"A Monetáris Tanács megítélése szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosítja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon" – közölte a Magyar Nemzeti Bank a keddi, 25 bázispontos kamatvágás után. A jegybank a 10. egymást követő alkalommal új történelmi mélypontra vágta a rátát, 4,5 százalékra.

"Az infláció áprilisban erőteljesen lassult, ami részben maginfláción kívüli tételek áralakulásához köthető, ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok továbbra is a visszafogott belső kereslet erős árleszorító hatását tükrözik. Az alacsony bérdinamika arra utal, hogy a vállalatok termelési költségeik emelkedéséhez erőteljesebben alkalmazkodnak a munkapiacon keresztül, így a fogyasztói árakon keresztül történő áthárítás mérsékelt lehet. Az energia- és nyersanyagárak, valamint a forint árfolyamának kedvező alakulása szintén támogatja a dezinflációs folyamatot. A Tanács megítélése szerint mindezek arra utalnak, hogy az inflációs kockázatok középtávon is mérsékeltek" – áll a közleményben.

Az előzetes adatok alapján 2013 első félévében a magyar gazdaság kikerülhet a recesszióból. A negyedéves alapon mért erős növekedésben a tavaly év végi kedvezőtlen egyedi hatások korrekciója is jelentős szerepet játszott. A növekedést meghatározó alapfolyamatokban egyelőre nem történt érdemi elmozdulás: a globális konjunkturális kilátások gyengék, miközben a belföldi kereslet bővülését az óvatossági megfontolások korlátozzák. A növekedés tartós élénkülése az év végétől, az exportpiacok keresletének javulásával párhuzamosan várható. A globális pénzügyi piacokat az elmúlt hónap során is erős kockázatvállalási hajlandóság jellemezte. A támogató nemzetközi környezetben a hazai kockázati mutatók tovább mérséklődtek. A Monetáris Tanács értékelése alapján azonban továbbra is kockázatot jelent a kedvező globális pénzpiaci hangulat és a világgazdaság visszafogott növekedési kilátásainak kettőssége, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja – írja a tanács.

"A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni, miközben erősebb munkapiaci alkalmazkodást hajtanak végre. Az ország kockázati megítélése javult. Az inflációs és reálgazdasági kilátások egyaránt a kamatcsökkentés irányába mutatnak. Az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok" – zárul a közlemény.

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/miert-vagta-uj-melypontra-a-kamatot-az-mnb-404501

Az áprilisi jelentős romlás után májusban kétéves csúcsára ugrott a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke, s ezzel folytatódott a 2012 őszétől tapasztalható emelkedés.

Az üzleti várakozások utoljára egy évvel ezelőtt, a fogyasztóiak több mint két éve voltak ilyen kedvezőek – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az EU támogatásával végzett felmérésből. Az üzleti bizalmi index az áprilisi -15,6-ról -10,5 pontra változott, a fogyasztói bizalmi index a mínusz 38,9 pontról -34,4 pontra, a GKI-Erste konjunktúraindex pedig a -21,7 pontról -16,7-re módosult.

Az üzleti szférán belül a szolgáltató cégek kivételével májusban minden ágazatban látványosan javultak a várakozások. Az iparban az áprilisi megbicsaklás után most csak a februári szintre emelkedett a bizalmi index, az építőiparban azonban több mint két éve, a kereskedelemben több mint egy éve nem volt ilyen kedvező az értéke.

Az iparban az előző és a következő időszak termelésének valamint a rendelésállománynak a megítélése is javult, az exportrendeléseké azonban nem változott. Az építőiparban májusban felgyorsult a pozitív hangulatváltozás. Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is számottevően javult áprilishoz képest.

A kereskedelemben az eladási pozíció és a várható rendelések megítélése kedvezőbb lett, de a készletszintet kissé emelkedőnek érezték a válaszolók. A szolgáltatói bizalmi index májusban kissé csökkent, ami a forgalmi kilátások romlása miatt következett be. Az általános üzletmenetről és az elmúlt időszak forgalmáról alkotott vélemény viszont jobb lett.

A foglalkoztatási szándék az iparban az áprilisi hatalmas zuhanás után látványosan javult. Főleg az elbocsátást tervezők aránya esett, s így arányuk már minimálisan, de elmarad a bővítést tervezőkétől. Jelentős a változás az építőiparban is, itt azonban még a létszámcsökkentők vannak többségben. A kereskedelmi és a szolgáltató cégek foglalkoztatási hajlandósága viszont rosszabb lett. Valamelyest enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

Májusban az építőipar után az iparban és a szolgáltató szektorban is az árcsökkentési várakozások kerültek túlsúlyba. Visszafogottabb lett az áremelési törekvés a kereskedelemben is, s érezhetően mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban és a lakosság körében is jelentősen javult, de továbbra is a romlásra számítók vannak többségben.

A fogyasztói bizalmi index az áprilisi kisiklástól eltekintve ősz óta szinte töretlenül emelkedik. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek megvásárlásának és a megtakarításnak a lehetőségét is jobbnak érzi, mint az előző hónapban.

Szerző : MTI Eco - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ket-eve-nem-volt-ilyen-jo-a-magyarok-hangulata-404362

Elsősorban a nagy kereskedelmi tévéket érintheti rosszul a reklámadó, amelynek tervét múlt hét pénteken tette közzé a kormány. Kérdéses, szükség van-e egyáltalán az új adónemre, vagy enélkül is kikerülhet az ország a kilenc éve tartó uniós túlzottdeficit-eljárás alól.

„A magyar RTL Csoport megdöbbenéssel értesült az Európában példa nélküli új adófajta tervéről" – közölte az M-RTL Zrt azt követően, hogy a kormány pénteken közzétette a reklámadó terhét, amely a legsúlyosabban a legnagyobb nézettségű hazai csatornát érintené. A társaság távozását sem zárta ki: „A magyar RTL Csoport szoros figyelemmel követi a törvényjavaslat alakulását és minden opciót mérlegel a további magyarországi működésével kapcsolatban" – áll közleményükben.

Az RTL fő riválisa, a TV2 valamivel óvatosabban fogalmazott, emlékeztetnek ugyanakkor az ágazat helyzetére: „A reklámpiacból élő TV2 sokmilliárdos veszteségbe fordult az elmúlt két évben. A reklámadó terve váratlanul érte a csatornát, nagyságrendje meglepő és elfogadhatatlan" – fogalmaznak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken délután – Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály , a tárca vezetőjének egyeztetése után – tette közzé a reklámadóról szóló javaslatát. E szerint a közterhet a reklám közzétejővének, vagyis a sajtóterméknek, közterületi hirdetőnek kell megfizetnie, az adó alapja a hirdetésből származó árbevétel. Az adó sávosan emelkedik: mértéke az adóalap 1–5 milliárd forint közötti részének 1 százaléka, 5–10 milliárd között a mérték 10, míg a 10 milliárd forint fölötti részre 20 százalék.

„Még elemeznünk kell a kormány reklámadó tervezetét, de az biztos, hogy a két nagy kereskedelmi televízió biztosan a legnagyobb adófizetők közé fog tartozni" – mondta lapunknak Balogh Virág. A Magyar Reklámszövetség főtitkára szerint az online és a nyomtatott sajtót is drasztikusan érintheti az új adó. Megerősítette: legrosszabbul az RTL Klub járhat, amelynek éves szinten 30 milliárd forint árbevétele származhat reklámból. Ez alapján 4 milliárd forint reklámadó terhelheti. A 2011-ben 8,9 milliárd forintos veszteséggel záró TV2-nek szintén nagyon rossz hír a kormány tervezete: 20 milliárd forint körüli reklámbevétele után 2 milliárd forintot kell a költségvetésnek átutalnia. A hirdetési piac amúgy évek óta zsugorodik, így még rosszabb folyamatokat generálhat a reklámadó.

Az Európai Unió követeli megszorítások bevezetését, ám az EU „ha a feje tetejére áll is", a kormány akkor sem fog a magyar családoktól több adót behajtani – indokolta Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a reklámadóról szóló törvényjavaslatot. Hasonlóan fogalmazott Rogán Antal , a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, és a törvénytervezet sem reklámadóról szól, a címe hivatalosan törvény „a túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében meghozandó intézkedésekről". Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára a Duna Tv Közbeszéd című műsorában úgy nyilatkozott: a törvénytervezet elkészítése annak jele, hogy a kormány tettre kész az eljárás megszüntetése érdekében.

Maga az Európai Bizottság még nem nyilatkozott arról, ezzel a konkrét intézkedéssel hazánk mennyivel kerül közelebb a 2004 óta tartó eljárás lezárásához, ám még a tervezet közzététele előtt kiszivárgott, hogy a Magyarországról szóló, szerdára várható országértékelésben már javaslatot tesznek erre. Legalábbis a BruxInfo erről írt. A brüsszeli szakportál szerint a bizottságot a kormány által bejelentett, három lépésből álló csomag győzte meg arról, hogy a tavalyi év után 2013-ban és 2014-ben is a 3 százalékos elvárt szint alatt marad az államháztarátsi hiány.

Más kérdés – utal rá a BruxInfo –, hogy a beígért, és most törvényjavaslat formájában részben realizálódott harmadik fokozat, vagyis a tranzakciós adó emelése, illetve egy reklámadó kivetése aligha nyeri el a bizottság tetszését. Brüsszelben ugyanis elsősorban a kiadások csökkentését látnák szívesebben újabb bevételnövelő intézkedések helyett.

A kormány egyébként szerdán vitatja meg a tervezetet, azt is hogy – mint Banai Péter Benő fogalmazott – „hogy életbe lép-e, és ha igen, mikor". Vagyis ugyanazon a napon, amikor az Európai Bizottság közzéteszi majd Magyarországra vonatkozó ajánlását.

Zsugorodó piac...

Tavaly mintegy 2,9 százalékkal zsugorodott a hazai reklámköltés, amelynek összege 174 milliárd forint volt. Továbbra is a televíziós szegmens a legnagyobb, ennek 48,7 milliárd forintos bevétele 11,3 százalékos esést mutat, a sajtópiac 37,3 milliárdja 10,4 százalékos csökkenést jelez. Ellenben az online és mobilhirdetések 18 százalékos növekedéssel 33,6 milliárd forintot értek el.

A direkt marketing gyakorlatilag ugyanazon a szinten volt mindkét évben, 2011-ben itt 30,9 milliárdos költést mértek, 2012-ben 30,8 milliárd forintot. A közterületi reklámbevételek a 2011-es 15,2 milliárd forintról 14,2 milliárdra csökkentek tavaly.

Az adatok szerint a piac 2008-ban volt a legnagyobb, 200,6 milliárd forint.

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/lesz-reklamado-de-szukseges-404359

A magyarországi pályakezdők az országos átlagnál 27 százalékkal kevesebbet keresnek – derül ki a Workania állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu legfrissebb összesítéséből.

A 17 és 25 év közötti, egy évnél kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalók havi bruttó átlagbére 162 ezer forint, míg az országos átlag bruttó 221 ezer.

A Workania megvizsgálta, hogy a hazai pályakezdő fiatalok milyen bérezésre számíthatnak. Az általános iskolát végzett fiatalok átlagosan bruttó havi 117 ezer forint kezdő fizetést kapnak. A szakközépiskolát végzettek 118 ezer forintra, az érettségivel rendelkező pályakezdők átlagosan 133 ezer forintra számíthatnak. Az OKJ-s képzést végzett dolgozók esetében az átlag havi 141 ezer forint adózás előtt. A friss diplomás pályakezdők lehetőségei egy fokkal jobbak: a főiskolai végzettséggel rendelkezők átlagosan 224 ezer forintot, az egyetemi végzettséggel rendelkezők 235 ezer forintot keresnek a végzettség megszerzését követő első évben.

A kutatók megvizsgálták azt is, hogy szakmai tapasztalat nélkül mely területeken vannak a fiataloknak kecsegtető fizetési kilátásaik.

Ez alapján a bankügy fizet a legjobban, itt a pályakezdők átlag 256 ezer forintot keresnek. Ezt a gyógyszeripar, valamint az IT területe követi 247, illetve 246 ezer forinttal. A közgazdaság, pénzügy és könyvelés továbbra is jól fizet a fiatalok körében is, itt 225 ezer forint az átlag. Ezenkívül a vegyipar, az elektrotechnika és energetika tudja megközelíteni a havi 200 ezer forintos bért a fiataloknál.

A három legrosszabbul fizetett terület a pályakezdők esetében is az oktatás, képzés, tudomány, kutatás (bruttó 123 ezer forint), a vendéglátóipar és idegenforgalom, valamint az egészségügy és szociális ellátás (bruttó 128 ezer forint).

Pozíciószintek szerinti összehasonlítás alapján a menedzserek és középvezetők pályakezdőként is már legalább 250 ezer forintot keresnek, a műszaki szakemberek és mérnökök 208 ezer forintra számíthatnak, az adminisztratív munkakörben és irodai alkalmazottként dolgozók fizetése 156 ezer forint, míg a segédmunkásoké havi bruttó 110 ezer – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/06/01/8-altalanossal-117-ezer-diplomaval-235-ezer/

Már 296 forint felett jár az euró árfolyama, és ez még csak a kezdet. Most drágul meg az idei nyaralás.

Ismét zuhanórepülésbe fogott a forint: most kéthetes mélyponton van, és az elemzők nem hiszik, hogy hamarosan megállna. Pár napja még 285 forintért is meg lehetett venni egy eurót, de ma reggelre már ismét 296 forint fölé ájult az árfolyam.

A Portfolio.hu elemzése szerint a forint gyengülése mögött most nem a kormány és a magyar gazdaság megítélésével kapcsolatos aggodalmak állnak elsősorban, hanem a borongós nemzetközi befektetési hangulat és az, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárás végéhez érve sokan eladtak forintot, realizálva a nyereségüket.

Ám azért vannak a gazdasággal kapcsolatos félelmek is: esik az ország versenyképessége, s hiába nem kérte Brüsszel, mégis bevezetik a reklámadót, továbbá egy számjegyű szja-ról beszélt a miniszterelnök, ami ronthatja a költségvetés bevételeit és újabb bizonytalanságot szül. Ehhez hozzátevődik az is, hogy az uniós bilincs lekerültével az EU sem szankcionálhatja azonnal a kormány lépéseit.

A lap által megkérdezett 4cast elemzője szerint ez még csak a folyamat eleje: ahhoz, hogy a befektetők ne akarják eladni a forintot, ahhoz az kellene, hogy a fejlett piaci állampapír-piaci hozamok ne legyenek annyira kecsegtetőek számukra.

Forrás: Hír24

http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/05/31/baj-van-mindjart-megint-itt-a-300-forintos-euro/

A Philips tévéket gyártó székesfehérvári üzem dolgozói ma tudták meg, hogy a tulajdonos TP Vision a tevékenységét racionalizálja, ennek értelmében pedig 2013 végéig a gyártási tevékenységet Magyarországon megszüntetik és átteszik Lengyelországba. A gyárbezárás körülbelül 370 dolgozót érint. A szakszervezet a Fejér Megyei Hírlap információi szerint június 5-én ül le tárgyalni a cégvezetéssel a részletekről.

A Philips bő egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy egy vegyesvállalatba helyezi ki a Philips televíziók gyártását, a TP Vision-nak keresztelt cégben 70%-os részesedést szerzett a TPV, míg 30% maradt a Philipsnél. A lépést követően elkezdődött a TP Vision esetében a működés racionalizálása, ami per pillanat olyan állapotába érkezett, ami már a magyar termelést is érinti. A TP Vision ma értesítette arról a Székesfehérvári cég dolgozóit, hogy a gyártási tevékenységet Lengyelországba helyezik át.

A döntés következtében a székesfehérvári üzem gyártási tevékenysége megszűnik 2013 végével. A cég célja a növekedés és a magasabb profit elérése, ezt pedig úgy tudják biztosítani, hogy a tevékenységüket meghatározott racionalitás mentén átgondolják. A lap szerint a gyártás megszüntetése körülbelül 370 dolgozó számára a fix munkahely elvesztését jelenti, igaz a készáru elosztó központ továbbra is Székesfehérváron működik majd.

A dolgozókat teljesen váratlanul érte a hír, a cégnél működő Video Szakszervezet és üzemi tanácsa vezetője, Báles István azt mondta, hogy a délelőtti műszak közepén értesültek a dolgozók a rossz hírről. Annyi részletet lehet még tudni, hogy a cég és a szakszervezet június 5-én ül le tárgyalni, többek között a leépítés ütemezéséről és a szociális csomagról. A lap szerint a fix munkahelyeken kívül a leépítés a kölcsönzött munkaerőt is érinti.

