Az elmúlt hetek híreiben szereplő javaslatoktól eltérő megoldással állt elő a devizaalapú jelzáloghitelek problémájának kezelésére Walter György és Berlinger Edina. A Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügyek Tanszékének munkatársai alábbi írásukban foglalták össze javaslatuk lényegét.

Az elmúlt években a jelzálog- és ezen belül is a devizahitelek minden fontos kockázati jellemzőjükben folyamatosan romló dinamikát mutattak. Az ebből fakadó jelzálogpiaci kockázat napjaink egyik legégetőbb társadalmi és gazdasági problémájává, és ennek megoldása az egyik legfontosabb céllá vált. Hiába próbálnak a bankok az adósokkal egyenként megállapodásra jutni, hiába hoz az állam egyes adóscsoportok számára kedvező intézkedéseket, látható, hogy hagyományos eszközökkel, ilyen nagyságrendben a bankok és az állam nem tudták elérni céljukat. Jelentős, hosszú távú, hatékony és igazságos, valamennyi szerepelő számára előnyös megoldással még nem sikerült szolgálniuk. Új, eddig nem alkalmazott szemléletre van szükség.

Javaslatunknak három fő eleme van:

1. Jövedelemarányos törlesztés: a késedelemben lévők, fizetni nem tudó adósoknak át kell térniük az ún. jövedelemarányos törlesztésre.
2. Részleges devizakonverzió: a jövedelemarányosságot választók (a legrosszabb hitelképességű adósok) hiteleiket forintra váltják, kiküszöbölve ezzel a további árfolyamkockázatot. Csak a jól fizető adósok maradhatnak devizahitelben.
3. Differenciált kamatok: A jól és szerződésszerűen fizető adósok számára az eddigieknél jóval kedvezőbb kamatkondíciót kell bevezetni, ezzel csökkentve terheiket.

A jövedelemarányos törlesztés a diákhitel rendszerből adódóan a társadalom számára nem ismeretlen és jól bevált. A javaslat szerint az adós a mindenkori jövedelmének adott százalékát (pl. a bruttó jövedelem 20%-át) lenne köteles fizetni. Ennél rugalmasabb, türelmesebb, az adós fizetési képességéhez jobban alkalmazkodó törlesztési rendszer nincsen.

A jó adósok bármikor dönthetnek: vagy maradnak az eredeti (fix) törlesztéses szerződésnél, és akkor jelentősen csökken a kamatteher, vagy áttérnek a jövedelemarányos törlesztésre. Ez utóbbinál a forintra való átváltás kötelező, az árfolyamkockázat megszűnik, de jelenlegi kamatszintjük lényegében nem változna.

A bank csak akkor mondhatja fel a szerződést, ha az adott adós még a minimális fizetést sem teljesíti (minimálbér 20%-át). Az ingatlan az adós haláláig az adós tulajdonában marad. Az adós(ok) halálával, ha még tartozás áll fenn, és azt senki nem fizeti ki, akkor a bank értékesítheti az ingatlant, de további követelést nem támaszthat az örökösökkel szemben. Ha az adós, adóstárs (vagy az időközben felnevelt gyermekeinek) jövedelmi helyzete javul, bármikor díjmentesen előtörleszthetnek, és így az ingatlan tehermentessé válik.

A legkiszolgáltatottabb, jövedelem nélküli rétegnek továbbra is a Nettó Eszközkezelő (NET) nyújthat megoldást. Ugyanakkor (jogosultsági feltételek felülvizsgálata és kibővítése mellett) itt is javasolt a fix bérleti díj helyett a jövedelemarányos fizetésre való áttérés, amely mellett a visszavásárlási lehetőség is egész életre szólóan megmarad.

Részletes számításaink szerint (bár a futamidő kitolódik) szinte minden jelenleg fizetni nem, vagy nehezen tudó adósnak a terhei nagyon jelentősen, a jelenlegi törlesztési összeg 40-60%-ára csökkennének. Itt a devizakockázat is teljesen megszűnik.

A fegyelmezetten fizetők kamatterhei pedig akár 2-3 százalékponttal is csökkenhetnek. A lakását viszont, amíg él és a minimumot fizeti, senki nem veszíti el. Ugyanakkor a számítások azt mutatják, hogy, bár a bankoknak nagy türelmemmel és rugalmassággal kell viszonyulniuk az ügyfeleikhez, összességében ők sem járnának rosszul.

A hitelek összességét tekintve a megtérülésre nagyobb esély van, ráadásul, amit jelenleg az ügyfélbarátnak számító bankok is csak költségesen és egyedileg tudnak elvégezni (adósokkal tárgyalás, szerződés-módosítás, stb.), az most rendszerszinten, automatikusan, állami szerepvállalással valósul meg. Az állami költségvetést pedig mindez nagyon korlátozottan érintené, hiszen az állami szerepvállalás csupán a beszedési rendszer és a NET működtetésére korlátozódna.

Vegyünk egy átlag devizahitelt: 8 millió forintnak megfelelő deviza, 15 éves futamidő, 7% éves kamat. Tegyük fel, hogy két adóstárs van, de csak az egyiknek van jövedelme, bruttó 230 ezer, nettó 150 ezer forint. Ez a jelenlegi országos átlagjövedelemnek felel meg. A jelenlegi hitelterheket nehezen viselik, ezért áttérnek a jövedelemarányos törlesztésre, ahol a mindenkori bruttó bérük 20%-át (a nettó kb. 30%-át) kell fizetniük.

Ha viszont nem akar áttérni a jövedelemarányos törlesztésre, akkor jutalmul kamata 7%-ról pl. 4%-ra csökken, ami az első évben mintegy havi 20 ezer forint kamatteher-csökkentést jelent."

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/egy_unortodox_megoldasi_javaslat_a_devizahitelek_problemajara.2.190751.html

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

2013. január–augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 900 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 221 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4 százalékkal haladták meg a 2012. január–augusztusit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek - írta a KSH.

A várakozásokat meghaladó mértékben nőttek a bruttó bérek augusztusban az egy évvel ezelőttihez képest, míg "a nettó bérek növekedése 6,2 százalék volt, ami az augusztusi 1,3 százalékos infláció mellett 4,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezett" – írta Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. "A bérnövekedési ütem elsősorban az egészségügyi bérek növekedésének köszönhető, az orvosi bérrendezés hatására a humán, egészségügyi, szociális ellátás ágazatban 19,1 százalékkal emelkedtek a bérek" – emelte ki.

A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,5 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 2,7 százalékkal, 207 200 forintra emelkedett.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (477 800 forint), ezt az információ és kommunikáció (429 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (393 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 400 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (155 400 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (165 500 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013. január–augusztusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 300 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 10 000 forint juttatást kaptak ezen a címen.

2013. január–augusztusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset átlagosan 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 300 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 500, a szellemi foglalkozásúaké 198 000) forint volt, 4,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 5,1, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 5,6, a nonprofit szervezeteknél 3,8 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 240 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4 százalékkal volt magasabb a 2012. január–augusztusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ennyi-az-atlagkereset-magyarorszagon-414152

Az új adócsomag kizárja azokat az utalványokat a kedvező adózási körből, amelyek visszaválthatóak, készpénzzé alakíthatóak. A jövőben a lakáscélú hitel törlesztését is támogathatja a munkáltató. Többet is megéri pénztárba tenni.

Bár nem ígér alapvető változásokat a béren kívüli juttatások terén a Parlament elé terjesztett adótörvény javaslat, mégis érdemes néhány kedvezményre és szigorításra odafigyelnünk - javasolja Fata László cafeteria szakértő.

1. Nem visszaváltható utalványok

A rendeltetésszerű joggyakorlás fontos követelménye, hogy ha valaki egy adott célra (például iskolakezdésre, ruházatra, kulturális belépőre) szóló utalványt kap a munkáltatójától, akkor ezt az utalványt erre a célra használja fel. Ha azonban egy utalvány visszaváltható, pénzzé alakítható, akkor nem valósul meg a törvényalkotói szándék, így az erre adott kedvezmények nem érik el a kívánt célokat.

Az új adótörvény-javaslatcsomag ennek szellemében szigorít a kedvező adózású és adómentes juttatások körében alkalmazható utalványok meghatározásán. Eszerint a jövőben egyértelműen kizárja azokat az utalványokat a kedvező adózási körből, melyek visszaválthatóak, készpénzzé alakíthatóak.

2. Lakáshitel-törlesztés támogatása adómentesen

A munkáltató évek óta adhat adómentesen lakáscélú támogatást a munkavállalóinak. A jelentős (folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő) mértékű támogatást a munkavállalók ezidáig lakás vásárlására, építésre és korszerűsítésre használhatták fel - foglalja össze a jelenleg is hatályos szabályokat Fata László, a cafeteriatrend.hu szakértője.

Bár sok munkavállalónál a már meglévő lakás hiteleinek törlesztéséhez is jól jött volna a támogatás, az eddigi szabályok ezt nem tették adómentesen lehetővé. Az új javaslatcsomag elfogadását követően, a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén a jövőben a lakáscélú hitel törlesztését is támogathatja a munkáltató.

3. Többet is megéri pénztárba tenni

2013-ban ha valaki például önkéntes nyugdíjpénztárba saját befizetéseket teljesít, akkor - a különleges szabályoktól eltekintve - az összeg 20 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot jóváírnak a számláján. Hasonló kedvezménnyel élhetünk együttesen az egészségpénztár és önsegélyező pénztár estében is. A jóváírás azonban az összes pénztárnál összeszámolva sem lehet több mint 120 ezer forint.

Így például egy önkéntes nyugdíjpénztárban befizetésnél igénybe vehetünk maximum 100 ezer forint kedvezményt, de ekkor más pénztárban maximum 20 ezer forint jóváíráshoz juthatunk. Az új adócsomag elfogadása esetén ez a keret növekedhet. Eszerint is a saját befizetések 20 százaléka lehet a jóváírás értéke, de ez összesen 150 ezer forint értéket érhet el a különböző pénztártípusoknál együttesen számolva. Azonban az egyes pénztártípusokra külön-külön nem lenne korlátozás. Így elképzelhető, hogy az összes kedvezményt egyetlen általunk fontosnak ítélt pénztártípusban vesszük igénybe.

4. Biztosítások szabályozása

A kockázati biztosítás "havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja" 2013-ban adómentes. Sok esetben azonban a biztosítási díj nem havi ütemezésben kerül térítésre, hanem éves, féléves, negyedéves ciklusok alapján. Ilyen esetben az éppen aktuális befizetett díj magasabb lehetett, mint az adott hónapra vonatkozó keret.

A 2014-re vonatkozó javaslat könnyebben értelmezhetővé teszi ezt a helyzetet. Az elfogadásra váró új szabályozás már a befizetett díj egy hónapra vonatkozó értékét figyel az értékhatárhoz viszonyítva, így semmi gondot nem okoz majd a havinál ritkább díjfizetés értelmezése.

Új pontosításként jelenik meg az adócsomagban a kockázati biztosítások meghatározásának kiegészítése. A jövőben nem tekintené az adótörvény kockázati biztosításnak azt a biztosítást, melynél a biztosító által adott szolgáltatás nem haladja meg a befizetett díjakat és ezek hozamait. Így az ilyen biztosítások esetén a kockázati biztosításokra vonatkozó kedvezményes adózás lehetőségeit sem vehetnénk igénybe - írta a szakértő.

Három hónapos csúcsra emelkedett a forint árfolyama az euróval szemben. Az igazi nagy próba azonban csak most vár a magyar devizára.

Köszönhetően az amerikai költségvetésről szóló megállapodásnak, valamint a Fed kvantitatív lazítási programjával kapcsolatos pozitív várakozásoknak, az elmúlt napokban jól teljesítenek a kockázatos eszközök, így a forint is. A befektetők közül sokan most úgy vélik, hogy az amerikai állam ideiglenes leállása épp annyira fogta vissza a gazdaságot, hogy az meggátolja a Fedet a kötvényvásárlások ütemének csökkentésében.

Ma délutánra 3 hónapos csúcsra erősödött a magyar deviza az euróval szemben, egészen 293 forint közelébe csökkent a közös deviza jegyzése. Persze az árfolyamra fontos hatással lesznek fundamentális oldalról a kormányzat új devizaadós mentési tervei, azok drasztikussága is.

Az euró/forint árfolyamgrafikonon azonban meglehetősen ellentétes jelzések fedezhetőek fel ennek ellenére. A 200 napos mozgóátlag alatt mozog az árfolyam és sikerült most már markánsan is legyűrnie a 295-297 forintos támaszzónát a kurzusnak. Ugyanakkor az árfolyam megérkezik egy meglehetősen masszív újabb támaszzónába. Ez nagyjából a 289 és 291 forintos sáv között húzódik. A szintet a júliusi és a júniusi mélypontok, valamint az az immár ötéves múltra visszatekintő trendvonal jelöli ki, amely eddig számos esetben fordított meg átmeneti forinterősödési hullámokat.

Az árfolyamhoz tartozó 14 napos RSI eközben az euró szempontjából pozitív divergenciát mutat. Ez az euró gyengülő, forint erősödő trendjének gyengülését jelzi, s potenciális trendfordulót vetíthet előre.

EUR/HUF napi

Forrás : Alfatrader

A piaci szakértők egyébként nem túl optimisták a magyar deviza kilátásaival kapcsolatban. A német ZEW intézet és az orsztrák Erste Bank friss felmérése szerint, amelyben 65 régiós szakértő véleményét kérdezik, a válaszadók nettó 9,5 százaléka véli úgy, hogy gyengülnie kellene a jelenlegi szintekről a forint árfolyamának. Ez ugyan javulást jelent az előző havi nettó 25 százalék közeli értékhez képest, azonban jelzi, hogy az elemzők még mindig szkeptikusak a magyar devizával kapcsolatban. Ha a válaszok megoszlását tekintjük, akkor kiderül: a forinttal kapcsolatban semleges álláspontot képviselők tábora volt a felmérésben a legmagasabb, 46 százalék szerint az árfolyam ott van jó helyen, ahol mostanában tartózkodik.

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/beindult_a_forint_meddig_tarthat_a_mamor.567575.html

Már idén elkezdheti monetáris enyhítésének visszavonását a Fed, vélik szakértők az amerikai költségvetésről a héten született megállapodás után. A pénzbőség zsugorodása várakozások szerint visszafogja a magyar állampapírok keresletét. Közben londoni befektetői felmérések ennek ellenkezőjét sejtetik, azaz idén nem esik neki a Fed a kötvényvásárlási programjának.

Az előrejelzések szerint még évtizedekig nem lesz nagy változás: folytatódik az elszegényedés.

Forrás : FN24

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/10/17/brutalis-szegenyseg-jon-magyarorszagra/

Elhárult az államcsőd veszélye az Egyesült Államokban, miután a Kongresszus mindkét háza támogatta az utolsó pillanatban a Szenátusban kialkudott egyezséget.

Az utolsó pillanatban a Szenátusban megszületett kétpárti egyezség mentette meg az Egyesült Államokat az államcsődtől. A megállapodás alapján az adósságplafont február elején éri el az állam és január közepéig az október 1-je előtti forrásokkal biztosított az államszervezet működése is – így véget érhet az október elseje óta tartó részleges leállás. Az egyezség értelmében létrehoznak ugyanakkor egy bizottságot is, amelynek feladata a régóta várt hosszú távú finanszírozási keret kialakítása.

A megegyezés hátterében az áll, hogy a Republikánus Párton belül is egyre többen határolódnak el a populista szárnytól, a Tea Partytól, amely ragaszkodik ahhoz, hogy az adósságprobléma egyedüli megoldása a Barack Obama demokrata elnök nevéhez kötött egészségbiztosítási törvénycsomag bevezetésének elhalasztása. A republikánusok számára így komoly presztízsveszteség volt Ted Cruz texasi szenátor bejelentése: az Obamacare harcos ellenzőjeként elhíresült politikus arról beszélt, nem fogja hátráltatni a közös javaslat elfogadását.

Hasonlóan nyilatkozott John Boehner, a Képviselőház republikánus elnöke. Az ohiói politikus jelezte: a szenátusi megegyezés blokkolása nem lesz a pártja számára követendő taktika. Hozzátette ugyanakkor: a republikánusok nem tettek le arról, hogy megakadályozzák az egészségbiztosítási reform végrehajtását.

Örömre azonban sok ok nincs – ezt jelezte a Fehér Ház szóvivője is, aki szerint ebben a helyzetben nincs nyertes. Az S&P friss felmérése szerint az október elseje óta tartó részleges leállás a gazdaság negyedéves teljesítményét eddig 0,6 százalékkal vetette vissza. A hitelminősítő az eddigi bevételkiesést 24 milliárd dollárra becsüli.

A piacokat ekkora kár nem érte: ellentétben az euróövezeti válsággal, a dollár és a részvénypiacok is viszonylag ép bőrrel úszták meg az elmúlt hetek politikai viharait. Tegnap a Dow Jones és az S&P500 is 1,4 százalékot emelkedett – utóbbi index mindössze 0,23 százalékkal maradt el szeptember 18-án beállított történelmi csúcsától.

A befektetők mégsem boldogok. Warren Bufett, a Berkshire Hathaway legendás elnöke szerdán egyenesen az atombombához és a tömegpusztító fegyverekhez hasonlította a vita miatt kialakult patthelyzetet. Nem Buffett azonban az egyetlen, aki elveszítette bizalmát Washingtonban, annál is inkább, mivel az ehhez hasonló viták az elmúlt két évben egymást követték, és legalább középtávon használható stratégiát nem sikerült átverni a Kongresszus két házán.

A feszült helyzetet jellemzi, hogy a Fitch Ratings szerdára virradóra negatív felülvizsgálat alá vette az Egyesült Államok hosszú futamidejű adósságának „AAA" osztályzatát. A hitelminősítő a második lenne a három nagy közül, amelyik megvonja az Egyesült Államok elsőrendű adósbesorolását. Az első a Standard & Poor's volt még 2011-ben, amikor először bontakozott ki a mostanihoz hasonló vita.

Az Egyesült Államok adósságának szintje csütörtökön éri el a törvényben meghatározott 16,7 ezer milliárd dolláros határt. Megállapodás híján az államnak nem lett volna lehetősége újabb forrásokat bevonni kiadásai finanszírozására. Az állam október elseje óta már jelentősen csökkentette kifizetéseit – ez volt az új költségvetési év kezdete, ám a törvényhozásnak és a Fehér Háznak a büdzséről sem sikerült egyezségre jutni.

Újra látható a panda...

A megegyezésnek hála az amerikai állam működése visszatérhet a rendes kerékvágásba. Megnyílhatnak azok a műemlékek és múzeumok is, amelyek október elseje óta zárva tartanak. A Smithsonian Intézet szóvivője kiemelte: akár már csütörtökön délelőtt kinyithatnak a bezárt intézmények.
A washingtoni állatkert ezzel szemben várhatóan csak pénteken nyit, a pandák életét mutató webkamera azonban már csütörtöktől működik újra.

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/itt-az-egyezseg-nem-lesz-allamcsod-az-usa-ban-414042

Budapestről Bécsbe költözik a Lufthansa közép-európai regionális központja.

Budapestről Bécsbe költözik az év végén a német Lufthansa légitársaság közép-európai regionális központja - jelentette be Ofer Kisch, a Deutsche Lufthansa AG közép-európai regionális vezetője. A vállalat ettől a lépéstől azt várja, hogy hatékonyabban tudja koordinálni régiós értékesítési tevékenységét a Lufthansa és az Austrian Airlines (AUA) között. A budapesti központból koordinálta a vállalat a régió 14 országának értékesítési tevékenységét, a döntés 6 alkalmazottat érint, akik január elsejétől már a bécsi Schwechat reptéren dolgoznak majd.

A magyar piacért felelős 12 fős értékesítési csapat munkatársai Budapesten maradnak, vezetőjük Antal Gábor lesz - mondta Ofer Kisch. Szólt arról is, hogy a döntéssel racionalizálják az eddigi "egészségtelen" cégstruktúrát, sok párhuzamos feladatot tudnak megszűntetni, a Lufthansa-csoport világszerte ezt teszi.

Martin Riecken, a cég európai kommunikációs igazgatója közölte, hogy a társaság történetének legnagyobb megrendelését adta le új repülőgépekre. A Lufthansa 34 Boeing-777-9X és 25 Airbus A350-900 típusú, tengerentúli utakra való, széles törzsű gépet vesz, az új gépek 2016 és 2025 között állnak üzembe. A megrendelés értéke 14 milliárd euró, a vállalat más típusú repülőgépekre leadott megrendelésének összértéke ezzel együtt 36 milliárd eurót tesz ki - mondta. Az új interkontinentális flottától azt várják, hogy az üzemanyag-fogyasztás 25 százalékkal, a zajkibocsátás 30 százalékkal, míg az utaskilométerre vetített egységár 20 százalékkal csökken. Ezzel párhuzamosan nő az utasok komfortja és a megrendelés közvetlenül 13 ezer, közvetve 20 ezer új munkahelyet teremt - hangsúlyozta Martin Riecken.

Antal Gábor, a Deutsche Lufthansa AG magyarországi country managere arról beszélt, hogy az év első kilenc hónapjában közel 2 százalékkal nőtt a Lufthansa magyarországi jegyértékesítése, míg a teljes csoport forgalma 4,3 százalékos növekedést ért el. Jelenleg heti 86 járatot üzemeltet a Lufthansa Budapestre, a teljes csoport az AUA-val és a Swiss-szel együtt 128 járattal közlekedik. A német cég továbbra is piacvezető tudott maradni a klasszikus légitársaságok között a magyar piacon, a Lufthansa részesedése meghaladja a 30 százalékot - tette hozzá. A vállalat piacvezetővé vált az elmúlt 12 hónapban a Magyarország és Észak-Amerika közötti útvonalakon.

A Lufthansa légitársaság 1967-óta üzemeltet Magyarországra járatokat, a légiközlekedést végző cég mellett a repülőgép-karbantartással foglalkozó Lufthansa Technik, és az informatikai szolgáltatásokat nyújtó Lufthansa Systems képviseli a cégcsoportot Budapesten.

A 2013-as téli menetrendben 81 ország 211 repterére indít járatokat a Lufthansa.

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/ujabb_multi_hagyja_el_budapestet.567425.html

A Világbank elnöke az amerikai költségvetési patthelyzetrőlm :  Világméretű katasztrófa fenyeget.

A Világbank elnöke fölszólította az amerikai kormányzatot és a republikánusokat, hogy sürgősen oldják meg az amerikai költségvetés körül kialakult patthelyzetet, különben világméretű gazdasági katasztrófát okoznak.

Az Egyesült Államok már csak néhány napra van attól, hogy világméretű gazdasági katasztrófát okozzon - mondta Jim Yong Kim újságíróknak Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgyűlésének végén. "Öt nap választ el bennünket egy nagyon veszélyes pillanattól" - fogalmazott a Világbank vezére.

Ha a Demokrata Párt és a republikánusok legkésőbb csütörtökön nem jutnak megállapodásra az amerikai államadósság törvényben rögzített maximális mértékének, az úgynevezett adósságplafonnak a megemeléséről, az Egyesült Államok technikai értelemben csődbe jut.

A kicsik szenvedik meg leginkább

Ha ez bekövetkezik, szerte a világon kamatot fognak emelni a jegybankok, lelassul a globális gazdasági növekedés, és csökkenésnek indulnak az üzleti bizalmi indexek - mondta Jim Yong Kim. Szavai szerint ez mindenekelőtt a feltörekvő országok számára jelentene katasztrófát, de a fejlett ipari államok is igencsak megéreznék.

A republikánusok és a demokraták a október 17-i fenyegető közelsége ellenére szombaton sem jutottak közelebb a megállapodáshoz.

Forrás : www.privatbankar.hu

http://privatbankar.hu/makro/vilagmeretu-katasztrofa-lehet-az-amerikai-vitabol-262125

A "nyugdíjbomba" hazánkat is fenyegeti. Nem lehet arra számítani, hogy óriási méretekben kezd a magyar lakosság nyugdíjcélra megtakarítani, mivel ehhez egy felhasználóbarát, szimpla, olcsó, botrányoktól mentes rendszer kellene.

Nagy valószínűséggel a lengyel kormány is megpecsételi a kötelező nyugdíjalapok sorsát, igaz a szeptemberi nyugdíjreform visszafordítás végleges menetrendjét még nem ismerjük, de a visszalépések megnyitását követően sok jóra nem lehet számítani. Holtzer Péter nyugdíjszakértő szerint a régió országaiban továbbra is ketyeg a nyugdíjbomba, az országok nem voltak képesek átlépni a saját árnyékukon, amit jól mutat, hogy a pénzügyi szükség oltárán sokan beáldozták a nyugdíjrendszer második pillérét. A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal korábbi elnöke szerint nem lehet arra számítani, hogy óriási méretekben kezd a magyar lakosság nyugdíjcélra megtakarítani, mivel ehhez egy felhasználóbarát, szimpla, olcsó, botrányoktól mentes rendszer kellene. A nemzetközi tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, hogy egy kvázi-kötelező rendszer lehet a nyerő konstrukció, ahol a magán megtakarításokat a munkáltató és az állam is kiegészíti, a kilépés lehetséges, viszont komoly következményei vannak.

Portfolio.hu: Szeptemberben döntött a lengyel kormány a korábbi nyugdíjreform visszafordításáról, pedig a tőkefedezeti pillér kialakítását szinte egy időben vezették be Magyarországgal. Milyen rendszer épült ki Lengyelországban?

Holtzer Péter: Vannak hasonlóságok és különbségek a két történet között. A reformok nagyjából egyidőben indultak a két országban 1998-99-ben, és a népesség/járulékfizetők hasonló aránya lett pénztártag (csak persze Lengyelországban ez négyszer akkora tagságot és összvagyont eredményezett). A recept is hasonló volt, a Világbank modellje, amely az állami tb-befizetések egy részét térítette el azért, hogy 20-30 év múlva kisebbek legyenek az állam nyugdíjterhei. Emiatt Lengyelországban is feszítetté vált a hiány, és ez vált ott is a visszarendezés egyik fő mozgatójává. Különbség ugyanakkor például, hogy a lengyel nyugdíjalapok szervezeti formája, tőke- és garanciarendszere transzparensebbre sikerült, mint az ellentmondásos hazai önkormányzati modell, és ez is az egyik tényezője lehetett annak, hogy a lengyel átlaghozamok jobban alakultak. Lengyelország ezen kívül a második pillérrel egyidejűleg az első pillérben bevezette a névleges egyéni számlás (NDC) rendszert, amelyről sokan itthon is mint a TB-t megmentő csodamegoldásról beszélnek - és az elmúlt évek Lengyelországban is megmutatták, hogy válságos időszakban ez sem csodaszer, hiszen ettől még hiányzott a pénz az állami nyugdíjkasszából (pedig Lengyelországban még növekedés is volt!).

P.: A friss intézkedések milyen hatással járhatnak ?

H.P.: A végleges lengyel menetrendet egyébként még nem ismerjük. Egyelőre azt lehet tudni, hogy egyrészt a vagyon kb 60%-át, amely állampapírokba van befektetve, átveszi az állam kezelésre, illetve hogy 10 évvel a nyugdíjkorhatár előtt átkerül az államhoz a tag teljes megtakarítása azzal, hogy majd ő nyújtja a szolgáltatásokat. Miután a lengyelek is elmulasztották időben elkészíteni a járadékszabályozást, ott is és itt is emlékezetes elnöki vétó tette lehetetlenné a részletszabályok - nagyon elkésett - hatályba léptetését. Odaát is természetesen úgy válna önkéntessé a tagság és nyílna meg a visszalépés, ahogy azt mi bemutattuk: a passzívak visszalépnek, aktívan tenni kell a tagságért. Vicces kis színes továbbá, hogy a nyugdíjalapoknál megmaradó vagyont nem engednék az új szabályok állampapírokba fektetni, hogy ennek mi értelme van például államadósság-kezelési szempontból, az nem világos, túl persze a nettó gonoszságon, hogy így a portfoliók volatilitása sokkal nagyobbá válik, és ez még több tagot riaszthat majd vissza.

P.: Lengyelországban is megpecsételődött a nyugdíjalapok sorsa ?

H.P.: Szerintem igen, vége a dalnak, a legnagyobb és eddig legsikeresebb régióbeli reform is elbukott. Mi korábban a lengyel eredményekkel példálóztunk, amikor a magyar szabályozást, intézményrendszert próbáltuk javítani, mivel ahogy említettem, az ő hozamaik több százalékponttal voltak magasabbak a magyarnál. Ez abból a szempontól igen szomorú, hogy így a térség lassan egészét tekintve eldőltek a dominók, semelyik egykori keleti tömb-béli ország nem volt képes átlépni a saját árnyékán, és előre gondolkozva ma tenni valamit azért (és hozni némi áldozatokat), hogy a következő generációk életén könnyítsen valamelyest. S ezen a ponton érdemes elvonatkoztatni pusztán a nyugdíjtól, és vetni egy pillantást a társadalmi-gazdasági átmenetek egészére 20-25 év alatt.

P.: Mi volt a fő oka annak, hogy a régióban több ország is úgy döntött, hogy a nyugdíjrendszer kötelező tőkefedezeti pillérét részben megszünteti ?

H.P.: Elsősorban a pénzügyi szükség, a kieső bevételek, amelyek a GDP 1-1,5 százalékos pótlólagos hiányához vezettek olyankor, amikor amúgyis nehéz az egyensúly tartása, amikor amúgyis alacsony a növekedés. Ebbe belejátszott az EU hozzáállása, amely nem (vagy legalábbis csak félszívvel és átmenetileg) járult hozzá ahhoz, hogy a jövő mérsékeltebb állami nyugdíjkiadásai érdekében felvállalt többletdeficitet másképp vegye figyelembe, és úgy hasonlítsa más EU-tagországok hiányához, ahol nem történtek hasonló, implicit adósságot explicitté tevő reformok. Az érem másik oldala persze az, hogy az eredeti javaslatok arról szóltak, hogy nem (vagy legalábbis főleg nem) további eladósodásból kellene finanszírozni a nyugdíjreformokat, hanem úgy, hogy más folyó kiadások csökkenjenek helyette. Azaz a prudens út más reformok egyidejű lefolytatása lett volna, amely "helyet engedett volna" ennek az átmeneti többlet-adósságnak. Ha visszatekintünk az elmúlt tizenöt év kormányaira Közép-Kelet-Európában, megállapíthatjuk, hogy a legtöbb helyen változékony erősségű volt a prudencia e tekintetben. Ahogy az előző kérdésben már kitértem rá, ez mindenhol gondot fog okozni, hiszen a demográfiai és foglalkoztatási hátterű "nyugdíjbomba" az egész régióban (és persze máshol is) ketyeg, megtörtént egy kísérlet, amely most sok helyen visszarendezésre kerül, és eközben a kiterjedt állami rendszerek csak kismértékben kezdtek visszaszorulni (parametrikus változásokkal, korhatár-emelésekkel). Ma már azt is világosan látjuk egyébként, hogy a második pilléres reformok nem oldották volna meg ezeket a problémákat önmagukban, de valamelyest enyhíthették volna, egy hasznos elemet jelenthettek volna. A visszarendezési hullám egyik oka az is lehet, hogy sok kiinduló várakozás nem teljes mértékben igazolódott (pl kiugróan magas hozamok, tőkepiacok és megtakarítások élénkítése, az államtól történő függetlenedés, befizetési hajlandóság növelése), és így az eredeti reformok ellenzői hangosabbá, támogatói halkabbá válhattak.

P.: A nyugdíjalapokat sok kormány a befektetési teljesítményük és a működési költségeik oldaláról támadja. Valóban ilyen nagy problémáról van szó ?

H.P.: E tekintetben nem egységes a kép, voltak jobb és kevésbé jó átlagteljesítmények, a költségek pedig folyamatosan szorultak vissza. Érdekes figyelni azokat a kis országokat a szélesen vett régióban (Közép-Ázsiáig vagy a Kaukázusig kiterjedően), amelyek csak mostanra jutnak el a reform gondolatáig. Ők többségében már figyelembe vehetik az eddigi tapasztalatokat, és realistább szabályozással, némileg központilag végiggondolt befektetési politikákkal, költséglimitekkel, kisszámú vagyonkezelői licensz kiadásával, esetleg életciklus-portfoliókkal indíthatják az új piacokat. Mindez garanciát nem jelent, arra azonban jól rámutat, hogy az állam mint szabályozó vastagon felelős azért, hogy mi jön ki a piacból és az mennyire szolgálja a fogyasztó érdekeit.

P.: Ma már ott tartunk, hogy az emberek szinte csak az államra számíthatnak a nyugdíjban. Ön szerint milyen esélye van a nyugdíjcélú öngondoskodás megerősödésének, ha a rendszer önkéntességre épül ?

H.P.: Én némiképp másként fogalmaznék: az emberek az államra és önmagukra (családjukra) számíthatnak a nyugdíjban, hogy melyikre milyen mértékben, azt majd meglátjuk. Óriási szükség lesz a saját megtakarításokra, de ebbe (és volumeneibe) nem szeretünk igazán belegondolni. Ennek csak egy, viszont alapvetően fontos vetülete az a kérdés, hogy vajon jobb állapotban lesz-e és több állami forrással fog-e bírni az egészségügy a jövőben, mint ma. Ha van egy olyan gyanúnk, hogy nem feltétlenül, akkor gondoljunk bele abba is, hogy azokból a nem túl jól kinéző nyugdíj-perspektívákból kellene tudni majd az időskori orvosi ellátásunkra is költeni, saját erő és/vagy privát egészségbiztosítás formájában.

Önmagától nem tűnik reálisnak az a várakozás, hogy megugranak a hosszútávú, nyugdíjcélú megtakarítások. Minden felmérés az ellenkezőjéről szól, és azt is tudjuk, hogy még a megtakarítókon belül is kicsi azok száma és aránya, akik valóban megfelelő mértékű megtakarítással juthatnak el a nyugdíjkorhatárhoz. A nemzetközi tapasztalatok egyre inkább azt igazolják, hogy az egyedüli lehetőség az önkéntes, de majdnem kötelező megtakarítás: ahol a munkáltató és/vagy az állam beterel egy olyan rendszerbe, ahol valamennyit félre kell tennem, a munkáltatóm és az állam is mellérak, és kiszállhatok, ha akarok, de vállalva annak következményeit. Így működik már néhány rendszer a világban, és most éppen Nagy-Britanniában látjuk a legújabb hullámot, ahol többmillió olyan ember kerül be a rendszerbe, akik eddig egy penny-t sem tettek félre nyugdíjra. Nincs kétségem afelől, hogy ha valaha lesz idehaza komolyan vehető (lefedettségű) megtakarítási szisztéma, az ilyen lesz. Az a tény, hogy nemrégiben miniszteri biztost neveztek ki a foglalkoztatói nyugdíjak kérdésének vizsgálatára, jóindulatú értelmezésben akár valami ilyen irányba is mutathatna, a remény hal meg utoljára még akkor is, ha sokan valami gyanúsat vélelmeznek a dolog mögött. Egyébként ez sem nóvum idehaza, sokszor sokaknak leírtuk már, ott hevernek a fiókokban, sok más mellett (alatt).

Talán érdemes még hozzátenni, hogy az ilyen megtakarítási rendszereknek nagyon tudatosan a középső néhány dekádra kell célozniuk, és most nem feltétlenül lesz szép és népszerű, amit mondanom kell. A legfelső jövedelmi szegmenseket nem kell félteni és támogatni, nem az ő nyugdíjproblémájukat kell majd megoldani, és nem rájuk kell költeni a támogatási adóforintokat. Az alsó szegmensben tömegek vannak, akiknél sajnos praktikusan lehetetlen elvárás, hogy bármilyen rendszerben is generózus időskori ellátásuk legyen, ők azok, akik mindig is egy nem túl magas szintű állami időskori ellátásra, gyakorlatilag a sokat emlegetett alapnyugdíjra, nulladik pillérre lesznek szorulva, és ezért a legkevésbé őket lehet felelőssé tenni. Önkéntes megtakarítási rendszereket a jó intézményrendszeri szabályozással és kedvezmény-rendszerekkel a középső rétegekre kell kalibrálni.

P.: A válság egyik káros következménye, hogy a társadalmon belül a vagyonkoncentráció felerősödött. Hogyan lehet a termékfejlesztést elmozdítani, hogy a lakosság széles tömegei takarítsanak meg ?

H.P.: A legszegényebb társadalmi csoportokra nemigen lehetséges terméket fejleszteni. Azokat elérni, akik viszont már egyébként talán tudnának megtakarítani valemelyest, de nem tudják, hogyan, nem otthonosak benne, nincs nekik sok, bizalmatlanok, stb, igen egyszerű válaszok kellenek: felhasználóbarát, szimpla, olcsó, botrányoktól mentes rendszer. A dolog nem egyszerű, hiszen éppen azoknak, akik nem "szokásos" megtakarítók, több meggyőzésre lehet szükségük, tipikusan ez az a szolgáltató-ügyfél kapcsolat, amelyik az ügynök (tanácsadó)-típusú, amely többszöri egyeztetést és emlékeztetést igényelhet, miközben éppen az ő alacsonyabb megtakarítási volumenük nem bírja el azt a költséget, amiből ezt meg is lehetne fizetni. Ez egy alapvető dilemma, amelyre tökéletes megoldást nemigen találtak még sehol. A korábban említett brit kísérletben, amely napjainkban zajlik, a több millió új (jellemzően nem nagypénzű, alkalmazott) megtakarító beterelése a kvázi-önkéntes (kvázi-kötelező) rendszerbe úgy zajlik, hogy a szabályozó az elejétől meg akarja fogni a költségeket. A vagyonkezelési költségszintek fél százalék körül alakulnak, és a hatóságok most tiltják meg, hogy a tanácsadók a végfelhasználó ügyfelekre (a munkavállalókra) hárítsák annak a költséget, hogy a kkv-knek segítenek eligazodni abban, hogy mit kell tenniük, milyen alapon válasszanak. Ezért éppen a legkisebbek, a leginkább rászorulók kapják meg a legkevesebb segítséget Nagy-Britanniában is.

P.: Az öngondoskodás az emberek döntésétől is függ. Örökös kérdés, hogy a lakosság széles tömegeinek nincs lehetősége vagy éppen hajlandósága félretenni a nyugdíjra ?

H.P.: Nyilván mindkettő fontos tényező. Megtakarítani valóban sokan egyszerűen nem képesek. Néhány évvel ezelőtt Hamecz István azzal érvelt, hogy ennél sokkal erősebb az a hatás, hogy az állam nem hiteles abban a fenyegetésben, hogy szükség van a megtakarításokra, az emberek ezt nem élik meg, és hogy a megtakarítási képesség hiánya ehhez képest túl van dimenzionálva. Akkor egyet is tudtam vele érteni, de mára a helyzet alighanem romlott. A pár évvel ezelőttihez képest biztosan csökkent azok száma, akik eljutnak a hónap végéig úgy, hogy még félre is tudjanak tenni. Miközben, zárójelben, talán a fenyegetettség hitelessége is nőhetett, éppen a társadalmi egyenlőtlenségek fent említett növekedésével: ma már inkább elhihetjük, hogy tényleg magunkra hagy minket az egyre kevésbé gondoskodó állam (akár aktív, akár inaktív életkorban). Tehát szerintem képesség és elszántság is hiányzik. Azt is sokszor elmondtam, hogy a fentieken túl (legyen miből, és elhiggyük, hogy kell) szükség van egy jól szabályozott, ellenőrzött, hiteles intézményrendszerre is, amelybe a polgár mer eltenni pénzt évtizedekre, továbbá a pénzügyi kultúra fejlődésére. Ezek tekintetében előrelépés biztos nem, inkább rombolás történt az elmúlt időszakban. Pénzügyi kultúra fejlesztésben gyakorlatilag nulla előrelépés történt, érdemes az új Nemzeti Alaptanterv vonatkozó óraszámaira vetni egy pillantást, míg az e célra létrejött MNB-közeli Pénziránytű Alapítvánnyal az új vezetés fél év alatt nem közölte, hogy milyen tervei vannak vele, és "értelemszerűen" nem adott új támogatást sem, így az idei évben leállt az önkéntes keretek között évek óta zajló középiskolai pénzügyi képzési program. Az intézményrendszer hitelességét pedig alighanem nem az emeli, ha minden nap meghallgathatjuk, hogy a pénzügyi közvetítői rendszer ab ovo gonosz ügyfélnyúzó monnyonle karvalytőkés.

P.: A magyar társadalom öregszik, amely az állami nyugdíjrendszerre is nyomást helyez. Véleménye szerint milyen nyugdíjra számíthatnak az emberek a következő évtizedekben? Mikor jöhetnek ki az állami rendszerben lévő feszültségek ?

H.P.: Nem tudom. A nyilvános középtávú modellezési munkák némileg megfeneklettek az elmúlt években, talán most kezd valami újraindulni az ONYF környékén. Másrészt ezek a modellek (és ezt tapasztalatból, a Nyugdíj Kerekasztal munkájából is mondom) nehezen kezelik a mostani időszakot, a válságot, a foglalkoztatás és ezen belül különösen az értelmezhető szintű járulékfizetést eredményező formális (nem szürke vagy fekete) foglalkoztatás dinamikáját, várható trendjeit. A bevételeket ezért könnyű felülbecsülni. Erre jött az utóbbi egy-két évben a kivándorlási hullám, ahol ugyan a KSH játszhat azzal, hogy a külföldön dolgozókkal is elkezdi szépíteni a foglalkoztatás számait, de abból hazai nyugdíjjárulék-befizetés nemigen lesz (más kérdés, hogy nyugdíjígérvény se, de az majd egyszer lesz könnyebbség a kasszának, míg a befizetés elmaradása most fáj). El kell ugyanakkor azt is mondani, hogy az elmúlt évek szigorításai, amelyeket még a Bajnai-kormány kezdett (13. havi elvétele, korhatár-emelés következő ciklusa, stb), és az Orbán-kormány folytatott (előrehozott nyugdíjak radikális megszüntetése, rokkantnyugdíjak megszigorítása, stb) azt is eredményezik, hogy a kiadások is lefaragásra kerültek (vagy máshol jelennek meg). Továbbá az a tény, hogy most ide folyik be közel 3 millió volt magánpénztár-tag teljes befizetése, szintén emeli a bevételeket (és elvileg emeli a jövőbeli kiadásokat, ha azok majd valóban úgy lesznek egyszer kifizetve, ahogy illene).

A feszültségek tehát folyamatosan ott vannak. A trendek pedig arra mutatnak, hogy kevésbé a nyugdíjak drasztikus visszavágása várható, mint részben a lopakodó ígérvény-csökkentés (aminek legkevésbé transzparens, és ezért a szabályozók által mindenhol preferált - továbbá jogos - eszköze a korhatár további emelkedése), részben pedig a minden más kárára a nyugdíjasok többé-kevésbé boldogan tartása. Zárásul hadd ismételjem meg a ma már közhelyszerű tényeket: ma a - már nyugdjban lévők már megállapított - nyugdíja és annak reálérték-tartása sokkalta stabilabb, mint az aktívak állása, foglalkoztatása. A nyugdíjasok csoportja nincs a társadalom legszegényebb rétegei között (ellentétben egyes szinte egészben leszakadó régiókkal, vagy a gyerekszegénységgel). Az oktatásra vagy az egészségügyre költött összegek GDP-arányosan nem is keveset csökkentek az elmúlt években, míg a nyugdíjakra nem. Így tehát részben az a kérdés, hogy mikor jön el az az idő, amikor nagyon alacsonnyá válik az állami nyugdíj. Részben pedig az, hogy belép-e valamikor egy egészséges társadalom önvédelmi, önfenntartó reflexe, miszerint a jövő generációkra, illetve az aktívak ösztönzésére mégis többet kellene szánni, mint a már inaktívak juttatásainak stabilitására. Vagy legalább a prioritásokat érdemes lenne egyszer az életben végigbeszélni.

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/befektetesi_alapok/ongondoskodas/a__quot_nyugdijbomba_quot__hazankat_is_fenyegeti.190334.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

http://www.portfolio.hu/vallalatok/megtudtuk_olcso_szamlat_kenyszerithet_a_bankokra_a_kormany.190182.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20130927-alig-nott-a-versenyszferaban-dolgozok-szama-a-kulfoldre-vandorlok-es-a-kozmunkasok-a-kormany-kezere.html?sec-3

Legtöbbször feltételekhez kötik, de létezik !

Nyáron, amikor megszavazták a pénzügyi tranzakciós illeték felemelését, sokan azzal riogatták a közvéleményt: befellegzett a nullaforintos számláknak. A jóslat nem jött be, számos bank kínál nullás számlavezetési díjat.
Máshol kifizetjük

Mindenekelőtt egy megállapítás: ingyenszámlák természetesen nincsenek. Amióta bankok léteznek, a pénzintézet betétet fogad be és hitelez, ezért jutalékot, költséget számít fel. Ebből él. A kérdés leginkább az, hogyan teszi ezt.

A végső cél persze a bank szempontjából a profit, amit kis honunkban mostanában alaposan megnyirbált, megnyirbál az állam. Az sem kétséges, hogy a különadókat, a tranzakciós díjakat végső soron ki fizeti meg. A nullaforintos számla ilyen értelemben eszköz csupán, amivel a bankok próbálják vonzóbbá tenni magukat. Merthogy a nullás számlavezetést kínáló bankok bőven megkeresik a magukét a pénzmozgásokon, az információnyújtáson és egyéb címeken. Mire a nullás díjfeltételek teljesülnek már pár ezer forintot ki is húztak a zsebünkből.

1. OTP BANK

Az OTP, a legnagyobb magyar lakossági bank kínálatában, egyetlen nulla számlavezetéses számlát találtunk, Alap néven. Ez azonban csak akkor valósul meg, ha az alábbiak közül legalább 1 feltétel teljesül:

- A vizsgálatot megelőző 2 hónapban legalább egyszer érkezett jövedelem/nyugdíj a számlára;

- Legalább havi átlag 150 000 forint a látra szóló egyenleg;

- A számlacsomaghoz értékpapírszámla kapcsolódik;

- A számlacsomaghoz kapcsolódó lekötött betét(ek) napi záró egyenlege legalább egyszer elérte az 1 000 000 forintot;

- A számlatulajdonosok valamelyike rendelkezik az OTP-nél olyan hitellel, amelynek törlesztési számlájaként az Alap számlacsomag van megjelölve.

Amennyiben nem teljesülnek a feltételek, a számlavezetési díj 409 forint.
A számla havi összes becsült költsége: 2566 forint.

2. K&H BANK

A K&H Bank két nulla forint számlavezetéses számlát kínál. A K&H Minimum bankszámla esetében két feltételt kell teljesítenie a tulajdonosnak.

- Havonta legalább 150 000 forint jóváírást a számlán;

- A K&H Banknál elhelyezett megtakarítása, befektetése összege eléri a 750 000 forintot.

A számla havi összes becsült költsége: 2146 forint.

Újnak számítanak a K&H okos számlacsomagok, ezek nem csupán lakossági bankszámlát és az ahhoz kapcsolódó szükséges szolgáltatásokat tartalmazzák, hanem a legtöbb olyan banki szolgáltatást is, amelyekre a pénzügyek során szükség lehet. A K&H okos számlacsomagok által nyújtott számos szolgáltatásért külön nem kell fizetni, azokat a választott számlacsomag havi díja tartalmazza. A K&H okos számlacsomagokat 2013. december 31-ig akciós havi díjjal lehet igénybe venni, ebben az időszakban a bank visszatéríti a teljes havi díjat, ha a számlacsomaghoz tartozó jövedelem és megtakarítási feltételek is teljesülnek. Ez csupán egy rövid időre szóló akció.

3. ERSTE BANK

Az Erste banknál létezik a SzuperNulla bankszámla. A kedvezményes számlavezetési díj feltételei:

- Havonta legalább 150 000 forint jövedelem érkezzen a számlára (legfeljebb 2 részletben)
- A számla havi összes becsült költsége: 1711 forint.

Nulla számlavezetési díjas az Erste Szimpla bankszámlája is. A kedvezményes számlavezetési díjat csak akkor lehet igénybe venni, ha havonta legalább 6 csoportos beszedési megbízás vagy NetBankról indított forintátutalási megbízás teljesül a számláról (bármilyen összetételben).
A számla havi összes becsült költsége: 2098 forint.

4. RAIFFEISEN BANK

A Raiffeisen Bank kínálatából figyelemreméltó a Prémium Gold számlacsomag. Itt a készpénzfelvételen kívül minden ingyenes.

- Havi minimum 280.000 Ft egyösszegű jóváírás a bankszámlára, vagy

- A Raiffeisen Banknál meglévő megtakarítás összege legalább 8 millió Ft, vagy

- Raiffeisen Banknál felvett hitelek (lakáshitel, szabad felhasználású hitel, személyi kölcsön) összértéke minimum 18 millió forint (a folyósítás napján érvényes árfolyamon). Továbbá a fennálló tartozás forintértéke összesen minimum 5 millió forint és egyik hitelen sem volt 30 napnál hosszabb törlesztési késedelem az elmúlt 12 hónapban.

Ha a feltételek közül egyik sem teljesül, a számlavezetési díj összege 10 031 Ft/hó.

A számla havi összes becsült költsége: 932 forint.

Ugyancsak nulla számlavezetési díjas az Aktivitás számlacsomag. Itt a számlavezetési díj elengedésének a feltételei:

- A bankszámlán havonta összesen legalább 4 tranzakció teljesüljön minimum 50 000 forint összértékben,
- Aktivált bankkártyával vagy OKOSkártyával rendelkezik a tulajdonos. Ha ezen feltétel nem teljesül, a havi számlavezetési díj 956 forint.

A számla havi összes becsült költsége: 1097 forint.

Nullaforintos számlavezetési díjas a Díjnullázó számlacsomag is. A kedvezményes számlavezetési díjat csak akkor lehet igénybe venni, ha

havonta legalább 120 000 forint érkezik utalással a számlára (nem muszáj, hogy jövedelem legyen) legfeljebb két tételben.

A számla havi összes becsült költsége: 1531 forint.

Létezik a Raiffeisen Banknál egy úgynevezett Bázis Számlacsomag is, amelynek nulla forint a számlavezetési díja. A számla havi összes becsült költsége: 2164 forint.

Az előzőekben felsorolt számlacsomagokat a bankok kínálatát, internetes oldalait böngészve találtuk. Ilyen értelemben tehát csupán iránymutatásként használhatók. Feltételezzük, hogy aki számlát kíván nyitni, azt amúgy is csak gondos mérlegelés után, s többnyire személyesen a bankokat felkeresve teszi.

Forrás : www.fn.hir24.hu

http://fn.hir24.hu/penzugy/2013/10/04/nullas-diju-bankszamlavezetes-pedig-van-ime-a-kinalat/#a3

A svájci tőkepiaci felügyelet, a FINMA jelenleg vizsgálatot folytat számos svájci pénzintézetnél a devizapiaci árfolyamok lehetséges manipulálásával kapcsolatban - írt a Financial Times a felügyelet bejelentését idézve. A FINMA közlése szerint szorosan együttműködik az ügyben más országok hatóságaival is, mivel világszerte potenciálisan több bank is érintett lehet. A FINMA egyelőre nem árul el további részleteket a vizsgálattal kapcsoltban, mint ahogy a lehetségesen érintett bankok nevét sem közli.

Az ország két legnagyobb pénzintézete, a UBS és a Credit Suisse a brit pénzügyi lap megkeresésére nem volt hajlandó kommentálni a bejelentést.

A FINMA bejelentése a vizsgálatról négy hónappal azután érkezett, hogy az Egyesült Királyságban hasonló előzetes vizsgálatok kezdődtek a devizapiaci tranzakciókkal kapcsolatban. A brit felügyelethez (FCA) ugyanis több olyan ügyfélpanasz érkezett, amely alapján feltételezni lehet, hogy több bank is "front running"-ot hajtott végre, azaz az ügyfélmegbízások ismeretében előzetesen saját számlára kereskedett az ügyfelek megbízásának végrehajtása előtt, s kísérletet tettek a nagyobb jelentőségű árfolyamadatok manipulálására.

Az FT szerint a brit hatóság számos, Londonban nagy devizapiaci forgalmat lebonyolító banktól kértek be adatokat kereskedési tevékenységükkel kapcsolatban. Az FCA elsősorban a devizapiaci kereskedési adatok rögzítésére és közvetítésére szolgáló WM/Reuters napon belüli adataira fókuszált.

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/erik_a_botrany_svajcbol_manipulaltak_a_devizaarfolyamokat.566322.html

Újra csúcson a forint és az elemzők a következő hónapokra is erősödést jósolnak. Érdemes lehet tehát egy hosszú távú deviza megtakarításon elgondolkodni. A Prémium Euró Magyar Államkötvény 2,25 százalékos kamatot fizet, de a bankok is kínálnak jól fizető megoldásokat.

 

Az optimális befektetés kiválasztásánál fontos szempont, hogy forintban vagy devizában (ez utóbbi Magyarországon leginkább az eurót, esetleg a svájci frankot, vagy az amerikai dollárt jelenti) tartsuk pénzünket. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy sokan választanak rossz befektetési stratégiát és gyenge forint mellett, szinte pánikszerűen váltják megtakarításaikat devizára.

Hónapokkal később így sokan csalódnak, hiszen nemhogy megfelelő hozamot nem kapnak, de még csökken is a megtakarításuk. De stabil vagy erős forint esetén már érdemes lehet elgondolkodni egy deviza alapú befektetésen. Főleg most, hogy a forint kamatok meredek zuhanásba kezdtek.

Mitől függ a deviza befektetésünk értéke ?

Alacsonyabb kamatok mellett akkor éri meg euróban befektetni, ha arra számítunk, hogy az árfolyam nekünk kedvező irányba mozdul el a lekötés ideje alatt. Ez az árfolyam különbözetnek kell fedeznie a kamatkülönbözetet és az átváltás költségét, hiszen az euró vételi és eladási árfolyam között több százalékpont eltérés is lehet.

Milyen deviza befektetések vannak ?

A bankbetétektől kezdve a kockázatosabb devizaopciókig több mindennel is kereskedhetünk, ha előnyt akarunk kovácsolni a forint gyengüléséből. Jelen cikkünkben inkább a kevésbé kockázatos befektetésekkel foglalkozunk, így a bankbetéteket és az euró állampapírokat vesézzük ki.

Az euró betétek gyakorlatilag semmiben nem különböznek a forintbetétektől a devizanemet eltekintve. A lejárat végén a meghatározott kamatokkal együtt juthatunk a pénzünkhöz. Ha feltörjük a megtakarításunkat, akkor a kamatot elbukhatjuk, de a befektetett tőke biztonságban van. Az átlagos kamatok 0,5, - 2,52 százalék között alakulnak. Ha a bankok helyett az államnak adnánk kölcsön a pénzünket, akkor a Prémium Euró Magyar Államkötvény lehet a legjobb megoldás. Ez a 3 éves futamidejű kötvény az euró zóna inflációjához van kötve. Emiatt változó kamatozású állampapírnak nevezzük.

A jelenlegi kamat erre 2,25 százalék. Ami nem is nevezhető rossznak, főleg a forinthozamok erős csökkenésével. A papír forgalmazói a Magyar Államkincstár, ahol akár 20 perc alatt is számlát nyithatunk, de a Concorde Értékpapír Zrt., az Erste Befektetési Zrt., az ING Bank N.V., valamint a Citibank, az FHB Bank Zrt, az MKB Bank Zrt; az OTP Bank Nyrt., a Raiffeisen Bank Zrt; a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a TakarékBank Zrt. kijelölt fiókjaiban is vásárolhatunk.

• Nem lesz egyszeri forintosítás a devizahiteleknél
• 295-nél az euró
• Megvan a devizahitelesek tökéletes mentőcsomagja
• Várj a tankolással szerdáig
• Itt a bankok válasza: "Nem mi felelünk a forint gyengüléséért"
• Indul a devizahiteles háború?
• A devizahitelek kijavítására szólították fel a bankokat
• Esik a forint, a 303-as szint közelében jár az árfolyam

Forrás : www.penzcentrum.hu

http://www.penzcentrum.hu/ongondoskodas/eros_a_forint_ide_tedd_most_a_penzed.1037849.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Bezár a New York-i Szabadság-szobor. Akár hónapokig is elhúzódhat az amerikai fizetésképtelenség.