Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi docens szerint nincs ésszerű magyarázat az alacsony magyar bérekre.

     A zsákutcás lefelé versengő kelet-európai modellből ma már az egyetlen kivezető út az Északi Modell. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység növelésével együtt az egyre magasabb bérek felé kell versenyezzünk. Ehhez pedig ugye a minél jobb minőségű oktatás kell.

     A lefelé versenyző stratégia alapvetése az volt, hogy a magyar gazdaság termelékenysége olyan alacsony, hogy még a jelenlegi, alacsony béreket sem képes kitermelni. (Erről sokat ír például az amúgy igen kitűnő Papp József professzor a Corvinusról.) Ezen érv hallatán valahogy mindig mindenki látatlanul elfogadja, hogy ez valahogy így lehet. Ha azonban mégis ellenőrizzük az adatokat, megdöbbentő felfedezéshez jutunk.

     Az Eurostat adatai szerint 2010-ben egy magyar munkás foglalkoztatásának teljes költsége €7,3 volt, az EU27 átlagos teljes óránkénti foglalkoztatási költsége pedig €22,7. Ez egy 32,16% körüli bérarányt eredményez az uniós átlaghoz képest. Majdnem egyharmad!

     A teljes gazdaságra vetítve a magyar termelékenység általában véve is 60%-a volt 2010-ben az uniósnak (vásárlóerő paritáson). De nem is ez az igazán releváns információ, hiszen a befektetőnek az egy foglalkoztatottra vetített termelékenység a lényeg. Ez pedig 71%-a volt ugyanabban az évben az uniós átlagnak!

     Húsz éven keresztül a magyar társadalom kérdés nélkül elfogadta a neoliberális érvelést, hogy nem lehet béreket emelni, mert ugye a termelékenység...

     A Svédországról és Norvégiáról szóló blogbejegyzésekben kifejtettem az Északi Modell lényegét. Amellett érvelnék, hogy a zsákutcás lefelé versengő kelet-európai modellből ma már az egyetlen kivezető út az Északi Modell. Ez azt jelenti, hogy termelékenység növelésével együtt az egyre magasabb bérek felé kell versenyezzünk. Ehhez pedig ugye a minél jobb minőségű oktatás kell.

     A lefelé versenyző stratégia alapvetése az volt, hogy a magyar gazdaság termelékenysége olyan alacsony, hogy még a jelenlegi, alacsony béreket sem képes kitermelni. (Erről sokat ír például az amúgy igen kitűnő Papp József professzor a Corvinusról.) Ezen érv hallatán valahogy mindig mindenki látatlanul elfogadja, hogy ez valahogy így lehet. Ha azonban mégis ellenőrizzük az adatokat, megdöbbentő felfedezéshez jutunk. Nézzük először a bérszínvonalat:

      Az Eurostat adatai szerint 2010-ben egy magyar munkás foglalkoztatásának teljes költsége €7,3 volt, az EU27 átlagos teljes óránkénti foglalkoztatási költsége pedig €22,7. Ez egy 32,16% körüli bérarányt eredményez az uniós átlaghoz képest. Majdnem egyharmad!

(Sajnos az Eurostat adataiból nem derül ki, hogy mindez vásárlóerő paritáson értelmezendő, avagy nem. De tulajdonképpen mindegy. Ahogy arról már írtunk, az unióban ma már majdnem teljes az árkonvergencia.)

     Azt várhatnánk mindez alapján, hogy akkor a magyar termelékenység nagyjából az uniós átlag egyharmada lesz. Az adatokat megnézve azonban megdöbbenünk:

     Nos, azt tapasztaljuk, hogy a teljes gazdaságra vetítve a magyar termelékenység általában véve is 60%-a volt 2010-ben az uniósnak (vásárlóerő paritáson). De nem is ez az igazán releváns információ, hiszen a befektetőnek az egy foglalkoztatottra vetített termelékenység a lényeg. Ez pedig 71% volt ugyanabban az évben az uniós átlagnak!

Azaz 32%-nyi bér társul 71%-nyi termelékenységhez?!? Hogy jön ez ki?

     Kedves közgazdász olvasóim találkoztak már tanulmánnyal, ami magyarázatot ad erre az ellentmondásra? Nyílván az államszocialista időszak bérszínvonalának semmi köze nem volt a piaci viszonyokhoz. Azóta azok szépen valahogy beálltak. De mért pont oda, ahova ha közben a termelékenység jóval magasabb szintre zárkózott fel? A kérdés rettentően alulkutatott ahhoz képest, hogy megdöbbentően bénító hatása van az alacsony hazai bérszínvonalnak. Húsz éven keresztül a magyar társadalom kérdés nélkül elfogadta a neoliberális érvelést, hogy nem lehet béreket emelni, mert ugye a termelékenység...

      Természetesen egy Északi Modell kísérletnél végig kellene gondolni az egyes foglalkoztatotti kategóriák részletes bérezését a termelékenységük függvényében, ahogyan azt a svédek és a norvégok teszik. Ehhez pedig részletesebb statisztikákat kell majd gyűjteni. De számos jel arra mutat, hogy bőven van lehetőség béreket emelni. Hanti Erzsébet például győnyörűen demonstrálta, hogy a tévesen sokat kárhoztatott Medgyessy féle béremelés egész egyszerűen csak egy termelékenységi növekményhez zárkózott fel. Egy másik tanulmányban Scharle Ágota és társai pedig összegyűjtötték a 2001-2-es és a 2006-os radikális minimálbér emelések hatásáról szóló tanulmányokat. Következtetésük inkonklúzív, a minimálbéremelések foglalkoztatásra gyakorolt hatását negatívnak, semlegesnek és pozítívnak is megítélik kutatók. (Ilyenkor mindig igen nehéz kiszűrni más folyamatok hatását.) Ugyanakkor a legpesszimisták elemzések szerint sem történt drasztikus foglalkoztatás csökkenés az egész gazdaságban. Azaz a sok százezer ember életét könnyebbé tevő minimálbéremelésnek bőven volt tere.

      Végezetül egy kiegészítő megjegyzés. Mindig akad olyan kedves Olvasó, aki ilyenkor azzal az ellenvetéssel él, hogy az emberek életszínvonalát nem lehet pusztán a béreik alapján megítélni, hiszen Kelet-Európában generózus állami támogatások társulnak az alacsony bérekhez. Az adatok nem ezt mutatják. A vásárlóerő paritáson mért közkiadások az elmúlt évizedben Magyarországon igen komolyan elmaradtak az uniós átlagtól:

Forrás : FN24

Végtörlesztés: több bank bedobhatja a törölközőt

Fogyóban a pénz, felfüggeszthetik a forinthiteleket. Épp akkor, amikor végső rohamra indulnak a későn ébredők.

Hosszú tömött sorok a láthatáron?

Forrás: Napi Gazdaság

Csőd felé halad Magyarország – kommentálta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere az elmúlt hetek eseményeit. Orbán Viktor szavaiból arra lehet következtetni, nem teszi meg azokat a lépéseket, amiket az EU kér egy hitelkeretért cserébe. Udvarias, elutasító választ adtam az EB elnökének – mondta a miniszterelnök.

     A múlt héten megszakadtak az informális EU-IMF-tárgyalások, amely Olli Rehn, az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosának személyes döntés volt. José Manuel Barroso tudatta Orbánnal, a hitelkeret feltétele, hogy ne fogadják el a kifogásolt törvényjavaslatokat (jegybanktörvény, pénzügyi stabilitásról szóló törvény). Barroso hozzátette, további kérései is lehetnek az EU-nak a tárgyalások során.

     Orbán Viktor jelezte, válaszolt Barroso levelére, és csupa jó hírt közölt az elnökkel. A költségvetést elfogadta a Parlament, a gazdasági és pénzügyi tervünk az egyik legjobb Európában – mondta Orbán. Hozzátette, sikerült megállapodnunk a bankokkal a devizahitelesek ügyében. Hangsúlyozta, a pénzügyi stabilitási törvényt és a jegybanktörvényt még idén elfogadják. Ezek a törvények nem tartalmaznak olyat, amit neki (Barrosonak) módjában állna kifogásolni. Udvarisan, elutasító választ adtam – szögezte le.

Út a csőd felé

      Magyarország 5 éves CDS-felára, amely az ország csődkockázatát jelzi 609 bázispontra emelkedett csütörtökön, amely a 9. legmagasabb a világon a CMA DataVision adatai szerint – írja a Bloomberg.

     Magyarországot immár két hitelminősítő ügynökség is a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába minősítette le. Szerdai elemzésében a Standard & Poor's közölte, a leminősítés egyik oka, hogy gyengül a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatósága.

     „Mi egy katasztrófa-forgatókönyv felé haladunk, amelyben képtelenek leszünk finanszírozni a gazdaságot, vagy a kötvényhozamok kétszámjegyűek lesznek, ami fenntarthatatlan" – mondta Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere a Bloomberg hírügynökségnek. A közgazdász szerint a csőd felé vezető úton jár Magyarország.

     Bebesy hangsúlyozta, hogy ennek a szcenáriónak bekövetkezési valószínűsége megjósolhatatlan, hiszen a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan. Mégis, az elmúlt hetek és hónapok eseményei azt mutatják, hogy a politikai döntéshozók nincsenek tisztában mozgásterükkel, és egy falnak rohannak - mutatott rá.

Szerző: Világgazdaság Online

     Lassan felszáll a fehér füst – kiderül, pontosan mennyien éltek/élnek a devizahitelesek közül a végtörlesztés lehetőségével. Sőt, azóta itt van az újabb devizahiteles mentőcsomag, amelyből sok részlet még ismeretlen.

