaléka muzulmán, Örményországban pedig 94 százaléka keresztény. Örményország szerint egyébként Azerbajdzsán egy újabb háborúra készül, amit erőteljesen beleépíti a politikájába, sőt az oktatásába is. Így többek között az általános iskolások számára készült történelemkönyvek is az örményekkel szembeni gyűlöletkeltést szolgálják. |
Szerző : Palkó István
Forrás : Hír24
Az mno.hu hozta nyilvánosságra azt a hivatalos levelet, melyben Azerbajdzsán ígéretet tesz, hogy Ramil Sahib Safarov a legsúlyosabb büntetést kapja hazájában.
Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium magyar társszervének elküldött levelében nemzetközi megállapodásokra hivatkozva biztosítékot vállalnak, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetését, az ítélet bármiféle változtatása vagy újabb bírósági tárgyalás nélkül. Felhívják rá a figyelmet, hogy az azeri törvények értelmében akit tényleges életfogytiglani börtönre ítélnek, legkorábban akkor helyezhető feltételesen szabadlábra, ha büntetéséből legkevesebb 25 évet letöltött.
Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium ezután az augusztus 15-én keltezett levélben kijelenti, hogy végrehajtják a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megfontolt döntését - írja a Magyar Nemzet Online.
A miniszterelnök engedte el ?
Mint arról korábban írtunk, Orbán Viktor egyezett bele a baltás gyilkos kiadásába – legalábbis ezt állítja Novruz Mammadov, az azeri elnöki hivatal külpolitikai osztályának vezetője. A Newtimes.az portálnak adott nyilatkozatában elmondta: egy évig folytattak titkos tárgyalásokat a magyar kormánnyal Ramil Safarov Azerbajdzsánnak való kiadatásáról. „Az ügy megoldásában döntő szerepe volt az Orbán Viktor magyar miniszterelnök látogatása alatt elért megállapodásnak" – jelentette ki a vezető.
Pénzért ?
Deák András orosz külpolitológus szerint oka volt annak, hogy a magyar kormány úgy döntött, kiadja az azeri hatóságoknak Safarovot. Hogy ez az ok a sajtóban is megjelent 2-3 milliárd eurós kölcsön vagy egy intenzív gazdasági expanzió terve volt, kérdéses. Az azonban – a szakértő szerint – biztos, hogy a lépés meggondolatlan, elhamarkodott és hibás volt.
Forrás: MNO/Hír24
Akcióba lendült a híresen erős örmény lobbi Washingtonban az azeri baltás gyilkos szabadlábra helyezése miatt.
Safarov még bilincsben (Fotó: AFP)
Belenyúltunk
Szakértők szerint az azeri baltás gyilkos kiadása kapcsán kialakult diplomáciai botrány sokat árthat Magyarországnak, akár az amerikai elnökválasztási kampányban is téma lehet – írja az atv.hu. Simonyi András volt washingtoni nagykövet szerint „borzasztó, amilyen intenzitással és dühvel reagáltak politikai és civil körök Amerikában erre az egész ügyre".
„Magyarország szerencsétlenül belenyúlt egy nagyon súlyos regionális válságba" – közölte telefonon az ATV-vel Simonyi. „Azt nem tudom megítélni, hogy ez tudatos volt-e vagy csak egy szerencsétlen, ügyetlen lépés, de tény, hogy Magyarország akarva, akaratlanul az örmény-azeri konfliktus részese lett és ez nagyon-nagyon rossz" – hangsúlyozta. „Tudomásul kell venni, hogy az Egyesült Államokban az örmény közösség érzékenysége – és ami ennél fontosabb: a befolyása – iszonyú nagy" – tette hozzá a volt nagykövet.
Már mozgósítanak
Minden jel arra mutat, hogy a Washingtonban legendás befolyással bíró örmény lobbi megkezdte tagjainak mozgósítást Magyarország ellen – vélekedett Simonyival egybehangzóan Nagy Sándor András Amerika-szakértő. Az amerikai politikai rendszer sajátosságaiból adódóan a leghatározottabb fellépés a törvényhozás részéről várható majd megítélése szerint.
Mint mondta, három lépésre számíthatunk az örmény szervezetek részéről. Első lépésként hétfő reggel megjelennek a Külügyi Bizottság tagjainak irodájában, hogy személyesen sürgessenek amerikai fellépést az ügyben. Ezzel egy időben a képviselők választókörzetében az amerikai-örmény közösség tagjai a "minden politika helyi politika" elvnek megfelelően telefonon, emailen, vagy személyesen fogják követelni Magyarország elítélését. Harmadik lépésként pedig megnövelik a képviselők kampányának anyagi támogatását, amire már a Safarov ügy előtt is több millió dollárt költöttek.
Obama magyarázatot vár
Mint arról korábban írtunk, az amerikai elnök arra kéri Budapestet, magyarázza meg, miért döntött úgy, hogy hazaengedi az azeri baltás gyilkost. "Obama elnököt mélységes aggodalommal töltötte el a bejelentés, miszerint Azerbajdzsán elnöke megkegyelmezett Ramil Safarovnak" - áll a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Tommy Vietor által kiadott közleményben.
A dokumentum emlékeztetett arra, hogy Safarov életfogytig tartó szabadságvesztését töltötte Magyarországon, amiért 2004-ben, egy budapesti NATO-képzésen meggyilkolta Gurgen Margarjan örmény katonatisztet. Vetrell rámutatott, hogy az amerikai külügyi tárca magyarázatot vár Azerbajdzsántól, és elítél minden olyan lépést, amely szítja a térségbeli feszültséget.
Átverték a Magyar kormányt ?
Az mno.hu hozta nyilvánosságra azt a hivatalos levelet, melyben Azerbajdzsán ígéretet tesz, hogy Ramil Sahib Safarov a legsúlyosabb büntetést kapja hazájában.
Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium magyar társszervének elküldött dokumentumban nemzetközi megállapodásokra hivatkozva biztosítékot vállalnak, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetését, az ítélet bármiféle változtatása vagy újabb bírósági tárgyalás nélkül. Felhívják rá a figyelmet, hogy az azeri törvények értelmében akit tényleges életfogytiglani börtönre ítélnek, legkorábban akkor helyezhető feltételesen szabadlábra, ha büntetéséből legkevesebb 25 évet letöltött.
Forrás: ATV/MNO/Hír24
Tízből három munkavállaló fizetése csökkent a térségben az adójóváírás kivezetése és az új Munka törvénykönyvének hatályba lépése miatt - mondták szakszervezeti vezetők kedden Győrben sajtótájékoztatón.
Molnár Ákos, a Vasas Szakszervezeti Szövetség nyugat-dunántúli régióvezetője szerint a visszaesés a nyolc-tízezer forintot is elérheti, míg Potyondi Antal, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára arról számolt be, hogy négy-hétezer forintos csökkenéseket jeleztek tagjaik.
"Beigazolódtak a korábban megfogalmazott aggályaink: a Munka törvénykönyvének módosításával csak a munkáltatók járnak jól" - mondta Molnár Ákos, utalva arra, hogy a cégek számára egyaránt kiadáscsökkenést hoz a délutáni pótlék eltörlése és az éjszakai pótlék szabályainak változása. Ez utóbbi ugyanis lehetővé teszi, hogy a korábbi harminc helyett bizonyos esetekben csak tizenöt százalékot fizessenek alkalmazottaiknak a cégek.
Szavai szerint elsősorban ott kerültek rosszabb helyzetbe a munkavállalók, ahol nem működik érdekképviselet, mivel itt a cégek könnyebben takarítottak meg juttatásokat, például azzal, hogy a pótlékköteles időszakot megkerülve szervezték a műszakokat.
Potyondi Antal megjegyezte: a nyári szabadságok miatt a munkavállalók jelentős hányada még nem ismerte fel, mit hoz számára az új szabályozás. "Bennük majd szeptemberben, októberben tudatosul, hogy hiányzik a fizetésből" - jegyezte meg.
Szerző: MTI Eco
Megjelent a Wekerle-terv, amely a magyar gazdaság Kárpát-medencebeli növekedését segítené állami eszközökkel, egyfajta Kárpát-medencei uniót alkotva.
Hétvégén Orbán Viktor miniszterelnök társalgott a határon túli magyarokkal rózsaszínű ingben, ma pedig a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterelnök tett le egy jelentős részben a határon túli magyarokra alapozó – helyenként határozottan rózsaszínű - tervet a gazdasági növekedés beindítására. A Wekerle-terv szerint Magyarországnak – és különösen a nyugati és a hazai piacokon sok esetben versenyképtelennek bizonyuló kis- és középvállalkozásoknak – nagy lehetőséget teremtene egy gazdaságilag egységesebb Kárpát-medence.
„Egy sor tanulmány és elemzés mutat rá, hogy a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át. A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt észak-nyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja” – írja a terv.
Közös piac a Kárpátok alatt
Mit is jelent ez a gyakorlatban? A terv szerint két szükséges feltétele lenne annak, hogy a Kárpát-medence cégei egymásnak beszállítót, megrendelőt és piacot adjanak. Az egyik, hogy Magyarország és a szomszédos országok összehangolják infrastrukturális fejlesztéseiket és egységesítsék munkaerőpiacukat. (Hm, ismerős valakinek az elgondolás, hogy a munkaerő, a tőke és az áruk szabad áramlása, azaz az egységes piac fejleszti a gazdaságot?)
Az infrastruktúra összekötéséhez a nemzetgazdasági tárca szerint szükség lenne a határ menti úthálózat közös fejlesztésére, és a tömegközlekedési menetrendek és tarifarendszerek összehangolására. A sürgősségi, készenléti és katasztrófavédelmi rendszereket, a növény- és állatvédelmet is együttműködésre sarkallnák.
Érdekes módon a gazdaság szempontjából általában nem feltétlenül előresorolt egészségügyi rendszer is előkerül a tervben, amely szerint a határ két oldalán működő egészségügyi szolgáltatások összehangolásával „megszüntetne az olykor évtizedek óta fennálló ellátási hiányokat”. Ismerve az egészségügyi szolgáltatások rendszerének határon belüli bonyolultságát, ez nem tűnik könnyű feladatnak.
Jöjjenek, menjünk !
Ami a munkaerőpiacot illeti, a tárca szerint egy Kárpát-medencei szintű munkaerőpiaci információs portálra lenne szükség, ahol megjelennek azon munkalehetőségek, amelyek betöltése helyi szinten nem vagy nehezen lehetséges. A vállalkozások szempontjából ideális lenne a Kárpát-medence országaiban a szakképzés egységesítése – teszi hozzá a terv - a képesítések kölcsönös és automatikus elismerése, illetve a hazai magyar nyelvű szakképzési tananyag közvetlen felhasználhatóságának biztosítása a szomszédos országok magyar nyelvű szakképzésében.
Cél lenne a magyarországi és a szomszédos országokban rendelkezésre álló munkaerő mobilitásának növelése is. Ehhez egy a határon túli partnerkeresést hatékonyan elősegítő munkaerő-piaci tanácsadói hálózat kellene. Az oktatás és a kutatás-fejlesztés terén is erősítenék az együttműködést.
Emellett lenne öt ágazat - a jármű- és gépipari beszállítói együttműködések területe, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor – amelyekre elkülönített szakmai programok készülnének.
A határon túli magyarokra alapoz
A terv nem titkolja, hogy a határon túli magyaroknak jelentős szerepet szán a nemzetközi kapcsolatok létrehozásában. „A magyar kormány Kárpát-medencei szintű célkitűzéseinek megvalósítása során stratégiai szövetségesként tekint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekre, a szomszédos országokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében épít a magyar közösségek helyismeretére, tapasztalataira, a nyelvi akadályok leküzdésében nyújtott segítségére” – fogalmaz a tervezet. Azt is kimondja: Magyarország célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is hozzájáruljon a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásához.
A Wekerle-terv elolvasható a kormány.hu-n.
Forrás : Hír24
Pokorni Zoltán újra erősen bírálta a Nemzeti alaptantervet, a szakképzési trövényt és az érettségi reformot.
Az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint szelektív a magyar iskolarendszer, s ennek három oka van: az iskolafenntartás szétaprózottsága, a kevés közfinanszírozott tanóraidő és a túlzottan tananyagcentrikus pedagógiai gyakorlat.
A politikus - a Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. harmadik országos tanévindító konferenciáján - azt mondta: a Nemzeti alaptanterv "olyan mértékben terjeszkedik túl, hogy azt képtelen megtanulni bármelyik gyermek", s illúzió, hogy ez a nemzet kulturális egységét szolgálja. Pokorni Zoltán megjegyezte, "továbbmegyünk egy rossz úton, egy tananyagcentrikus úton, melynek következménye, hogy nem tudunk odafigyelni a hátrányos helyzetű gyermekekre", holott minden diák egyéni, külön figyelmet érdemelne, ideértve a legtehetségesebbeket is.
Kitért arra: az iskolafenntartás kérdését annak szétaprózottsága miatt át kellett gondolni, mert Európában a magyar iskola a legképtelenebb arra, hogy a szülők társadalmi állapotát ellensúlyozza, s így a szegény diákoknak a legkisebb az esélyük a felemelkedésre. Kiemelte: Magyarország adja a kontinensen a legkevesebb időt közpénzből tanórákra, emiatt a jómódúak kénytelenek pluszpénzért megvásárolni gyermekeiknek a tanórán felüli képzéseket. Közlése szerint a kormányzat eredeti szándéka az volt, hogy az iskolák irányítási és működtetési feladatait az állam vegye át, azonban a vagyongazdálkodási bevételt és az iparűzési adót "nem tudta magához húzni a kormányzat" az önkormányzatoktól, ezért hagytak finanszírozási feladatokat a településeknél is. Rámutatott arra: az állam megkapja az iskolák szakmai-személyi irányítási jogait, az önkormányzat pedig a működtetés terhét, a pedagógusbért tehát az állam, a rezsiköltségeket pedig az önkormányzatok fizetik.
Az országgyűlési bizottság elnöke közölte, a jogszabályi változások közül egyedül a mindennapos testnevelés az, amelyet már most szeptembertől bevezetnek egyes évfolyamokon. Meglátása szerint ez jelentős gondot nem okoz ebben a tanévben, ugyanakkor a 2013-2014-es, illetve a 2014-2015-ös tanévben "lesznek gondok", mert akkor az iskoláknak sportolásra alkalmas helyiségeket kell építeniük, kialakítaniuk vagy bérelniük, hogy felmenő rendszerben a többi évfolyamon is megvalósuljon a mindennapos testnevelés.
Pokorni Zoltán azt mondta, a pedagógus-életpályamodell 2013. szeptemberi bevezetéséhez szükséges pénz kifizetésére megvan a kormányzati szándék, a 2013-ra szóló költségvetési tervezetben ennek fedezetét elkülönítették. Felvetette, hogy a pluszpénz "képes lesz-e különbséget tenni jó és rossz tanár között". Meglátása szerint ennek megállapításához pedagógusértékelési és -minősítési rendszert kell kidolgozni, hogy "csak azt finanszírozza a társadalom és gazdaság, ami teljesítmény".
Szólt arról is: nem tartja jó lépésnek, hogy előre hozott érettségit csak idegen nyelvből és informatikából, illetve olyan tárgyakból lehet tenni, amelyek oktatása a középiskolák 4. évfolyama előtt ér véget. Véleménye szerint meg kellett volna hagyni a 4 éves szakmunkásképzést a 3 éves mellett. A 2013-2014-es tanévtől bevezetendő, kizárólagosan 3 éves időtartamú szakképzésben a tanidő csökkenését a közismereti tárgyakon spórolják meg - állapította meg.
Forrás : Hír24 / MTI
Szeged a kormányt hibáztatja, a kormányzati kommunikáció szerint a szegedi városvezetés a felelős az ELI szuperlézer elkészítésének csúszásáért. A szócsata már a városi keretet túllépve országos szinten folyik, és annyi biztos közben: jó ideig még nem lesz lézer.
„Nem tűnik biztosítottnak" a szegedi szuperlézerprojekt jövője, ezért vizsgálat indul, ki a felelős – amióta az erről szóló közleményt kiadta a kormányszóvivői iroda, nem csillapodott a vita, ki kérhető számon a csúszásért. A vizsgálatnak jövő héten le kell zárulnia, ám már most minden fél tudni véli, ki a hibás. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság azt állítja, hogy Szegeden nem tettek meg minden azért, hogy jó ütemben haladjanak a beruházással, a csongrádi megyeszékhely vezetői szerint viszont a kormány nem tartotta be a saját maga által megszabott határidőket.
Ha az állami vezetők elkezdenek felelős után kutakodni, az első lépésért túl messzire biztosan nem kell menniük: a lézer ügyét kezelő Extreme Light Infrastructure (ELI) HU Nonprofit Kft. három résztulajdonosa közül az egyik maga a magyar állam. A másik kettő Szeged önkormányzata, illetve a Szegedi Tudományegyetem. Botka László , a város polgármestere erről a kormányközlemény megjelenése után azt mondta: e két tulajdonrész csak jelképes, a cég valójában Budapesten működik, az egyik minisztériumban, a vezetőjét pedig a kormány nevezte ki. Hogy a tényleges döntések hol születnek, azt persze nem egyszerű felderíteni, ám tény, hogy az ELI székhelyének címe hiába egyezik meg a Szegedi Tudományegyetemével, elsődleges elérhetőségként egy budapesti vezetékes telefonszámot talál a honlapjuk látogatója.
A beruházás körül egy lényeges változás történt az elmúlt hónapokban: létrejött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, amely az uniós fejlesztési források felhasználásáért felelős, így a szegedi projektet is szemmel tartja. A szervezet elnöke Orbán Viktor , a miniszterelnök mellett pedig két miniszter és egy államtitkár, Matolcsy György , Németh Lászlóné és Lázár János tagjai a bizottságnak. Lázár nevének megjelenése az érintettek közt sokak szerint pikáns szála az egyébként sem egyszerű történetnek. A volt hódmezővásárhelyi polgármester sok jelentős vitát vívott az elmúlt években a szegedi MSZP-s Botka Lászlóval, a felsőbb szintről érkező pénzek elosztásában pedig régóta természetes az érdekellentét a két szomszédos nagyváros közt.
A kormányzati vizsgálatot augusztus végéig kell lezárni. Azt a kormányközlemény is hangsúlyozza, hogy nem csupán Szegednek ér térségének, hanem egész Magyarországnak érdeke a sikeres beruházás. Azonban arról is írtak: „ha nem történik változás, akkor a projekt az előre tervezett 2015-ös időpontig biztosan nem valósul meg".
Nem csak a tudomány nyerhet...
A világ jelenlegi legnagyobbjánál ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű lézer, amelyet Szeged, Prága és Bukarest együttműködésében építenek meg, az EU legfontosabb tudományos projektjeinek egyike. A megépítés költsége Szegeden 245 millió euró, ám várhatóan 300 millió eurós bevételt is hozhat. 100-150 kutató érkezne Szegedre, ha elkészülne, több száz fős kiszolgáló személyzettel együtt. A tervbe vett tudományos központban pedig a helyi cégek is megjelenhetnének. Fontos fejlődést hozna az infrastruktúrában is: egy régi orosz laktanya most kihasználatlan helyét modernizálnák teljesen.
Forrás : Világgazdaság
Szerző: Sztojcsev Iván
A kormányfő az irodájában gyerekekkel beszélgetett – írja a Bors.
Először fordult elő, hogy Orbán Viktor nem vett részt miniszterelnökként az augusztus 20-i zászlófelvonáson. A kormányfő korábban szinte egyetlen ünnepet sem hagyott ki, így a lap szerint most igen feltűnő volt a hiánya. A dísztribünön a közjogi méltóságok közül csak Áder János köztársasági elnök volt jelen, Kövér László házelnök sem mutatkozott a Parlament előtti ünnepségen.
Áder mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Hende Csaba honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszter vett részt a tisztavatáson. Orbán és Kövér később megjelent az állami kitüntetések parlamenti átadásán, ahol gratuláltak a kitüntetetteknek, de beszédet itt is csak a házelnök mondott. A miniszterelnök jókedvűnek és kipihentnek tűnt többhetes szabadsága után.(Nézze meg, hol pihent Orbán Viktor!)
Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke a lap érdeklődésére elmondta: Orbán Viktor az ünnep alkalmából hétfő reggel vendégeket fogadott a hivatalában. Elsőként magyar származású amerikai és kanadai fiatalokkal beszélgetett dolgozószobájában, majd III. Teofilosz jeruzsálemi ortodox patriarchával tárgyalt.
Forrás: Bors/Hír24
Magyar Érdemrend Tiszti- és Lovagkereszt, illetve Magyar Arany, Ezüst és Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a köztársasági elnök megbízásából. Nemcsak ismert tudósok, művészek, hanem pedagógusok, lelkészek, újságírók is rangos állami elismerést kaptak a közelgő nemzeti ünnep alkalmából.
I. MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZT kitüntetést kapott:
1. Bahget Iskander fotóművész,
2. Eifert János fotóművész,
3. dr. Fodor Antal koreográfus, rendező, Kiváló Művész, a Magyar Táncművészeti Főiskola egyetemi tanára,
4. dr. Fülöp Ferenc akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár,
5. dr. Gábor Miklós, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar professor emeritusa,
6. dr. Hantos Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, aki külföldi útja miatt később veszi át a kitüntetést,
7. dr. Hargitay András olimpiai bronzérmes világ- és Európa-bajnok úszó, a Budapesti Állatkórház szakmai igazgatója, állatorvos,
8. dr. Horváth László nyugalmazott főorvos,
9. dr. Kubassek János geográfus, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója,
10. Kunkovács László Balogh Rudolf-díjas fotóművész, néprajzkutató,
11. dr. Lányi András író, filozófus, filmrendező, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi docense,
12. dr. Mészáros István, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense,
13. Nyékyné dr. Gaizler Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar dékánja, egyetemi docens,aki külföldi útja miatt a kitüntetést később veszi át.
14. dr. Oberländer Baruch Bernard rabbi, a Budapesti Jesiva - Zsidó Tudományok Főiskolája Rabbiképző Szak főigazgatója,
15. Failoni Donatella zongoraművész, a Magyar Állami Operaház volt művészeti főtitkára,
16. Prof. dr. Ötvös László Széchenyi-díjas kémikus,
17. Póka Egon Benedek előadóművész, zeneszerző, a Kőbányai Zenei Stúdió Művészeti Szakképző Iskola igazgatója,
18. Révész Sándor előadóművész,
19. Sáray László, a Tokaji Írótábor titkára, aki az általa szervezett Írótábor most zajló 40. jubileumi ünnepségén való részvétele miatt a kitüntetést később veszi át,
20. Székács Vera József Attila-díjas műfordító,
21. dr. Székely János püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar egyetemi docense,
22. dr. Szőnyi Tamás, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi tanára,
23. Tornai József József Attila- és Babérkoszorú-díjas író, költő, műfordító,
24. dr. Virágos Zsolt, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Bölcsészettudományi Kar egyetemi tanára,
25. dr. Zombory László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyetemi tanára;
II. MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT kitüntetést kapott:
1. Albert Zsuzsa író, rádiószerkesztő,
2. Bakos Klára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyvtárigazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke,
3. Banner Zoltán művészeti író, művészettörténész, költő, előadóművész,
4. dr. Barsi Balázs, a Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom és Kolostor igazgatója és házfőnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszék tanára,
5. Bálint Márta színművész,
6. dr. Benoist György idegsebész szakorvos, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet nyugalmazott főigazgató-helyettese, főorvos,
7. Cséve Magdolna, a Magyar Rádió Archívuma nyugalmazott igazgatója,
8. Dobozi Eszter József Attila-díjas író, költő, a Kecskeméti Művészeti Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény igazgatója,
9. Elek Dóra, a Baltazár Színház rendezője, művészeti vezető,
10. Erkel Tibor Erkel Ferenc-díjas zenei rendező, nyugalmazott egyetemi docens,
11. Érdi Tamás zongoraművész,
12. dr. Ferenczi István belgyógyász szakorvos, a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház nyugalmazott főigazgatója,
13. Gadóné Kézdy Edit, az V. kerületi Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója,
14. Gergely László rendező, a szarvasi Cervinus Teátrum Regionális Színház művészeti igazgatója, a Nemzetiségi Színház Szövetség elnöke,
15. dr. Hajdu Zsolt szülész-nőgyógyász szakorvos, a Kispesti Egészségügyi Intézet főorvosa,
16. dr. Hermann István, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója,
17. dr. Illésné Dr. Kovács Mária, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja, egyetemi docens,
18. dr. Kiss Irén író, költő, irodalomtörténész, műfordító,
19. Kozma István János festő- és iparművész,
20. dr. Körösényi András, az MTA Politikai Tudományok Intézete igazgatója, az ELTE Politikatudományi Intézet egyetemi tanára,
21. Kujbusné dr. Mecsei Éva, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár igazgatója,
22. dr. Löffler Erzsébet, az egri Érseki Vagyonkezelő Központ Könyvtár, Levéltár és Múzeum igazgatója,
23. dr. M. Csizmadia Béla, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar egyetemi tanára,
24. Madarász Katalin előadóművész,
25. dr. Máté Zsolt építészmérnök,
26. dr. Mátyás Ferenc, az Eszterházy Károly Főiskola rektor-helyettese, tanszékvezető főiskolai tanár,
27. Nyerges Attila előadóművész, az Ismerős Arcok Zenekar szövegírója, énekes,
28. Ocskay Gábor István, az Alba Volán SC Jégkorong Szakosztály igazgatója,
29. Pataky Attila előadóművész, szövegíró, az EDDA Művek énekese, frontembere,
30. Perjés Klára, az MTVA Kossuth Rádió Vasárnapi Újság, az Arcvonások és a Történet hangszerelve műsorok vezető szerkesztője,
31. dr. Révay Valéria, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar tanszékvezető egyetemi docense,
32. R. Törley Mária szobrászművész,
33. Samu László, a Nemzeti Filharmonikusok kürtművésze,
34. Simonné dr. Pallós Piroska, a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar tudományos művészeti dékán-helyettese, egyetemi docens,
35. dr. Szabó Győző János sebész, traumatológus és mellkassebész szakorvos, az Országos Baleseti és Sürgősség Intézet nyugalmazott főorvosa,
36. Szabó István, a kecskeméti Piarista Rendház házfőnöke,
37. Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész, rendező, író,
38. dr. Szijártó István, a Balaton Akadémia elnöke,
39. Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója,
40. Várhelyi György szobrász- és éremművész,
41. dr. Zakar Péter főiskolai tanár, a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola dékánja;
III. MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT KATONAI TAGOZATA kitüntetést kapott:
dr. Kedves Gyula hadtörténeti muzeológus, fegyvertörténész;
MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést kapott:
1. Balogh Erika Jászai Mari-díjas színművész, az Aranytíz Kultúrház ügyvezetője,
2. Birtalan Judit, a tiszaújvárosi Református Énekkar karnagya,
3. Bogó Ágnes, a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. ügyvezető igazgatója,
4. Bokor László Lajos, a csengeri Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója,
5. B. Szűcs Istvánné, hódmezővásárhelyi nyugalmazott pedagógus, a Bessenyei György-díjas Kankalin Néptáncegyüttes alapítója, volt művészeti vezető,
6. Csiszár Ákos, a Kisvárdai Református Egyházközség lelkipásztora, tiszteletbeli esperes,
7. Doór Róbert, a Magyar Állami Népi Együttes nagybőgőművésze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszék óraadó tanára,
8. Ember Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kölcsey Ferenc Gyakorló Általános Iskola igazgatója,
9. Ertl Pálné litéri nyugalmazott pedagógus,
10. Garai György, a szentgáli Lőrincze Lajos Általános Iskola és Óvoda igazgatója,
11. dr. Gaskó Béla főmuzeológus, a szegedi Móra Ferenc Múzeum általános igazgatóhelyettese, természettudományi osztályvezetője,
12. Gazda István esperes, a Mezőcsáti Református Egyházközség lelkipásztora,
13. Göőz István Ignác, a pátrohai Móricz Zsigmond Általános Iskola igazgatója,
14. Hadijev Janaki Stanislov, a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centruma elnöke, osztályvezető főorvos,
15. dr. Kádár Zoltán nyugalmazott osztályvezető szülész főorvos,
16. Klein Imre, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola nyugalmazott igazgatója,
17. Klieber József címzetes apát,
18. Lázár Tibor, a XIV. kerületi Szent István Gimnázium igazgatója,
19. Leányfalusi Vilmos orgonaművész, a Kalocsai Főszékesegyház karnagya, kanonok,
20. dr. Legeza László, az Óbudai Egyetem címzetes egyetemi docense,
21. Lukács József üzletember, zenész, népzenegyűjtő,
22. Molnár Istvánné, a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola igazgatója,
23. Ifj. Palcsó Sándor, a Magyar Állami Operaház játékmestere,
24. dr. Patakiné Barkóczy Ildikó gyógypedagógus, a Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola igazgatója,
25. Peleiné Vesza Judit, a debreceni Középiskolai Sportkollégium nyugalmazott igazgatója,
26. Petróczi Gábor, a kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnázium igazgatója,
27. Rainer Ferencné, a budajenői Általános Iskola igazgatója,
28. dr. Pintér Antal érsebész, a tatabányai Szent Borbála Kórház műtővezető főorvosa,
29. Richter Flórián, a Magyar Nemzeti Cirkusz Hortobágyi Károly-díjas artistaművésze,
30. Szilasi Alex zongoraművész, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar tanársegédje,
31. dr. Szilágyi Sándor, az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szakorvosi Rendelőintézet, Röntgen Osztály osztályvezető-főorvosa,
32. Takács Tamás, a Hajdúszoboszlói Református Egyházközség vezető lelkésze,
33. Varga János, a Debrecen-Nyíregyháza Egyházmegye ibrányi plébánosa, Szabolcsi Főesperes,
34. Varga László, a kaposvári Szent Imre Templom plébánosa, irodaigazgatója, aki hivatalos elfoglaltsága miatt a kitüntetést később veszi át,
35. Vargáné Csigás Erzsébet gyógypedagógus, a Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény intézményegység-vezetője,
36. Vértesaljai László jezsuita szerzetes;
IV. MAGYAR EZÜST ÉRDEMKERESZT kitüntetést kapott:
1. Árendás Péter előadóművész, a Honvéd Együttes zenei vezetője,
2. dr. Árkyné Dr. Tóth Mária, a XIII. kerületi Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola igazgató-helyettese,
3. Bugyi Jánosné gyógypedagógus, a szolnoki Liget Úti Általános Iskola, Előkészítő, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgató-helyettese,
4. dr. Bálintné Hübner Judit, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium tanára,
5. Fügediné Kovács Zsuzsanna, a szolnoki Liget Úti Általános Iskola gyógypedagógusa,
6. Fülöp Ildikó, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkára,
7. Holicsné Csejk Gabriella, a XII. kerületi Budai Középiskola tanára,
8. Jakab Miklósné igazságügyi jeltolmács,
9. Juhos Tibor hangszermester, a Rose Hangszerüzlet és Javítóműhely Kft. ügyvezető igazgatója,
10. Kisgergely Mária, az egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium igazgató-helyettese,
11. Lakatos Vilmos előadóművész, a Mátyás Pince Étterem zenekarvezetője,
12. dr. Lengyel Erzsébet, a Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény tagintézmény-vezetője,
13. Lévai Jánosné katolikus hittanár, Kecskemét város önkormányzati képviselője,
14. Megyeri Józsefné, a XIII. kerületi PRÍZMA Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgató-helyettese,
15. Oza Calin koreográfus, rendező,
16. Pálfalvi Nándor író,
17. Rémi Tünde táncos-szólista, a Honvéd Együttes művészeti asszisztense,
18. Soós Sándor, a Honvéd Együttes alapító tagja, karnagya,
19. dr. Veresné Nyizsnyik Judit Éva, a debreceni Ibolya utcai Általános Iskola tanítója,
20. Vojtkó Ferenc, a Debrecen Televízió szerkesztő-riportere;
V. MAGYAR BRONZ ÉRDEMKERESZT kitüntetést kapott:
1. Banda Ádám hegedűművész,
2. Boskovics Sándorné, a szigetvári dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Időskorúak Otthona gondozónője,
3. Gera Lajosné, a biatorbágyi Boldog Gizella Otthon főnővér-helyettese,
4. Gagyi Éva, a szigetvári dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Időskorúak Otthona mentálhigiénés asszisztense,
5. Gyulai Erzsébet Arany Koszorús magyar nóta énekes,
6. Gyurkóné Kovács Beatrix, a XII. kerületi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanítója,
7. István Lajos, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Beszerzési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főosztály vagyongazdálkodási szakmai tanácsadója,
8. Martonné Adler Ildikó, az egri Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola tanítója.
Forrás : MTI
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az MVM-ügyben Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt - közölte a főügyészség pénteken.
A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek.
A Nemzeti Nyomozó Iroda még áprilisban küldte meg az ügy iratait vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek, de akkor további adatok beszerzését kérte az ügyészség.
Az MVM, majd a BKV volt vezérigazgatóját csaknem egy éve gyanúsítottként hallgatták ki. Akkor a Lehet Más a Politika azonnal jelezte: reméli, hogy a Kocsis István ellen folytatott nyomozás nemcsak a sajtóban említett két ügyre, hanem a Magyar Villamos Művek (MVM) "szállodabizniszeire" is kiterjed majd. Az LMP 2009 augusztusában, még parlamenten kívüli pártként fordult az MVM-hez, hogy adja ki a 2008-2009-ben készült, az úgynevezett offshore és szállodaügyekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket és ezek költségét.
Kocsis István szerint nem ő, hanem az ellene fellépők okoztak több százmilliárdos vagyoni hátrányt a cégnek - írta egy éve a Magyar Nemzet. A lap szerint a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezetője Gyurcsány Ferencre, Szilvásy Györgyre és Kóka Jánosra tett terhelő vallomást.
A Magyar Nemzet akkor úgy vélte, az MVM hűtlen kezeléssel gyanúsított volt vezérigazgatója szerint az állami cégnél nem ő, hanem az ellene fellépők okoztak több százmilliárdos vagyoni hátrányt.
Forrás: MTI
Lemondott posztjáról a szerb központi bank kormányzóhelyettese tiltakozásul a pénzintézetről szóló jogszabálynak a nemzetközi szervezetek által bírált módosítása miatt.
A törvényhozás szombaton szavazta meg törvénymódosítást, amelynek értelmében ezentúl a parlament nevezheti ki a központi bank teljes vezetőségét, és a bankba a parlament által választott felügyelőbizottságot delegálnak.
A jogszabály módosítása miatt a központi bank elnöke már csütörtökön benyújtotta lemondását. Az államfő vasárnap már meg is nevezte jelöltjét a megüresedő elnöki tisztségre. Tomislav Nikolic saját pártja, a kormánykoalícióban résztvevő Szerb Haladó Párt parlamenti képviselőjét, Jorgovanka Tabakovicot jelölte.
A májusi választások után a kormányzást másfél hete megkezdő szocialisták által vezetett kormány azt szeretné elérni, hogy a központi bank működjön együtt a kabinettel a recesszióban lévő gazdaság élénkítése ügyében. Emellett a kormány elégedetlen a kamat jelenlegi szintjével is. A 10,25 százalékos ráta ugyanis a legmagasabbnak számít Európában.
A kormány továbbá arra is tett utalást, hogy a nemzeti bank jelenleg 10 milliárd eurót kitevő devizatartalékából tömné be az államháztartás 2,2 milliárd eurós hiányát, illetve serkentené a gazdasági növekedést. A devizatartalékról szóló rendelkezés azonban végül nem került be a módosított jogszabályba.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság képviselői már a parlamenti szavazás előtt bírálták a törvénytervezetet, mert véleményük szerint az súlyosan fenyegeti a központi bank függetlenségét. Brüsszel szerint a jogszabály komoly akadályt jelenthet Szerbia uniós integrációja terén, amely márciusban kapott tagjelölti státuszt az EU-tól. Az IMF bírálata pedig azért jöhet rosszkor Belgrádnak, mert Szerbia 1,1 milliárd eurós hitelt szeretne felvenni a valutaalaptól.
Mint ismert, az új jegybanktörvény ügyében hónapokig tartó vitát folytatott a magyar kormány az EU-val és az IMF-fel, amely a hitelszerződésről szóló tárgyalások elindításának egyik fő akadálya volt. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, amit a szükséges törvénymódosítások elfogadása után Brüsszel megszüntetett.
Forrás : Világgazdaság Online
Az államtitkár felel a jövőben a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelentek szerint a jövőben Orbán Viktor – külön jogszabályban foglaltak szerint – irányítja az Információs Hivatalt. A miniszterelnök az Információs Hivatal és a polgári hírszerzési tevékenység irányításával összefüggő feladatait „a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látja el.”
A titkosszolgálatok felügyelete eddig a Belügyminisztériumban közvetlenül a tárcát vezető Pintér Sándornak volt alárendelve (Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok), de a cserét régóta lebegtették, mivel a kormányban állítólag komoly vita volt az átszervezés körül.
Pintér Sándor több csatát is vesztett a Fidesz nemzetbiztonsági szakpolitikusaival szemben. Nem tudta megvalósítani, hogy külön titkosszolgálatként létrejöjjön a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az a terve is kudarcot vallott, hogy a külügyminiszter helyett ő felügyelje az Információs Hivatalt, amely most viszont Lázár irányítása alá került.
Ennek megfelelően mostantól Lázár János gondoskodik a polgári hírszerzési tevékenység irányításával összefüggő szabályok, a kormány, illetve az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elé terjesztendő a polgári hírszerzési tevékenység irányításával összefüggő jelentések előkészítéséről. Orbán Viktor felkérésére államtitkára válaszol a parlamentben a polgári hírszerzési tevékenység irányításával összefüggő interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre.
Forrás : FN24
2014-től új rendszerben működik a sokat bírált hazai uniós pályázati rendszer, de addig is jelentős átalakítások lesznek – mondta Orbán Viktor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mai rendezvényén.
"Nagyon bonyolult a hazai uniós pályázati rendszer, gúzsba kötve kell táncolni. A hibák a megörökölt rendszerből fakadnak" – emelte ki. Az uniós források lehívása terén elért eredményekről és a jövőbeni kihívásokról szóló rendezvényén elmondta: kötélidegzet kell a pályázóknak a rendszer bonyolultsága miatt, 600-900 napig tart a projektek végrehajtása.
Ha nem működik rendesen az uniós pénzek lehívása, akkor nincs hazai fejlesztéspolitika, ugyanis a hazai fejlesztések 90 százalékos arányban uniós forrásból valósulnak meg - mondta a kormányfő.
Percenként érkezik be pályázat az NFÜ-höz, 2200 településen valósult meg fejlesztés uniós forrásból. Az eredményekről beszélve elmondta: a 27 EU-tag között ötödik helyen állunk a források lehívása terén.
Csupa kritikus hangot hallani a hazai intézményrendszer működése terén. Rosszul van megszervezve egy államigazgatási rendszer – mondta. Egy új rendszert fogunk kialakítani a 2014-2020-as költségvetési időszakra. A vállalkozókat is bevonják majd az intézményrendszer kialakításába, így az MKIK érdemben vesz részt majd ebben a munkában. Addig is igazítanak azonban a rendszeren – emelte ki a kormányfő. A döntéshozatalt centralizálták – mondta el a július elején felállított Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság kapcsán. Ennek ok, hogy ha nem születnek időben döntések, akkor bennragadhatnak az EU-pénzek.
Emellett általánossá teszik a 30 százalékos előleg fizetését minden pályázó számára, valamint önerőalap áll fel a tervek szerint 50 milliárdos forrásból az önkormányzati, állami szféra számára, hogy a szükséges önerőt elő tudják teremteni az érintettek.
A mai NFÜ-rendezvény a szervezet hétállomásos országos roadshow-jának utolsó állomása, amelynek célja az uniós források kedvezményezettjeinek aktivizálása. A szakmai workshop célja, hogy a folyamatban lévő projektek kedvezményezettjei átfogó képet kapjanak az NFÜ-től a beruházásuk végrehajtását érintő lehetséges gyakorlati problémákról és azok megoldásáról.
A főként az elakadt projektek előmozdítását célzó lehetőségek bemutatására fókuszáló rendezvénysorozat célja, hogy az ország minél gyorsabban le tudja hívni a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban hazánk rendelkezésére álló 8200 milliárd forintos uniós forrást. Eddig 2700 milliárdot fizettek ki a sikeres pályázóknak.
A rendezvényeket Miskolcon, Szegeden, Kaposvárott, Székesfehérváron, Győrben és Debrecenben tartották, majd következett a mai budapesti rendezvény, vagyis az összes magyarországi gazdaságfejlesztési régiót érinti a roadshow.
A rendezvényekre mindenféle típusú, vagyis az államigazgatási, önkormányzati, illetve a non-profit és gazdasági szférát képviselő olyan pályázó meghívást kapott, amely már rendelkezett támogatási szerződéssel projektjével kapcsolatban, azonban még nem zárta le száz százalékban projektje pénzügyi elszámolását.
Szerző: Világgazdaság Online - T. G.
Indoklás nélkül küldték el. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 9 ezer eurót – átszámítva 2,6 millió forintot – ítélt meg neki.
A nő – akinek nevét kérésére nem hozták nyilvánosságra – azzal érvelt a testület előtt, hogy miután 2010 szeptemberében elbocsátották, nem fordult bírósághoz, hiszen nem tudott volna semmilyen ellenérvet felhozni az elbocsátás általa nem ismert indokaival szemben.
Ezzel tehát szerinte sérült az a joga, hogy sérelem esetén bírósághoz fordulhat, és a bíróság igazat adott neki, mondván, Magyarországon megsértették az igazságszolgáltatás igénybevételéhez fűződő jogát.
Az indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tevő jogszabályt a magyar Alkotmánybíróság 2011 februárjában alkotmányellenesnek minősítette, majd ugyanazon év május 6-án azt is kimondta, hogy az ilyen, alkotmányellenesnek minősített jogszabályokat nem lehet alkalmazni a bíróságok előtt folyamatban levő ügyekben.
Forrás: MTI
Horn Gyula 80 - Szülinap ünnepelt nélkül...
Horn Gyula a Honvéd Kórházban, a párt a Villányi úton.
"Természetesen a család dönt, de elárulhatom, hogy Horn elvtársat biztosan nem hozzák ki a kórházból a rendezvényre” – a főszervező Suchmann Tamás ennyit árul el a csütörtök délelőtti pártzsúrról, ahol az MSZP történetének minden bizonnyal legjelentősebb politikusa, Horn Gyula nyolcvanadik születésnapját üli meg zárt körben a bal a Villányi úton.
Éppen öt éve, hogy utoljára a nyilvánosság elé állt a volt kormányfő. Azon az emlékezetes hetvenötödik születésnapon megjelent és beszédet mondott mások mellett Mihail Gorbacsov, valamint az akkori magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc.
Sólyomi nem
Pár nappal korábban Gyurcsány javasolta: Horn Gyula kapja meg a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, ám Sólyom László megtagadta a kérést. Az államfő válaszlevelében ez áll: „Horn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen akkori szerepének értékelése és vállalása a forradalom ötvenedik évfordulóján 1956 értékeiről való állásfoglalás is. Egykori tette és mai állásfoglalása olyan alapvető ellentétben állnak a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével, hogy Miniszterelnök Úr előterjesztését Horn Gyulának az indokolásban felhozott érdemeire tekintettel sem teljesíthetem.”
Horn Gyulát nem viselte meg különösebben a sólyomi vétó, ennek tanújelét adta a már emlegetett gorbacsovos születésnapi összejövetelen is, ahol a tervekkel ellentétben szót kért. Ekkor már tudni lehetett róla, hogy egy betegsége miatt folyamatosan veszít szellemi frissességéből. Csapongó beszédében többször is utalt Sólyomra, például ilyeténképpen: „Hogy a jó izéjét, nénikéjét.”
A szónoklatot Gyurcsány Ferenc szakította félbe azzal, hogy a mikrofon mellől fotózásra invitálta az értetlenkedő Horn Gyulát. Akit azóta is a Honvéd Kórház VIP-részlegében kezelnek. Úgy tudni, folyamatos szellemi leépülését nem tudták megállítani az orvosok.
Munkásgyerek...
Horn Gyulát külföldön a legnagyobb magyar politikusok között tartják számon, itthoni megítélése viszont ellentmondásos. Egy biztos: élete bővelkedett történelmi eseményekben.
1932. július ötödikén született Angyalföldön. Édesapja Horn Géza szállítómunkás, édesanyja Csörnyei Anna gyári munkás. Horn Gyula a család harmadik gyermeke, heten voltak testvérek, mindannyian fiúk. Elemibe Angyalföldön járt, utóbb műszerész ipari tanuló lett, majd közgazdaságtant hallgatott a Szovjetunióban, Rosztovban.
Édesapját 1944-ben elhurcolta a Gestapo, Géza nevű bátyja az 1956-os forradalom alatt veszítette életét – utóbbiról Horn Gyula azt állította, hogy „ellenforradalmárok” végeztek vele, más forrás szerint egy szovjet teherautó gázolta halálra.
Horn Gyula 1956 februárjában nősült meg, felesége Király Anna statisztikus. Első gyermekük, Anna a forradalom alatt, 1956 október harmincadikán született, fiúk, a később bankárként dolgozó Gyula 1969-ben.
1989-ben Strasbourgban az Európa Tanács csúcstalálkozóján - Fotó: AFP / Eric Fefenberg
A képre kattintva galéria nyílik!
Ahogy a Wikipédián is olvasható, Horn 1954-ben a Pénzügyminisztériumba került főelőadónak. Még ebben az évben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, a szervezet MSZMP-vé alakulásakor, 1956 novemberében az újjászerveződött alakulatba igazolt. A forradalom idején a karhatalmi őrszolgálat állományába került, s maradt is ott 1957 júniusáig.
„A körülmények rosszak voltak. A felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. Én a pufajkás osztagban a törvényes rendet védtem. Először is szeretném világossá tenni, hogy 1956 nem a kommunizmus elleni harc volt. A felkelők sem akarták eltörölni azt. Ezt manapság gyakran helytelenül ábrázolják” – nyilatkozta Horn ötven évvel később a Die Weltnek.
Szerepe a forradalom leverésében tisztázatlan, mert ezredének járőrnaplója hiányos, mindenesetre 1957-ben részesült a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremben, amit az olyanok, akik megtagadták az aktív szolgálatban és az atrocitásokban való részvételt, nem kaphattak meg. A Hunyadi-zászlóaljat, amelynek Horn a tagja volt, egyes források a „megtorlás élcsapatának” tartják.
Külügyi karrier...
A Pénzügyminisztériumból 1959-ben a külügyhöz került át, a szovjet önálló osztály munkatársa lett. A hatvanas években Szófiában és Belgrádban diplomatáskodott, 1969 és 1985 között az MSZMP KB külügyi osztályán dolgozott.
1985-ben kinevezték külügyi államtitkárrá, egyúttal az MSZMP KB tagja lett, 1989-ben Németh Miklós a kormánya külügyminiszterévé tette.
Nyugati elismertségét elsősorban a keletnémet menekültek előtti határnyitásban játszott szerepének köszönheti. Ő volt ugyanis az, aki 1989. június huszonhetedikén Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt a televízió nyilánossága előtt jelképesen átvágta az azt megelőző hónapokban felszámolt műszaki határzár, a vasfüggöny erre a célra meghagyott mintegy tízméteres szakaszát. Ez az esemény vált később a vasfüggöny elbontásának látványos jelképévé.
Horn Gyula átvágja a vasfüggönyt. A képen a fotó készítője Bernhard J. Holzner osztrák fotóriporter is látható - Fotó: AFP / Dieter Nagl - A képre kattintva galéria nyílik!
A határ amúgy már a hivatalos nyitást megelőzően, augusztus tizenkilencedikén átszakadt a keletnémet menekültek előtt, akik a nagy külföldi médiafigyelemmel kísért Páneurópai Piknik alatt „törtek át” a nyugat és a kelet közti vonalon. Ekkor elvileg még érvényben volt a tűzparancs, de a határőrök nem akadályozták a csoportos menekülést.
Horn Gyula 1989-ben részt vett az MSZP megalapításában, 1990-től az elnökség tagja, majd elnöke. Tagja az első szabadon választott parlamentnek, mandátumát 2010-ig folyamatosan megújította. 1993-ig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke volt, 1998 és 2000 között az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Horn Gyula kontra Orbán Viktor
Az általa vezett szocialisták 1994-ben elsöprő többséggel nyerték meg a választást, a kormányfői megbízatást természetesen Horn Gyula kapta. Kormánya legnépszerűtlenebb intézkedése a tizenhét százalékos életszínvonalromlást hozó Bokros-csomag. Ebben az időben éves szinten harminc százalék fölötti volt az infláció. A Horn-kabinet alatt lendületet kapott a privatizáció, és Magyarország ebben az időben írta alá a legtöbb kétoldalú alapszerződést.
Bár a közvélemény-kutatások alapján úgy tűnt, 1998 után is marad az övé a hatalom, Horn mégis elveszítette a választást a Fidesszel szemben. Az alábbi videó Horn Gyula és Orbán Viktor televíziós vitáján készült.
1996 és 2003 között Horn Gyula volt a Szocialista Internacionálé kelet-európai alelnöke. Az MSZP színeiben választást nyerő Medgyessy Péter a miniszterelnök EU-különmegbízottjának nevezte ki őt 2002-ben.
2004-ben az MSZP Európai Parlamenti választási listájának második helyét kapta, de még a szavazás előtt bejelentette, hogy nem vállalja a képviselőséget. 2005-ben azzal állt elő: ha jelölik köztársasági elnöknek, elvállalja a pozíciót.
Wittner kontra Orbán
Még a kórházba kerülése után is érzelmektől fűtött vitát váltott ki Horn Gyula a személye.
A Fidesz a 2010-es győzelme után alkotmányozásba fogott. Ennek hosszadalmas parlamenti vitája során a kormánypárti Wittner Mária kikelt az ellen, hogy Horn közpénzen kap kiemelt orvosi ellátást. Tette ezt annak ellenére, hogy korábban Orbán Viktor személyesen garantálta a volt miniszterelnök változatlan körülmények között történő gondozását.
Ha hinni lehet a parlamenti szóbeszédnek, Orbán kifejezetten tiszteli Hornt. Sok éve egy interjú során Horn nekünk is beszélt arról, hogy Orbán kormányfőként is kíváncsi volt a véleményére, rendszeresen kérte a tanácsait.
A respektet mutatják a mostani miniszterelnök által az egykori miniszterelnöknek a születésnapra írott mondatai: "Engedje meg, hogy a család, rokonok és barátok mögé sorakozva jó egészséget kívánjak! Isten éltesse 80. születésnapján!" Orbán szerint minden, a köz szolgálatára felesküdött vezetőnek kötelessége elismerését kifejeznie az elődök munkája iránt, hiszen a nemzet felemelése csak együtt és csak az egymást követő nemzedékek összefogásával lehetséges. A kormányfő úgyvéli, elsősorban mindannyian magyarok vagyunk, a nemzet boldogulásáért cselekszünk saját hitünk és legjobb tudásunk szerint, ezért mindig több az, ami bennünket összeköt, mint ami szétválaszt.
Forrás : FN24