Íme a 10 pontos terv részletei: könnyítés a vállalkozások adózásában és a foglalkoztatást bővítő lépések. A Nemzetgazdasági Minisztérium beterjesztette törvényjavaslatait.
A 25 év alatti és az 55 év feletti, valamint a szakképzettséget nem igénylő szakmákban foglalkoztatott munkavállalókra bruttó százezer forintig havi 14 500 forint lehet az adókedvezmény a szociális hozzájárulási adóból. A tartósan állást keresők és a kismamák foglalkoztatásánál 2 évig bruttó százezer forintig 27 ezer forint mínusz lehet a szociális hozzájárulási adóból (ez a teljes közteher), a harmadik évtől pedig szintén 14 500 forint. A kedvezmények nem vonhatóak össze a START adókedvezményekkel.
A kismamáknál és a tartós munkanélkülieknél 100 ezer forinttal csökkenthető a szakképzési hozzájárulás alapja is. Részmunkaidőnél a százezer forint időarányos részével lehet számolni. Többes munkaviszony esetén is csak összesen bruttó százezer forintos bérek után vehetik igénybe a cégek a teherkönnyítést.
Fotó: MTI / Kovács Attila
ÁFA csak a befolyt pénzekre
A pénzforgalmi áfa-elszámolást pedig azok a vállalkozások választhatják, amelyeknél az éves árbevétel sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladja meg az 500 ezer eurónak megfelelő (140-150 millió) forintot. A pénzforgalmi elszámolást választóknak ezt minden számlájukon fel kell tüntetni. Mégpedig azért, hogy vevőjük lássa, áfa-levonási joga csak akkor lesz, ha a számlát kifizette. A pénzforgalmi elszámolást január elsejétől lehet választani, egy adóévre előre. Viszont az év közben alakuló vállalkozásoknak is lesz erre lehetőségük.
A cégek árfolyamvesztesége pedig 2014. május 31-ig hagyható figyelmen kívül a mérlegben, és már a 2012-es beszámolónál is biztosított lesz a lehetőség.
Tételes adózás avagy kisadózók
A tételes adózást éves hatmilliós árbevételig lehet választani. Ilyen adózásra térhet át az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint az a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság, aki ezt a tényt bejelenti az adóhatóságnak. A bejelentést januártól bármikor meg lehet tenni, az új adózás a következő hónaptól él. Akinek két éven belül felfüggesztették az adószámát, az nem választhatja ezt a formát.
Azt is be kell jelenteni az adóhatóságnak, hogy hogy a vállalkozás mely tagjai személyes közreműködők (bt-nél és kkt-nál). Őket is a tételes adózás alá lehet vonni. A vállalkozó és a bejelentett személyesen közreműködő tagok lesznek a „kisadózók”. Viszont a be nem jelentett tag kizárólag munkaviszonyban foglalkoztatható (vagyis nála nem váltódnak ki a tételes adózással a közterhek). Arról is nyilatkozni kell, hogy a kisadózók főállásúak-e. Legalább egy kisadózót be kell jelenteni.
Ha valaki megszünteti a tételes adózását (erre is van év közben lehetőség), akkor 2 évig nem választhatja újra ezt a formát. Figyelem: ha az adóhatóságnál a naptári negyedév utolsó napján 500 ezer forintot meghaladó összegű végrehajtható adótartozása lesz a vállalkozónak, akkor azzal kizárja magát a tételes adózásból.
A tételes adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó után 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint. Havonta kel megfizetni, a tárgyhót követő hó 12-éig. Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 6 millió forintot, azt 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. Ekkor a 6 milliót meghaladó bevételre az adó mértéke 40 százalék, melyet a tételes adótól függetlenül kell megfizetni.
A tételes adó megfizetésével a főállású kisadózó a tb-törvény szerint biztosítottnak számít és valamennyi ellátásra jogosult lesz (jelenleg havi 81 300 forintos alappal). A tételes adón kívül más közterhet nem kell fizetnie. A mellékállású kiadózók viszont nem lesznek biztosítottak.
A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, s bevételéről a tárgyévet követő év január 20-áig kell nyilatkoznia.
Az alanyi áfa-adómentesség határát ezzel párhuzamosan kiterjesztették 6 millió forintig.
Kisvállalati adó
Egyéni cég, kkt., bt., kft., szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó, ügyvédi, közjegyzői és szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy térhet át a kisvállalati adóra. Ezt a tényt be kell jelenteni az adóhatóságnál, amit legkorábban az adóévet megelőző év december 1-ig lehet megtenni, legkésőbb pedig az adóév december 20-ig.
Feltétel, hogy az adóévet megelőző évben (januártól november végéig) ne haladja meg a foglalkoztatottak száma a 25 főt. Újdonság, hogy árbevételi értékhatárt is húztak, ugyanebben az időszakban nem lehet több mint 500 millió forint. Az utolsó lezárt üzleti évben a mérlegfőösszeg sem haladhatja meg az 500 millió forintot. Kapcsolt vállalkozásoknál a létszámot és a mérleg főösszeget egybe kell számítani. Vagyis a felszalámizás (cégfeldarabolás) ezek szerint elvileg nem jöhet szóba.
Kizáró ok, ha az adóévet megelőző két évben felfüggesztették a vállalkozás adószámát, és ha 10 millió forintnál nagyobb végrehajtható adótartozása van az állami adóhatóság felé. Az üzleti mérlegforduló napja december 31 kell hogy legyen.
Az adó alapja a realizált pénzügyi vagyon változása (vagyis az, hogy az éves beszámoló szerint mennyivel változott a vállalkozás pénzeszköze a tárgyévben az előző évhez képest) és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege. Az adó alapját csökkenti többek között a felvett vagy az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön összege, a tőkekivonás és az osztalék és osztalékelőleg fizetése. Az adó alapját növeli viszont például az olyan 50 ezer forint feletti vásárlás, amelyről megállapítható, hogy „ellentétes az ésszerű gazdálkodás elveivel”, a bírságok, a pótlékok, a behajthatatlannak minősülő követelés átengedése, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, és olyan elszámolt eszközhiány, amely „megfelelő gondosság mellett” nem merült volna fel.
A kisvállalati adó mértéke 16 százalék. Megfizetése helyettesíti a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, és az osztalék után fizetendő eho bevallását és megfizetését. A kisvállalati adót évente kell megállapítani és az adóévet követő május 31-ig kell bevallani. Előleget havonta kell fizetni, aminek alapja a tárgyhónapban foglalkoztatottak számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem, s mértéke 19 százalék. Legkésőbb december 20-ig az előleg-kiegészítésről is vallani kell és (100 millió forint alatti előző évi bevétel esetén) ki is kell egészíteni az adóelőleg fizetést.
Szerző : T.Sz.Zs.
Forrás : Hír24
Elfogadta a jegybanktörvény módosítását a parlament, így változnak a monetáris tanács tagjainak és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének felmentésére vonatkozó szabályok.
A pénteken a kormánypártok, az MSZP és az LMP támogatásával elfogadott jogszabály szerint a jegybankelnök és a monetáristanács-tagok felmentésére irányuló javaslat csak magyar vagy az uniós bíróság jogerős döntése után terjeszthető elő. A módosítás értelmében a monetáris tanácsnak nem kell megküldenie napirendjét a kormánynak, és a kabinet képviselője nem vesz részt a testület ülésein.
A kormány - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjének tájékoztatása alapján - korábban azt közölte: a jegybanktörvény módosításának elfogadása után megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az IMF-fel és az Európai Unióval.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint pozitív hír a jegybanktörvény módosításának elfogadása, ami „elviekben lehetőséget teremt arra, hogy hamarost elinduljanak" a tárgyalások az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal.
„A gyors megállapodástól persze nem kell félni" – vetítik előre a Raiffeisen közgazdászai, mert egyre látványosabban formálódnak az akadályok. A költségvetés tarthatósága erősen kétséges, és az MNB-re kiterjesztett tranzakciós illeték sem biztos, hogy összeegyeztethető az nemzetközi szervezetek elvárásaival – hangsúlyozzák a bank szakértői.
A 300 milliárdos munkahelyvédelmi program fedezete több elemző szerint erősen kétséges, „fiktív" bevételekre épül. Ilyen az MNB tranzakcióinak megadóztatása is.
Nem nyugodhatunk meg...
A Magyar Nemzeti Bank szerint a tranzakciós adó kiterjesztése sérti a jegybank függetlenségét, és felveti a „monetáris finanszírozás tilalma szellemének sérelmét".
Az MNB tegnap azt írta, hogy Simor András , a Magyar Nemzeti Bank elnöke megküldte a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslathoz a véleményt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek.
Az illetékfizetési kötelezettség sérti a jegybanki függetlenséget – szögezi le Simor András a nemzetgazdasági miniszternek címzett levelében. A jegybanki betét a monetáris politika eszköze, ennek megadóztatása pedig sérti a jegybanktörvényt, amely szerint a monetáris politikát és a politika érvényesítésének eszközeit az MNB önállóan alakítja. A módosító javaslat emellett sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkét is, amely szerint a jegybanki függetlenség, azon belül az intézményi függetlenség sérelmét eredményezheti a monetáris politika kialakításának befolyásolása.
Simor András levelet írt a miniszterelnöknek is, neki még június 25-én. „A tranzakciós illetékkel kapcsolatban kulcskérdés, hogy annak bevezetése milyen mértékű gazdaságtorzító hatásokkal jár együtt" – írta az MNB elnöke.
Emlékezetes, az EU/IMF-hiteltárgyalások azért nem kezdődhettek meg eddig, mert a nemzetközi szervezetek aggódtak a jegybank függetlensége miatt. A kormány tavaly év végén fogadta el az új MNB-törvényt. Ez több mint fél évig akadályozta a tárgyalások megindulását, a magyar kormány azonban eleget tett a kéréseknek, és megígérte, módosítja a törvényt.
Mindezek után a kormány bejelentette, kiterjesztené a tranzakciós illetéket az MNB tranzakcióira is. Az Európai Központi Bank lapunkkal a napokban azt közölte, hogy már vizsgálják a tranzakciós illetéket. Ha az EU és az IMF újra „előveszi" a jegybank függetlenségének kérdését, akkor az további akadályokat jelenthet a hiteltárgyalások kapcsán.
Így változik a törvény...
A jegybanktörvény a kihirdetését követő napon hatályba lépő módosítása értelmében a legalább öt-, legfeljebb kilenctagú monetáris tanácsban a külső, a parlament által megválasztott tagok száma nem érheti el a belső tagok - azaz az elnök és az alelnökök - számának kétszeresét. Az új szabályok szerint a tanácsnak nem kell megküldenie napirendjét a kormánynak, a kabinet képviselője pedig nem vesz részt a testület ülésein, miután az erről szóló paragrafusokat hatályon kívül helyezték.
Változik a monetáris tanács hatásköre is, így a testület állapítja meg ügyrendjét. A törvény szerint a tanács hatáskörébe tartoznak a stratégiai döntések, míg az operatív feladatok ellátása az MNB vezetésének feladata.
Kivették a törvényből azt a passzust, hogy a monetáris tanács dönt a jegybanki alelnökök hatásköréről és saját feladatainak kommunikációjáról, valamint végrehajtási feladatköre sem lesz. A módosítás hatályon kívül helyezte az MNB-törvény azon paragrafusát is, amely szerint a monetáris tanács megszűnik az euró magyarországi bevezetése után.
Emellett a jegybanktörvény kiegészült a deviza- és aranytartalékra vonatkozó bizonyos adatok hozzáférhetőségét - pénzügyi és devizapolitikai érdekből - korlátozó rendelkezéssel. Így a tartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok az adat keletkezésétől számított legfeljebb tíz évig nem nyilvánosak. De a jegybankelnök ez idő alatt dönthet nyilvánosságra hozásukról.
Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel úgy fogalmazott: a törvénymódosítás elfogadása után "bármikor beeshetnek" az IMF képviselői a hivatalos tárgyalások megkezdésére.
Szerző: MTI - Világgazdaság Online
Nem tud növekedési pályára állni a gazdaság: a KSH legfrissebb, májusi adatai éves alapon csökkenést mutatnak az ipari termelés volumenében.
Éves alapon 0,4 százalékkal csökkent az ipari termelés májusban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az előzetes adatok alapján közzétett statisztika szerint a munkanaphatástól megtisztított index 0,9 százalékos növekedést mutatott 2012 májusában.
A termelés az év első öt hónapjában 0,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Az előző hónaphoz képest ugyanakkor növekedést mutatnak az adatok: a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index májusban 3,2 százalékkal emelkedett az áprilisban mutatott 3,3 százalékos visszaesés után.
A „várakozásoknál kisebb mértékben" csökkent az ipari termelés májusban az egy évvel korábbihoz képest – írja elemzésében Suppan Gergely . A TakarékBank elemzője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munkanaphatással megtisztítva a várakozások lényegesen felülmúlva, 1,9 százalékkal nőtt az előző havi 3,1 százalékos visszaesés után.
„A javuló ipari termelést az új rendelések és a rendelésállomány megugrása, valamint a beszerzési menedzser indexek jelezték. Azonban a májusi ipari adatokban már megjelent a Mercedes kecskeméti üzemének a hatása" – vélekedett Suppan Gergely.
A gyárban fokozatosan fut fel a termelés, júliusban vezetik be a második műszakot, így a következő hónapokban tovább gyorsulhat az ipari termelés növekedése – tette hozzá.
Úgy látja, az ipari termelés javulásához az élelmiszeripar növekvő kibocsátása is hozzájárult. Az igen gyenge külső és belső kereslet miatt a növekedés várhatóan visszafogott lesz az év hátralevő részében – vetítette előre.
Szerző: KSH - Világgazdaság Online
Még júliusban elkezdődnek tárgyalások az EU-val és az IMF-fel; egy kötelezettségszegési eljárástól megmenekültünk.
Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF küldöttsége július 17-én kezd megbeszéléseket Budapesten - jelentette be Brüsszelben Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője.
Bailly üdvözölte a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény pénteken elfogadott módosítását. Bejelentette, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó testület megszünteti a jegybanki függetlenség kérdésével kapcsolatban Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárást.
Forrás: MTI
Jelentősen átírná az idei költségvetést Matolcsy György egy pénteken beterjesztett módosító javaslattal. A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosítás 145 milliárd forinttal emelné meg a büdzsé kiadási és bevételi oldalát egyaránt, így első ránézésre nem változna a költségvetés hiánya. A javaslatot véleményező Költségvetési Tanács viszont arra figyelmeztet, hogy több okból is növekedhet az eredményszemléletű deficit, ami kettős kockázattal fenyeget: elvétheti a kormány az idei 2,5%-os hiánycélt és az adósságszabály teljesülése is veszélybe kerül. A mostani javaslatnak és annak esetleges parlamenti megszavazásának több fontos üzenete is lehet a jövőre nézve.
Lényeges átrendezés
Saját céljai elérését - a hiány- és államadósság csökkentését - veszélyezteti a kormány egy pénteken beterjesztett, 2012-es költségvetést érintő módosító javaslattal. A nemzetgazdasági miniszter által pénteken benyújtott módosítás 145 milliárd forinttal növelné az idei költségvetés bevételi és kiadási oldalát. Ennek keretében három bevételi, kilenc kiadási, hat támogatási jogcímen, összesen hét fejezetnél az előirányzatok összegét megváltoztatja.
A módosítás lényege, hogy a kormány a bevételi oldalon az áfabevételek valamint az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek megemelésével fedezi az uniós források lehívását segítő önerőalap felállítását, a PPP-szerződések kiváltásának költségeit, valamint a normatív támogatások növelésének kiadásait. A kormány szerint a módosításra a finanszírozási és szabályozási problémák haladéktalan rendezése érdekében van szükség. Az indoklásban hangsúlyozza, hogy "a módosítások a hiányt nem befolyásolják és a törvényjavaslat összhangban van a kormányprogram költségvetési célkitűzéseivel". (Az önerőalap felállítását és a PPP-szerződések kiváltását két héttel ezelőtt jelentette be a kormány, akkor 65 milliárd forintnyi plusz kiadást vállalt be.)
Céljaival megy szembe a kormány
Nem éppen ezt állapította meg a Költségvetési Tanács a módosításhoz csatolt véleményében. Miközben a Tanácsnak a hitelesség és a végrehajthatóság szempontjából nem voltak alapvető ellenvetései a javaslattal szemben, addig több fontos tényezőre is felhívta a figyelmet:
1. Várakozásaik szerint az idei évben a makrogazdasági folyamatok sokkal rosszabbul alakulhatnak annál, mint amivel a kormány tervezett, ezért a várakozásoktól jelentősen elmaradhatnak a költségvetés bevételei. A KT ebben a környezetben minden kiadásnövelést kockázatosnak tart, ezért további módosításokat javasol.
2. A módosítások ugyan pénzforgalmi szemléletben semlegesek, de az uniós, eredményszemléletű módszertan szerint számolt deficitet növelik és ezzel nő annak a kockázata, hogy a kormány nem tudja teljesíteni az idei évre kitűzött 2,5%-os hiánycélt.
3. Az intézkedések hatására várhatóan kismértékben növekszik a 2012-es államadósság, igaz továbbra is csökkenő pályán marad. Emellett növekszik az adósságszabály megszegésének kockázata is a KT szerint. Egyenesen arra figyelmeztetnek, hogy előre nem látható, kedvezőtlen események bekövetkezése esetén veszélybe kerül az adósságszabály 2012-es teljesülése. Ebben az esetben a kormány felhasználhatja finanszírozási tartalkait.
A Tanács véleményében kifogásolja, hogy a kormány nem csatolt háttérinformációt a módosítások számszaki levezetéséről, nagyságrendjükről és alátámasztottságukról.
Ez így nem lesz rendben
A 145 milliárd forintos bevételnövekedésből 98,4 milliárd forint származik az áfabevétel megemeléséből, ez pedig a korábban elfogadott áfavisszautalási határidő növelésére vezethető vissza (a visszautalási határidő bizonyos esetekben 45 napról 75 napra nőtt). Az állam ugyanis tovább "ül" a vállalkozások pénzén, ami javítja ugyan a pénzforgalmi szemléletű egyenleget, ám a visszatérítési szabályok változása következtében a KT szerint az eredményszemléletű áfabevételek lényegében nem változnak. A fedezet másik része, hogy a kormány már 47 milliárd forinttal magasabb bevétellel számol az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekből (frekvenciaértékesítésből eredő többletbefizetés, valamint a terven felüli osztalék befizetések hatása). Ezt a többletbevételt azonban el is viheti a Nemzeti Eszközkezelő ingatlanvásárlási keretének növelése. Összességében a Költségvetési Tanács azt állapította meg, hogy eredményszemléletben jelentősen kisebb többletbevétel keletkezik.
