A tervek szerint a héten lezajlik a Facebook várva várt elsődleges részvénykibocsátása és pénteken már lehet kereskedni a vállalat részvényeivel. Sok elemző aggodalmainak adott hangot a részvény magas értékeltségi szintje és a növekedés lassulása miatt. A CNBC olyan cégeket gyűjtött össze, amelyek szintén profitálhatnak a Facebook sikereiből.
A Facebook részvénykibocsátásról, a tőzsdei közösségi cégekről és a manapság trendinek számító technológiai vállalatokról részletesen hallhatnak soron következő rendezvényünkön:
Napokon belül bekövetkezhet a Facebook régóta várt részvénykibocsátása, amely minden idők legnagyobb internetes IPO-ja és az év legnagyobb figyelemmel követett elsődleges részvénykibocsátása. A kibocsátásra 28-35 dollár közötti árfolyamot célzott meg a menedzsment, ami az egyébként is magas értékeltségű közösségi média szektorban is kiemelkedő árazási szinttel rendelkezik. Mindezt úgy, hogy a Facebook legutóbbi negyedéves eredményei nem voltak meggyőzőek, a vállalat ugyanis csökkenő nyereségről számolt be a megugró költségek miatt.
Azoknak, akik alternatív lehetőségeket keresnek a Facebookkal szemben, a CNBC most összegyűjtött 10 részvényt, amelyek a Facebook tőzsdére lépéséből profitálhatnak.
1.) Fusion-IO
Az adattároló eszközöket gyártó vállalat két legnagyobb ügyfele a Facebook és az Apple. A cég termékeinek segítésével a Facebook gyorsabb, alacsonyabb energiafelhasználású és kisebb költségű hozzáférést biztosít az adatokhoz. A társaság nemrég tette közzé negyedéves gyorsjelentését, amelyben bár az elemzői várakozásokat felülmúló eredményről számolt be, ugyanakkor a részvények árfolyama esett a bruttó fedezeti szint zsugorodásával kapcsolatos aggodalmak miatt. Érdekesség, hogy a cégnél vezető szerepet tölt be az Apple társalapítója, Steve Wozniak.
2.) Zynga
A legközelebbi kapcsolatot a Facebook részvényeihez a Zynga jelenti, a két cég működése ugyanis meglehetősen összefonódik. A Facebook bevételeinek több mint 10%-a származik a Zynga-tól, a társaság ugyanis elsősorban a Facebookon keresztül kínálja közösségépítő játékait. A cég úgy döntött, hogy diverzifikálja bevételi forrásait, elindította a saját Zynga.com platformját és olyan piaci pletykák láttak napvilágot, miszerint a táraság online szerencsejáték céggé alakítaná át magát.
3.) Digital Realty Trust
A szerverparkokat üzemeltető cég nagy "bérlőjének" számít a Facebook és várhatóan további bővülésre lesz szüksége a vállalatnak, miután felhasználói száma dinamikusan növekszik. Ebből pedig a Digital Realty Trust is profitálhat. Az első negyedévben a Facebook költségei 66%-kal növekedtek részben annak eredményenként, hogy a társaság bővítette adatközpontját. A Barclays elemzője szerint egyre növekszik a kereslet adatközpontjai iránt, ezért felülsúlyozásra ajánlja a részvényeket 80 dolláros célárfolyammal (a jelenlegi árfolyam 73 dollár).
4.) Equinix
Az Equinix a Digital Realty Trusthoz hasonlóan adatközpontokat kínál és szintén ügyfelei között tudhatja a Facebookot, de a pénzügyi szolgáltatások terén is rendelkezik ügyfelekkel. A vállalat a legutóbbi negyedévben 25%-os bevételnövekedésről számolt be, miután a cloud computing, a mobil és az adatmenedzsment területeken is egészséges növekedést ért el. A társaság a vártnál jobb eredmény közölt a negyedévre és a menedzsment megemelte az idei évre vonatkozó várakozásait is. Az Equinix részvényei több mint 55%-kal értékelődtek fel idén.
5.) GSV Capital
A cég kockázati tőke alapként működik és magánkézben lévő vállalatokban vásárol tulajdonrészt. 225 ezer darab Facebook részvénnyel rendelkezik, de van tulajdona a Twitterben és a Grouponban is. A vállalat papírjai több mint 30%-kal ugrottak meg idén.
6.) Microsoft
Nem mondhatni, hogy a Microsoft neve különösebben összefonódna a közösségi médiával, de mégis kiveheti részét az amerikai szoftveróriás a közösségépítő cég sikereiből, a társaság ugyanis 2007-ben 1,6%-os részesedést vásárolt a Facebookban 240 millió dollárért, amivel akkor 15 milliárd dollárra értékelte a társaságot. Azóta a Facebook értéke a többszörösére emelkedhetett, az elsődleges részvénykibocsátást követően a piaci kapitalizációja megközelítheti a 100 milliárd dollárt. A tervek szerint a Microsoft 6,56 millió darab Facebook-részvényt ad el az IPO során, amivel 206 millió dollárt kereshet, ha a megcélzott ársáv közepén kerül sor a kibocsátásra. Ezzel majdnem megtérül a befektetése úgy, hogy még 26 millió részvénye marad is.
7.) Goldman Sachs
A Goldman Sachs 65,9 millió darab Facebook-részvénnyel rendelkezik, amelyből 13,2 millió darabot tervez értékesíteni. Ennek értéke a sávközéppel számolva 415 millió dollár lehet. A társaság 2011 elején 450 millió dollárért vásárolt részesedést a vállalatban, így a cégnél ugyanaz a szituáció áll fenn, mint a Microsoft esetén, vagyis befektetése majdnem teljesen megtérül, miközben bőven maradnak még Facebook-részvényei.
8.) LinkedIn
A LinkedIn volt az első a nagy közösségépítő oldalak között, amely tőzsdére ment és a 45 dolláros kibocsátási árhoz képest az első napon már 122 dollárt is értek a részvények. A vállalat a szektor nyereséges vállalatai közé tartozik, a cég nemrég tette közzé erős negyedéves gyorsjelentését. A cég nem verseng közvetlenül a Facebookal, hiszen inkább az üzleti kapcsolatok kiépítésére fókuszál.
9.) RenRen
A Facebook 900 millió felhasználóval rendlelkezik, viszont Kínában nem érhető el, ennek köszönheti sikereit a RenRen, amit a "kínai Facebookként" is emlegetnek. A vállalat részvényei idén 80%-kal drágultak idén.
10.) Jive Software
A "vállalati Facebookként" számon tartott Jive Software árfolyama több mint 40%-ot emelkedett idén, de a közelmúltban jelentősebb korrekción esett át az árfolyam egy negatív elemzésre reagálva, ami megkérdőjelezi a fundamentális sztorit és a magas értékeltségi szint jogosságát.
Forrás : www.portfolio.hu
Akár vissza is veheti az unió azokat a pénzeket, amelyek felhasználását vizsgálja az Európai Bizottság Csalásellenes Hivatala (OLAF).
Akár vissza is veheti az unió azokat a pénzeket, amelyek felhasználását vizsgálja az Európai Bizottság Csalásellenes Hivatala (OLAF). Mint azt a hvg.hu megírta, ez a hivatal vizsgálódott múlt héten a Simicska Lajos, volt Fidesz-pénztárnok, nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Közgépnél.
Bárki súghat
Az OLAF-nál bárki tehet bejelentést, aki uniós források felhasználása kapcsán csalásról szerez tudomást. A hivatal bizalmasan kezeli a bejelentő adatait, így az sem tudható, ki "nyomta fel" a Közgépet. Bár a Demokratikus Koalíció állítja, hogy ők voltak.
Folyamatban lévő ügyről nem ad felvilágosítást az OLAF, így nem tudható, pontosan melyik projekt, vagy projektek keltették fel a szervezet gyanúját. A Közgép az utóbbi években, a Magyar Narancs számításai szerint, mintegy 200 milliárd forintnyi megbízást nyert el az államtól. Ezek jelentős része uniós forrás bevonásával, tehát közpénzből, az európai adófizetők pénzéből valósul meg.
Jobb, ha magunkat ellenőrizzük
Abban az esetben, ha az OLAF csalást állapít meg, javaslatot tehet az uniós támogatás visszavételére, azaz egyből Brüsszelbe utalására. Ha azonban egy nemzeti hatóság bukkan csalásra az EU-s források felhasználásánál, nem feltétlenül kell veszni hagyni a pénzt, az adott állam újra nekifuthat tisztességesen elkölteni azt.
A hvg.hu információi szerint egy másik, fideszes kötődésű cégnél is jártak az OLAF emberei, de hogy pontosan mit kerestek a "közbeszerzési és jogi tanácsokat" szolgáltató Provitál Zrt.-nél, egyelőre nem tudni.
Forrás: Hír24
Megdöbbentek a hazai mobilszolgáltatók az „újabb különadó" miatt. Szerintük az ország visszafejlődéséhez vezet, ha rájuk hárul az eredetileg a fogyasztókra tervezett percadó.
A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone hétfőn közös sajtóközleményben adott hangot megdöbbenésének a szektort sújtó "újabb különadó" miatt. Nem értik, hogy lett a fogyasztókra kitalált adóból hirtelen a szolgáltatókra kimért közteher. Arra kérik a kormányt, vonja vissza a távközlési adóról szóló jelenlegi törvényjavaslatot, és az egyeztetések után egy új, fenntartható javaslatot nyújtson be.
Az eredetileg a fogyasztókra tervezett adó kivetését végül a szolgáltatókra hárította a kormány, így mi megúszhatjuk a tíz perc feletti telefonálások után elinduló kétforintos percadót. A júliusban életbe lépő intézkedés a szolgáltatók szerint ugyanakkor a fogyasztókat is hátrányosan érinti majd, hiszen jelentősen visszaveti a távközlés fejlődését, melyet már így is jelentős terhek sújtanak az uniós átlagnál magasabb frekvencia- és koncessziós díj, a 27 százalékos áfa és a nagyvállalatokat sújtó különadó formájában.