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/vallalatok/kkv/vege_a_szekesfehervari_tevegyartasnak.184499.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Nem alaptalan a sejtés, hogy a korábban becsültnél jelentősebb méretű lehet az európai bankokban tartott magyar vagyon mértéke − vezeti le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az unió adataiból Karagich István, a Blochamps Capital Kft. pénzügyi igazgatója.

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A külföldön a tulajdonosok által anonimnak kért számlák után − jellemzően Luxemburgból, Ausztriából és Svájcból − az azokat vezető bankok a kamatadó 75 százalékát utalták a NAV számlájára az elmúlt év után, nagyjából egymilliárd forintot. Ez 35 százalékos adómértékkel számolva 3,8 milliárd forintnyi keletkezett kamatot feltételez. Az érintett országokban messze nem olyan a hozamkörnyezet, mint hazánkban, így például 2 százalékos átlagos hozammal számolva közel 200 milliárd forint az az összeg, amellyel kapcsolatban a tulajdonosok nyugodtan alhatnak, hiszen eleget tettek adózási kötelezettségüknek (megőrizve anonimitásukat).

Más a helyzet azokkal a magyar megtakarítókkal, akik külföldi számlavezető bankjuknak nevesítetten jelezték, hogy ne vonjanak le tőlük a kamatadót, mert majd ők maguk, legkésőbb az szja-bevallásukkal itthon leadózzák a kamatot. Az EU összesítése szerint hazánk polgárainak külföldi betétjeire csak Európában − döntően Svájcban és Ausztriában − 13,1 milliárd forintnyi kamatot fizettek az érintett bankok. E betétek után a NAV 2 milliárd forintot meghaladó kamatadó-bevételhez juthatna − ha beérkezne. Miután azonban például Ausztriában csak az adócsalás büntetendő, az adóelkerülés nem, amíg a sógorok nem állnak be az uniós sorba − ami Bécs e heti kötelezettségvállalása nyomán ez év végéig megtörténik −, addig a külhoni számlákon őrzött vagyonok jó részéről nem lehet adatokat bekérni.

Márpedig a vonakodó államokban levő vagyonok rendkívüli méretűek lehetnek: ha csak a 2 százalékos éves hozammal számoljuk az EU-n belüli megtakarításokat, akkor a 700 milliárd forinthoz közelíthet a külföldön lévő nevesített állomány, az anonimokkal együtt pedig 900 milliárd körülire tehető a teljes vagyon. Ha viszont a jelenlegi kamatkörnyezetben nem is képtelen, egyszázalékos hozammal kalkulálunk, akkor a nevesített vagyon 1300, míg a teljes magyar tulajdonoshoz kötött betétállomány 1700 milliárd forintra rúghat az EU és a NAV kamatadó-elszámolási adata alapján.

Teljesen ésszerűnek tűnik a világ összes államának azon törekvése, hogy képet akarnak kapni a polgáraik által eltitkolt vagyonokról, hogy azok adóztatásával növeljék a költségvetési bevételeket. A bújócskának ideje véget vetni, hiszen az adókibúvási lehetőséget kínáló államok korántsem csak a fekete pénzeket szerezték meg, hanem a befektetők kedvező adózást kereső − világos szürkének tekinthető − megtakarításait is. A megoldást a kiszámítható és transzparens adó-együttműködés jelentheti nemzetközi téren mind banki, mind kormányzati szinten − véli a Blochamps Capital Kft. pénzügyi igazgatója. Ha a világon fellelhető 90 ezer milliárd dollárra becsült likvid vagyonnak csak 20 százaléka van offshore környezetben, akkor 25 százalékos átlagos adókötelezettség és 2-3 százalékos hozam mellett is évi 100 milliárd dollárt jóval meghaladó összegre rúg a kormányok elől eltitkolt jövedelem.

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mekkora_vagyont_rejtegetnek_a_magyarok_europaban_mutatjuk_a_szamokat.554502.html

Jövő héttől nem fenyegeti majd Magyarországot az Európai Bizottság bárdja.

Forrás : Bruxinfo / FN24

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/05/24/nyert-orban-elengedi-magyarorszagot-brusszel/

Magyarországon a nemzetközi migrációs folyamatokat tekintve az utóbbi években két fontosabb változás figyelhető meg. Egyrészt megváltozott a bevándorlók összetétele, másrészt fokozódik az elvándorlás – derül ki a KSH vezetésével megvalósuló SEEMIG projekt kutatásából.

A bevándorlók száma Magyarországon az EU-s csatlakozást követő enyhe emelkedés óta évi 22–25 ezer fő körül mozog (eltekintve a 2008. évi kiugróan magas, több mint 35 ezer fős számtól). Az állampolgárság szerinti összetételük azonban 2005-től változóban van: a szomszédos országokból érkező – és zömében magyar nemzetiségű – bevándorlók aránya az utóbbi években egyre inkább mérséklődik. Az ezredfordulót követően a négy szomszédos országból (döntően Romániából, továbbá Ukrajnából, Szerbiából, és kis mértékben Szlovákiából) érkező bevándorlók együttes aránya a 70 százalékot is meghaladta, a legfőbb kibocsátó ország,

Románia, a bevándorlók 50–57 százalékát adta. Ezzel szemben folyamatosan csökkenő arányuk következtében 2011-ben már csupán a bevándorlók 40 százaléka érkezett a négy szomszédos országból, és mindössze 26 százalékuk Romániából. Ez az arány a jövőben feltehetően tovább csökken, mivel a 2011-től életbe lépett állampolgársági törvény következtében már számos új magyar állampolgár él a szomszédos országokban, akik Magyarországra költözésük esetén sem számítanának bevándorlónak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal vezetésével készült kutatásból.

Az EU-15-ből bevándorlók aránya (és száma is) növekedett: míg az ezredfordulón 10 százalék alatti volt, majd a 2005-ös csúcsérték (30 százalék) után is visszaesett, 2009-től már folyamatosan 20 százalék feletti. A régi EU-tagországokból érkezők mintegy fele 2005 óta német állampolgár, arányuk az utóbbi években elérte a 10 százalékot az összes bevándorlón belül.

Bár összességében a világ minden részéről és több mint száz országból érkeznek bevándorlók Magyarországra, jelentős részük néhány fő kibocsátó országból származik. 2001 és 2007 között a 10 legfőbb kibocsátó országból érkezett az összes bevándorló 80–90 százaléka, majd 2008-tól arányuk folyamatosan csökkent, és 2011-ben már csak 66 százalékot tett ki. Mindez a bevándorlók származási ország szerinti diverzifikálódását jelzi. Ugyanakkor a magyarországi bevándorlás európai összehasonlításban összességében továbbra is szerénynek mondható, mind a bevándorlók számát (2011-ben 22 514 fő), mind az ezer lakosra számított arányát (2,2) tekintve.

A másik változás a kivándorlásban tapasztalható. Magyarország 2004-es EU-s csatlakozását csak kismértékben követte a kivándorlás fellendülése, jelentős változást a 2000-es évek vége hozott, amikor a gazdasági válság következtében növekedni kezdett az országot elhagyók száma, majd az EU-s munkaerő-piacok teljes körű megnyitásával az elmúlt években a folyamat felgyorsult. A hivatalos hazai statisztikában megjelenő kivándorló magyarok száma azonban továbbra is messze elmarad a tükörstatisztikák adataitól, bár a növekvő trendet ez is jelzi – írják a kutatók.

A növekvő kivándorlás mellett visszavándorlás is van, melynek pontos nagysága nem ismert, még ha vannak is olyan vélemények, hogy a távozók jelentős része hazatér. A legfőbb célország, Németország esetében viszont látható, hogy a visszatérők aránya (az adott évben kivándorlókhoz képest) 2009 után jelentősen csökkent.

