Nem engedhető meg, hogy elveszítsék a megélhetésüket azok, akik eddig főállásban trafikot működtettek, de nem nyertek a dohányboltpályázaton - jelentette ki a kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felvételről sugárzott beszélgetésben közölte, a kormány keresi a jogi lehetőséget arra, hogy azok a trafikosok, akik eddig dohánytermék-kiskereskedelemből éltek, ne veszítsék el megélhetésüket. Most összesítik, hogy hány ilyen ember van.

A miniszterelnök a trafiktendert azzal indokolta, hogy a kormány a jelenlegi 44 ezerről 5 ezerre akarta csökkenteni a cigarettát árusító üzletek számát. Ugyanis - folytatta - évente 35 ezren halnak meg dohányzás következtében, és felmérések szerint a fiatalok negyede cigarettázik, mivel ma lényegében ellenőrzés nélkül hozzájuthatnak a dohányáruhoz.

A kormányfő elmondta, hogy a népegészségügyi okokból megkezdett átalakítást a kormányzati gazdaságpolitikába illesztették; ezzel az volt a céljuk, hogy igazságosabban osszák szét a dohányértékesítésből származó profitot, hogy az multinacionális áruházláncok helyett magyar vállalkozásokhoz kerüljön.

A kabinet számítása szerint az eddigi haszon nagyjából kétszerese lesz magyar kis- és közepes vállalkozásoké - közölte, megjegyezve: nemzeti szempontból az a lényeges, hogy nemzetközi cégek helyett magyaroké legyen a profit nagy része.

Orbán Viktor azt is elmondta, minden olyan adatot nyilvánosságra hoznak, amely nem akadályozza, hogy az átalakítás július 1-jével végbemenjen. A szerződéskötések után pedig mindenki az összes adatot megismerheti - tette hozzá, megjegyezve, a koncessziós szerződések világossá teszik majd a pályázók vállalásait.

Három nap késéssel, de kiírta az új trafikpályázatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. arra az 1417 településen lévő koncesszióra Abaligettől Zsurkig, ahová az első körben nem érkezett ajánlat a február 22-i határidőre. Elsősorban kicsi, 1000 fő alatti településekről van szó, ahol senki sem jelentkezett a koncessziós pályázaton. Ezeken a helyeken a törvény mindössze egy dohánybolt nyitását engedélyezi.

Szerző: MTI - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/orban-viktor-megmenti-a-trafikosokat-nem-veszithetik-el-a-munkajukat-402868

A magyar gazdaságpolitikát sokan bírálják, de annak eredményességét senki sem vitatja - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a portugáliai Estorilban rendezett magyar-portugál-brazil üzleti fórumon, ahol kijelentette: Magyarországon érzékelhető növekedés lesz a következő években, sőt már az idén bővülni fog a gazdaság.

Magyarországnak van egy saját elgondolása a gazdaságpolitikáról, amit nagyon sokan bírálnak, "sokaknak van esztétikai kifogása, nem beszélve a politikai kifogásokról", de az eredményességét senki sem vitatja - jelentette ki beszédében a kormányfő, hozzátéve, hogy Magyarország az európai válság közepette sok vitát kiváltva, de stabilizálta gazdaságát.

"2010 októberében nem újítottuk meg az IMF-fel a megállapodást, hanem saját lábra álltunk, és bár akkor azt mondták, hogy ebbe bele fogunk pusztulni, láthatóan elég jó állapotban vagyunk azóta is" - mondta.

A miniszterelnök jelezte, abban mindenki egyetért - londoni elemzőktől kezdve az OTP-ig -, hogy a következő években érzékelhető növekedés lesz Magyarországon, és már 2013-ban is bővülni fog a gazdaság.

A portugáliai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor úgy ajánlotta a közép-európai térséget a portugál és brazil üzletemberek figyelmébe, mint az Európai Uniónak a következő tíz évben leggyorsabban növekvő régióját. Megerősítette azt az álláspontját, amely szerint azok a közép-európai országok, amelyek még nem tagjai az eurózónának - ide sorolta Lengyelországot, Csehországot, Horvátországot és Magyarországot -, a következő időszakban, "üzletileg még belátható időtávban" nem lépnek be a közös pénzt használó országok csoportjába.

Magyarországot mint jó elhelyezkedésű, fejlett infrastruktúrájú, a régió többi államával élő kapcsolatban lévő országot mutatta be a befektetőknek. Magyar ember fedezte fel a golyóstollat, a presszókávét és a számítógépet - mondta. Szerinte ebből is látszik, hogy "a magyarok általában másképp csinálják", vagyis egy innovatív országról van szó, ami üzleti szempontból is értékelhető.

Problémaként említette ugyanakkor, hogy nincs egy magyar-portugál "zászlóshajó", vagyis egy olyan gazdasági együttműködés, amely "messziről is jól látható". A miniszterelnök megítélése szerint azonban a pénzügyi szektorban kialakulhat egy ilyen kooperáció.

A portugál-magyar együttműködés további lehetséges területei között említette a vízgazdálkodást, a megújuló energia területét, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, valamint az egészségipart.

Orbán Viktor végül kitért a jövő évi választásra, amellyel kapcsolatban szerinte jogos kérdés lehet, hogy a jelenlegi kabinet által felépített gazdasági modell mennyire kormányfüggő. Válaszában egyrészt úgy vélekedett, hogy "az a politikai irányzat, amely mindezt létrehozta Magyarországon, nagyon jó esélyekkel indul a következő parlamenti választáson is". Másrészt hozzátette, hogy szerinte még politikai változás esetén sem lehetne erről a pályáról letéríteni Budapestet, vagyis úgy lehet számolni az országgal, mint Európa egyik legkedvezőbb üzleti lehetőségeket kínáló államával.

Szijjártó Péter , a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a konferencián arról beszélt, hogy a magyar kormány "benevezte" az országot a világban zajló szövetségkötési versenybe, és mind országokkal, mind vállalatokkal szövetségre törekszik. Előbbivel kapcsolatban megjegyezte: Dél-Amerikára olyan területként tekint a magyar külgazdasági politika, amelynek esetében komoly erőforrásokat mozgósít a kormány a kapcsolatrendszer újraépítése érdekében. Ebben szerinte Portugáliának komoly hídszerepe lehet. A cégekről szólva pedig elmondta, hogy a kormány úgy döntött, stratégiai szövetséget köt azokkal a nagyvállalatokkal, amelyek Magyarországon munkát adnak, termelnek vagy szolgáltatnak.

Ricardo Salgado Jr., a Banco Espirito Santo vezérigazgatója bevezetőjében a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését sürgette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ négy földrészén összesen mintegy 250 millió ember beszél portugálul, és a globális GDP-hez is jelentős részben járul hozzá az ezen a nyelven zajló gazdasági forgalom. Szavai szerint Magyarország hídfőállás lehet a portugál vállalkozások számára a közép- és kelet-európai terjeszkedéshez.

Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország tíz gazdasági ágazatát felölelő, 23 cégből álló üzleti delegációval érkezett a magyar-portugál-brazil üzleti fórumra. A magyar cégeknek a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a portugál partnerszervezeteivel közösen és a lisszaboni magyar nagykövetség közreműködésével szervezte a tanácskozást. A HITA az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az üzleti delegációban jelen vannak a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az orvostechnika, az élelmiszeripar, a gépipar, a gyógyszeripar, a fémipar, a járműipar, valamint a tanácsadó és pénzügyi szolgáltatások képviselői.

A hivatal közleményében megjegyezte, a portugál-magyar kereskedelmi kapcsolatok hagyományosan magyar külkereskedelmi többletet mutatnak.

Orbán Viktor a nap folyamán Lisszabonban találkozik a portugál állam- és kormányfővel is.

Szerző : MTI

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/orban-azt-mondtak-hogy-ebbe-bele-fogunk-pusztulni-402883

Az Európai Bizottság tévesen jósolja, hogy idén és jövőre nem lesz 3 százalék alatt a hiány – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azon a mai sajtótájékoztatón, amelyen az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésére reagált.

„Méltánytalannak tartjuk ezeket a megelőlegezett állításokat, úgy tűnik, mintha kettős mércét alkalmazna Brüsszel" – mondta.

"Nagy szerepet kapnak a kockázatok a brüsszeli értékelésben, ezért tartjuk vitathatónak az idei 3 százalékos hiányszámot. Olyan számokat közölt eddig Brüsszel, amiket később nem igazolt az élet" – mondta. Korábban előfordult, hogy a brüsszeli előrejelzések miatt kényszerből túlkorrigált Magyarország, ami hátrányosan érintette az ország növekedési és munkahelyteremtési kilátásait.

"Jó esélyünk van arra, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit eljárás alól. Nem készül választási költségvetés jövőre" - mondta.

"A sok bizonytalansági tényező ellenére reális esély van arra, hogy kikerülünk az eljárás alól. Ha kell évközbeni intézkedéssel fogja a kormány biztosítani a 3 százalék alatti hiányt" - közölte a miniszter.