A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közös közleményükben megjegyzik: az elmúlt hónapokban a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére, ennek ellenére most, rövid határidővel gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit, és csak a távközlési társaságokat sújtja. Ráadásul az eredeti tervekhez képest alapjaiban változtatta meg az általa az Országgyűlésnek beterjesztett távközlési adóról szóló törvényjavaslatot a kabinet, hogy az végül a fogyasztó helyett kizárólag a szolgáltatókat sújtsa.
A távközlési cégek hangsúlyozzák, megértik az ország és a költségvetés nehéz helyzetét, de nem tartják célravezetőnek egy "újabb különadó" kivetését. A szolgáltatók arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza a törvénytervezetet és iparági egyeztetések segítségével dolgozzon ki az ország versenyképességét nem veszélyeztető, konzisztens és fenntartható javaslatot annak az ígéretnek a szellemében, hogy 2013-tól kivezetik az ágazati különadókat - áll a közleményben.
A kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a Széll Kálmán Terv 2.0-ban lévő intézkedésekhez tartozó javaslatokat, közöttük a távközlési adóról szólót. A 2012. július 1-jétől hatályosuló elképzelések szerint az indított hívások havonta 10 perc adómentességet élveznek. Az ezen felüli időtartamra hívásonként és megkezdett percenként 2 forintot, illetve minden küldött üzenet után is 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak.
Az adó összege havonta a magánszemélyek hívószámáról indított hívások, küldött üzenetek után legfeljebb 700 forint lehet, a nem magánszemély előfizetőhöz, és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén pedig maximum 2.500 forint. A kormány várakozásai szerint a különböző kedvezmények miatt az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétel várható.
A Nemzetgazdasági Minisztérium válasza szerint a 700 és 2.500 forintos maximuma felett további távközlési adófizetési kötelezettség nem terheli a szolgáltatókat.
Forrás: Hír24 / MTI
Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen, a rendszer azonban tovább épül és szépül.
Magyarország kész az Európai Unió előtt is megvédeni a SZÉP-kártya rendszerét. „Ezt a vitát le fogjuk folytatni", és tovább folyik a SZÉP-kártya terjesztése is - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára Hévízen, ám azt már nem részletezte, pontosan mit kifogásol a közösség.
Szatmáry Kristóf a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének közgyűlésén kijelentette: a brüsszeli lépés „inkább dicséret számunkra", ugyanis az volt a cél, hogy a szolgáltatók számára csökkenjen a korábbi igen magas jutalék, és egyszerűsödjön az elfogadói rendszer.
Emlékeztetett rá, hogy nem volt viták nélküli a start, de az április közepi adatok szerint már több mint 500 ezer munkavállaló igényelte a kártyát. Csak szálláshelyre mintegy 6,5 milliárd forintot költenek a kártyabirtokosok, és ez az összeg az év során elérheti a korábban is remélt 20 milliárd forintot.
Cafeteria - újragombolva...
A Széchenyi pihenőkártyát (SZÉP) idén januárban vezette be a kormány, az addig létező üdülési csekket váltotta fel. Lehet vele fizetni a szálláshelyi szolgáltatásokért (kedvezményes adózás mellett évi 225 ezer forintig), a meleg étkezésért (évi 150 ezer forintig), de akár az edzőtermi bérletért vagy más sporttevékenységért is (évi 75 ezer forintig).
Az Európai Bizottság szerint a kártyákról szóló szabályok sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A két legfontosabb kifogás: a SZÉP-kártya egyes feltételei kizárják a vállalkozások bizonyos formáit, így például a külföldi vállalatok hazai fióktelepeit, valamint a kártyakibocsátónak banki háttérrel kell rendelkeznie - írja az index.
Érdekli, hol tart a Magyarország-Európai Unió csörte? Mi a helyzet a korábbi kötelezettségi eljárásokkal? Ha igen, erre menjen tovább!
Forrás: MTI
Ha sokat vagy nagy haszonnal üzletel valaki az interneten, jobb, ha bevallja az szja-nyomtatványban. Az adózási szabályok szerint ugyanis a webes aukciós oldalakon való kereskedés is lehet üzletszerű, szóval adóköteles. Ezt neki is állt vizsgálni a NAV.
Ha némi pénzért megválnánk a régi szekrénysortól, eladnánk a több száz darabos DVD-gyűjteményünket vagy a régi gyerekruhákat, akkor kézenfekvő megoldásként az apróhirdetés vagy valamelyik internetes aukciós portál jut eszünkbe. Ám oda kell figyelni: ha sok a bevétel, gyakran és rendszeresen árulunk igencsak hasonló dolgokat, akkor könnyen egy adóellenőrzés kellős közepén találhatjuk magunkat.
Az internetes aukciós oldalakon vagy apróhirdetés segítségével árult tárgyak után bizonyos esetekben adózni kell. Az adóhivatal a honlapján azt írja: az internetes értékesítésből származó látens jövedelmek elértek egy olyan „kritikus tömeget”, amelyen túl a hatályos szabályozás már nem volt adekvát a jelenség társadalmi súlyával, jelentőségével. Emellett természetesen megjelentek a lehetőséget visszaélésszerűen kihasználók, akik az ilyen értékesítéssel jelentős jövedelmeket vontak ki az adózás alól.
Fotó: Kummer János
Adómentesség évi 600 ezerig jár
Három esetben figyelhet ránk fel az adóhivatal: ha az aukcióból vagy hirdetésből ítélve nagy lehet a bevételünk vagy hasznunk, ha gyaníthatóan üzletszerűen végezzük a kereskedést, vagy ha sok hasonló terméket értékesítettünk.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lapunknak azt mondta: ha valakinek a bevétele 600 ezer forintnál több, vagy pedig 200 ezer forintnál több a kereskedésen szerzett jövedelme, akkor bizony be kell vallania az szja-bevalláskor ezeket a pénzeket, és rendesen befizetni a személyi jövedelemadót utána.
Ám az összeghatárokon kívül más tényezők miatt is vizsgálódhat (és esetleg utólag megállapíthat adóelmaradást) a hivatal. Linczmayer Szilvia adószakmai szóvivőt arról kérdeztük, hogyan járnak el az apróhirdetések vagy aukciós felhívások értékelésénél, s milyen tranzakcióknak milyen terhei vannak.
Alább közöljük a Hír24 tippjeit arra, miként érdemes ingóságaink értékesítését és az ebből származó jövedelem bevallását intézni, ha nem üzletszerűen értékesítünk kisebb-nagyobb használati tárgyakat. (Az üzletszerű értékesítés persze nem tilos. Ám az adóterhe jóval magasabb: áfát és egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, és ehhez adószámot is ki kell váltani.)
Mindenről gyűjtsünk számlát!
Az adóhivatal alapvetően a jövedelmet szeretné megadóztatni, ám ennek mértékét elég nehéz megítélni. Általánosságban egy terméket kevesebbért tudunk eladni, mint amennyit újkorában fizettünk érte (kivéve, ha értékes gyűjteményről, műalkotásról van szó), így nem lenne adóköteles az értékesítés, csak ha a 600 ezres bevételi plafonba ütközünk.
Ám a pontos elszámoláshoz tudnunk kell bizonyítani, hogy mennyiért is vettük eredetileg az eladott ingóságot. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, (mert például. örököltük vagy 10 éve vettük, s a nyugta már nincs meg akkor az értékesítés összegének a negyede a tiszta jövedelmünk. (Ez csak ingó értékesítésnél igaz, ha üzletszerű, akkor önálló tevékenységből származó jövedelem, s ez a kedvező szabály nem alkalmazható.) Tehát ha valaki 1000 forintért adott el egy könyvet, akkor abból 250 forintot kell jövedelemként bevallani (ha elérjük a bevallási kötelezettség korlátját az év során).
Ha valaki 2000 forintért vásárolt egy könyvet, és busás haszonnal 10000-ért el tudja sózni, akkor a jövedelme az adószabályok értelmében 8000 forint, tehát azután kell a 16 százalékot (1280 forintot) kifizetni adóként. Ha nincs meg a számla, akkor a jövedelem az adószabályok miatt 2500 forint, az adó pedig 400 forint.
Így lehet elkerülni az üzletszerűséget
Nézzünk egy tipikus esetet: valaki megszorul anyagilag, és pénzzé akarja tenni az értékes könyvtárát, bútorait; vagy örökölt, és nincs szüksége a drága holmijaira. Ilyenkor egyrészt érdemes arra ügyelni, hogy lehetőleg ne egy adóévre essen 600 ezer forintnál több bevétel. Ha mégis e fölötti bevételre teszünk szert, akkor be kell vallani.
Ilyen nagy összegnél már arra is ügyelni kell, hogy egy esetleges vizsgálat esetén bizonyítani tudjuk, hogy nem üzletszerű tevékenységről van szó. Jó, ha bizonyítani tudjuk, hogy nem vásároltuk az általunk árult dolgokat, hanem kaptuk vagy örököltük. Azt is nézik a revizorok, vajon ugyanolyan cikkekből adunk-e el sokat.
|
Titkos kereskedők |
|
Ha felmerül a gyanú, hogy valójában az eladó nem is egy mezei magánszemély, aki a megunt DVD-it próbálja meg eladni, hanem egy „boltot” üzemeltet a weben, akkor hiába érvel azzal, hogy „nem üzletben árusítok, ezért nem is lehet üzletszerű”. Mert ez nem attól függ, mégis sokan így akarnak kibújni az adó megfizetése alól. Az e-kereskedelemre ugyanolyan adótörvények vonatkoznak, mint a „valódi” boltokra. Például volt egy sárvári nő, aki a Vaterán árult új cipőket, minden méretben lehetett tőle rendelni – ő lebukott, hiszen virtuális cipőboltot üzemeltetett. Egy másik érdekes esetről is mesélt Linczmayer Szilvia: volt egy személy, aki egy év alatt több mint ezer Kinder-tojás figurát árverezett el sikeresen. Az adóhivatal 3 millió forint szja-t állapított meg. Ezeket a figurákat megvásárolta, majd továbbadta. Talált a NAV egy játékkereskedőt is, aki jóval a boltok árai alatt kínálta a portékáját, és így egy év alatt 9 millió forintos bevételt könyvelhetett el. Az eladó azzal védekezett, hogy ezek használt játékok voltak, csak ő, hogy drágábban adhassa, újként tüntette fel, ám az ausztriai és németországi bankkártyás fizetései (ott vette meg a termékeket játéknagykerekben kedvezményes áron) épp az ellenkezőjét bizonyítottá |
Ha nem tudjuk megvédeni az álláspontunkat, akkor jó nagy adóelmaradást kell törlesztenünk: a bevallott szja-n túl egészségügyi hozzájárulást és áfát is kell(ett volna) fizetnünk. Ez alól csak az kivétel, ha ugyan üzletszerű a tevékenységünk, ám az összeghatár alatt marad. Ha például valaki úgy gondolja, hogy jó üzlet a babakocsi, és ezért vásárol ötszázat Kínából, ám csak hármat ad el (és ezzel nem haladja meg a 600 ezer forintot a bevétele), akkor csak az áfát kell megfizetnie.
Próbavásárlással csapnak le az adóellenőrök
Az e-kereskedelem eddig egy olyan terület volt, ahol sokan azt gondolták, hogy meg lehet úszni az adófizetést. Éppen ezért, ezt kiemelten ellenőrzi az adóhatóság idén is, az átlagosnál jóval nagyobb valószínűséggel számíthatnak ellenőrzésre az interneten kereskedők.
A NAV a rendszerességet, az üzletszerűséget vizsgálja, az ellenőrök figyelik az elektronikus kereskedelmet, próbavásárolnak. Nézik a hirdetéseket, és ha valaki gyanúsan gyakran árul, vagy gyanúsan sok termékkel van jelen, akkor számíthat ellenőrzésre. Nem az a cél, hogy a magánszemélyeket megsarcolja a NAV – tette hozzá Linczmayer Szilvia.
Ha úgy találja az adóhivatal, hogy rendszeres, üzletszerű a magánszemély kereskedése, akkor az adóhatósági határozattal szemben számos jogorvoslati lehetősége van. A bírósági út is nyitva áll, azonban eddig még egyetlen adózónak sem sikerült bizonyítania például azt, hogy az ő értékesítése ne üzletszerű lett volna – mondta Linczmayer Szilvia.
|
Eladhatom, amit én csinálok? |
|
Speciális esetnek számít, ha valaki saját kezűleg gyártott termékeket árul apróhirdetéseken vagy e-piacokon keresztül. Ez ugyanis önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, nem ingó értékesítésből származónak. Ezt a tevékenységet akár szimpla adóazonosító jellel is lehet végezni. Ám ha biznisszé kezd válni – tehát üzletszerű – akkor az áfatörvény miatt adószámot kell kiváltani és áfát fizetni. Linczmayer Szilvia szerint ilyenkor érdemes alanyi adómentességet kérni, és ha nem éri el az évi ötmillió forintot a bevétel, akkor áfamentes lehet a tevékenység (és erre is vonatkozik a 600 ezres bevételi határ). |
Nem tudjuk, mennyit kaszál az állam
Arról nincs adata az adóhatóságnak, hogy mekkora bevételt jelent az államnak a magánszemélyek kereskedelméből befolyó adó.
A Hír24 megkereste a Vatera és a TeszVesz üzemeltetőjét, az Allegroup.hu Kft.-t, ám ők nem kívántak nyilatkozni a forgalmukról, illetve az ellenőrzésekről sem mondták el a véleményüket. Az e-beszamolo.hu adatai alapján az Allegroup.hu Kft. bevétele 1,6 milliárd forint volt a 2010-es üzleti évben, majdnem 600 millió forinttal több, mint egy évvel korábban. Az adózás utáni eredménye 74,9 millió forint volt.
Forrás : FN24
A bankok fogják fizetni a tranzakciós illetéket, de a cégeknek kötelező lesz utalni 5 millió forint felett. Nem lesz plafon.
Nem lett nagy meglepetés a Széll Kálmán 2.0 tervben szereplő adók részleteit illetően: a kormány kivezetné a multicégeket sújtó válságadókat, s helyettük vezet be három forgalmi jellegű adót, amelyet szintén a társaságokkal igyekszik megfizettetni.
Legalábbis ez áll a kabinet javaslatában, amelyről a parlament dönt majd.
Fotó: Kummer János
A tranzakciós adó
A tranzakciós illeték egy ezrelék lesz, s 130 milliárd forint bevételt vár tőle a kormány. Felmentést kap befizetése alól a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár. A magánszemélyeknek saját számláik közötti utalásért nem kell majd illetéket fizetniük.
A vállalatok 5 millió forint feletti kifizetéseire viszont kötelezővé teszik majd a banki utalást. A készpénzkifizetések megadóztatásáról nem beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
A kormányülésen végül is elvetették a pénzügyi tranzakciós illetéknél az összegszerű határokat, tehát egyelőre nem lesz sem maximum adóteher, sem kisebb adókulcs a nagy tranzakciókra. "Minden korlát kiszámíthatatlan irányba vitte volna a dolgokat" - fogalmazott a miniszter.
Mobilcégek fizetik csak a telefonadót
A telefonadót a három mobilcég fogja befizetni (illetve négy, ha elindul az állami szolgáltató is). Az egy előfizetőre eső első tíz perc ingyenes egy hónapban, a fölött 2 forint lesz percenként az adó. A cégek korlátozottan terhelhetik tovább az adót az ügyfeleikre: a magánszemélyek esetében 700 forint a maximum, a cégek, vállalkozások esetében 2500 forintos korlát lesz.
Ebben az évben 30 milliárd, jövőre 50-60 milliárd forint költségvetési bevételre számítanak a júliustól hatályos új adónemből. Először augusztusban kell majd megfizetni, s a Giró-Szász András kormányszóvivő szerint egy átlagos előfizető számlája után 300 forint adót fizet majd be a cég - vagy a magánszemély.
Az ügyfelek terhei
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, szerinte a pénzintézetek és a távközlési cégek megpróbálják majd átterhelni az ügyfeleikre az adót, de azt történik majd, ami a baleseti adónál: nem fog sikerülni. "Nagy a verseny, és technikailag is nehéz megoldani" - véli a miniszter.
Mint a szavaiból kiderült, a továbbterhelési korlátok csak a számlán adóként szereplő tételekre vonatkoznak. Hogy mi történik akkor, ha egy távközlési szolgáltató eléri a kormányjavaslatban szereplő korlátokat? "Valakinek le kell nyelnie a különbözetet" - válaszolta a kérdésre Matolcsy.
A biztosítási adóról keveset beszélt a miniszter, ám az ideinél 15 milliárd forinttal több bevételt vár ettől.
Adó-egyenleg
A kormány szerdai döntései nyomán 6 adónem tűnik el, 3 pedig érkezik, így jövőre összesen 51 címen kell majd közterhet fizetni.
A vállalatok nyereségét terhelő társasági adó háromkulcsos lesz: a már létező 10 százalékos kisvállalkozói kulcs és az általános 19 százalékos kulcs mellett az energia- és közműcégeknek 2013-tól a profitjuk 30 százalékát kell az államkasszába befizetniük e címen. Ráadásul a kisvállalkozók számára egyszerűsített adózás készül, amely a miniszter szerint "jóval kisebb terhelést" jelent majd a cégeknek.
Az új adókulcs a Napi Gazdaság szerint sokkolta a pénzügyi befektetőket, akiket meglepett a vélhetően a Molt is érintő új adónem. "A BÉT-en ez azonnali mélyrepülést indított a Mol árfolyamában, az olajpapír 5 százalékos mínusznál, 16 ezer forinton áll. A piacot sokkszerűen érte a bejelentés, hiszen semmi nem utalt arra, hogy az NGM-nek ilyen tervei lennének" - írja a portál.
A kereskedelmi szektort sújtó krízisadó viszont, úgy tűnik, valóban megszűnik: "nem célunk a fogyasztás csökkentése" - fogalmazott a miniszter.
"Minket fog követni Európa"
Matolcsy szerint a kormányjavaslattal lezárul az államháztartás szerkezetének az átalakítása és a költségvetés konszolidációja, ami "nagyon nagy dolog lesz." Azt ígérte, innentől kezdve nem vezetnek be új forgalmi, fogyasztási, jövedéki típusú adót, s ez teremtheti majd meg az alapot a jövedelemadók csökkentésére.
"Sorozatosan keresnek minket különböző uniós tagállamokból, hogy az izgalmas új megoldásaink felől érdeklődjenek" - fogalmazott a miniszter. Szerinte az új adókkal Magyarország megtalálta a megoldást arra, miként lehet a deficitet megszorítások helyett más módon növelni.
Ezért nem hal bele a gazdaság a bankok terhelésébe
A tervezettel kapcsolatban felmerülő kérdések közül talán a legkomolyabb az, hogyan reagál majd a bankszektor arra: jövőre nemcsak a bankadó fele, hanem a tranzakciós illeték egy része is csökkenti majd profitjukat. Matolcsy szerint 2012 a magyar gazdaság legnehezebb éve lesz, s a kilábalásban kulcs lehet a hitelezés beindítása.
Úgy véli, idén mintegy 3 ezer milliárd forinttal kevesebb pénzt forgatnak majd a bankok, mint tavaly. Ezt részben azzal igyekszik a kormány ellensúlyozni, hogy a bankok számára a hitelezés bővítését leírhatóvá teszik a bankadóból. A miniszter arra számít, hogy az ösztönző révén akár el is olvadhat a bankadóból jövőre várt 60 milliárd forint - ám ezt elfogadhatónak tartja.
Emellett az Eximbank és a Mehib a 2000 exportáló vállalkozás számára biztosít majd állami garanciával összekapcsolt forrásokat már ez év második felétől. "Ezzel is igyekszünk kiegyensúlyozni a bankrendszerből kivont forrásokat" - magyarázta.
Forrás : Hír24
A szélsőséges pártok meghódították a fiatalokat. A külügyminiszter halkan beszélt és a pápától is idézett.
A külügyminiszter döbbenetesnek nevezte a görög választások eredményét, ahol a kommunista és a neonáci pártok szerezték meg a voksok 15 százalékát. Az Alpbach Nyári Egyetem beharangozó rendezvényén Martonyi János megjegyezte, bár 1945 és 2012 nehezen hasonlítható össze, de jelenleg is sorsfordító időket élünk. "Újabb következő 50-60 éve kezdődik most Európában, egy új korszak" - mondta a külügyminiszter, aki végig halkan és visszafogottan beszélt.
Az egyik legfontosabb kérdésnek a külügyminiszter azt nevezte, miért vannak a fiatalok túlképviselve a szélsőséges politikai pártokban és miért keresik a rendszerből kivezető utakat. Hozátette, szerinte annyiból érthető a fiatalokra vonatkozó új tendencia, hogy nincsen amiért fontos lehetne számukra a jelenlegi pártpolitika, hiszen okoskodó szakértők és politikusok között kell választaniuk - mondta a politikus.
Kifejtette ugyanakkor, hogy Európának ma eszmékre van szüksége, itt pedig XVI. Benedek pápát idézte: "Európa mintha búcsút mondana a történelmének, mintha kivonulnánk az eszmék világából". Martonyi különösen fontosnak nevezte, hogy nem ellenségképre és ellenségekre van ma szükség, hanem a visszatérésre az eszmékhez és az indentitáshoz, "ez pedig a fiatalok nélkül nem fog menni".
Forrás : Hír24
A hitelek több mint felénél közel annyi a devizában jegyzett tartozás, mint a fedezetül szolgáló ingatlan értéke. Pokoli nehéz egy ilyen csapdából kimászni.
Gáborék hét éve vettek új házat, ami akkor 26 millió forintba került. Négy gyermekük van, a házban nappali plusz négy szoba. Nagy, de nem luxus. Húszmilliós hitelt vettek fel, először forintban, de később svájci frankra váltottak, 165 forintos árfolyamnál.
A felesége még otthon volt a gyerekekkel, amikor a hitelt felvették. Gábor kifejezetten jól keresett, a havi 130 ezer forintos törlesztőrészlet nem okozott gondot nekik. Mostanában havi 220 ezer forintot kellene csengetniük, ami már elég nehezen megy. Pedig nem keresnek rosszul, de ez a bevételeik több mint harmada.
Az eddigi állami adósságkönnyítő programokba vagy nem fértek bele, vagy úgy érezték, hogy nem lenne kedvező a számukra a részvétel. Tavaly év elején nagyon elúsztak a tartozással, akkor már a végrehajtás is ott lebegett a fejük felett. Ekkor a bankkal annyiban sikerült egyezkedniük, hogy kitolják a futamidőt. Ezzel csökkent le a havi törlesztőrészletük a mostani 220 ezer körüli összegre. 29 év múlva jár le a tartozásuk. Már ha tudják fizetni a részleteket. Akkor 65 évesek lesznek.
Fotó: Kummer János
Amikor a ház értéke már nem elég
Ma ott tartanak, hogy a ház értéke kb. 34 millió forint lehet (2007-ben, a svájcifrank-hitel felvételekor 36 millióra értékelték), bár valószínűleg eladni nem tudnák ennyiért, legfeljebb 30 millióért. A tartozásuk pedig az eredeti 20 millió helyett 35 millió körül van. Gondolkoztak rajta, hogy esetleg eladnák a házat, de így semmi értelme, hiszen kevesebbet kapnának érte, mint amennyi a tartozásuk.
Nincsenek ezzel egyedül. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) ugyan arról nincsenek adatai, hogy hány devizaadósnál magasabb a tartozás összege, mint a fedezetül szolgáló ingatlané. Viszont arról vannak, hogy hány olyan devizahitel van, ahol a tartozás összege több, mint az ingatlan értékének 90 százaléka. Brutális adat következik: a tartozásállomány több mint a fele ilyen.
Nekik nem volt segítség
Az is érdekes, hogy a végtörlesztéssel mely tartományokban csökkent a hitelállomány. Ahol 50 százalék alatt volt a tartozás összege az ingatlan értékéhez képes, ott az utolsó negyedévben (a végtörlesztés időszakában) legalább 30 százalékkal csökkent a hitelállomány. E fölötti aránynál már csak 15-25 százalékos volt a nyilvántartott hitelérték csökkenése. Ahol viszont a tartozás összege több volt, mint az ingatlan fedezeti értékének 90 százaléka, ott nemhogy csökkent volna, hanem 5 százalékkal még nőtt is a tavalyi utolsó évben a hitelállomány értéke. Vagyis úgy tűnik, akik ebben a cipőben járnak, azok számára nemigen jelentett megoldást a végtörlesztés (sem a tavalyi árfolyamgát).
Miért úsztak el?
A négygyerekes családnál a feleség úgy véli: ha nem nőtt volna meg 70 százalékkal a törlesztőrészletük, akkor nem lennének nagy bajban. A férj szerint viszont a törlesztőrészletek növekedése csak járulékos probléma. Inkább az a gond, hogy két-három éve jócskán csökkentek a család bevételei. Elsősorban Gábor fizetése. Leépítették ugyanis, és az új helyén már csak a korábbinál jóval kevesebb bért kínáltak neki. Közben Mária is elment dolgozni, de még így is (és a családi kedvezményt is beleszámítva, amit teljes mértékben ki tudnak használni) kevesebb jövedelmük van, mint 2007-ben.
Az árfolyamgát-programban nem tudnak részt venni (mert a tartozásuk több mint 20 millió forint). Pedig Gábor szerint ez segíthetne rajtuk: az öt éven, amíg mérséklődne a törlesztőrészlet, fellélegezhetnének.
A végtörlesztésben pedig nem akartak részt venni, mert Gábor szerint a kiváltó (a devizahitelnél magasabb kamatú) forinthitellel biztosan rosszabbul jártak volna, mint a meglévő devizahitellel. És nekik a teljes végtörlesztést hitelből kellett volna megoldani. (A számítások nem feltétlenül támasztják alá, hogy rosszabbul jártak volna.)
S persze a forintosítási program sem jöhet nekik szóba, mert ugyan van elmaradásuk, de nem áll fenn tavaly szeptember óta a folyamatos 90 napon túli tartozás. És a ház értéke miatt ebbe a programba sem férnek bele. De Gábor szerint ha forintosíthatnának, és ezzel együtt elengednék a tartozásuk negyedét, akkor sem biztos, hogy jól járnának a kiváltó forinthitellel. Gábor itt megint a magas forintkamattól tartana. Persze, kérdés, a következő 30 évben hogyan alakulnak a forintkamatok, na és a svájci frank árfolyama és kamata.
Csapdahelyzetben
Az új árfolyamgáttal az MNB szerint a teljesítő hitelesek 90 százaléka élni fog. A forintosítást viszont, úgy vélik, legfeljebb a nem teljesítő hitelesek 20 százaléka veszi majd igénybe. S aki él a forintosítás lehetőségével, azok közül is legfeljebb az adósok fele fogja tudni fizetni a tartozását. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ennél sokkal optimistább, szerintük a devizahitelesek 90 százalékán segítenek az állami programok.
Arra nincs külön becslés, hogy ahol a tartozás összege közelíti vagy meghaladja az ingatlan értékét, ott mennyire lehet segítség a két központi program. De a négygyerekes család példájából kiindulva erősen kérdéses, hogy van-e segítség, ha az ingatlan értékét meghaladja a banki követelés.
Adósrabszolgák
Gáboréknál másfél éve merült fel a végrehajtás veszélye, de a futamidő meghosszabbításával ismét tudnak törleszteni. Akik viszont nem tudnak fizetni, azoknak egyre hízik a megemelt késedelmi kamattal is növelt tartozásuk. A moratórium miatt nem lakoltatták ki őket, ez jó. De mivel közben megtöbbszöröződött a tartozásuk, még reménytelenebb helyzetbe kerültek.
A Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének adatai szerint csaknem 150 ezer ilyen „adósrabszolgát” gyártott a jogalkotó azzal, hogy az adósság emelkedésének kezelésével nem foglalkozott. Ők azok, akik még az ingatlanuk elvesztése után is életük végéig fizethetnek. Sőt, még az örököseik is, hacsak nem tudják véletlenül, hogy az örökséget vissza lehet utasítani.
Az egyesület szerint úgy lehetne feloldani ezt a csapdahelyzetet, hogy törvényileg ki kellene mondani: a tartozás összege nem haladhatja meg az ingatlan értékét. Kérdés, van-e erre esély. Az egyesület úgy véli, megoldás hiányában perek indulhatnak az állam ellen.
Szerző : T.Sz.Zs.
Forrás : Hír24
A percalapú megoldás továbbra is érvényben marad, viszont az első 10 percnyi beszélgetés adómentes lesz.
Hatalmas hullámokat vert pár héttel ezelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium által tervezett telefonadó, ami minden belföldi vezetékes és mobilhívást terhelne. A korábbi híresztelésekkel szemben az internetforgalmat nem sújtják ezek a terhek, a telefonadót pedig perc alapon kellene fizetnünk.
Az MTI tegnapi információi szerint a kormány ragaszkodik az új adó július elsejei bevezetéséhez, bár a szolgáltatók vehemensen ellenkeznek az intézkedés ellen. Tegnap közös közleményben fejtette ki a három hazai operátor, hogy a perc alapú adó nem hozná azt a bevételt a költségvetésnek, amit várnak tőle, mert az emberek változtatni fognak telefonálási szokásaikon. A vállalatok szerint az adó nagy terhet róna az előfizetőkre, és a vállalatokra egyaránt. Természetesen a szolgáltatóknak is nőni fog a költségük, mivel az adót nekik kell beszedniük, amihez fejlesztéseket kell eszközölniük a számlázási és informatikai rendszerükben.
A telefonadóról eddig annyit lehet tudni, hogy továbbra is percalapú lesz (2 Ft/perc), az első 10 percnyi beszélgetés pedig mentesülne a teher alól. Kiderült, hogy maximalizálják az egy hónapban, telefonadóként beszedhető összeget, ami magánszemélyeknél 700, vállalkozásoknál 2500 forint lenne. A kritikák szerint ez sem lesz igazságos megoldás, hiszen ugyanannyit fizet, aki havonta keveset és az is, aki rengeteget telefonál egy hónapban.
Számításaink szerint a kezdeti adómentes 10 percet is figyelembe véve 360 percet kell egy hónapban telefonálni ahhoz egy hónapban, hogy elérjük a 700 forintos maximumot. Ez egy átlagembernél meglehetősen nehezen érhető el, de még egy céges mobilon is ritkán beszélhetnek ennyit. Egyedül a kifejezetten telefonálásból élő (call centerek, tele marketinggel és piackutatással foglalkozó) cégek örülhetnek az adó mértékének maximalizálása miatt.
Forrás : www.technet.hu
Szerző : Horváth Balázs
Történet arról, amikor valaki becsülettel kifizeti a tartozását, a banknak azonban ez nem üzlet.
Frigyesi Sándor Frigyes és családja 2008-ban 20 millió hitelt vett fel. Akkoriban sokan választották az olcsónak tűnő svájcifrank-alapú jelzáloghitelt. A Frigyesi család először csak 10, esetleg 12 milliót szeretett volna, de meggyőzték őket, hogy olyan olcsó most a pénz, hogy simán elfér egy húszas is a családi kasszában.
„...majdcsak egyszer abbahagyja”
Azt terveztük, hogy amint eladjuk a családi házunkat Pécelen, azonnal törlesztjük a kölcsönt. Alig telt el két hónap, 2008 szeptemberében a házat eladtuk és ki akartuk fizetni a svájcifrank-alapú tartozásunkat, ám nem engedték - mondja Sándor. A férfi hosszas levelezésbe kezdett a bankkal. Természetesen e-mailben. „Az UCB Ingatlanhitel Zrt. mindent kitalált, amiért nem lehet előtörleszteni. Közben a havi fizetnivalók megugrottak, ahogy az árfolyam a kezdeti 150 forintról emelkedni kezdett. Hiába telefonáltunk és leveleztünk velük.” A hosszas levelezésbe azonban egy kisebb hiba csúszott. Az egyik ügyintéző ugyanis „Dondesz” kollégának akart beszámolni a történtekről a maga sajátos stílusában, de véletlenül Frigyesi úrnak küldte el a levelet ezzel a magyarázattal: "Szevasz Dondesz! A kis f...kalap azt hiszi, hogy csak úgy kiugorhat az egészből, majdcsak egyszer abbahagyja.."
Ami sok, az sok
Frigyesi úr érezte, hogy „gellert” kaptak az események. Ő csak szeretett volna kifizetni egy 20 milliós hitelt. Egyben, barátsággal. Eddig azt hitte, hogy csak kicsit nehézkes az ügyintézés, de itt egyértelművé vált, hogy a bank nem akarja a pénzét egyben. Persze, jobb üzlet a hosszú lejárat, mint az előtörlesztés a pénzintézetnek. A Frigyesi család azonban döntött. 2010 februárjában befizettek 16,5 millió forintot, annyit, hogy a korábban törlesztett összegekkel a bank visszakapja a kölcsönt.
A hitelfelvételkor kötelezően kötniük kellett egy biztosítást. „Ezt, a bankra engedményezett életbiztosításunkat -, ami maga a tőke visszafizetésének biztosítéka-, mind a mai napig fizetjük és most várjuk ez ügyben is a bíróság döntését.”
Vége!
Aztán írtam egy hivatalos levelet is, amiben felmondtam a szerződést – mondja a háromgyermekes apuka. „Idáig semmilyen választ nem kaptunk az UCB-től, de mivel a befizetett pénzt elfogadták - amit a felmondásunkkal egy időben fizettünk ki -, így szerintünk az érvényes 2010 februárjától. Később persze ők azt mondták, hogy fizessünk még 13,7 millió forintot kamat és egyéb költség címén. Ekkor fordultunk ügyvédhez és bírósághoz.”
Még 7 millió
Dr. Berecz Zsolt a család ügyvédje azt mondja, hogy formai, illetve tartalmi hibák miatt a kölcsönszerződést semmisnek tekintik, és ezért az eredeti állapot helyreállítását kezdeményezik. Az első tárgyalás idén április végén volt. Majd 2 évvel a történtek után. Akkor a pénzintézet képviselői el sem jöttek a bíróságra. Előtte egy héttel azonban tárgyaltak az ügyvéddel és azt mondták, ha a család becsenget a pénztárba 7 milliót, akkor lezártnak tekintik a dolgot. Az e-mailről szó sem esett.
Fotó: Northfoto
Legyen vége
A napokban a második tárgyalásra már mindenki elment. Most azonban a bíróság kért még iratokat a felektől, hogy tisztábban lássa a helyzetet. Frigyesi Sándor Frigyes azt mondja, ő szeretne nagyon gyorsan pontot tenni az ügy végére, mert most van egy háza, ami ugyan az övé, a tartozását rendezte becsülettel, mégis jelzálog van rajta. Vagyis nem tud tőle megszabadulni. A következő tárgyalás június közepén lesz. Remélem, most már gyorsan dönt a bíróság – mondja Frigyesi úr.
Legalább egy bocs
Dr. Berecz Zsolt a napokban találkozik a pénzintézet képviselőivel. „Ha peren kívüli egyezség nem is lesz, abban talán előrébb jutunk, hogy elnézést kérjenek Frigyesi úrtól” – mondja az ügyvéd.
Majdnem három évvel a "Szevasz Dondesz! A kis f...kalap azt hiszi, hogy csak úgy kiugorhat az egészből, majdcsak egyszer abbahagyja.." levél után, talán itt is lenne ennek az ideje.
Válaszra várva...
Többször kerestük az UCB Ingatlanhitel Zrt.-t. A telefonos ügyintéző előbb azt javasolta, hogy egy fél óra várakozás után ismét keressük a sajtóosztályt. Aztán egy másik kolléga felírta az adatainkat és azt ígérte, rövidesen visszahívnak. Ezt később megismételte. Az e-mailt nem mertük megkockáztatni.
Szerző : László Pál
Forrás : Hír24
Ne parázz attól, hogy kilátástalanul sodródsz a devizaadósok tengerében. Csak kapaszkodj bele az új árfolyamrögzítés mentőövébe, és a szárazföld is hamar feltűnik!
(Fotó: Profimedia - Red Dot)
|
||
Bajbajutott devizahiteles vagy? Félre a pánikrohamokkal! Van megoldás a devizaadósság-problémádra, a kulcsszó: új árfolyamrögzítés. Az árfolyamrögzítést akkor kérheted, ha ingatlanra felvett kölcsönöd euróban, svájci frankban vagy japán jenben van nyilvántartva, de a törlesztésed forintban történik, a hitel folyósításkori összege pedig nem haladja meg a 20 millió forintot és nincs 90 napot meghaladó késedelmed és az ingatlan nem áll végrehajtás alatt.
Az állam is besegít !
És miért érdemes belevágnod? Szakértőnk szerint a következő okok miatt mindenképpen: „Az új árfolyamvédelmi program kedvezőbb feltételeket kínál, mint korábbi változata. Ebben ugyanis segítséget kapsz devizaadósként az államtól és a bankoktól, az árfolyamrögzítés időszaka alatt ugyanis 50-50 százalékban átvállalják a törlesztőrészlet rögzített árfolyam feletti kamatrészére eső árfolyamkülönbözetet” – hívja fel a figyelmet Dr. Ferencz Iván, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. vezető jogtanácsosa.
Csábító, nem? Csupán a határidőre figyelj oda, hogy le ne csússz a programról. A devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél 2012 végéig igényelheted, hogy rögzített árfolyamon (svájci frank esetében 180, euró esetében 250, míg japán jen esetében 2,5 forint) – törleszthesd a devizahiteledet, legfeljebb 2017. június végéig.
Ha netán a közszférában dolgozol, további kedvezményeket csíphetsz el az árfolyamrögzítés új rendszeréből. A hitelintézetek első körben ugyanis a közszférában dolgozók kérelmeit bírálják el, de akár egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatásra is jogosult lehetsz.
Gondolkodj előre!
Az árfolyamrögzítést még kedvezőbbé teheted, de akár az esetleges, újabb árfolyamkrízisek ellen is bebiztosíthatod magadat. Nem kell mást tenned, mint az alacsonyabb törlesztésből felszabaduló pluszpénzt befektetned (például lakás-előtakarékossági szerződés megkötésével). „Így az árfolyamrögzítés ideje alatt megspórolt pénzedből jelentős, akár 10 százalékos kamatadó-mentes hozamhoz juthatsz” – hangzik a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. szakértőjének a jó tanácsa. Figyelj azonban arra is, hogy a lakástakarékban megtakarított összeget csak lakáscélra használhatod fel, ez a lakáshitel kiváltásakor (vagyis teljes visszafizetéskor) jól jöhet, azonban a részleteket ebből a megtakarításból később sem tudod fizetni.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával!
Forrás : www.cosmopolitan.hu
Szerző : Farkas Cintia
Továbbra is veszteséges a Motorola
Bár egy ideje már látszik a fény az alagút végén, az amerikai gyártó szénája továbbra sem áll túl jól.
A Motorola nyilvánosságra hozta az idei esztendő első negyedévével foglalkozó jelentését, melyből kiderül, hogy a vállalat a jelzett időszakban mintegy 3,1 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le, és ebből a forgalomból mintegy 2,2 milliárd dollár származik a mobil készülékek eladásából. A Motorola az év első három hónapjában 86 milliós veszteséget termelt - összehasonlításképp az előző negyedévben 80 millió dollár, 2011 hasonló időszakában pedig 81 millió dollár volt a cég vesztesége. A vállalat az első negyedévben összesen 8,9 millió mobiltelefont adott, melyből 5,1 millió példány volt okostelefon.
Emlékezetes, hogy a Motorola tavaly egy 800 fős leépítést jelentett be, melynek kapcsán hosszú távon komoly megtakarításokra számít a cég, viszont első körben csak emiatt mintegy 30 millió dolláros kiadása keletkezett a Motorolának a különböző végkielégítések és egyéb juttatások folyományaként. Folyamatban van továbbá a Motorolának a Google által történő felvásárlása: a Motorola úgy véli, hogy ezt a 12,5 milliárd dolláros ügyletet még az idei esztendő első felében sikerül véglegesíteni.