A visszatérések ellenére a tükörstatisztikák, vagyis a fogadó országokban bevándorlóként regisztrált magyar állampolgárok száma alapján a magyarországi kivándorlás 2000-es évek végétől tapasztalható növekedése az utóbbi években felgyorsult. Az európai tükörstatisztikákban 147 327 magyar állampolgár szerepel bevándorlóként. Ez az Eurostat adatbázis azonban nem tartalmaz adatokat néhány kiemelten fontos célországról. Ha a legfrissebb Eurostat adatokat, illetve az abban nem szereplő fő célországok (Németország, Ausztria és az Egyesül Királyság) saját adatait összesítjük, akkor becslésként elmondható, hogy 2012-ben mintegy 230 ezer – hivatalosan bejelentett – magyar állampolgár élt az európai országokban: egyharmaduk Németországban, egyötödük az Egyesült Királyságban, 13 százalékuk Ausztriában. Ez két és félszerese a 2001. évi létszámuknak.

A szakértők szerint fontos kiemelni, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák a hivatalosan nem bejelentett kint tartózkodókat, valamint azokat a kivándorlókat sem, akik már megszerezték az adott ország állampolgárságát. Továbbá az összesítés csak az európai, egészen pontosan az Európai Gazdasági Térség országaira korlátozódik, és nincsenek benne az Európán kívüli országokban (USA, Kanada, Oroszország), vagy az Izraelben élők.

Az egyes európai országokban élő magyarok számának változása 2001 és 2012 között jól mutatja, hogy a hagyományos célországok mellett számos új célországban is (Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Hollandia) jelentős volt a növekedés.

A 2011. évi népszámlálás szerint 143 ezer magyar állampolgár élt egy évnél hosszabb ideig külföldön 2011. október 1-jén (további 70 059 fő pedig egy évnél rövidebb ideig). Ez a szám „a külföldön élők minimum létszámának tekinthető”, ugyanis a népszámlálás nem alkalmas arra, hogy a már távozott (kint lévő) népesség számát pontosan meghatározza.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/kiderult-felgyorsult-a-kivandorlas-magyarorszagrol-404090

A túladminisztráltság a magyar adórendszer egyik legnagyobb hátránya a régió más országaival összehasonlítva.

A 27 százalékos magyarországi áfakulcs magasan vezeti régiós listát, így ha csak ebből a szemszögből ítélnénk meg a magyar áfatörvény versenyképességét, akkor a válaszunk egyértelműen az „igen" lenne.

Azonban még ennél is rosszabb a helyzet, ha figyelembe vesszük a rendszer túladminisztráltságát – akár számlázásról, bejelentkezésről vagy adóbevallásról van szó. (Míg egyes országokban az áfabevallás nem több néhány sornál, addig nálunk a túlzott részletesség igencsak megnehezíti a könyvelők dolgát.)

Az évek folyamán bekerült az áfatörvénybe több kifejezetten vállalkozóbarát rendelkezés is, ami a többi régiós országra kevéssé volt jellemző. Ilyen például a csoportos adóalanyiság vagy a vevői készlet intézménye, az apport adó alóli mentessége, vagy a 2013-ben bevezetett pénzforgalmi elszámolás lehetősége, amelyek célja, a vállalkozók áfa finanszírozási terheinek csökkentése. Azonban gondot jelent, hogy habár ezek a rendelkezések sokat segíthetnének a magyar áfatörvény versenyképességen, a túladminisztráltság problémáját ezeken a területeken sem sikerül elkerülni (lásd a csoportos adóalanyiság létrejöttéhez szükséges nyilatkozatok körét), gátolva esetenként ezek széles körű elterjedését.

A Mazars szerint a magyar áfatörvény legnagyobb hátránya – a régió más országaival összehasonlítva – továbbra is a túladminisztráltság. S habár érezhető az akarat egy vállalkozóbarát törvény kialakítására, első lépésben az adminisztráció szintjét kellene jelentősen csökkenteni. A versenyképességhez ez elengedhetetlen, még akkor is, ha esetleg a jövőben lehetőség lenne az áfa kulcs mértékének esetleges csökkentésére.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Nyári Zsolt szenior menedzser, Mazars, Adó és jogi szolgáltatások

http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/valoban-a-27-szazalekos-afa-a-versenykepesseg-gatja-404012

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 2,9, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

2013. január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 225 600 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 234 700, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 600 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,9 százalékkal haladták meg a 2012. január–márciusit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 2,5 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 3,3 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 4,5 százalékkal, 205 000 forintra emelkedett - írta a KSH.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (464 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (436 900 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (379 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (146 000 forint), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (161 700 forint), illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátás (163 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013. január–márciusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 000 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9500 forint juttatást kaptak ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2013. január–márciusban átlagosan 3,4 százalékkal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 3,1 százalékkal – haladta meg az egy évvel ezelőttit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 3,2 százalékkal nőtt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 147 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 100, a szellemi foglalkozásúaké 193 000) forint volt, 4,2 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 4,7 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 3,9, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 4,2, a nonprofit szervezeteknél 5,4 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 237 500 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal volt magasabb a 2012. január–márciusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,0 százalék volt.

„A nettó bér – mely 150 448 forintot tett ki – 4,4 százalékkal emelkedett 2012 márciusához viszonyítva, amely azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását. A márciusban mért 2,2 százalékos éves infláció mellett ez reálértelemben 2,2 százalékos bérnövekedésnek felel meg" – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt – írja Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. Mivel több ágazatban még nem történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően – tette hozzá Suppan. Úgy látja, a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet.

Amennyiben a pedagógus-életpályamodell bevezetésre kerül, a bérek, és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat – prognosztizálta Suppan.

„A reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a második negyedévtől stabilizálódhat, ill. enyhén növekedhet, azonban a háztartások feltehetően nem költik el teljes egészében a javuló reáljövedelmüket" – vélekedett az elemző.

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ennyi-az-atlagkereset-magyarorszagon-404073

Áremelkedést hozhat az előkészítetlen útdíj...

Durván megemeli a szállítási költségeket az elektronikus útdíj, amit egy az egyben továbbpasszolnak a fuvarozók, általános áremelkedést okozva. Pár hét múlva indul az új rendszer.

Jogos kritikája a magyar autósoknak évek óta, hogy az adóforintjaikból épült gyorsforgalmi utak használatáért ugyanúgy időarányos autópálya-matricát kell vennie a hétvégén Balatonra leruccanó családnak, mint annak a román, szerb, ukrán fuvarozónak, aki három nap alatt mondjuk kétszer keresztüldübörög az országon a 40 tonnás kamionjával. Vagyis a fizetendő összegnek semmi köze a megtett út hosszához.

Ezt tenné igazságosabbá a kilométer-arányos e-útdíj, amit a kormány július 1-jén kíván bevezetni a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművekre. A laikus számára nem is tűnhet feltétlenül soknak a 17-85 forint közötti kilométerdíj (lásd táblázatunkat), ám a fuvarozók hazai érdekszervezetei szerint a jelenlegi magyar viszonyok között vállalkozások ezrei kerülhetnek egyik napról a másikra csődközelbe, és ami szerintük tuti biztos: az inflációt is megmozgató áremelkedést hoz az új útdíj a boltokban. Amúgy rengeteg még a nyitott kérdés.

"Nagyon komoly problémákat okoz majd a magyar vállalkozóknak az e-útdíj" - állítja Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára, akinek számításai szerint körülbelül 1,5 millió forintos pluszterhet jelent a belföldön fuvarozóknak minden egyes kamion után a tervezett  útdíj.

Kalkulációja alapján egy havi 10 ezer kilométert közlekedő, gyorsforgalmi utakat és főutakat egyaránt használó négytengelyes kamion átlagosan 75 forintos kilométerdíjjal számolva havonta 750 ezer forintnyi útdíjat fizet majd, amit két hónapra előre meg kell hiteleznie. Ennek oka, hogy az általános magyar gyakorlat szerint 60-70 nappal a szállítást követően kapják meg a fuvardíjat a cégek, miközben az útdíjat egyből ki kell fizetniük. "Ez bődületes pénz tőlünk az államnak."

Mivel a hazai fuvarozók átlagosan 4,2 teherautót használnak cégenként, vagyis jellemzően kisméretű, ebből adódóan zömében tőkehiányos kisvállalkozások, megroggyanthatja őket a hirtelen fellépő pénzszűke. "7500 vállalkozásról beszélünk, számukra az üzemanyag után egyből ez lesz a második legnagyobb költség. A legnagyobb, ezért hitelképes cégek legalább az üzemanyagnál el tudják érni, hogy 25-30 napos haladékkel fizessék ki a gázolajat, ám ez a kicsiknél nem működik, így ezek egy része csődközelbe kerülhet" - mondja Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezetője.

Rengeteg pénz megmozdul majd. A kormány fél év alatt 75 milliárd forintot akar beszedni a fuvarozóktól, akik közül a magyar vállalkozók teljes egészében át akarják hárítani ezt az összeget az áruházláncokra, üzletekre

A közelgő nehézségeket Völlner Pál államtitkár is elismerte a Vezess.hu-nak. "A fuvarozásnak nyilvánvalóan nincs akkora nyereségtartalma, hogy az úthasználat díjának emelkedése ebből kigazdálkodható legyen" -  válaszolta kérdésünkre az e-útdíj bevezetéséért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikusa. Völlner tanácsa a túlélésre az áruszállítóknak, hogy "a hatékonyság növelésével tudják mérsékelni a költségnövekedést".

Dittel és Karmos egyaránt azt állítja, hogy egyik napról a másikra 30 százalékkal megemelkednek majd a belföldi szállítás költségei, ám előbbi szerint mégsem gondolkodnak semmiféle figyelemfelkeltő akcióban az erre egyébként képes teherautósok. Ennek világos oka van. "Azt sulykoljuk a hozzánk tartozó fuvarozó cégeknek, hogy egy az egyben hárítsák át a megrendelőikre a költségnövekedést. Nem is tehetnek mást, hiszen a fuvarozó iparágban mára rendkívül kicsi lett a profittermelő képesség, ha van egyáltalán" - így Dittel.

Afelől senkinek nincs kétsége az általunk megkérdezettek szerint, legyen fuvarozó, kormánytag, vagy kereskedő, hogy az üzletek árcéduláin is meglátszik majd az újfajta útdíj, hiszen a termékek árának általában 3-10 százaléka a szállítási költség. Ennek harmincszázalékos növekedése a fuvarozók szerint szinte minden termékféleség árába beépülve durván, olyan egy százalékkal is képes lesz megemelni az éves inflációt.

A világ legkomolyabb e-útdíjrendszerének, a németnek az alapja a kamionok műszerfalára rögzített fedélzeti egység. Ez pozicionálja a jármű helyét, tudja az éppen használt út árát, összeadja akár több száz kilométeren át a fizetendő díjakat, és kiírja azokat a sofőr számára egy kijelzőn. Állítólag manipulálhatatlan. A fuvarozók szerint nálunk bemondásra működik majd a fizetés

Szlovák példára hivatkozva maga a minisztérium is közölt számot kérésünkre, északi szomszédunknál a nagy tömegben szállított üdítők árát például 0,75 százalékkal emelte meg az ottani útdíj. Nyilván amit kisebb tételben szállítanak, annak többet dobhat az árán.

Az érthetően óvatosan fogalmazó Fehér István SPAR-szóvivő szerint "a fogyasztók nem tudnak jelentős áremelést honorálni, ugyanakkor bizonyos mértékig ez nem mindig elkerülhető". A több száz élelmiszerüzletet működtető hálózatnál a fuvarozási díjak változása után döntenek az esetleges árnövelésről, annak mértékéről.

Hungarikum lesz a rendszer ?

Sokáig úgy volt, hogy az e-útdíj idén nyári bevezetéséhez mindenképpen szükséges a tender nyertesének tavaly őszi kihirdetése, hogy a cég fél év alatt fel tudja építeni a rendszert. Jelenleg már csak 1,5 hónap van az indításig, de a fuvarozók érdekképviselőinek fogalma sincs, hogy miként működik majd az egész. Pénteken egy - hungarikumnak kikiáltott - találmány híre járta körbe a sajtót, miszerint az egykori vizitdíj-automatákhoz hasonló útdíj-automatáknál lehet majd fizetni.

Völlner Pál államtitkár így kommentálta ezt a Vezess.hu érdeklődésére: "A fuvarozó nemcsak kioszkokon, hanem interneten, mobiltelefonon is megtervezheti az útvonalát. A regisztrációt követően ügyfélszolgálaton, viszonteladónál (benzinkút), interneten, vagy átutalással is feltöltheti az egyenlegét. A viszonylati jegyet ennek terhére vásárolhatja meg, azt a továbbiakban se kinyomtatni, se egyesével kifizetni nem kell."

Szlovákiában tüntettek a rendszer ellen az ottani fuvarozók, nálunk nem terveznek ilyet a magyarok. Pedig az egyik érdekszervezetük vezetője szerint a hazai útdíj az osztráknál is drágább

A fuvarozók viszont erre csak azt hajtogatják, hogy ők a mai napig nem láttak semmi olyan eszközt, ami működtetné majd a pénzbeszedést, és a járművek ellenőrzését. Például azt, hogy a "megtervezett" (kifizetett), és valóban megtett út azonos-e.
"Ezt az egészet költségvetési szempont miatt vezetik be, előkészítetlenül, fapados verzióban" - állítja Karmos Gábor. A fuvarozók egyeztetnének egy olyan támogatási csomagról, ami segítené a magyar vállalkozókat. Ma ülnek egy asztalhoz az államtitkárral.

Az e-útdíj jótékony hatásai

Természetesen másik oldala is van az érmének, a kilométer-arányos útdíj több kedvező hatást is hozhat magával. Például valamivel kevesebb külföldi kamiont, ebből következően kisebb út-, és környezetterhelést, egyes településeken mérsékeltebb átmenő forgalmat, így nagyobb közlekedés-biztonságot.

Jelenleg általános gyakorlat, hogy a Kassáról Pozsonyba (és vissza) fuvarozó szlovák kamionosok átgurulnak Magyarországra, majd az M3-as-M0-ás-M1-es autópályát használva intézik az elvileg szlovák belföldi fuvarjukat. Mert így olcsóbb és gyorsabb. Olcsóbb, mert a magyar matrica ára jelenleg kedvezőbb számukra, mint a saját kilométer-arányos útdíjuk, másrészt a jó minőségű hazai autópályák használatával kikerülik a saját hegyeiket. Karmos Gábor szerint ezen a területen elképzelhető érdemi forgalomcsökkenés a magyar e-útdíj bevezetése után. Az északra irányuló török, bolgár, román tranzit mértéke valószínűleg nem változik majd érdemben, de az érdekvédő azt el tudja képzelni, hogy ezek olaszországi útjainak egy részét a jövőben nem rajtunk keresztül, hanem komppal oldják meg.

Közismert, hogy több magyar települést szinte kettévágnak jelenleg a külföldi kamionokból álló konvojok, ezen is változtathat az új törvény, amely a 3,5 tonnánál nehezebb teherjárműveknek megtiltja a nem díjköteles utak használatát.

A kormány évi 150 milliárd forint bevételre számít az e-útdíjból, amivel kapcsolatban jogos elvárása az autósoknak, hogy a befizetéseiket lehetőség szerint a közlekedés minőségének javítására költsék, ne vesszen el a hatalmas összeg a költségvetés nevű feneketlen kútban. Erre vonatkozóan a törvény pontosan fogalmaz, egyebek mellett a közúthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére szánja a pénzt. Hogy az e-útdíj bevezetése után a gigantikus bevételekből jobbá teszi-e a kormány az amúgy sok helyen gyatra alacsonyabb rendű úthálózatot, így ez is pozitív következmény lesz-e, az viszont majd csak utólag derül ki.

Forrás : www.vezess.hu

Szerző : Lencsés Csaba

http://www.vezess.hu/magazin/e_utdij_haszonjarmu_autopalyadij/44033/

Az OTP Csányi Sándor által említett két akvizíciós célpontja közül az első egy kisebb, a második valószínűleg egy nagyobb magyarországi bank. A Portfolio.hu értesülései szerint első körben a Credigen Bank Zrt.-t veszi meg az OTP, a tranzakció bejelentésére pedig már a közeljövőben sor kerülhet.

A Sofinco S.A. tulajdonában álló, közvetett módon a francia Crédit Agricole érdekeltségébe tartozó Credigen Bank 1998 óta működik Magyarországon, azonban azóta nem sikerült jelentős méretre szert tennie. A 2011 végi adatok szerint 3,9 milliárd forintos saját tőkével és 5,2 milliárd forintnyi kihelyezett hitellel rendelkezett. A bank a magyar áru- és személyi hitelek piacán volt aktív korábban, egy ideje azonban már nem folytat hitelezési tevékenységet.

A tulajdonos 2010-ben döntött úgy, hogy kivonul Magyarországról. A hitelportfólió nagy részét és a bank 16 ezer ügyfelét ennek megfelelően a Budapest Bank vette át idén év elején (korábban szintén csökkentette hitelállományát a társaság, ami látható az alábbi ábrán), így a bank gyakorlatilag "üres". A Credit Agricole másik, befektetési banki és vállalatfinanszírozói profillal rendelkező és fióktelepként működő érdekeltsége több mint egy évvel ezelőtt szintén a magyarországi eszközök eladásáról döntött.

A Portfolio.hu értesülései szerint az OTP a jelentősen megcsappant méretekkel rendelkező, magyarországi engedéllyel működő Credigen Bankot veszi meg. Hasonló értesüléséről kedden reggel a Jazzy Rádió Millásreggeli műsora is beszámolt. Úgy tudjuk, az akvizíciót követően a bankot agrárfinanszírozási tevékenységének erősítésére szeretné felhasználni az OTP, hogy azonban ehhez miért tartja célravezetőnek egy korábban más profillal rendelkező kisbank megvásárlását, egyelőre nem világos.

Forrásunk szerint a hitelportfólió nagy részének említett eladása óta nem rendelkezik számottevő eszközállománnyal és külső forrással a bank. A társaság valós értéke ezért megközelíti meglévő saját tőkéjének könyv szerinti értékét. Mivel korábbi hiteleit részben saját tőkéből finanszírozta a társaság, jelenleg ez valószínűleg kétmilliárd forint körüli, vagyis megfelel egy bank alapításához szükséges minimális tőkebefektetés értékének, amelyet a hitelintézeti törvény 9. paragrafusa ír elő. A tranzakcióval az alapításhoz kapcsolódó költségeket és az adminisztrációt takaríthatja meg az OTP.

Úgy tudni, a Credigen Bank megvásárlásával kapcsolatos tárgyalások lényegi része mára befejeződött. Az akvizícióhoz szükséges engedélyek beszerzése mellett így lényegében már csak a felvásárlás bejelentése van hátra, amelyre a közeljövőben sor kerülhet.

Két magyarországi bank felvásárlását is tervezi az OTP - számoltunk be korábban. A lehetséges célpontok köre széles: a nagybankok között például több olyan is van, amelynek tulajdonosa számára Magyarország "rémálom" - ahogy a CIB anyabankjának vezérigazgatója nevezte nemrég hazánkat. Akad is egy közöttük, nevezetesen az MKB, amelyet négy éven belül "nyíltan" eladásra szán a tulajdonosa. Már korábban úgy értesültünk, az OTP első hazai célpontja mégsem egy "nagyvad", hanem egy kisebb hitelintézet lesz. Mindesetre ezzel is demonstrálhatja a társaság, hogy támogatja a magyar tulajdon részarányának növelésére vonatkozó kormányzati szándékot hazai piacán, és ha úgy adódik, később sem hagyja, hogy ezt a munkát teljes egészében az állam végezze el.

A Bayerische Landesbank - az MKB Bank anyabankja - az Origo értesülésére reagálva közleményében a múlt héten leszögezte: a bank megvásárlása iránt folyamatos az érdeklődés, de az MKB még nem biztosított kizárólagosságot egyetlen potenciális vevőjelöltnek sem, valamint nem folytat előrehaladott tárgyalásokat egyetlen érdeklődővel sem. Ez alapján az OTP általi felvásárlásáról szóló spekuláció tehát nem lehet valós.

Az OTP magyarországi operációja elsősorban lakossági fókuszú, a hitelek közel kétharmada, a betétállomány közel fele, a nettó kamatbevétel és az összes bevétel közel négyötöde, a nettó díj- és jutalékbevételek 86 százaléka az OTP Core lakossági szegmenséhez köthető.

Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP első negyedéves gyorsjelentését követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az OTP Magyarországon a lakossági és a vállalati szegmensben is tovább erősítené pozícióját, mindkét verzió mellett felsorakoztathatóak érvek: az OTP egyrészt további pozíciókat szerezhet a lakossági szegmensben, ahol komoly tapasztalatokkal rendelkezik, másrészt a vállalati szegmensben erősíthet, ahol relatíve gyengék a pozíciói. A hazai bankpiacon az általunk lehetséges felvásárlási célpontnak tartott pénzintézetek közül az MKB, a CIB, (sokkal kisebb mértékben a Raiffeisen), a BNP Paribas, a Commerzbank, a Deutsche Bank inkább vállalati, míg az Axa egyértelműen lakossági fókuszú bank. A Credigent korábban nem számítottuk a lehetséges akvizíciós célpontok közé már lezajlott eszközeladásai miatt.

Megjelentek a Magyar Közlönyben a múlt hét pénteken bejelentett Varga-csomag részletei. A dokumentumban a kormány részletezi, pontosan hogyan is oszlik meg az egyes költségvetési fejezetek között a majdnem 93 milliárdos kiadászárolás. A legnagyobb zárolás az Emberi Erőforrások Minisztériumát érinti – írja a hvg.hu.

A Magyar Közlönyben hétfőn megjelentek a múlt pénteken bejelentett Varga-csomag részletei, vagyis hogy a kormány mely területeken visz végbe zárolást, illetve kiadáscsökkentést. A 93 milliárdos pakkból 68,9 milliárd a zárolás. Az egyes szervek vezetőinek május 24-ig kell bejelenteniük zárolási, illetve csökkentési kötelezettségeket cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím és kiemelt előirányzatonkénti részletezettségben. Ezt megelőzően már május 17-ig be kell jelenteniük Varga Mihály nál, hogyan kívánják a költségcsökkentést végrehajtani – írja a hvg.hu.

A zárolás az összes minisztériumot érinti, a legnagyobb vágás az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (EMMI) jelentkezik: Balog Zoltán tárcájánál 17,25 milliárdot kell megfogni. A második legnagyobb tétel a Vidékfejlesztési Minisztériumra vonatkozik, itt 11,88 milliárdos a zárolás. A hivatalos értesítőből az is kiderül, hogy mely előirányzatok mentesülnek a megszorítások alól. Ezek szerint nem jelenthető be zárolás az európai uniós forrást tartalmazó előirányzatokra, és egy sor más előirányzatra (ilyen például a Magyar Vöröskereszt támogatása vagy az Autisták Országos Szövetsége).

A határozat harmadik pontja szerint az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben 2 milliárd forintot kell zárolni, a negyedik pont pedig egy 1 milliárd forintos zárolásról rendelkezik a Nemzeti Földalapnál. A kormány összesen 14,5 milliárd forintos egyenlegjavulást írt elő múlt pénteki bejelentésével az elkülönített állami pénzalapoknál, amiből 6 milliárd forintot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál, 1 milliárdot a Nemzeti Kulturális Alapnál, 5 milliárdot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál, 2 milliárdot a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnál, 0,5 milliárd forintot pedig a Bethlen Gábor Alapnál kell végrehajtani. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap esetében 1 millió forintos javítást írt elő a kormány.

A határozat értelmében 5 milliárd forintos tartalékképzésre kényszerülnek az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzatok és 1,5 milliárdos központi költségvetési befizetést kell teljesítsen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A kormány arról is döntött, hogy a fenti zárolásokat a 2014-es költségvetés tervezése során is érvényesíteni szükséges.

A határozat utolsó két pontja rendelkezik a tervezett és folyamatban lévő beruházások felülvizsgálatáról, ütemezésének módosításáról. Ettől a pontoktól a kormány összesen 60 milliárd forintnyi megtakarítást vár.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Hvg.hu

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/megjelentek-a-varga-csomag-reszletei-403558

Áprilisban a fogyasztói árak 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők arra számítottak, hogy a márciusi 2,2 százalék után 1,8 százalékra csökken az infláció. Utoljára 1974 augusztusában volt 1,7 százalékos az infláció, 1974 júniusában pedig 1,2 százalékon állt a ráta. Az inflációs ráta történelmi mélypont közelébe süllyedt.

A márciusi 2,2 százalékról – ami 38 éves mélypontot jelentett az áremelkedés tekintetében – áprilisban 1,7 százalékra esett az infláció éves alapon. A KSH jelentése szerint mind a háztartási energiáért, mind a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A maginfláció az előző év azonos időszakához képest márciusi 3,4 százalékról 3,2-re csökkent áprilisban.

Az inflációs adat vélhetően nem jelent majd akadályt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának, hogy ebben a hónapban a tízedik egymást követő alkalommal is csökkentse az irányadó kamatszintet. Jelenleg 4,75 százalékon áll a ráta.

2012 áprilisához viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (14,8 százalék), a liszt (14,3 százalék), a sertészsiradék (9,4 százalék) és a száraztészta (8,9 százalék) ára.

Árcsökkenés következett be többek között a tojás (20,8 százalék), a cukor (3,5 százalék) és a tej (2,7 százalék) esetében.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,8 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is.

A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,6 százalék), ezen belül a szemétszállítás 8,3, a helyi tömegközlekedés 5,3 százalékkal drágult.

A ruházkodási cikkekért 0,4 százalékkal kellett többet fizetni. Az egyéb cikkek körében árcsökkenés következett be (0,5 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok 5,3 százalékkal kerültek kevesebbe.

A tartós fogyasztási cikkek (1,9 százalék) és a háztartási energia (8,4 százalék) esetében szintén árcsökkenés volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni

A távfűtés ára a 10 százalékos rezsicsökkentésnél is jobban mérséklődött: 11,7 százalékkal csökkent 2012 áprilisához képest.

A várakozásoknak lényegében megfelelően, 38 éves mélypontra zuhant az infláció áprilisban – értékelte az adatot Suppan Gergely . A fogyasztói árak 0,3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest.

„Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, amit a piacok áraznak is" – vélte Suppan. A határidős kamatlábpiac 125 bázispontos további kamatcsökkentést, azaz 3,50 százalékos kamatszintet áraz 6 hónapon belül.

„A további kamatcsökkentéseket támogathatja a kockázati felár visszatérése a tavaly év végi szintekre. Azonban a forint sérülékenysége óvatosságot indokol" – fejtette ki Suppan.

Szerinte a nemzetgazdasági szereplők mérlegkiigazítási folyamata, illetve a javuló, de továbbra is gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élénkítik a keresletet, így a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra nézve.

„Arra számítunk, hogy amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges" – prognosztizálta Suppan.

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/a-rezsicsokkentesnel-is-jobban-esett-a-tavfutes-ara-403550

A múlt heti piaci jókedv kockázatkerülésbe csapott át. Ezt pedig általánosan megérzi a devizapiac, így a forint is.

A déli órákban 293 forint 80 fillér környékén járt az euró árfolyama. Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője szerint elképzelhető, hogy ma a 294-es szintet is eléri a jegyzés. (Ez a délutáni órákban meg is történt.) A nemzetközi borús hangulat nyomja rá a bélyegét a magyar fizetőeszköz kereskedésére. A ború oka, hogy sajtóértesülés szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a QE3 mennyiségi lazítás leállításán dolgozik. Az állítólagos befékezést az XTB szakértője nem tartja valós fenyegetésnek. Szerinte sokkal inkább elképzelhető, hogy a híreszteléssel a Fed némi higgadtságot akart vinni a túlpörgött kereskedésbe. Mindenesetre a befektetők most a menedékdevizákat keresik, így a dollár erősödik, és a kockázatosabb devizák gyengülnek.

Múlt szerdán még jóval optimistább volt a devizapiac: a forint két hónapos csúcsára erősödött, és az euróval szembeni jegyzések 291 forint 70 filléren is jártak, ezt követően a hét további részét a 292-293 szintek körül töltötte a hazai deviza. „Még pénteken is 'nyugodt' maradt az árfolyam, amikor Varga Mihály bejelentette az újabb csomagot. Ezt a piaci befektetők láthatóan pozitívan fogadták. A bejelentés szerint nem várható a tranzakciós adó azonnali megemelése, a kormány inkább a kiadásokon spórol. Az újabb kiigazító lépések célja, hogy május 29-én az uniós pénzügyminiszterek kedvező döntést hozzanak, és javasolják Magyarország esetében is a túlzott-deficiteljárás megszüntetését" – összegezte Soós Róbert.

A Varga-csomagot megelőzően, még május elején az Európai Bizottság azt közölte, hogy idén 3, jövőre pedig 3,3 százalékos GDP-arányos magyar államháztartási hiányt jósol. Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős alelnök akkor úgy fogalmazott, hogy további intézkedések kellenek a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez. Ezzel együtt a bizottság a szégyenpadról lekerülők listáján – a további lépések függvényében – az esélyesek között Magyarországot is megemlítette. A túlzottdeficit-eljárással a 27 uniós tag közül egyébként 20 ország küzd.

A vezető elemző szerint a forint értékelésénél fontos a régiós kitekintés is. Például a lengyel ipari termelésnél és a gazdasági növekedésnél is a lassulás jelei mutatkoznak. Már olyan várakozások is vannak, amelyek szerint a lengyel jegybank tovább vág az alapkamaton, és a mostani 3 százalékos ráta akár 1,5 százalékig süllyedhet. Ez pedig a forint malmára hajthatja a vizet.

Meddig süllyedhet a magyar alapkamat ?

A londoni elemzők közül a UBS szakértői 4,25 százalék helyett most már arra számítanak, hogy a monetáris tanács fokozatosan 3,75 százalékig viszi le az irányadó rátát. A Barclays szerint a lazítás alja 3,5 százalék lehet.

Soós Róbert kiemelte: a magyar alapkamatnál azt kell szem előtt tartani, hogy megmaradjon a legalább 2 százalékos – infláció feletti – reálkamat. Mert legalább ez kell ahhoz, hogy a befektetők vállalják az országkockázatot, és longpozíciókat nyissanak (vagyis a magyar fizetőeszköz erősödésére kössenek ügyleteket). „A kamatelőnyünk kezd visszatérni, ha azt nézzük, hogy múlt héten meglepetésszerűen az ausztrálok és a dél-koreaiak is kamatot vágtak" – tette hozzá a vezető elemző.

Mi rángathatja meg a forintot a héten ?

A KSH kedden publikálja az áprilisi inflációs számokat, szerdán pedig az első negyedéves előzetes magyar GDP-adat lát napvilágot. Szerdán Európa-szerte GDP-dömping lesz. Közzéteszik az eurózóna számai mellett a német, a francia, a cseh, a román és a szlovák gazdasági diagnózisokat is. Az eurózónában az elemzők a negyedik negyedéve tartó zsugorodás folytatására számítanak, és negyedéves szinten 0,1 százalékos szűkülést jeleznek előre. Az érintett tagállamok épp ezért továbbra is a gazdaságélénkítésre gyúrnak. Az XTB kereskedési szakértője szerint ez magyarázhatja, hogy az utóbbi időben az európai politikusok valamelyest elnézőbben nyilatkoznak az egyes államok (például Olaszország, Spanyolország) túlköltekezésével kapcsolatban. Mindez pedig a túlzott deficit körüli huzavona esetében kedvezhet Magyarországnak is.

Forrás : www.fn24.hu

http://fn.hir24.hu/egy-percben/2013/05/13/raleptek-a-forintra/

Évekig tarthat még az euróövezeti államadósság-válság, de az államháztartási fegyelemre épülő válságkezelésnek nincsen alternatívája - mondta a német kancellár hétfőn Berlinben.

Angela Merkel egy gimnáziumban tartott fórumon diákokkal beszélgetve úgy vélekedett, "években érdemes mérni" az ahhoz szükséges időt, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítménye és a munkanélküliség mértéke megközelítse a válság előtti szintet. A folyamat azért halad ilyen ütemben, mert az államháztartási reformok hatása mindig csak több éves távlatban érvényesül - tette hozzá.

Azzal a vitával kapcsolatban, hogy a válságot takarékoskodással, megszorításokkal, vagy pedig a gazdaság ösztönzésével kell-e kezelni, a német kancellár kifejtette: nem lát valódi ellentétet, hiszen világos, hogy "ha valaki minden évben többet költ, mint amennyit megkeres, akkor valami nincs rendben". Az igazi kérdés nem az, hogy kell-e takarékoskodni, hanem az, hogy miként lehet a legjobban összehangolni az államháztartási hiány és az államadósság csökkentését célzó erőfeszítéseket a versenyképesség növelésével - mondta Angela Merkel.

A válságkezelés módszeréről az utóbbi hetekben indult vitában legutóbb - a hét végén - Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter fogalmazott meg markáns véleményt. A miniszter az Európai Bizottságtól az államháztartás rendezésére kapott türelmi idővel kapcsolatban azt mondta, hogy a bizottság pénteki döntése olyan jelentőségű döntés, mint az euró bevezetése, mert a "pénzügypolitikai ortodoxia" és a "megszorítások dogmájának" végét jelenti.

A német kormány az utóbbi hetekben többször megerősítette álláspontját, miszerint nem ellentétes egymással az államháztartási konszolidáció és a gazdasági növekedés ösztönzése, és a két folyamatnak párhuzamosan kell zajlania, mert ez vezet a versenyképesség erősödéséhez és új munkahelyek létrejöttéhez.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/merkel-kimondta-evekig-tart-meg-a-valsag-403042

2013 márciusában – előzetes adatok alapján – az ipari termelés 2,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A munkanaphatástól megtisztított index 0,7 százalékos csökkenést mutat éves szinte. A termelés az év első három hónapjában 3,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában, írja a KSH.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index márciusban 0,4 százalékkal nőtt.

"Már a harmadik egymás utáni hónapban bővülést mutatott az ipari termelés havi alapon, ami kifejezetten bíztató arra nézve, hogy a magyar gazdaság igen nagy eséllyel kikerülhetett a technikai recesszióból" – vélekedett Suppan Gergely , a TakarékBank közgazdásza.

A KSH közlése szerint a járműgyártás kivételével a legtöbb ágazat visszaesést mutatott, az autógyártás a Mercedes üzemnek köszönhetően bővült, ahol a következő hónapokban fokozódhat a termelés.

„Bázishatások miatt áprilistól kezdve már éves összehasonlításban is növekedhet az ipari termelés" – írta Suppan Gergely. Szerinte a kilátásokra nézve bíztató, hogy bár megtorpantak, azonban a német bizalmi indexek jóval a tavaly őszi szint felett tartózkodnak.

Suppan kiemelte: idén az Audi győri üzemének év közepére tervezett elindulásával, a Mercedes és az Opel üzemek kapacitásának felfutásával, bázishatások miatt és az év második felétől várhatóan javuló külső kereslet mellett növekedhet az ipar kibocsátása.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nincs-megallas-tovabb-zuhan-a-magyar-ipar-403041

Május végéig van ideje az Európai Bizottságnak arra, hogy értékelje, elfogadhatónak tartja-e a Magyarország által megtett intézkedéseket, illetve hazánk érvelését a mérnöki szaktudást igénylő közbeszerzések előírásaival kapcsolatban – nyilatkozta a Világgazdaságnak Csepreghy Nándor. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az Európai Bizottság még novemberben szakította meg egy, és áprilisban további két operatív program esetében az uniós támogatások kifizetését, ugyanis a brüsszeli testület auditorai diszkriminatív gyakorlatnak minősítették azt, hogy a mérnöki szaktudást igénylő közbeszerzéseknél követelményként írták elő az előzetes hazai mérnöki kamarai regisztrációt, valamint a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét.

A kifizetések megszakítása a mérnöki közbeszerzésekkel érintett közlekedésfejlesztési (KÖZOP), környezetvédelmi és energetikai (KEOP), valamint a társadalmi infrastruktúrafejlesztési (TIOP) operatív programokat érinti.

Csepreghy Nándor kiemelte: a kormány nem ért egyet azzal, hogy az amúgy 2007 óta alkalmazott és korábbi brüsszeli auditok alkalmával nem kifogásolt rendelkezés korlátozza a versenyt, de a vita gyors rendezése, a maradéktalan uniós forráslehívás érdekében már február 1-jei hatállyal módosította a gyakorlatot oly módon, hogy kizárólag a nyertes ajánlattevőtől követelik meg a kamarai regisztrációt. Május végére kiderül, hogy Brüsszel elfogadhatónak tartja-e ezt a megoldást. Ha igen, akkor megszünteti a kifizetések megszakítását.

A jelenlegi kifizetési leállás azonban nem jelenti azt, hogy a végrehajtott beruházások után ne rendeznék a számlákat a projektgazdák felé, ugyanis a rendes eljárás alapján is első körben költségvetési forrásból fedezik a kifizetéseket, majd az összegyűlt számlákat negyedévente küldik ki Brüsszelbe ellentételezésre.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : T. G.

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/majus-vegeig-dont-brusszel-a-kifizetesek-ugyeben-402844

2013 második hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene közel változatlan volt, a behozatalé 0,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A főbb árufőcsoportok volumencsökkenését mindkét forgalmi irányban a feldolgozott termékek bővülése ellensúlyozta – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kivitel értéke az év első két hónapjában 3812 milliárd forint (13,0 milliárd euró), a behozatalé 3528 milliárd forint (12,1 milliárd euró) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 284 milliárd forintot (956 millió eurót) tett ki, 39 milliárd forinttal (144 millió euróval) kevesebbet, mint 2012 azonos időszakában.

2013. január–februárban a kivitel forintban mért árszínvonala 1,5, a behozatalé 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A cserearány 0,7 százalékkal javult. A forint a dollárhoz viszonyítva 1,9, míg az euróhoz képest 3,1 százalékkal értékelődött fel.

A gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene – azonos mértékben – 1,2 százalékkal maradt el a 2012. január–februári szinttől. A jelentős súlyt képviselő híradás-technikai hangrögzítő és - lejátszó készülék mindkét irányú forgalma csaknem tizedével volt alacsonyabb az előző évinél, bár februárban mérsékeltebb volt a csökkenés, mint az év első hónapjában. A villamos gép, készülék és műszer, az energiafejlesztő gép és berendezés, valamint az általános rendeltetésű ipari gép kivitelének volumene nem változott számottevően, ugyanakkor a közúti jármű exportja és az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés mindkét irányú forgalma dinamikusan bővült. A metrószerelvények beérkezésének köszönhetően az egyéb szállítóeszköz importja jelentősen nőtt.

A feldolgozott termékek export- és importvolumene 4,7, illetve 5,0 százalékkal haladta meg 2012 azonos időszakának szintjét. A gyógyszer és gyógyszerészeti termék kivitelének volumene átlagon felül növekedett, ugyanakkor behozatala továbbra sem érte el a bázisszintet. A szerves vegyi termék exportja, továbbá a műanyag alapanyag forgalma – jelentős részben az új vegyipari beruházások miatt – nagymértékben bővült. Kétszámjegyű növekedés jellemezte a vas és acél importját, illetve a színesfém exportját.

Az energiahordozók behozatalának volumene – a forintárak 4,3 százalékos csökkenése mellett – mintegy tizedével haladta meg az előző év első két hónapjának szintjét. A kőolaj és kőolajtermék importvolumene január–februárban hatodával emelkedett, bár februárban már csökkenést mértünk. A természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene közel megegyezett az előző év azonos időszaki szinttel.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 5,4, az importé 4,1 százalékkal csökkent az előző év első két hónapjához képest. Az árufőcsoport kivitelében a legnagyobb súlyú gabona és gabonakészítmény kivitele közel harmadával esett vissza. Ezt a csökkenést a hús és húskészítmény, a tejtermék és tojás, az állati takarmány, illetve az ital exportjának dinamikus növekedése sem tudta ellensúlyozni. A behozatalban a legnagyobb csökkenést a cukor, cukorkészítmény és méz, valamint az állati takarmány árucsoportokban regisztráltuk.

2013 első két hónapjában az export 77, az import 68 százalékát bonyolítottuk le az EU tagállamaival, amely relációban: a kivitel és a behozatal volumene 0,8, illetve 0,3 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió tagjaival szemben 23 milliárd forinttal, 523 milliárd forintra javult.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben az export volumene 1,3 százalékkal csökkent, az importé 6,1 százalékkal bővült az egy évvel ezelőttihez képest. Az export alakulásában a híradás-technikai eszközök, az importéban az energiahordozók forgalma játszott jelentős szerepet. A külkereskedelmi mérleg hiánya 240 milliárd forint volt, 62 milliárd forinttal több, mint 2012. január–februárban.

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ket-honap-alatt-kozel-1-milliard-euros-a-kulkereskedelmi-tobbletunk-402864