Pozítivumként emelte ki, hogy a februári előrejelzéséhez képest Brüsszel kedvezőbb növekedési és hiányszámokat közölt most.

A kormánynak van még mozgástere ahhoz, hogy teljesítse Brüsszel számára az idei hiányszámot - közölte kérdésre válaszolva.

Az útdíj és a pénztárgépek esetében van remény arra, hogy az év második felében megvalósulnak az intézkedések - mondta.

A betétdíjak kérdéséről elmondta: van egy ilyen kezdeményezés a kormány előtt, a május 8-i kormányülés majd foglalkozik ezzel.

Az infláció mértékéből adódik kockázat a hiánypálya alakulásában, miután idén jóval kedvezőbb lesz az inflációs adat - válaszolta egy újságírói kérdésre. Kisebb infláció miatt a fogyasztáshoz kötödő adók bevétele csökkenhet a büdzsé számára.

Várható, hogy idén a mezőgazdaság jobb évet fog zárni - emelte ki a növekedési kilátásokkal kapcsolatban. Ha egy átlagos év lesz az agráriumban, az már javítja a növekedési kilátásokat. Emellett az export is hozzájárulhat a kormány idei 0,7 százalékos növekedési előrejelzéshez - tette hozzá.

Igen jó esélyünk van a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésre - ismételte meg egy újságírói kérdésre. "A júniusi Ecofin-ülésen születhet döntés erről, erre minden esély megvan, ehhez pótlólagos intézkedésre, a költségvetési törvény módosítására nincs szükség, de saját hatáskörben a kormány hozhat erre vonatkozó intézkedéseket, ha szükséges lesz" - szögezte le.

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/varga-ha-kell-uj-intezkedeseket-hozunk-iden-402882

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén 3 százalékos lesz a GDP-arányos deficit, jövőre pedig 3,3 százalékos vetítenek előre. Korábban 3,4 százalékos hiányt prognosztizáltak, vagyis a jelenlegi várakozás jobb képet fest a költségvetési folyamatokról, ugyanakkor várakozásuk szerint nem marad fenntarthatóan 3 százalék alatt a hiány. Ezért az EU fenntarthatja Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást, ami kilenc éve zajlik ellenünk. Szakértők szerint a kormány kész további intézkedéseket tenni, hogy leszorítsa a hiányt.

Az Európai Bizottság 3,0 százalékos magyar költségvetési hiányt jósol 2013-ra, 2014-re pedig 3,3 százalékos deficit szerepel az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által pénteken Brüsszelben közzétett tavaszi gazdasági-pénzügyi előrejelzésben.

A brüsszeli bizottság szerint az, hogy a deficit a tavalyi 1,9 százalékról idén a GDP 3,0 százalékára emelkedik, az átmeneti bevételek kivezetésére, a bevételcsökkenéssel járó ösztönző intézkedésekre és a magasabb kamatkiadásokra vezethető vissza.

A jövő évi további deficitnövekedésben a bizottság szerint a közoktatási szféra tervezett béremelése, a munkahelyvédelmi program pénzügyi hatása, valamint a központi beruházások és a fogyasztás növekedése tükröződik majd.

Az Európai Bizottság idén 0,2, jövőre 1,4 százalékos magyar GDP-növekedést jósol - derül ki az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által pénteken Brüsszelben közzétett tavaszi gazdasági-pénzügyi előrejelzésből.

A brüsszeli bizottság számításai szerint a tavaly 10,9 százalékos munkanélküliségi arány idén 11,4, jövőre 11,5 százalékos lesz. A foglalkoztatottak száma ez év elején a magánszektorban csökken, összességében azonban stabil marad a foglalkoztatottsági szint. A foglalkoztatottság 2014-től újra emelkedésnek indul ugyan, de az aktivitási ráta, azaz a munkaerőpiacon megjelenők számának további növekedése miatt a munkanélküliségi ráta enyhén így is emelkedni fog.

Lejjebb kellett volna hozni a hiánypályát

Az uniós előrejelzés szerint a fogyasztói árak emelkedése a tavalyi 5,7 százalék után idén csak 2,6 százalékos lesz, jövőre pedig 3,1 százalékra gyorsul.

„Lejjebb kellett volna tolni a teljes hiánypályát" – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely . A TakarékBank vezető közgazdásza szerint 3 százalék alatt lesz a hiány idén és jövőre is.

Emlékeztetett arra is, hogy tavaly 1,9 százalékos volt a GDP-arányos hiány, ami jóval jobb, mint a 2,7 százalékos hiánycél.

Óriási kamatmegtakarítást is elértünk, ami szintén alacsonyabb hiánypályát indokolna – tette hozzá Suppan.

„Körülbelül 22 000 milliárd forint a teljes adósság, ezen 200 bázispontnyi kamatmegtakarítás (legalább ennyivel vannak lejjebb a hozamok a költségvetési terv tavalyi készítéséhez képest) 440 milliárd forintot jelent az adósság teljes megújulása alatt" – számolta ki Suppan Gergely.

Mindezek alapján idén hozzávetőlegesen idén a GDP 0,3, jövőre 0,6 százalékával lehet alacsonyabb a kamatkiadás, így a hiány is – vélte a TakarékBank vezető közgazdásza.

„Az EB arra hivatkozik, hogy idén magasabb lesz a kamatkiadás, részben emiatt nő 3 százalékra a hiány, azaz feltehetően nem a jelenlegi kamatfeltételekkel számolnak. Ezért ha tartósak maradnak a hozamok (ráadásul úgy tűnik, hogy mehetnek még lejjebb, így akár további kellemes meglepetés is lehet a költségvetésben), idén és jövőre 2,7-2,7 százalék lehet a hiány" – prognosztizálta Suppan Gergely. Így nem is kell tenni semmit – tette hozzá az elemző.

A kormányzat idén 0,7 százalékos növekedéssel számol a konvergenciaprogram szerint, jövőre pedig már 1,9 százalékkal bővülhet a gazdaság.

A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai alapján idén és jövőre 2,7 százalék lehet a költségvetési hiány a GDP-hez viszonyítva. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt hónapban nem jelentett be újabb kiigazításokat, amikor ismertette a konvergenciaprogramot.

Ezen csúszhat el a nagy terv ?

Az Európai Bizottság értékelése szerint a 3,3 százalékos GDP-arányos 2014-es hiányprognózisuk figyelembe veszi a várható bérnövekedést a közoktatási szektorban, ami meghaladja a GDP 0,5 százalékát. A Munkavédelmi Akcióterv költségvetési hatását pedig a GDP 0,25 százalékára teszi a bizottság.

További intézkedések kellenek...

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa, egyben a bizottság alelnöke azt mondta, hogy Romána, Lettország és Litvánia kerülhet ki a deficiteljárás alól.

Olli Rehn kijelentette, hogy Magyarországtól új költségvetési intézkedéseket várnak, hogy 3 százalék alá kerüljön a GDP-arányos költségvetési hiány.

Orbán Viktor miniszterelnök – a brüsszeli prognózis megjelenése előtt – rádióinterjújában azt mondta, Magyarország megtette a magáét, az Európai Unió által elvárt szint alá csökkentette költségvetési hiányát, így ha az unió tartja magát alapelveihez, különösen az egyenlő elbírálás és az igazságosság eszméjéhez, akkor meg kell szüntetnie az országgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást - jelentette ki a kormányfő.

Szerző : MTI Eco - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/brusszel-kimondta-magyarorszag-igy-nem-kerul-le-a-szegyenpadrol-402878

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) szerint nem észlelhető a gazdasági kibontakozása. A GFI már második negyedéve a gazdaság lassulását, illetve stagnálását jelzi. A magyar gazdaság teljesítménye vélhetően nem lassul tovább, de a fejlődés lehetősége még nagyon bizonytalan. A potenciális növekedés alapjai is megrendültek, nincs esély a kellő mértékű felhalmozásra, nincs igazi termelő beruházás. A fiskális területen elért eredmény is inkább a kibontakozás lehetőségeinek kárára valósult meg, és bár pozitívnak tekinthető a 2% alatti kormányzati hiány, ennek nagy ára volt már eddig is. A GDP tavalyi erőteljes csökkenése, az ipari termelés visszaesése, a foglalkoztatás zavarai és a fogyasztás további szűkülése sem segítheti a fejlődés megindulását. A stagnáló GFI feltehetően arra utal, hogy 2013 végéig nem lesz érezhető gazdasági javulás. A piaci bizalom visszaszerzésével együtt indulhatna egy fejlődési folyamat, amelynek eredményeként növekedhetne a gazdaság, de a Policy Agenda szerint erre egyelőre nincs esély.

Borulhat a büdzsé...