Forrás : www.technet.hu
A távközlési adó miatt az informatikai rendszert és tarifacsomagokat is át kell alakítaniuk a szolgáltatóknak, ráadásul minderre csupán néhány hetük van.
További kérdés, hogy miképpen kezeljék a másodperc alapú számlázást, vagy a bizonyos díjcsomagok által biztosított ingyenes perceket. Különösen ez utóbbiak esetleges megszűnése lenne fájó pont a vállalati ügyfelek számára, mivel a legtöbb cégnél az alkalmazottak flottán belül ingyen hívják egymást.
Romániában sokkal olcsóbban lehet az OTP Banknál hitelt felvenni, mint egy hazai fiókban. A pénzintézet szerint nem indokolt az összehasonlítás.
Nem egy ember háborodott fel egy képen, amely a Facebookon terjedt. Pedig csak egy első pillantásra ártalmatlan hirdetés szerepel rajta. A jellegzetes zöld-fehér OTP bankos arculati elemek között egy szám áll: 14,05 százalék. Ennyiért kínálja a szomszéd országban a személyi hitelt a bank, fix kamattal.
A csípős megjegyzéseket azért kapta a kép, mert a magyar fiókokban a banki kondíciós lista szerint 30,48 százalékos összköltséggel (thm) lehet személyi hitelt felvenni. Ennél csak bizonyos esetekben lehet kisebb a kamat - ha régi az ügyfél és legalább 300 ezer forintos havi fizetést utaltat a számlájára -, ám akkor is legalább 20 százalékos a teljes hiteldíjmutató.
A fantázián múlik minden
Vajon miért adja ennyivel drágábban anyaországában a hitelt a bank? - kezdtük el ezen járatni az agyunkat, mi lehet az üzleti logika a radikálisan eltérő árazás mögött. Mennyire játszik benne szerepet például a hazai bankadó, a deviza-eladósodottság (ami Romániában is probléma)? Vagy a magyar végtörlesztési-program, amely szintén kivesz a bankok zsebéből? És milyen lehet Romániában a megtakarítási kedv? Esetleg ezen az úton több (és ezáltal olcsóbb) forráshoz jut az ottani OTP-leány?
Arra is kíváncsiak lettünk, hogy ehhez képest hogyan alakult a magyar megtakarítási kedv, s ez mennyiben formálja az eltérő kamatokat. Vagy talán jobb adósok a romániai magánszemélyek, s emiatt ad a bank a szomszédainknak olcsóbb hitelt?
A romániai OTP fiókokban fele annyiért van személyi hitel, mint a magyarokban.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Esetleg a jegybankon múlik? Romániában 5,25 százalék a jegybanki alapkamat, nálunk 7. Nyilván, ennek a különbségnek is szerepe van, de azt gondoltuk, ez önmagában nem indokolja a jóval nagyobb THM-eltérést.
Ráadásul Romániában a lakosságnak díjmentes a számlavezetési díj bármilyen devizanemben, nálunk meg nem. Ez azért arra utal, hogy valami miatt ott olcsóbban adják a banki szolgáltatásokat.
Az OTP válaszai
Kérdéseinket mind feltettük az OTP banknak is, hátha megértjük a titok nyitját.
Hát nem. A bank sajtóosztálya válaszában mindössze annyit írt, hogy a hitelkamatok – bármely más termék árához hasonlóan - piaconként és országonként eltérőek. Hangsúlyozták, a banki termékek árazását számos tényező befolyásolja, mint például: az adott deviza forrásköltségei, a kockázati költségek, a jegybanki alapkamat, a kereslet összetétele, vagy az általános piaci környezet.
Arra is figyelmeztettek, hogy egy-egy THM értéket kiragadni és összehasonlítani az összes áralakító tényező figyelembevételét mellőzve, ráadásul eltérő devizák esetében nem indokolt, mert téves következtetésekhez vezet. S azt is hozzátették: sem az OTP Bank, mint ahogy a térség más bankjai - akár e két konkrét országban - nem alkalmaz minden országra egységes árazást.
Nagy a verseny, szűk a piac
Tavaly az ATV is foglalkozott ezzel a témával. Nekik kicsit bővebb választ adott az OTP. Akkori tájékoztatásuk szerint a kamatkülönbségben szerepet játszik, hogy országonként eltérő a bérek és az árak színvonala, így a szolgáltatások árstruktúrája is jelentősen különböik egymástól. Kitértek arra is, hogy Romániában a piaci helyzet, a szabályozás és az OTP-csoport pozíciója is gyökeresen eltér a magyarországitól. Itt arra utaltak, hogy Romániában jogszabály rögzíti, hogy a magánszemély összes hitelének havi törlesztő-részlete a jövedelmének maximum hány százalékát teheti ki. A román jegybank pedig szigorúan ellenőrzi ennek a betartását.
Az ATV-s anyagból az is kiderül, hogy szomszédainknál jól működik az adósnyilvántartás is, ami mutatja, mekkora hiteleket vettek már fel, és azokat hogyan törlesztik. Ez segíti az egyéni adósságkorlát betartását és megakadályozza, hogy valaki túlságosan eladósodjon. Arra is felhívták a figyelmet akkori válaszukban, hogy Romániában a bankoknak felhatalmazásuk van rá, hogy saját hatáskörben, a hatósági végrehajtókkal azonos jogosultsággal hajtsák be a vissza nem fizetett kötelezettségeket. Emiatt a vissza nem fizetés kockázata sokkal alacsonyabb, mint Magyarországon, állították.
Arra is kitértek, hogy a szigorú szabályozói feltételek miatt szűk a hitelezhető ügyfelek köre, vagyis nagy értük a verseny. Az OTP-nek pedig a fogyasztásihitel-kamat megállapításánál a versenytársak ajánlatát is figyelembe kell vennie.
Rákérdeztünk arra is, vajon ez a korábbi válaszuk mennyire érvényes ma, de erre a levelünkre már nem érkezett válasz.
Ám mielőtt bárki is a határállomáshoz rohanna hitelért, jó tudni: a romániai fiókokban csak azok a (román vagy külföldi állampolgár) magánszemélyek vehetik igénybe a személyi hitelt, akik ott állandó lakhellyel rendelkeznek. Egyszóval ez van: a mi bankuk a mi árunkon adja a mi hitelünket.
Szerző : T.Sz.Zs.
Forrás : Hír24
Tranzakciós illeték, biztosítási adó, távközlési adó, dugódíj - a többi között erre készülhetünk. De a kormány szerint végül minden jó lesz.
A kormány hétfőn elfogadta a Széll Kálmán Terv 2.0 programot, amely az államháztartás pozícióját javító intézkedéseket tartalmazza. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a tervvel Magyarország eleget tesz az EU Tanács ajánlásának. El is küldték Brüsszelbe azon melegében az elkészült dokumentumot.
A szaktárca szerint az első és a második Széll Kálmán Terv hatására teljesíthető lesz 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány és csökken az államadósság. Ezzel az ország még az idén kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Az első Széll Kálmán Terv 550 milliárd forinttal tervezte javítani a költségvetés egyenlegét, ez 83,4 százalékban teljesült. A Széll Kálmán Terv 2.0 előirányzata szerint 2012-ben további 150 milliárddal, majd 2013-ban további mintegy 600 milliárd forinttal (567-665 milliárd forint) javítják a költségvetés egyenlegét.
Mi az ára?
Azt írják, hogy 2013-ban kivezetik a válságadókat és a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelemében felére csökkentik a bankadót. Ám nem lélegezhetnek fel a pénzügyi szervezetek: jön a pénzügyi tranzakciós illeték, ettől a kormány legalább 130 milliárd forint bevételt vár 2013-ban. A mértéke 0,1 százalék lesz, de valószínűleg nem haladja meg tranzakciónként a 30 ezer forintot. Egy másik új adó is beúszott a képbe: az egységes biztosítási adó, amely 15 milliárd pluszt hoz majd.
Nem mindenki jár rosszul:
Megszüntetnek több kis adót, például a gyógyszertár szolidaritási díjat és a katasztrófavédelmi hozzájárulást. Eltörlik a magánszemélyek 98 százalékos különadóját is, amelyet a végkielégítések után kellett fizetni. Ezek összesen mintegy 2 milliárd forint kiesést jelentenek majd az államháztartásnak.
A mikro- és kisvállalkozások adózása egyszerűsödne, és csak a befolyt árbevétel után kellene adózniuk.
A távközlési adóból idén 30 milliárd, jövőre 52 milliárd forintot várnak. 2013-ban indul el az e-útdíj, amely 75 milliárd forintos többletet jelent majd az állam zsebében. A fordított áfa bevezetéséből 2012-ben 10 milliárd forint bevételt vár a kormány, jövőre pedig a másfélszeresét.
A terv szerint 45 milliárd forintot spórol a kormány a költségvetési szervek kiadásainak mérséklésével. A gyógyszerek támogatását is megváltoztatják: ezzel akár 10 milliárd forintot nyerhet a költségvetés az idén, jövőre viszont 40 milliárdra növekszik a gyógyszerek támogatásának megvágásából származó állami megtakarítás.
A tömegközlekedés 10 milliárddal kap kevesebbet, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap büdzséjét pedig 25 milliárddal vágják meg, európai uniós forrásokat átirányítva ide.
Átalakul a szociális rendszer
A szociális, gyermekjóléti rendszert ésszerűsíti a második Széll Kálmán Terv. A kormány kiemelt célja a pénzbeli juttatások rendszerének felülvizsgálata és egyszerűsítése. A normatív (azaz mindenkinek alanyi jogon járó) segélyek mellett létező egyes, egyedi elbírálás alapján járó segélyeket megszüntették (például a lakásfenntartási támogatást), és az állam jelentősen (10 milliárd forinttal) csökkentette az ezekhez való hozzájárulást is. 2013-tól egyetlen krízissegély maradna az önkormányzatok saját hatáskörében.
A kormány szerint túl nagy az állami szerepvállalás a rászorulók ellátásában. A jövőben az állam egyre inkább a hozzátartozókra, a rászoruló gyerekeire hárítaná ezt a felelősséget. Emellett csúszhat a pedagógus életpálya bevezetése is.
