Az idei evabevétel biztosan elmarad a tervezettől. Az előirányzat tervezésekor az evából kilépők számát jelentős bizonytalanság övezte, de a kilépések eredményeként más adónemekből befolyó többletbevételek jelentős részben kompenzálják a bevételkiesést – tájékoztatta a Világgazdaságot az NGM. A tárca legfrissebb prognózisa szerint az evából származó bevétel 2013-ra az új adók alá való átlépések következtében 123,2 milliárd forintra csökken. A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerinti eva-előirányzat 178,2 milliárd forint, de ebben a dokumentumban a két új átalányadó – a kisadózók tételes adója és a kisvállalati adó – még nem szerepel.
A kisadózók tételes adója – melynek mértéke főállású adózók esetében havi 50 ezer, nem főállású adózóknak pedig havi 25 ezer forint – az szja-t, a társasági adót, az ehót, valamint a szociális és a szakképzési hozzájárulást váltja ki. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege, megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális, a szakképzési és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.Az EVA gyengébb teljesítményét az idén az áfabevételek emelkedése ellensúlyozhatja. A nemrégiben megemelt, 2820 milliárd forintos idei előirányzat 600 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi teljesítést. Az első negyedévben a központi költségvetésbe 1444 milliárd forint áfabevétel folyt be, 300 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban; a növekedésben a visszautalási határidő meghosszabbítása is szerepet játszott. 2013-ra a költségvetési törvényjavaslat 2826,4 milliárd forintos áfabevételt irányoz elő.
A bevétel zsugorodása ellenére az eva nem csak jövőre, de tovább is maradhat. „Nem áll szándékunkban kivezetni az evát, vagy olyan lépésre kényszeríteni a vállalkozót, amit a korábbiakhoz képest nem tart előnyösnek” – válaszolta lapunk kérdésére az NGM. Mivel az evások körében túlnyomóan – 60-70 százalékban – találhatók az évente hatmillió forint alatti forgalmat bonyolító vállalkozások, többségüknek elérhető lesz, és meg is fogja érni a kisadózók tételes adózására történő váltás. A kisadózók tételes adója ugyanis hatmillió forint alatti forgalom mellett egyszerűbb adózással, alacsonyabb adókötelezettséggel és kisebb adminisztrációval járna.
Háromszor teljesült az előirányzat...
Az Egyszerűsített Vállalkozói Adót a 2002. évi XLII. törvény vezette be, a feltételeknek megfelelő vállalkozók, illetve vállalkozások 2003-tól választhatták. Kezdetben a bruttó (áfával növelt) bevétel 15 százalékát kellett befizetni, a kulcs 2006 őszén 25 százalékra emelkedett, 2010–11-ben 30 százalék, 2012-ben pedig 37 százalék volt. Az első évben az új átalányadóból 31 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, a 16 milliárd forintos előirányzat közel kétszerese. A bevétel 2010-ig folyamatosan emelkedett, akkor közel 182 milliárd forint folyt be az államkasszába: ez volt – immár nyugodtan kijelenthető – a történelmi evacsúcs. Az előirányzat azonban csak az első három évben teljesült (túl), a célkitűzéstől való elmaradás várhatóan az idén lesz a legnagyobb.ebből az adónemből az első fél évben 38,5 milliárd forint bevétel keletkezett, 8,3 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban.
2011-ben végül 172,3 milliárd forint eva folyt be a költségvetésbe, közel 8 milliárd forinttal kevesebb, mint az éves előirányzat. Az idei terv 225 milliárd forint.
Munkanélküliség. Egy év alatt több mint egy százalékkal nőtt az állástalanok aránya az eurózónában !
Újabb több évtizedes csúcsra szökött Spanyolországban a munkanélküliség: júniusban az álláskeresők 24,8 százaléka nem tudott elhelyezkedni. A Eurostat adatai szerint Magyarországon 11 százalékos volt a munkanélküliek aránya a múlt hónapban, ami minimális növekedést jelez.
Továbbra is Spanyolországban is a legnagyobb a munkanélküliség az EU-n belül a Eurostat ma délelőtt nyilvánosságra hozott adatai szerint. A hispánoknál júniusban 24,8 százalékos volt a ráta, ami a májusi 24,7 százalékhoz képest enyhe, a tavaly júniusi 21,2 százalékhoz képest viszont nagy emelkedés, és a legmagasabb értéknek számít a vonatkozó spanyol statisztika kezdete, 1976 óta.
Még aggasztóbb a helyzet a fiatalok körében: a 25 év alatti spanyolok 52,7 százaléka nem jutott álláshoz júniusban, aminél rosszabb mutatót, 52,8 százalékot csak Görögországban jegyeztek fel.
Elemzők szerint a rekordszintű spanyol munkanélküliség a sorozatos megszorításokra vezethető vissza, amely recesszióba taszítja a gazdaságot. A spanyol GDP az elmúlt három negyedévben folyamatosan zsugorodott az előző negyedévhez képest, az idei második negyedévben például 0,4 százalékkal. A júliusban bejelentett újabb 65 milliárd eurós takarékossági csomag nyomán a gazdaság idén 1,5-1,8 százalékkal zuhanhat majd, ami a munkanélküliség további emelkedését eredményezheti.
Az EU-n belül kimagaslóan magas még a munkanélküliség Görögországban (22,5 százalék áprilisi adatok szerint), illetve Portugáliában (15,4 százalék) és Írországban (14,8 százalék): ezek azok a tagállamok, amelyeknek az EU-IMF-hitelprogram keretében szintén komoly megszorításokat kellett és kell véghezvinniük.
A lista másik végén Ausztria áll, ahol mindössze 4,5 százalék volt az állástalanok aránya júniusban, de nincs okuk panaszra a hollandoknak (5,1 százalék), valamint a németeknek és a luxemburgiaknak (5,4-5,4 százalék) sem.
Magyarországon a Eurostat adatai szerint az álláskeresők 11 százaléka keresett hiába munkát az idei hatodik hónapban: ez idén májushoz és 2011 júniusához képest is 0,1 százalékpontos emelkedést jelez.
Az EU-ban összességében 10,4, az eurózónában pedig 11,2 százalékon állt a munkanélküliség idén júniusban, ami májushoz képest stagnálást, 2011 júniusához képest viszont érezhető, 0,9, illetve 1,2 százalékos növekedést jelez. Az EU egészében összesen 25,1, az euróövezetben pedig 17,8 millió embernek nem volt munkája.
Az EU válságát jelzi, hogy mindeközben az Egyesült Államokban csupán 8,2 százalékon állt a munkanélküliség júniusban, Japánban pedig az álláskeresők mindössze 4,4 százaléka keresett munkát mindhiába.
Szerző: W. B.
Forrás: Világgazdaság Online
Komoly terhet ró az élelmiszeripar egyes szegmenseire a népegészségügyi termékadó (NETA). A teher elmaradó bevételeit pótlandó a kormány többször módosította a jogszabályt.
„Leradíroztak minket a térképről" – érzékeltette az anyavállalatukhoz, az Intersnack Knabbergebaek GmbH-hoz fűződő viszonyt a Bloomberg hírügynökségnek a napokban Ágyai Szabó Gábor. A CHIO Magyarország Kft. marketing- és üzleti kapcsolatokért felelős vezetője a chipsadóval kapcsolatban kifejtette: a 2010-es tervek szerint a hazai leány komoly forrásokat kapott volna, ám az új közteher miatt Németországban megváltoztatták a döntést.
A forráshiánynak komoly következményei vannak: tavaly a chipsadó bevezetésekor a Világgazdaság elsőként írta meg, hogy a jogszabály hatására beruházások maradnak el. „Német tulajdonosaink a chipsadóról értesülve még júniusban úgy döntöttek, hogy sem a tervezett pop-corn-gyártósort, sem a mogyorós termékek gyártócsarnokát nem Magyarországra telepítik" – mondta el akkor a Világgazdaságnak Ágyai Szabó Gábor. A Chiónál most úgy látják, nem is lesz ez másként, amíg a hazai szabályozási rendszer nem változik.
Pedig a népegészségügyi termékadó tavalyi bevezetése óta többször is változott – meglehetősen jelentősen. Több alkalommal módosult – emelkedett – a díjtételek mértéke, és vannak tervek arra is, hogy további termékkörökre is kiterjesszék a terhet. A chipsadó első bevezetésénél a jogszabály hatálya alá kerültek a koffeintartalmú italok, erre válaszul például a Hell gyorsan módosította termékei összetételét, és a teobromin váltotta fel az addig használt koffeint. A kormány viszont most a termékek metil-xantin-tartalma után vetne ki adót. Ezalól nehéz lenne kibújni, mivel a koffein és a teobromin, illetve a teofillin is metil-xantin-származék.
Pedig az adó miatt az élelmiszeripar már eddig is kénytelen volt veszteségeket elszenvedni, amelynek következményei is vannak. Bélai Krisztina, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára nemrégiben lapunknak kifejtette: aránytalanul nagy teher hárul az édesiparra, amelynek következtében a piac érzékelhetően stagnál, sőt egyes szegmensek esetében visszaesés tapasztalható. „Az új teher miatt beruházások maradtak el, így a létszámbővítési terveket is zárójelbe tette a chipsadó". Az ugyancsak termékadó-köteles üdítőital-ágazatban is több száz embertől voltak kénytelenek megválni az elmúlt hónapokban, és – kevés kivételtől eltekintve – a beruházásokat is jobbára elhalasztják.
A chipsadó többszöri változtatásának oka alighanem az, hogy a bevételek némileg elmaradnak a várakozásoktól.
Új technológiák
A Népegészségügyi termékadó adózandó termékkörének bővítése kapcsán az élelmiszergyártók újabb csoportja aggódik a fogyasztás visszaesése miatt. Nemcsak az adóteher miatt kerülhetnek azonban gondba a gyártók, hanem a chipsadó hatálya alá nem eső termékek kereslete is csökkenhet a transzzsírsavaktól való fogyasztói félelem miatt. Az újabb chipsadók miatt a közelmúltban valóban több sajtóhír is megjelent, miszerint a margarinok nagy mennyiségben tartalmaznak egészségre káros transzzsírsavakat. Az Unilever Magyarország azonban közleményben tudatta: az általa forgalmazott margarinok transzzsírsavtartalma minimális, jóval kevesebb az Egészségügyi Világszervezet által javasolt határértéknél.
Forrás : Világgazdaság
Szerző : Braunmüller Lajos
„A nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak” – ezt a választ kaptuk az Emberi Erőforrások Minisztériumától arra a kérdésünkre, mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjszisztémában a kormány a választásokig hátralévő időben.