A gazdaság monetáris és fiskális helyzetében bekövetkező változtatások – így a kormányzati hiány erőszakos leszorítása, az MNB alapkamat folyamatos és gyors csökkentése, a pénzügyi folyamatok és a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása – miatt egyértelmű nehézségeket jeleznek a pénzügyi indikátorok. Az áfabefizetések várhatóan elmaradnak a tervtől, lassulnak a tőkebefektetések, gyorsul a profitkivonás, ami további bizalomvesztést okozhat. Az elemzők szerint kérdéses, hogy az adósságszolgálatunk teljesítését az áru- és szolgáltatásexportunk meddig képes ellensúlyozni, a költségvetést pedig egyéb okokból is – alapvetően a rossz tervezés miatt – minden bizonnyal majd ez évben is, talán újra többször is módosítani kell.

Már nincs hova hátrálni...

A háztartások helyzetét az elmúlt két-három év visszaeső gazdálkodási folyamatai jelentősen lerontották. További visszaesés azért nem lehet, mivel a háztartások lényegében már mindent szigorítottak saját gazdálkodásukban, nagyobb részük a „túlélésért" küzd. A Policy Agenda reményei szerint idén stagnálás, talán kis javulás várható foglalkoztatottságukban, jövedelmi viszonyaikban, és talán fogyasztásuk sem esik vissza, de a háztartások vagyoni helyzete nem javul, a hitelfelvételi kényszer erősödik. A reálkereseteknél sem várható számottevő javulás, csupán a fogyasztói árak alakulása teheti kedvezőbbé e folyamatokat. Nagyon negatív hatása lehet viszont a fiatalok egyre növekvő munkanélküliségének, és annak, hogy tovább erősödik az elvándorlási szándék és gyakorlat, és már nem csak a fiatalok körében.

Nehéz helyzetben a vállalkozások...

A vállalkozói szféra gazdálkodásának egyetlen indikátora sem javul megnyugtatóan. Ami mégis kedvező helyzetet teremthetett volna, az a bizalmi indexek enyhén kedvezőbbé válása. A német üzleti bizalmi index az első negyedév hónapjaiban még érezhetően javult, de áprilisban újra mintegy 4 százalékkal esett vissza. A hazai KKV-index is stagnál. Egyértelműen kedvezőtlen azonban az ipari termelés szintjének nem várt mértékű visszaesése, valamint a közvetlen tőkebefektetések lassulása, azaz a beruházások elmaradása. A vállalkozói szférától talán kedvező megítélést kap, hogy a kormányzat a vállalati hitelezés jelentős fejlesztésére tett ígéretet, és ezzel javíthatja a növekedés esélyeit – írja a Policy Agenda.

V4 mint viszonyítás

Az elemzők ettől a negyedévtől kezdve elkészítik a GFI-t Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében is. Az adatok azt mutatják, hogy nagyobb a dinamizmus a cseh, a lengyel és a szlovák gazdaságban, mint a magyarban. A V4 országok közül ugyan a cseheknél is csökkent a GDP, de ott növekvő tendenciája van a GFI-nek, azaz jobbak az esélyek a kilábalásra. Szlovákia és Lengyelország esetében – ahol Brüsszel is 1 százalék feletti gazdasági növekedést jelez előre 2013-ra – a GFI értéke csökkent az előző negyedévhez képest, mivel mindkét gazdaságban lassul a GDP növekedés üteme is. Míg 2012-ben 2 százalék volt a lengyel és a szlovák gazdaság növekedése, addig ez idén 1,2 százalék lesz – írja a Policy Agenda.

Pesszimisták vagyunk, de...

Néhány napja a Nielsen azt közölte, hogy az első negyedévben kiemelkedő mértékben javult a fogyasztói bizalmi index, bár az európai átlaghoz viszonyítva még mindig nagyon alacsony. A piackutató szerint a magyar fogyasztók jóval kedvezőbbnek látják személyes pénzügyi helyzetüket a következő egy évre, mint három hónapja. Ennek köszönhetően nőtt a magyar fogyasztói bizalmi index, így Magyarország bekerült a világ tíz olyan országa közé, ahol a legnagyobb mértékben javult ez a mutató. Az idei év első negyedévében a bizalmi index az előző negyedévi 37 pontról 43-ra emelkedett Magyarországon.

A cég jelezte: ahol a fogyasztói bizalmi index kisebb, mint 100, ott pesszimisták a fogyasztók, 100 pont feletti értéknél már optimistán ítélik meg a közeljövő gazdasági kilátásait. Az európai felmérésben szintén kedvezően változott a fogyasztói bizalmi index. Ennek ellenére Európában a fogyasztói bizalmi index átlagosan ugyanúgy 71 pont lett az első negyedévben, mint a tavalyi negyedikben. A legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet elért hat európai ország: Norvégia 106, Svájc 100, Dánia 95, Németország 91, Ausztria 90, Törökország és Svédország 83-83 ponttal.

A felmérésből az is kiderül, hogy azok aránya, akik helyzetüket jónak várják Magyarországon a következő 12 hónapra, 17 százalék, míg korábban 12 százalék volt. Negatív véleményt viszont kevesebb állampolgár, összesen 77 százalék adott, a korábbi 84 százalék után. Arra a kérdésre, hogy anyagi helyzetüktől függően a vásárlók meg tudják-e venni a számukra szükséges javakat ebben az időszakban, a válaszadók 8 százaléka felelt igennel az előző negyedévben, míg 2013 első negyedévében az arányuk 11 százalékra emelkedett.

Forrás : policyagenda.hu/FN24

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/05/03/a-tulelesert-kuzd-a-magyar/

A jegybank Monetáris Tanácsa mai eseti ülésén véglegesítette a növekedési hitelprogramot, mondta el Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A jegybank vezetője a növekedési hitelprogram részleteit (NHP) ismertette keddi sajtótájékoztatóján.

A tanács döntése figyelembe vette a globális gazdaság, ezen belül a globális pénzgazdaság tengelyeit, emelte ki Matolcsy. A világgazdaság idén lassul, és az eurózóna kifejezetten nehéz helyzetben van – tette hozzá. A hitelprogram minden résztvevőjével kétoldalú megállapodás született.

A pénzintézeti kör azt kérte, hogy legyen garancia, így a kamatmarzs a garanciadíjjal együtt 2,5 százalékos felár lett, mondta Matolcsy. A hitel teljes felára lehet kisebb, de ez a maximum – hangsúlyozta.

A másik kérés, hogy emeljük meg az egyedi hitelek felső korlátját. Megtartottuk a 3 millió legkisebb összeget, és a korábbi 400 millióról 3 milliárdra emeltük a korlátot. Ez alkalmas arra, hogy a közepes vállalatok megfelelő forrást kapjanak.

A Bankszövetség elnöke azt javasolta, hogy vizsgáljuk felül a kéthetes kötvény befogadási kritériumát, vázolta a harmadik kérést Matolcsy. Nem hoztunk ma döntés, de az MT vizsgálja a kérdését, hogy nem fogadnak el olyan külföldi befektetőktől pénzt, akik nem vesznek részt pénzügyi tevékenységben.

Az MNB hitelprogramja június 1-jével indulhat, és azt várhatjuk, hogy a hazai pénzintézeti szektor legalább kétharmad része részt vesz, ami egy kritikus tömeg – jelentette ki.

Balog Ádám, az MNB alelnöke azt mondta, hogy a legfontosabb vita a 2,5 százalékos kamatról alakult ki. A futamidő maximum 10 év, de a bankokra van bízva, hogy milyen futamidőt biztosítanak. Alapvetően beruházási, forgóeszköz, és EU-s fejlesztésre fordíthatók a hitelek.

A BoE lépése, miszerint meghosszabbították a Funding for Lendinget, pozitív jelzés. Rendszeresen konzultálunk az angol jegybankkal – mondta Matolcsy. Az eredmények már látszanak, és az üzenet egyértelmű, hónapról hónapra felül kell vizsgálni a programot, és ha kell, javíthatunk rajta – tette hozzá.

A teljes három pilléres program összesen 0,7 százalékos többletnövekedést jelenthet 2013-14-ben. Az, hogy ez mit jelent a növekedési előrejelzésekre, azt a következő hónapokban meglátjuk. A program jelzi, hogy merrefele hóznak a hiteligények: ha a beruházások felé megy, akkor nagyobb lehet a hatás, magyarázta Matolcsy.

Elemezni fogjuk, hogy milyen célokra helyeztek ki hiteleket, és megfelelő arányban vannak-e benne mikro, kis és közepes vállalatok. Adatbankot építünk erről, tette hozzá.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mindenkivel-megallapodott-matolcsy-itt-a-hitelprogram-402682

Az adócentralizáció, vagyis az adó- és járulékbevételek GDP-hez mért aránya 2011-ben 37 százalékra csökkent Magyarországon a 2010-ben mért 37,9 százalékról, amivel hazánk a 12. helyen szerepel az uniós tagállamok sorában az adóterhelés mértékét tekintve – olvasható az Eurostat tegnap közzétett, az európai adózási trendekről szóló jelentésében. A csökkenő trend azonban tavaly megszakadt – derül ki az NGM Világgazdaságnak adott válaszából. Lapunk a tavalyi és a várható idei számokra kérdezett rá a szaktárcánál. Eszerint tavaly az előzetes adatok szerint 38,7 százalékra emelkedett az adóterhelés mértéke, idén pedig 39 százalékos rátát valószínűsít a szaktárca. Az NGM szerint 2011-ben 36,8, 2010-ben 38,7 százalékos volt az adócentralizáció szintje. Az Eurostat adataitól különböző számokat az magyarázza, hogy az uniós hivatal eltérő módon veszi figyelembe az uniós saját forrásokat.