Az EU és az IMF várhatóan rábólint
Londoni elemzők szerint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap valószínűleg elfogadja a magyar kormány által hétfőn beterjesztett, Széll Kálmán Terv 2.0-t. A szakértők szerint a programnak vannak végrehajtási kockázatai, de a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez jó eséllyel elégséges lesz.
Van ott még, ahonnan ez jött !
Forrás: Hír24
A Széll Kálmán Terv 2.0 részleteiben is betekintést enged a lassan 10 éves huzavonára visszatekintő elektronikus útdíjfizetési-rendszer (ED) bevezetéséről. Mint írják, a közlekedésben érvényesülnie kell a használó fizet elvnek, amelyből finanszírozhatóvá válna a hazai úthálózat működtetése, és fejlesztése, ami a költségvetési egyensúlyt javítaná.
A jelenleg hatályos, időarányos használati díjas (e-matricás) tarifarendszer nem teszi lehetővé a fenti célok elérését ezért legkésőbb 2013. július 1-jétől bevezetik a használatarányos útdíjfizetést. Ennek nyomán éves szinten plusz 150 milliárd forintot vár a kormányzat. (Az első tört évben 75 milliárdot.)
A kategóriákat tekintve a személygépkocsi tulajdonosoknak a bevezetést követően az első fél évben megmaradna az időarányos fizetés (e-matrica), majd ezt követően önkéntes alapon lehet csatlakozni az e-útdíj rendszerhez. Akiknek azonnal így kell majd fizetni a 3,5 tonna feletti járművekkel közlekedők.
A tervben arról is rendelkeznek, hogy május 31-ig rendezik az eszközök beszerzésével, működtetésével és a tanácsadással kapcsolatos közbeszerzési eljárások megindítását és június 30-ig megszabja melyik szervezet lesz a rendszer felelőse.
Egy kiskaput is hagy a tervezet, miszerint ha az új elektronikus útdíjfizetési rendszer a megadott határidőre nem épülne ki, az e-útdíj bevezetéséig a jelenlegi matricás rendszer érdemi kiterjesztésével is jelentős többletbevétel garantálható. Mi lehet ez?
Azt is közlik, hogy lehet behajtási díj („dugódíj") EU-s forrásból Budapesten, fővárosi forrásbevonással, és arra számítanak ,hogy az ED-vel egyidejűleg 2013. július 1-jétől üzemelhet.
Szerző : D.P.
Forrás : Hir24
Miközben a megváltozott munkaképességűek a megélhetésük miatt aggódnak, az állam mintegy 190 milliárd forintot remél a rokkantnyugdíjrendszer átalakításától.
Pontos összesítés még nincs, de mintegy tízezer rokkant veszítheti el májustól az ellátását – mondta a Hír24 megkeresésére Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke.
A megváltozott munkaképességűek ellátásait átalakító tavalyi törvény szerint március 31-ig kellett jelentkeznie felülvizsgálatra annak, aki tavaly év végéig nem töltötte be az 57. életévét és III. csoportos rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas volt, illetve rendszeres szociális járadékot kapott. Ennek hiányában a 2012-től rehabilitációs ellátássá alakult korábbi járandóságuk májustól megszűnik. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal legfrissebb felmérése szerint a 200 ezer rokkantnyugdíjas közül mintegy tízezren nem jelentkeztek felülvizsgálatra.
Fotó: MTI / Varga György
Hegedűs ezzel kapcsolatban megjegyezte, szerinte az emberek félnek. „Nem az orvosi vizsgálatoktól, hiszen azok eddig is voltak. A kormányzati kommunikáció és a Széll Kálmán Terv is utalt rá, hogy a 200 ezer érintettből 150 ezret vissza akarnak vezetni a munka világába. A rokkantak azonban valószínűleg nyugodtabbak lennének, ha célszámok helyett valóban csak az egészségügyi alkalmasság számítana, már csak azért is, mert nem látják a munka világát" – mondta.
A MEOSZ elnöke egyetért azzal, hogy a megváltozott munkaképességűek közül többnek kellene részt vennie a munkaerőpiacon, ám véleménye szerint ez a törvényjavaslat jelenlegi formájában nem ezt a célt szolgálja. Sőt, szerinte több százezer egészségkárosodott ember elszegényedését okozhatja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló kormányzati törvényjavaslat. „Az új vizsgálati protokoll sokkal szigorúbb a korábbinál, komoly egzisztenciális problémát fog jelenteni a családok számára. Az ellátás összege tulajdonképpen a létminimumra sem elég" – tette hozzá.
A hivatal egyébként már elkezdte a rokkantnyugdíjasok orvosi vizsgálatát. Eddig nyolcezren keresték fel a rendelőket. Sokukról már most megállapították: nem rokkantak, így már rokkantnyugdíjat sem kapnak. "A felülvizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy több mint 2000 esetben nem minősültek megváltozott munkaképességűeknek a felülvizsgálaton a jelentkezők, az ő ellátásuk megszűnik" – mondta április elején Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója.
Nem rokkant az amputált?
Nemcsak a MEOSZ, az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport szerint is igazságtalan a rendszer. A szabályozás extrém, a valóságos munkaképességnek nem megfelelő eredményeket produkál – hívták fel a figyelmet. Például az, akinek az alsó végtagját combközépen amputálják, csak 36 százalékos a károsodása, nem számít megváltozott munkaképességűnek, sőt, mivel 40 százalék alatti a "funkciókárosodása", semmilyen ellátásra sem jogosult. A gerincsérv is komoly betegség, a beteg állapota műtéttel javítható, de soha sem gyógyul meg, a komplex minősítés szerint mégis egészséges. Akár életveszélyes állapotú szívritmuszavarban szenvedőt is munkaképessé nyilvánítanak, de a "műtéti vendégnyílással" vagyis sztómával élők is dolgozhatnak – írja a Népszava.
Mit hisznek, kinő a fülem?
János 15 évvel ezelőtt szenvedett balesetet. Az akkor 32 éves férfira egy szórakozóhely előtt támadt rá egy társaság, és annyira megverték, hogy agykárosodása lett, aminek következtében elveszítette a hallását és az egyensúlyérzékét.
„50 százalékos rokkant vagyok, havi 36 ezer forintot kapok. Ugyan a baleset után egy évvel beépítettek egy implantátumot, egy processzort az agyamba, ami elektronikus jelekké alakítja a hangokat. Azonban a korábbi munkámat ennek ellenére sem tudtam folytatni. Egy siket és egyensúlyzavaros építésznek ki adna munkát?" – meséli portálunknak a férfi, aki a mai napig nem kapott időpontot a hivataltól a felülvizsgálatra.
Fotó: Kummer János
„Remélem, hogy megmarad a nyugdíjam, de ettől a kormánytól minden kitelik, ha féllábú embereket visszaminősítenek. Azt hallottam, hogy csak májusig folyósítják a nyugdíjat, azt viszont nem tudni, hogy mikor hívnak be felülvizsgálatra. Lehet, hogy 3-4 hónap, de lehet, hogy csak jövőre. A levélben csak annyit közöltek, hogy a költségek visszaszorítása végett kell az új felülvizsgálat. De ha egyszer az van ráírva a papíromra, hogy életem végéig siket leszek, akkor mit hisznek az okosok? Kinő a fülem?" – panaszolta.
„A betegeket eldobja a társadalom"
Az 52 éves Sándor októberben adta be a rokkantosítási kérelmet, és februárban kellett volna megjelennie az egészségi állapotát felülvizsgáló bizottság előtt. Csakhogy ekkor végezték el rajta a csontvelő-transzplantációt, így nem tudott elmenni a vizsgálatra, ahol megállapították volna, valóban jogosult-e a járandóságra. Erről egyébként írásban tájékoztatta a hatóságot. A meglepetés akkor érte, amikor április 16-án megérkezett a végzés: rokkantosítási igényét elutasították, fellebbezésnek helye nincs.
„Háromszor-négyszer is elolvastam a levelet, először azt hittem, rosszul látok. Mint kiderült, egyelőre azért nem jogosult a támogatásra, mert még tart a felmentési ideje a munkahelyén, vagyis még kapja a fizetése 60 százalékát. Ha ez lejár októberben, újabb kérelmet kell benyújtani" – mesélte a Hír24-nek a férfi felesége.
Sándor az új rendszer szerint betegsége alapján havi 28 ezer 720 forintot vagy havi 57 ezer 440 forintot kaphat majd. Az összeg attól függ, hogy az orvosok szerint a felkészítés a munkára mennyi időt vesz igénybe. „Felháborítóan kevés ez az összeg. Még talán a gyógyszerekre és a gyógykezelésekre sem elég. Aki tényleg beteg, azt eldobja a társadalom. Idáig dolgoztál, most már nem kellesz. Nem tudom, hogy mi lesz majd velünk" – mondta elkeseredetten az asszony.
Agydaganata van, alig lát, mégsem jogosult
A naplo-online-nak egy nemesgörzsönyi olvasó korábban szintén arra panaszkodott, megvont járadéka a család megélhetését veszélyezteti. Keresztes Györgynének agydaganata van, és olyan rosszul helyezkedik el, hogy az orvosok nem kockáztatják a műtétet. Ez a látására is ráment, alig lát a bal szemével. Szédül, fájnak az ízületei, labilis a járása. November 30-án járt le a kétéves rehabilitációs járadék folyósítása. Újra kellett kérvényeznie, hogy továbbra is kapja a bruttó ötvenkétezer forintot, az újabb vizsgálat azonban meglepő eredményt hozott. Amikor elolvasta, azt hitte, infarktust kap.
Fotó: MTI / Balázs Attila
„Hatvanhét százalékos rokkant voltam, azt visszavették előbb ötvenkettőre, most meg teljesen. A munkavégzés szempontjából egészségesnek nyilvánítottak, így nem kapok semmit" – mondta a portálnak a rokkantnyugdíjas asszony.
190 milliárdot remél a kormány
Miközben a megváltozott munkaképességűek megélhetésük miatt aggódnak, az állam mintegy 190 milliárd forintot remél a rokkantnyugdíjrendszer átalakításától.
Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára a Hír TV Rájátszás című műsor egyik novemberi adásában azt mondta, a jelenlegi szabályok megváltoztatásával néhány éven belül a felére csökkenhet a rendszerbe belépők aránya, és 2015-ig mintegy 190 milliárd forintot takaríthat meg az állam az új rokkantnyugdíjrendszerrel.
„Biztosak vagyunk abban, hogy lesznek olyanok, akik nem jelentkeznek a felülvizsgálatra. Azért vagyunk ebben biztosak, mert sajnos az elmúlt időszakban és a múltban is voltak visszaélések ezen a területen, tehát őnekik egy úgymond amnesztiát adunk azzal, ha nem jelentkeznek, a múltjukat nem fogjuk kérdezni” – fogalmazott az államtitkár.
Előzmény
Az Országgyűlés december 20-án fogadta el a megváltozott munkaképességűek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt, mely szerint január 1-jétől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a rehabilitációs hatóság komplex minősítés alapján - 60 százalékos vagy kisebb mértékű. Ez az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint azt jelenti, hogy az ellátásokra a legalább 40 százalékban egészségkárosodottak szerezhetnek jogosultságot.
Azoknak, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek, felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen, akik rehabilitálhatók, rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem, azok pedig rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülő 84 ezer emberre.
A hatóság a felülvizsgálatokat 2013 végéig végezheti el. A vizsgálat időpontjáig, majd a felülvizsgálati kérelemről szóló döntés kézhezvételét követő 2 hónapig az érintettek a korábbi ellátásuknak megfelelő összeget kapnak. Azoknál, akiket rehabilitálhatónak talált a bizottság, attól függően változhat az ellátás összege, hogy rövidebb vagy hosszabb időt vesz igénybe a rehabilitáció: előbbiek a közfoglalkoztatási bér 40 százalékára (havi 28 720 forintra) számíthatnak, utóbbiaknál pedig 80 százalék (havi 57 440 forint) lehet az ellátás összege.
Szerző : F.CS.
Forrás : Hír24
A magyar kormány a telefonbeszélgetésre percenként, az SMS-ezésre pedig darabonként 2 forint adót tervez kivetni, az elképzelés szerint az adót júliustól kellene megfizetni - írta hétfőn a Die Welt című német lap.
A lap Magyarország bosszantja a Telekomot című beszámolójában saját értesülésre hivatkozva arról írt, hogy a magyar kormány 170 millió euró (50 milliárd forint) bevételre számít az új adóból. Az új adófajta kivezetésére nincsen kitűzött határidő.
A kormány a héten hivatalosan tájékoztatja az Európai Bizottságot (EB) a tervről - írta a Die Welt. A szerző, Thomas Heuzeroth cikkében megjegyezte: az intézkedés leginkább a Deutsche Telekom magyar leányvállalatát, a Magyar Telekomot érintené. A vállalat nem kívánta kommentálni a tervet - tette hozzá.
Heuzeroth szerint a kormány az új adóval "ismét vitát provokál az EB-vel és a távközlési szolgáltatókkal", és "úgy tűnik, nem hagyja, hogy a brüsszeli ellenállás befolyásolja".
Heuzeroth szerint az új adó terve "valószínűleg" reakció arra, hogy Brüsszel bírósághoz fordult a telekommunikációs ágazatra kivetett különadó miatt, amelyet "valószínűleg hamarosan vissza kell vonni". Ez "súlyos csapás lenne a magyar kormány számára", hiszen vissza kellene fizetni a beszedett adót - tette hozzá.
Szerző: MTI Eco
Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli házak - Morgan Stanley, 4cast, Barclays Capital, Bank of America-Merrill Lynch, JP Morgan, Goldman Sachs - szakértői keddre egyöntetűen kamattartást valószínűsítenek, de az előrejelzések között van olyan is - bár nem ez a londoni konszenzus -, amely szerint az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos lassú haladás miatt az MNB később a jelenlegi 7,00 százalékos alapkamat emelésére kényszerülhet.
Ezt a véleményt a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői fogalmazták meg hétfői prognózisukban.
A GS szerint a "nagyon magas" külső finanszírozási igény, a nagy adósságállomány és a gazdaságpolitika "alacsony szintű hitelessége" miatt továbbra is az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy megszületik az egyezség a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val egy új finanszírozási csomagról.
A Goldman Sachs londoni elemzői azt is jósolják azonban, hogy - tekintettel a lassú haladásra és a kormány "vonakodására" attól, hogy elkötelezze magát egy új program mellett - az MNB az idén 1,00 százalékpontnyi kamatemelésre kényszerül a forint támogatása és a tőkemenekítés kockázatának csökkentése végett.
A GS londoni elemzői is elismerték ugyanakkor, hogy a jelenlegi támogató külső környezet, amely eddig enyhítette a tárgyalások késedelmének negatív piaci reakcióját, valamint "egyes monetáris tanácsi tagok" enyhe alapállása lefelé ható kockázatot jelent a cég e kamatemelési prognózisára.
A Goldman Sachs elemzői szerint a monetáris tanács keddi ülésén is azért valószínűtlen a kamatemelés, mert az IMF/EU-tárgyalások megkezdése ügyében elért eddigi csekély előrelépés ellenére a forintpiac, valamint a külső és a belső finanszírozás kockázati környezete csak kis mértékben romlott. A ház szerint ugyanakkor a magyar szuverén törlesztéskockázatra kínált biztosítási tranzakciók (CDS) magas árazása, a gyenge forint és a "továbbra is nagyon magas" finanszírozási költségek miatt kamatcsökkentés sem várható a keddi ülésen.
A ház hétfői előrejelzése szerint az MNB csak akkor kezd kamatcsökkentésbe, amikor már megvan az új IMF/EU-finanszírozási megállapodás, és az enyhítés várhatóan ezután is csak fokozatos lesz, mivel a forintra nehezedő nyomás és az IMF/EU-program végrehajtásának potenciális kockázatai óvatossá teszik a monetáris tanácsot.
A Goldman Sachs londoni elemzői azt jósolják, hogy az előkészítő megbeszélések késedelmei és a várhatóan nehéz hivatalos tárgyalások miatt az új megállapodás aláírásának lehetséges legkorábbi időpontja az idei harmadik negyedév közepe, ami "nagyon közel lesz" a harmadik és negyedik negyedévi küladósság-törlesztési kötelezettségek tetőzéséhez.
A GS szakértői közölték: az idei 1,00 százalékpontos MNB-kamatemelésre vonatkozó előrejelzésüket is arra alapozzák, hogy a tárgyalások késése az új megállapodás aláírásának lehetséges időpontját egyre közelebb tolja a külső törlesztési kötelezettségek harmadik-negyedik negyedévi megugrásához, és ez a ház szerint újabb forintgyengülési hullámot okozhat, ami kamatemelésre kényszerítheti az MNB-t.
A GS jelenlegi előrejelzése az, hogy a megállapodás aláírása után az MNB ezt a kamatemelést fogja visszafordítani, vagyis 2012 végére a jelenlegi 7,00 százalékra süllyedhet vissza az alapkamat. A cég prognózisa szerint ezt 2013-ban további 1,50 százalékpontnyi kamatcsökkentés követheti.
Ettől eltérő kamatpályát vázoltak fel előrejelzésükben a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó térségi elemzői, akik szintén változatlan kamatot jósolnak a keddi monetáris tanácsi ülésre, viszont később sem számolnak MNB-kamatemeléssel.
A JP Morgan szakértőinek várakozása szerint a magyar jegybank valószínűleg az IMF/EU-egyezmény véglegesítéséig "az oldalvonalon marad". Az infláció jóval a 3 százalékos éves célszint felett jár, ám ezt jórészt az adóemelések erősödő átszűrődése okozza, amelyre az MNB-nek nincs pénzügy-politikai befolyása - fejtegették prognózisukban a JP Morgan londoni elemzői.
A ház várakozása szerint az éves összevetésű magyarországi infláció jövőre 3,5 százalékra lassul, mivel az adóemelések hatása addigra kikerül az összehasonlításból, emellett a magyar gazdaságban érvényesülő kibocsátási rés továbbra is negatív marad.
A JP Morgan londoni elemzőinek alapeseti forgatókönyve továbbra is az, hogy az MNB az idei második félévben 1,00 százalékponttal csökkenti alapkamatát. A cég szakértői közölték ugyanakkor azt is, hogy ha az év közepéig nem jön létre az IMF/EU-megállapodás, akkor visszafoghatják kamatcsökkentési előrejelzésüket.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni felzárkózó térségi elemzőinek előrejelzése szerint lehetséges, hogy a keddi monetáris tanácsi ülésen kamatemelési és kamatcsökkentési javaslat egyaránt felmerül, de a ház azzal számol, hogy az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos jelenlegi "patthelyzetben" a magyar jegybank egyelőre a kivárás mellett dönt.
A Morgan Stanley elemzői szerint amíg nincs készenléti megállapodás formáját öltő védőháló, addig nem kerülhet szóba kamatcsökkentés.
A cég szerint ugyanakkor a kamatemelés előtti akadályok is meglehetősen magasak: a Morgan Stanley londoni szakértői szerint ehhez az kellene, hogy az euró forintárfolyama ismét "tesztelje" a legutóbbi magasságokat.
A cég alapeseti forgatókönyve szerint az MNB a következő hónapokban nem módosítja kamatszintjét, és az év későbbi szakaszában fél százalékpontos csökkentést hajt végre, feltéve, hogy a nyár végéig létrejön az IMF/EU-megállapodás.
Szerző: MTI
A világ legnagyobb hitelminősítője pénteken Londonban közölte, hogy "A2" - a többi nemzetközi hitelminősítő osztályzati módszertanában "A"-nak megfelelő - besorolást és stabil kilátást adott a héten kibocsátott 375 millió svájci frank névértékű, változó kamatú, 2015-ben lejáró papírra, illetve az ugyanakkor piacra vitt, 2,25 százalékos kuponnal értékesített, 2018-ban lejáró 450 millió svájci frankos lengyel kormánykötvényre.
A Moody's becslése szerint ez a kibocsátás Lengyelország mint szuverén adós idei bruttó finanszírozási igényének hozzávetőleg a 60 százalékát fedezi.
Szerző: MTI