A szaktárca tájékoztatása szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya biztosított, ezért nem indokolt sürgős módosítás.
A mindössze néhány hónappal ezelőtt meghirdetett második Széll Kálmán-tervben is az áll: „ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást”. Sőt, a dokumentum szerint folytatódik a nyugdíjreform: „a nyugdíjrendszerben további kiigazítások szükségesek, amelyek […] meghirdetése 2012-ben esedékes”. Korábban Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos ígérte, hogy nyárra megszületik a reformterv, végül az ő posztja szűnt meg.
A nyugdíjreform elhalasztása tökéletesen ellentmond annak, amit a nyugdíjkérdéssel foglalkozó szakemberek már évek óta ismételnek: a jelenlegi szisztémát feszítő problémák megoldása nélkül fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan lesz a nyugdíjrendszer. Elsősorban azért, mert a népesség fokozatosan elöregszik, miközben a termékenységi ráta tartósan alacsony (jelenleg 1,3 körül van), ami nem képes pótolni a munkaerőpiacról kilépőket, és fokozatosan rontja a demográfiai egyensúlyt. Ezt tetézi az európai szinten rendkívül alacsony arányú aktivitás és foglalkoztatás Magyarországon.
A nyugdíjrendszer időzített bombáival a döntéshozók is tisztában vannak, legalábbis elvileg. Hiszen a Széll Kálmán-terv is leszögezi: „A népesség idősödése a korfüggő kiadások emelkedésével jár, ami – amennyiben nem kerül sor megfelelő intézkedésekre – az államadósság hosszú távú növekedése irányába hat”.
Rendszerszintű átalakítás helyett tűzoltás
2011-ben eltörölték a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot, ezzel megszűnt a nyugdíjrendszer harmadik pillére. A magánnyugdíjak befizetését államosították. A jelenlegi kormány szüntette meg a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét is.
2012-től megváltozott a nyugdíjak indexálásának módszere, az éves nyugdíjemelés összege a költségvetési törvényben tervezett fogyasztói árindexszel – nem pedig, miként az utóbbi 12 évben, az infláció és a bérek növekedésének átlagával – megegyező mértékben nő.
Ez év elejétől megszűnt a rokkantnyugdíj.
Az élelmiszer-feldolgozók szerint jó a cél, hogy a kormány helyzetbe hozná a magyar árukat. Csak a hozzárendelt eszköz, a magyartermék-rendelet nem alkalmas a versenyhelyzet javítására.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) váratlan fordulatnak tartja a magyartermék-rendeletet. Annak ellenére is, hogy értelemszerűen elkötelezett a hazai előállítású élelmiszerek belföldi piaci részesedésének növelése mellett. S hogy abban is egyértelműen érdekelt, szűnjenek meg az ezzel kapcsolatos visszaélések.
A szövetség tagvállalatai szerint ugyanis a várakozásokkal ellentétben ez a rendelet nem fogja a hazai alapanyaggyártás versenyhelyzetét érdemben javítani. Viszont önkéntes alkalmazása jelentős adminisztrációs terhet róna az érintett vállalkozásokra.
Önkéntes, és drága
A magyartermék-rendelethez védjegy is csatlakozik majd, amit a Magyar Termék Nonprofit Kft-nél fog kiadni. Jelenleg náluk csak egyfajta védjegy van, a „magyar termék”. Augusztusra ígérték, hogy a másik két kategóriára, a „hazai termékre” és a hazai feldolgozású termékre” is megszületik márkajegy. A „magyar termék” jelölés használatánál most öt díjsáv van, és éves árbevételtől függ, mennyit kell egy cégnek fizetnie – mondta el lapunknak nemrégiben a védjegyeket kiadó cég ügyvezető igazgatója, Kecskeméti Attila.
Így például évi 100 millió forintos nettó árbevételig 100 ezer, 10 milliárd forint felett pedig 2 millió forintba kerül a logó használata. Gondoljunk bele: a legkisebb cégkategóriában ez minimum egy ezreléknyi, vagyis legalább a tranzakciós adónyi, amiért prüszköltek a bankok.
Azt még nem tudni, mennyi lesz majd a háromféle védjegy tarifája, de annyit igen, hogy minél több cég száll be, annál olcsóbb lehet. A Népszabadságnak nyilatkozó piaci szereplők szerint ezzel még nincs vége a költségeknek. Hiszen a védjegyhasználathoz feltehetőleg az eddigieknél szigorúbb alapanyag-követési eljárást is be kell majd vezetniük a cégeknek. Persze, az is igaz, hogy a védjegyhasználat önkéntes.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Drágaságot hozhat ?
Az ÉFOSZ elnökét, Éder Tamást faggattuk volna arról is, vajon hányan fognak élni a védjegyhasználat lehetőségével. S a költségek oldaláról nézve a dolgot: megéri-e majd a cégeknek befizetni ennek díját. Az is érdekelt volna minket, hogy a védjegyhasználathoz kapcsolódó járulékos költségek (például hogy a termelőknek és feldolgozóknak igazolniuk kell majd a termék és az összetevők eredetét) mennyi pluszköltséget jelenthetnek.
Szerettük volna azt megtudni, ettől nem lesznek-e még drágábbak az amúgy árban ma sem túl versenyképes magyar áruk. S végül: hogy ha ilyen oldalról nézzük a dolgokat, valóban megélénkülhet-e ezen az úton a magyar áruk iránti kereslet. Ezekre a kérdésekre (a téma érzékenysége miatt) nem kaptunk választ.
Azért is drága, mert népszerűsítik ?
A Napi Gazdaság szerint a gazdasági folyamatokkal szembe megy a magyarországi élelmiszerárak alakulása, ami onnan is látszik, hogy miközben a fogyasztás nem bővül, Magyarországon jelentős volt az áremelkedés. A lap szerint az ellentmondás részben a magyar termékeket népszerűsítő kormányzati kampánynak tudható be. A megkérdezett közgazdászok szerint a kormányzati védőhálóra (a magyar mindenek felett) alaposan rájátszanak a termelők, amikor a kereskedőkkel tárgyalnak.
Persze a termelés mérsékelt versenyképessége is fellelhető a magas árak mögött. A szakemberek szerint a kormány pedig kvázi azt várja el, hogy a fogyasztó támogassa a termelő versenyképességét. Az ilyen beavatkozás önmagában is növelheti az élelmiszerár-inflációt. S a magas árban szerepet játszik a forintárfolyam gyengülése is, mivel a feldolgozott termékekben (amit magyarnak hiszünk) akár 35-40 vagy akár százalék is lehet az import aránya.
Kényszer az import...
Az ÉFOSZ úgy látja, a rendeletalkotásnál nem vették figyelembe például azt, hogy a versenyképességi gondokkal küzdő magyarországi élelmiszer-előállítók többnyire nem tudnak versenyképes áron magyar alapanyaghoz jutni. Másrészt a legfrissebb felmérések szerint egyre csökkenő a vásárlóerő. S csak a magyar fogyasztók töredéke hajlandó még azonos minőség esetén is a "magyar" élelmiszerekért (akár csak néhány forinttal is) magasabb árat fizetni – emlékeztetnek.
A csak drágán és sok esetben bizonytalan feltételekkel beszerezhető magyar alapanyag, és a magas központi terhek valamint a vásárlók árérzékenysége tehát együttesen kényszerítik a hazai élelmiszer-előállítókat arra, hogy külföldről szerezzék be az anyagot – állapítják meg.
Újabb Uniós intő jöhet
Arra is figyelmeztetnek, az előzetes uniós egyeztetéseknél számos alapvető kifogás merült fel a tervezettel kapcsolatban. Az Európai Unió Bizottsága a tervezet jelentős átdolgozását kérte. Annak rendelkezései ugyanis jelentős mértékben és több ponton összeegyeztethetetlenek az uniós és világkereskedelmi jogi előírásokkal. Akkor is, ha önkéntes szabályozásra vonatkoznak.
A hazai gyártók ezért attól tartanak, hogy a magyartermék-rendelet hatása jogviták sokaságát és egy hazánk ellen meginduló újabb uniós kötelezettségszegési eljárást hozhat. S félnek, hogy a politikai vitát végül a mintegy százezer embernek munkát adó élelmiszeripar és annak versenyképessége sínyli meg. Az ÉFOSZ szerint inkább az élelmiszerláncban résztvevők széleskörű szakmai konszenzusán alapuló önszabályozás lenne alkalmas arra, hogy a magyar fogyasztók érdekeit szolgálja, és egyben biztosítsa a hazai vállalkozások versenyképességét is.
Szerző : T.Sz.Zs.
Forrás : Hír24
Kora délután 281-en állt az euró, ami idei rekordot jelent. A német kancellár gondosan egyengeti a magyar fizetőeszköz útját.
A közös európai pénzt fél négy előtt nem sokkal 281,14 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon. Délelőtt fél tízkor a 283,60-as, csütörtök délután a 284,2-es szinten állt az euró.
A dollár kora délután 228 forintot ért a délelőtti 230,84 forint és a csütörtök délutáni 231,1 forint után. A svájci frank jegyzése 234 forintra csökkent a délelőtti 236,14 forintról, előző nap pedig 236,62 forint volt az árfolyama.
A kereskedők szerint az euró és vele együtt a forint szárnyalását az váltotta ki, hogy Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök megállapodott abban, hogy mindent megtesznek az euróövezet megőrzéséért.
Jól hatott a piacokra a német pénzügyminiszter nyilatkozata is. Wolfgang Schäuble kijelentette: egyetért az Európai Központi Bank elnökével, Mario Draghival, aki csütörtökön azt mondta: a bank minden lehetséges eszközt felhasznál a közös európai pénz megvédésére.
Forrás: MTI
Új listát készít a kormány a felszámolókról, hogy a csődbe ment vállalkozások felszámolásakor ne egy szűk tulajdonosi-befektetői kör fölözze le a piacot. Az új névjegyzék minden problémát nem fog kiküszöbölni, a korrupciós kockázatok továbbra is nagyok maradnak, mert azon nem változtatnak, ahogy a felszámolók a zsírosabb üzletekhez hozzájuthatnak.
Nem tetszik a kormánynak, hogy a csődbe ment vállalkozások felszámolásakor egy szűk kör fölözi le a piacot - egyértelműen erre utal a múlt héten elfogadott új kormányrendelet indoklása. A kormány úgy fogalmaz, fontos szempont lesz, hogy a rendszer "ne egy szűk tulajdonosi-befektetői kör számára adjon lehetőséget a névjegyzékbe jutásra".
A Közigazgatási és Igazságügy Minisztériumnak (KIM) a felszámoló cégek közötti kereszttulajdonlások szúrtak szemet, mert így a tőkeerős befektetők méltánytalanul kiszoríthatnak magánszemélyeket - írták az [origo] kérdésére. Az új kormányrendelet ezért azokat részesíti előnyben az új pályáztatásnál, akik teljesen függetlenek más felszámolóktól.
A felszámolók névjegyzékének azért van nagy jelentősége, mert hosszú évekre bebetonozza azok körét, akiket a fizetésképtelenné vált cégek felszámolásához kirendelhetnek. Utoljára 20 évvel ezelőtt frissítették, és mint az új kormányrendeletből kiderül, most a következő hét évre rögzítik a tagok listáját. Mostantól azonban nem égnek be a nevek ilyen hosszú időre, a jövőben - egy 2009-es uniós irányelv értelmében - legalább hétévente megnyitják. Azt, hogy új felszámolóként ki kerül fel a listára, a régiek közül pedig ki marad rajta, az év végéig lebonyolítandó pályáztatás dönti el, amelynek feltételeiről most döntött a kormány.
Egyenlőek és egyenlőbbek
A felszámolás időnként zsíros üzlet, de nagyon sokszor veszteséges tevékenység. Akinek sikerül jó cégekhez hozzájutnia, az az 5 százalékban meghatározott felszámolói díjból évekig szépen megélhet, de aki csak a kiürített cégvázakat kapja meg felszámolásra, az ilyenkor járó 150 ezer forintos minimáldíjból képtelen fedezni a munkáját. Ha például egy adós vállalat 100 millió forintos vagyonnal rendelkezik, akkor a felszámoló 5 millió forintos díjat kap, de ebből a két éven keresztül elhúzódó felszámolás összes költségét fedeznie kell. Márpedig az 5 millió forint két évre leosztva már csak havi 200 ezer (a teljes felszámoló szervezet bér- és rezsiköltségére), így nem csoda, hogy minden cég a tuti üzletre hajt, hogy valami nyereséget termeljen.
Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke ezért azt is elvárná, hogy amikor egy felszámoláshoz kijelölik a felszámolót, az is átlátható módon történjen. (Somogyi egyúttal a TM-Line Felszámoló Zrt. vezetője is. A TM-Line-t tavaly 291 felszámoláshoz rendelték ki, ezzel a nyolcadik legnagyobb cég volt a listán.)
Magyarországon ma 108 felszámoló szerepel a névjegyzékben, és bár a 2010-ben bevezetett elektronikus sorsolás révén közülük elvileg mindenkinek szinte egyenlő esélyei vannak arra, hogy egy-egy felszámolást lebonyolítson, az elmúlt évek statisztikái rendre egyes cégek túlsúlyát igazolják (a kiválasztás pontos menetéről lásd a keretes írást). Van öt társaság, amely - a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) adatai szerint - együttesen a felszámolások több mint 14 százalékát hozta el 2010-ben és 2011-ben is, és idén az első hat hónap alapján sem áll sokkal gyengébben.
Mindez azt jelenti, hogy miközben egyenletes eloszlásnál az évente elrendelt mintegy 20 ezer felszámolásból durván 180 jutna egy cégre évente, a piacot uralók ennek többszörösét szerzik meg, van, aki tavaly több mint ezret hozott el. (Lásd a táblázatot is.) Az arányok még torzabbak, ha a KIM által is említett kereszttulajdonlásokat is figyelembe vesszük. Az egyes társaságok közötti tulajdonosi átfedéseket szúrópróbaszerűen az [origo] is megvizsgálta az Opten cégadatbázisban: a piacvezető ötösből az Exerem és az Alexander & CO Kft.-nek öt közös magánszemély tulajdonosa is van, és a két cég székhelye is megegyezik.
|
2010-ben elvégzett felszámolások |
Részesedés |
2011-ben elvégzett felszámolások |
Részesedés |
|
| Exerem Kft. |
683 |
4% |
1128 |
5,6% |
| Kelet-Holding Zrt. |
488 |
2,8% |
581 |
2,9% |
| Standard Kft. |
438 |
2,5% |
432 |
2,1% |
| Alexander & CO Kft. |
247 |
1,4% |
405 |
2% |
| Csabaholding Kft. |
612 |
3,5% |
394 |
2% |
A jelenségre a felszámolók piacáról tavaly év végén tanulmányt készítő Transparency International (TI) is rávilágított. Az egyik felszámolóval készített anonim interjúban az áll, hogy "azért találták ki az elektronikus kijelölést, hogy ne lehessen belenyúlni a lecsóba, de tudok cégeket, amelyek el tudják érni, hogy ha vagyonos cég van, valahogy náluk köt ki, kijelölés ide vagy oda. Érdekes módon ezeknél az ügyeknél mindig ott áll meg a számítógép. Valahol ugyanúgy bele lehet nyúlni a rendszerbe, és ettől kezdve az elektronikus kijelölés arra jó, hogy most elektronikusan osztják szét a semmit a felszámoló cégek között. Az úgynevezett nagyok, akik azelőtt is elvitték a vagyonos cégeket, ma is elviszik. 'Egyszer néha' alapon nálunk is meg kellene hogy álljon egy-egy nagy céggel a számítógép. Ez véletlenül sem fordul elő."
A TI adatbázisokra hivatkozva is levonta azt a következtetést, hogy 2010 júliusától 2011 végéig bezárólag bizonyos felszámoló társaságokat a többiekhez képest kiugróan nagy számban rendeltek ki egyes bíróságok és bírák, ami felveti a manipuláció és a befolyásolás kérdését.
"Jó az irány, de pici a lépés"
"Jó az irány, de pici a lépés" - reagált az új kormányrendeletre Dietz-Blaskó Judit, a TI kutatásvezetője, aki továbbra is nagyon nagy problémának tartja azt, hogy a felszámolók piacát beteges motivációk mozgatják. "A rendszer éppen a visszaélést ösztönzi, mivel a felszámolók az átlagos ügyek után nekik járó díjból nem tudnak talpon maradni, ezért mindenki ugyanazt a pár nagy felszámolást próbálja megszerezni" - fogalmazott a kutató.
Ezt Somogyi Ferenc is megerősíti, mondván, "ha valaki nem kap jó ügyet, nem tud megélni, mert pusztán a cég fenntartása évi 40-60 millió forintba kerül, ha egy vagy két régióban dolgozik, és 80-120 millióba, ha országos lefedettségű felszámolóról van szó". Ennyibe kerül a kötelezően alkalmazott közgazdászok, jogászok, adminisztrátorok bére, valamint az iroda fenntartása, és minden más működési költség előteremtése. Az üzlet kilátásai tehát az újonnan a piacra lépő felszámolóknak rosszabbak, mint a régebben piacon lévőknek, hiszen az érdekképviseleti szerv elnökének tapasztalatai szerint legalább 2-3 évig saját forrásból kell finanszíroznia a vállalkozást a tulajdonosának. "Egy olyan ügyből is leghamarabb 1,5 év után jön az első pénz, amelyikben egyáltalán van némi vagyon" - jegyezte meg Somogyi.
|
"Ez egy fekete doboz" Ha egy fizetésképtelenné vált cég felszámolására kerül sor, a bíróság elektronikusan, véletlenszerű kiválasztással jelöli ki a felszámolót a felszámolói névjegyzékből. A felszámolók úgy növelhetik kinevezési esélyeiket, hogy minél több ítélőtábla illetékességi területén létesítenek székhelyet, a sorsolás alapját a földrajzi elhelyezkedésben határozta meg a kormányrendelet. A bíró eltérhet az elektronikus eredménytől, és mást is kijelölhet, ebben az esetben meg kell jelölni az eltérés okát. Somogyi Ferencnek, a FOE elnökének tapasztalatai szerint az esetek legalább 95 százalékában az elektronikus rendszer eredményei teljesülnek, tehát a bírói eltérítés nem jellemző, ezért is furcsa, hogy a statisztikák néhány felszámolónak az átlagot messze meghaladó előfordulását mutatják. Somogyi Ferenc szerint a rendszer egy fekete doboz, amelynek a működésébe a piaci szereplők nem látnak bele. "Nincs rosszabb, mint egy ellenőrizetlen program, és ez a jövőben sem fog változni. Jelenleg is várjuk a rendszert üzemeltető Országos Bírósági Hivatal válaszát, hogy a program működését tesztszerűen bemutassák, mert erről nincs információnk" - szögezte le a FOE elnöke. |
A most elfogadott új szabályok szerint a felszámolók sorsolásának és kijelölésének a folyamata nem változik, csak a névjegyzék újul meg, így a jövőben egy valamelyest bővített, 130-as keretből sorsolnak. Ezzel megszűrik a jelenlegi felszámolókat, és új cégeket is felengednek a listára, ha azok teljesítik a pályázat feltételeit.
A KIM szerint "mindannyian tudjuk, hogy ez egy állandó felülvizsgálatot, az eddigi tapasztalatok kiértékelését és a szerinti jogszabály-módosításokat kívánó folyamat", de a tárca reményei szerint az új szabályozás a TI által jelzett és eddig a felszámolói piacot veszélyeztető kockázatokra és anomáliákra is választ tud adni. A minisztérium ugyanis úgy látja, hogy javulni fog a felszámolók megbízhatósága, hozzáértése, szigorúbbak lesznek a névjegyzékbe kerülés szempontjai és a hatósági ellenőrzésük.
Fogják támadni
"Nagyon fogják támadni, akik a régiek közül kimaradnak belőle, de az újaknak sem lesz könnyű felkerülni" - vetíti előre az új rendszerrel kapcsolatban a piaci reakciókat Somogyi Ferenc. A szakember szerint az új rendszer több okból sem a régebbi cégek barátja.
Nekik például már november 1-jéig be kell mutatniuk egy részletes szakmai beszámolót, az új pályázóknak viszont csak december 1-jéig kell ezt megtenniük. Somogyi szerint ennél fontosabb viszont az, hogy míg egy újonnan a listára kerülő cég szakmai beszámolója jellemzően ígéreteket és vállalásokat tartalmazhat csak a jövőre nézve, a régebbieknek többéves tapasztalatuk van, de ezt nem honorálja a pályázati elbírálás rendszere, sőt az esetleges hibák miatt pontlevonást kapnak.
Forrás : www.vallalkozoi.negyed.hu
Meredeken lassul az idén a szélesebb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdasági növekedése, mivel az átalakuló régión belül folyamatosan terjednek kelet felé az euróövezeti adósságválság átszűrődő hatásai - jósolta szerdán Londonban ismertetett új, átfogó előrejelzésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A pénzintézet a térség több országában, köztük Magyarországon egész évi idei recesszióval számol, és rontotta is a magyar gazdaság teljesítményére adott előrejelzését.
Az EBRD szerdai - idei harmadik - jelentésében közölte: a tavalyi 4,6 százalék után 2012-ben 2,7 százalékos átlagos gazdasági növekedésre számít a tevékenységi területét alkotó országcsoport egészében. Ez jelentősen rontott prognózis, ugyanis a bank az eggyel korábbi, májusban összeállított előrejelzésében még 3,1 százalékos átlagos idei növekedéssel számolt működési régiójában.
Az EBRD közölte: közgazdászai jövőre most már csak 3,2 százalékig visszagyorsuló növekedést várnak ebben a térségben a májusi jelentésben valószínűsített 3,7 százalék helyett.
A bank szerdai előrejelzése szerint a szélesebb régión belül a közép-európai és a balti gazdaságokban ennél is gyengébb, a tavalyi 3,5 százalékos átlag után az idén 1,7 százalékos növekedés várható, 2013-ban pedig 1,9 százalékig élénkülhet a GDP-növekedés üteme.
Az e szűkebb térségre szóló új idei EBRD-előrejelzés 0,1 százalékponttal jobb a májusinál, a 2013-ra vonatkozó prognózist azonban a pénzintézet alaposan rontotta, mivel az előző jelentésben még 2,3 százalékos jövő évi növekedési várakozás szerepelt Közép-Európára és a balti országokra.
Magyarországon az EBRD 2012 egészére a májusban jósolt 1,0 százalékos gazdasági visszaesés helyett most már 1,3 százalékos idei GDP-mínuszt jósol. A bank rontotta jövő évi magyar növekedési előrejelzését is: a szerdai jelentés szerint 2013-ban a magyar gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal növekedhet a májusi EBRD-jelentésben valószínűsített 0,7 százalék helyett.
Az EBRD az idén Horvátországban is a korábban jósoltnál mélyebb recessziót vár: szerdai londoni becslésében 1,2 százalékos horvátországi GDP-visszaesés szerepel 2012 egészére a májusban prognosztizált 0,6 százalékos mínusz helyett. A bank az idei év egészére még jóval mélyebb, 2,0 százalékos recessziót jósol Szlovéniában; ez változatlan prognózis a májusihoz képest.
A jelentés Magyarországgal foglalkozó részében az EBRD annak a véleményének ad hangot, hogy az általa várt idei recesszió fő tényezője továbbra is a hazai fogyasztás zsugorodása. Emellett a jórészt külföldi tulajdonú bankrendszerben zajló mérlegalkalmazkodási - vagyis hitelforrás-csökkentő tőkeleépítési,
"deleveraging" - folyamat is visszahúzó erővel hat a növekedésre, és "nem javította a bankszektorbeli hangulatot" az újonnan bevezetett tranzakciós illeték, amely tovább növeli a bankrendszer eddig is magas adóterheit.
Az EU-nak beterjesztett új konvergenciaprogram hangsúlyozza a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása melletti elkötelezettséget, és az IMF/EU-tárgyalások elkezdése erősítheti azokat a várakozásokat, hogy az ország költségvetési és külső sebezhetőségeit sikerül kezelni. Az EBRD szerint azonban több olyan adóügyi és szabályozási kérdés is van, amelyek komoly mértékben nehezíteni fogják az IMF/EU-tárgyalások gyors befejezését.
A szerdai EBRD-jelentés több forgatókönyvet is tartalmaz az euróövezeti gazdaság várható teljesítményére. A bank alapeseti forgatókönyve az, hogy a valutaunió összesített hazai összterméke az idén átlagosan 0,3 százalékkal visszaesik, jövőre pedig stagnál. A borúlátó forgatókönyv megvalósulása esetén ugyanakkor az euróövezet GDP-értéke 2012 egészében 1 százalékkal, 2013-ban már 2 százalékkal csökkenne. Az EBRD derűlátó forgatókönyvében viszont nulla százalékos idei és 1 százalékos jövő évi valutauniós növekedés szerepel. Más nagy londoni házak ugyanakkor gyakorlatilag biztosra veszik a több évig tartó mély euróövezeti recessziót.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics legutóbbi átfogó európai prognózisa szerint a cég által a következő két évre várt részleges eurófelbomlás következményeként ebben az időszakban folyamatos recesszió lesz a valutaunióban. A ház előrejelzése szerint az euróövezet GDP-értéke az idén átlagosan 1,0 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal csökken.
A Capital Economics jelenleg érvényes központi előrejelzési forgatókönyve az, hogy Görögország 2012 vége előtt távozik a valutaunióból, és jövőre valószínűleg követi Portugália, sőt esetleg Írország is.
Szerző : MTI
Miután Orbán Viktor arról beszélt, hogy nézetkülönbségek vannak az IMF-fel, és példaként a tranzakciós illetéket hozta fel, a forint gyengülni kezdett az euróval szemben. A miniszterelnök nyilatkozata megerősíti azokat az elemzői várakozásokat, amelyek szerint nehéz és hosszú tárgyalásokra kell felkészülni.
Több területen nézeteltérések vannak a nemzetközi szervezetekkel – mondta a Reuters hírügynökség tudósítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a tárgyalások bíztatóak.
Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy a kormány tanulmányozni fogja az Európai Központi Bank fenntartásait a jegybankra is kivetett tranzakciós illetékkel kapcsolatban. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szektornak - ideértve a nemzeti bankot is - képesnek kell lennie arra, hogy előállítsa a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat.
Orbán Viktor azt mondta, a tranzakció illeték kérdésében eltérő a magyar kormányzat és a nemzetközi szervezetek álláspontja. A miniszterelnök hangsúlyozta az is, hogy fel kell gyorsítani a közszféra átalakítását.
Orbán Viktor nyilatkozata után a forint kisebb eladói nyomás alá került, hiszen az eddigi sejtés beigazolódni látszik, hogy az IMF-nek problémája lesz a pénzügyi tranzakciós illetékkel, vagyis azzal, hogy az MNB tranzakcióira is kiterjesztenék azt.
Az euró ára 289 forintig szökött fel, vagyis több mint egy egységet veszített értékéből a hazai deviza.
Orbán Viktor azt mondta, szeptemberben tér vissza Magyarországra az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap delegációja. A kormányfő kérdésre válaszolva közölte: azt várják, hogy az IMF és az EU közös delegációja adjon át a kormánynak egy "helyzetösszesítést", abban jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben szerintük változtatni kell a gazdaságpolitikán, nevezzék meg az előfeltételeiket, és mondják el a véleményüket a 2013-as büdzsé szerintük módosítandó pontjairól.
Szeptemberben ezeket a felvetéseket a kormány érdemben meg fogja válaszolni - mondta Orbán Viktor, aki biztatónak nevezte keddi tárgyalását az IMF/EU-delegációval.
Az európai és a magyar válságkezelés között éppen az a különbség, hogy míg az EU a bankokat védi, addig a magyar kabinet a munkahelyeket – fogalmazott Orbán Viktor. A kormány kellő időben "sikeres választ" fog adni az EKB-nak - tette hozzá a miniszterelnök sajtótájékoztatóján.
Mit mondott korábban Orbán Viktor?
"A magyar parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni" - felelte július első felében Orbán Viktor a HírTV-nek adott interjújában arra a kérdésre, mi történik akkor, ha az Európai Központi Bank vagy az IMF megvétózza az MNB megadóztatását. Hozzátette, az EKB-nak véleménynyilvánítási joga van, az álláspontját meg kell hallgatni, de a döntésben való részvételre semmilyen lehetősége nincs.
A tranzakciós illetéknek a Magyar Nemzeti Bankra való kiterjesztése a kabinet szerint logikus, szükséges és elkerülhetetlen - jelentette ki Orbán Viktor. Arra a kérdésre, van-e vészforgatókönyv arra az esetre, ha mégsem terjeszthetik ki az illetéket a jegybankra, azt válaszolta: Magyarországot a magyarok kormányozzák, "ha egyszer a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy tranzakciós illeték lesz, meghatározta annak a körét, akkor az úgy lesz".
Tegnap megszólalt az EKB...
Elemzők szerint az MNB-re kivetett tranzakciós illeték nem tartható, azonban komoly nyomásra lesz szükség, hogy a kormány visszakozzon. Az MKB közgazdászai úgy látják, az EU/IMF-hiteltárgyalások elhúzódhatnak, sőt a sikeres lezárás sem biztos.
Az Európai Központi Bank elítélően nyilatkozott a tranzakciós illetékről szóló törvényről kedd délután. Indoklásuk szerint a törvény csorbítja az Magyar Nemzeti Bank működési és intézményi függetlenségét, és torzulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban.
Az EKB véleményének megjelentését követően azt írtuk, ha az ellentétes álláspontok nem közelednek, akkor a tranzakciós illeték komoly akadályt jelent az EU/IMF-megállapodás kapcsán.
Az Európai Bizottság is foglalkozik a magyarországi tranzakciós illeték bevezetésével - erősítette meg szerdán Brüsszelben a testület szóvivője. Újságírói kérdésre válaszolva Antoine Colombani kijelentette: "Meg tudom erősíteni, hogy az Európai Bizottság vizsgálja ezt". Hozzátette, hogy más kommentárt nem kíván fűzni a témához.
A fő probléma, hogy a tranzakciós illeték bevezetése eszközöket teremt arra, hogy a központi bankon keresztül finanszírozzák a közszférát, írja Peter Attard Montalto . A Nomura vezető londoni közgazdásza hangsúlyozza, hogy ezt tiltják az uniós jogszabályok. Az elemző szerint a kormány nem fog rögtön változtatni, hanem megvárja, amíg az EU és az IMF kezébe kerül a probléma a jövő hónapban kezdődő tárgyalásokon. A kormány végül meghátrál és visszavonja MNB tranzakcióira kivetett illetéket, de emiatt akár növelheti is az illeték összegét, hogy behozzák ezt a kiesést.
Az EKB felől érkező kritika, valamint az elmaradt kamatcsökkentés elegendő volt ahhoz, hogy a másodlagos állampapír-piacon zárás előtt eladói nyomás alakuljon ki – véli Kondrát Zsolt , az MKB Bank vezető közgazdásza. A hozamgörbe mintegy 20 bázisponttal tolódott feljebb, és a kamatvágásra vonatkozó várakozások mérséklődtek – jegyezte meg. Véleménye szerint az EKB közleménye azt jelezte, hogy „az EU/IMF-hiteltárgyalások elhúzódhatnak, sőt a sikeres lezárás sem biztos".
Szerző: MTI - Világgazdaság Online
Nagyítóval is alig lehet olyan vállalkozót találni, aki telekvásárláson vagy építkezésen törné a fejét.
A gazdasági válság leglátványosabban az ingatlanszektort sújtotta. Csökkentek az ingatlanárak, a bérleti díjak, új beruházások híján az építőipar már 6 éve hanyatlik, és úgy látszik, még mindig van lejjebb. A májusi KSH-adatok szerint az építőipari termelés éves szinten több mint 15 százalékkal csökkent, és a kilátások is elég sötétek. A Policy Agenda felmérése szerint a következő félévben a kis és közepes cégek 82 százaléka nemmel válaszolt arra kérdésre, hogy tervez-e ingatlanvásárlást, -eladást, vagy -bérlést.
A négy fal között...
A kkv-k üzleti tevékenységének helyszínei vegyes képet mutatnak. A vizsgált cégek több mint 60 százaléka saját tulajdonú ingatlanban (is), körülbelül fele bérleményben (is) működik. A megkérdezett cégek 8 százaléka ugyanis saját és bérelt ingatlant is használ. Kizárólag saját ingatlanban a vállalkozások 53 százaléka működik, míg 39 százalékuk csak a bérlést választotta.
A vállalkozások 44 százaléka saját irodában végzi tevékenységét, és ugyanennyire jellemző a saját tulajdonú termelési vagy értékesítési célú helyiség használata is. Saját raktárról valamivel kevesebben, 35 százalékuk számolt be.
A bérlemények legnagyobb részét az irodák teszik ki. Ez a cégek 35 százalékánál jellemző. Termelési vagy értékesítési célra csak 21 százalékuk bérel ingatlant, a raktáraknál pedig még ennél is kisebb hányaduk dönt a bérlés mellett.
Túl sok a nem...
A következő félévre telekvásárlást a megkérdezettek csupán 3 százaléka tervez, míg új ingatlan építésén összesen 6 százalékuk gondolkodik. A megkérdezett kkv-k 5 százaléka új ingatlan bérlését tervezi, míg 8 százalék a már meglévő ingatlanát szeretné értékesíteni. A vállalkozások 82 százalékánál viszont egyik változtatás sem szerepel a tervek között, azaz nagyon inaktív jelenleg a kkv-szektor, és mindez az ingatlanpiaci válság további elhúzódását erősíti.
Fotó: Shutterstock
Merre mozdulhatnak el az ingatlanárak ?
A kis- és közepes vállalkozások cégvezetői a legtöbb szegmensben nem számítanak lényeges változásra. Általános tendencia, hogy Budapest belvárosától a vidéki ingatlanok felé haladva az árnövekedést stagnálás, majd árcsökkenés váltja fel.
A válaszadók a tavaly év végi árakhoz viszonyítva az új ingatlanok árában Budapest belvárosában átlagosan 3,5 százalékos növekedést várnak, gyakorlatilag stagnálásra számítanak a főváros külső kerületeiben és az agglomerációban, míg vidéken 4,3 százalékos csökkenést prognosztizáltak.
A használt ingatlanok árában a kkv-vezetők átlagosan csökkenést várnak minden területen attól függően, hogy hol található az ingatlan. Budapest belvárosában a várakozások gyakorlatilag stagnálásként értelmezhetőek. A külváros és az agglomeráció esetében már érezhetőbb, 2,7 százalékos áresést várnak a cégek. A legnagyobb változást a vidéki használt ingatlanok áránál jelezték, ebben a szegmensben jelentős, 7,4 százalékos árcsökkenést prognosztizálnak.
A bérleti díjak esetében Budapest belvárosában 3,9 százalékos, a külvárosban és az agglomerációban 1 százalékos díjnövekedéssel számolnak a cégvezetők, míg a vidéki ingatlanok év végi bérleti díját 3 százalékkal teszik alacsonyabbra a tavaly év végi adatokhoz képest.
Sötét mérleg...
Az ingatlanpiacon a kkv-k szerint továbbra sem várható fejlődés. Az általános makrogazdasági beruházáscsökkenés és a kereslet folyamatos szűkülése nem ad lehetőséget a fejlődésre. Az irodapiac talán már elérte a mélypontját, további zsugorodás nem feltételezhető, bár vidéken még vannak jelek a további irodabezárásokra – áll a Policy Agenda összegzésében.
A logisztikai ingatlanok körében teljes leállás tapasztalható, szinte nincs is új raktárépítés, az eddigiek kihasználtsága is mélyponton van. A kkv-k szerint azonban innen már inkább lassú növekedés várható. A kiskereskedelemben a plázastop miatt megakadt a diszkontüzletek korábbi terjeszkedése is. A fogyasztás stagnálása, illetve visszaesése a kiskereskedelmi forgalom szűkülését okozhatja, így ez szintén megjelenik az ingatlanpiacon is.
Forrás : FN24
Elkeserítő kép rajzolódik ki Magyarországról !
Hazai cégvezetőket megszólaltatva a kedvezőtlen magyarországi beruházási és gazdasági kilátásokról számolt be részletesen a Bloomberg hírügynökség. Az összkép rendkívül szomorú: a nemzetközi vállalatok hazai cégei hiányolják a kiszámíthatóságot és felróják az új adókat (válságadók, chipsadó), amelyek rombolták a befektetők bizalmát. Pedig beruházások nélkül Magyarország sem számíthat gazdasági növekedésre és félő, hogy a régió leszakadó gazdasága lesz.
Törölve a térképről...
A hírügynökség a népegészségügyi termékadóval, közismertebb nevén a chipsadóval kezdi beszámolóját. A 2010-es tervek szerint a magyar snackgyártó, a Chio Magyarország Kft. plusz forrásokat kapott volna a kölni anyacégétől, az Intersnack Knabbergebaek GmbH-tól, de aztán jött a chipsadó. Az új adó tavalyi bevezetése azzal a következménnyel járt, hogy az anyacég nem a magyar leányának adta a forrást, hanem más, nem németországi üzemének. Letöröltek bennünket a térképről és egészen addig nem is foglalkoznak Magyarországgal, amíg nem változnak a jogszabályok - fejtette ki a hírügynökségnek Ágyai Szabó Gábor, a Chio illetékese.
Emlékezetes, a tavaly bevezetett népegészségügyi termékadóból a kormány az idei évben 20 milliárd forintos bevételt remél. Az első félév adatai alapján teljesülni látszik a kormány terve, június végéig ugyanis 9 milliárd forint folyt be ezen a soron.
A cikk megjegyzi: a kormány gazdaságpolitikai intézkedései elijesztik a nemzetközi befektetőket, közben pedig az Európai Unió recessziót jósol Magyarország számára az idei évre. Ezzel hazánk lesz az egyetlen nem euróövezeti uniós ország, amelyik gazdasági visszaesést szenved el. Közben a miniszterelnök úgy igyekszik kivédeni az európai adósságválság kedvezőtlen hatásait, hogy féken tartja a költségvetés hiányát.
A beruházások azonban 2008-tól 2011 végéig 1200 milliárd forinttal csökkentek a jegybank adatai szerint, ez GDP-arányosan 4%-os esésnek felel meg.
A beruházási trendekről bővebben:
Károsak az intézkedések hatásai, miután a beruházások hiánya rombolja a magyar gazdaság növekedési potenciálját - fogalmazott William Jackson, a Capital Economics londoni, feltörekvő piacokért felelős közgazdásza. Hozzátette: ha Magyarországon elmaradnak a beruházások, akkor a régió leszakadó országa lesz a növekedés tekintetében.
Kidobott üzleti tervek
A hírügynökség által megkeresett hat - külföldi multi által fenntartott magyar vállalkozás - vezetője nem vállalta a nyilatkozatot névvel, mert attól tartanak, hogy ha kritizálják a kormányt, azzal sérülnek üzleti érdekeik.
Kozma László, egy német anyacég által működtetett vállalkozás ügyvezető igazgatója elárulta a hírügynökségnek, hogy idén már három üzleti tervet dobott el a változó szabályok miatt. Mindez oda vezetett, hogy a tőkejellegű kiadásokat visszavágta a vállalat és 10%-kal csökkentette a foglalkoztatottak számát. A tulajdonosunk nem érzi úgy, hogy a jelenlegi üzleti környezet elősegíti a jövőbeli beruházásokat Magyarországon - tette hozzá.
A vállalatvezetők szó szerint meg vannak ijedve, mert olyan fejleményeket tapasztalnak Magyarországon, amelyeket még lefordítani is nehéz - nyilatkozta Magas István, a Corvinus Egyetem professzora.
Nem minket választanak...
Az AstraZeneca, az Egyesült Királyság második legnagyobb gyógyszergyártója klinikai kutató és fejlesztő központját Varsóban állította fel Budapest helyett és csökkentette a klinikai vizsgálatok magyarországi számát is a kedvezőtlen piaci körülményekre hivatkozva - nyilatkozta a hírügynökségnek Heringh Alexandra országigazgató, aki a drámai változások közé sorolta a gyógyszerkassza lefelezését, a gyakran változó jogszabályi környezetet és a szektorra kivetett többletterheket. Mostanra nyilvánvalóvá vált a rendkívül kedvezőtlen magyarországi környezet. Jelentős létszámleépítések történtek a szektorban, miközben a fő beruházások teljesen hiányoznak, a kapacitásokat csökkentik, vagy más országba helyezik át - magyarázta.
Negatív spirál...
A kormány 2010-ben vezette be a krízisadókat és a bankadókat három évre átmenetileg - emlékeztet a Bloomberg. A kormány azonban megváltoztatta eredeti elképzeléseit és a bank-, telekommunikációs, valamint energiaszektorra is tartós terhet vet ki 2013-tól kezdődően - írja a hírügynökség utalva a jövőre életbe lépő pénzügyi tranzakciós illetékre, az idén júliustól bevezetett telefonadóra és az energiacégek jövedelemadójának emelésére.
A tudósítás felidézi a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kara 2012-es konjunktúrajelentését, miszerint a megkérdezett 196 vállalatvezető 75%-a úgy nyilatkozott, hogy a tavalyinál kevesebb befektetést terveznek Magyarországon.
2012.04.16 10:53 Német kamara: elégtelen a magyar kormány adópolitikája
2012.06.11 10:52 Kívülről még rosszabbnak látják Magyarországot
Fennáll a kockázata, hogy Magyarország egy negatív spirálba csúszik. A tét most az, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja stagnálás közeli szintre süllyed - vélekedett Bartha Attila közgazdász, az MTA kutatója.
Mit mond a kormány ?
A hírügynökség a beszámoló végén idézi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június közepi nyilatkozatát, miszerint jövőre beruházási fordulat valósulhat meg Magyarországon.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal a hírügynökség kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy nem látnak semmilyen arra utaló jelet, hogy a befektetők menekülnek vagy az országgal kapcsolatos érdeklődésük csökken. "Épp ellenkezőleg, az ország iránti érdeklődés növekszik, Kína, Latin-Amerika és az arab befektetők részéről" - hangsúlyozta a HITA, hozzátette: 2011-ben 24 befektetést írtak alá 924 millió euró összértékben, ami összesen 5736 új munkahelyet jelenthet.
A bizalmat nehéz visszaszerezni...
Az olyan vállalatok bizalmát, mint például az Unilever, nehéz elnyerni. A Chio Magyarországhoz hasonlóan ugyanis az Unilever is arra kényszerült, hogy felfüggessze egy projektjét és egy másikat pedig elhalasztotta.
A chipsadó bevezetésével párhuzamosan a termelési volumen drasztikusan csökkent - magyarázta Gyenes András, az Unilever Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A társaság központjában döntöttek a projekt felfüggesztéséről annak ellenére, hogy már intenzív tárgyalásokat folytattunk a kormánnyal és a helyi önkormányzattal. Rendkívül fontos lenne, hogy a belföldi piac trendjei a növekedés felé mutassanak, ne pedig a két számjegyű visszaesés felé - tette hozzá.
Forrás : www.portfolio.hu
A módosítandó dolgok listáját és a 2013-as költségvetés véleményezését kérte a miniszterelnök tegnap a Nemzetközi Valutaalaptól. Ha megkapja, szeptemberben válaszol.
Orbán Viktor biztatónak találta keddi tárgyalását a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az IMF - a miniszterelnök elmondása szerint - rajta kívül az államigazgatás több szereplőjével is találkozott. "Egyetértés volt abban, hogy nem szabad hitelből bért fejleszteni vagy a szociális juttatásokat növelni, s abban is, hogy a gazdaság teljesítőképességét növelni kell" - fogalmazott két szakszervezeti szövetséggel tartott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján. "Egyes részkérdésekben azonban voltak véleménykülönbségek, hisz, ha nem lettek volna, akár alá is írhattuk volna a szerződést" - tette hozzá.
Az IMF által említett lépések egy része abba az irányba mutat, amit a kormány szükségesnek tart, például a közszféra áramvonalasításának irányába, bár a kormány szerint ennek a folyamatnak a gyorsítása "komoly kockázatokkal jár".
A kormányfő elismerte, hogy a pénzügyi szektor megítélésben komoly véleménykülönbség van. Az IMF a gazdasági növekedés legfontosabb feltételei között tartja számon a szektort, míg Orbán Viktor szerint a bankokra ugyan szükség van, ám egy olyan időszakban, amikor mindenki veszteséget szenved, indokolatlan, hogy ne vállaljanak részt a köz terheinek viselésében. "Márpedig jelentős nyereséget halmoztak fel ebben az időszakban" - fogalmazott, vélhetően a 2010-es évre utalva.
Arra kérte az IMF-et, hogy a benyújtott anyagok és a tapasztalatok alapján adjanak egy helyzetösszesítést, egy listát, amelyen bejelölik a szerintük hibás pontokat, megnevezik a szerződés előfeltételeit és véleményezik a 2013-as költségvetést.
"Erre szeptemberben, amikor visszajönnek, válaszolunk" - ígérte. Hozzátette: nem vagyunk könnyű eset, ők sem azok, hisz ez egy komoly tárgyalás, a magyar gazdaság életét érintő fontos kérdés, amelyet kellő körültekintéssel, de minél hamarabb sikeresen kell lezárni.
Szerinte ebben a folyamatban az Európai Központi Bank fenntartásai, amelyet a szervezet el is küldött a kormánynak, arra ad alkalmat, hogy rámutasson a magyar és az uniós gazdaságfejlesztési elképzelések különbözőségére: Európa nem a munkahelyeket, hanem a bankokat védi.
A Századvég felmérése szerint a magyarok többsége támogatja, hogy megállapodjunk az IMF-fel, de nem mindenáron.
Az elmúlt két évben a munkavállalók sorsa nehezedett, a keresetek és juttatások csökkentek, a szociális ellátó rendszer zsugorodott, a munkavállalók jogai pedig korlátozottabbak lettek - így jellemezte a helyzetet Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel szerdán folytatott tárgyalás végén tartott sajtótájékoztatón.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke üdvözölte a kormány eddigi erőfeszítései közül a szakképzést és a felnőttképzést érintő intézkedéseket, az egészségügyi dolgozók béremelését, a foglalkoztatás kiszélesítését, továbbá a gazdaság hatékonyabbá tételét.
Gaskó István, a munkavállalók jogainak szűkülésére a sztrájktörvényt hozta fel példaként, amely korlátozza ennek az alkotmányos jognak a gyakorlását.
Később Orbán Viktor miniszterelnök erre úgy reagált a tájékoztatón, hogy a nem sztrájkolók jogait is védeni kell, amihez biztosítani kell az elégséges szolgáltatást. Amennyiben erről a felek nem tudnak megállapodni, akkor a bíróság dönt az elégséges szolgáltatás mértékéről.
Az új munka törvénykönyvének megalkotását a Liga kezdeményezte, de abban a szakszervezeti részvétel szabályozása nem a munkavállalók elvárása szerint alakult - mondta Gaskó István, aki egyúttal elismerte, hogy a végső változat sokkal jobb lett annál, mint amilyen a parlament elé tavaly júliusban beterjesztett első változat volt.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett alkalmazott versenyszféra-egyeztető fórumot a következő két évben kell megtölteni tartalommal - vélte az elnök, aki végezetül megismételte: a szakszervezeteknek kevés beleszólásuk van a munka világának ügyeibe.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok nevében tudomásul vette a kormány kényszerhelyzetben tett intézkedéseit. Javasolta, hogy a kormánnyal együtt működtessenek egy olyan monitoring rendszert, amely a társadalom jövedelmi viszonyait kíséri nyomon, és ha kell, akkor beavatkoznak.
A munkaerőpiacon való részvétel javítására pedig a felnőttképzés figyelemmel kísérését javasolta az elnök. Ebben szerep jutna a gazdasági kamaráknak is.
Forrás: Hír24/MTI
Görögország legfontosabb hitelezői elveszítették a türelmüket. Berlin nem ad további segítséget Görögországnak az eddigi ígéreteken túl, az IMF pedig azt fontolgatja, hogy leállítja a pénzek folyósítását.
Az euróövezet tagállamai - köztük Németország is - az eddig tett ígéreteken felül már nem hajlandók további segítségeket nyújtani a dél-európai országnak. Sőt, a Nemzetközi Valutaalap a Görögországnak szánt pénzek leállítását fontolgatja. Minderről a Süddeutsche Zeitung értesült, amely hétfői számában arra hívta fel a figyelmet, egyre valószínűbb, hogy Görögországban államcsőd következik be, ugyanis a görög szanálási programban ismételten hézag mutatkozik. Ennek oka az, hogy a tavaszi választási harc tartama alatt csaknem valamennyi reformra vonatkozó előírás előkerült.
Ezenkívül az Antonio Samaras miniszterelnök vezette új kormány több időt követel az ország átszervezésére. Így a második EU-hitelcsomagban megígért, összesen 130 milliárd euróra rúgó hitelek nem lennének már elégségesek. Samarasnak ezért vagy a választási ígéreteivel ellentétben még többet kell takarékoskodnia, vagy pedig az euróövezeti partnereknek további kölcsönöket kellene nyújtaniuk, akár 50 milliárd euró összegben.
Erre azonban aligha hajlandó akár csak egy ország is - írja a Süddeutsche Zeitung. Berlini kormánykörökből ugyanis kiszivárgott "elképzelhetetlen, hogy Angela Merkel kancellár még egyszer a Bundestag elé lépjen, és hozzájárulást kér egy harmadik görög csomaghoz".
Wolfgang Schaeuble szövetségi pénzügyminiszter is közvetve az ellen nyilatkozott, hogy Görögországnak több időt adjanak a megállapodott reformok és takarékossági intézkedések teljesítésére. "Ha késedelmek mutatkoznak, akkor Görögországnak kell ezeket behoznia" - nyilatkozta Schaeuble a Bild-Zeitungnak. Philip Rösler gazdasági miniszter pedig elképzelhetőnek tartja Görögország kiválását az euróövezetből. "Ha Görögország nem teljesíti az előírásokat, akkor már nem kerül sor további kifizetésekre" - figyelmeztetett.
Szerző: Világgazdaság Online
A GDP-arányos magyar államadósság az első negyedévben 1,8 százalékponttal csökkent, az Európai Unióban ennél csak a csalóka görög mutató jobb – derül ki az Eurostat hétfő délelőtt közzétett jelentéséből.
A magyar államadósság zsugorodásában a fő szerepet a forint erősödése játszotta, aminek eredményeképpen a devizaadósság forintban számított értéke csökkent.
A magyarországinál nagyobb mértékben (33 százalékponttal) a görög adósság csökkent, ez azonban döntően a kötvények „átértékelésének" tudható be. A dobogó harmadik fokán Dánia áll, amelynek GDP-arányos mutatója 1,5 százalékponttal csökkent 2011. december vége és 2012. március vége között.
A szóban forgó három hónap alatt a legnagyobb mértékben (4 százalékponttal) a litván mutató emelkedett, megelőzve a portugál (3,8) és a spanyol (3,7) adatot.
Az első negyedév végén a GDP-arányos államadósság az EU-tagállamok közül Görögországban volt a legnagyobb (132,4 százalék), megelőzve Olaszországot (123,3 százalék) és Portugáliát (111,7 százalék). A legkevésbé eladósodott tagállam Észtország (6,6 százalék), Bulgáriában 16,7 százalékos, Luxembourgban 20,9 százalékos a GDP-arányos volt államadósság.
A 79,0 százalékos március végi magyar adat az egyik harmadoló pont: a 27 tagállam közül 8-nak ennél nagyobb, 18-nak ennél kisebb a GDP-arányos adóssága.
Szerző: Világgazdaság Online
A sok milliárd euróra rúgó hitelek ellenére Spanyolországnak az euró bevezetése óta a legmagasabb kamatokat kell fizetnie. Az okokat elemezve a Financial Times Deutschland (FTD) keddi számában kiemeli, hogy Spanyolországba visszatért a félelem.
Hétfőn a spanyol államkötvények kamatai több mint 7,5 százalékra kúsztak fel, és ezzel a legmagasabb szintet érték el 1996 óta. Pedig már a múlt hét végén a spanyol kormány képviselői a hét százalékos szintet "tarthatatlannak" minősítették. José Manuel Garcia-Margallo külügyminiszter ezért az euróövezeti partnerekhez fordult azzal a kéréssel, interveniáljanak az Európai Központi Banknál spanyol kötvények vásárlása érdekében. Az FTD ezután felveti a kérdést, mivel magyarázható, hogy a kamatok éppen azon a napon kezdenek emelkedni, amikor a Bundestag jóváhagyja a 100 milliárd euró összegű segélyt Spanyolország és betegeskedő bankjai részére? Ezzel kapcsolatban több tényt említ meg.
Az eszkalálódás egyik magyarázata az, hogy hétfőn vált ismertté, hogy a 17 spanyol régió közül kettő kénytelen fizetésképtelenséget bejelenteni. Murcia és Valencia együttesen a spanyol GDP 13 százalékát adja, és összesen 2,3 milliárd eurót kért az állami alaptól, amelynél összesen 18 milliárd euró áll a régiók rendelkezésére. E problémák egyébként hónapok óta ismertek. A régiók adósságainak összege 140 milliárd euró, vagyis a spanyol GDP 13 százaléka, a teljes államadósság 20 százaléka. A Murciából és Valenciából érkezett jelentések előre láthatóak voltak - hangoztatja Christian Schulz, a Berenberg Bank közgazdásza. Gondot jelent Spanyolország konjunkturális helyzete is - írja a továbbiakban az FTD.
A második negyedben ugyanis a GDP 0,4 százalékkal csökkent az év elejéhez képest - a központi bank hétfői közlése szerint. Ám második pillantásra e hír nem is annyira rossz. Az előző év azonos időszakához képest 1 százalékkal esett a GDP, és szakemberek a közzététel előtt átlag 1,3 százalékos csökkenéssel számoltak a tavalyi évhez képest.
A válság eszkalálódásának magyarázatául az FTD szerint végül a piac ítélőképességét érintő bírálat marad. "A spanyol kockázati felárak túlzottak" - véli Andreas Rees, az UniCredit közgazdásza. Spanyolország mindig reformokkal és takarékossági intézkedésekkel állt elő. "A piacok azonban ezt nem honorálják, hanem jelenleg látszólag nagyon a rövid távú negatív hírekre fókuszálnak" - véli Rees.
Így hát növekszik a nyomás a kormányokra és a jegybankokra a piacok megnyugtatása érdekében. Európa politikája pedig olyan jelzést küldhetne, hogy szükség esetén Spanyolország segítségére siet. Egy másik választási lehetőség lenne rugalmas hitelkeretek biztosítása az EFSF-nél. "Meglehet, hogy végül is az Európai Központi Bank marad" - hangoztatja Christian Schulz, a Berenberg Bank közgazdásza. Az Európai Központi Bank csak két hét múlva ülésezik. Akkor aztán csökkentheti a kamatokat, ismét likviditást pumpálhat a bankokba, vagy pedig ismét közvetlenül spanyol államkötvényeket vásárolhatna - írja az FTD.
Szerző: Világgazdaság Online
A korábbiaknál talán nagyobb megosztottság mellett, de – zsinórban hetedszer – a 7 százalékos irányadó ráta tartása mellett döntött kedden a Monetáris Tanács.
Bár a döntés nem okozott különösebb meglepetést – a Bloomberg által megkérdezett 21 elemző közül 20-an tartást valószínűsítettek, 1 szakember pedig 25 bázispontos csökkentést valószínűsített –, a korábbiakhoz képest mégis kissé nagyobb bizonytalanság övezte, mivel az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján a Monetáris Tanács erős megosztottságára lehetett következtetni.
A külső tagok közül Cinkotai János már hónapok óta a ráta csökkentésére szavaz, július 11-én pedig Gerhardt Ferenc és Kocziszky György beszélt arról a Bloomberg újságíróinak, hogy akár már júliusban sor kerülhet a lazításra. Király Júlia alelnök viszont arra figyelmeztetett, hogy egy elhamarkodott kamatcsökkentés alááshatja a jegybank tekintélyét, és biztosra vehető, hogy nem csatlakozott a galambokhoz Simor András és a másik alelnök, Karvalits Ferenc sem. Nem kizárt tehát, hogy a negyedik külső tag, Bártfai-Mager Andrea szavazata döntött – ez legkésőbb augusztus 8-án kiderül, amikor az MNB közzéteszi a keddi ülés jegyzőkönyvét.
Korai lenne a kamatvágás
A piacon egyelőre kevesen látják úgy, hogy elérkezett az idő a tavaly december óta változatlan alapkamat csökkentésére. A többség osztja Simor András álláspontját, és úgy véli: az IMF-megállapodás előtt nincs lehetőség monetáris lazításra. Akadnak ugyanakkor, akik szerint az állampapírhozamok csökkenése nyomán tér nyílt az alapkamat csökkentése előtt.
Az ő álláspontjukat támaszthatja alá, hogy a három hónapos diszkontkincstárjegy átlaghozama a keddi aukción – gyenge érdeklődés mellett is – tavaly november óta nem látott szintre süllyedt. A kamatvágás mellett szólhat a forint viszonylagos stabilitása is: a hazai devizát a hét eleji „vérfürdő" is csak kis mértékben gyengítette.
Infláció, kockázat
A júniusban újra erősödő inflációs nyomás sem a kamatvágás mellett szól. A fogyasztói árak átlagos emelkedésének éves üteme a májusi 5,3 százalék után júniusban 5,6 százalékra – toronymagas EU-csúcsra – emelkedett, a 3 százalékos jegybanki célszint leghamarabb 2013 végére látszik elérhetőnek. A júniusi inflációs jelentésben a jegybank 3,5 százalékos átlagos éves ütemet valószínűsít 2013-ra, de nem kizárt, hogy a szeptemberi jelentésben már magasabb prognózis fog szerepelni.
Az ország kockázati megítélése az elmúlt hónapban valamelyest javult: bár a CDS-felár kedden kéthetes csúcsra, 506,6 bázispontra emelkedett, még így is jóval a június 25-i 531 bázispontos szint alatt maradt.
Így reagált a forint
Az euró árfolyama kedden délután 1 óra előtt néhány perccel – a döntés közzététele előtt bő egy órával – rövid idő alatt egyhetes csúcsra, 289 forint fölé emelkedett, és 2 óra után néhány perccel is ebben a magasságban tartózkodott.
Szerző: Világgazdaság
A pénzintézetek általánosságban azért ragaszkodnak a közjegyző által, közokirati formában elkészített szerződéshez, mivel egy-egy ilyen szerződés a közvetlen végrehajthatóság joghatásával bír, tehát a közokiratba foglalt szerződés végrehajthatóságához nem kell polgári pert indítani, annak nem teljesítése esetén közvetlenül végrehajtható. Az ilyen okiratokat ugyanis úgynevezett végrehajtási záradékkal látják el.
Általánosságban a jogerős bírósági határozat végrehajtható. A jelzálogjoggal terhelt ingatlanok esetében nyújtott kölcsön fedezetként gyakran kötöttek ki a pénzintézetek opciós jogot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénzintézet az adós késedelmes teljesítése, vagy a teljesítés megtagadása esetén bejelenti a fenntartott vételi jogát és megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. Amint a pénzintézet a tulajdonjogot megszerezte, a bennlakó jogcímnélküli lakáshasználóvá válik, és a pénzintézetnek – mint tulajdonosnak – jogában áll az ingatlant akár lakott állapotban is eladni, ezt követően az új tulajdonos lakáskiürítési eljárást indíthat, amely eredményeképpen a végrehajtó – akár rendőrségi segítséggel – a jogcím nélküli lakáshasználót az ingatlanból eltávolítja.
Lehet, hogy sokakat felháborít – különösen azokat akik egy-egy ilyen eljárás elszenvedői –, de ezekben az esetekben nincs, nem lehet szó „lakásmaffiáról”, tekintettel arra, hogy nem beszélünk, nem beszélhetünk bűncselekményről.
Végrehajtási sorrend
Tudni kell, hogy a végrehajtási eljárásokban bizonyos sorrend érvényesül, az igényeket elsősorban az adós rendelkezésére álló készpénz, számlakövetelés, munkabér igénybevételével kell behajtani, ennek útja például a munkabért terhelő közvetlen bírósági letiltás, vagy a számlára vezetett inkasszó.
E főszabály alól, egy meglehetősen tágan értelmezhető rendelkezés teremt kivételt. Eszerint végrehajtásnak lehet helye, ha előre látható, hogy a munkabérből vagy egyéb pénzeszközökből a behajtás nem lesz rövidebb idő alatt eredményes. Ilyen esetben az adós bármely más vagyontárgya is lefoglalható. Az ingatlan végrehajtásnak azonban csak akkor van helye, ha a követelés összege ingóvégrehajtás esetén nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.
Végrehajtási cselekményeket vasárnap és munkaszüneti nap kivételével reggel 6 és este 10 óra között lehet elvégezni.
A végrehajtó lehetőségei
A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását, egyéb helységeket, a vagyontárgyakat és gazdasági iratokat. Szükség esetén a végrehajtó a lezárt lakást vagy egyéb helységet felnyithatja. Amennyiben az adós vagy nagykorú családtagja nincsen jelen akkor tanú alkalmazása szükséges. Ha a lezárt lakás vagy helyiség csak zártörés útján nyitható fel, akkor a végrehajtó az új zár vagy lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerint illetékes rendőrkapitányságon helyezi el, ahol az adós vagy családtagja átveheti. A végrehajtási kényszercselekményekkel korábbi cikkünkben már részletesen foglalkoztunk.
Határidők
A végrehajtási eljárás során a végrehajtó törvénysértő intézkedése ellen 15 napon belül a végrehajtást elrendelő bíróságnál végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. Ha a törvénysértő intézkedés csak később jutott a tudomásra, vagy a kifogás előterjesztésében az érintett akadályoztatva volt, akkor a 15 napot a tudomásszerzéstől vagy az akadályoztatás megszűnésétől kell számítani. 6 hónapon túl azonban végrehajtási kifogást nem lehet előterjeszteni.
A lefoglalás menete
Az ingatlan lefoglalása úgy történik, hogy a végrehajtó megkeresi az illetékes földhivatalt és az ingatlanra végrehajtási jogot jegyeztet be. A végrehajtási jog bejegyzéséről a földhivatal értesíti a tulajdonost, és mindazokat, akiknek az ingatlannal kapcsolatban valamilyen jogosultságuk áll fenn. Az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog a végrehajtási eljárást nem teszi lehetetlenné meg, azonban az esetleges árverés után az új tulajdonossal szemben is fennmarad.
Az eladás
A végrehajtó a végrehajtási jog bejegyzését követő 45 nap elteltével intézkedhet az ingatlan értékesítésével kapcsolatban.
A végrehajtó az ingatlan értékesítését megelőző 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány, vagy a felek erre vonatkozó indítványa alapján ingatlanforgalmi szakértő véleményében foglaltak szerint állapítja meg az ingatlan becsértékét. A becsértékről a végrehajtó írásban tájékoztatja az adóst, tájékoztatja továbbá a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.
A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a becsérték közlését követő 15 napon belül terjeszthető elő kérelem értékesítést követő kiköltözési kötelezettség teljesítésének elhalasztása iránt.
Az adós lehetőségei
Amennyiben az adós a becsértéket nem fogadja el, a tájékoztatás kézhezvételét követő 15 napon belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást elrendelő bíróság részére az érték megállapítása iránt. Ez esetben a becsértékről a bíróság határoz. Ingatlan értékesítésének időpontja az ingatlan becsértékének végleges megállapításától számított 3 hónapon belül a végrehajtó köteles az ingatlant értékesíteni. Főszabály szerint árversen vagy nyilvános pályázat útján történik az értékesítés.
Eltűntek az “üzletemberek”
Eddig sokat lehetett olvasni arról, hogy az ingatlan árveréseken kétes kinézetű személyek jelentek meg, akik, és a velük lévő „kopasz, nagydarab” emberek megakadályozták a „tisztességes” eljárást mert a vevőket megjelenésükkel „fenyegették”, akik „nem mertek” ajánlatot tenni, így rendkívül olcsón szerezték meg az ingatlan tulajdonjogát. Ezt megelőzendő 2012. július 1-jét követően bírósági végrehajtásban ingatlanárverésre kizárólag elektronikus úton kerülhet sor, így mindenki félelem, illetve bármilyen pressziótól mentesen otthonában, számítógépén megteheti az ajánlatát.
Forrás : www.ingatlanmagazin.com
Orbán Viktor is részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendkívüli elnökségi ülésén, ahol többek között elmondta, hogy a magyar bankrendszer fele magyar kézben legyen. Szó esett arról is, hogy a munkahelyvédelmi akciótervet mindenképpen végig viszik, mert ez a kormány filozófiájának része.
Magyar kézbe a bankrendszert...
A kormány új gazdasági modelljének része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével zajló budapesti tárgyaláson. Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában – jelentette ki a miniszterelnök.
Végig fogja vinni...
Óriási nyomásra számít a miniszterelnök a munkahelyvédelmi akcióterv miatt, de kijelentette, hogy végig fogja azt vinni. „Végig fogom vinni ezt a munkahelyvédelmi akciótervet, mert ez a mi kormányzásunk filozófiájának a lényege!" – tette hozzá Orbán Viktor a tárgyaláson. A kormányfő szerint arról kell meggyőzni a magyarokat, hogy érdemesebb dolgozni, mint nem, és ezt csak akkor lehet bizonyítani, ha valóban vannak munkahelyek, és többet keresnek az emberek, mintha segélyt kapnának. A miniszterelnök óriási nyomásra számít az akciótervvel kapcsolatban, mert arra a 300 milliárd forintra, amelyet a magyar vállalkozóknál hagynak, vannak más jelentkezők is.
Újítók építik az új modellt...
Orbán Viktor szerint kormánya egy új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. Minden ilyen modellépítési kísérlet újításnak minősül, az újítóknak pedig megvan a maguk sorsa: először meglepetés fogadja őket, utána értetlenség, majd érdeklődés, és ha beválik az újításuk, akkor átveszik azt. Bár a magyar gazdaság még nincs olyan állapotban, hogy „a mellünket verve" lehetne hivatkozni a kormány újításainak nyugati átvételére, de „kellő szerénységgel" rögzíthető: a magyar gazdaságpolitika intézkedései, amelyeket először értetlenség fogadott, szépen lassan átmentek az európai gazdaságpolitika eszköztárába. Példaként említette a bankadót, a válságadókat, a hárompilléres nyugdíjrendszer újraszervezését, a tranzakciós adót, és szerinte pillanatok alatt máshol is meg fognak érkezni a munkahelyvédelmi akciótervek.
Az új modellhez tartozik - folytatta - a közszolgáltató cégek nonprofit alapra helyezése, a keleti nyitás politikája és 2014 után az európai uniós pénzek felhasználásának új rendje is, mert a jelenlegi módszer alapjaiban az elhibázott. Az EU-s pénzekről szólva közölte azt is, hogy létrehoztak egy bizottságot, amelynek az a feladata, hogy kidolgozza a közösségi források felhasználásának új rendszerét.
Végül elmondta, hogy a kabinet új gazdasági modelljének része az a célkitűzés is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen. Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában - jelezte a miniszterelnök.
Megjegyezte továbbá, hogy az MKIK javaslatai közül korábban megvalósították egyebek mellett a Széchenyi-kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok és a szakképzés átalakítását, az uniós források átcsoportosítást és egy versenyképes adórendszer kialakítását.
Orbán Viktor beszédében kitért a munkahelyvédelmi tervre is, és leszögezte: "végig fogom vinni ezt a munkahelyvédelmi akciótervet, kétség ne legyen felőle, mert ez a mi kormányzásunk filozófiájának a lényege", ugyanis arról kell meggyőzni a magyarokat, hogy érdemesebb dolgozni, mint nem dolgozni, amit csak akkor lehet bizonyítani, ha valóban vannak munkahelyek, és kiderül az embereknek, hogy többet keresnek, mintha segélyt kapnának.
Jelezte ugyanakkor, hogy óriási nyomásra számít az akciótervvel kapcsolatban, mert arra a megközelítőleg 300 milliárd forintra, amelyet a magyar vállalkozóknál hagynak a foglalkoztatás elősegítése érdekében, vannak más jelentkezők is, "akik szívesen elvinnék" azt. Ha beválik az akcióterv, akkor a következő években ez az összeg 350-500 milliárd forint is lehet - hívta fel a figyelmet
Szerző: MTI Eco
Orbán Viktor szerint a magyar társadalomban nagyon komoly félreértés van az IMF-tárgyalások szerepéről; a kormányfő szerint az országnak erre nem a talpon maradáshoz, hanem az olcsó finanszírozhatósága érdekében van szüksége.
Mint mondta, az emberek többsége jelenleg tévesen azt hiszi, hogy az IMF-tárgyalások azért kellenek, hogy ne legyen pénzügyi összeomlás Magyarországon, ám - folytatta - a valóságban az ország stabil lábakon áll, a valutaalap pedig azért kell, hogy a "talpon maradás olcsóbb legyen". "Nem arról szól a történet, hogy ha megállapodunk, talpon maradunk, ha pedig nem, akkor nem, hanem arról, hogy az életünket hogyan tudjuk a legolcsóbban finanszírozni" - erősítette meg, hozzáfűzve, hogy azt majd a végén meglátják, milyen konstrukcióban zárulnak a tárgyalások.
"Az IMF nem az ellenségünk. Látom, a sajtó egy részében is úgy jelennek meg, mint a krampuszok, akik nem hoznak, hanem visznek, és ha nem figyelünk oda, akkor még nagy baj lesz, és egyébként virgácsot szorongatnak mindkét kezükben, de az IMF nem így fest: az a mi bankunk, tagok vagyunk benne" - fejtette ki Orbán Viktor , majd hozzátette: kevésbé harcias, sokkal inkább szolid összefüggésben érdemes értelmezni a közeljövő tárgyalásait.
Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a kormány nem köt olyan megállapodást, amely ellentétes lenne a magyar nemzetgazdaság, a magyar emberek érdekeivel.
A tárgyalásokat firtató egyik kérdésre azt válaszolta: "tudom, hogy kukucskálni a legizgalmasabb, (...) de a futballmeccsek előtti taktikai értekezletek, akármilyen izgalmasak is, nem helyettesítik a végeredményt. Én majd a végeredménykor szeretném a helyzetet ismertetni".
Arra a kérdésre, mérlegelnék-e, ha az IMF vagy az EU azt kérné, hogy ne szeptember végén végszavazzon a Ház a jövő évi büdzséről, hanem az év végén, azt válaszolta: "a költségvetési izgalmakon túl vagyunk", mert a büdzsé alapszámait rögzítette a parlament, az el van döntve. A fejezeti átcsoportosításoknak pedig nemzetgazdasági szempontból összességében már nincs akkora jelentősége - jegyezte meg, kijelentve, hogy a költségvetést egy "eldöntött dolognak érdemes tekinteni, nem érdemes feszegetni, dörzsölgetni, felnyálazni".
Még el sem kezdődtek az IMF-tárgyalások - folytatta -, de már előre látja, hogy mi mindent lehet majd ezekről olvasni, hallani a médiumokban, "még az én hajam is égnek fog állni". Újságírói kérdésre azt is megjegyezte, hogy a parlamenti ciklus végére szerinte százezer forint fölé fog emelkedni a minimálbér Magyarországon.
Szerző: MTI
Benyújtotta a kormány kedden az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvényjavaslatokat, ezen belül emelik egyes termékek jövedéki adóját. Az adómérték-emelés olyan termékekhez kötődik, amelyek fogyasztása fokozott egészségkockázatot jelent, azaz a törvényjavaslat egyfelől az egészségügy számára többletforrást teremt, másfelől pedig a növekvő árak miatti fogyasztáscsökkenés révén enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége – áll a javaslat indoklásában.
A fentiek alapján jövő januárban és májusban nő a cigaretta, az autógáz és az alkoholtermékek jövedéki adója. 50 százalékkal tervezik emelni az autógáz (LPG) jövedéki adóját, majd májusban újabb 50 százalékos emelés következne.
Az alkoholoknál általában15 százalékkal növelné Matolcsy januártól az adót, de a söröknél és a pezsgőnél 10 százalékos emelés várható, ahogyan a köztes alkoholtermékeknél is.
A 98 százalékos és a 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfáját azonban 5 százalékra csökkentik.
Forrás : MTI/origo