"Az utóbbi két évben nem sikerült csökkenteni a magyarországi adóteher mértékét, aminek egyrészt a csökkenő GDP, másrészt az az oka, hogy kiderült: a kiadási oldalon nem tud a jelenleginél nagyobb mértékben megtakarítani a kormány, ezért kénytelen az adóemelés eszközéhez nyúlni, amit pedig nem az szja vagy a társasági adó növelésével, hanem az ágazati különadók kivetésével éri el” – mondta lapunknak László Csaba, a KPMG tanácsadási részlegét vezető szenior partnere. Az ország versenyképessége szempontjából döntő tényezőnek számít az adócentralizáció mértéke – amely a régió országaiban, Szlovéniát nem számítva a magyar adatnál alacsonyabb, 26-34 százalék közötti –, hiszen ez egyfajta indikátor lehet a külföldi befektetők szemében. „A viszonyítást azonban nehezíti, hogy az adóterhelés mértéke egy átlagolt adat, az egyes ágazatokban pedig jelentősen eltérhet az adóterhelés szintje például a különadók miatt” – jegyezte meg.

Az egész EU-ra vonatkozó számokról elmondható, hogy továbbra is csak részlegesen valósul meg a növekedésbarát adózás az unióban. A fogyasztásra rakodó átlagos adóterhelés mértéke az Európai Bizottság kívánalmainak megfelelően a korábbi évekhez hasonlóan nőtt 2010-hez képest az unióban, azonban a munkát terhelő adók mértéke nem csökkent, hanem tovább emelkedett 2011-ben. Az adóterhelés szintje pedig a 2010-es 38,3 százalékról 38,8 százalékra emelkedett. Az uniós számokkal kapcsolatban László Csaba kiemelte: az EU-ban véget ért a nagy adócsökkentési korszak. A gazdasági válság miatt, a költségvetések konszolidálása érdekében a tagországok törekednek arra, hogy minél több adóbevételre tegyenek szert. Magyarországon a munkára rakodó terhek mértéke (38,4 százalék) nem változott 2011-ben, azonban ez a szint meghaladja az EU 35,8 százalékos átlagát. Az átlagos fogyasztási adóterhelés szintje a 2010-es 27,5 százalékról ugyan 2011-ben 26,8 százalékra csökkent, azonban ez utóbbi szint is a negyedik legmagasabbnak számít az EU-ban.

Szerző : Tar Gábor

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/az-eu-ban-a-4-legmagasabb-a-fogyasztast-terhelo-magyar-adok-merteke-402672

Az Európai Bizottság áprilisi fogyasztói és üzleti hangulatindexe arra vall, hogy a valutauniót alkotó térség eddigi leghosszabb recesszióját éli át a jelenlegi módszertan alapján több mint négy évtizedre visszavezetett mérések kiindulópontja óta - hangsúlyozták az EU-bizottsági jelzőszámok hétfői ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.

Az euróövezeti széles bázisú gazdasági hangulati index 90,0-ről 88,6-ra esett vissza ebben a hónapban; az előzetes elemzői várakozás 89,3-es mutatót valószínűsített.

A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai az adatismertetés után összeállított értékelésükben közölték: számításaik szerint az euróövezeti hangulatindex mostani szintje 1,5 százalék körüli éves GDP-visszaesésnek felel meg

A ház elemzői szerint ha az euróövezet gazdasági teljesítménye az idei első és második negyedévben is csökken, az a leghosszabb recessziót jelentené a Capital Economics által az euróövezeti térségre kidolgozott GDP-mérési konstrukció 1970-es kezdő dátuma óta.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/minden-idok-leghosszabb-recesszioja-johet-az-euroovezetben-402612

A pénzügyi befektető nagyon egyszerűen hozamot akar realizálni, olyan vállalatokat keres, ahol növekedési lehetőséget lát, a menedzsment megbízható és elkötelezett és ahol tartós és védhető üzleti előnye van a cégnek a versenytársaival szemben - véli Zsembery Levente a Biggeorge's Equity vezérigazgatója. A kockázati tőkebefektető szerint azért is vonzóbb az exportáló cég, mert a külpiacra lépés során nagyobb piacon tudnak tapasztalatot gyűjteni, szélesebb a megszerezhető tudás- és szakemberbázis, ráadásul az országkockázatnak való kitettség is csökken, miközben bővül a finanszírozási lehetőségek tárháza.

Orbán Krisztián, az ORIENS IM alapítója és ügyvezetője partnere azt hangsúlyozta a konferencián, hogy a nemzetközi terjeszkedés nagyon nehéz, ami egyrészről saját kulturális korlátainkból adódik, hiszen még ma sem természetes jelenség, hogy a magyar vállalkozók külföldre induljanak. A másik legnagyobb probléma a szakember szerint a fenntartható versenyelőny, mivel a legtöbb hazai vállalkozásnak nincs képe arról, hogy például milyenek a versenytársai. A külpiacra lépéshez elengedhetetlen, hogy a vállalatnak stabil és dokumentált folyamatai legyenek, hogy egy nemzetközi terjeszkedés ne tudja megzavarni a normális működést - jelentette ki Orbán.

Sok cég évek óta csak fontolgatja a külpiacra lépést, ahelyett, hogy tennének érte. Minden sikeres nemzetközi terjeszkedés alapja az elhatározás, az akarat és a kitartás - említett egy tipikus hibát Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere. Véleménye szerint ha ez megvan, akkor az ügyfél-igényeket kell megismerni: ne akarjunk nála okosabbak lenni, ne a szakmai gőg vezéreljen, hanem hallgassuk meg őket és oldjuk meg a problémájukat. Ha nem érti, miért jobb a mi termékünk, mint a versenytársaké, az a mi hibánk - fogalmazott a szakember, aki szerint a marketing stratégia, az online-világban való pozicionálás, megjelenés és a humánerőforrás, szakértői bázis kiépítése azok a fő területek, amikre koncentrálni és költeni kell. A finanszírozás tervezésekor ezeket mindenképpen be kell építeni a költségvetésbe, mert nélkülük nem lehet sikeres az exporttevékenységünk - figyelmeztet az Export Kooperáció szakértője.

Nem elhanyagolható az időtényező sem: nem szabad feladni, sok erő és kitartás szükséges, mert a siker években mérhető, előfordulhat, hogy akár 2-3 évet is várni kell rá - értettek egyet az előadásokat követő panelbeszélgetésen résztvevők, akik szerint szemléletváltás szükséges abban is, hogy a megfelelő piaci információ megszerzésére, illetve a finanszírozás szakértőire áldozni kell, ezen nem érdemes egy vállalatnak spórolnia.

Ha szeretné megtudni, hogyan néz ki vállalkozása a befektetők, külső finanszírozók, lehetséges üzleti partnerek szemével, a PwC online szolgáltatáscsomagja segít Önnek. Készüljön fel a finanszírozókkal való tárgyalásra a KKV Turbóval!

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ezert_nem_tudnak_sokan_kulfoldre_menni.552048.html

3894 magánszemély tartozik fejenként több mint 10 millió forinttal az adóhatóságnak, és van 1821 olyan cég, amelyik legalább fél éve több mint 100 millió forinttal lóg az államnak.

A 2013. március végi állapot szerint 3894 magánszemély szerepel az adóhatóság 180 napon túl folyamatosan fennálló, legalább 10 millió forint tartozást felhalmozó magánszemélyeket tartalmazó listáján - írja a Napi Gazdaság pénteki számában. A listán szereplők között megtalálhatók egyéni vállalkozók és vállalkozással nem rendelkezők egyaránt.

A magánszemélyek listája itt érhető el (.PDF) >>

Amennyiben csak arra kíváncsi, hogy Gáspár Győző és felesége szerepelnek-e a listán, spórolunk egy kis időt: igen, a két salgótarjáni hírességet továbbra is a nagy adósok között tartják nyilván.

A tavalyi utolsó negyedévben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 99 jelentős értékű adótartozást felhalmozó társaságot vett lajstromba, a legnagyobb tartozás meghaladta a 800 millió forintot, összességében 25 milliárd forintot tett ki a megállapított adókülönbözet. Emellé majdnem ekkora mértékű bírságot is hozzá lehet számolni, így összességében e körhöz 40 milliárd forint körüli tartozás köthető - írja a Napi Gazdaság.

Március végén összesen 1821 cég szerepelt a 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező nem magánszemély adózók listáján, amely itt érhető el >>

Forrás : www.privatbankar.hu

http://privatbankar.hu/ado/itt-a-legnagyobb-adosok-listaja-rajta-vagy-257281

A kilencedik egymást követő hónapban is csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A jegybanki alapkamat ebben a hónapban is 25 bázisponttal mérséklődött, 4,75 százalékra, ami új történelmi mélypontot jelent. Ez lehet az első ülés, ahol teljes konszenzus alakulhatott ki a jegybankárok között.

Újabb 25 bázisponttal, 4,75 százalékra csökkentette a jegybanki kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A döntés összhangban van az elemzői várakozásokkal. A tanácsban már csak olyan tagok vannak, akiket az új kormányzat vezetése alatt neveztek ki.

A kamatvágási ciklus folytatását segítette, hogy az infláció márciusban 2,2 százalékra, vagyis 38 éves mélypontra süllyedt. Az infláció alakulása tehát nem veszélyezteti a jegybank 3 százalékos céljának teljesülését.

Bároldali inflációs nyomással sem kell számolniuk az MNB tisztségviselőinek. A februári 2,8 százalékos infláció mellett 4 százalékkal nőttek a nettó bérek, vagyis az év elején szerény mértékben emelkedtek a reálbérek, ám ennek még jellemzően nincs árfelhajtó hatása.

A márciusi alacsony inflációs ütem vélhetően tovább segíti a reálbérek emelkedését, de a kereslet annyira nyomott, hogy ez aligha jelent kockázatot.

A magyar államkötvények hozamszintjei is jóval lejjebb kerültek az utóbbi egy hónapban. A 3 és 6 hónapos kincstárjegyek hozama 50 bázispont körüli mértékben süllyedt, miközben a 10 éves papírok hozama 100 bázisponttal csökkent. A hosszú kötvények 5,5 százalékos hozamon forognak.

A 300 forint körül ingadozó euró azonban továbbra is kockázatot jelent, miközben a nagy jegybankok kötvényvásárlási programjai folyamatosan tartanak.

„A piac jelenleg további, több mint 100 bázispontos kamatcsökkentésre számít egy éves időhorizonton, amelynek eredményeként akár 3.5%-ra süllyedhet az alapkamat" – vélekedett Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.

Szerinte a kilátásokat illetően két tényezőt érdemes figyelembe venni. „Jelenleg a növekedési aggodalmak miatt a jegybankok nagy része kamatot vág, azonban vannak arra utaló jelek, hogy egyes országok már a végére értek az enyhítésnek. A brazil jegybank már emelt a hónap során, és a lengyel jegybank is azt kommunikálja, hogy nagy eséllyel végére értek a ciklusnak. Az esetlegesen változó trend az MNB mozgásterét is befolyásolja majd" – írta az elemző.

„A másik, hazánk esetében különösen fontos tényező a kamatvágásokkal párhuzamos devizagyengülésről szól. A forint is egyre gyengébb szintekre kúszik, egyre mérsékeltebb korrekciókkal, így mindig számolni kell azzal, hogy egy újabb devizagyengülési hullám már olyan szintekre löki a forintot, ahol nem lesz tér további vágásra" – mutatott rá Bebesy.

„Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, a forint árfolyamának stabilizálódása, a meredeken zuhanó állampapírhozamok, visszaeső kockázati felárak és a piaci árazások együttesen lehetővé és indokolttá tették a kamatcsökkentési sorozat folytatását" – vélte Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza.

„A kamatcsökkentési sorozat óvatosabb vágások mellett is folytatható, az infláció nem lesz akadály, mivel az üzemanyagárak alakulása miatt áprilisban akár 1,5 százalékig is zuhanhat az infláció, míg az év hátralevő részében 2 százalék körül, azaz bőven az inflációs cél alatt stabilizálódhat" – vetítette előre az elemző.

Jövőre ugyan kiesik a bázisból az idei rezsicsökkentés, de várakozása szerint az emiatt megugró infláció így sem haladja meg az inflációs célt.

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nincs-megallas-matolcsy-ujabb-melysegbe-kuldte-a-kamatot-402209

Bokros Lajos : Bástya elvtársat meg akarják ölni

Háromhatvanas kenyeret javasol Orbánnak, aztán hataloméhes fülkeforradalmi őrületről, primitív erőszakról, törzsi nacionalizmusról szól. Nem mellesleg vasárnap Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) néven új pártot alapított. Ha lesz balos ellenzéki összefogás, indul a jövő tavaszi országgyűlési választásokon. Ha nem lesz, maradna Brüsszelben. Kovászos nagyinterjú.

 
Fotók: Neményi Márton  

Van önnek egy Szabadság és Reform Intézet Alapítványa. A párt is erre a névre hallgat majd ?

  Semmiképpen. Élesen meg kívánjuk különböztetni egymástól a két szervezetet. Az alapítvány célja szakpolitikai jellegű, a párté pedig az, hogy választásokon indulva hatalmi tényezővé váljon.  

Azt is hallani, hogy Modern Magyarországért Mozgalom lehet a név.  

Ez nem jár messze az igazságtól.

Végül is mindegy, úgyis Bokros-pártként emlegeti majd a nép. És ha jól értem, Orbán ellen szervezkedik.  

Nem személyekre összpontosítok.  

Hanem ?  

Az adott politikai helyzetre reagálok. A jelenlegi kormány felszámolta az alkotmányos jogállamot, leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, ezért most elsősorban ennek helyreállítása a feladat.  

Vagyis Orbán ellen szervezkedik.  

Természetesen.  

Mondta is valahol, hogy „a Fideszre nem szavazó jobboldaliakra hajt”. Ezzel együtt nehéz elképzelni, hogy önt választanák a kiábrándult orbánisták. Tán inkább az egykori Bokros-csomaggal szimpatizálókra számíthat, bár nekik meg épp úgy kézre áll Mesterházy és Bajnai, mint Bokros. Ha innen nézzük: ön igazából nem erősítené az Orbán-ellenes „koalíciót”, hanem csupán kihasítana belőle magának egy darabot.

Magyarországon ma semmi értelme a jobb és a bal erőterében határozni meg egy pártot, hiszen a parlamentben ülők mindegyike szocialista gazdaságpolitikát folytat, ideértve a Fideszt is. Lehetetlen konzervatívnak tekinteni egy olyan tömörülést, ami paternalista, nagy államot akar, azt harsogja, hogy a nyugati civilizáció megbukott, és szerinte az orosz meg a kínai tekintélyuralmi rendszerektől jön a megváltás. Míg a Fidesz szabadságharcot folytat az EU ellen, mi úgy véljük, hogy a nemzeti érdek és az európai értékek hézagmentesen összeegyeztethetők. Politikánk egyediségét négy elem harmóniája adja: a nemzeti elkötelezettség, az európai elkötelezettség, a konzervativizmus és a szabadságeszme. Ez így együtt teljesen új szín a hazai politikában.  

Biztos abban, hogy nem vezet eredményre Orbán „szocialista” gazdaságpolitikája ?  

Egészen biztos vagyok benne.  

Egyre több ország veszi át az unortodox módszereket, a bankadót, a különadót. A minap még a balos Le Monde is a bátor Orbánt dicsérő publicisztikát jelentetett meg.  

Olvastam. A Le Monde szerintem hibásan állította párhuzamba De Gaulle tevékenységét Orbán Viktoréval. De Gaulle a széteséstől és a katonai puccstól mentette meg a francia demokráciát, majd 1968-ban önként távozott a hatalomból – Orbán ezzel szemben felszámolja a jogállamot. De Gaulle végig demokrata maradt – Orbán régóta nem az.

 
A rezsicsökkentés szemfényvesztés  

Válság idején sincs logika az államközpontú gondolatban ?  

Van, de nem piacgazdasági, hanem kizárólag politikai, hatalmi logika. A centrális erőtér oligarchikus államberendezkedést kíván, putyini mintára. Csakhogy egy kicsi, nyitott gazdaságú országban ez a modell kudarcra van ítélve.  

A választóknak tetszik Orbán politikája. Igazán pozitívan fogadták a rezsicsökkentést.  

A rezsicsökkentés szemfényvesztés.  

Némi hezitálás után a szocialisták is mellé álltak.  

Meglepődtem rajta. Hiba beszállni a populista versenybe, mert ebben lehetetlen legyőzni Orbánt. És erkölcstelen is lenne ezt az eszközt használni.  

A kormánynak rekord alacsony szintre, 2,1 százalékra sikerült leszorítania a tavalyi hiányt. Ez sem eredmény?  