     Egyszerre sok és egyszerre kevés – ez a megállapítás egyaránt igaz a végtörlesztés lakossági igénybe vételére, illetve az új devizahiteles mentőcsomag várható hatására. Ha sok, miért sok az, ami eddig történt? A végtörlesztés egy furcsa, piacidegen intézkedés volt, amely alapvetően a gazdagabbakat segítette, rombolta a jogbiztonságot, és indokolatlanul okozott nagy veszteséget a bankrendszernek és így a növekedését vesztő Magyarországnak. Ha elfogadjuk ezt az állítást, akkor természetesen minden végtörlesztési eredmény túlzás, és a bankoknak okozott több százmilliárd forintos veszteség minden forintja felesleges volt.

     Ha pedig abból indulunk ki, hogy az állam egy fontos problémát szeretett volna végre hatékonyan kezelni, akkor a várható végső számok, a felügyelet által 15 százalékosra becsült igénybevételi arány kifejezetten alacsony.

Hogyan lehetett volna magasabb?

     Látni fogjuk: a kereskedelmi bankok ügyesen limitálták veszteségeiket, ne felejtsük persze, azok így is brutálisak. A módszerek ismertek, időhúzás, negatív hitelbírálatok, magas forintkamatok, adminisztratív korlátozások. Ráadásul a devizahitelesek nagy része vagy nem értette a lehetőséget, vagy passzív maradt, de sokak mellett egyszerűen elszaladt az idő. Talán léptek volna, ha...

     Nehezebb megfogalmazni, hogy mi is ez a ha, vagyis mi kellett volna a nagyobb igénybevételhez. Gergely Péter, a BankRáció.hu szakértője szerint talán sokan a sült galambra, a még jobb állami ajánlatra vártak, és aztán azzal szembesültek, hogy a 2012. január végi végső határidő miatt már nem tudják megoldani a végtörlesztést. A bankok ugyanis valahogy nagyon lelassultak, az egyenlegértesítő kiadása sok banknak csak 8 munkanapra, két hétre sikerül, ha valaki, a hitele felvétele óta elköltözött, egyes bankoknál csak az eredeti helyszínen végezhet ügyintézést.

     Olykor a legalapvetőbb dokumentumokkal sincsenek tisztában egyes banki ügyintézők. Jogos igénynek tűnt, hogy a devizahitelezésben olykor igen aktív hitelközvetítők ne keressenek megint az adósokon, de azért biztosan nagyobb lett volna a siker, ha a közvetítők nincsenek kirekesztve az egészből.

     Ők ugyanis – tagadhatatlan felelősségük mellett - sok mindent elő tudnak készíteni a bankos kollégáknak. Bizony, több bank is bejelentette, már nem bír több ügyféllel, más bankokban igyekeznek kiszolgálni az igényeket, egyesek túlóráznak, szinte hétvégén is dolgoznak.

Új megállapodás

     Ilyen előzményekkel maguk a bankok is meglepődtek, amikor végül sikerült tető alá hozni az állam és a bankok új megállapodását a devizahitelesek mentőcsomagjáról. Volt olyan bankár, aki a megállapodás tényén lepődött meg, hiszen mint elmesélte, azt megelőzően olyannyira felerősödött ismét a bankellenes hangulat (részben a munkáltatói végtörlesztés engedélyezésével, részben a bóvli kategória utáni pénzvilágellenes hisztériával), hogy kizártnak tartotta a megállapodást. Más azon lepődött meg, hogy megállapodásnak hívják azt, amit ő utoljára tárgyalási jegyzőkönyvként látott, vagyis egyáltalán nem volt olyan érzése, hogy ez már egy aláírható dokumentum. Abban azonban többen is egyetértettek, hogy Csányi Sándornak is személyes érdemei voltak a megállapodásban, aki egy elakadásnál megemelte a telefont.

Érdemi pontok

     Abban sem értettek egyet beszélgetőpartnereink, hogy sok, elég vagy kevés a megállapodás tartalma. Aki szerint kevés, az azt gondolja, hogy a különböző állami és banki teherkönnyítések ellenére sem történik majd érdemi beavatkozás az egész nemzetgazdaságot megbénító adósságállomány-problémába. Mások szerint remek felismerés, hogy továbbra is tenni kell valamit, és bár nagy a teher, a bankoknak is sokkal jobb az elnyújtott kezelés, mint az azonnali óriásveszteség. Ami éppen akkor, amikor tőkét kellene emelni a bankoknak, a lehető legrosszabbkor jött. Végül olyan véleménnyel is találkoztunk, amely szerint túlzottan nagy az ára annak, hogy hosszabb és olcsóbb lesz az árfolyamrögzítés, illetve bővül a Nemzeti Eszközkezelő hatósugara.

     Egyik beszélgetőpartnerünk szerint az adófizetői forintok mellett a legfájóbb a különösen más intézkedésekkel együtt látható értékrendválasztás. Hiszen a mentőcsomaggal nagyjából együtt tudhattuk meg, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer maradék tagjai is elveszítik saját befizetéseik után a jogosultságaikat. Mit jelent ez együtt?

     Az állam gondoskodik (megmenti) azokat, akik felelőtlenül vettek fel devizahitelt és saját vagy önnön hibájukon kívül bajba kerültek, és immár nem bírják fizetni a megemelkedett törlesztőrészleteket. Hiszen az új megállapodás értelmében a veszteség egy részéből egyharmadnyi részt vállal az állam 5 év múlva (vagy belül), viszont azoktól elveszi a pénzt, akik felelősen gondolkodtak és önmagukról kívántak gondoskodni, sőt vállalták azt is, hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradásukkal akár kiírják magukat az állami nyugdíjrendszerből. Messzire mutató, igen csúnya üzenet.

Hogyan tovább?

     A kormány és a Magyar Bankszövetség legújabb megállapodása sok mindenhez hozzányúl, de az elkövetkezendő években mindenképpen állami és banki százmilliárdokat ad a devizahiteleseknek.

     A bankok akár 200 - 250 milliárd forint körüli veszteséget is elszenvedhetnek a végtörlesztésen (a pontos igénybe vételi mérték és az árfolyam ismeretének hiányában ez csak becslés). Az új megállapodás egy kicsit enyhít ezen, mert szigorít a végtörlesztésen, hiszen a bejelentést – ahogy eddig is – 2011 végéig kell megtenni, de a pénzt már legkésőbb január 31-ig össze kell szedni, nincs erre két hónap, mint a korábbi szabályokban.

     Ráadásul a bankok a veszteség egy részét visszakapják, mert annak 30 százalékát a 2011-ben megfizetendő bankadóból levonhatják. Január 1-jétől a devizahitelesek megmentésének fő eszköze, a két 2011-es fő akció, az árfolyamgát és a végtörlesztés ötvözete lesz, vagyis 2012 végéig nyitva áll egy olyan 2016-ig szóló program, amelyben ismét van kedvezményes árfolyam, ismét van technikai gyűjtőszámla, de a lényeg az, hogy ott nem halmozódik fel minden vissza nem fizetett adósság, hanem a kamatok egy részét a bankok, egy másik részét pedig az állam állja. Az is fontos új elem, hogy a rossz adósok is kapnak egy esélyt, az ő hiteleiket a bankok forintra váltják, és a tartozás 25 százalékát elengedik 2012. május 15-ig. A leggazdagabbaknak nem szeretne segíteni a kormány, ezért a szabály a 20 millió forint alatti ingatlanokra vonatkozik csak. A veszteséget ismét csak a bankok és az állam nyelik le, utóbbiak úgy, hogy a bankok 30 százaléknyi veszteséggel csökkenthetik különadójukat. A 25 százalékos tartozáselengedés mellett kamattámogatást is igénybe vehetnek a rossz adósok. Végül a Nemzeti Eszközkezelő (NE) nem 5 ezer, hanem összesen 25 ezer ingatlant fog megvásárolni 2014 végéig, vagyis a teljesen kilátástalan helyzetben levők is kapnak valamit, egy kis esélyt, hogy elveszített lakásukban maradhassanak.

     A probléma megoldatlan marad, de az igyekezet nagyon pozitív. Különös világunkban már az is hatalmas érdem, hogy valakik tárgyalnak, megállapodnak.

Szerző: Brückner Gergely

Forrás: FN24

A Fitch bennünket is leronthat

     A romló kilátások a felzárkózó európai térségben is gyengülő gazdasági növekedéshez, "bizonyos negatív hitelminősítői lépésekhez" vezetnek - közölte a Fitch Ratings. Az Origo.hu értesülései szerint ez utóbbi Magyarország esetében napokon belüli leminősítés lehet.

Forrás: MTI

Kína "bedőlésének" lehetőségét veti fel a The New York Times hasábjain a lap nagy tekintélyű publicistája, a Nobel-díjas Paul Krugman.

      A helyzet általános jellemzőit összefoglalva felidézi: az utóbbi idő növekedése a magasra szökő ingatlanárak által ösztönzött nagyszabású építkezési fellendülés eredménye, és magán viseli a buborék valamennyi klasszikus jegyét. Gyorsan nőtt a hitelállomány - és a növekedés jelentős része nem a hagyományos banktevékenység eredménye, hanem inkább szabályozatlan "árnyékbankolásé", amely fölött a kormány nem gyakorol ellenőrzést és nem támaszkodik kormánygaranciákra sem. Most a buborék kipukkad - és okkal lehet tartani pénzügyi és gazdasági válságtól.

     Mindez az 1980-as évek végének Japánjára vagy 2007-es az Egyesült Államokra is jellemző lehetne, "de ezúttal, írja a szerző, Kínáról van szó, amely egyre inkább új veszélyzónává válik egy olyan világgazdaságban, amelynek manapság egyáltalán nincs szüksége erre".

     Krugman megjegyzi, hogy óvakodott a kínai helyzet mérlegelésétől, mert nagyon nehéz megbízható adatokra támaszkodni. Mint írja, "minden gazdasági statisztikát legjobb esetben is csak a tudományos-fantasztikus irodalom különösen unalmas formájának lehet tekinteni, de a kínai számok még a többinél is inkább fikciónak látszanak". Ami a szakértőket illeti, kettő sincs, aki egyetértene. Csakhogy ma a hivatalos számok is aggasztóak, és "a legújabb hírek elég drámaiak ahhoz, hogy meghúzzuk a vészharangot".

     Az elemző az utóbbi évtized legszembetűnőbb vonásának azt tekinti, hogy a háztartások fogyasztása, bár nőtt, elmaradt az általános növekedéstől. A GDP mintegy 35 százalékát adja a lakossági fogyasztás, ami az Egyesült Államokban regisztrált aránynak mintegy a felét jelenti. Akkor ki veszi meg Kína termékeit és szolgáltatásait?. "A válasz egy része az, hogy mi (a külvilág). Ahogy a gazdaság fogyasztói oldala gyengült, Kína növekvő arányban támaszkodott a kereskedelmi többletre, hogy fenntartsa a gyáripart. "De Kína szempontjából még fontosabb történet a beruházási kiadások növekedése, ezek részaránya mára elérte a GDP csaknem a felét".

     A logikus kérdés az, hogy a viszonylag alacsony fogyasztás mellett mi ösztönözte a beruházásokat? A válasz pedig alapvetően az, hogy az egyre halványuló ingatlanbuborék. Az ingatlan beruházások aránya 2000 óta csaknem a kétszeresére nőtt a kínai GDP-ben és így több mint a felét adta a felhalmozások teljes növekedésének. Az is biztosra vehető, hogy a növekedés további részének java is olyan cégektől ered, amelyek a virágzó építőipar teljesítményére alapozva bővítették tevékenységüket - vélekedik az amerikai közgazdász.

     Az ingatlan-boom buborék-jellegére utalt nem csupán az árak növekedése, hanem az a spekulációs láz is, amely olyannyira ismerős a néhány évvel ezelőtti amerikai eseményekből is, például a floridai part menti térségek példájából. Ugyanankkor a részletek nagyon eltérnek, az amerikai gyakorlattól, amely tekintélyes Wall Street-i cégeket és bonyolult pénzügyi eszközöket igényelt, míg a kínai illegális bankokat sőt zálogműveleteket is felhasznált. Az eredmények azonban hasonlítanak: akárcsak néhány évvel ezelőtt Amerikában, Kínában is sokkal sebezhetőbb lehet a pénzügyi rendszer, mint azt a hagyományos banktevékenységről szóló adatok mutatják - vélekedik Krugman.

      Most a buborék láthatóan kipukkad, de egyes kommentátorok szerint nem kell aggódni, mert Kínának erős és intelligens vezetői vannak, akik mindent meg fognak tenni a helyzet orvoslására. Noha ritkán mondják ki nyíltan, sokan azt gondolhatják: Kína meg is teheti, amit akar, mert nem kell tekintettel lennie a demokratikus finomságokra.

     Ez azonban erősen emlékezteti Paul Krugman t arra, hogy az 1980-as években hasonlóan megnyugtató magyarázatok érkeztek Japánból, ahol a pénzügyminisztérium briliáns bürokratái úgymond mindent kézben tartottak. Aztán azt hallhatta a világ, hogy Amerika soha, de soha nem fogja elkövetni azokat a hibákat, amelyek Japán "elvesztett évtizedéhez" vezettek, "miközben a Csendes-Óceán túlsó partján valójában még rosszabbul jártak el, mint annak idején Japán" - jegyzi meg a szerző.

Szerző: MTI Eco

Magyarország tovább növelheti az Európai Unió legmagasabb irányadó kamatszintjét, amennyiben elakadnak az EU-IMF tárgyalások, miközben a kormányzat veszélyeztetheti a központi bank függetlenségét

      A Magyar Nemzeti Bank 50 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet tegnap, így 7 százalék lett a ráta. A jegybank tovább emelheti a kamatot, ha növekszenek az országkockázati tényezők. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap felfüggesztette a tárgyalásokat a kormánnyal egy pénzügyi csomagról, mert a kormány veszélyezteti a központi bank függetlenségét. A forint a világ legrosszabbul teljesítő devizája június 30-a óta a Bloomberg adatai alapján.

     A kormánynak konfliktusa van a központi bankkal, és az IMF-tárgyalások is megszakadtak, a friss jelek a tőzsdéken és a kötvénypiacokon pedig azt mutatják, hogy nem zárható ki további, agresszív kamatemelés a következő hónapokban – vélekedett William Jackson, a Capital Economics londoni közgazdásza.

     A forint 12 százalékot esett 2011 második felében, ez a legrosszabb teljesítmény a Bloomberg által követett több mint 170 deviza közül. Az államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár 578 bázisponton alakult tegnap a CMA DataVision adatai alapján – írja a hírügynökség.

     Az MNB tegnap a második egymást követő hónapban szigorított, összesen 1 százalékponttal. Peter Attard Montalto , a Nomura feltörekvő piaci közgazdásza úgy gondolja, hogy január-február körül újabb 50 bázispontos kamatemelés következhet, mert Magyarországon a dolgok előbb rosszabbra fordulnak majd, mielőtt javulni kezdenének – utalt az IMF-fel való tárgyalások várható nehézségeire.

     Az EU-IMF informális tárgyalások megszakadása – az új jegybanktörvénnyel kapcsolatos nézeteltérések miatt – nyomás alá helyezheti a forintot a következő hónapokban – vélekedett Gárgyán Eszter, a Citigroup budapesti közgazdásza. „Ezért valószínűleg szükséges még egy kamatemelés januárban."

     Feltételezve azt, hogy a kormány megegyezik az IMF-fel a jövő év első negyedévében, akkor a központi bank lemondhat a további kamatemelésről – írta Tóth Gyula, az UniCredit Bank bécsi közgazdásza. Hozzátette, ha az EU-IMF tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a kamatemelés önmagában nem tudná semlegesíteni az igen negatív hatásokat.

     Hasonlóan vélekedett Kondrát Zsolt . „Ha az IMF-EU tárgyalások jól haladnak vagy sikerrel zárulnak le még januárban, akkor nem számítunk további kamatemelésre. Elhúzódó, konfliktusokkal terhelt tárgyalások esetén további 50 bázispontos kamatemelésre van esély" – írja az MKB Bank vezető közgazdásza. Hozzátette, tárgyalások esetleges elmaradása vagy megszakadása komoly volatilitást okozna a hazai pénzügyi piacokon.

Szerző: Bloomberg - Világgazdaság Online

A növekedés jobb esetben fennmaradhat, de a munkaerőpiaci helyzet így is romlani fog jövőre a Kopint-Tárki előrejelzése szerint.

     A többi gazdaságkutatóhoz hasonlóan a Kopint-Tárki is lejjebb vitte jövő évi GDP-prognózisát, de még mindig pozitív szám szerepel az előrejelzésében. Ezzel mára az egyik legoptimistább a piacon, a legtöbben már a gazdaság zsugorodását tartják valószínűnek. A Kopint-Tárki becslésének alapfeltétele, hogy létrejön februárra a megállapodás az IMF-EU tárgyalódelegációval. Ha ez nem következik be, akkor katasztrófa-szcenárióval kell kalkulálni – mutatta be az intézet előrejelzését Palócz Éva , igazgató.

     Jövőre az export és az import is alacsonyabb lehet a korábban vártnál, de a nettó export fennmarad. A prognózis romlását a magánfogyasztás okozta, jelenleg 1,2 százalékos szűkülést jelez előre a kutatóintézet. A beruházások 5 százalékkal eshetnek vissza 2012-ben, a közületi és lakásépítési beruházások húzzák ezt vissza, és az EU-s források sem gyorsultak fel a szakértő szerint.

     A munkanélküliségben látható némi szerkezeti eltolódás: idén még legalább a versenyszektorban volt növekedés, jövőre már ez sem valószínű. A közfoglalkoztatás terén a kormányzati szektor szándéka a növelés lenne, de a költségvetési kényszer miatt inkább csökkenés valószínű.

     A nagyvállalatok tudják majd teljesíteni a kormány áltat elvárt 5 százalékos béremelést, de a kisebbek nem valószínű. Sok esetben a részmunkaidőbe kényszerítés lesz az egyetlen megoldás számukra. Nagyjából 270 ezer ember dolgozik veszteséges vállalkozásnál, ezen kívül a minimálbért keresők 40 százalékát kitevő mikrovállalkozók nehezen tudják majd kezelni a minimálbér-emelésből adódó helyzetet.

     A magyar államadósság erőteljesen befolyásolja a külső megítélést, és sajnálatos módon az idei harmadik negyedévben az 1000 milliárd forintos csökkentésnél többet vitt el a forintgyengülés. Ha nem egyszeri bevétel révén csökkent volna az adósság, akkor valószínűleg az árfolyam sem vitt volna el ennyit – vélekedik Palócz Éva. Az elvárt hozamokra legalább ugyanennyire érzékeny az adósságpálya – tette hozzá.

     Lényegesen rosszabb a globális gazdasági helyzet, mint az év elején, amiben egyre erőteljesebb a szerepe az európai adósságválságnak. A fő gond, hogy nem született olyan megoldás, amely rövid távon megnyugtatta volna a piacokat. Az Egyesült Államok az egyetlen nagy gazdaság, amely enyhe javulást tudott felmutatni az elmúlt hónapokban. Kínában 8,5 százalékosra lassulhat jövőre a növekedés, főleg az exportkilátások romlása következtében.

     A kelet-európai régióra jellemző, hogy már az ipari termelés is lényegesen lassabb, mint év elején. A konjunktúraindexek egyértelműen lefelé mutató trendet mutatnak. A növekedési előrejelzéseket több helyen kellett lefelé módosítani, csak a balti országok számolhatnak átlag feletti bővüléssel.

Szerző: Világgazdaság Online - Benke Dávid

      A várakozásokkal összhangban, 50 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybanki alapkamat ezzel 7 százalékra emelkedett.

     Az elmúlt hónapban egyre több jel mutatott arra, hogy a központi bank tovább szigorítja a kondíciókat. Az euróövezet szuverén adósságválsága nem oldódott meg, a belső kockázatok felerősödése pedig arra késztette a jegybankot, hogy lépéseket tegyen a pénzügyi stabilitás védelme érdekében.

     Az inflációs és béradatok önmagukban a kamat emelésének irányába mutattak. A fogyasztói árak 4,3 százalékkal növekedtek novemberben, amely meghaladta az elemzői várakozásokat, az átlagkereset is a várt felett növekedett. Az inflációs kilátásokat pedig ronthatja a gyenge forint (tartósan 300 feletti euró/forint).

    A kamatdöntés után néhány perccel közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium: „A kamatemelés azon túl, hogy akadályozza a gazdasági növekedést, szembe megy az Európai Unió országaiban zajló folyamatokkal."

    „Magyarország alapvető célja, hogy a válság után az unió egyik legversenyképesebb gazdasági környezetét biztosító állama legyen. Ezért konzultált a nemzetgazdasági miniszter korábban már Simor András jegybankelnökkel azokról a monetáris eszközökről, amelyekkel élénkíteni lehet a gazdasági növekedést, hasonlóan a világ nagy központi bankjai, így az Európai Központi Bank, a Fed vagy a brit jegybank, a Bank of Englandhez hasonlóan" – írja a gazdasági tárca.

     A Tanács jelentős többséggel fogadta el az 50 bázispontos kamatemelésre vonatkozó javaslatot – mondta el Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, miután a Monetáris Tanács mai ülésén 50 bázisponttal, 7 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.Simor András kiemelte: amennyiben a kockázatok nőnek, további kamatemelésre kerülhet sor, a jegybank jelenlegi prognózisa szerint 2012-ben 5 százalékos, 2013-ban 2,6 százalékos éves átlagos infláció alakul majd ki. Jövőre 0,1 százalékos, 2013-ban 1,6 százalékos GDP-arányos gazdasági növekedést vár a jegybank, az alappálya szerint a jegybank az elkövetkező negyedévben "némileg tovább szigorítja" a monetáris kondíciókat.

     Az NGM kritikus közleményével kapcsolatos kérdésre válaszolva az MNB elnöke elmondta: aki a közleményt fogalmazta és jóváhagyta, az nincs tisztában a jegybanki függetlenséggel, amellyel összegyeztethetetlen, hogy a kormány az MNB döntését a kormány kritizálja. A dolog pikantériája az, hogy a közleményt 14.01 perckor készítették, miközben a hírügynökségek többsége csak később adott hírt a kamatemelésre. Nem lehet, hogy a kormánytagok hangsúlyozzák a jegybanki függetlenséget, majd mégis ezzel ellentétesen cselekszenek. Ezt nem csak ő, hanem az EU és az IMF is látja - szögezte le Simor.

     Simor András leszögezte: nem kommentálja José Manuel Barrosónak Orbán Viktor hoz írt levelét. Ha azonban a jegybanktörvényt a kormány a tervezett sebességgel átnyomja a parlamenten, azzal a kabinet hazardírozik Magyarország hitelességével. Örömmel fogadta az MNB, hogy a gazdasági bizottság ülésén sok kérdésben hasznos módosítást fogadtak el, amelyek az MNB és az EKB több kifogásait orvosolják.

     De a legjelentősebb kérdésekben még nem történt előrelépés: ezek a jegybanki alelnökök száma, a Monetáris Tanács tagjainak száma és az alelnökök kinevezésének rendje. Semmi szükség harmadik alelnökre - szögezte le Simor, így nem is érti, hogy a törvényhozó az intézmény vezetőjének megkérdezése nélkül miért feltételezi, hogy harmadik alelnökre lenne szükség. Felmerül, hogy a törvényhozó így befolyásálná a döntéshozatalt. Ugyanez érvényes az alelnököknek a tervezett, miniszterelnök által történő kijelölésére.

    A múlt hónapban szintén 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre a jegybank. A közleményben akkor azt olvashattuk, hogy: „a kormány bejelentése a Nemzetközi Valutaalappal történő kapcsolatfelvételről átmenetileg javította a piaci hangulatot, ami a magyar államadósság Moody's által történt leminősítése után ismét romlott. Ebben a helyzetben a Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a kormány és a nemzetközi szervezetek, valamint a kormány és a Bankszövetség között."

     Utóbbi kérdésben megállapodás született. Ugyanakkor a devizahitelesek mentőcsomagja 1 milliárd eurónyit emészthet fel a devizatartalékból. Ennek kapcsán a jegybank közölte, további elköteleződést – a 90 napon túli adósok hiteleinek forintra konvertálásához szükséges deviza rendelkezésre bocsátását - az MNB akkor és csak akkor tud vállalni, ha a kormány hivatalos és határozott ígéretet tesz az így felhasznált devizatartalék visszapótlására. Ennek egyik lehetséges forrása lehet a tárgyalás előtt álló IMF-EU hitelkeret. Ilyen kormányzati ígérettel ugyanakkor a jegybank jelenleg nem rendelkezik.

      A Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás lehetősége (egy hitelkeretről) viszont távolabb került a múlt hónaphoz képest. Az dolog érdekessége, hogy az EU (és az IMF) éppen az új jegybanktörvény miatt szakította meg az előkészítő tárgyalásokat Magyarországgal.

     Amennyiben a tárgyalások elhúzódnak, illetve a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek álláspontja nem közeledik, akkor az MNB további lépéseket tehet, ugyanis a viharos időkben Magyarországnak nem lesz védőhálója.

     Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere kiemelte: „Az elmúlt hónap során kisebb mértékű konszolidációt tapasztalhattunk: erősödött a forint, mérséklődött a CDS felárunk, szűkültek a bázis swapok, így véleményünk szerint indokolható lett volna egy kisebb mértékű emelés. Igaz ugyan, hogy az elmúlt hetek mérsékelt piaci javulása ellenére fordulatról egyáltalán nem beszélhetünk, azonban a hazai recessziós kilátások tükrében a jegybank részéről talán érdemesebb lett volna megvárni az EU-val és az IMF-el folyatatott tárgyalások kimenetelét."

Szerző: Világgazdaság Online

      Váratlanul megszakadt az új hitelkérelmünkről folytatott tárgyalás. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság előrehozták repülőjegy foglalásaikat és péntek reggel elutaztak Budapestről. Amadeu Altafaj Tardio, az EU pénzügyi biztosának szóvivője közölte: a tárgyalás megszakítása összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal. Az egyeztetés megszakítása Olli Rehn személyes döntése volt.

     Idő előtt hazautazik az IMF és az Európai Bizottság Budapesten tárgyaló delegációja - értesült több, egymástól független forrásból az Index. Az új biztonsági hitelmegállapodásunkról előzetsen tárgyaló szakértők információink szerint három kulcskérdésben nem tudtak megállapodni a magyar kormányt képviselő tárgyalópartnerekkel.

   Az Index egyik forrása szerint a nézeteltérés egyik alapvető oka a szerdán benyújtott MNB-törvénytervezettel kapcsolatos európai kifogások lehettek, de a nyugdíjállamosítás kiteljesítése csukhatta be végleg az ajtókat.

     A hír megjelentése után a forint azonnal esni kezdett: 301-es szintről egy óra alatt 304,5-is gyengült az euróval szemben. 13 óra körül 303,5-ös szint körül jegyzik a közös európai devizát. A régiós devizák minimális erősödést mutatnak az euróval szemben, míg a forint 1 százalék körüli gyengülést mutat napon belül az előző napi záráshoz képest.

     Európai Bizottság forrásból is megerősítették az értesülést: a tárgyaláson részt vevő felek közül az Európai Bizottság képviselői valóban váratlanul utaztak haza péntek reggel. Úgy volt, hogy még péntek délután is folytatódnak az egyeztetések a magyar kormánnyal és az IMF-fel, ám egy péntek hajnali géppel már el is mentek az EU képviselői. Gyors távozásuknak az az oka, hogy reménytelennek látták a megegyezést a magyar féllel. Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy inkább gazdaságpolitikai, vagy jogi konfliktusok bizonyultak feloldhatatlannak.

     Amadeu Altafaj Tardio elmondta, az EU pénzügyi biztosának szóvivője közölte: a tárgyalás megszakítása összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal. Az egyeztetés megszakítása Olli Rehn személyes döntése volt.

     Szijjártó Péter , a miniszterelnök szóvivője nem kommentálta az IMF távozásával kapcsolatos híreket – írja a Bloomberg hírügynökség. Informális tárgyalások folytak Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság között. Ezek a tárgyalások lezajlottak - közölte a kormányszóvivői iroda pénteken az MTI kérdésére. A tájékoztatás szerint a formális tárgyalások januárban kezdődnek.

     A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvénynek minél hamarabb meg kell születnie - jelentette ki Lázár János pénteki sajtótájékoztatóján, a Fidesz-KDNP rendkívüli frakcióülése után. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a módosító indítványok megfogalmazásakor készen állnak az Európai Központi Bank (EKB) véleményének végiggondolására. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Fidesz "messzemenőkig" támogatja a kormányt abban, hogy még az idén benyújtotta a parlamentnek a jegybanktörvény javaslatát.

     Az uniós végrehajtó testület szeretne további információkhoz jutni arra vonatkozóan, hogy a magyar szabályozás összhangban lesz az uniós előírásokkal - fogalmazott a szóvivő.

     Megismételte: a bizottság sajnálatosnak tartja azt is, hogy a javaslat készítésekor nem konzultáltak az Európai Központi Bankkal. A szóvivő elmondta, hogy az egyeztetés megszakítása bizottsági részről Olli Rehn személyes döntése volt.

     Hangoztatta: a bizottság és az IMF küldöttsége az említett aggodalmakat a kormány delegációjával tartott csütörtöki találkozón megismételte. Azt követően azonban, hogy a kormány "nem tájékoztatta a küldöttséget annak a szándékának a megváltoztatásáról, hogy továbbviszi a vitatott javaslatot", a bizottság - szoros egyeztetésben az IMF-fel - úgy döntött, hogy megszakítja az előkészítő tárgyalásokat.

     A nemzetközi szervezetek tárgyalói korábban jelezték, hogy szerették volna ezt a kérdést megvitatni a jövő év elején kezdődő hivatalos tárgyalásokon. A hatóságok azonban ennek ellenére benyújtották a javaslatot a Parlamentnek, és sürgősségi eljárást kértek annak megvitatására - mondta a szóvivő.

     Altafaj Tardio emlékeztetett arra is, hogy Budapesten egyelőre az előkészítő megbeszélések folytak, az IMF-fel és a bizottsággal kötendő keretmegállapodásról a tervek szerint januárban kezdődnek az egyeztetések. Ezekben a tervekben pillanatnyilag nincs változás - tette hozzá.

     Az Európai Bizottsággal egyébként is vannak vitái a kormánynak. Az új igazságügyi törvény illetve az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetése miatt az alapjogokért felelős biztos számos kérdést küldött hétfőn a kormánynak, azzal, hogy már péntekre válaszokat vár. A bírók korai nyugdíjazásától az OIT megszüntetéséig számos aggályt fejez ki a levél – írja az Index.

      A tervezett időpontnál korábban elhagyta az országot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, mert több ponton éles nézeteltérése támadt a kormánnyal - erősítették meg az [origo] több forrásból származó információtáj egy kormányzati tisztviselő. Péntek délelőtt rendkívüli frakcióülést rendeltek el emiatt a kormánypártoknál.

      Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel azt mondta, sem a devizahiteleseket érintő megállapodás, sem pedig a 2012-es költségvetés újraszámolásánál nem volt szempont, hogy az "ne szúrja az IMF szemét", hanem az volt a szempont, hogy a magyaroknak jó legyen.

      Orbán Viktor kiemelte: a Nemzetközi Valutaalap delegációjával még semmilyen tárgyalást nem folytatott a kormány, de ezeken a tárgyalásokon nem is gazdaságpolitikáról beszélnek majd. A kormányfő úgy fogalmazott: az IMF egy bank, amelynek az a dolga, hogy szükség esetén hitelt, biztosítékot nyújtson a vele kapcsolatban álló országoknak, tehát, "ha úgy tetszik, a saját bankunkkal tárgyalunk".

   Az [origo] információi szerint több ponton ütköztek a kormány az IMF és az Európai Bizottság küldöttségének elképzelései. A jegybank függetlenségét csorbító jegybanktörvény, valamint a magán-nyugdíjpénztári rendszer végleges felszámolását előre vetítő lépések miatt alakult ki konfliktus.

Szerző: Index - Origo - Világgazdaság Online - MTI - Bloomberg

Így mászhat ki a devizahitelből...

A legnehezebb helyzetűeknek elengedik a tartozásuk negyedét, a még fizetőképesek pedig a törlesztőrészletekben kapnak átmeneti segítséget.

Megállapodtak a devizahitelesek ügyében - Önnek segít ?

     Aláírták a kormány és a bankszövetség közötti megállapodást csütörtökön Budapesten. Nagyon nehéz, de végül nagyon sikeres tárgyalássorozat végére kerül pont a megegyezéssel, amelynek középpontjában olyan egyezség áll amellyel a bankrendszer az ügyfelek és a kormány megosztja a terhet, a megállapodásba belépők törlesztőrészlete 30-35 százalékkal csökkenhet - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az aláírást követően csütörtökön a parlamentben.

     A pénzintézetek és a kormány megosztja a devizahitel terhét, ebben részt vesznek az ügyfelek is. A megegyezéssel egy "labirintusból, amelyből kijönni nem könnyű", most a Bankszövetséggel, a PSZÁF-fal az MNB-vel együtt a kormány menekülési utat ajánl a devizahiteleseknek.

     Hat nagybank vezére tette félre munkáját azért, hogy részt vegyen a Bankszövetség és a kormány közötti megállapodás létrehozásában – mondta el egy mai sajtótájékoztatón a szervezet elnöke.

     Az öt évre szóló megállapodás szerint 180 forintos frankárfolyamig az ügyfél, efölött az állam és a bankrendszer 1/3, 2/3 arányban veszi át a terheket - jelentette be Matolcsy György . A havi törlesztési terhet ez 30-35 százalékkal csökkenti. 6500 milliárd forint körül devizahitel-állományól van szó, ez a GDP több mint egyötöde. A kormány szerint a megállapodás a kormánynak 600, a bankoknak 300 milliárd forintos veszteséget jelent, ennyivel csökkennek a devizahitelesek terhei. A bankok leírhatják a befizetendő különadóból a végtörlesztés nyomán keletkezett mínusz 30 százalékát.

     Patai Mihály hangsúlyozta: Csányi Sándor nélkül nem jöhetett volna létre a megállapodás a két fél között és fontos hangsúlyozni, hogy mindez azt jelenti: a pénzintézetek és a kormány sok kérdésben egyetértenek. A megállapodás létrehozásában részt vett az Erste, a Raiffeisen, az OTP, a K&H, az FHB, a Budapest Bank és a CIB vezérigazgatója is.

     Matolcsy György kérdésre válaszolva elmondta: 2013-ban a jelenlegi bankadó szintje a felére csökken.

Szerző: Világgazdaság Online

Az IMF és EU delegációval folytatandó tárgyalások előestéjén a választók többsége újabb megszorításokra számít, és elhibázottnak tartja az eddigi gazdaságpolitikát - derül ki a Policy Agenda felméréséből.

     A kutatás keretében a Policy Agenda azt is megkérdezte, hogy a választók szerint helyes volt e az a gazdaságpolitikai döntés, hogy 2010-ben a kormány úgy gondolta, az IMF segítsége nélkül is tudja kezelni az előtte álló gazdasági problémákat. A többség, 53 százalék azt mondta, rosszul döntött a kormány, amikor „különutas" mellett döntött. Mindössze 28 százalék volt, aki most is helyesnek tartja a korábbi döntést.

      Erősen megosztja a lakosságot az a kérdés is, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika megfelelő-e egy IMF-EU pénzügyi segítség eléréséhez. A megkérdezettek 8 százaléka mondja azt, hogy nem kell pénzügyi segítség az IMF-től, és 19 százalék vélekedik úgy, hogy eddig is az IMF-EU elvárásainak megfelelő gazdaságpolitikát folytatott a kormány, ezért nem kell változtatni.

      A többség 53 százalék gazdaságpolitikai fordulatot vár el, illetve ebben az esetben hisz abban, hogy segítséget kaphat a magyar gazdaság a nemzetközi szervezetektől. Ebből a körből a 38 százalék pedig kifejezetten jelentős gazdaságpolitikai korrekciót tart indokoltnak.

     Abban a kérdésben, hogy egy IMF-EU pénzügyi segítség esetén újabb megszorításokra kényszerül a kormány elég egyöntetű a lakosság véleménye. Háromnegyedük, 76 százalék szerint kénytelen lesz a kiadásokból faragni a kabinet, és emelni a bevételi célokat.

     Érdemes megnézni, hogy egy megszorításokra épülő, és IMF-EU megállapodással záródó gazdaságpolitikai fordulat milyen politikai károkkal járhat a Fidesz számára. Azt látjuk, hogy a kormánypárti szavazók 60 százaléka jó döntésnek tartja azt, hogy a kormány nem kívánt 2010 óta az IMF-vel együttműködni. Ugyanakkor közöttük is van 22 százalék, aki hibásnak tartja ezt a politikát.

     A kormánypárti szavazók 27 százaléka mondja azt, hogy változtatni kell a gazdaságpolitikán annak érdekében, hogy az ország gazdasági mentőövet kapjon. Ugyanakkor még sokan vannak, a Fidesz szavazóinak 41 százaléka, aki helyesnek tartja a mostani irányvonalat, sőt 15 százalékuk szerint nincs is szükség IMF-EU mentőövre.

     Abban a tekintetben is jelentősen megoszlik a kormánypárti szavazótábor, hogy számítanak-e újabb megszorításokra egy IMF-EU megállapodás esetén. Azt látjuk az adatokból, hogy még mindig van egy 26 százalékos réteg, aki nem számít megszorításokra. Számukra tehát mindenképpen csalódás lesz, ha a kormány tovább húz a nadrágszíjon.

Szerző: Policy Agenda

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bírálta a görögországi reformok megvalósításának ütemét. Noha az ország elérte az első sikereket az adósságok elleni harcban, ám tekintettel a kedvezőtlen növekedési prognózisokra, továbbra is jelentős kockázatok mutatkoznak.

     Az IMF üdvözölte, hogy Athénban új kormány alakult. Ám egyben figyelmeztetett: a reformprogram nehéz szakaszhoz érkezett. A növekedési kilátások romlottak, és a reformok megvalósítása nehezebbé vált - hangoztatta az IMF európai részlege a legújabb értékelésében. A görögországi recesszió az ország költségvetési hiányát felduzzasztotta, a gazdaság pangása pedig felemésztette a válságadók kivetésével elért pótlólagos bevételeket – jelenti a Reuters.

     Emiatt Görögország valószínűleg nem éri el a 2011-re kitűzött takarékossági célokat, és pótlólagos csökkentésekre kényszerül azért, hogy elérhesse a 2012-re kitűzött célokat. A hiány - az adatok szerint - ez év január-novembere között az előző év azonos időszakához viszonyítva jó 5 százalékkal növekedett és 20,52 milliárd eurót ért el. Az IMF meglehetős borúlátással szemléli a reformok megvalósításának ütemét. Az adófizetés megkerülése elleni harc halad továbbra is vontatottan halad.

     Az IMF a közelebbi jövőben kizárja pótlólagos pénzeszközök folyósítását a magasan eladósodott ország részére. Az IMF képviselői nem azért utaztak Athénba, hogy ott "egy új programról" tárgyaljanak - hangoztatta Poul Thomsen, az IMF görögországi missziójának vezetője. Eszerint Athén a májusban megállapított 30 milliárd eurós hitelcsomag folyósítására számíthat, de többre nem.

Szerző: Reuters - Világgazdaság Online

A Magyar munkaadók 22 százaléka létszámleépítést tervez, és mindössze 8 százalékuk mondta, hogy új dolgozókat venne fel.

     Mióta a Manpower méri Magyarországon a munkaerő-felvételi szándékot, most a legrosszabbak a munkakeresők kilátásai – hangzott el keddi tájékoztatójukon. A Manpower Munkaerő-piaci Mutató értéke mínusz 14 százalékponton áll, ami 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévben, illetve évben. A mutató a felvételt tervező és az elbocsátást tervező cégek arányának különbségét mutatja. A váálaszadók 65 százaléka nem változtatna az alkalmazottak létszámán.

Az építőiparban is kevesebb munka lesz...

     2012 első negyedévére az összes vizsgált iparágban és Magyarország összes régiójában negatívak a munkaerő-felvételi kilátások. Negyedéves összehasonlításban a mutató mind a kilenc iparágban és egy kivétellel (Nyugat-Dunántúl) az összes régióban romlott.

     Az előző évhez képest zuhant a mutató az építőiparban (26 százalékpontot), a gyártás és termelésben (22 százalékpontot) és a kereskedelemben is (14 százalékpontot). A pénzügyi és üzleti szolgáltatások szektor -4 százalékponttal a legoptimistább iparág a munkaerő-felvétel terén. Negyedéves és éves összehasonlításban a munkaerő-piaci mutató 11 és 13 százalékpontos csökkenést mutat, erre amióta a Manpower Magyarországon méri a munkaadói szándékot – 2009 óta – nem volt példa.

     A munkáltatói előrejelzés a munkaerői létszám alakulását illetően a legpesszimistább képet mutatja, amióta Magyarországon elkezdtük a munkaerő-piaci felméréseket. A gazdasági bizonytalanság több hónapja tart, ami egyértelműen rányomta a bélyegét a ma nyilvánosságra hozott felmérés eredményeire is: a magyar munkáltatók fékezik a munkaerő felvételt, amíg az európai adósságválság nem rendeződik. A munkát keresők kilátásai a gazdasági válság kirobbanása óta folyamatosan romlanak. A munkáltatók létszámcsökkentési terveit látva a munkavállalók leterheltsége várhatóan még jobban emelkedni fog" – mondta Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezetője.

A sor végén kullogunk

     A magyar cégeknél csak a görögök pesszimistábbak világszinten, vagyis csak náluk terveznek kevesebb munkaerő-felvételt és több elbocsátást. Globálisan az utolsók között találhatjuk még Olaszországot is. Az Európai Unió tagjai közül a legmagasabb munkanélküliséggel küzdő Spanyolország mutatója viszont jelentősen javult.

     A felmérésben résztvevő 41 ország közül 31-ben pozitív a mutató. A legoptimistább India, Brazília, Tajvan, Panama és Törökország. A korábbi években előkelő helyen tanyázó Kína azonban visszaesett: a Manpower szalkembere szerint azért, mert az ország felvevő piaca főként Európa, és itt csökkent a fogyasztás.

Évtizedek óta ugyanaz a kérdés

      A Manpower létrehozott egy mutatót, amely a munkaerõ „mozgását", az aktuális trendeket láttatja – már közel fél évszázada. A kutatás a munkaerõ mozgásának az irányát, nem pedig a létszámát méri. Ugyanis ha egy országban egyszerre sok kis cég tervez egy-két fõs munkaerõ-felvételt, ám néhány multi több száz embertõl megválik, a mutató végeredménye pozitív lesz, hiába emelkedik a munkanélküliek mennyisége. Az elõrejelzés ennek ellenére hasznos, hiszen a segítségével a sok évtizedes adatok összehasonlíthatók, és megismerhetõk a foglalkoztatási trendek. Magyarországon 750 cég adott választ.

65 ezernél is több munkaadót kérdeztek meg összesen 41 országban, közel 50 éve minden negyedévben. Ha egyszer egy ország csatlakozott a felméréshez, akkor többé nem szállhat ki belõle.

     A kezdetektõl mindig ugyanazt az egy kérdést teszik fel a kutatók: Hogyan látja az Ön vállalatánál/szervezeténél a munkaerõ létszámának alakulását a következõ három hónap során a jelenlegi negyedévhez képest? Négy válaszlehetõség van: csökken, nõ, stagnál, de a cég el is háríthatja a nyilatkozatot a „nem tudom" válasz megjelölésével.

      A mutató értékét úgy számítják ki, hogy a munkaerõ-felvételt tervezõk százalékos arányából kivonják azokat, akik leépítést hajtanak végre. Így az eredmény, azaz a „Manpower Munkaerõ-piaci Mutató" lehet pozitív, negatív, de akár nulla is.

POZITÍVUM : TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N !!!

Szerző: Durbák Ildikó

Forrás: FN24

      Az uniós döntéshozók EU-csúcs után kiadott kommünikéje csupán néhány új intézkedést tartalmaz, ezért nem változott az a véleményünk, hogy egyre növekszik az eurózóna kohézióját érintő fenyegetés, valamint egyre valószínűbb további sokkok kialakulása, ami nem csak a fizetési övezetet, hanem a szélesebb Európai Uniót is érintheti - értékeli a Moody's a múlt hét végi csúcs eredményeit. A hitelminősítő emlékeztet novemberi értékelésére: hacsak a hitelpiacok kondíciói nem stabilizálódnak, az összes EU-tagállam besorolását felül kell vizsgálni. A Moody's rögzíti, a csúcs nem változtatta meg a véleményüket, és 2012 első negyedévére ígéri az újrapozicionálást.

     A Moody's borúlátása nem túl jó hír annak fényében, hogy a másik hitelminősítő, a Standard&Poor's gyors lépéseket helyezett kilátásba a csúcs után.

      A Moody's felhívja a figyelmet a megállapodás egyik nagy ellentmondására. Az unió ugyanis most újra megerősítette júliusi állásfoglalását, mely szerint a magánbefektetők bevonása a válságkezelésbe (értsd: haircut vagy egyéb nemteljesítési formák) csak a görög esetben volt elképzelhető. Csakhogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) forrásaihoz való hozzáférés csak akkor lehetséges, ha előtte az országok fenntarthatóvá teszik az adósságpályájukat - ezt elősegítendő létezik a CAC (Collective Auction Clauses), ami éppen azt mondja ki, hogy a visszafizetési feltételek a kötvénytulajdonosok egyszerű többsége által módosíthatók, így könnyítve meg a hitelezők és hitelfelvevők közti megegyezés lehetőségét. Emellett a Moody's arra is kitér, hogy az IMF gyakorlatában is megjelenik a befektetőkkel történő tehermegosztás.

Vagyis: miközben az unió éppen a tűzfalról beszél a befektetők megnyugtatása érdekében, aközben nagyon is jelen van az újabb veszteségleírás lehetősége, ami a hitelpiacokat bizonyosan nem nyugtatja meg.

     A Moody's szerint a piacokon fennmarad a nagy volatilitás. A gyengébb országok megsegítésének ígérete a növekvő piaci nyomás alatt egyre nagyobb kényszert jelent a hatóságok számára. Minél tovább marad fent ez a helyzet, annál nagyobb a kockázata a káros gazdasági kondíciók kialakulásának, ami tovább növeli a már amúgy is méretes kihívást, amit az adósság csökkentése jelent.

     A fentiek miatt a Moody's úgy látja, hogy a válság kritikus, volatilis szakaszában van, az állampapírpiacok és a bankközi piacok hajlama a heves rángásokra egyre növekszik. És bár a hitelminősítő alapforgatókönyve szerint az eurózóna megúszhatja a helyzetet további csődök nélkül, de még így is kialakulhatnak sokkok, amelyek miatt a hitelbesorolási lépések várhatók a következő hónapokban. A jelen helyzetben növekszik a valószínűsége a súlyosabb szcenáriók kialakulásának, beleértve ebbe a tömeges csődök és az eurózónából való kilépések lehetőségét is.

     A következő hetekben várhatóan bejelentendő további intézkedéseknél figyelembe kell venni a gyengülő gazdasági aktivitást, a törékeny bankrendszert, a részben diszfunkcionális hitelpiacokat, valamint az országonként eltérő sikerességű fiskális konszolidációt. De a hitelpiacok stabilizálódásának hiányában a rendszer hajlamos marad további sokkok kialakulására, ami szelektív besorolási lépésekhez vezethet - szögezi le a Moody's, 2012 első negyedévére ígérve a felülvizsgálatot.

Forrás : www.portfolio.hu

     Az újépítésű ingatlanok építésére, illetve vásárlására elérhető vissza nem térítendő támogatások várható hatásairól már sok szó esett, azonban a december 6-án kihirdetett kormányrendelet feltételrendszerében megjelent egy új elem, miszerint az ingatlan ára, illetve bekerülési költsége egy négyzetméterre vetítve nem haladhatja meg a nettó 300 ezer, illetve bizonyos esetben a 350 ezer forintot. Ezt az értékhatárt az előírt „B" vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztállyal kombinálva jelentősen beszűkülhet a lakásépítési támogatással (szocpol) elérhető ingatlanok köre.

     A KSH újépítésű lakások átlagos négyzetméterárát mérő statisztikája szerint Budapesten az új lakások egy négyzetmétere átlagosan bruttó 350 ezer forintba került az idei év első félévében, ugyanez az átlagos négyzetméter ár bruttó 224 ezer forint volt a megyeszékhelyeken. A 300 ezer forintban meghatározott értékhatár az áfa és a telek árával csökkentett értéket jelent, tehát a felső határ bruttó összege 381 ezer forint a jövő évben, az új adószabályok alapján, a telekár nélkül. A telekárnak az ingatlanok négyzetméterére vetített aránya nem határozható meg ilyen egyszerűen, ez ugyanis függ a telek árától és a telekre épített épületben lévő lakások számától, illetve méretétől.

     Ökölszabályként 15-20 százalék közötti telekhányadot vehetünk alapul, de ezt a fejlesztés jellemzői is nagyban befolyásolhatják. Vidéken 10 százalékos telekhányad is elképzelhető, míg egy magas presztízsű, fővárosi lokáción az 50 százalékos telekhányad sem lehetetlen. Ez a rendeletben megjelent nettó 300 ezer forintos értékhatár esetében azt jelenti, hogy a vissza nem térítendő támogatás hatása vidéken lesz jobban érezhető, mivel az elérhető támogatás segítségével megvásárolható ingatlanok száma bővebb lehet. A fővárosban ez az értékhatár bizonyos kerületekre, illetve az alsó, középső szegmens lakásaira szűkíti le a szocpol segítségével megvásárolható ingatlanok körét.

      Az Otthon Centrum budapesti újépítésű projektadatbázisa alapján a pesti peremkerületekben, azaz a XV-XXI. és a XXIII. kerületekben, illetve a X. és IV. kerületben jelenleg értékesítés alatt álló projektek átlagos négyzetméterárai maradnak a fenti bruttó 380 ezer forintos értékhatár alatt. Fontos tudni, hogy az adatbázisban kínálati árak szerepelnek, amelyeknél esetenként 5-10 százalékkal alacsonyabb lehet a tényleges eladási ár. Illetve az adott projektekre jellemző telekhányaddal is csökkenteni kell az árat, ami szintén növeli a szocpol feltételeinek megfelelő projektek, illetve lakások körét. Ugyanakkor egy adott projekten belül is szóródnak a lakások árai, tehát az, hogy egy projekt a fenti kerületekben helyezkedik el, nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden lakása megvásárolható a szocpol segítségével. „Ezen szempontok figyelembe vételével azt mondhatjuk, hogy a fenti kerületek újépítésű lakáskínálatának nagy része – az érték tekintetében – megfelel a kormányrendeletben előírt feltételeknek" – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. „Azt azonban fontos tudni, hogy az értékesítés céljából épített lakások száma alapján ezek a kerületek a fővárosi újépítésű lakóingatlan kínálat alig több mint harmadát adják."

     A budai oldalon csak a XXII. kerületben lehet több olyan projektet találni, ahol az átlagos négyzetméterár alapján nagyobb számban vannak az értékhatár alá eső ingatlanok. A III. és XI. kerületben értékesítés alatt álló projektek közül csak kevésnél felel meg egy-egy projekt átlagos négyzetméterára a szocpol feltételeinek, a kínálat nagy része nem érhető el ezzel a támogatással. A többi budai kerületben (I., II., XII.) szinte elképzelhetetlen megfelelő értékű újépítésű lakást találni. Hasonló a helyzet a pesti oldalon, az V., VI. és részben a VII. kerületben. A pesti belső kerületek közül a VIII., IX., XIII, és a XIV. kerületek kínálatában találunk olyan projektet, ahol az átlagos négyzetméterár a határérték alatt van, ezek a projektek a kínálat nagyjából felét teszik ki az adott kerületben.

      „A fentiek alapján a fejlesztők, és a vevők által is kedvelt lokációk, mint a XIII., XIV., XI., VIII. és a III. kerület kínálatában nagyobb számban fordulnak elő a szocpol feltételeinek nem megfelelő ingatlanok" – mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. „A vissza nem térítendő támogatás segítségével megvásárolható ingatlanok felső értékhatáránál érdemes lenne figyelembe venni a vidéki és fővárosi újépítésű lakásárak közötti különbséget, hiszen az az elv, hogy a szociális alapon nyújtott támogatásból ne felső kategóriás lakást vásároljon az igénylő, így vidéken kevésbé érvényesül, mint Budapesten. Ráadásul a fővárosi értékhatár növelésével egy szélesebb kínálati szegmens lenne elérhető az első lakásukat vásárlók számára, ami még koránt sem jelentene felső kategóriás ingatlanokat."

     A kormányrendelet alacsony energiafogyasztású lakás – melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/négyzetméter évente – esetében a nettó 300 ezer forintos felső értékhatárt nettó 350 ezer forintra emeli. Az előírt primer energiafogyasztás megvalósítása azonban nagyon költséges. Az Otthon Centrummal közös cégcsoportba tartozó, többek között energetikai tanúsítással foglalkozó Dome Energy számításai szerint egy budapesti 100 négyzetméter alapterületű, egyszintes, „A+"-os energetikai besorolású családi ház, éves négyzetméterre vetített energiafogyasztása: 56,48 kWh/négyzetméterenként és évente, ami duplája a fent előírt határértéknek. Az éves 25 kWh/négyzetméter szint elérése majdnem passzívház (max. 15 kWh/m2/év) építését kívánja meg, ami a nettó 350 ezer forintos költségen szinte kivitelezhetetlen. Fontos látni, hogy egy rossz energiahatékonyságú épületen viszonylag olcsón lehet hatékonyságjavulást elérni, de az energiafogyasztás újabb és újabb egységgel történő csökkentése egyre költségesebb lesz. Az éves 100 kWh/négyzetméter szintet viszonylag kevés beruházással el lehet érni, de ez alatt minden hatékonyságjavító beruházás egyre komolyabb és költségesebb lesz.

     „Az mindenképpen üdvözlendő, hogy a szocpol feltételrendszerében fontos helyet kapott az energiahatékonyság" – mondta Tengeri Attila, a Dome Energy energetikai üzletágának vezetője. – „A vásárlókat az energetikailag hatékonyabb ingatlanok megvásárlásának irányába tereli, ezáltal – felismerve azt, hogy az ilyen lakások közműdíja alacsonyabb – idővel a családok energiatudatosabbakká válhatnak." Az újépítésű projektek esetében, bizonyos feltételek teljesülése esetén az egész épületre egyszerre elkészíthető az energetikai tanúsítvány, ami az egyes lakásokra is érvényes. Az újépítésű projektek esetében a „C" besorolás elérése a használatbavételi engedély megadásának feltétele. A szocpol feltételeinél előírt eggyel jobb „B"kategória eléréséhez gyakran nem szükséges jelentős többletberuházás, így a fejlesztő viszonylag alacsony költségtöbblet mellett tudja biztosítani, hogy a teljes projekt megfeleljen a szocpol előírásainak. Természetesen itt is vannak különbségek az egyes projektek között.

      Ha a lakások szintjén nézzük, akkor a besorolás javításához gyakran elegendő, ha az adott lakás épületen belüli elhelyezkedése előnyös – azaz egy többszintes lakóház köztes szintjén található, mindkét oldalról szomszédokkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egyéb energiahatékonyságot növelő beruházás nélkül ez az adott lakás „B" kategóriás lehet.

     Ugyanakkor, ha az adott lakás az épület szélén, esetleg a tetőtérben helyezkedik el, akkor kiegészítő beruházások nélkül az adott lakás akár „E" energetikai besorolású is lehet, amennyiben a lakást önmagában vizsgáljuk energetikai szempontból. Külön érdekesség, hogy így elképzelhető, hogy a projektben legdrágábban kínált penthouse lakás rendelkezik a legrosszabb energetikai besorolással az épületen belül. Mindez a projekt szintjén azt jelenti, hogy minél nagyobb lakásszámú a lakóingatlan fejlesztés, annál több energetikai szempontból kedvező pozíciójú lakás található az épületben, tehát az egész projektre vonatkozó „B" energetikai besorolást alacsonyabb mértékű többletberuházással is el lehet érni. Kisebb lakásszámú épületekben, ahol több lakás van az épületen belül szélső pozícióban, több energiahatékonyságot javító lépésre van szükség a „B" kategória eléréséhez. Minél több beruházást igényel a jobb energetikai kategória elérése, annál inkább kétségessé válhat, hogy a „B" energetikai besorolás és a nettó 300 ezer forintos maximális vételár összeegyeztethető lehet a projekten belül. A fővárosban a jelenlegi piaci viszonyok mellett az értékesítés alatt álló projektek összetétele a kis lakásszámú projektek irányába tolódott el, ami tovább szűkíti a feltételeknek megfelelő kínálatot.

     Összefoglalva a szocpol feltételrendszere vidéken szélesebb szegmenst tesz elérhetővé a kínálatból, illetve az előírt energetikai besorolás és a maximális vételár összeegyeztethetősége sem jelenthet nagy problémát – a vidéki átlagárakra vonatkozó meglehetősen szűken rendelkezésre álló adatokból ítélve. A fővárosban a jelenlegi feltételek korlátozzák a szocpolon keresztül elérhető kínálatot, amit a jellemző projektméretek miatt az energetikai besorolásra vonatkozó előírás tovább szűkít. Ugyanakkor a fővárosban nagyobb eséllyel teljesül, hogy a szocpol ne felső kategóriás lakások vásárlását támogassa. A saját beruházásban épített családi ház azonban mind vidéken, mind Budapesten nagy valószínűséggel támogatható lesz. Érdemes lenne az országrészek közötti árbeli különbségeket is figyelembe venni a maximális értékhatárok megállapításánál, hogy mind a vételár, mind az energetikai besorolás szempontjából szélesebb kínálat álljon az igénylők rendelkezésére. Annál is inkább, mivel a jelenlegi nyomott ingatlanpiaci- és építőipari árak emelkedése esetén tovább szűkülhet a szocpolon keresztül elérhető kínálat.

Forrás : www.tozsdeforum.hu

93 ezer forint lesz a minimálbér és 108 ezer forint a bérminimum, a bérkompenzációból pedig öt százalékot a cégeknek kell állni.

     A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) mai ülésén eldöntötték, mennyi lesz a jövő évi minimálbér és bérminimum, és tárgyaltak a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez kérhető állami bérkompenzációról is.

      A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándor az ülés után elmondta: 93 ezer forintra emeli a kormány a minimálbért. Ez 0,5 százalékos nettóbér emelkedést jelent. A garantált bérminimum 108 ezer forint lesz, ami nettó 0,3 százalékos emelkedést jelent.

     A kormány úgy érzékelte, hogyha ennél magasabb minimálbér és bérminimum emelést írtak volna elő akkor az foglalkoztatási problémát okozott volna. Az államtitkár elmondta, a kormány szerint a bérekkel kapcsolatos jövő évi változások (minimálbér, bérminimum, bérkompenzáció) nem csökkentik, és nem is növelik a foglalkoztatást.

     A bérkompenzációnál 5 százalékos kompenzációt várnak el a munkaadóktól, s csak az ezen felüli részt állja az állam. A munkáltató csak akkor kaphat bérkompenzációt, ha minden olyan dolgozójánál biztosítja a nettó bér megtartását, akinél csökkenés lenne az adójóváírás kivezetése miatt. A bérkompenzáció összegét a fizetendő munkáltatói járulékból (amit jövőre szociális hozzájárulási adónak hívnak) vonhatják majd le a cégek.

     A NGTT ülésén konzultációkat folytattak arról is, hogy hogyan lehetne technikailag megvalósítani a bérkompenzációt, de konkrét példákat nem akart említeni az államtitkár. Azt viszont elmondta, hogy még ma is érkezett munkaadói oldalról javaslat.

      Ha a munkaadó csak a dolgozók kétharmadánál kompenzálja az adójóváírás megszűnése miatt kieső bért, akkor nem jár az állami bérkompenzáció, viszont a közbeszerzési és más pályázatokból nem zárják ki a céget.

     Újságírói kérdésre, hogy vajon elbocsátás árán megfelelhet-e majd egy cég a bérkompenzációnak, azt mondta az államtitkár, hogy az ilyen kiskapukat bezárnák. Így nem spórolhatnak a munkáltatók, s ez a bérkompenzációt szabályozó kormányrendeletben is benne lesz. Konkrétumokat azonban nem árult el, csak annyit mondott: szabályozzák, hogyan kell az állományi létszámot szinten tartani.

Szerző: Durbák Ildikó

Forrás: FN24

     Jó lenne, ha a munkáltatója segítene a devizahitele végtörlesztésében, de nem tudja, hogyan győzze meg róla, hogy miért jó ez neki? Íme néhány tipp.

     Nem tudja, hogyan győzhetné meg a munkáltatóját arról, hogy szálljon be a végtörlesztésébe? Először is mondja el neki, milyen módon segíthet. Aztán pedig sorolja fel, milyen biztosítékokat kaphat, illetve anyagi előnye származhat-e abból, ha támogatja a munkavállalóját.

Kétféle módon segíthet a munkáltatónk

      Egyrészt nyújthat nekünk kamatmentes kölcsönt, ráadásul most adómentesen. A kamatmentes kölcsön maximális összege nincsen meghatározva a törvényben.

     Másrészt adhat vissza nem térítendő támogatást is, adómentesen, most legfeljebb 7,5 millió forintig, akár a már befizetett végtörlesztésre is – foglalta össze a PricewaterhouseCoopers (PwC) a lehetőségeket.

     Amennyiben még nem fizettük ki a végtörlesztésünket, akkor (a megfelelő banki dokumentumok alapján) a támogatást a banknak utalja a munkáltató. Már rendezett (banki bizonylatokkal alátámasztott) végtörlesztésnél viszont közvetlenül a mi számlánkra utalhat a cégünk.

     A kamatmentes kölcsönt és a vissza nem térítendő támogatást is legkésőbb 2012. február 28-ig adhatja a munkáltatónk.

Miért jó a cégünknek, ha kamatmentes kölcsönt ad ?

     A cégek általában akkor segítik kamatmentes kölcsönnel a dolgozóikat, ha arra akarják őket ösztönözni, hogy hosszútávon maradjanak. Ez ma kevéssé jellemző, de ha nélkülözhetetlennek érezzük magunkat, ezzel is érvelhetünk.

     A kölcsönt vissza kell fizetnünk, tehát a munkáltatónak mindenképpen visszajár a pénz. Erre garancia számára, hogy a visszafizetés feltételeit szerződésben kell rögzíteni.

     Felmondás esetére a következő a szabály. Ha mi mondunk fel (rendes felmondással) akkor egy összegben vissza kell fizetnünk a tartozást vagy pedig az átmegy a kamatozó hitelbe. Ha viszont a munkáltató mond fel, akkor nem követelhet rajtunk kamatot – jegyezte meg a Vida Sándor munkajogász.

Miért jó a cégünknek, ha most ad kamatmentes kölcsönt ?

    Azért, mert most nem kell a kamatkülönbségre adót fizetnie. Mennyit adót spórolhat ezen a cégünk? Konkrét számot mondani nehéz, mert a kapott kamatmentes hitel összegétől, futamidejétől és a jegybanki alapkamattól is függ az adómegtakarítás összege.

    Általánosságban azt lehet mondani, hogy a fennálló tartozásra járó kamatkedvezmény (jegybanki alapkamat plusz 5 százalék) 1,19-szerese utáni 16 százalék szja-t és 27 százalék ehó-t spórolhatja meg a cégünk.

Vissza nem térítendő támogatás a cafeteriában

     A végtörlesztéshez adható vissza nem térítendő támogatás is adómentes (7,5 milliói forintig), ami mindenképpen vonzó a munkáltatónknak. Beépítheti a támogatást a cafetéria rendszerébe is plusz elemként. Különösen jó lehet ez a cégünknek akkor, ha egyébként átvállalja a cafeteria adóterheit. Mert így az adómentes vissza nem térítendő támogatással megspórolhatja a cafeteriára az 1,19 szeres adóalapra kivetett16 százalék szja-t. Jövőre pedig ennél többet is, hiszen akkor az szja-n felül 10 százalék ehót is kell fizetni, az ötszázezer forint feletti juttatásokra pedig 27 százalék lesz az ehó.

   Kérdés persze, hogy cafeteriába építve tud-e annyi támogatást adni a cégünk, amennyit szeretnénk (figyelembe véve az átlagos cafetéria kereteket). Valószínűleg ez inkább akkor jöhet szóba, ha csak egy kicsi hiányzik a végtörlesztésünkhöz. Persze az is járható, ha fél, vagy egy évre előre kérjük a cafetéria keret terhére a támogatást. Viszont ilyenkor mindenképpen rögzítsük, mivel jár, ha év közben megszűnik a munkaviszonyunk.

Vissza nem térítendő támogatás - nincs garancia ?

     A vissza nem térítendő munkáltatói támogatástól legfőképpen azért ódzkodhat a munkáltatónk, mert alapjáraton nem kap semmilyen garanciát: a támogatást „puszira" adja. Nekünk jó, hogy nem kell visszafizetnünk a támogatást, de a cégünk tarthat attól, hogy „lelépünk" a pénzzel.

    Van azonban mód arra, hogy ezen a bizalmatlanságon enyhítsünk. Méghozzá azzal, ha biztosítjuk a munkáltatónkat: amennyiben kilépnénk, időarányosan visszafizetjük a végtörlesztésre kapott támogatást – adott tippet Vida Sándor munkajogász.

    Ehhez polgárjogi szerződést kell kötnünk céggel, amit csak mi, munkavállalók kezdeményezhetünk. A szerződésben vállalhatjuk, hogy ha például 5 millió forint támogatást ad a cégünk, akkor 5 évig nem mondunk fel rendes felmondással. S ha ezt mégis megtennénk, akkor időarányosan visszafizetjük a kapott pénzt. Ezzel garanciát kap a munkáltatónk arra, hogy vagy hosszabb távon is számíthat ránk, vagy visszakapja a pénzét.

     Fordítva nem működik a dolog, vagyis a munkáltatónk nem mondhatja, hogy csak akkor ad nekünk vissza nem térítendő támogatást, ha megkötjük vele a visszafizetésre vonatkozó polgárjogi szerződést.

     Azt sem árt tudni, hogy amennyiben ilyen szerződést köt velünk a cégünk, és később felmond nekünk, akkor nem követelheti rajtunk a támogatás visszafizetését (és ilyet a szerződésbe sem vehet bele) – figyelmeztetett Vida Sándor.

Amivel nem érvelhetünk

     Sem a kamatmentes kölcsönnel sem a vissza nem térítendő támogatással nem válthat ki munkabért vagy a kapcsolódó teljesítményalapú bérelemeket a cégünk. Vagyis nem érdemes a végtörlesztéshez kapott támogatást egyfajta előrehozott fizetésemelésként, vagy jutalomként kommunikálnunk.

     Sajnos olyan érveket sem hozhatunk fel, hogy például a társasági adóból kedvezményt kaphat a cégünk, ha segít a végtörlesztésben, mert ilyen ösztönzőket nem építettek be a jogalkotók.

Szerző: Tamásné Szabó Zsuzsanna

Forrás: FN24