Ezt a brazil pénzügyminiszter jelentette be csütörtökön éjszaka azután, hogy tárgyalt orosz, indiai, kínai és dél-afrikai kollégájával, az IMF/Világbank tavaszi ülésének pénteki kezdete előtt. A brazil pénzügyminiszter értésre adta, hogy a pénz elkülönítésének feltételei vannak.
A BRICS-csoport március végén tartott csúcstalálkozóján sürgették, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank haladéktalanul vizsgálja felül kvótarendszerét, figyelembe véve az összes ország érdekeit, és kinyilvánították: támogatják, hogy fejlődő országok jelöltjei kerüljenek e két intézmény élére.
Nem biztos, hogy az IMF tavaszi ülésszakán jóváhagyják a döntést" - hangoztatta Paulo Nogueire Batista a hét elején. A szakértő, aki Brazília mellett nyolc további latin amerikai országot képvisel a Valutaalapban, kritizálta az uniós mentőcsomagok felhizlalását. Szerinte elképzelhető, hogy a plusz IMF-pénzek kérdésére csak júniusban, a G20-ak mexikói csúcsértekezletén adnak választ.
A brazil közgazdász szerint az eurózóna tagországai visszaéltek az IMF-ben betöltött pozíciójukkal és a Valutaalap most már túl sok pénzt és ezzel túl nagy kockázatott allokált Európába. Batista emlékeztetett arra, hogy az EU a fejlődő államok anyagi segítségére számít, miközben nem mutat hajlandóságot az IMF vezetésének megreformálására. A brazil közgazdász ezzel arra utalt, hogy a szervezetben hagyományosan nagy súlyt képviselnek a fejlett országok, miközben az EU egyre inkább a fejlődőktől várja az anyagi hozzájárulást az eurózóna érdekében.
Eközben a mentőcsomag feltöltése sürgetőbbnek tűnik, mint valaha: Mindenekelőtt Spanyolországban éleződik a helyzet. Számos szakértő borúlátó azt illetően, vajon elégséges lesz-e a mentőcsomag.
A BRICS-országokban él a Föld népességének 40 százaléka, és a világ GDP-jéből való részesedésük a 2000. évi 16 százalékról 2010-re 25 százalékra emelkedett.
Elemzők szerint Christine Lagarde , az IMF vezérigazgatója nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a BRICS-országok is hozzájárulnak az alaphoz, amelybe eddig már 320 milliárd dollár gyűlt össze. Az IMF vezetője szerint azonban legalább 400 milliárd dollárra lenne szükség, és a hiányzó összeget részben a BRICS-országoktól várja.
IMF-források szerint a 320 milliárd dollárhoz az euróövezet mintegy 200 milliárd dollárral, Japán 60 milliárd dollárral, Svédország 10 milliárd dollárral, Norvégia 9,3 milliárd dollárral, Lengyelország mintegy 8 milliárd dollárral, Dánia közel 7 milliárd dollárral, Svájc és több más, néven nem nevezett ország 26 milliárd dollárral járult hozzá.
Szerző: MTI Eco
Több száz millió forint kárt okoznak a bankkártyás csalók Magyarországon.
Havi csaknem ezer darab bankkártyás visszaélést követtek el tavaly az év első felében Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank összesítése alapján. A bünözők csak ebben az időszakban 300 millió forintot próbáltak ellopni. Egészen nagy arányban sikeresek is voltak, legalábbis az MNB adatai szerint veszteségként le is írták az ellopott összeget: 244 millió forintnyi tranzakciónál sikerült is kárt okozniuk – vagy a banknak, vagy a csalásban használt kártya igazi tulajdonosának.
Ezek nagy számok, ám az 5800 bankkártyás bűncselekményt érdemes ehhez viszonyítani: Magyarországon ugyanebben az időszakban 119 ezer vagyon elleni bűncselekményt regisztrált a rendőrség. A kártyás csalások száma és értéke is csökken: 2009-ben még kétszer ennyi műveletre jutott kétszer ennyi kár.
A bankkártyás csalók ma is a hamisított hitelkártyákkal okozzák a legnagyobb kárt: 124 millió forint értékben 1800 műveletet indítottak kamu kártyákkal. A legnépszerűbb módszer ma már egyértelműen az interneten, e-mailen vagy telefonon elkövetett visszaélés: az adattolvajok összesen 81 millió forintnyi vásárlással próbálkoztak.
Ki sír a végén ?
A fogyasztók számára alighanem az elveszett vagy ellopott kártyákkal okozott 36 millió forintnyi kár lehetett a legfájóbb, ugyanis ennek zömét – 24 millió forintot – nekik kellett állni.
Az európai és amerikai jogszabályok a fogyasztót védik: ha nem mi vásároltunk, és ezt jeleztük, és nincs ok arra gyanakodni, hogy mi élnénk vissza a helyzettel, akkor a banknak vissza kell adnia a pénzünket. Aztán nekiállhat bevasalni mástól. Hogy végül ki fizeti meg a tolvajlást?
Ezt bonyolult szabályok alapján döntik el. Dióhéjban: vagy a kereskedő, vagy a kamu tranzakciót elfogadó bank, vagy a megkárosított ügyfél kártyáját kibocsátó bank. Ha például az igazi bankkártya chipes, de az elfogadó kereskedő mégis a kisebb biztonságú mágnescsíkot használja, akkor a kereskedő. Ha a kereskedő bankja nem teszi lehetővé, hogy a kereskedő a chipes lehúzást használja, akkor pedig az a bank állja a cechet. Az eredeti kártyát kibocsátó bank fizeti a kárt, ha nincs más, akire át tudná hárítani. A fogyasztó pedig akkor fizet, amikor neki felróható módon járt el, például nem tiltotta le az elveszett vagy ellopott bankkártyát.
A legtöbb veszteséget általánosságban a kibocsátó bank viszi el – tavaly fél év alatt például 150 millió fointot voltak kénytelenek leírni. Az elfogadó bankok vittek el 60 milliót a károkból, a fogyasztók pedig 33 millió forintot.
Milyen kártyákhoz kötődik a kár?
Az MNB adatai szerint a tranzakciók számában (3600) és értékében (205 millió forint) is a Mastercard kártyák vezettek, ezeket követi a Visa (1960 darab tranzakcióval 81 milliós kár). Az American Expresszeket alig érintették a bűnözők (mindössze 200 próbálkozás volt.) Ez persze az egyes kártyatípusok elterjedtségével is összefügg.
A magyar kártyákkal végzett minden csalástípusnál a határon átnyúló művelet a leggyakoribb – ha ATM-es készpénzfelvétről, ha vásárlásról van szó. Ritkán jelentettek a bankok a jegybanknak POS-terminálos visszaélést, mindössze 500 ezer forint értékben, 30 tranzakció volt ilyen. A károk zöme a nemzetközi vásárlásban keletkezett, mintegy 170 millió forintot próbáltak meg így elkölteni. Ehhez képest a nemzetközi készpénzfelvételből „csak” 75 milliós kár keletkezett. A külföldi kártyákkal Magyarországon 60 millió forint kárt okoztak, ennek zömét a külföldi kibocsátókra terhelték át a bankok. A magyarországi kereskedők 10 milliót buktak fél év alatt a kártyacsalásokon.
Banki szemmel
Magyarország egészen jól áll a bankkártyacsalások elleni védekezésben, s egyes bankok különösen hatékony rendszert építettek ki a kártyás fizetések szoftveres nyomon követésére és elemzésére. Szakértők szerint az egyik ilyen az OTP Bank, amelynél a visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya 17-szer jobb a MasterCard által publikált európai átlagnál. Ezért megkérdeztük Vörös Gábort, a bank biztonsági főosztályának igazgatóját, hogyan látja a helyzetet.
Először is szeretném leszögezni, hogy a bankok mindent megtesznek a kártyacsalások számának és az ehhez kapcsolódó anyagi kárnak a csökkentéséért. Minden jel szerint eredményesen is védekezünk, hiszen a jegybank kártyacsalási statisztikái szerint sokkal jobbak a magyar számok, mint sok más fejlett országban.
Ez főleg amiatt van, hogy a kártyaforgalmat folyamatosan szűrjük biztonsági szempontból, elterjedt a biztonságos chiptechnológia a bankkártyáknál és a kártya elfogadó termináloknál, s hogy a limitbeállítási és SMS kártyakontroll-szolgáltatások révén az ügyfelek azonnal értesülnek a bankkártyájuk jogtalan felhasználásáról és le tudják tiltani.
Mit vizsgálnak a tranzakcióknál ?
A monitoringrendszer heti hét nap, huszonnégy órában figyeli az összes kártya forgalmát. Azokét is, amelyeket nem mi bocsátottunk ki, hanem csak a mi hálózatunkon fizettek velük. A szoftver sok szempontot vizsgál: összeveti a tranzakciót a vásárlási szokásainkkal, megnézi, hogy kockázatos területen zajlott-e a tranzakció, milyen napszakban történt, összeveti a terminál átlagával, és hozzánézi a vásárlási történethez.
Ha a rendszer furcsaságokat talál – például, hogy egy budapesti vásárlás után 10 perccel Siófokon vettünk fel egy automatából pénzt – akkor feldobja munkatársainknak, akik eldöntik, hogy felveszik a kapcsolatot az ügyféllel, blokkolják a tranzakciót vagy továbbengedik. Szükség esetén a pénzintézet munkatársai azonnal értesítik a rendőrséget is.
Milyen kártyacsalási formák a legelterjedtebbek a banknál?
Évek óta a lopott kártyával elkövetett visszaélés az egyik legjellemzőbb csalás. Ám gyorsan terjed a különböző kereskedelmi szolgáltatók adatbázisaiból megszerzett bankkártyaadatokkal bonyolított jogtalan internetes vásárlás. Visszaszorulóban van a bankkártyák másolása és a hamis bankkártyákkal való visszaélés.
Tavaly volt egy eset, amikor két benzinkúthálózat kártyás tranzakcióihoz fértek hozzá adattolvajok. Az OTP 260 ezer ügyfele lehetett volna érintett az ügyben, ennyien vásároltak a két kúthálózaton Közép-Európában az elmúlt években. Ám mégsem hívtuk vissza a kártyákat, mivel bíztunk abban, hogy a monitoringrendszer úgyis kiszűri majd az ezekkel végzett tranzakciókat. A döntés helyességét igazolta, hogy csak néhány bankkártyával történt sikeres visszaélés, és a bank ügyfeleit semmilyen kár nem érte.
A rabló-pandúr játszma hol áll most, milyen új csalási módokkal találkoznak ?
Mindig új ötletekkel állnak elő az elkövetők. Egy-két éve például az terjedt el, hogy nagy-britanniai automata benzinkutaknál csaltak a kártyás fizetésnél. Az volt a módszer, hogy tankolás előtt bedugták a kártyát az automatába, amely ilyenkor egy jelképes összeggel megterhelte a kártyát, ellenőrizendő, hogy igazi-e, majd utána adta a benzint. Ám sok csaló kártyatulajdonos számláján valójában nem volt annyi pénz, mint amennyiért tankolt, így engedély nélkül mínuszba vitte az egyenlegét. Erre egyszerű megoldás született: a kút egy jelentősebb összeget zárolt, és utána a valós vásárlási értékre módosította a levonás összegét.
Milyen bankkártya-technológiai eszközeik vannak a csalások visszaszorítására ?
A chipes kártyák és elfogadóhelyek terjedése fontos ebben a folyamatban, mivel chipes kártyát még nem nagyon sikerült hamisítani. Ezt az EU is támogatta, s tavaly óta Magyarországon már egyetlen bank sem ad ki olyan bankkártyát, amin nincsen chip.
Biztonságosnak ítélem az érintés nélküli bankkártyákat is a használati szabályok miatt. A rádióhullámos fizetési módra összeghatár van, amely fölött PIN kódot kell beütni a vásárláshoz. Nem életszerű, hogy az újságosnál való fizetésre akarna bárki is bankkártyacsalást elkövetni.
Forrás : FN24
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a módosító javaslatokat a jegybanktörvényhez, azonban a piaci reakciók alapján nem biztos, hogy ezzel közelebb kerülünk a hivatalos EU/IMF-tárgyalások megkezdéséhez. Magyarország pedig nem minden pontban engedne, így a kötelezettségszegési eljárásban kifogásolt pontok közül maradna a fizetési plafon.
A magyar kormány kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslatot, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A magyar kormány által benyújtott törvénymódosítás az Európai Unió Bizottságának Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásában kifogásolt egyes pontjait érintik. E pontok tekintetében a kormány által javasolt módosításokat az Európai Bizottság is tudomásul vette, amiről a kormányt írásban tájékoztatta – írja az NGM.
Elemzők ugyanakkor úgy látják, hogy az Európai Unió továbbra is kifogásokat fogalmazhat meg a jegybanktörvényről. Emlékezetes, az EU három ügyben (jegybanktörvény, ombudsman, bírák nyugdíjazása) indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben.
„Az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás által kifogásolt pontok közül a kormány engedett két kérdésben: a monetáris tanács napirendjét a tervezet szerint nem kell majd elküldeni a kormány részére, és kikerült az a pont is, miszerint részt vehetne a NGM képviselője a Monetáris Tanács ülésén" – mutatnak rá az OTP Bank közgazdászai.
Tardos Gergely elemzőcsoportja ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a kötelezettségszegési eljárásban kifogásolt pontok közül maradna a fizetési plafon.
Az eljárásban nem kifogásolt, de az Európai Központi Bank és az EU által aggályosnak talált kérdések tekintetében nem hozna változást a módosító javaslat, mert változatlan formában tartalmazza az új alelnök, és az új monetáris tanácstag kinevezését, valamint a monetáris tanács hatáskörének bővítését – mutatnak rá a közgazdászok.
Piaci reakció
A forint 295,5 körüli szintről 297-ig esett az euróval szemben, így a régiós devizák közül a legrosszabb teljesítményt mutatja szerdán. A lengyel zloty fele ekkora esést mutat, a román lej és a cseh korona pedig szinte meg sem mozdult.
A forint alulteljesítésében a kissé negatív nemzetközi környezet mellett szerepet játszhat az a bizonytalanság, hogy a befektetők továbbra sem látják, mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások az IMF-fel és az EU-val egy hitelkeretről. Ezt a bizonytalanságot erősítheti, hogy a jegybanktörvény módosításában nem fogadta meg a kormány az Európai Központi Bank egyes javaslatait.
Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza elemzésében hangsúlyozta, hogy Matolcsy György benyújtott néhány módosítást a jegybanktörvényhez, de a változtatások valószínűleg nem fogják az EKB tetszését elnyerni, így ezzel a lépéssel várhatóan nem kerülünk érdemben közelebb a hivatalos tárgyalások elkezdéséhez.
A módosított MNB-törvényt nem mutat eltérést az egy hónappal ezelőtti verzióhoz képest – vélekednek az Equilor közgazdászai. Hangsúlyozzák, hogy ráadásul a jegybankárok kinevezése is fizetése ügyében sincs előrelépés, vagyis érdemben nem közeledtek az álláspontok a magyar fél és az EKB/Európai Bizottság vonatkozásában.
„Ez azt jelenti, hogy továbbra is támadási felületet jelent az EU/IMF-tárgyalások kapcsán a jegybanki helyzet, vagyis a külföldi befektetők ismét időhúzási kísérletként tekinthetnek a történetre" – jegyzik meg.
Szerző: Világgazdaság Online
Továbbra sem vásárolunk sokat, ezért koncentrálódhat a kereskedelmi piac: a kivonuló láncok üzleteivel erősödhetnek a talpon maradók. Kérdés, hogyan érinti ez majd a vevőket.
Három lánc, a Cora, a Profi és a Match már bejelentette, hogy kivonulnak az országból. A Corákat az Auchan venné meg. Az Auchan-Cora magyarországi egyesülése olyan nagy hullámokat vet a kereskedelmi piacon, hogy a kérelmezőknek az Európai Bizottságtól (EB) kellett engedélyt kérniük. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ehhez elküldte saját észrevételeit a bizottság számára.
A Profira és a Matchra pedig sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai lánc pályázhat. Mi is rákérdeztünk, hogy konkrétan ezt a két láncot megvásárolná-e a CBA. A cég kommunikációs szakembere, Fodor Attila azt válaszolta erre: „konkrétumokat nem említhetek, de bizonyos üzletlánc megvásárlásáról folynak az egyeztetések”. Amint olyan stádiumba kerülnek, hogy az publikus lesz, beszámolnak róla, ígérte.
Fotó: MTI / Kovács Attila
Árbevételtől függ, hogy e láncok fúziójánál is az Európai Bizottság hatásköre lesz-e a döntés – tudtuk meg a GVH-tól. Az azonban szinte biztos, hogy a CBA bármilyen felvásárlási törekvését jóvá kellene hagynia a magyar versenyhivatalnak. Ha a franchise-partnereket is hozzászámoljuk, akkor a CBA 565 milliárd forintos tavalyi árbevételével a második a ranglistán, a Tesco mögött. Ám ha csak a cégjogilag egy kézben lévő CBA Kereskedelmi Kft.-t nézzük, az már önmagában is a tizedik legnagyobb szereplő 26 milliárdos (2010-es) árbevételével. A Csemege-Match Zrt. 38, a Profi Magyarország Zrt. 21 milliárd forintos forgalmat bonyolított 2010-ben.
A GVH szerint minden olyan esetben a versenyhivatal engedélyéhez kötött az üzletek adásvétele, ami az egyesített céget évi 15 milliárdos forgalom fölé lökné. Bármelyik lánccal tárgyal a CBA Kereskedelmi Kft, e küszöbérték fölé kerül, s a piac hetedik vagy nyolcadik legnagyobb szereplőjévé válhat, és tovább erősítheti a hálózat pozícióját a Tescóhoz képest.
Ezt tervezi a CBA
A 20 éves CBA piacvezető szeretne lenni Magyarországon – nyilatkozta nemrégiben Baldauf László elnök. Csöppet sem rendkívüli mindez, hiszen a nyugat-európai országokban ez teljesen szokványos dolog, hiszen ott a hazai láncok vannak az elsők között a kereskedelmi toplistán – tette hozzá megkeresésünkre a kommunikációs igazgató.
Megkérdeztük, mit szól ehhez a tervhez a GVH. Azt válaszolták, önmagában nem az ad okot vizsgálatra, ha egy cég piacvezető kíván lenni, csak az, ha gyanítható, hogy esetleg visszaél erőfölényével.
A hasonló fúziós kérelmeknél a GVH az összefonódás várható hatásait vizsgálja a versenyre, az azzal járó előnyöket és hátrányokat. Így különösen azt, hogyan hat az egyesülés az érintett piacok szerkezetére, az egyes piaci szereplőkre, illetve a versenyfolyamatokra. Az engedély megadását nem tagadhatják meg, ha az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon. Azt írták még: a felvetett lehetséges tranzakciók hatásairól korai lenne állást foglalniuk. Csak a tranzakciók vizsgálata (bizonyítékok beszerzése és elemzése) után tudnak véleményt mondani.
Ami a vásárlót izgatja
A fogyasztók számára talán az a legfontosabb kérdés, hogyan érintheti őket, ha egy-egy lánc kivonul, és az üzleteket egy másik cég üzemelteti tovább. Ha a CBA ilyen módon bővíteni tudja hálózatát, akkor az például kiváló lehetőség lesz arra is, hogy a 3 éve beindított két bolttípusánál, a Prímánál és a Centnél gyors ütemben bővíteni tudja az üzletszámot – mondta ezzel kapcsolatban Fodor Attila.
2009-ben Príma márkanéven prémiumkategóriás üzleteket kezdtek létesíteni, valamint CBA Cent néven diszkontokkal is megjelentek a piacon. A kommunikációs igazgató szerint ez igen jó lépés volt, hiszen a fogyasztók visszajelzései és a két új üzlettípus felfutó forgalma is ezt igazolja vissza.
Többek között ennek is köszönhető az, hogy a válság talán kevésbé viselte meg a hazai láncot, mint esetleg más üzleteket – tette hozzá. Persze ez nem jelenti azt, hogy a CBA-nál ne lettek volna gondok a gazdasági világválság miatt, hiszen az elmúlt évben 200 franchise-partnerük volt kénytelen végleg bezárni üzletét. De közben nyíltak új üzletek is, illetve lettek új partnerek, így összességében nem változott számottevően a boltszám (jelenleg 3377 db). S ami az árbevételüket illeti, 2010-hez képest 10 milliárd forintos növekedést értek el.
Félnek vásárolni : A lakossági fogyasztás már évek óta mélyponton van, a kereskedők már annak is örülhetettek, hogy a fogyasztás márciusban végre nem csökkent, hanem csak stagnált.
Különadó : Emellett súlyos tízmilliárdokat kellett a nagyobb üzleteknek válságadó formájában befizetniük az államkasszába. A bolti kiskereskedelmi tevékenység különadójából 2010-ben 28,9, tavaly pedig 21,6 milliárd forint folyt be az államkasszába az adóhatóság kimutatása szerint. A különadó nemcsak a multikat sújtotta, hanem például a CBA franchise rendszerében is több tucat vállalkozást érintett. Ráadásul az idén megemelt áfa sem kedvezett a kereslet élénkülésének. És itt még nincs vége a csapásoknak.
Bérkompenzáció : A minimálbér jelentős emelése és az adójóváírás kivezetése miatt a béreket is ki kellett (volna) pótolniuk a cégeknek. Volt, ahol ez elmaradt, ami miatt nemrégiben a Metro és az Auchan dolgozói is hallatták a hangjukat. Jogosan. Tízezer forinttal keresnek nettó kevesebbet, mint tavaly. Tegyük hozzá: nem azért, mert az üzletek ezt a pénzt zsebre tették. Hanem azért, mert a minimálbér utáni adójóváírást, amely megszűnt, nem tudták visszapótolni. Persze létezik állami bérkompenzáció is, de a cégeknek azzal együtt is legalább 5 százalékot kell állniuk a béremelésből. (A CBA például minden dolgozójánál végrehajtotta a bérkompenzációt így egyetlen dolgozónak sem csökkent a nettó bére. Sőt, átlagban nőtt a dolgozók nettója – mondta Fodor Attila kommunikációs igazgató. Cégénél igénybe vették az állam által biztosított bérkompenzációs támogatást.)
Utalványokból kiutálva : A cafetéria is átalakult, a korábbi étkezési utalványok helyett bejött az Erzsébet-utalvány, amit első körben nem fogadhattak el a külföldi láncok, csak a hazaiak és kisboltok. Ha ez így maradt volna, szintén jelentős érvágást jelentett volna az érintetteknek. Azóta a Tesco már bekerült az elfogadóhelyek közé, és elméletileg a többiek előtt is megnyílhat ez az út.
Plázastop : Amelyik lánc a kedvezőtlen körülmények ellenére is terjeszkedne, azokat pedig a plázastop fogja vissza: 2014 végéig nem lehet (csak külön minisztériumi engedéllyel) 3 ezer négyzetméter feletti üzletet építeni. Persze ha a lejtmenet miatt feladja a harcot pár üzletlánc, akkor ezen az úton is megoldható az üzletbővítés.
Szerző : Tamásné Szabó Zsuzsanna
Forrás : Hír24
Az Európai Bizottságnál első ránézésre aggályosnak találták az ötkulcsos áfa-ra vonatkozó magyar elképzelést. A pénzügyi tranzakciós adó magyar változatát viszont nem érheti kifogás, még ha nagyon is távol áll a bizottsági javaslattól – írja a BruxInfo.
A Bizottság adóügyi főigazgatósága első ránézésre nehezen tartaná összeegyeztethetőnek az ötkulcsos forgalmi adót az EU szabályaival. A BruxInfónak nyilatkozó illetékesek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem ismerik az elképzelés részleteit, ezért csak első benyomásaikra hagyatkozhatnak.
A főigazgatóságnál emlékeztetnek rá, hogy az érvényes áfa-direktíva értelmében a tagállamok egy minimum 15 százalékos normális forgalmi adókulcsot és két kedvezményes áfa-kulcsot alkalmazhatnak, amelyek nem lehetnek alacsonyabbak 5 százaléknál.
„A különböző áfa-kulcsok sokasága túlmegy a rendelkezéseken, ezért nem lenne összhangban az uniós szabályokkal" – vélekedtek az Európai Bizottságnál. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy ilyen megoldás adminisztratív terheket róna az adózó személyekre és az adóhatóságra és csökkentené az áfa-rendszer egészének a hatékonyságát.
A pénzügyi tranzakciós adó magyar változatával más lehet a helyzet, természetesen akkor, ha egy vizsgálat során nem minősülne második áfa-nak. A tervezett magyar adót minden banki művelet után kellene fizetni, és így alanyai elsősorban a magánszemélyek és a cégek lennének.
A pénzügyi tranzakciós adó kivetése tagállami hatáskör, jelenleg tíz uniós tagállam alkalmazza egyik vagy másik formáját, ám olyat, mint a tervezett magyar a rendelkezésre álló információk szerint egyik sem. Éppen ennek a sokféleségnek a belső piacra gyakorolt negatív hatása volt az egyik oka, amiért az Európai Bizottság egy EU-szintű tranzakciós adó bevezetésére tett javaslatot, széles adóalap és alacsony kulcs mellett.
A Bizottság azonban a magyar tervtől eltérően kihagyta a javaslatból a hitelkártyás fizetések, vagy a magánszemélyek banki utalásainak megadóztatását, mert nem akarta a reálgazdaságot és a kis- és középvállalkozásokat terhelni vele – emlékeztetnek Brüsszelben.
Ha a tagállamok megállapodnának egy pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséről, aminek jelenleg nem nagy az esélye, akkor Magyarországnak hozzá kell majd igazítania a saját adóját az unióéhoz.
Szerző: BruxInfo
A világ tíz legkockázatosabb államadósa közül öt az Európai Unió tagja a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision kedden ismertetett idei első negyedéves összesítése szerint.
A cég legújabb globális kockázati listájáról az adósságátrendezés nyomán lekerült Görögország, amelyet a CMA hosszú ideig a világ legkockázatosabb államadósaként tartott nyilván, ugyanakkor továbbra is a felső tízes mezőnyben van Magyarország, és csatlakozott e kockázati csoporthoz Spanyolország is.
A CMA DataVision új listáját - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) márciusi utolsó árazásai alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - jelenleg Ciprus vezeti, a második helyen változatlanul a szintén euróövezeti tag Portugália áll.
Adóskockázati szempontból mindkét valutauniós tagállam megelőzi Pakisztánt, Argentínát, Ukrajnát és Venezuelát is.
Ezután Írország és Egyiptom következik, majd - a kilencedik helyen - Magyarország, amely így ugyanarra a helyre került, amelyet a CMA előző, tavalyi negyedik negyedévi listáján is elfoglalt.
A legkockázatosabb tízes mezőnyt Spanyolország zárja.
Szerző: MTI
A munkajog liberalizálása, a július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat - jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
Az új törvény egyebek között a műszakpótlékokra vonatkozó szabályok átalakításával az elmúlt húsz évhez képest példátlan módon intézményesen csökkenti a kereseteket - mondta az érdekképviseleti vezető egy szakszervezeti fórumot követő sajtótájékoztatóján. Borsik János szerint az új jogszabállyal a kormány a munkaszerződéseket elkezdte a két egyenrangú fél megállapodásán nyugvó polgári jog felé tereli, annak ellenére, hogy a munkaadók és a foglalkoztatottak közötti egyensúly koránt sincs meg.
A nyártól hatályba lépő jogszabály több helyütt is a munkaadó és a munkavállaló között létrejövő külön megállapodással lehetőséget teremt a törvény rögzítette keretektől történő eltérésre, akár a foglalkoztatott számára kedvezőtlen irányba is - közölte az elnök. Borsik János szerint a munkaadók nyomásgyakorlással ki is kényszeríthetik ezeket a megállapodásokat az állásukat féltő dolgozóktól. Példaként a szabadságok kiadását említette. Az új jogszabály ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy az életkor növekedésével járó pótszabadságról "lemondjon" a munkavállaló.
Forrás: MTI
A héten a konvergenciaprogram újabb részleteit ismerhetjük meg, de kiderül az is, hogy mennyit vitt haza az „átlag magyar" februárban. Németországban hangulatjelentések, az USA-ban lakáspiaci adatok dominálják a heti kínálatot, gyorsjelent – többek között – a Bank of America, a Coca-Cola, a GE, a Goldman Sachs, a McDonald's, a Microsoft, a Morgan Stanley és a Nokia.
A magyar gazdasággal kapcsolatos legfontosabb heti bejelentés minden bizonnyal a Brüsszelbe küldött konvergenciaprogram lesz. Jó néhány tételt már ismerünk és/vagy sejtünk: a bevételeket a kormány a banki tranzakciós adó mellett (talán) elektronikus útdíjjal kívánja növelni, a kiadáscsökkentő lépések egyik része a minisztériumi büdzsék (februárban bejelentett) befagyasztása, a másik a közösségi közlekedés „racionalizálása" (járatritkítás, utazási kedvezmények megvonása). Kérdés, mit szól mindehhez a „piac", az Európai Bizottság, az IMF és (nem utolsósorban) a választópolgár.
A KSH két februári adatsort tesz közzé a héten. Hétfőn az építőipari termelés februári alakulásáról jelenik meg a gyorstájékoztató; januárban 1,5 százalékkal esett vissza éves összevetésben a termelés – februárban legföljebb a szökőnap „hajthatta" az ágazatot...
Csütörtökön kiderül, hogyan keresett az „átlag magyar" (teljes állású alkalmazott) februárban. A 219 ezer forintos nemzetgazdasági bruttó átlagfizetés januárban 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; februárban az elemzők szerint 6,0 százalékos emelkedés következett.
Az MNB hétfőn a devizapiaci átlagos forgalom, szerdán a nemzetközi tartalékok márciusi alakulásáról tájékoztat.
Nyugat-Európa
Németországban a héten teszik közzé a két legfontosabb üzleti bizalmi index áprilisi értékeit. A Zew által számított indikátorokat kedden ismerjük meg: a gazdasági hangulat mutatóját a márciusi 22,3 után 20,0-re várja a piac. Az Ifo pénteken teszi közzé az áprilisi adatokat: az üzleti hangulat mutatója az elemzők szerint a márciusi 117,4 után 117,1-re csökken.
Az Eurostat honlapján kedden jelenik meg a részletes márciusi inflációs jelentés, amelyben év/év alapon minden bizonnyal újra a magyar mutató (5,5 százalék) lesz a legmagasabb. Az előzetes becslés szerint az eurózónában éves összevetésben 2,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az év harmadik hónapjában.
Szerdán az építőipari termelés februári alakulása kerül terítékre: januárban az EU egészében az előző hónaphoz képest 4,1 százalékkal, éves összevetésben 1,0 százalékkal csökkent a volumen.
Egyesült Államok
A világ legnagyobb gazdaságából márciusi lakáspiaci adatokat és két áprilisi feldolgozóipari indexet várunk. A Census Bureau kedden a megkezdett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek számának márciusi alakulásáról tájékoztat. A megkezdett építkezések évesített üteme februárban 698 ezer volt, ami 1,1 százalékos havi visszaesést jelentett. A kiadott építési engedélyek száma viszont nőtt az év második hónapjában: az évesített ütem januárhoz viszonyítva 5,1 százalékkal, 715 ezerre gyorsult. A piaci konszenzus szerint a megkezdett építkezések évesített üteme 725 ezerre gyorsult, a kiadott engedélyek számára vonatkozóan stagnálás a várakozás.
A National Association of Relators csütörtökön teszi közzé a használtlakás-eladások februári adatait. A februári évesített ütem (4,59 millió) januárhoz képest 0,9 százalékos visszaesést jelentett. Az elemzők szerint a mutató márciusban 4,62 millióra emelkedett.
A New York-i és a philadelphiai Fed is a jövő héten jelenti be, hol áll áprilisban a feldolgozóipari aktivitást mérő mutató. Az előbbit, az Empire State Indexet (hétfőn) a márciusi 20,21 után 18,0-re, az utóbbit, a „Philly Fed" indexet (csütörtök) a márciusi 12,5 után 12,1-re várja a piac.
A Washingtonból érkező adatok közül még két márciusi „hard" adatsort emelhetünk ki. Hétfőn a kiskereskedelmi forgalom, kedden az ipari termelés alakulásáról kapunk tájékoztatást: az előbbi jelentésben 0,4 százalékos, az utóbbiban 0,3 százalékos növekedést vár a piac (februárban a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,1 százalékkal haladta meg az előző havit, az ipari termelésé stagnált).
Japán
A világ harmadik legnagyobb gazdaságából kedden hajnalban futnak be a februári iparitermelés-adatok. Januárban a volumen hó/hó alapon 1.2 százalékkal visszaesett ugyan, de így is 1,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. (Márciustól várható az éves adatok megugrása, ekkor ugyanis a tavalyi katasztrófasorozat miatt erős bázishatás érvényesül.)
Csütörtökön a külkereskedelmi mérleg márciusi számait ismerjük meg: az export a februári 2,7 százalékos visszaesés után 0,2 százalékkal nő, az import éves növekedésének üteme pedig 9,2 százalékról 7,2 százalékra lassul az üveggömbök szerint (az egyenleg pedig negatív marad).
Gyorsjelentések
Az Alcoa által a múlt héten megnyitott szezon a héten már teljes gőzzel dübörög: hétfőn a Citigroup, a Gannett és a Mattel, kedden a Coca-Cola, az IBM, a Goldman Sachs, az Intel, a Johnson & Johnson és az Omnicom, szerdán a Tesco, az American Express és az eBay, csütörtökön a Akzo Nobel, a Bank of America, a DuPont, a Microsoft, a Modern Times Group, a Morgan Stanley, a Nokia, a Philip Morris International, a Sodexo és a Verizon, pénteken a General Electric és a McDonald's számol be január-márciusi eredményeiről.
Szerző: Világgazdaság Online
A forint három hónapos mélypont közelébe került hétfőn, miután kiújultak az aggodalmak az IMF-megállapodás esélye kapcsán. Az euróövezet válságával kapcsolatos aggodalmak is nyomás alatt tartják a feltörekvő piaci eszközöket
Késnek a tárgyalások Magyarország és az Európai Unió valamint a Nemzetközi Valutaalap között. A Reuters hírügynökség idézi Orbán Viktor pénteki szavait, miszerint zsarolás lenne, ha az EU politikai feltételeket támasztana a hiteltárgyalásokhoz.
Az euróövezet perifériáján emelkednek a kötvényhozamok, és emiatt a befektetők eladják a feltörekvő piaci, kockázatosabb eszközöket. Magyarország az egyik legsebezhetőbb a feltörekvő európai régióban - írja a Reuters.
Kiújultak a félelmek a magyarországi IMF-program jövője kapcsán – mondta Neil Shearing, a Capital Economics vezető közgazdásza. A feltörekvő piaci elemzőrészleg vezére azt is hozzátette, hogy a kormányzat kifogásokat emelt a feltételekkel szemben.
„Egy olyan környezetben, ahol gyengül a kockázati étvágy, Magyarország mindig a reflektorfénybe kerül" – vélekedett Neil Shearing.
A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe a BUX három hónapos mélypontra került, és az euró/forint árfolyam megközelítette a 300-as szintet – áll a hírügynökség összefoglalójában.
Szerző: Világgazdaság Online
Az Arnab Das és Nouriel Roubini által jegyzett Financial Times-ban megjelent írás szerint az eurózóna csak látszólag és átmenetileg tudta kezelni a problémákat, a likviditásbővítés korántsem volt elég ahhoz, hogy a mélyben megbújó, fundamentális problémákat kezelje. Görögország nagy valószínűséggel egy újabb mentőcsomagra szorul, a portugálok és az írek pedig szintén az adósság átstrukturálásba foghatnak, és akkor még nem is beszéltünk Spanyolországról és Olaszországról.
A cikkírók szerint az eurózóna kettévált, vannak a periféria országok, amelyek problémái egyre súlyosbodnak, miközben vannak az eurózóna nagyobb országai, amelyek egyre nehezebben tudják a terhet cipelni. A rossz házasság oda vezethet, hogy a periféria országok adósságválsága a meghatározó eurózóna országokat is magával rántja,így nem marad más választás, mint a szakítás, ami fájdalmas, de mégiscsak jobb, mint a mostani, szerkezeti problémáktól terhes monetáris unió. A gazdasági különbözőségek miatt a tartós megoldása a válságnak az lehet, ha az öt periféria ország (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) kilép a közös devizából, miközben a gazdasági szerkezetet átalakítják a korábbi adósság-finanszírozott növekedésről az export- és jövedelem vezérelt növekedésre.
A közös deviza egyszerűen nem engedi, hogy a gazdasági egyensúlytalanságok az árfolyamon keresztül enyhüljenek, pedig a gyógyír a betegségre éppen az infláció felpörgetése lenne. Roubiniék szerint a közös deviza mellett is meg lehetne oldani ezt, viszont a fix árfolyamok mellett a relatív árak megváltoztatása körülményesebben tudja csak a versenyképességi bajokat orvosolni. A kilépéssel viszont azonnal lehetne enyhíteni a nyomáson, annál is inkább, mivel az eurót használó országok megerősödhetnek, az euró hitelessége pedig visszaállna.
Forrás : BIG Investment Group Kft.
Az alapszabadság egy része pótszabadsággá válik, a mértéke emiatt a kollektív szerződésben csökkenthető lesz július elsejétől, az új Munka törvénykönyvének (Mt.) hatályba lépése után.
A jelenleg hatályos jogszabály szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap, és ahogy idősödik a munkavállaló, egyre több jár neki: 25 éves kortól 21 nap, 28 évesen már 22 nap, s így tovább, mígnem 45 éves kortól már 30 nap alapszabadság jár. Július elsejétől az alapszabadság ugyanúgy 20 munkanap, ám az életkor előrehaladtával járó plusz napokat pótszabadság címen adják – írja a Munka.org.
A változás látszólag csak formai, ám valójában hátrányos a munkavállalókra nézve. Ugyanis a kollektív megállapodás vagy a felek külön megállapodása alapján a pótszabadságnapok száma csökkenthető. Erre a lényeges különbségre korábban Kártyás Gábor munkajogász is fölhívta a figyelmet az új Munka törvénykönyvéről szóló blogjában.
Így például egy 45 éves munkavállaló, akinek jelenleg 30 nap szabadsága van egy évben, belépve egy új céghez akár azzal is szembesülhet, hogy már csak 20 nap szabadsága van. Mert mondjuk ilyen a kollektív szerződés a vállalatnál, vagy a cég csak ezzel hajlandó aláírni vele a munkaszerződést. Persze még új céghez sem kell belépnie ahhoz, hogy ez megtörténhessék vele: megváltoztathatják a kollektív szerződést vagy a munkaadója nyomást gyakorolhat rá.
Akad viszont jó hír is a pótszabadságokkal kapcsolatban: januártól mindkét szülőnek jár a gyermekek után a pótszabadság (egy lurkó után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több csemete után pedig összesen hét nap pótszabadság, természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül). Korábban ezt a kedvezményt csak az egyik szülő vehette igénye, ez a változás tehát kedvező a családosoknak – írja a munkaügyi portál.
Forrás: Munka.org
A héten nem változik az üzemanyagok nagykereskedelmi ára, jóllehet a piaci folyamatok alapján 5-10 forinttal is emelhetné a Mol Nyrt. a gázolaj és a 95-ös benzin literenkénti átlagárát - számol be az MTI piaci forrásokra hivatkozva.
 |
Mindez önmagában nem egy nagy hír, hiszen minden héten van egy hasonló, legfeljebb csökkenésről vagy emelésről szóló. A magyarázat viszont annál figyelemreméltóbb.
Szakértők szerint a tőzsdei jegyzésárak, a kereslet-kínálat és a dollár-forint árfolyam változása miatt ezen a héten is jelentős emelésre lenne szükség, de a kiskereskedelmi piacon akkora a nyomás, hogy a Mol egyelőre elhalasztja az árak növelését.
Ha jól olvasunk sorok között, az autósok nem akarnak tankolni ilyen áron, elérhettük a határt, ahol már nem éri meg tovább drágítani az üzemanyagot, mert annyival csökken az eladott mennyiség? Remélhetőleg.
Ám az MTI szerint ha a jövő héten is fennmaradnak a folyamatok, illetve a nagykereskedelmi ár szempontjából további negatív változások következnek be, a társaság ismét áremelésre kényszerül. Hasonlóan ahhoz, ahogyan már a többi, finomítóval is rendelkező olajcég, illetve külföldön működő üzemanyag-kereskedő is teszi.
A Mol egy hete bruttó 5 forinttal emelte a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát, s ezzel a benzin ára új csúcsra került. A múlt héten a gázolaj ára nem változott. Az emeléssel a benzin átlagára 451 forintra nőtt, míg a gázolajé 441 forint maradt.
Forrás: MTI
A bíróság a Telenornál és az Invitelnél már ötödik éve vizsgálja a sárgacsekk-felárat, de még nem hozott ítéletet.
A médiahatóság előveszi a Telekomot a sárgacsekk-felár miatt. Hogy mi lesz az ügyből, azt még nem tudni. Viszont a bíróság már 5 éve nem hozott döntést egy hasonló ügyben.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), mint megírtuk, fogyasztói panaszokra hivatkozva vizsgálatot indított a Telekom ellen amiatt, hogy pluszdíjat szednének a sárga csekkes befizetésekre. Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos úgy pontosította ezt a hírt, hogy szóbeli egyeztetési eljárást kezdeményezett a telekommunikációs céggel szemben. Rákérdeztünk, miért pont a Telekomot vették elő a pluszdíj miatt, amikor más cégek már elég régóta alkalmaznak felárat a csekkes befizetésre. A biztos erre megemlítette, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) másik két szolgáltatóval szemben bírósági eljárást indított a csekkdíj bevezetése miatt. Az NFH-tól megtudtuk, ez így igaz: az Invitel és a Telenor (akkor még Pannon) ellen indítottak 2008-ban pert a sárga csekkes befizetés pluszdíja miatt. Mégpedig azért, mert annak idején sok fogyasztói panasz érkezett hozzájuk a csekkes felár miatt.
A bíróságtól azt kérték, vizsgálja meg, tisztességtelen-e, hogy ezeknél a szolgáltatóknál felszámítják a csekkes befizetés díját. A per a Pest megyei bírósághoz került, amely már egy ideje felfüggesztette az ügyek vizsgálatát. Az NFH tájékoztatása szerint azért, mert az Európai Bíróságtól és a magyar Alkotmánybíróságtól kértek jogértelmezési segítséget a kérdés megítéléséhez. A Telenor is megerősítette ezt, s többet ők sem tudtak mondani. A bíróság tehát 5 év alatt nem tudta eldönteni, tisztességtelen-e a felár.
Fotó: Kummer János
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság biztosa megemlítette levelében, hogy . De azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Telekom szolgáltatási díja is fedezetet nyújt a postai csekkek kiküldésére. Ami nyilván igaz is. A Telekom nem is állította ennek az ellenkezőjét. Azt mondták, hogy környezetvédelmi megfontolásból vezetnék be májustól a 142,24 forintos pluszdíjat a sárga csekkes befizetésekre. A díjjal arra szeretnék ösztönözni az ügyfeleiket, hogy válasszanak az olcsóbb, hatékonyabb fizetési módok (pl. távszámlás befizetés) közül. A Telenornál egyébként 127 forintos a pluszdíj, s bevezetése óta jó páran tértek át a cégnél a csekkes fizetésről az átutalásosra.
A Magyar Telekom megkeresésünkre közölte: együttműködik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, és bízik benne, hogy az eljárás általában vizsgálja majd azt a több szolgáltató által is követett piaci gyakorlatot, mely a postai utalványon (sárga csekken) befizetett számlák után tranzakciós díjat alkalmaz. Megjegyezték még: az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt a Távszámlára regisztrált ügyfeleik száma.
A szinte hungarikumnak számító drága, időigényes sárga csekk visszaszorításával, az átutalások térnyerésével egyébként sokat lehetne spórolni (időt, energiát, papírt stb.). Főleg, ha erre állami szándék is lenne. De úgy tűnik, nincs. A közműcégeknél legalábbis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem tervezi, hogy a csekkfeladás díját láthatóvá tegye, pluszban felszámítsa. Sőt, a szintén állami cég, a csekkes forgalomban anyagilag érdekelt Magyar Posta kifejezetten buzdít is a csekkes fizetésre. Nyereményakciót indítottak, amin most ráadásul tripla nyerési esélyt kínálnak.
Szerző : T.Sz.Zs.
Forrás : Hír24
Tudósok szerint 18 éven belül bekövetkezhet, egy a mostaninál jóval súlyosabb gazdasági összeomlás, hatalmas népességcsökkenés kíséretében.
A világhírű MIT egyetem kutatói szerint hamarosan globális gazdasági összeomlás fog bekövetkezni a világ népességszámának hirtelen, meredek csökkenésével társulva. A borúlátó jóslatok a szakértők szerint bekövetkeznek, ha továbbra is úgy használjuk ki- és fel a Föld tartalékait, mint jelenleg - írja a Yahoo.
A tudósok számítógépes modellek segítségével igyekeznek kideríteni, milyen irányba mehet tovább a fejlődés és hol szakadhat meg. Ehhez számtalan tényezőt adnak meg a kompjúter számára, mint például a népességnövekedési ráta, a mezőgazdasági termelékenység, a születésszabályozás mértéke, vagy éppen a környezet védelme érdekében hozott intézkedések.
A legtöbb modell a népességnövekedés és a gazdasági növekedés számára is pozitív pályát rajzol. Egészen 2030-ig. A megfelelő környezetvédelmi programok és intézkedéscsomagok meghozatala nélkül azonban mindegyiknél valószínűnek tűnt egy gazdasági összeomlás és a népesség rohamos csökkenése.
A kutatók szerint azonban nem kell feltétlenül feladni a "határtalan gazdasági növekedés" mítoszát. Amennyiben a világ kormányai meghozzák a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket és csökkentik az ökológiai lábnyom hatásait, akkor bármi elképzelhető.
"Ezek világos, tisztán kivehető jelek, amelyek a vészhelyzet kialakulására figyelmeztetnek. Tisztán látszik belőlük, hogy a mostani növekedési pálya nem fenntartható" - mondta Graham Turner, ausztrál fizikus.
A kormány célja, hogy Magyarország Európa legversenyképesebb termelési központjává váljon, amihez elengedhetetlen a foglalkoztatás növelése - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Európai Üzleti Tanács vezetőivel folytatott csütörtöki megbeszélésen, kijelentve azt is: a kabinet nem tér le az államadósság-csökkentés útjáról.
A kormányfő szavait szóvivője, Szijjártó Péter idézte a budapesti találkozó utáni sajtótájékoztatón, közölve: a tárgyaláson megállapodás született arról, hogy létrejön egy konzultációs iroda - a Miniszterelnökség és az üzleti tanács munkatársaiból -, amely szervezeti keretet biztosít majd a folyamatos egyeztetéshez a Magyarországon működő nagy multinacionális cégekkel.
Orbán Viktor beszédében rámutatott, a jelenlegi gazdasági folyamatokból látható, hogy a délnémet ipar és a közép-európai országok gazdasága összenőtt - számolt be Szijjártó Péter, hozzátéve: a foglalkoztatásnövelés céljával kapcsolatban a kormány jó jelnek tekinti, hogy egy év alatt 50 ezerrel sikerült bővíteni a foglalkoztatottak számát, és további előrelépésre számít amiatt, hogy idén több mint 200 ezer embernek biztosítanak új munkahelyet közmunka keretében.
A kormányfő megerősítette továbbá: a kormány elkötelezett annak érdekében, hogy "a kamatterhek csökkentése érdekében az államadósságot folyamatosan csökkentse, tehát erről az útról sem fogunk letérni".
A tizenöt, Magyarországon működő multinacionális vállalat felsővezetőit tömörítő tanács irányítója, Kerekes László a tájékoztatón elmondta, a megbeszélésen három fő területet neveztek meg, amely szerintük szükséges az ország versenyképességének javításához: a vállalatoknak biztosított kiszámíthatóság, a forint stabilitása és az ország jó nemzetközi megítélése.
A csütörtöki konzultációt kezdeményező tanács vezetője hozzátette, emellett szóba került egy politikai ciklusokon átívelő országstratégia fontossága, a gazdasági élet kifehérítésének kérdése és a humántőke jelentősége is. Üdvözölték a mérnökképzés erősítését és a kormánynak a foglalkoztatás növelésére, valamint a gazdasági élet kifehérítésére, kiszámíthatóságára vonatkozó szándékát.
"Azért kértük a konzultációs lehetőséget a miniszterelnöktől, mert nekünk szerepünk az - mint magyarországi befektetéseket irányító üzletembereknek -, hogy a magyar gazdaság fejlődjön" - közölte Kerekes László - aki az AkzoNobel régiós vezetője -, hozzáfűzve, hogy a kormányzati tervek megismerésével szerintük segítséget tudnak nyújtani adni abban, hogy az elmúlt időszak gazdaságpolitikai intézkedéseiről alkotott nemzetközi vélemények kedvezőbb irányba változzanak.
A Magyar Európai Üzleti Tanács az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának 1998-ban alakult magyarországi üzleti tanácsa. Tagja egyebek mellett az ABB, az AkzoNobel, az Electrolux, az Ericsson, a GDF Suez, a Mol, a Nestlé, a Nokia, az OMV és a Philips. A tagvállalatok összesített nettó árbevétele 2010-ben csaknem 3.500 milliárd forint, alkalmazottainak száma pedig csaknem 18 ezer volt. A tanács tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentés kiadása, amelynek célja, hogy a szervezet tagjai saját tapasztalataik alapján hozzájáruljanak a stabilabb, hosszú távon kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtéséhez.
Szerző: MTI
A monetáris tanács két, de-facto a kormány által delegált tagja (Kocziszky György és Gerhardt Ferenc) arról beszélt, hogy addig nem lehet csökkenteni a kamatokat, amíg az IMF-fel a megállapodás meg nem köttetik. Ez megerősíti azt a korábbi elképzelésünket, hogy az IMF-megállapodásig nem lesz kamatcsökkentés, azonban az év második felében óvatos lazítás veheti kezdetét. Év végére 6,25 százalékra csökkenhet az alapkamat várakozásunk szerint – írják az Erste Bank elemzői.
„Az EUR/HUF kurzus tegnap nagyjából úgy viselkedett, ahogyan vártuk: lényegében 293 és 295 között mozgott a devizapár. Ma reggel egyelőre viszonylag stabilnak tűnik az árfolyam, dacára a valamelyest romló nemzetközi hangulatnak. Egyébként a technikai kép nem sokat változott tegnap óta, azaz, ha nem érkezne fontos hír, akkor továbbra is oldalazás jöhetne. Azonban ma már lehet, hogy nagyobbak lesznek az izgalmak, mivel lehet, hogy (Navracsics úr tegnapi kommentárja alapján) a biztosi ülés után valóban sokkal többet fogunk majd tudni az EU véleményéről a kötelezettségszegési eljárások, valamint a hitelmegállapodás tekintetében. Felfelé 295, majd 298-299 forint körül látunk szinteket, lefelé 290-288 forint körül vannak szintek" – vélekednek az Erste Bank közgazdászai.
Hazai piacok:
Bár a nemzetközi hangulat nem túl pozitív az EURHUF relatíve stabil maradt; pár forintos szűk sávban, a 295-ös szint alatt oldalazott tegnap a forint. A piac a mai esetleges brüsszeli bejelentésre figyel a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban.
A tegnapi 3 hónapos DKJ aukción 7,29 százalékos maximális hozam alakult ki, a papír iránt közel 115 Mrd forintnyi kereslet mutatkozott. Az állampapírok másodlagos piacán kisebb mértékű további hozamcsökkenés volt megfigyelhető. Kivárás jöhet ma a holnapi kötvényaukciók előtt.
Nemzetközi helyzetkép:
Devizák: A dollár erősödött tegnap az euróval szemben, miután a Fed jegyzőkönyvéből kiderült, hogy kicsi a valószínűsége az újabb monetáris lazításnak. Az árfolyam a 20 napos mozgóátlagig (1,322) rallyzott tegnap, a reggeli órákban pedig 1,319-ig süllyedt tovább.
USA, Európa: Korrigáltak tegnap a vezető tengerentúli részvényindexek, az enyhén rosszabb makroadat és a jegybankárok negatív hangvételű nyilatkozata a további monetáris lazításról elkeserítették a piacokat (Dow -0,49 százalék, Nasdaq -0,2 százalék, S&P500 -0,4 százalék).
A szektorok közül az alapanyag és az energia teljesített a leggyengébben, 1 százalék körül mínuszban fejezte be a kereskedést.
Az EKB ma délután dönt a kamatokról, a piac várakozásai szerint a kamatszint 1 százalék marad.
Olaj, arany: Tegnap ismét csökkenő irányba fordult a WTI kőolaj árfolyama, és 1,2 százalékos mínuszban, 104 dolláron zárta a kereskedést. A reggeli órákban folytatódott az esés, és 103,6 dollár alatt is járt a kurzus. Az Amerikai Energiahivatal (DOE) ma délután publikálja az készletadatok alakulását. A kőolajkészlet 2,5 millió hordóval növekedhet, míg benzin terén 1,4 millió hordóval csökkenhet az amerikai készletállomány.
Nagyot esett tegnap az arany árfolyama, 1.678 dollárról zuhanni kezdett, és közel 2 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést (1.646 dollár).
Távol-Kelet: A kínai tőzsdék zárva tartanak, a japán piac pedig komoly mínuszban zárta a kereskedést (Nikkei -2,29 százalék, S&P ASX -0,12 százalék).
Határidős piacok: Mínuszban vannak az amerikai és az európai határidős indexek is ma reggel.
Friss hazai és nemzetközi hírek:
Az MTI tegnap esti jelentése szerint a monetáris tanács két, de-facto a kormány által delegált tagja (Kocziszky György és Gerhardt Ferenc) arról beszélt, hogy addig nem lehet csökkenteni a kamatokat, amíg az IMF-fel a megállapodás meg nem köttetik. Ezt követően a kamatokat fokozatosan csökkenthetik Gerhardt Ferenc szerint. Ehhez Kocziszky György hozzátette, hogy egyértelmű üzenetet kell küldeni a piacoknak arról, hogy a kamatcsökkentés jogos. Mindketten azt mondták, hogy a jelenlegi, 7 százalékos szintet magasnak tartják. A fenti kommentárok megerősítik azt a korábbi elképzelésünket, hogy az IMF megállapodásig nem lesz kamatcsökkentés, azonban az év második felében óvatos lazítás veheti kezdetét. Év végére 6,25 százalékra csökkenhet az alapkamat várakozásunk szerint.
Tegnap a bruxinfo.hu saját forrásaira hivatkozva néhány részletet közölt abból a válaszlevélből, amit a magyar kormány küldött Brüsszelbe a kötelezettségszegési eljárások és a többi problémás ügy tekintetében, amelyek a hitelmegállapodást hátráltatják. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy bizonyos ügyekben előrelépést lehet majd elérni. Eközben egy tegnap esti interjúban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a mai biztosi ülést követően akár döntés születhet a kötelezettségszegési eljárásokról. Navracsics állítása szerint „óvatosan" optimista az ügyben, és szerinte „sok minden ki fog derülni a biztosi testület ülésén". A hiteltárgyalások szempontjából legfontosabb, jegybanki függetlenséggel kapcsolatban azonban az Európai Központi Banknak, valamint az IMF-nek is egyet kell értenie. A héten a fentiek mellett Fellegi Tamás főtárgyaló Washingtonban egyeztet az IMF-fel. A fenti hírek reménykedéssel tölthetik el azokat, akik félnek attól, hogy a formális tárgyalások elindulása még tovább húzódhat, azonban egyelőre még mindig kérdésesnek tűnik, hogy mikor indulhatnak el valójában az egyeztetések. Ráadásul, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a formális tárgyalások is hozhatnak még meglepetéseket.
Fed Nyíltpiaci Bizottsága tegnap este publikálta a márciusi ülés jegyzőkönyvét. A jelentés azonban csalódást okozott a befektetőknek, mert a jegybankárok többsége úgy gondolja, hogy nem szükséges az újabb monetáris lazítás. Ugyanakkor a Fed továbbra sem látja a tengerentúli gazdaság élénkülését, a pozitív jelek csak átmenetiek lehetnek, de a gazdaság kilátásai nem változtak a következő évekre. Azt azonban megerősítették, hogy az alacsony kamatkörnyezet 2014 végéig maradhat.
Szerző: Erste
Kivárás látszik a piacon, a kérdés, hogy Fellegi Tamás washingtoni látogatása kapcsán lesz-e bármilyen előrelépés az IMF-el való tárgyalások megindulásának ügyében – írják elemzésükben az Erste Bank közgazdászai.
„A forint árfolyama tegnap reggel még jelentősebb erősödést mutatott, azonban később vesztett értékéből, így nap végén 294 forint körül zárta a napot az EUR/HUF kurzus. Ma reggel viszonylag stabilnak mutatkozik az árfolyam, a kurzus próbálgat 294 alá kerülni a jó nemzetközi hangulat közepette. Az látszik, hogy 295 fölé nem tud tartósabban kerülni a devizapár, a viszonylag jó nemzetközi hangulatban ezen a szinten, vagy kicsivel e felett mindig megfordult a kurzus az elmúlt napokban. Ha nem lesz komolyabb hír a mai napon, akkor 293-295 forint között mozoghat ma az euró árfolyama" – vélekedett Nyeste Orsolya és Árokszállási Zoltán .
Hazai piacok:
A forint mérsékelt erősödést mutatott tegnap. A 295-ös nyitást követően 293-ig süllyedt az árfolyam, majd zárásra 294-ig emelkedett. A reggeli órákban ismét a 295-ös ellenállást ostromolta a forint, azóta azonban kisebb erősödés következett be. Kivárás látszik a piacon, a kérdés, hogy Fellegi Tamás washingtoni látogatása kapcsán lesz-e bármilyen előrelépés az IMF-el való tárgyalások megindulásának ügyében.
A tegnapi likviditási DKJ aukción 7,26 százalékos maximális hozam alakult ki, a papír iránt elég visszafogott kereslet mutatkozott. Az állampapírok másodlagos piacán a diszkont hozamok stagnáltak, a kötvények esetében 8-17 bázispontos hozamcsökkenés következett be. Ma 3 hónapos DKJ aukció lesz.
Nemzetközi helyzetkép:
Devizák:
Az EUR/USD 1,328-1,338 közötti sávban oldalazott a tegnapi kereskedés során, de a reggeli órákban sem láthattunk nagyobb mozgást. Az irány továbbra is felfelé mutat, ellenállást 1.349-nél találunk
USA, Európa:
A második negyedév első kereskedési napja jó hangulatban telt, a vezető tengerentúli mutatók zárásig folyamatosan emelkedtek (Dow 0,4 százalék, Nasdaq 0,91 százalék, S&P500 0,75 százalék). Az ISM feldolgozóipari beszerzési menedzser index várt feletti értéke segítette a piacokat a tegnapi kereskedésben. Az 53 pontos konszenzus helyett márciusban 53,4-re emelkedett az index az egy hónappal ezelőtti 52,4-es értékről.
Ma 20 órakor publikálja a Fed a legutóbbi kamat meghatározó ülésének jegyzőkönyvét.
Olaj, arany:
Fordult az olaj árfolyama, a múlt heti gyengülés után tegnap emelkedni tudott a kurzus. A 102 dolláros mélypontról fordult pozitív irányba az árfolyam, és sikerült 105 dollár fölé emelkednie zárásra. 2,1 százalékos pluszban fejezte be a kereskedést a WTI.
Az arany eséssel indította a tegnapi kereskedést, majd napközben hirtelen irányt váltott az árfolyam, és pár dolláros emelkedést követően 1.678 dolláron zárta a napot.
Távol-Kelet:
Vegyes hangulatban telt a kereskedés az ázsiai tőzsdéken, a japán piac eséssel zárt, Shanghai továbbra is zárva tart (Nikkei -0,59 százalék, Hang Seng 0,77 százalék). A feldolgozóiparon kívüli beszerzési menedzser index segítette az emelkedést, mert 57,3 pontról 58 pontra emelkedett márciusban a mutató. A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó rátán az ausztrál jegybank, az alapkamat 4,25 százalék maradt. A Deutsche Bank elemzője szerint a dél-koreai autógyártók javuló számokat fognak publikálni az első negyedévben. A hírre 8 százalékot emelkedett a Kia, és több mint 5 százalékos a Hyundai.
Határidős piacok:
Mind az európai, mind az amerikai határidős indexek a pozitív tartományban vannak ma reggel.
Friss hazai és nemzetközi hírek:
Tegnap délután lemondott köztársasági elnöki megbízatásáról Schmitt Pál . Az új köztársasági elnököt legkorábban három hét, legkésőbb két hónap múlva választhatják meg. A Fidesz kétharmados többségével vélhetően nem lesz gond a megválasztással.
A múlt pénteken elküldött magyar válaszokra gyors reagálást ígért az EU. A három kérdés: (i) az adatvédelmi ombudsman függetlensége, (ii) a bírák nyugdíjkorhatára, és (iii) a jegybank függetlensége. Az első két kérdésben már a második fázisába lépett a kötelezettségszegési eljárás, míg a jegybank ügyében még az első fázisnál tart. A kormány kompromisszumkésznek mutatkozik: Az új javaslat szerint a 62 éves nyugdíjkorhatár nem csak a bírákra, hanem az ügyészekre és a közjegyzőkre is vonatkozna, de egyénileg kérelmezhető lenne a 70 éves korig történő meghosszabbítás. Módosításokat eszközölnek az adatvédelmi törvényen is, kérdés, hogy ez elég lesz-e az uniónak. Az EU abban bízik, hogy hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások.
Szerző: Erste
Az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik, ha a kontraktust tavaly december 15-e előtt kötötték.
Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény mindazonáltal lehetőséget biztosít arra, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését.
A bankok svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Meghatározott legmagasabb árfolyamszint (svájci franknál 270 forintos, eurónál 340 forintos, japán jennél 3,3 forintos árfolyam) felett a törlesztőrészletnek a legmagasabb árfolyamot meghaladó részét az állam fizeti ki.
Az árfolyamgát igénybevételét az kezdeményezheti, akinek devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, aki nem részese fizetéskönnyítő programnak (a futamidő meghosszabbítása nem számít ilyennek), illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdő időpontjáig megszünteti.
Ha a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terheli, további feltétel, hogy nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem a zálogjog által biztosított egyik követelés esetében sem, és nincs folyamatban végrehajtás a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanra.
A törvény alapján az április 1-jei hatálybalépés után a pénzintézetek kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshiteles kérelmét, szeptember elejétől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezők következnek. A bankok azonban e határidők előtt is befogadhatnak kérelmet. A jogszabály szerint a közszférában dolgozók a gyűjtőszámlahitelre felszámított ügyleti kamat megfizetéséhez kamattámogatást vehetnek igénybe, ennek részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni.
A közszférában dolgozók emellett vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha 2011. december 30-ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt nem tudták teljesíteni, és helyette az árfolyamrögzítést választják. A támogatás 2012. február 1-jétől a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötéséig, de legkésőbb 2012. július 1-jéig tartó időszakra eső, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik meg. A támogatások adómentesek.
Szerző: MTI Eco
A 2011. decemberi előrejelzési forduló óta a fiskális politikáról alkotott képünk nem változott érdemben – kezdik a költségvetési folyamatokról szóló elemzésüket a Magyar Nemzeti Bank közgazdásza. A költségvetési folyamatokat teljesebben tükröző és a fiskális keresleti hatást meghatározó mutatónk, a kiegészített SNA-egyenleg alakulása közel változatlan maradt az előrejelzési horizontunkon. Az ESA-alapú hiánypálya ugyanakkor némileg, a GDP arányában bő 0,3 százalékponttal emelkedett. Ez az elmozdulás döntően módszertani, illetve elszámolási okokra vezethető vissza – mutatnak rá az elemzők a márciusi Inflációs Jelentésben.
Előrejelzésünk szerint a GDP 2,7 százalékára tehető 2011. évi keresletélénkítést követően 2012-ben legalább 2,2 százalékpontos költségvetési keresletszűkítés valósulhat meg, és ez a negatív fiskális impulzus a költségvetési szabad tartalékok teljes törlésével elérheti a 3,1 százalékpontot. 2013-ban a fiskális keresleti hatás semleges lehet. Ennek ellenére a kormányzati hiánycélok, illetve a Túlzott Deficit Eljárás által meghatározott kritériumok teljesítéséhez további kiigazítás szükséges – írják a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai.2012-ben az aggregált keresleten keresztül érvényesülő negatív fiskális impulzus visszafogja a lakossági fogyasztást, és ezáltal tompíthatja a megemelkedett termelési költségek fogyasztói árakba történő begyűrűzést. A kínálati oldalon azonban a költségvetési szigorítás egyes elemei —az áfa- és a jövedéki adók emelése — közvetlenül és érdemben emelik a 2012. évi fogyasztói árindexet. A szabályozott energia árak esetében az idei évben továbbra is a nyersanyagárak emelkedésétől elmaradó, összességében az átlagos inflációhoz közeli áremelkedésre számíthatunk –vélik a jegybank elemzői.
A költségvetés helyzete és kilátásai
Az előzetes adatok alapján a 2011. évi ESAegyenleg a korábbi prognózisunkkal összhangban a GDP arányában 4,2 százalékos többletet mutathat, ami a magán-nyugdíjpénztári kilépések miatti 9,5 százalékpontos tőketranszfernek köszönhető. 2012-ben az egyensúlyjavító intézkedések és a romló makrogazdasági feltételek együttes hatása következtében a költségvetési szabad tartalékok törlése nélkül a GDP arányában 4 százalékos hiányt várunk. Szabály-alapú előrejelzésünk szerint 2013-ban a hiány 4,3 százalékpontra nőhet, mivel — részben az adókiengedés miatti — bevételkiesés és a növekvő nettó kamatkiadások egyenlegrontó hatását nem ellensúlyozza a kiadások további mérséklődése – mutatnak rá az MNB közgazdászai.
Hangsúlyozzák, ESA–hiány előrejelzésükből következik, hogy a 2012-13-as időszakban a GDP 0,9 százalékára rúgó költségvetési szabad tartalékok teljes törlésével sem látják biztosíthatónak a 3 százalék alatti hiány elérését.
2012-ben a fejezeti egyensúlybiztosítási tartalékban zárolt 52 milliárd forintos kiadási előirányzatok törlésével 2,9 százalékpontra szorítható le a hiány, de az még így is meghaladja az eredeti 2,5 százalékos kormányzati hiánycélt. Ezért az általunk előrevetített hiánypálya alapján a kormányzati hiánycélok eléréséhez, illetve a Túlzott Deficit Eljárás (EDP) alóli kikerüléshez további egyenlegjavító lépések szükségesek. A kormány erre ígéretet tett de konkrét, számszerűsíthető intézkedések hiányában azonban alappályánkban egyelőre nem számoltunk addicionális
Kiigazítással – teszik hozzá.
Módszertani korrekció
A decemberi prognózisunkhoz képest kimutatható ESA egyenlegromlás nagyrészt módszertani korrekcióhoz kötődő egyedi tételek következménye, amelyek együttesen nagyjából a GDP 0,3 százalékával növelik a hiányt az előrejelzési horizonton.
Ezen belül a Bankszövetséggel kötött megállapodás közvetlen költségvetési hatása 0,1-0,05 százalékponttal nő a korábbi feltételezésünkhöz képest. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a kormányzati szektorba tartozó Nemzeti Eszközkezelő (NESZK) várható reáleszköz vásárlásait is kiadásként kell elkönyvelni. Közel 0,2 százalékponttal rontja a hiányt a MÁV és a BKV bevételekkel nem fedezett kiadásainak beszámítása. Továbbá, a közútkezelés várhatóan még 2013-ban is jelentkező bevételi hiányát is figyelembe vettük, mint ahogy ezt már előzőleg is elszámoltuk 2012-re.
A bázishatások, a makrogazdasági folyamatok és az egyéb becslési korrekciók ugyanakkor összességében minimális mértékű elmozdulást eredményeztek a decemberi előrejelzésünkhöz képest. Az adó- és járulékbevételek 2012-ben 0,1, jövőre pedig 0,2 százalékponttal lehetnek alacsonyabbak. A bevételek kiesését 2013-ban az addicionális önkormányzati kiigazítás és a központi elsődleges kiadások további mérséklődése nagyrészt ellensúlyozza. A várható kamatterhek ugyanakkor az előző publikációnkhoz viszonyítva kismértékben mérséklődnek 2012-ben, míg jövőre emelkednek.
Az alapvetően elszámolási okokra visszavezethető egyenlegromlással szemben 2012-ben pozitív költségvetési kockázatot jelent a még megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő esetleges visszalépése és az ezzel párhuzamos vagyonátadás. Teljes körű visszalépés esetén az egyenlegjavulás elérheti a GDP 0,7 százalékát. Ez azonban csak egyszeri, nem strukturális hatást jelent. Az ESA-hiány egyedi tételek miatti negatív irányú elmozdulása nem jelentkezik a költségvetési folyamatokat makrogazdasági szempontból jobban leképező kiegészített SNA-egyenleg alakulásában, vélekednek.
Ez az MNB által használt mutató ugyanis a költségvetési bevételeket és kiadásokat a tényleges gazdasági hatás alapján számolja el és tartalmazza a kvázi-fiskális tevékenységeket — így a MÁV és a BKV működési hiányát, vagy a NESZK tranzakciót is. Mivel a magán-nyugdíjpénztári vagyonátvétel ebben a megközelítésben nem számít bevételnek, de a reálhozam kifizetése kiadásként jelentkezik, 2011-ben a GDP arányában 6,1 százalék SNA-alapú hiánnyal számolunk. Majd a költségvetési tartalékokkal együtt a hiány 4,2 százalékpontra csökkenhet 2012-ben, és kismértékben nő jövőre. Az ESA hiány esetében érvényesített elszámolási változások következtében az MNB elemzési célú mutatója és a hivatalos ESA-egyenleg közötti eltérés jelentősen szűkül 2012-13-ban.
Míg az SNA hiánypálya érdemben nem változott, a ciklikusan igazított kiegészített egyenleg érzékelhetően romlott. Ennek oka, hogy a potenciális GDP szintje alacsonyabb a korábban becsültnél. Így a negatív kibocsátási rés záródásával növekvő adóbevételek a korábban feltételezettnél kevésbé javíthatják a költségvetés pozícióját – jutnak következtetésre az MNB elemzői.
Hozzáteszik, a költségvetésben szereplő szabad tartalékok teljes törlését feltételezve a ciklikusan igazított középtávú egyenleg közel 3 százalékpontos hiányt mutat az előrejelzési horizontunk végén. Tehát egyéb intézkedések nélkül középtávon még éppen biztosítható lehet ugyan a 3 százalék alatti deficit, de az meghaladja az EU-Bizottság által elvárt középtávú hiány (MTO) 1,5 százalékos küszöbértékét.
Míg a valutaalap szerint a magyar kormány térfelén pattog labda a hiteltárgyalások megkezdésének ügyében, addig a kabinet ennek ellenkezőjét állítja. A hónapok óta tartó huzavonát az ország sínyli meg, amely a növekvő bizonytalanság miatt egyre drágábban juthat majd pénzhez a tőkepiacokon.
A magyar kormány „igenis ismeri" az IMF azon feltételeit, amelyek a hiteltárgyalások megkezdéséhez szükségesek, mondta tegnap a Világgazdaság kérdésére Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap állandó magyarországi képviselője az Andrássy Egyetem és a Német Nagykövetség által rendezett budapesti háttérbeszélgetésen. Később hozzátette: „a labda most a kormány térfelén pattog".
Bár részletes információkat nem kívánt közölni, szavaiból kitűnt, hogy az IMF részben gazdasági, részben – áttételesen – politikai feltételekhez köti az egyeztetések megkezdését. Utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormánynak előbb el kell fogadtatnia a parlamenttel az Európai Bizottság által megkívánt, nagyrészt politikai jellegű jogszabályváltozásokat – a jegybanki függetlenség, a bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal függetlensége terén.
Ami a gazdasági feltételeket illeti, Ivascsenko megerősítette korábbi közlését: „erős elkötelezettséget" szeretnének látni a magyar kormány felől arra, hogy a makrogazdasági stabilitás szempontjából a vitatott területeken hajlandók a változtatásra. Ezt azzal indokolta, hogy „a magyar államadósság továbbra is magas, ennek fenntarthatósága pedig nagyon törékeny", majd figyelmeztetett: az államháztartásnak az előttünk álló két évben nagyon magas refinanszírozási szükséglete van, és korántsem mindegy, hogy milyen kamatok mellett lesz képes pénzt felvenni az ország a tőkepiacokon. Mivel a nemzetközi befektetők egyértelműen megállapodáspártiak, a hozamok akkor fognak csökkenni, ha Magyarország mielőbbi megegyezik az IMF-fel.
Szerző: Világgazdaság - Wéber Balázs