Látszateredmény. Azon alapszik, hogy az egyik évben felemelték az áfa határkulcsát huszonhét százalékra, majd a következő évben állami kényszerrel lenyomták az árakat. Hadd emlékeztessek, hogy a sztálini Szovjetunióban rendre negatív volt az infláció. Nálunk is van még további lehetőség. Javaslom például a háromhatvanas kenyér bevezetését. Versenyképes piacgazdaságban az alacsony infláció a gazdasági hatékonyság növekedésének következménye. A piacgazdaság és a parancsgazdaság között éppen az a különbség, hogy az előbbiben a társadalom szuverén szereplőinek együttműködése állítja elő a stabil árakat, a másikban állami adminisztratív kényszer. Nemrégiben írtam egy könyvet a parancsgazdaság bukásáról, a kapitalizmusba való átmenet szerkezeti reformjairól. Ebben bizonyítom, hogy a jóléthez és a felemelkedéshez kicsi, hatékony és tisztakezű államra van szükség, ami visszavonul a gazdasági tevékenységből, s hagyja, hogy a magánkezdeményezések, a piaci szereplők játsszák ebben a főszerepet. Ráadásul csak egy ilyen állam kormánya lehet képes hiteles, stabil gazdaságpolitikára, a beruházási kedv és a megtakarítási hajlandóság növelésére.  

Ha a balliberális oldal van hatalmon, privatizál, ha Orbán, államosít. Ön ismét eladna, aztán a hatalomba egyszer valamikor visszatérő Orbán megint államosítana. Vicces ország lesz ez így.

  Nem tehetek arról, hogy a Fidesz nem érti: a globalizált világban az állam terjeszkedése leszakadást eredményez.  

Hogyan buktatná meg Orbánt ?

Össze kell fogni a demokratikus ellenzéki oldalon.

Kivel akar összefogni? Az LMP-s Schifferék nem közösködnek, a jávoristák csapódtak Bajnaihoz, aki fogcsikorgatva szkanderezik Mesterházy Attilával a bal 2014-es miniszterelnök-jelölti címéért. Ráadásul az összes felsorolt együttvéve sem hoz negyven százalékot a biztos pártválasztók körében – szemben a Fidesz úgy negyvenöt százalékával. Új orbánista kétharmad érik. Kell ez önnek?

Történelmi bűnt követ el, aki azzal, hogy nem hajlandó szövetségre lépni a többiekkel, lényegében biztosítja a rezsim túlélését. Az ország nem bír ki még négy év Orbán Viktort.

Egy kivérzett ország élén találja majd magát

Miért ne bírna ?

Már most borzasztó mértékű a gazdasági, társadalmi és kulturális pusztulás. A jelenlegi gazdaságpolitika kizárja a növekedést, borítékolja a végleges leszakadást, elüldözi a tanult fiatalokat, riasztja a befektetőket, növeli a munkanélküliséget, dagasztja a szegénységet. Mindez együtt szétveri a társadalmi kohéziót, fűti a bűnözést. Ilyen országban akarunk élni? Még négy év orbánizmus azzal járna, hogy hazánk újabb évszázadra elsodródik az európai fejlődés főáramától.

Olykor úgy tetszik, néhány ellenzéki vezető feladta 2014-et, és már 2018-ra készül.

Aki Orbán után 2018-ban esetleg simán belovagol a hatalomba, egy kivérzett ország élén találja majd magát, ráadásul egy talán a mostaninál is erősebb szélsőjobbal sújtva. Abban a kormányzásban nem lesz öröm.

Ha mégsem lesz összefogás, ön kivel bútorozna össze inkább? Mesterházyval vagy Bajnaival ?

Ha nem lesz összefogás, akkor nem forgácsoljuk tovább az ellenzéket, és nem indulunk az országgyűlési választásokon. Megelégszünk azzal, hogy az EP-választáson méretjük meg magunkat.

Bokros Lajossal a lista élén.

Vélhetően. De egyelőre arra készülünk, hogy lesz ellenzéki összefogás. Pártunk ennek kíván kovásza lenni.

Ha netán összejön mindkét mandátum, melyiket választja ?

Itthon van most a nagyobb és fontosabb feladat, amihez minden épkézláb emberre szükség lesz.

Bár nem túl reális opció, de azért megkérdem: ha ön irányíthatná 2014-től a magyar gazdaságpolitikát, mit tenne ?

Helyreállítanám a kormány hitelét. Mint 1995–1996-ban, a Bokros-csomag idején, amikor azt valósítottuk meg, amit mondtunk, és ennek az lett az eredménye, amit vártunk. Ma pont fordítva van: a kormány mást tesz, mint amit ígér, az eredmény pedig sosem az, amit vár.

Én sohasem hazudtam

Van némi párhuzam a Bokros-csomag és az Orbán-éra között.

Semmi párhuzam nincs a kettő között.

Mindketten válságos körülmények között léptek a hatalomba.

Bajnai Gordon válságkezelő kormánya elrántotta az országot az államcsődtől, így 2010-ben már ez nem volt veszély, 1995-ben azonban igen.

Ön és Orbán is lefaragta a hiányt. Ön egyetlen év alatt tette ezt meg, csakhogy közben tizenhét százalékkal zuhant az életszínvonal. Orbánnak több idő kellett, viszont az áldozat is elviselhetőbb.

Csak a helyzet hasonló, a megoldás teljesen más, az eredményben pedig ordító a különbség. Az is differencia, hogy én sohasem hazudtam, a jelenlegi kormány viszont folyamatosan ezt teszi. A legfontosabb különbség azonban az, hogy a mai megszorításnak semmi eredménye, hiszen három éve csökken a gazdasági teljesítmény, növekszik a munkanélküliség, drámaian alacsony szinten vannak a beruházások. Az 1995–1996-os kiigazítás után megindult az exportvezérelt, beruházások által fűtött, szigorúan egyensúlyőrző, gyors gazdasági növekedés. Fontos, hogy legyen értelme a lakosságtól kért és elvárt áldozatnak. Mert ha az eredmény elmarad, akkor felborul a szolidaritás, egymás ellen fordulnak az emberek, ami tovább szaggatja a gazdaság és a társadalom alapszövetét. Ma ez történik. Ha nekem nem hiszik el, kérdezzék az EU-t.

Szerdán Magyarország volt a téma Strasbourgban.

Sajnálatos, hogy idáig jutottunk.

Nemrég írtam egy könyvet

Nem vert különösebb hullámokat a vitanap.

A hazai közszolgálati- és magántelevíziók – az ATV kivételével – teljes mértékben elhallgatták az eseményt. Pedig hihetetlen fontos üzeneteket kaptunk. Rendkívül figyelemreméltó, hogy az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul nem jelent meg a vitán, helyette a frakció nevében Frank Engel luxemburgi képviselő szólalt fel. Ő pedig nem védte meg a Fideszt, de ezt a hazai sajtó elhallgatta! Másrészt emlékezhetünk rá, hogy a Fidesz rendszeresen arról beszél, hogy a baloldal indított támadást az új magyar alaptörvény ellen. Ehhez képest én magam Strasbourgban a néppártiaktól jobbra ülő konzervatív frakció nevében szólaltam fel, az első sorból, a frakcióelnök ülőhelyéről. Ez azért csak számít. Hiszem, hogy hazánkban a többségnek hamarosan elege lesz a Fidesz hosszú meneteléséből, és az emberek felismerik végre, hogy szabadság nélkül nincs kenyér. Akkor majd szempillantás alatt elporlad ez az egész hataloméhes fülkeforradalmi őrület, a magyar kultúrát és a nemzetet megcsúfoló és a személy méltóságát sárba tipró primitív erőszak, emberöltőre elbukik a megveszekedett etatizmus, populizmus és törzsi nacionalizmus.

Jön a MoMa...

Modern Magyarország Mozgalom párt (MoMa) néven új párt alapítását jelentette be Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminisztere, európai parlamenti képviselő vasárnap Budapesten. A párt elnöke Bokros Lajos, alelnöke Pusztai Erzsébet, volt MDF-es országgyűlési képviselő. Az igazgatóság tagja Cselényi László, a Duna Televízió korábbi elnöke, Pálffy G. István újságíró és Kajdi József jogász. A párt megalakulásáról tartott sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint a párt az egyén, a piac, a magán- és szellemi tulajdon szabadságát akarja képviselni amellett, hogy hisznek a szabad piac, a kereskedelem és a vállalkozás jólétteremtő erejében

Forrás : FN24

http://fn.hir24.hu/nagyinterju/2013/04/20/bokros-lajos-bastya-elvtarsat-meg-akarjak-olni/

A vártnál szélesebb bázisú dezinflációs folyamat magyarázza az előzetes várakozásoktól messze elmaradó márciusi magyarországi inflációs ütemet, amely lehetőséget teremt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára akár még egy teljes százalékpontnyi kamatcsökkentésre - vélekedtek a csütörtöki inflációs adatismertetés utáni értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

A KSH bejelentése szerint a múlt hónapban 2,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben a fogyasztói árak Magyarországon. Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli házak elemzői 2,5-2,6 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítettek márciusra a februárban mért 2,8 százalék után.

"A várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra, 38 éves mélypontra zuhant az infláció márciusban" – értékelte a kedvező adatot Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza.

A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég szakértőinek csütörtöki értékelése szerint a múlt havi inflációs meglepetés fő oka, vagyis az élelmiszerárak mellett tényező volt az is, hogy az ipari fogyasztási javak árszintjébe a vártnál valamivel kisebb mértékben szűrődött át a forint gyengesége.

A ház elemzői szerint emellett a jövedéki adók emelésének hatása is gyorsan múlik, és ez is hozzájárult az előrejelzéseknél jobb márciusi inflációs adathoz.

Szerző: MTI Eco - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/miert-csokkent-kozel-40-eves-melypontra-az-inflacio-401443

Ha a 100 ezer euró feletti ciprusi bankbetétek megadóztatása miatt tőkekivonás kezdődik az eurózóna legeladósodottabb országiból, az súlyos hatással lesz a kelet-közép-európai régióra. A szoros kereskedelmi és banki kapcsolatok miatt a gyengébb pénzintézeti rendszerrel, illetve bizonytalanabb költségvetéssel rendelkező államok - Magyarország a régió legeladósodottabb országa - a betétek és a befektetések nagy kivonásával nézhetnek szembe - állítja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgazdásza, Jeromin Zettelmeyer.

A pénzintézetet a rendszerváltás idején a 29 kelet-közép-európai ország felzárkózásának segítésére hozták létre, egyik alelnöke július 1-jétől Simor András, volt jegybankelnök lesz. Amint arról beszámoltunk, az MNB szerint Simor kinevezése nem ütközik a volt monetáristanács-tagok banki munkavállalását is tiltó jegybanktörvénybe.

A nagyokon keresztül jön a negatív hatás

Olaszországban és Spanyolországban is gyengítheti a gazdaság teljesítményét a finanszírozási bizonytalanság, s miután ezek az országok nagyok, gondjaik lassíthatják az EU gazdaságának bővülését is. Ez viszont elkerülhetetlenül hatással lesz a régióra is - fejtegette Zettelmeyer. A kockázatok nagyobbak, mint amekkorára korábban számítottak, és egyértelműen a lassúbb GDP-bővülés irányába mutatnak. Az EBRD januárban azt jósolta, hogy a Kelet-Európában a 2012-es 2,6 százalékról 3,0 százalékra gyorsulhat a növekedés. Ezt a prognózis május elején vizsgálják felül.

Arra számítottunk, hogy a régió gazdaságai az első negyedévben lábra kapnak, ám szinte megjósolhatatlan, hogy a ciprusi események kibillentik-e a jó vágányról a folyamatokat - véli az EBRD szakértője. Szerinte a betétesek aggodalma túlzott lehet, ám az EU nem tett eleget annak érdekében, hogy meggyőzze őket: a ciprusi betétcsökkentés egyszeri eset volt. Zettelmeyer úgy véli, hogy Brüsszelnek változtatnia kellene ezen, azaz világossá kellene tennie, hogy a nagyobb betétek is biztonságban vannak az unióban.

Nem lesz betétes roham

A szakértő ezzel egyidejűleg igyekezett eloszlatni az aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy a kelet-közép-európai bankokból is nagy betétkivonás indulhat el. Ennek elsősorban az az oka, hogy az itteni pénzintézetekben nincsenek olyan nagy külföldi betétek, mint amelyek Cipruson lapultak. Szerinte a legnagyobb veszélyben lévő ország, Szlovénia is elkerülheti, hogy uniós segítségre szoruljon. Ehhez a kormánynak végre kell hajtania a bankok megtisztítását rossz hiteleiktől, majd fel kell tőkésíteni azokat. Az IMF becslése szerint az országnak hárommilliárd euróra van szüksége idén, plusz egymilliárd friss tőkét kell a pénzintézetekbe pumpálni.

Februárban 673 millió euró volt a külkereskedelmi mérleg egyenlege – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

2013 második hónapjában az export euróban számított értéke 1,2 százalékkal csökkent, az importé nem változott 2012. februárhoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete elmaradt az előző év azonos időszaki értéktől.

2013. februárban – első becslés szerint – a kivitel értéke 1925 milliárd forintot (6,6 milliárd eurót), a behozatalé 1729 milliárd forintot (5,9 milliárd eurót) tett ki. A külkereskedelmi mérleg többlete 16 milliárd forinttal, euróban kifejezve 71 millióval kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A februári kivitel 76, a behozatal 70 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

2013 első két hónapjában – előzetes adatok szerint – a kivitel értéke 3815 milliárd forint, a behozatalé 3521 milliárd forint volt. A kivitel és a behozatal forintértéke 1,1, illetve 0,4 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi mérleg 293 milliárd forint aktívumot mutatott, 29 milliárd forinttal romlott a 2012. január–februári 322 milliárd forintos többlethez viszonyítva.

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/kozel-700-millio-euros-kulkereskedelmi-tobblet-az-export-esese-mellett-is-401137

A képzett munkaerő hiánya a német gazdaság legnagyobb problémája - mondta egy hétfői interjúban a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) elnöke, aki szerint a problémát úgy lehet orvosolni, ha havi szinten 10 ezer képzett külföldi munkavállaló költözik az országba.

Eric Schweitzer a Bild című lapban megjelent interjúban elmondta: a német gazdaságot drámai mértékű munkaerőhiány fenyegeti. Jelenleg a 82 milliós lakosság több mint 50 százaléka, összesen 42 millió ember dolgozik, de az alacsony születési ráta miatt a következő 12 évben 6 millióval csökken a munkaképes korúak száma. A kiesést nem lehet pótolni csak a termelékenység növelésével, a hazai erőforrások mozgósításával és jobb kihasználásával, támaszkodni kell a bevándorlásra is - emelte ki a német gazdaság egyik legjelentősebb érdekképviseletének vezetője, hozzátéve, hogy Németországnak 2025-ig összesen 1,5 millió képzett külföldi munkavállalóra van szüksége.

Havi szinten nagyjából 10 ezer bevándorlót kellene elhelyezni a német munkaerőpiacon. Ehhez ki kell alakítani "a fogadtatás kultúráját" a bevándorlókkal foglalkozó állami hivatalokban. Egyebek között angolul beszélő munkatársakat kell alkalmazni, és minden nagyobb városban létre kell hozni egy-egy úgynevezett "Welcome-Centert", amely támogatást nyújt a letelepedéshez és beilleszkedéshez - mondta a DIHK elnöke.

Németország sikerrel kezelte a 2008-ban elmélyült világgazdasági válságot. A gazdaság már 2010-ben növekedési pályára állt, és azóta egyre több bevándorlót vonz az ország. Az EU legnagyobb lélekszámú tagállamában 2002 és 2010 között folyamatosan csökkent a lakosság, majd megfordult a trend. 2011-ben csaknem 100 ezerrel nőtt a Németországban élők száma, tavaly pedig 200 ezerrel nőtt a lakosság, mert a népességfogyás irányába mutató demográfiai trendeknél erősebb volt a bevándorlás hatása.

Szerző: MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/irany-nemetorszag-havi-10-ezer-kepzett-bevandorlora-van-szukseguk-401158

A Magyar Kormány elvette és felélte 3 millió ember nyugdíjpénztári megtakarításait és ezt most letagadja - mondta Bajnai Gordon, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője egy budapesti üzleti fórumon, hétfőn.

A parlament elé beterjesztett javaslatra utalva úgy fogalmazott: a kormány szűk három éve azt ígérte, hogy az egyéni nyugdíjszámlákon megjelenik, hogy kinek mennyi magánnyugdíj-pénztári vagyona volt. "A szavahihetőség hiánya mára ténnyé vált" - tette hozzá.

Bajnai Gordon szerint a kormány 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztári vagyont vett el, ami "egy évig befedte azt a költségvetési hiányt, amit jelentős részben a kormány maga okozott". A kormány a vagyon felét nem adósságcsökkentésre, hanem a hiány finanszírozására fordította - tette hozzá.

A korábban is hangoztatott gondolatmenetet megismételve úgy vélte: néhány év múlva másfél havi nyugdíj fog hiányozni a rendszerből, és az Országgyűlés előtt álló intézkedés jelzi, hogy - a kormány által korábban hangoztatottal ellentétben - nincs állami garancia a kifizetésre.

Bajnai Gordon a jegybank által csütörtökön bejelentett növekedési hitelprogrammal kapcsolatosan elmondta: annak "jelentős visszhangja, de kevés hatása" van, jóllehet sokan fellélegeztek, hogy nagy károkozás nem történt. "Az utóbbi napokban a nemzeti bankban folytatódik az, ami korábban a gazdasági minisztériumban (...), a jegybankelnök egyfajta gőzmozdonynak tekinti a rábízott intézményt, csak a gőzt a kerekek helyett a dudákra kötötte" - mondta.

Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért vezetője kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az ellenzéki választási összefogás vezetőjének személyéről azt követően lehet dönteni, hogy létrejött az összefogás. Olyan embernek kell vezetnie az összefogást, aki képes integrálni ezt a sokféle szavazót, akinek elhiszik a választók különböző csoportjai, hogy bízhatnak benne, aki képes a reményt visszahozni, és aki utána képes jól kormányozni.

Hangsúlyozta: meg kell győzni a bizonytalan szavazókat arról, hogy érdemes újra aktiválni magukat és elmenni szavazni. Ehhez világos gondolatokat kell érthetően megfogalmazni, de az ellenzék dolgát nehezíti, hogy a kormányoldal "brutális erejű propagandakampányt tart kudarcai elé".

Bajnai Gordon előadásában a korábban ismertetett gazdasági vitaanyagát vázolta fel, amelynek középpontjában a bizalom helyreállítása van.

A korábbi miniszterelnök az Európai Bilaterális Kamarák, a Joint Venture Szövetség és a Swisscham Hungary üzleti ebédjén szólalt fel. A fórum az első volt a szervezetek által rendezett sorozatban, amelynek keretében a választások előtt pártok vezetőit hívják meg.

Szerző: MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/bajnai-a-kormany-felelte-3-millio-ember-nyugdijvagyonat-401171

Benyújtotta lemondását Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Szerinte megalapozatlan döntések születnek az MNB-ben, melyek hosszabb távon súlyos károkat okozhatnak a magyar gazdaságnak. Király kiemelte: az, hogy nem omlott össze a forint, nem lehet sikerkritérium.

Benyújtottam lemondásomat – mondta el Király Júlia , a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hétfőn. A jegybank alelnökének júliusban járt volna le a mandátuma.

Király Júlia azt mondta, hogy a jegybank konzervatív volt, nem jellemezte félelem és bizonytalanság Matolcsy György elnöksége előtt. Szerinte korábban végiggondolt döntések születtek.

Áder János nak elküldött levelében – melyben benyújtotta lemondását – azt írta, az új döntési gyakorlat egyre kevésbé biztosítja azt, hogy felelős döntések szülessenek. Szerinte nem fog összedőlni a forint, de hosszabb távon magas árat fizethetünk az elmúlt egy hónap döntései miatt.

Király Júlia levelében kifejti, hogy attól még nem jó a monetáris politika, ha olyan döntések születnek, amelyek ugyan sok hasznot nem hajtanak, de nem döntik össze a forintot. Szerinte ez nem lehet sikerkritérium.

„A Matolcsy úr kezdeményezésére módosított új szervezeti és működési szabályzat megítélésem szerint a monetáris tanács döntéseit előkészítő stábot egy monetáris, pénzügyi, illetve hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező alelnök alá rendelte" – írta Király Júlia.

Emlékezetes, márciusban Matolcsy György elnökkel együtt érkezett az MNB-be a Nemzetgazdasági Minisztériumból Balog Ádám, aki alelnöki tisztséget kapott. Matolcsy őt bízta meg a hitelezés felpörgetésével, valamint több fontos feladatot is adott neki. Balogot többször kritizálták azzal, hogy nem rendelkezik mély monetáris politika ismeretekkel, hiszen adóügyekkel foglalkozott korábban.

Király Júlia azt írta, hogy a (monetáris) tanács - Matolcsy úr javaslatára időben megrövidített - ülésein, úgy látom, érdemi szakmai vitára nincs mód. Alapvető fontosságú előterjesztéseket, mint a monetáris tanács tagja csak késve, az ügyrendben megjelölt határidőn túl kaptam meg, illetőleg bizonyos anyagok csak a monetáris tanács ülésén kerültek kiosztásra. „Ily módon, megítélésem szerint a monetáris tanács jelenleg nem tudja maradéktalanul betölteni a jegybank legfontosabb stratégiai döntéshozójának a szerepét, az új működési mód egyre kevésbé biztosítja, hogy a monetáris tanácsban felelős döntések szülessenek" – vélekedett.

Az elmúlt egy hónapban Király megítélése szerint a Matolcsy György által vezetett jegybankban olyan döntések születtek, melyek nem csak a Magyar Nemzeti Banknak, de hosszabb távon a magyar gazdaságnak is súlyos károkat okozhatnak. „Véleményem szerint a jegybank új vezetése megfelelő szakmai tapasztalatok hiányában nem képes a jegybank elismerten felkészült stábjának irányítására, nem mindig tudja helyese, megítélni, hogy egyes piaci események milyen gazdasági tényezők hatására és miért következnek be" – írta Áder Jánosnak küldött levelében. Szerinte a kialakított új irányítási rend veszélyeztetheti a Magyar Nemzeti Bank hosszú évek alatt megszerzett hazai és nemzetközi presztízsét.

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/lemondott-kiraly-sulyos-karokat-okozhatnak-matolcsyek-dontesei-401150

Laposan indult a hét a részvénypiacokon, a forintnak viszont jót tett, hogy jelentős kockázatoktól szabadult meg. Az euróval szembeni jegyzés stabilan a 300-as szintek alatt töltötte a napot.

Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője szerint a befektetők „rosszabbra" számítottak a magyar jegybanktól, mint a múlt héten megjelent növekedési és hitelprogram. Matolcsy György MNB-elnök bejelentése nyomán még csak óvatosan, de Balog Ádám alelnök péntek esti nyilatkozata után már stabilan erősödött a hazai deviza az euróval szemben. Az alelnök a Reutersnek azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nincsenek további tervei a gazdaságélénkítésre.

Soós Róbert úgy látja, hogy a jegybank forintárfolyammal kapcsolatos kommunikációja továbbra is elmarad attól, amit a befektetők megszoktak, ez pedig hátrányosan érintheti a hazai deviza árfolyamát. Egyelőre azonban erősíti a forintot, hogy a jegybanki politikával kapcsolatos bizonytalanság kifutott. Továbbá a magyar fizetőeszköz malmára hajtja a vizet, hogy a reálkamat (infláció feletti kamat) tekintetében még mindig jól teljesít az euróval vagy a dollárral szemben. A héten teszik közzé a legfrissebb magyar inflációs adatot. A vezető elemző szerint a fogyasztói árnövekedés üteme éves szinten akár 2,5 százalékra is lassulhat, ami az 5 százalékos alapkamathoz képest 2,5 százalékos reálkamatot jelent. A szakértő hozzátette: „Amíg a kormány és a jegybank tudja tartani a nagyjából 2 százalékos reálkamatot, addig a forintnak jók az esélyei."

Agresszív lépések Japánban

A nemzetközi piacokon Japán vonta magára a figyelmet azzal, hogy a múlt héten minden eddiginél agresszívabb monetáris lazítást jelentett be. Ennek első szakaszaként ma elkezdte az államkötvény-vásárlást: 1000 milliárd jen értékben vett 5 és 10 év közötti futamidejű, további 200 milliárdért pedig 10 évnél hosszabb lejáratú állampapírokat. A lépést követően hétfőn a jen újabb egy százalékot gyengült az amerikai dollárral szemben, és 98 fölé került a keresztárfolyam. A tokiói értéktőzsde indexe pedig 2,8 százalékkal emelkedett, és először zárt 13 000 pont felett 2008 augusztusa óta. (A tokiói tőzsde ilyenkor rendszerint azért emelkedik, mert az exportvezérelt gazdaságnak kifejezetten jól jön a gyenge jen).

A Bank of Japan a tervek szerint évi 50 ezer milliárd jenért vesz állampapírokat. Ezzel az újonnan kibocsátott államkötvényeik 70 százaléka a jegybank birtokába kerül majd, ami várhatóan tovább gyengíti a jent. Az XTB szakértője a kisbefektetőknek nem ajánlja a szigetország devizáját. A bátrabbaknak viszont azt tanácsolja, hogy „egy-egy korrekció kivárása után a trend irányába szálljanak be".

„A mennyiségi mellett a japán jegybank minőségi lazítást is bejelentett, amelynek kereteibe elég sok minden befér" – mondta a szakértő. A Bank of Japan egyelőre csak jellemzően tőzsdén jegyzett alapokat vásárol az államkötvények mellett, de később derivatív (származtatott) eszközök is bekerülhetnek a kosárba. A vezető elemző szerint érdemes azt is figyelembe venni, hogy a válság előtti szinteket még nem érte el a jen például az euróval szemben, vagyis van még tér a további gyengülésre.

Átmeneti nyugi

Az eurózónában egyelőre nincs újabb, súlyosabb probléma, a régiek pedig egyelőre nem feszítik a befektetők idegeit. Az euró-dollár középárfolyam az 1,30-as szint közelében „tanyázik". Az XTB kereskedési szakértője szerint a héten a Fed legutóbbi nyíltpiaci bizottságának jegyzőkönyve mozgathatja meg a devizapárost. Ez ugyanis újabb lökést adhat a hónapok óta firtatott kérdésnek, hogy vajon meddig folytatódik még az amerikai jegybank havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programja. „A múlt heti amerikai munkanélküliségi adat alapján még jó ideig, de kérdéses, hogy ebben minden Fed-vezető egyetért-e" – összegezte Soós Róbert.

Forrás : Hír24

http://fn.hir24.hu/egy-percben/2013/04/08/makacsul-tartja-magat-a-forint/

Érdekes tervek szivárogtak ki - Kötelező lesz a kártyaelfogadás ?

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/vallalatok/erdekes_tervek_szivarogtak_ki_kotelezo_lesz_a_kartyaelfogadas.182237.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator