A Demokratikus Koalíció (DK) független parlamenti képviselőinek helyén a Fidesz vezető politikusait, illetve "a párthoz kötődő üzletembereket" ábrázoló táblák foglaltak helyet csütörtökön kora délután a parlament üléstermében.

A képre kattintva galéria nyílik a flashmobról - Fotó: MTI / Kovács Tamás

Mindegyik tábla egy narancsszínű futballmezt ábrázolt, a dresszeken pedig egy nulla szerepelt. A "11 tagú oligarchaválogatottal" arra akarták felhívni a figyelmet, hogy "amíg az ország elszegényedik, addig a fideszes politikusok és a Fidesz-közeli vállalkozók gyarapodnak". A teremszolgák távolították el a kellékeket – jelentette a helyszínről a Hír24 tudósítója.

Erősebbek leszünk, mint voltunk

Ezzel a közjátékkal vette kezdetét a kabinet elmúlt két évének értékeléséről szóló vitanap a törvényhozásban. Orbán Viktor egyébként nincs ott a parlamentben, a kormányt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter képviseli a Házban.

Vitaindítójában kijelentette: gazdasági, intézményi és bizalmi válsággal találta szembe magát a két éve hatalomra került kormány, de mindháromra volt válasza, így az ország 2014-ben gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt.

A hiány 3 százalék alá szorításával a kormány megteremtette a költségvetési stabilitást, 385 milliárd forintot hagyott a lakosságnál az arányos személyi jövedelemadó bevezetésével, emellett 3,9 százalékkal csökkent a gyermekes családok adóterhelése.

A külföldi tőke honorálja a reformokat - jelentette ki, utalva arra: növekszik a hazánkba érkező működő tőke nagysága. A tíz éven belül létrehozandó 1 millió új munkahelyről szólva pedig kijelentette: ha ezt nem sikerül elérni, az ország lemarad az európai gazdasági növekedéstől.

Az intézményi válságra adott válaszként beszélt az új alaptörvényről, amelyre épülve sarkalatos törvények sora született meg. Ezek az ezredforduló kihívásaira válaszolva kirajzolják a magyar közélet kontúrjait - mondta. Navracsics szerint a kitűzött célokhoz közelebb került az ország, és 2014-ben az ország gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt.

Fidesz: a cselekvés két esztendeje

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint az ország polgárainak közös munkája eredményeként sikerült lezárni egy küzdelmes időszakot, a stabilizáció korszakát - hangoztatta, hozzátéve: nem csak a költségvetési hiánycélt sikerült betartani, csökkenteni tudták a költségvetési hiányt és az államadósságot is.

Azt mondta, sikerült eljutni odáig, hogy az erőfeszítéseket az Európai Bizottság is elismeri, és közel van az ország ahhoz, hogy 2013-ra a mintegy tíz éve zajló túlzottdeficit-eljárás megszűnjön.

MSZP: a leépülés két esztendeje

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az elmúlt két évben leépült a jogállam, a gazdaság, a munkahelyek, az oktatás, az egészségügy és a szociális rendszer is. Úgy vélte: csak három dolog épül "Orbán Viktor uralkodása alatt" a "Simicska-Nyerges birodalom, vagyis a Közgép-osztály", a Horthy-kultusz és a focistadionok.

A politikus "nettó hazugságoknak" nevezte a Fidesz két évvel ezelőtti választási ígéreteit. Mint mondta, a munkahelyek megvédése helyett, ma kevesebben dolgoznak, mint két éve, 4-6 százalékos gazdasági növekedés helyett 1,2 százalékos a visszaesés, a dilettáns gazdaságpolitika miatt leálltak a beruházások, adócsökkentés helyett pedig 25 hónap alatt 25 új adót vezettek be.

KDNP: egészséges patriotizmus

Harrach Péter, a KDNP vezérszónoka szerint a kormány az adósságállomány csökkentését és a költségvetési hiány lefaragását tartotta egyik legfontosabb céljának. Az autógyártó cégek fejlesztéseivel 27.500 új munkahely jött létre, emellett kétszázezer ember, köztük nyolcvanezer roma származású kapott lehetőséget a közmunkára.

A családi adózás bevezetése nyomán jelentős volt a családok keresetnövekedése, és a nyugdíjak is megőrizték az értéküket. Összességében a kormányzat filozófiájában egy egészséges patriotizmus, a nemzeti középosztály megerősítésének szándéka és az adósságot újratermelő alrendszerek megreformálása volt látható.

Pénteken az iskolák tábláira rákerül a Vakáció utolsó (pontosabban első) betűje is: június 15-én hivatalosan is befejeződik a 2011/2012-es tanév. Idén nemcsak a diákok, hanem maga az oktatási államtitkár is bizonyítvány kapott.

Az egyetemistákból és főiskolásokból álló Hallgatói Hálózat (HaHa), az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat (OHA) és a pedagógusokat, szülőket, közoktatási szakembereket felsorakoztató Hálózat a Tanszabadságért (HAT) közösen adta át az értékelőt. A Hoffmann Rózsára nem túl hízelgő (érdemjegyben kifejezve: elégtelent érő) dokumentumot az államtitkár egyik munkatársa vette át csütörtök délután. Az akción egyben bemutatták azt a helyzetértékelést is (hívjuk stílszerűen szöveges értékelésnek), amelyet Hoffmann Rózsa mellett megkap az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatási biztosa is.

Fotók: Berecz Valter

"Hazám, hazám te mindenem, a jövődet rontod el végérvényesen" - így kezdte beszédét Závada Pál az államtitkár szakmai gyakorlatát értékelő bizonyítvány átadásakor. Az író szerint Hoffmann Rózsának állították ki a bizonyítványt, aki a minisztériumban töltötte gyakorlatát, de témavezetője Orbán Viktor miniszterelnök volt, így kettőjük közös munkáját értékeli elégtelenre a bizonyítvány. Závada hozzátette, voltak írók és lesznek is, akikről később derül ki, hogy mennyit érnek, de "virtigli nyilasokat ne tessenek a NAT-ba tenni!".

Nahalka István oktatáskutató, a Hálózat a Tanszabadságért részéről azt mondta, pedagógiai szakos hallgatókat oktat, de az új felsőoktatási törvény szerint amit eddig tanított, annak a 80 százalékát ki kellene dobnia az ablakon. Hozzátette, amíg katedrát kap, nem fogja ezt tenni, hanem meggyőződése szerint tartja az órákat.

Gáncs Anna docens, az Oktatói Hálózat képviselője szerint Hoffmann Rózsa törvényei az ambíció és a tudás arculcsapását képviselik, a jelenlegi oktatáspolitika pedig a társadalom kettészakítását fogja eredményezni. Mint mondta, ők is tudják, hogy reformokra szükség van, sőt jobban tudják, de nem ezekkel a módszerekkel.

Kóbor Andrea egyetemista - a Hallgatói Hálózat tagja- azt mondta, hogy nagyon, nagyon dühös az arrogancia és előkészítetlenség miatt, amivel "ezt a dühítően igazságtalan felsőoktatási törvényt megalkották". 32 ezer emberrel kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, neki is két barátnője ment inkább külföldre tanulni, mert nem akarták itthon aláírni a hallgatói szerződést, tandíjra viszont nincs pénzük. "Elmentek, miért jönnének vissza? Ha a legjobbak mentek el, akkor kik működtetik majd a jövőben ezt az országot?" - tette fel a kérdést.

A bizonyítványt Taisz Miklós vette át a minisztérium részéről.

A három szervezet szerint a decemberben viharos gyorsasággal, átgondolatlanul elfogadott felsőoktatási, köznevelési és szakképzési törvények, valamint az azokat kiegészítő kormányrendeletek súlyosan korlátozzák az Európai Unió alapértékeit, és nem szolgálják sem a tudásalapú társadalom kialakítását, sem a foglalkoztathatóság növelését. A dokumentum szerzői kijelentik, hogy a kormány az oktatási rendszer átalakításánál „nem a felmérések és kutatások adataiból, hanem bizonyos gazdasági érdekcsoportok törekvéseiből, valamint saját, ideologikusan átszínezett, a valóság tényeit figyelmen kívül hagyó elképzeléseiből indul ki”. A kormányzat, szerintük retorikai eszközökkel fedi el azt a tényt, hogy politikája valójában az európai értékekkel és az európai fejlesztési törekvésekkel ellentétes irányba halad.

Az Orbán-kormány intézkedései az oktatásra fordított költségek csökkentésére, a középosztályi érdekek érvényesülésére, az oktatási ágazat ideológiai-politikai átszabására és a kormányzati centrum hatalmának növelésére irányulnak – olvasható a több mint 20 oldalas helyzetjelentésben.

A Távolodóban Európától című helyzetjelentés szerint a kormány oktatáspolitikai intézkedései „a magyar köz- és felsőoktatás visszafejlesztésének lehetőségét hordozzák, és így az EU2020 stratégia fő célkitűzéseivel ellentétes következményekkel fenyegetnek”. A szerzők tovább is mennek: kijelentik, a kormány a gazdaságpolitikai sikertelenséget többek között a közszolgálatokból való indokolatlan és aránytalan elvonásokkal kompenzálja. Az államépítés, az állami hatalom koncentrálásának növekvő költségeit a közszolgáltatásokra terheli.

Az Európai Unió többek között azt várja el tagjaitól, hogy 2020-ig a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá szorítsák. A felsőoktatást érintő uniós célkitűzés szerint el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós polgárok legalább 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Ugyancsak szoros kapcsolatban van az oktatási és képzési rendszerrel az a célkitűzés, hogy az EU legalább 20 millióval csökkenteni tervezi azok számát, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Az Unió által megfogalmazott 2020-as tervekhez képest a magyar kormány jóval szerényebb vállalásokat fogadott el, de az utóbbi hónapok kormányzati döntései még ezek elérését is nehezíteni fogják – áll a helyzetjelentésben.

Szerző : BI

Magyarország néhány éven belül olyan ország lesz, ahova vissza akarnak, és vissza fognak jönni a magyar fiatalok - így reagált a Fidesz szóvivője arra a szocialista kritikára, miszerint a kormányváltás óta másfélszeresére nőtt azok száma, akik lakhatás, vagy munkavállalás miatt elhagyják az országot.

Selmeczi Gabriella vasárnapi közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy most folyik az oktatási rendszer reformja, az adórendszer munkabarát átalakítása, és a gazdaság beindítása.

Hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a munkahelyteremtés áll, amit a Fidesz kiemelt nemzeti ügynek tekint, és különösen nagy figyelmet fordít a fiatal munkanélküliek helyzetének megoldására.

Emlékeztetett arra, hogy 2002-ben, amikor az Orbán-kabinet átadta a kormányzást, 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt a Gyurcsány-korszakban az MSZP-kormányok megduplázták, 2010-re pedig már 11,4 százalékra ugrott a munkanélküliség.

Selmeczi Gabriella szerint az adatokból az látszik, hogy a fiatalok nagyobbik része tapasztalatszerzésből megy el külföldre, és azt tervezi, hogy pár év után hazatér. A kisebb részük kint maradna, az ő hazatérésük érdekében mindent megteszünk - fűzte hozzá.

A Fidesz szóvivője az elvándorlók számára utalva jelezte azt is, a szocialisták miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc volt az, aki azt mondta, hogy el lehet menni az országból.

Selmeczi Gabriella Winkfein Csaba, az MSZP elnökségi tagja kijelentéseire reagált. Az ellenzéki politikus vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján egyebek mellett azt mondta, minden ötödik felnőtt, és minden második 30 év alatti gondolkodik azon, hogy elhagyja az országot. Úgy vélte, ennek részben az az oka, hogy a pályakezdők körében 28 százalék a munkanélküliségi ráta.

Forrás : MTI

A korábbi terveknek megfelelően, az egykori postavezér, Schmidt Pál lett a negyedik, állami mobilszolgáltató vezérigazgatója. A cég terveiről továbbra sem lehet sokat tudni, még a nevét, és hívószámát sem. A mobilcég elnöke, Kalmár István kedden este a Hír TV „Rájátszás” című műsorában annyit elárult, hogy a név már majdnem kész, de még titkos.

A hívószám lehet az 50-es, vagy a 60-as, de Kalmár azt szeretné, ha a cég legtöbb ügyfelének a száma 20-assal, 30-assal, vagy 70-essel kezdődne. Vagyis a leendő ügyfelek a jelenlegi szolgáltatóktól érkeznének a jó szolgáltatások és tarifák miatt – olvasható a Telefonközpont című blogban.

Forrás : Telefonközpont blog

A DK elnöke szerint Orbán Viktor megverhető 2014-ben. Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta: a következő két év kérdése lesz, hogy az ellenzéki politikusoknak megjön-e az eszük és képesek lesznek-e együttműködni.

Az eredendő bűn 2001 és 2006 között van, amikor azt mondtuk, hogy van itt pénz, hadd menjen – reagált Gyurcsány Ferenc Oszkó Péter kijelentésére, aki szerint a második Gyurcsány-kormánynak az volt a tragédiája, hogy volt egy első Gyurcsány-kormány.

Fotó: Neményi Márton

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a kormányának „pokoli” megszorítási kényszere volt, azonban az Orbán-kormánynak nem volt ilyen, ennek ellenére csökken a GDP.

Gyurcsány szerint Orbán Viktor nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy rosszabb állapotban vette át az országot, mint Görögország.

Az IMF-tárgyalásról szólva Gyurcsány elmondta: Orbán Viktor azért akar megállapodni, hogy legyen pénze arra, hogy folytassa, amit eddig csinált, az IMF pedig azért, hogy ne legyen.  Részletek az ATV oldalán!

A demokráciát, a politikai szabadságot és az emberi jogokat monitorozó nemzetközi szervezet jelentése szerint Magyarország az új EU-tagok demokratikus hanyatlásának legnyilvánvalóbb példája, Orbán Viktor és Viktor Janukovics pedig országaik putyinizálásán munkálkodnak.

A Magyarországon és Ukrajnában zajló negatív fejlemények állnak a kelet-közép-európai antidemokratikus tendencia homlokterében; ez komoly kérdéseket vet fel az Európai Unió fiatal demokráciáinak tartósságát, valamint a tagjelöltaspiránsok kilátásait illetően - áll az úgynevezett átmeneti országokat kiértékelő éves jelentésben, amelyet szerdán mutatnak be egy londoni rendezvényen.

Fotó: MTI / EPA / Jurij Kocsetkov

A jelentés Magyarország elmúlt egy évben nyújtott teljesítményét az új EU-tagok demokratikus hanyatlásának legnyilvánvalóbb példájaként említi: „A demokratikus gyakorlat gyenge hagyományainak, a korrupció és a kliensrendszer rugalmas hálózatainak, a közbizalom alacsony szintjének, valamint az ingatag gazdasági feltételeknek a kombinációja akadályt gördített a kitörölhetetlen demokratikus reformok megvalósítása elé.” A FH az igazságszolgáltatás függetlenségével és a médiaszabadsággal kapcsolatban is gondokat lát, miközben „gyenge ellenzékről” és „szokatlan parlamenti szupertöbbséggel rendelkező antiliberális kormánypártról” tesz említést a politikai környezetet jellemezve.

A jogvédő szervezet aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az egyre növekvő gazdasági bizonytalanság időszakában az említett két államban felerősödő antidemokratikus tendenciák másutt is gyökeret ereszthetnek a térségben. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Viktor Janukovics ukrán elnök úgynevezett reformok ürügyén szisztematikusan bontja le az alapvető fékeket és ellensúlyokat” - mondta David Kramer, a FH elnöke. Hozzátette, „úgy tűnik, országaik putyinizálásán munkálkodnak, ami pedig ironikus, tekintve, hogy az elmúlt évben Oroszországban is nagyban hiteltelenné vált az elnök nevével fémjelzett folyamat, mivel az átlagoroszok is egyre inkább igénylik a kormány elszámoltathatóságának és átláthatóságának garanciáit”.

A szervezet demokrácia-eredménytáblázatán Magyarország sereghajtó a „konszolidált demokráciák” kategóriájában. A térség öt további európai uniós tagjánál (Bulgáriában, Csehországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában) jegyeztek fel nettó visszaesést az elmúlt öt évben. - A zavar jeleit mutatják az elmúlt két évtizedben a legjobban teljesítők, az EU új tagjai, így itt az ideje, hogy fokozottabb nemzetközi figyelem irányuljon a közép-, és délkelet-európai demokratikus konszolidáció egyre komolyabb kihívásaira - figyelmeztetett Sylvana Habdank-Kolaczkowska, a jelentés projektigazgatója.

A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatósága kedden azt közölte, hogy a kisajátításról szóló törvény módosítását az Országgyűlés a házszabályba és a jogalkotási törvénybe ütköző módon fogadta el, a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabály pedig olyan koherenciazavarban szenved, amelyet csak újbóli megtárgyalásával lehet orvosolni.

A parlamenti honlapon olvasható részletes indoklás alapján Áder János kifogásolta, hogy a Ház a kisajátítási törvény módosításakor egy zárószavazás előtti indítvány elfogadásával az állattenyésztésről szóló törvényen is változtatott, noha azt az egységes javaslat nem érintette.

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénymódosítás a sportcélú ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezéséről szóló elfogadott, de még nem kihirdetett jogszabályon is változtatott volna, amit a jogalkotási törvény nem tesz lehetővé.

Áder János már korábban is visszaküldött egy törvényt, az a a médiatörvény volt, amelyben de eljárási hibát vétett a parlament. Áder János akkor a pontosabban nem ismertetett hiba mielőbbi orvoslását kérte, szerinte ugyanis ezt kívánja a jogbiztonság és az alkotmányosság elve.

Áder János egyébként már beiktatásakor jelezte - hogy államfői szerepfelfogása - merőben eltérő elődjétől, Schmitt Pálétól, aki minden törvényt aláírt.

Forrás : MTI

Mesterházy Attila legkésőbb a jövő hét elején feljelenti Lázár János miniszterelnökségi államtitkárt – ezt hétfőn közölte az FN24-gyel a szocialista pártelnök.

Mint emlékezetes, az egy héttel ezelőtti ülésnapon Lázár kijelentette, az Országgyűlésben olyan pártok ülnek, amelyeket „külföldi, amerikai érdekcsoportok pénzelnek”, majd nevesítette is az LMP-t és az MSZP-t.

Mesterházy Attila még aznap sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy visszanézik az üléstermi felvételt, s ha Lázár valóban azt mondta, amit, az MSZP jogi úton vesz elégtételt. A „visszanézés” azóta megtörtént, s eredményeképpen Mesterházy Attila pártja vezetőjeként megteszi a rendőrségi feljelentést.

Mesterházy Attila, Lázár János
Fotó: MTI

Lapunk kérdésére a szocialista politikus megjegyezte, igazából edukációs cél vezeti: „Lázár Jánosnak is meg kell tanulnia, hogy egy európai demokráciában minden tettnek következménye van.”

Karácsony Gergely : Lázár lejáratja magát

„Lázár János saját magát járatja le, amikor ilyen abszurd vádakat fogalmaz meg – ezt már az LMP-s Karácsony Gergely mondta magánvéleményként lapunknak. – A Lehet Más a Politika az egyetlen magyar párt, amely nem titkolja támogatóit, és nyílt kampányszámlán vezeti bevételeit.”

Háromnapos ülést tart az Országgyűlés hétfőn, kedden és szerdán. Első alkalommal módosíthatják az év elején hatályba lépett alaptörvényt, továbbá dönthetnek az államfő által megfontolásra visszaküldött, médiaszolgáltatást szabályozó törvénymódosításról. A képviselők emellett a trianoni döntés évfordulója alkalmából megemlékezhetnek a nemzeti összetartozás napjáról, tárgyalni kezdhetik az LMP népszavazási kezdeményezéseit, továbbá értékelik az új büntető törvénykönyvhöz (Btk.) benyújtott több mint kétszáz módosító indítványt.

A parlament ülése hétfőn a megszokottnál két órával korábban, délelőtt tizenegy órakor kezdődik. Az is eltér az általános gyakorlattól, hogy a határozathozatalokra rögtön a napirend előtti felszólalásokat követő interpellációk után sor kerül, vagyis a parlamentnek várhatóan csak délután három óráig kell biztosítania a határozatképességet. Kövér László házelnök napirendi javaslatának összeállításakor azokra a képviselőkre volt tekintettel, akik a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett rendezvényekre igyekeznek.

Varga Mihály esküszik

A nemzeti összetartozás napjára az Országgyűlésben is megemlékeznek a napirend előtt, ezt követően esküt tesz Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.

A határozathozatalok során az Országgyűlés dönthet a jegybanktörvény módosításáról és az alaptörvény első átírásáról. A kormány - az Európai Unió kifogásai alapján összeállított - előterjesztése egyebek mellett törölné az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonását, emellett egyértelműsíti azt is, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései is alkotmányos erejűek. A szavazás kérdésessé vált, miután Varga Mihály az elhalasztását kérte szombaton Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőtől.

A Ház átírhatja a médiaszabályozás május huszonnegyedikén elfogadott, de a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött változtatását is, emellett elfogadhatja a járások kialakításáról szóló törvény módosítását, továbbá az adózást érintő jogszabályok változtatásait. A határozathozatalok végén szavaznak arról a szocialista képviselők által benyújtott határozati javaslatról, amely állandó parlamenti etikai bizottságot állítana fel a szélsőséges, rasszista vagy idegengyűlölő képviselői megnyilvánulások szankcionálására.

Az LMP szomorkodik

A javaslatok hétfői napirendre vétele esetén még a hét első napján általános vita kezdődhet az új munka törvénykönyvének hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és módosításairól, továbbá a nemzeti vagyonról szóló törvény változtatásáról. A napirendi javaslat alapján az általános vitákat egyenként négy óra húsz perces időkeretben folytathatja le a Ház, a részletes vitákra pedig szerdán kerülhet sor.

Kedden a katasztrófavédelemről és a géntechnológiai tevékenységekről szóló törvénymódosítások általános vitáival kezdődik az ülés, majd az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározat módosítása kerül terítékre. A nap végén a romastratégia módosításáról szóló határozati javaslatot, valamint a vízi közlekedésről szóló törvény átírását értékelhetik a képviselők.

A harmadik ülésnap napirendjén mindössze két téma szerepel, de azok tárgyalása várhatóan hosszú órákat vesz majd igénybe. Előbb az új Btk. részletes vitáját tarthatják meg, amelynek keretében kétszázkilenc képviselői módosító indítványt véleményezhet a Ház, ezután pedig az LMP által népszavazásra bocsátott négy kérdésről kezdődik együttes általános vita. Az Országgyűlés azt követően tárgyal, majd dönt az ellenzéki párt által kezdeményezett népszavazás kiírásáról, hogy az LMP átlagosan mintegy százharmincötezer érvényes aláírást gyűjtött kérdéseihez.

Forrás : FN24/MTI

A rendőrség tájékoztatása szerint Hatala József, Országos Rendőrfőkapitány június 2-i hatállyal Török Zoltánt a BRFK Rendészeti Szervek rendőrfőkapitány-helyettesi, rendészeti feladatok ellátásával, Pallagi Imrét a BRFK Rendészeti Szervek Közrendvédelmi Főosztály főosztályvezetői feladatainak ellátásával bízta meg, míg Kuczik János Zoltánnak a BRFK Rendészeti Szervek Közlekedésrendészeti Főosztály főosztályvezetői feladatait kell mostantól ellátnia.

A főkapitányi biztosoktól elvárás a szakszerű, hatékony és törvényes munkavégzés, csak úgy az általuk vezetett szervezet tekintetében a következetes, szigorú parancsnoki munka, a jogsértések felfedése, az azok elleni határozott fellépés – derül ki a közleményből.

Arról nem írnak, miért is történtek a kinevezések, ám az elmúlt időszakban egyre több a botrány a rendőrség körül. A Központi Nyomozó Főügyészség alig egy napja számolt be arról, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése nyomán négy embert vettek őrizetbe, két vezető beosztású rendőrt és két civilt. Úgy tudjuk, az egyik csütörtök esti titkos akció a Hajógyári-szigeten volt. Egy szemtanú azt mondta, egy megbilincselt embert látott, akit később egy sötétített ablakú autóba ültettek a rendőrök és elvitték. Információink szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei Kalmár Tamás alezredest, a közrendvédelmi főosztály vezetőjét, és az NNI egyik osztályvezetőjét vették őrizetbe.  A Magyar Nemzet szombati számában azt írta, az alvilág pénzelhette a rendőri vezetőket,név szerint az éjszakai élet ismert figurája, V. László vesztegethette meg az érintett tiszteket.

A mostani akció minden bizonnyal kapcsolatban áll azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter korábban indoklás nélkül visszavonta Markó Attila, a budapesti rendőrfőkapitány rendészeti helyettesének vezetői megbízatását. Ezzel egy időben az országos főkapitány Jánosik Istvánt, a közlekedésrendészeti főosztály vezetőjét váltotta le. Később a hvg.hu azt írta, a vezetők sárosak lehetnek.

A lap szerint egyébként a visszaélések Jenson Button autóversenyző autójának koccanása után kerültek napvilágra. A rendőri intézkedés közben olyan hibákat találtak, amelyek miatt a testület vezetője ellenőrzést rendelt el. Az egyenruhások egy olyan kocsit biztosítottak, melynek rendszáma nem szerepelt a magyar nyilvántartásban. Ez a mulasztás lehetett a kiindulópontja az eseményeknek. Azóta a felmentettek ügyével kapcsolatban büntetőeljárás indult a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályán.

Forrás : Hír24

Egy évvel el kell halasztani a két jogszabály startját annak érdekében, hogy a kormányzat és a szakmai szervezetek megállapodhassanak az átalakítás legvitatottabb pontjaiban - mondta csütörtökön az érdekképviselet elnöke. Galló Istvánné hozzátette: ezt követelik majd vasárnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma épülete előtti megmozduláson.

Megítélése szerint mind a két törvény technikailag rossz és végrehajthatatlan, és a közoktatási helyettes államtitkár korábbi nyilatkozata szerint a kapcsolódó rendeletek csak szeptemberben jelennek meg. Az önkormányzati intézmények átvétele és a kötelező óraszámok esetleges emelése várhatóan elbocsátásokhoz vezet, nem kizárt, hogy 11 ezer álláshely szűnik meg az ágazatban.

Emellett a 16 évre csökkentett tankötelezettség, valamint az általános iskolát végzettek felének szakképzésbe irányítása további 7 ezer munkahelyet tehet nélkülözhetővé.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elismerte: a pedagógus-életpályamodell ugyan keresetnövekedést ígér, ugyanakkor nincs még egy olyan foglalkoztatási csoport, amely tagjainak feladatra való alkalmasságát ennyiszer vizsgálnák meg pályájuk során.

A megmozdulást az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) és a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete fogja össze. Délután indulnak a résztvevők a Hősök teréről, a Dózsa György út, az Andrássy út, az Oktogon, a Blaha Lujza tér, a Rákóczi út, a Városház utca, az Erzsébet tér, a Lánchíd, a Bem rakpart, a Margit híd és az Oktogon érintésével ugyanoda térnek majd vissza.

Az OTSZ elnöke, Metál Zoltán csütörtöki tájékoztatóján elmondta: semmilyen dokumentumot nem kaptak a városházától az új taxirendeletről, de a kiszivárgott információk minden szakmaiságot nélkülöznek, ezért vonulnak utcára.

A műszaki paraméterek szigorítását azért támogatták, mert ezért cserébe Budapest olyan mértékű fix tarifát vezetett volna be, amely mindkét félnek kedvező lenne. Ugyanakkor kiderült, hogy egy éven belül egységesíteni akarják a taxikat, a szövetség viszont 5 éves átfutási időt javasolt. Metál szerint az autók fóliázása 200-500 ezer forintba kerülne, amit nyilván a fuvarozóknak kellene kifizetniük.

Tarlós rendet tesz...

A főpolgármester kedden érzékeltette: a Városháza elszánt, mindenképpen rendezni akarja most a kérdést. Tarlós úgy fogalmazott: az nem megoldás, hogy a fuvarozók egy része félroncs autókon és bizonytalan tarifákon szállíthat. Aki pedig türelmi időt kér az ügyben, az nem ezen a világon él.

A taxisok is elszántak...

A fuvarozók ugyanakkor a Hír24 riporterének elmondták: Lehet velünk szórakozni, de annak meglesz az eredménye. Az sem kizárt, hogy taxisblokád lesz Budapesten, mint 1990-ben.

„A Nemzeti alaptantervet (Nat) nagy konszenzus övezi, egy ezerfős mintán alapuló közvélemény-kutatás során a válaszadók 90 százaléka igennel felelt az azzal kapcsolatos kérdésekre” – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár múlt hét szerdán egy Edelényben tartott fórumon, ahol egyébként – információnk szerint – az államtitkár az előadása után most sem adott lehetőséget az összegyűlt pedagógusoknak, hogy bármit kérdezzenek.

A Hír24 birtokába jutott kutatási jelentés tényleg azt akarja sugallni, hogy szinte mindenki támogatja a Nat-ot. Ám ha elolvassuk a feltett kérdéseket, és az abból levont következtetéseket, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a kutatást végző – egyébként a dokumentumban magát nem is nevesítő – cég a közvélemény-kutatás módszertanával, a kérdőívek összeállításának alapjaival nem sokat bajlódott. Az eredmények így sem azt nem mutatják, hogy a közvélemény támogatja a Nemzeti alaptantervet, sem azt, hogy ellenzi. Egy ilyen kutatást, bármely szociológia módszertani kurzuson elégtelennek minősítenék, hiszen nem derül ki belőle semmi.

Persze már megszoktuk, hogy a különböző kormányzati kérdőívek – a többi között a napokban a postaládánkban landoló „nemzeti konzultáció” – lényege nem az, hogy valós kérdésekre valós válaszokat kérjen, hanem az, hogy politikai célokat szolgáljon (adatbázis-építést vagy a kormányzati elképzelések rafinált legitimálását). Az oktatási államtitkárság felmérése ebbe a műfajba illeszkedik.

Fotó: MTI / Vajda János

Az iskola feladata

A Nat 90 százalékos támogatottságát például e kérdés alapján jelentik ki a dokumentum szerzői: „Ön szerint mi az iskola feladata? Kizárólag hasznos ismeretek oktatása vagy az ismeretek oktatásán kívül a felnőtt életre való nevelés is?” Némi ellentmondás formailag is van ebben a kérdésben, hiszen az erre adott válaszok táblázatos megjelölésénél van egy olyan rubrika is, hogy „kizárólag a felnőtt életre nevelés”. Azaz vagy a kutatásban leírt kérdés nem pontos, vagy a telefonos kérdés nem volt az, arra gondolni sem merünk, hogy ez volt a kérdés, mégis „lett” egy ilyen válaszlehetőség is.

A kérdésre mindenesetre a megkérdezettek 83 százaléka azt mondta, mindkettő egyaránt fontos. (A „kizárólag hasznos ismereteket” 4, a „felnőtt életre nevelést” 12 százalékuk jelölte be.) Mi következik ebből? Az államtitkár szerint az, hogy a döntő többség támogatja a Nat-ot. A kompetenciaalapú oktatás hívei, - akik azt vallják, hogy a képességek, készségek fejlesztése, az életben felhasználható tudás megszerzése a fontos –, nyilván ugyanebből azt vonnák le, hogy a megkérdezettek ezt az elképzelést támogatják, hiszen a készségek fejlesztése nem lehetséges tartalom nélkül.

Azaz, röviden: semmi nem következik ebből az adatból.

Sőt! A NAT-ot, mint többször megírtuk lapunkban, annyira telezsúfolták kötelezően „leadandó” tananyaggal, hogy nem lesz idő a képességfejlesztésre, a megtanult tudás begyakorlására („a felnőtt életre nevelésre”). Ezt figyelembe véve inkább azt mutatják a válaszok, hogy a többség nem támogatja az új, kizárólag a lexikális tudásra fókuszáló alaptantervet.

Újra feltűnik János vitéz

Arra is rákérdezett a kutatás, mennyire értenek egyet az emberek azzal, hogy minden diáknak kötelező legyen megtanulni „a fontosabb tantárgyak alapismereteit”. Hogy melyek a fontosabb tantárgyak, és azoknak melyek az alapismeretei, azt nem részletezik. Nyilván itt arról van szó, hogy a most érvényben lévő Nat nem határoz meg konkrét tartalmakat, csak fejlesztési szinteket. Ebből – s ezt többször hallottuk Hoffmann Rózsától – az is következhet, hogy van olyan diák, aki nem tanult semmit, mondjuk János vitézről. Ilyen iskola azonban nem volt eddig sem, erről a helyi pedagógiai programot elfogadó fenntartó, az iskolák döntő többségében használt kerettantervek, a pedagógusok szakmai felkészültsége és legfőképp az érvényben lévő összes tankönyv gondoskodott. Egy ilyen kérdésre csak azt lehet mondani, hogy persze, tanulják meg „a fontosabb tantárgyak alapismereteit”, még akkor is, ha mint az előbbi kérdésnél láttuk, azt is gondoljuk, hogy készítsen föl az iskola a felnőtt életre is.

De ha már János vitéz: Petőfi hőse Hoffmann Rózsa kedvenc példázata, nem hiányozhatott a kérdőívből sem. Így szól a furfangos kérdés: „Kérem, mondja meg, inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy: a mai fiataloknak mindenképpen tanulniuk kelljen a János vitézről és az 1848/49-es forradalom! (sic!)” Most tekintsünk el a magyar nyelv unortodox módon értelmezett szabályaitól, de mit lehet erre mondani? Valószínűleg csak véletlen az a négy százalék, aki nem ért egyet a megállapítással. És mi következik ebből a Nat elfogadását tekintve: semmi.

Hazafias, erkölcsös

Talán a legizgalmasabb kérdések azok lennének, amelyek az erkölcsi, a demokráciára való és a hazafias neveléssel kapcsolatosak. De sajnos nem az a kérdés, hogy egyetért-e a megkérdezett azzal, hogy minden diáknak, tanórai keretben, kötelező módon járnia kell heti egy órában hittan vagy erkölcstanórára. Izgalmas lenne tudni erről az emberek véleményét. A kérdés azonban az, hogy egyetért-e azzal, hogy a tanároknak a diákok erkölcsi nevelésével is foglalkoznia kell. (95 százalék igen válasz.) De mikor nem kellett? A nevelési folyamat minden egyes percében a tanár példát mutat, erkölcsi nevelést is folytat. Ezentúl kötelező órai keretben is lesz ilyen, erről az embereket azonban nem kérdezték. A kérdés értelme tehát újra zéró.

„Kérem, mondja meg, inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a demokráciára nevelésen kívül a diákok hazafias nevelésével is foglalkozzanak” – szól a következő sugallat. Hogy ez pontosan mit jelent, nincs részletezve. Itt is hasonló a helyzet, mint az erkölcsi nevelésnél. Az iskolában mindig is volt hazafias nevelés, erre szolgáltak a nemzeti ünnepek, de például a történelem-, irodalomóra is alkalmat adott erre. Mi a kérdés? Új tantárgyat szeretnének-e az emberek e témában, vagy máshogy kell az irodalmat vagy a történelmet tanítani? (Vannak persze baljós jelek: Nyirő József, Wass Albert bekerült a Nat-ba, és komolyan felvetődött különböző ködös ősmagyar elméletek, rovásírás beemelése is.) Miért nem azt kérdezték, hogy egyetértenek-e ezek bekerülésével? Vagy azt, hogy szeretnénk-e, ha a gyerekek katonai alapismereteket is tanulnának a heti véges óraszámuk terhére.

A túlzsúfolt órarendről nincs szó

Azt is megtudjuk a kimutatásból, hogy a „megkérdezettek 87 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a diákoknak el kell sajátítaniuk a gazdasági és pénzügyi alapismereteket, közülük is 57 százalék értett egyet vele ” (sic!). Továbbá, hogy minden iskolást oktatni kel a tudatos médiafogyasztásra, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a környezettudatos nevelésre, és a testi-lelki nevelésre. Persze, ez mind igaz. De sehol nem az a kérdés, hogy a gyerekeink így is túlzsúfolt órarendjében hol találunk helyet az önálló gazdaságismeret, médiaismeret tárgynak, esetleg, hogy melyik tantárgy anyagát lehetne úgy csökkenteni, hogy ezek beleférjenek. Nem az a kérdés, hogy akarunk-e minden korosztályban kötelezően mindennapos testnevelést. A kérdés így egyértelmű lett volna, és nagyon is izgalmas.

A 24 oldalas kutatási jelentés a kérdéseket megvizsgálja kor, nem, iskolai végzettség, és lakóhely szerinti bontásban, és többnyire azt találja, hogy ezek mentén semmilyen következtetést nem lehet levonni.

Mindebből a kutatást végző – még egyszer hangsúlyozom: beszédesen névtelenséget vállaló – szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a „Nemzeti alaptanterv főbb értékei a szakmai viták lezárásával a társadalom támogatását is kivívta.” (sic!)

Áder János alkotmányos szempontból kifogástalannak találta a médiatörvény módosítását, de egy eljárási hiba miatt arra kérte a parlamentet, foglalkozzék ismét a jogszabállyal. Levelében az államfő emlékeztetett arra, hogy az alaptövény szerint neki a jogszabályok formai, tartalmi és közjogi érvényességi szempontjait is vizsgálnia kell.

Formai és tartalmi kritériumok alapján a médiatörvény módosítása - a köztársasági elnök szerint - nem kifogásolható, de a törvény elfogadásakor az Országgyűlés eljárási hibát vétett. Ezért "felvetődik a törvény közjogi érvényességének kérdése". Áder János ezért a pontosabban nem ismertetett hiba mielőbbi orvoslását kérte, szerinte ugyanis ezt kívánja a jogbiztonság és az alkotmányosság elve. Az elnök tudatta, a javítás után készen áll a törvény haladéktalan aláírására, kihirdetésére. Áder János egyébként már beiktatásakor jelezte - hogy államfői szerepfelfogása - merőben eltérő elődjétől, Schmitt Pálétól, aki minden törvényt aláírt.

Néhány napja az Országgyűlés elnöke egy német lapnak azt mondta, egyetlen elfogadhatatlan törvényt sem szavazott meg a magyar törvényhozás az utóbbi két évben. Kövér László a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban közölte: nem volt hiba a médiatörvény sem, senki sem tudja bizonyítani, hogy a jogszabály ellentmond az európai normáknak, ennek ellenére az ellenzék "hecckampányt" indított, amely "külföldi támogatókkal egészült ki".

Előzőleg a médiatörvény módosítását az EBESZsajtószabadság-képviselője azért bírálta, mert úgy vélte, továbbra is maradtak problematikus pontok.  Dunja Mijatovic szerint a jogszabály nem szavatolja a közmédia függetlenségét. Emlékeztetett arra, hogy hasonló problémákat fogalmazott meg az Európa Tanács is.

Forrás : Hír24

A két éve történt kormányalakítás óta jelentősen csökkent a Fidesz-KDNP tábora és számottevően növekedett a választani nem tudó vagy nem akaró szavazók aránya. A Tárki Társadalomkutatási Intézet májusi pártpreferencia-kutatása megállapítja, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága májusra lényegében az MSZP szintjére csökkent, az elmúlt két év során az MSZP táborának mérete pedig folyamatosan ingadozott, majd fél éve kis mértékben nőtt; a Jobbiké a kezdeti növekedés után stagnál, s az LMP támogatottsága a parlamenti küszöb körül alakul.

Az ezer, 18 évesnél idősebb ember május 17-22. közötti megkérdezésén alapuló, életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív kutatás alapján májusban folytatódtak az utóbbi hónapokat jellemző trendek, miszerint folyamatosan csökken a Fidesz-KDNP szavazótábora és ezzel párhuzamosan nő a bizonytalanoké, tehát azoké, akik passzivitásba vonulnak.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 21 százalékról májusban 16 százalékra csökkent, míg a szocialista párté 13 százalékról 15-re nőtt. Eközben a pártszimpátia kérdésében bizonytalanok vagy titkolózók aránya 45-ről 49 százalékra nőtt.

Felmérésük szerint a pártválasztók körében azonos a két nagyobb párt támogatottsága, hiszen az egy százalékpontos különbség a statisztikai hibahatáron belül van. A Fidesz-KDNP támogatottsága a pártválasztók körében áprilisról májusra 39-ről 32 százalékra esett vissza, eközben az MSZP-é 25-ről 31 százalékra nőtt.

Kutatásaik alapján a Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 9 százalék után májusban 11 százalékon áll, míg a pártválasztók között az előző havi kiugróan alacsony 16-ról 21 százalékra nőtt. Az LMP a teljes népességen belül az elmúlt egy hónapban változatlanul 5 százalékos támogatottsággal bír, a pártválasztók körében pedig az áprilisi 10 százalék után 11 százalékon áll. A Demokratikus Koalíció tábora a teljes népességen belül 3-ról 2 százalékra, a pártválasztók körében 6-ról 4 százalékra csökkent.

Forrás : MTI

Egy neve elhallgatását kérő kormányzati illetékes a lapnak azt mondta, Schmitt Pál jelezte, hogy kéri azt az állami szolgálati lakást, amire élete végéig jogosult lesz. A leendő villáról a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) már egyeztetett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel. A Blikk a vagyonkezelőtől kapott válaszból azt szűrte le, hogy az ingatlant már régóta keresik, noha a volt államfő és hivatala sokáig lebegtette a kérdést.

Közben már az is kiderült, hogy a kormány 150 millió forintot juttatott a KEH-nek „intézményi beruházási kiadásokra". Vagyis a pénz ingatlanvásárlást szolgálhat. Ugyanis hasonló összeget – 126 milliót, illetve 195 milliót – költöttek Schmitt két elődjének, a néhai Mádl Ferencnek és Sólyom Lászlónak otthonára is – emlékeztet a Blikk.

Schmitt Pál esetleges állami rezidenciára költöztetését sokan kritizálták, mert a politikus vagyonnyilatkozatában három nagy értékű II. kerületi ingatlant is feltüntetett. Volt otthonát, egy 320 négyzetméteres villát jelenleg is bérbe ad, mert a házat külföldi diplomatacsalád lakja. Ennek azonban nem volt nyoma vagyonnyilatkozatában, ezért a Blikk újságírója eljárást javasolt ellene, amit azonban az Országgyűlés illetékes bizottsága elutasított.

A volt köztársasági elnök hivatalvezetője április 13-án az MTI-nek cáfolta, hogy Schmitt Pál eltitkolt volna egy ingatlankiadásból származó bevételt. Kiss Norbert tájékoztatása szerint az érintett ingatlan fele az egykori államfő feleségéé, aki az előírások szerint járt el a bérbeadásból származó pénz kapcsán.

Mint korábban a Hír24 megírta, 150 millió forintból nívós, úszómedencés luxusingatlanok közül válogathat Schmitt Pál, akinek az általa aláírt törvény szerint a villa mellett élete végéig jár nemcsak az elnöki fizetés (jelenleg havi 1,5 millió forint), hanem korlátlan autóhasználat sofőrrel, valamint egy kétfős titkárság is. Ugyanakkor mindezt addig nem veheti igénybe, amíg nem tesz záró vagyonnyilatkozatot.

Forrás : Blikk/Hír24