A Tanács a kiadási oldal növelését is kockázatos lépésnek tartja, így például az uniós fejlesztéseknél az önerőalap 50 milliárd forintos tételét.
Mit üzen a mostani módosítás?
A pénteken ismertté vált költségvetési módosító javaslatnak több üzenete is van. Egyrészt azt mutatja, hogy a Költségvetési Tanács - többek között az MNB és az ÁSZ segítségével - megalapozottabb véleményt tud mondani a módosító javaslatokról. A kérdés ezek után, hogy a kormány mennyire veszi komolyan ezeket a figyelmeztetéseket.
Másrészt ugyanakkor arra is utal a mostani módosítás, hogy a kormány fiskális politikája továbbra is kiszámíthatatlan. Ezúttal ugyanis lényegében egy közel 150 milliárd forintos egyenlegromlást hajt végre az idei költségvetésben, miközben az áprilisi konvergencia programban épp ekkora egyenlegjavítást tervezett be annak érdekében, hogy Magyarország megússza az uniós pénzügyi szankciókat (például ennek keretében került már július elsejétől bevezetésre a telefonadó).
Harmadrészt nem mindegy, hogy a módosító javaslat mekkora lyukat üt az idei költségvetésen. Ha ugyanis a módosítások 3% fölé viszik a 2012-es költségvetés uniós módszertan szerint számolt hiányát, akkor Magyarország jövő tavasszal nem fog kikerülni a túlzott deficit eljárás alól. Pedig a június 22-i uniós pénzügyminiszteri döntés után ezt mindenki szinte biztosra vette. Az azonban csak az első lépés volt, arra is szükség van, hogy a kormány a hiánycsökkentés útján maradjon. Ez a javaslat azonban nem éppen erre utal.
Forrás : www.portfolio.hu
Egyszerűbb ügyintézés, más munkakörülmények, intézményesített hálapénz az egészségügyben. Július 1-jén egy sor új törvény lép hatályba.
Gördülékenyebb ügyintézés
Egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés júliustól több jogszabályváltozás nyomán egyes szociális ügyekben, például a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj (gyed), a baleseti táppénz és az örökbefogadás eljárása esetén.
Mostantól a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei járnak el ezekben az ügyekben. A komplex minősítési eljárás orvosi szempontjai és a rehabilitálhatóság kritériumai nem változnak.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló kormányrendelet módosítása értelmében júliustól jobb esetben 18 napon, de egyes adatok hiányában is 30 napon belül elbírálják a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a baleset üzemiségének megállapítása és a baleseti táppénz iránti kérelmeket. Egyszerűbbé válik a gyed kérelmezése is.
Júliustól több lépcsőben egyszerűsödnek és életszerűbbek lesznek az örökbefogadáshoz és az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások, így már az idén több száz, örökbefogadást kezdeményező család számára válik könnyebbé az ügyintézés. Ezen túlmenően a gyámhatóság bővebb tájékoztatást adhat az érdeklődőnek az örökbefogadásra és vér szerinti testvérekre vonatkozó kérdésekre, „erősebb lesz az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismerhesse". Egyszerűsödik a külföldön történt örökbefogadás magyarországi elismerése is. Mindemellett a felbontott örökbefogadás után a gyermek újabb örökbefogadási eljárás nélkül a lehető leghamarabb új szülőkhöz kerülhet. További egyszerűsítések várhatók, különösen az örökbe fogadott gyermek okmányaival kapcsolatos eljárásokban.
Elvesztették építéshatósági jogkörüket a kulturális örökségvédelmi törvény vasárnap hatályba lépett módosítása értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a kormányhivatalok égisze alatt működő örökségvédelmi irodák, amelyek ezentúl szakhatóságként vehetnek részt az építési engedélyezési eljárásban.
Az új rendszerben szükségtelenné válik, hogy a kormányhivatalok örökségvédelmi irodái önálló építésügyi hatósági jogkörrel rendelkezzenek az építési engedélyezési eljárásban, hiszen szakmai elvárásaikat szakhatóságként maradéktalanul érvényre juttathatják.
A megváltozott rendszerben az önálló építésügyi hatósági jogkört a települési önkormányzatok látják el, az örökségvédelmi irodák mint szakhatóságok vesznek részt az építésügyi hatósági eljárásban.
Így vállalhatunk munkát
Hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.), amelyben új rugalmas foglalkoztatási formák jelennek meg, bevezetik a kötetlen munkarendet, valamint a munkavállalói biztosítékot. A jogszabály szerint immár a kormány határozhatja meg a minimálbért. Az új kódex, amelynek célja a magyar munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, 1992-es elődjét váltja fel.
Újdonság, hogy a munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni. A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható. Szintén újdonság, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.
Az új törvénykönyv intézményesíti munkajogi szempontból a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.
A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Teljesen új elem az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki „munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.
A törvénykönyv bevezet több, rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.
A minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg. Mostantól csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.
Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a - műszakpótlékra nem jogosult - munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.
A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.-ben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele.
Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - írásban átengedi a munkavállalónak.
A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken, ezenkívül megszűnik a szakszervezeti kifogás jogintézménye.
Köztisztviselők kara
Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében mától létrejön a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestülete, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a kormánytisztviselők panasztestülete, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság.
A Kar hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. A kar állami ellenőrzését az ügyészség látja el. Az említett jogszabály ugyancsak a mai naptól hozza létre a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot, amelyhez közszolgálati panasszal fordulhatnak a kormánytisztviselők.
Gyorsabb átutalás
Július 1-jétől bevezetik a napközbeni átutalási rendszert, amelynek köszönhetően gyorsabban teljesülnek az elektronikusan indított belföldi forint átutalások.
Jelenleg két bank ügyfelei közötti átutalás csak a következő munkanapon érkezik meg a kedvezményezetthez, ha a banki benyújtási határidőn belül kezdeményezik az átutalást. Július 1-jétől az elektronikus úton, a szolgáltató által aznapi teljesítésre meghirdetett határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási megbízás még aznap teljesül.
Az úgynevezett „4 órás szabály" szerint az átutaló bankjának július 1-jétől biztosítania kell, hogy az átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljusson a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához.
A „4 órás szabály" egyelőre nem terjed ki egyetlen beszedési fajtára sem, ezért a csoportos beszedések, a felhatalmazó levélen alapuló beszedések, a váltóbeszedések, a csekkbeszedések, a határidős beszedések és az okmányos beszedések esetében a teljesítési határidők nem változnak.
A napközbeni átutalással kapcsolatos gyakori kérdések és azokra adott válaszok megtalálhatóak az MNB honlapján.
Intézményesített hálapénz
Több változás várható mától az egészségügyben: elindul az új ellátási rend, a kórházi dolgozók csak a munkáltató beleegyezésével fogadhatják el a hálapénzt, de július elsejével lép hatályba az egészségügyi dolgozók bérrendezéséről szóló jogszabály is.
Az Országgyűlés július elsejét, Semmelweis Ignác születésnapját, tavaly nyilvánította az egészségügyi dolgozók ünnepnapjává. Idén több egészségügyi változás is ezen a napon lép életbe.
Új struktúra szerint működik a magyar egészségügy, amelyben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) oly módon határozta meg az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeit, hogy az országban ne legyen lefedetlen térség. A betegeknek elsősorban továbbra is háziorvosukat kell felkeresniük, ők a beutalási rend ismeretében a megfelelő intézménybe irányítják őket.
Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke korábban az MTI-nek azt mondta: ha a háziorvosokon múlik, akkor július elseje után, az új egészségügyi struktúra indulásával sem lesz káosz az egészségügyben.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az új struktúrában a csaknem 44 400 aktív ágynak mintegy öt százaléka, 2150 ágy szűnik meg, míg a krónikus ellátásban a mintegy 27 ezres ágyszám szinte változatlan marad. Hogy hol lesznek változások, arról egyelőre senki sem tudott tájékoztatást adni a Hír24-nek.
Az MTI szerint az egészségügyi államtitkárság az új struktúráról, az új beutalási rendről és a kezdeti időszak legfontosabb tudnivalóiról csütörtökön részletes tájékoztatást küldött a háziorvosoknak. Eszerint egy hónapig még tart az átmeneti időszak, amelynek során a megszűnő osztályokon is gondoskodnak a betegek ellátásáról, majd esetleges átszállításukról.
A levélben leszögezik: „ellátó intézmény sehol sem szűnik meg". Ahol esetleg az aktív fekvőbeteg-ellátás bizonyos szakterületen átalakul, ott július elseje után egynapos ellátást szervezhetnek, vagy fejleszthetik a járóbeteg-ellátást. A sürgős kórházi fekvőellátásra szoruló beteget pedig a mentő abba az új illetékes kórházba szállítja, amelyik „földrajzi és szakmai szempontból a legkedvezőbb". Beteg ennek következtében nem maradhat ellátatlanul - tették hozzá.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár pénteken tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: nem számítanak működési zavarokra. A biztonságos betegellátás zavartalansága érdekében átmeneti szabályokat is alkottak, így a beteg követheti orvosát, a térséghatárok nincsenek lezárva - közölte.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szombaton az MTI-nek elmondta: minden mentőállomás és mentésirányító csoport megkapta az új beutalási renddel, illetve betegfelvétellel kapcsolatos információkat, a mentődolgozók tudják, hová vihetik a betegeket. Kiemelte továbbá: a sürgősségi ellátásban továbbra is érvényes, hogy egyetlen kórház sem tagadhatja meg az ellátást, „így a sürgőségi ellátásban nem lehet fennakadás".
A munka törvénykönyvének július elsejétől hatályos szabályai szerint a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató máshogy rendelkezik. Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója múlt csütörtökön elsőként adott ki utasítást, hogy a dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt. Azóta több kórházigazgató is hasonlóan rendelkezett, de valamennyien leszögezték: a paraszolvencia előre kikövetelése bűncselekmény.
Július elsejével lépett életbe a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremeléséről rendelkező jogszabály is, amely mintegy 86 ezer egészségügyi dolgozó anyagi helyzetén javít a jövőben.
Egyes gyógyszerek árának támogatásánál életbe lép a terápia eredményességén alapuló szabályozás, így a cukorbetegeknek és a prosztatarákban szenvedőknek gyakrabban kell orvosi felülvizsgálatra menniük.
Versenyautók bukócsöve
Ha a kocsit legfeljebb 30 nappal a műszaki vizsga lejárta előtt viszik el a következő vizsgára, az újabb ciklus csak a forgalmi engedély lejártától indul - egyebek mellett ez a szabály is július 1-jén lép hatályba.
A versenyautók üzemeltetési feltételeit a nemzeti fejlesztési miniszter tavaszi rendelete tartalmazza. Eszerint a járművet bukócső kerettel kell felszerelni, legfeljebb három ülés lehet benne, és minden üléshez négypontos biztonsági övet kell beépíteni. Az ilyen jármű műszaki vizsgája egy évig érvényes.
A kulturális örökségvédelmi törvény módosítása szerint az engedélyhez nem kötött építéshez is szükséges - ha azt műemlék épületen végzik - az elsőfokú építésügyi hatóság engedélye, az ott felsorolt esetekben. Ebbe a körbe tartozik a reklám elhelyezése, a műemlék funkciójának megváltoztatása, az épület körüli területen fa kivágása vagy telepítése, az egyes szerkezeti elemek elmozdítása, továbbá a műemlék jelleget befolyásoló fényforrás felszerelése.
Ugyancsak egyes részei lépnek hatályba a második félévtől a tavaly született víziközmű törvénynek. Így például a lakossági elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatos ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A hatóság kötelezheti a víziközmű-szolgáltatót az üzletszabályzata betartására, illetve kötelezheti a visszatérítés teljesítésére. Más jellegű szabály: víziközmű csak állami, települési önkormányzati, illetve ez utóbbiak által alapított társulás tulajdonában lehet.
A csődtörvény egyik múlt évi módosításába került be az az előírás, amely az Országos Bírósági Hivatal kötelezettségévé teszi július 1-től a még jogerősen el nem bírált csőd- és felszámolási eljárások jegyzékének a vezetését. A nyilvántartás elektronikus lesz.
Egy múlt év végi kormányrendelet tette kötelezővé - idén július 1-i hatállyal - azt, hogy az 50 főnél nagyobb központi költségvetési szervnek legalább egy belső ellenőrt kell foglalkoztatnia.
Forrás: MTI
Nagyon sokan igyekeznek majd az augusztusi hosszú hétvégére időzíteni a szabadságukat idén is. A magyarok egyébként a térségen belül egész kevés szabadnapot kapnak az államtól.
Habár idén a korábbi évekhez képest sokkal több hosszú hétvégének örülhetnek a magyar munkavállalók, éves szinten kevesebb a törvényben meghatározott munkaszünetet jelentő ünnepnap hazánkban, mint a régió többi országában – mutat rá az Accace hat közép-kelet-európai országban végzett felmérése. A legtöbb fizetett szabadnapnak a szlovákok örülhetnek, míg ukrán szomszédaink akkor is kapnak egy nap extra pihenőt, ha valamelyik nemzeti ünnep hétvégére esik.
Ezekben a hetekben a legtöbb cégnél csúcspontjához ér a szabadságolási szezon, hiszen a munkavállalók nagy része ekkorra időzíti nyaralását. Sokan tervezik úgy a szabadságukat, hogy egy hosszú hétvége is beleessen, így kevesebb szabadnapot felhasználva a vakációra. Valószínű, hogy az egyetlen nyári hosszú hétvége miatt, augusztus 20. környékén lesz a szabadságolások csúcspontja, ugyanis nemzeti ünnepünk idén hétfőre esik. Ám nem ez az egyetlen hosszú hétvége ebben az évben: 2012-ben az összesen kilenc darab három- vagy négynapos pihenésből még öt hátravan – érdemes tehát okosan beosztani a szabadságokat, kihasználva a hosszú hétvége adta extra szabadnapokat.
„A hosszú hétvégék magas száma ellenére a magyar munkavállalók számára sokkal kevesebb munkaszüneti napot jelentő ünnepnap van, mint a közép-kelet-európai régió többi országában dolgozóknak. Miközben például Lengyelországban 13, Szlovákiában pedig 15 a fizetett szabadnapok száma évente, addig hazánkban mindössze 10 olyan ünnepnap van egy évben, amikor nem kell dolgozniuk a munkavállalóknak” – mondta el a felmérés kapcsán Nemecz István, az Accace ügyvezetője.
A felmérésben résztvevő országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) közül hazánkban és Ukrajnában a legkevesebb az ünnepnapok száma. Az ukránok azonban mind a tíz napot megkapják szabadnapként, mivel ha esetleg hétvégére esik egy ünnepnap, akkor a rákövetkező hétfőn biztosan nem kell dolgozniuk. A régió többi országában - így Magyarországon is - ilyen esetekben bukják a munkavállalók a szabadnapot. Akiknek azonban a hétvégére eső ünnepnapon is dolgozniuk kell, azok jellemzően dupla annyi bért kapnak szombatra és vasárnapra, mint egy átlagos hétköznapon. További érdekesség, hogy igen népszerű a hosszú hétvégék kreálása a munkanapok cseréjével: a hat régiós ország mindegyikében le kell dolgozni a pénteket vagy a hétfőt, ha a munkaszüneti nap csütörtökre vagy keddre esik, Lengyelország és Szlovákia kivételével, ahol ilyen esetekben a hétfő vagy a péntek ugyanúgy munkanap.
| Szabadságolási érdekességek a közép-kelet-európai régióban |
|
Az Egymásért alapítványon keresztüli pénzlenyúló "hálózat" nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül - a Magyar Nemzet szerint erről vallott Földesi-Szabó László, az alapítvány csempészet és sikkasztás vádjával 2010 decemberében első fokon hétéves szabadságvesztésre ítélt volt vezetője.
A Hír Tv Célpont című műsorának birtokába jutott és pénteken bemutatandó, államtitokká nem minősített dokumentumok tanúsága szerint az egykori rendőrtiszt azt vallotta, hogy Jakubinyi Róbert volt az alapítvány ötletgazdája. Hozzátették: Jakubinyiék azt kérték pénzért cserébe a titkosszolgálat vezetőitől, hogy simítsák el a számukra fontos büntetőügyüket, vagy például érjék el, hogy egy vidéki vámügynökség ne szűnjön meg. Földesi-Szabó szerint ebben az NBH vezetői partnerek voltak.
Vallomása szerint Galambos Lajos, akkori főigazgató mintegy 150 millió forintot, Gyarmati György, akkori főosztályvezető 100 millió forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott.
A lap arról is beszámol, hogy Földesi-Szabó kapcsolatban állt Szilvásy György akkori titokminiszterrel is, akinek testvérét az alapítványnál foglalkoztatták, továbbá a másik testvére által irányított kórháznak az alapítvány támogatást nyújtott.
Az egészségügyben július elsején lép életbe az új ellátási rend, de egy hónapig még tart az átmeneti időszak. A megszűnő osztályokon is gondoskodnak a betegek ellátásáról. Vagy mégsem.
Az egészségügyi államtitkárság szerint a kezelést ott kell befejezni, ahol elkezdték. A már kiállított beutalók is érvényesek, így a betegek júliusban is mehetnek a beutalóban szereplő, de a változás által érintett intézménybe, ott kötelesek őket fogadni, ellátni. Ha egy megszűnő osztályon július végéig nem tudják befejezni a beteg ellátását, gondoskodni kell arról, hogy átszállítsák az új területi ellátási kötelezettségű másik szolgáltatóhoz.
A Népszava szerint viszont egyes kórházakban már most elutasítják a betegeket, pénzt kérnek a térségen kívüliektől. A lap szerint az egészségügyi szaktárca átmeneti intézkedésének oka, hogy jelenleg teljes a káosz. Országosan több tucat osztályt teljesen megszüntetnek. Noha kórházakat névleg nem zárnak be, 9 intézményben leállítják az aktív betegellátást. A megszüntetett egységek dolgozói azt sem tudják, megmarad-e az állásuk.
Az egészségügyi államtitkárság levele szerint „ellátó intézmény sehol sem szűnik meg". Ahol az aktív fekvőbeteg-ellátás átalakul, ott a korábbi teljesítmény figyelembevételével egynapos ellátást szervezhetnek, fejleszthetik a járóbeteg-ellátást. A sürgős kórházi fekvőellátásra szoruló beteget a mentő abba az új illetékes kórházba viszi, amelyik "földrajzi és szakmai szempontból a legkedvezőbb". Beteg nem maradhat ellátatlanul. A sürgősségi ellátások az átmeneti időszak után is elsőbbséget élveznek. A beteget csak az állapotának a stabilizálása után küldhetik tovább egy másik intézménybe.
A háziorvosok a következő időszakban a központi ágynyilvántartót, az ÁNTSZ-t és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) több telefonszámon éjjel-nappal hívhatják az új beutalási renddel kapcsolatos kérdéseiket. A területi ellátási kötelezettségekkel kapcsolatosan az érintettek minden információt megtalálnak a GYEMSZI e célra létrehozott honlapján is.
Falus Ferenc ugyanakkor a Népszavának azt mondta, a „legnagyobb baj az, hogy sem az intézmények, sem a dolgozók, sem a betegek nem tudnak arról, mi lesz jövő héten, eluralkodott az ágazaton a bizonytalanság. Ráadásul az egészségügyi dolgozókat megfélemlítették: a személyzet fél az új vezetőktől, a főorvosi kar a nyugdíj-kötelezettségtől, az új vezető fél a 3 hónapos próbaidőtől, és mindenki retteg a paraszolvencia-ügytől".
A volt tiszti főorvos szerint a jogszabályoknak akkor van értelmük, ha be is akarják őket tartatni. „Ha Szócska átmenetileg felmentést is ad az új szabályok alól - ami talán az egyetlen menekülőút az általa okozott káoszból -, attól még kérdés marad, hogy az OEP finanszírozza-e majd a "szabálytalan" ellátásokat. Ennek az átalakításnak egyetlen célja volt és van: a pénzkivonás. A szervezetlenségnek tragikus következményei, áldozatai lesznek - figyelmeztetett Falus Ferenc.
Mint korábban megírtuk, nemcsak a háziorvosok és a betegek, hanem az országgyűlési szakpolitikusok között is teljes a tanácstalanság a július elsejével debütáló új magyar egészségügyi rendszerrel kapcsolatban. A lapunknak nyilatkozó háziorvos szerint a strukturális átalakítás egyik legnagyobb hibája, hogy kidolgozásakor nem a betegek, illetve az őket ellátó háziorvosok szempontját vették figyelembe, hanem a jelenleg hozzáférhető intézményekre fókuszáltak.
Pedig az új struktúrával kapcsolatban egyelőre két dolog biztos: a betegeknek első körben a háziorvosuknál kell érdeklődniük, és a csaknem 44 400 jelenlegi aktív ágynak alig több mint az öt százaléka, hozzávetőleg 2500 ágy szűnik meg az átalakítással.
Forrás: Népszava/MTI/FN24
Nouriel Roubini szerint az eurózóna a Nagy Depresszió felé tart.
Adósságválság, bankválság és gazdasági válság tombol egyszerre Európában, Dél-Európa a depresszió felé halad - vélekedett a Bloomberg TV szerdai műsorában az elrettentő jóslatairól híres professzor. A Napi Gazdaság által idézett interjúban a közgazdász a gazdasági helyzetet az 1931-essel vetette össze, amikor a világ belesüllyedt a Nagy Depresszióba és most hasonló kezd kibontakozni az eurózónában.
Amit Európa perifériáján látunk az nem recesszió, hanem depresszió. Japánhoz hasonlít a helyzet ezekben az országokban, azzal a különbséggel, hogy a szigetország nettó hitelező, nem hitelfelvevő állam, mint az európaiak. Szerencsésnek mondhatják magukat a dél-európai országok, ha végül egy elhúzódó stagnálás következik be, de most rosszabbnak tűnik a helyzet: itt van az adósságválság, a bankválság, a gazdasági válság - magyarázta Roubini
Roubini korábban az euróválság féktelen „elburjánzása” miatt a II. Nagy Depresszió kitörését jósolta, emlékeztetve rá, hogy az I. Nagy Depresszió alatt a politikusok rossz intézkedései valutaháborúba vezettek, amely szegénységet, kétségbeesést, társadalmi és politikai instabilitást szült. A közgazdász ezen a ponton párhuzamot vont a II. világháború kitörését előidéző jelenségekkel. Szerinte egy agresszív globális irányvonal jelenti a legjobb módot arra, hogy elkerüljük a gigaméretû depresszió begyűrűzését.
Forrás : Napi.hu/FN24
Matolcsy ellenállhatatlan ajánlatot kapott. Nem is áll ellen.
„Ellenállhatatlan, kitűnő ajánlatot” tett a Fidesz-KDNP-frakció a kormányt képviselő gazdasági miniszternek – erről maga Matolcsy György számolt be a két kormánypárti frakcióvezetővel, Rogán Antallal és Harrach Péterrel közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Ahogy az nagyjából már a hétfői parlamenti bejelentésekből is kiderült, a ciklus második felét adócsökkentésekkel nyitja a kormány – ha Orbán Viktor is rábólint a körvonalazódott javaslatra.
"Most megindítjuk a munkavállalókat", állítja Matolcsy, ugyanis a hamarosan ránk köszönő kedvezmények "elérték azt a küszöböt, amelyek nemcsak cecegést okoznak, hogy adhattak volna többet is", hanem érdemben turbózzák sorsunkat.
A miniszter három évre tervez, de egyelőre csak azt árulta el, hogy jövőre összesen háromszázmilliárd forint ömlik a programba. Ebből jut majd „munkahelyvédelemre és munkahelyteremtésre”.
Matolcsy, Rogán és Harrach - Fotók: MTI / Máthé Zoltán
Jól járnak a huszonöt év alattiak, a ötvenöt év fölöttiek, a legnagyobb kedvezmény pedig a „képzettséget nem igénylő, alacsony bérű, fizikai munkát végzőket” illeti majd.
Rogán szerint az utóbbi, kiskeresetű kategóriába esik mások mellett „a cipész, a fodrász és az újságíró”. Az e szakmák képviselőit sújtó adók - Matolcsy egy elejtett félmondata szerint – akár „negyedével és felével csökkenhetnek”. Ami a jelenleg 37 százalékos evát tekintve úgy 25 százalékos kulcsot valószínűsít, méghozzá az ígéret szerint a jelenleginél lényegesen több adózó számára.
A csapat a kisvállalkozók, vagyis a legföljebb huszonöt főt foglalkoztatók terheit is mérsékelni kívánja. Egyetlen közös adónem alá vonna négy jelenlegi adónemet, és azt az eddiginél szerényebb kulccsal működtetné.
Rogán Antal úgy számol, hogy másfélmillió munkavállaló életét könnyíti meg a friss idea.
De miből?
Tudni, hogy Orbán Viktor egyet kért a házon belüli tárgyalófelektől: alkujuk nyomán nem növekedhet a költségvetési hiány. Értsd: amit elosztanak, annak a forrását – vagyis háromszázmilliárd forintot – is elő kell teremteniük. E nemes feladat Matolcsy Györgynek jutott, aki fejben el is végezte a munkát. Nézzük.
Az első százmilliárdot a hányatott sorsú Magyar Nemzeti Bank lesz kénytelen kiköhögni, mégpedig azáltal, hogy az ő utalásaira is kivetik a pénzügyi tranzakciós illetéket.
A második százmilliárdot a Magyar Államkincstár adja – ő sem ússza meg a tranzakciós illetéket.
A harmadik százmilliárd pedig úgy terem, hogy a költségvetési tartalékból „kölcsön veszi” azt az állam az államtól. Matolcsy azt reméli, hogy a hamarosan meginduló IMF-tárgyalásnak és a remélt közeli megállapodásnak köszönhetően jelentősen csökken a magyar állampapírok kamatfelára. Értsd: ma még nem bíznak bennünk a pénzügyi befektetők, de ha meglesz a világbanki védőernyő, több százalékponttal olcsóbban jutunk az államadósságunkat továbbgörgető hitelekhez. Ezáltal 2013-ban minimum százötvenmilliárd forintos megtakarítás származik. Na, ebből megy majd százmilliárd a munkaterhek könnyítésére. A „kölcsön” pedig az intézkedések következtében a „konzervatívan” tervezett 2013-as 1,6 százalék helyett 2 százalékkal bővülő GDP áldásaiból töltődik vissza a költségvetés tartalékába.
Borítékolhatóan leveri a biztosítékot, hogy - Matolcsyt idézzük - "a jegybankelnökkel részletes egyeztetés nem volt" a tranzakciós illeték MNB-re való kiterjesztéséről, csupán "szakértőkön keresztül küldtünk jelzést erről a lehetőségről". (Mármint arról a "lehetőségről", hogy ugrik százmilliárd jegybanki forint.) Hogy ezt az összeget honnan teremtik elő Simorék, azzal nem foglalkozik a gazdasági miniszter, ugyanis "az MNB független a kormánytól, nem tudni, áthárítja-e a tranzakciós illetéket a kereskedelmi bankokra". Ha ezt nem teszi, s máshonnan sem képes előteremteni ezt az összeget, akkor az állam persze kénytelen lesz "visszapótolni" a pénzt. Hogy azt miből tenné úgy, hogy az orbáni iránymutatásnak megfelelően ne növekedne a hiány, rejtély.
Süsü...
Nyilván a show része, amolyan hétfejű sárkányos trükk, hogy a kormány egyik minisztere egyezkedik előbb a kormányfőt megválasztó frakciók vezetőivel, majd a saját kormányfőjével, s közben olyanokat mond, hogy „örömhírt jelenthetek be”. Azért mi próbáljuk csak komolyan venni, hogy az egyes sárkányfejek különböző álláspontot képviseltek, és soroljuk fel, állításuk szerint miben győzedelmeskedtek, miben engedtek.
Egyeztetnek a fejek
Harrach a kereszténydemokratáknak tudja be, hogy a képzetleneket támogatja a legerőteljesebben a program, továbbá azt mondja, hogy frakciójának köszönhetően lesz mentes a tranzakciós illeték alól a GYES, a GYED és a családi pótlék, valamint KDNP-s áldás kellett ahhoz is, hogy nőjön a tartósan munkanélküliek és az elhelyezkedni kívánó kisgyermekes anyukák sansza.
Rogán ehhez azt teszi hozzá, hogy az ő közbenjárásának hála a nyugdíjutalások (a kincstártól a jogosultakhoz) szintén megkímélődnek a tranzakciós illetéktől.
Intenzív...
Matolcsy György arról is beszámolt, hogy "intenzív' tárgyalásokat folytatott a bankszövetséggel, minek következtében lassan talán kiderül, jövőre mennyi pénz csöpöghet be a tranzakciós illetékből. Vagy legalább az, hogy mennyit remél e forrásból a kormány.
Indult ugye százharmincmilliárddal a terv, amiből hirtelen kétszáznyolcvanmilliárd lett, miközben halkan egy három-négyszázmilliárdos állítás is elhangzott. Az emlegetett intenzív eredményeként most száznegyvenmilliárdnál látszik megnyugodni az inga. Ami úgy jön ki, hogy a bankszövetséges alku eredőjeként az osztrákoknál és a németeknél alkalmazott "plafon", vagyis utalásonként hatezer forint lesz a maximális díj.
Emellett marad egy idei púp is a pénzügyi szektoron: 2013-ban is lesz bankadó, igaz, "mindösszesen" hatvanmilliárd forint.
"Nyertek is a bankok meg buktak is" - ez a Matolcsy-féle interpretáció.
Forrás : Hir24
Így vidd a pénzedet a tőzsdére...
Emlékszel arra a Szex és New York jelenetre, amikor Carrie megkongatta a Wall Street-i tőzsdeteremben a kereskedés elejét jelző harangot? Most mi kongatjuk meg neked: így tőzsdézz lépésről lépesre!
| |
 |
|
Ha már eldöntötted, hogy a dugipénzedet a tőzsdei parketten forgatod meg, akkor első körben keress egy tuti befektetési szolgáltatót. Ha még csak barátkozol a részvény fogalmával, és csakis profikra bíznád az üzletkötést, akkor mindenképpen válassz magadnak saját brókert, tanácsadót, vagy válassz inkább egy tőzsdei befektetésekre létrehozott befektetési alapot. Ám mihelyst belejössz, a kereskedési ügyleteidet már te magad is intézheted online.
Ha megvan a bróker (vagy más befektetési szolgáltató), jöhet a következő lépés. „Nyiss egy értékpapírszámlát, amelyen majd a befektetéseidet tartod, legyen az befektetési jegy, állampapír, részvény, vagy bármely más befektetési forma" – tanácsolja Varjú Péter, az Erste Bank befektetési Zrt. igazgatóhelyettese. Figyelj arra, hogy az értékpapírszámla vezetésének különféle díjai vannak, ahogy van különbség az elérhető szolgáltatásokban és azok díjaiban is.
S amint a pénzed már a számlán kuporog, indulhat a buli! Máris adhatod (személyesen vagy telefonon) az első megbízást a brókerednek, amelyet ő a lehető legrövidebb időn belül a tőzsdei kereskedésbe továbbít. Amennyiben a leadott vételi megbízásod „összejön", máris sínen van az ügylet. „Az elszámolás részvények esetében csak az üzlet megkötését követő harmadik napon történik" – hívja fel a figyelmet az Erste Bank szakértője. Azt pedig hiába várod, hogy a megvásárolt részvények kötegét majd a kezedbe nyomja a brókered, manapság ugyanis már ezeket nem nyomtatják ki. Papír helyett csupán egy számítógépes jelsorozatot mondhatsz magadénak.
Vigyázz azonban, hogy ki ne fuss a napi kereskedésből, hiszen a Budapesti Értéktőzsde nem egy éjjel-nappali bolt, a folyamatos kereskedés hétköznap csak 9:02-17:00 között zajlik. A brókercégek többségénél azonban a külföldi tőzsdéken való kereskedésbe is belekóstolhatsz, így akár hazai idő szerint késő estig, az amerikai piacok zárásáig forgathatod a pénzedet.
Arra azonban ügyelj, hogy a tőzsde kockázatos játék, ahol nem csak nyerni, de veszíteni is lehet. A külföldi tőzsdéken kereskedni ráadásul nem csak drágább, de – a devizaárfolyamok változása miatt – kockázatosabb is.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával!
Forrás : www.cosmopolitan.hu
Szerző: : Farkas Cintia
Regionális minimálbér, a szabadság idejére átlagbér helyett távolléti díj, csökkentett túlórapótlék ! Az új Munka Törvékönyvével jön a Feketeleves !
Forrás : www. nol.hu
Szerző : Kurucz Árpád
Az előző negyedévhez képest nem sokat változott a Manpower Munkaerő-piaci mutató, -2 százalékon áll. Ez azt jelenti, hogy ennyivel több munkaadó tervez Magyarországon leépítést, mint munkaerő-felvételt. A cégek 71 százaléka egyáltalán nem tervez változtatásokat a létszámban, 11 százalékuk venne fel új embereket, 17 százalék pedig elbocsátásokra kényszerül 2012 harmadik negyedévében - írja a Profession.hu.
Haldoklik az építőipar
Az építőipari vállalkozások borzasztó negatívan látják a jövőt, 27 százalékuk jelezte, hogy leépítést tervez, és csak 5 százalékuknál bővül a létszám - mondta Kiss Judit, a Manpower magyarországi vezetője. Azon csodálkozott, hogy van még egyáltalán dolgozó az ágazatban, akit el lehet bocsátani, ugyanis amióta hazánkban is megindult a felmérés, még csak egyszer-kétszer kúszott az építőipar mutatója pozitív tartományba. Az előző év azonos időszakához képest 20 százalékkal esett a mutató értéke.
A vendéglátósok sem bizakodnak: egy évvel ezelőtt a mutató +9 volt, az idén viszont -3. Annak ellenére nem terveznek munkaerő-felvételt e szektor munkaadói, hogy vizsgált júliustól szeptemberig tartó időszak még a nyári szezon része. "Úgy tűnik, lemondtak arról, hogy lesznek vendégek a nyáron" - tette hozzá Kiss Judit. A mezőgazdaságban (a másik olyan szektorban, ahol főként nyáron figyelhető meg munkaerőigény) a mutató értéke 0 lett, az előző negyedévhez képest 11 százalékkal erősödött.
Durva a helyzet a közszférában
A közszférában 100 megkérdezett munkáltató közül 13 tervez elbocsátást, 8 pedig felvételt. A 2011-es adatokhoz képest ez mégis jelentős javulást jelent, hiszen akkor a mutató -18 százalékon állt.
A szállítmányozás, raktározás és kommunikáció iparágakban lesz a legnagyobb a felvételi hajlandóság, a mutató itt 6 százalékos. A kereskedelemben is bővítenék a létszámot a cégek: az előző negyedévhez képest 16 százalékkal többen, mint az előző negyedévben.
A gyártó vállalkozások mutatója is pozitív tartományban maradt (+2 százalék), ám hatalmas visszaesést tapasztalt a felmérést készítő cég az elmúlt év azonos időszakához képest: 2011-ben még 9 százalékkal többen toboroztak, mint leépítettek.
Újabb törésvonal
Egyre inkább megdől az a tézis, hogy Magyarország keleti és nyugati fele között vannak nagy különbségek. A mutató inkább egy észak-déli törésvonalat hozott elő. Míg az északi régiókban kissé nőtt a mutató értéke, addig délen csökkent. Egyedül Nyugat-Dunántúlon nőtt jelentősen a munkaerő-felvételt tervező cégek száma, a fővárosban és Pest megyében is több többen terveznek elbocsátásokat, mint egy éve.
Forrás: Profession.hu
A koncepció legnagyobb vesztesei a meddő párok lennének. Őket azért büntetnék, mert több pénzük marad, hiszen nem kell gyerekre költeniük.
Egy kalap alá venné az új nyugdíjkoncepció a meddő párokat azokkal, akik tudatosan nem vállalnak gyereket – írja a penzcentrum.hu. Ez több tízezer olyan párt érint hátrányosan, akik pénzt és energiát nem sajnálva akár éveken át küzdenek hiába azért, hogy babájuk születhessen.
Az Új Baby Boom című tervezet lényege, hogy a rendszer a jövőben az egyéni járulékfizetésre alapulna. A Népesedési Kerekasztal által javasolt átalakítás Botos József és Botos Katalin közgazdászok nyugdíjreform-elképzeléseire épül, amelynek alapvetése, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához minden jelenleg aktív korúnak legalább egy járulékfizetőt kellene maga mögé állítania. Vagyis attól függne a nyugellátás, ki hány gyermeket nevelt föl.
A rendszer pontozásos szisztémán alapulna. Az egygyermekesek pontszámait 26 százalékkal csökkentenék, a gyermektelenek pontszámaiból pedig 38 százalékot vonnának le. Ezzel szemben három gyermek esetén 15 százalékkal, négy gyermeknél pedig 24 százalékkal növelnék a pontszámot. A Népesedési Kerekasztal azt is kezdeményezi, hogy elsősorban azok a nők mehessenek korhatár előtt teljes öregségi nyugdíjba, akik több gyermeket szültek és neveltek fel, vagyis sok éven át fizettek járulékot, és még mások helyett is állítottak munkaerőt.
Felmerül azonban a kérdés, hogy mi a helyzet a meddő párokkal. Botosék szerint a pontrendszer csak látszatra sújtaná igazságtalanul azokat, akik önhibájukon kívül nem vállaltak gyermeket, ugyanis ebben az esetben is tény, hogy nem állítottak maguk mögé járulékfizetőt. Ha nem kell gyermekekre költeni, akkor a megtakarítási lehetőség számukra elvileg önkéntes formákban adott - fogalmaznak a közgazdászok. A Népesedési Kerekasztal a közzétett dokumentumban kvázi meg is bélyegzi a gyermekáldásért küzdő párokat azáltal, hogy modern "járványnak" titulálja a nehezített fogamzó képességet, meddőséget – írja a penzcentrum.
Magyarországon hozzávetőlegesen 150-200 ezer házaspár várja hónapról hónapra hiába a gyermekáldást, azaz minden ötödik-hetedik fogamzásképes korban lévő pár meddő. A lap szerint vannak köztük olyanok, akik több millió forintot költenek el az orvosoknál a még meg sem született gyermekükre.
Határ a csillagos ég?
Mindeközben egy hétfői OECD-jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a születéskor várható élettartam növekedése miatt "sürgető szükség" van arra, hogy a kormányok fokozatosan emeljék a nyugdíjkorhatárt, és a rendszer fenntarthatósága érdekében szélesítsék az öngondoskodás körét - olvasható a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének (OECD) hétfőn ismertetett jelentésében.
A szervezet főtitkára azt mondta, nem kellene megakadályozni az idős embereket abban, hogy a hagyományos nyugdíjkorhatáron túl is dolgozhassanak. Így ugyanis a következő generációk is arányos nyugdíjat kaphatnának a munkával eltöltött évek után.
Forrás: Pénzcentrum/MTI/Hír24
A kormány fél éve halogatja az IMF-tárgyalások megkezdését, ezért a magyar a világ legnagyobb kilengéseket produkáló valutája.
A forint csaknem 8 százalékot vesztett az értékéből a dollárral és megközelítőleg 3 százalékot az euróval szemben május eleje óta. Ezzel a második legrosszabbul teljesítő deviza a Bloomberg figyelőrendszerében szereplő több mint 20 feltörekvő piaci valuta közül – közölte a napi.hu.
A várakozások a múlt héten váltak a leginkább pesszimistává, szinte mindenki a forint gyengülését jövendöli - derült ki az árfolyam romlása ellen védelmet nyújtó úgynevezett három hónapos risk reversal rate mutató alakulásából. A dollár ellen június 6-án mínusz hét százalékot jelzett ez a mérőszám, míg április 30-án csak mínusz négyen állt. Hétfőre is csak kissé, mínusz 6,5 százalékra javult a mutató.
Emellett a tízéves kötvények hozama héthetes magasságba emelkedett június 1-jén. A magyar állampapírok hitelbiztosítási felára (CDS) 96 bázisponttal nőtt májusban szemben a 71 pontos lengyel és a 21 pontos cseh adattal - írja összefoglalójában a Bloomberg.
A Crédit Suisse feltörekvő piaci stratégája a forint további gyengülésére számít, szerinte amíg egy konkrét segélycsomag nem szilárdítja meg a reményt, addig nincs esélye kitartó erősödésének.
Az OTP Bank elemzése is ezt fogalmazza meg, vagyis ha nem jön létre a megállapodás az EU-val és az IMF-fel, akkor csak idő kérdése, és a befektetők sorra szabadulnak meg a magyar értékpapíroktól.
Forrás : Napi.hu
A keresetet Kende Péter ügyvéd dolgozta ki és jegyzi. A közérdekű kereset azt jelenti, hogy amennyiben a bíróság helyt ad annak, a kifogásolt két szerződési feltételt az adott bankkal szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal nyilvánítja érvénytelennek. A kereseti kérelem a következő – szó szerinti idézetben.
"Kérem, a tisztelt Fővárosi Törvényszék – az alább kifejtett indokok alapján – I. állapítsa meg, hogy semmis az Alperes valamennyi devizahitel-szerződésében a kezelési költség devizában elszámolása; II. állapítsa meg, hogy semmis az Alperes valamennyi devizahitel-szerződésében a vételi árfolyamon nyújtott hitel törlesztő-részleteinek eladási árfolyamon elszámolása; ezek alapján kötelezze Alperest, hogy I. valamennyi devizahitelese számára a szerződés szerinti legelső havi törlesztő-részlet időpontjától kezdve írja jóvá és fizesse vissza azt az árfolyamváltozások okozta különbözetet, amely abból adódott, hogy a kezelési költséget devizában számolta el, ahelyett, hogy forintban számolta volna el; valamint e különbözetnek az egyes törlesztő-részletek kifizetésének napjától a visszafizetés napjáig terjedő időre szóló késedelmi kamatát; II. valamennyi devizahitelese számára a szerződés szerinti legelső havi törlesztő-részlet időpontjától kezdve írja jóvá és fizesse vissza azt a különbözetet, amely abból adódott, hogy a vételi árfolyamon nyújtott hitel törlesztő-részleteit és kezelési költségét nem vételi, hanem eladási árfolyamon számolta el; valamint e különbözetnek az egyes törlesztő-részletek kifizetésének napjától a visszafizetés napjáig terjedő időre szóló késedelmi kamatát.
Kérem, a tisztelt Törvényszék szíveskedjék kötelezni Alperest, hogy mind az I., mind a II. szerinti egyenkénti elszámoláshoz készítsen megfelelő képleteket és elszámolási mintákat – ideértve a késedelmi kamatok elszámolását is – annak érdekében, hogy e jóváírás költségeiből semennyi ne legyen az Adósokra terhelhető. Kérem, a tisztelt Törvényszék kötelezze Alperest az érvénytelenség megállapításának saját költségén történő közzétételére: öt-öt alkalommal legalább három országos napilapban; az interneten saját honlapjának nyitó-oldalán, legalább hat hónapon keresztül; valamint az Index, az Origo és a hvg.hu honlapok nyitóoldalán legalább egy héten keresztül. Kérem, a tisztelt Törvényszék marasztalja Alperest perköltségünkben, beleértve az F/2. alatt csatolt rövidített ügyvédi megbízási szerződés szerinti munkadíjat." A beadott közérdekű kereset alperese az UniCredit Bank Zrt. Továbbiak www.devizaados.eu honlapon.
Kapcsolódó cikkek
- A közszolgáknak rejtélyes módon nem kell az árfolyamgát
- Pénzt kaphatnak a kilakoltatásukban együttműködők
- IMF-hitelért és kiszámíthatóságért kiált a zsugorodó MKB
- Bankszövetség: a feljelentők nem figyelték a veszteséget
- MNB-akció a devizakereslet letörésére
- Adócsalás gyanúja valamennyi hazai pénzintézetnél
- Nem minden árfolyamgát népszerű
- Devizahitelesek mentése: zavar a hitelkínálatban
- Jókorát spórolnak a devizahiteles közszolgák a halogatással
- Tovább vizsgálják a devizahitelesek ügyét
Forrás : MTI / Gazdasági Rádió
Az euróval együtt jelentősen erősödött a forint a bankközi devizapiacon, délben az eurót 12 órakor 295,71 forinton jegyezték.
Kereskedők szerint a sikeres spanyol és francia állampapír-aukció váltotta ki a pozitív fordulatot a nemzetközi piacokon. Ez hatott a forint árfolyamára is. A vártnál rosszabb magyar ipari termelési adatok ugyan rontották a hangulatot a forint piacán, ez azonban nem bizonyult tartósnak, a javuló nemzetközi hangulat "felülírta" ezt.
Az euró csütörtökön délelőtt az 1,25 dollár körüli szintről 1,26 dollár közelébe erősödött.
A forint valamennyi főbb devizával szemben erősödött, az eurót reggel még a 299 forintos szint közelében jegyezték, délig az árfolyam 295,71 forintra gyengült.
A svájci frank jegyzése a reggeli 249 forintról 246,40 forintig esett. A japán jent délben 2,9582 forinton jegyezték, szemben a reggeli 3 forint körüli szintekkel.
Néhány nappal ezelőtt még jóval 300 forint fölött járt a forint/euró árfolyam.
Forrás : MTI
Fél évünk van csak arra, hogy megszabaduljunk államkötvényeinktől és a dolláron és az aranyon kívül minden befektetésünktől, utána jön az apokalipszis – véli Raoul Pal, aki megjósolta a mostani globális krízist is.
Egészen borúlátó előrejelzést adott közre a Global Macro Investor (GMI) független elemző cég. A beszédes "Végjáték" címen közreadott elemzés világszerte államcsődöket és országok bedőlését vizionálja, valamint a történelem legnagyobb bankválságát – írja cikkében a Portfolio.hu.
A fejlett gazdaságokban nincs növekedési hajtóerő, a nyugati világ ezért a második recessziós korszakába lép – véli Raoul Pal, a GMI vezető elemzője. A közgazdász szerint a gazdasági nagyhatalmak növekedése mélypontra jut: az eurózónában államcsődök jönnek, a brit és a japán állam szintén fizetésképtelenné válik, s csőd lesz Dél-Koreában és Kínában is. S mindennek szárnyán eljön a világtörténelem legnagyobb bankválsága.
Csak az arany és a dollár marad, amibe érdemes lesz fektetni
Pal szerint a bajba jutott nagybankokat már nem fogják tudni megmenteni az államok, így bedőlnek majd, átveszik az adósságaikat a kormányok, amelyek idővel fizetésképtelenné válnak. Szinte nincsenek már fékek, amelyek megállítanák ezt a folyamatot, és alig van valaki, aki érzékelné a helyzet komolyságát – idézi Palt a Portfolio.hu. Szerinte nem önmagában az államadóssággal van baj, hanem azzal, hogy a G10 országok 70 ezer milliárd dolláros államadóssága a fedezete a derivatívák tízszer ekkora piacának - ez pedig a globális GDP 1200%-a, és nagyon gyenge fundamentumokon nyugszik. Gondolják, hogy az uniós válság után nem következne Japán és Kína? Gondolják, hogy az Egyesült Államok mindezt megúszná épen? Tette fel a kérdéseket a Portfolio.hu szerint hallgatóságának Raoul Pal, aki szerint ez a nagy "RESET".
Az időzítést illetően Pal úgy látja, hogy 2012-13 vezetnek el a véghez. "A globális bankrendszer összeomlása és a csődhullámok sosem látott gazdasági sokkot okozhatnak a világon." Nem lesznek banki termékek vagy kötvénypiac, véli.
A befektetők már most is érzékelik, hogy a válságkezelő eszközök nem mentenek meg az összeomlástól. A következő lépést ez irányba Spanyolország és Olaszország teheti meg, ahol Pal szerint a bankokat államosítják, adósságukat pedig benyeli az állam.
A GMI következtetése: csak az arany és a dollár marad, amibe érdemes lesz fektetni. A befektetőknek nagyjából fél évük van, hogy megszabaduljanak minden mástól, vagy elég pénzt keressenek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a jövőbeli veszteségeiket. „Ezután vegyük fel a bádogsisakunkat, és rejtőzzünk el addig, amíg az új rendszer ki nem fejlődik” – írja a Portfolio.hu.
Forrás : Hír24
A tőzsde mindig izgalmas befektetési terület. Veszélyes és sokszereplős piac, éppen ezért joggal tartanak tőle a kívülállók. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogyan és minként érdemes hozzáállni, mire kell odafigyelni, és tisztázzuk, hogy melyek az első lépések. Tőzsdei ismeretek következnek, kezdőknek.
A Budapesti Értéktőzsdén a legtöbb kereskedett termék már alacsony, akár pár tízezer forint értékű befektetés esetén is elérhető, a nemzetközi piacok eléréséhez már jellemzően nagyobb, devizában rendelkezésre álló szabad pénzeszközre van szükség. A befektetés gátját sokszor nem is a befektethető összeg nagysága, hanem a tranzakciós díjak jelentik, a befektetési szolgáltatók ugyanis rendszerint minimum díj alkalmazásával élnek, ami alacsonyabb összegek esetén jelentősen befolyásolhatja a befektetés hozamát – mondja kérdésünkre Turner Tibor, a Raiffeisen bank főosztályvezető-helyettese.
Bármilyen tőzsdei befektetés előtt érdemes tisztázni, hogy milyen időtávra (rövidebb, hosszabb), mekkora pénzmennyiséget tud nélkülözni a befektető, illetve a befektetett összeg hány százalékának elvesztését képes tolerálni. A meghatározott lehetséges futamidő, az összeg és a kockázatvállalási hajlandóság/képesség képezheti a befektetési döntés alapját, vagyis a befektető valódi választási lehetőségeit.
Haladjunk lépcsőzetesen !
A tőzsdén elérhető termékek köre nagyon széles, alapvető, hogy csak olyan terméket vásároljunk, amelyet ismerünk: legyünk tisztában egy termék tulajdonságaival, az általa nyújtott lehetőségekkel és a kockázataival. Tapasztalatlan befektetőknek ajánlatos alacsonyabb kockázatú ügyletekkel és kisebb befektetésekkel indítania – emeli ki Turner, aki hozzáteszi, hogy ha adott termékkörben már komfortosan mozgunk, emelhetjük a tétet és/vagy továbbléphetünk a magasabb kockázattal jellemezhető termékek irányába.
A kockázati skála alján a tőkegaranciát nyújtó állampapírok állnak: a befektető lejáratkor mindenképpen visszakapja a befektetett tőkét. Szintén alacsonyabb kockázattal jellemezhetőek a tőkegarantált certifikátok, vállalati kötvények is. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy tőkegarancia valódi értékét mindig a termék kibocsátójának hitelképessége határozza meg, érthető módon egy csőd közelben lévő kibocsátó által nyújtott tőkegarancia erősen kétséges.
A kockázati skála következő fokán a részvények, és a tőkeáttétellel nem rendelkező befektetési (pl. bónusz) certifikátok állnak. Esetükben napon belül is több százalékos árfolyam-elmozdulással szembesülhet a befektető, de a lehetséges veszteség korlátozva van a befektetett összeg nagyságában. Az ezt meghaladó kockázati kitettséget magában hordozó turbó certifikátokon elszenvedett veszteség nagysága is maximum a befektetett összegig terjedhet, tőkeáttételes tulajdonsága miatt egy turbó certifikát akár napon belül is elértéktelenedhet. Egy tőkeáttételes termék árfolyama valamely más termék (részvény, kötvény, áru, index) árfolyammozgásától függ, oly módon, hogy az alaptermék egy százalékos árfolyam-elmozdulását a tőkeáttételes termék több százalékos elmozdulással reagálja le. A kockázat skála tetején a határidős termékek találhatók, jellemzőjük, hogy a befektető akár a kezdeti befektetése értékének többszörösét is elveszítheti.
Kockázatosabb termékeknél készüljünk fel a veszteség elszenvedésére is. Mivel általában hosszabb távon mindenkinek van veszteséges ügylete, így a hosszú távú stabil nyereség elérésének egyik alapköve, hogy a veszteséges pozíciókból időben szálljunk ki.
Szolgáltató választás...
A megfelelő befektetési szolgáltató választása során több szempontot érdemes figyelembe venni. Első lépésként a befektetési szándékainknak megfelelően, az igénybe venni kívánt termékkört tekintve szűrjük meg a szolgáltatókat. A nagyobb méretű, tőkeerősebb brókercégeknél vagy banki háttérrel rendelkező cégeknél jellemzően szélesebb az elérhető termékpaletta, valamint szakosodott üzletkötők és megfelelő elemzői háttér is az ügyfelek rendelkezésére áll.
Második körben tájékozódjunk a felszámolt díjak mértékéről. Fontos, hogy ne csak az ügyletkötési díjak alapján hozzunk döntést, hanem az összes költséget tekintve számoljunk a járulékos díjakkal is (számlavezetés, átutalás, egyéb tranzakciós díjak). Sokszor a vonzó, nagyon alacsony ügyletkötési díjak hátterében magas járulékos költségek állnak.
Informálódjunk az üzletkötők díjazásának rendszeréről és az egyéb szolgáltatásokról is! Jutalék alapú bérezés esetén az üzletkötő díjazása közvetlenül függ az általa kötött ügyletek mennyiségétől, mely motivációt jelenthet az üzletkötő számára az üzletkötések gyakoriságának növelésére, tekintet nélkül a kockázatokra.
Minél több szálon kapcsolódunk egy céghez, minél több szolgáltatást veszünk igénybe, annál értékesebb lehet az adott ügyfélkapcsolat a szolgáltató számára, annál inkább közösek lehetnek a hosszú távú érdekek. Egy (nagyobb befektetett vagyon esetén két) körültekintően kiválasztott befektetési szolgáltató hosszú távon sokszor többet ér, mint túl sok befektetési szolgáltató között megosztott befektetési tevékenység – ajánlja Turner.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: