Nem jó a kezünket a hulló kések alá tenni, azaz olyan terméket vásárolni befektetési céllal, aminek árfolyama lefelé tartó trendben van. Ugyanakkor a sokak által került eszközök között jó választással nagyon alulértékelteket is lehet találni, s ez megérheti a kockázatot.
Hiába megy szembe az ősi tőzsdei bölcsességgel, egy hedge fund menedzser, Brian Singer, a William Blair Macro Allocation Fund munkatársa szerint megérheti sokak által került eszközöket választani befektetési céllal. Nagy kockázat, de ha változik a hangulat, az áremelkedés ereje olyan átütő tud lenni, hogy a nyereség ezt bőven ellensúlyozhatja - nyilatkozta a Bloombergnek a szakember.
Szerinte a jelenlegi környezetben, amikor a kötvényárfolyamok még mindig magasak és a részvények is rendkívül drágák számos más jó lehetőséget lehet találni a piacon, s ezek közül némelyik a 2014-es év nyertese is lehet befektetési szempontból. Singer például az általa kezelt alap eszközeinek 19 százalékának megfelelő mennyiségben tart indiai rúpiát, amely az elmúlt két évben 30 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben.
A kontrariánus befektetési politikát alkalmazó szakembernek idén jó éve volt, alapja annak ellenére ért el 13 százalékos hozamot az idén, hogy vételi kitettséggel rendelkezett volna a jelentősen emelkedő S&P 500-as részvényindexben, mindezt kisebb volatilitás mellett, mint ami a részvénypiac produkált. Ezzel egyébként jobban teljesített, mint a benchmarkjául választott, részvényt, kötvényt és készpénzt tartalmazó mintaportfólió. Ráadásul a Morningstar adatai alapján idén a multi-alternative alap kategóriájában a többi alap 95 százalékánál kedvezőbb hozamot ért el, nem csak idén, de az alap 2011 novemberi indulása óta is.
Singer persze nem csak azért vásárol, mert valaminek esik az ára, hanem amikor úgy véli, az eszköz árazásában pozitív változásokra lehet számítani. Az indiai rúpia szerinte például jelenleg 70 százalékkal alulértékelt. A fordulópontot az új indiai jegybankelnök augusztusi kinevezése jelentette, aki az árfolyam stabilizálása érdekében azóta többször is kamatot emelt.
Nyerő lehet az árupiac...
Más, hasonló elven befektető alapok a befektetők által került szektorok részvényeinek vásárlásával értek el kiemelkedő hozamot. A Hodges Pure Contrarian Fund 42,3 százalékos hozamot ért el a múlt évben. Idén dupláztak például néhány olyan légitársaság részvényeivel, amelyek árfolyama korábban hatalmasat esett. Most az árupiaci szektorban látnak fantáziát, s réz-, szén- és ércbányászattal foglalkozó cégek papírjait vásárolták. Don Hodges, az alap egyik menedzsere szerint arra várnak, hogy a kínai gazdaság nyersanyagkészletei egy kicsit apadjanak, s ekkor újra nagyobb lehet a kereslet ezek iránt az alapanyagok iránt, ami a bányászati cégek árfolyamában is érezteti majd hatását.
Ugyanakkor az ilyen típusú befektetések elég kockázatosak, ezt mutatja a Hodges teljesítménye is. Az alap története négy évéből háromszor megverte szektortársait hozam alapján, azonban 2011-ben 24,5 százalékos veszteséget hozott befektetőinek.
... és a feltörekvő piacok
Akár jó befektetés is lehet 2014-re a feltörekvő piaci részvények vásárlása, amelyeket nem nagyon kedvelnek jelenleg a befektetők. A BRIC országok tőzsdéi estek az idén, s ennek megfelelően hatalmas diszkont jellemzi árazásukat az amerikaihoz képest - mondta Jason Hsu, a Pimo Alapok számára portfólió menedzseri tevékenységet folytató Research Affiliates befektetési igazgatója. Shiller P/E alapon - amely a nyereségnél annak 10 éves, inflációval igazított átlagát veszi alapul - átlagos értékeltségük 13,5-ös, miközben az amerikai részvények esetében ez a mérőszám 24-en áll. A Hsu által kezelt alap eszközeinek jelenleg 55 százaléka fekszik BRIC (brazil, orosz, indiai és kínai) részvényekben.
De vannak a kötvények között is olyanok, amelyeket idén büntettek a befektetők. Ilyenek például az amerikai önkormányzati kötvények is. Az ezeket mozgását nyomon követő amerikai index 3,4 százalékot esett idén, s vannak olyan ilyeneket tartó zártvégű alapok, amelyek árfolyama hatalmasat esett az idén, a Bloomberg szerint érdemes lehet ezeket is megvizsgálni, mint lehetséges befektetési célpontokat. Hsu szerint ezenkívül jó befektetésnek bizonyulhatnak az inflációhoz kötött hozamú állampapírok is.
Aranyat ne !
Persze nem minden sokak által került termék kelti fel az ellentét alapon befektetők érdeklődését. Az idén 25 százalékot eső arany árfolyamának emelkedésében a jelek szerint még ők sem hisznek, s az aranybányászattal foglalkozó cégek részvényeiben sem. A Rudolph Riad-Younes, az RSQ International szakértője szerint az arany árfolyama historikusan jellemzően 10-15 százalékkal haladja meg kitermelési költségeit, most azonban 20 százalékkal jár e felett az árfolyam. Ráadásul szerint a következő években a kitermelési költségek is csökkenhetnek.
Alfatrader
Aki valamit nem akar kontrariánus alapon megvenni, az shortolhatja is azt - jegyzi meg az összefoglaló. Hsu szerint például a nagy kapitalizációjú amerikai részvények árfolyama csökkenhet jövőre, s ennek megfelelően eladási pozíciókat nyitott ezekre.
Kapcsolódó cikkek
- Így értékeli az OTP-t és a Molt a Fitch
- Erősödött a BUX, szépen drágult az OTP
- Akkor most lesz vagy nem lesz tapír?!
- Mi lesz most a devizahitelekkel? Így látják az elemzők
- Tépik a forintot és az OTP-t
- Tovább faraghat kedden az alapkamaton az MNB, de..
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/igy_kereshet_milliokat_2014-ben.571747.html
Megállapodás született arról, hogy 3500 forinttal nő az eddigi összeg.
Jövőre 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján.
A legkisebb bér összege 2013-ban 98 000, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint.
Kompromisszum...
Az összeg kétezer forinttal kevesebb, mint amit a szakszervezetek akartak. A munkavállalókat képviselő oldal 103 500 forintos bruttó minimálbért szeretett volna, ez a gyerektelenek nettóját körülbelül 3000 forinttal emelte volna.
A szakszervezetek azzal érveltek, hogy a létminimum 90 ezer forint körül lesz jövőre, és szükségesnek látták, hogy a nettó minimálbért ehhez közelítsék. Idén a létminimum a minimálbér 73 százaléka, ezt 75 százalékra emelték volna. Szerintük 2,4 százalékos infláció várható, amely mellett 2 százalékkal nőhet a termelékenység. Ez utóbbit reálbér-emelkedésként akarták volna látni.
A munkaadói oldal azonban ennél kisebb növelést javasolt, így alakult ki a 101 500 forintos kompromisszum.
Kapcsolódó cikkek :
Forrás : MTI/FN24
http://fn.hir24.hu/penzugy/2013/12/02/eldolt-100-ezer-folott-lesz-a-minimalber/#a3
2014. Januártól csak a pótszabadság napjai vihetők át a következő évre.
A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak, hogy az éves fizetett szabadság egy részét, maximum egyharmadát az alkalmazott átviheti a következő évre. Azonban egy 2014. január 1-jén életbe lépő változás nyomán erre már csak az életkortól függő pótszabadság napjait lehet átcsúsztatni.
Életkortól függően járó pótszabadnapok száma:
25.életévétől: 1 nap,
28. életévétől: 2 nap,
31. életévétől: 3 nap,
33. életévétől: 4 nap,
35. életévétől: 5 nap,
37. életévétől: 6 nap,
39. életévétől: 7 nap,
40. életévétől: 8 nap,
43. életévétől: 9 nap,
45. életévétől: 10 nap
A rendes, évente 20 napos szabadságon felül a munkavállalónak életkorától függően legfeljebb tíz pótszabadnap jár. Az extranapok a 25. életévtől gyűlnek, a maximális tíz napot a 45 év feletti munkavállalók kapják (lsd. kereset írásunk). A szigorítás értelmében tehát 2014 januárjától már csak ezek a napok tartalékolhatók a következő évre, ebből pedig az is következik, hogy a 25 év alatti munkavállalók a korábbi hat-hét nap helyett jövőre egyáltalán nem vihetnek át szabadnapokat a következő évre.
Egyébként a különböző munkaerő-piaci felmérések szerint a magyarországi munkaadókra nem jellemző, hogy korlátoznák a rendes, fizetett éves szabadságok kiadását, annak ellenére, hogy az új Munka Törvénykönyve szerint nagyobb arányban dönt a munkáltató az alkalmazottak fizetett szabadságának időpontjáról: az új Mt. Hét napra csökkentette csökkentette a dolgozó által kezdeményezhető éves szabadság mértékét, a többi szabadnap kiadásáról teljes mértékben a munkáltató rendelkezik.
Ugyanakkor az Mt. egy másik rendelkezése a munkavállalónak kedvez: a munkaadónak az év folyamán egyszer legalább tizennégy egybefüggő napra mentesítenie kell a munkavállalót a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettség alól, magyarán lehetőséget kell adnia a 14 napos egybefüggő szabadságra.
Már idén szigorúbb...
Ugyan a fent említett újdonságok csak 2014 januárjában élesednek, a 2013. január 1-jén életbe lépett új Munka törvénykönyve már ebben az évben is jelentős változásokat hozott. Ezek közül a legfontosabb talán az ún. távolléti díj fogalmának bevezetése.
Az idei évtől az új Munka Törvénykönyve ugyanis már nem használja az átlagkereset fogalmát, hanem a távolléti díjjal kell számolni. De mit is jelent ez nekünk forintosítva ?
Az átlagkeresetbe beleszámított minden, a kifizetőtől származó bruttó jövedelmünk (3 havi átlagban). A távolléti díjba viszont nem feltétlenül: a távolléti díjat az aktuális alapbér, és az előző hat havi időszakra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. De például a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot csak akkor lehet figyelembe venni, ha a hat hónapon belül legalább 30 százalékban olyan munkát végzett a dolgozó, amely után ilyen pótlékokat kapott.
Ha tehát az előző fél évben is voltunk már szabadságon, vagy éppen betegek voltunk, vagy nem dogloztunk eleget éjszaka, csökken a távolléti díj és ezáltal a szabadságpénzünk is. És mivel a távolléti díj szolgál a végkielégítés, vagy éppen a szülési szabadság összegének kiszámításának alapjául is, idén már az is kevesebb lehetett annál, ami korábban járt volna.
Forrás : FN24/napi.hu
http://fn.hir24.hu/penzugy/2013/12/02/igy-szigorodik-a-szabadsagolas-jovore/#a3
A megszorítások nélküli gazdaságpolitika mégsem megszorítások nélküli, sőt, valójában az egyik legjobban húsba vágó megoldás - ez derül ki az IMF egyik szakértőjének tanulmányából, amely kifejezetten a magyar gazdaságra kalibrálva értékelte a különféle költségvetési kiigazítások hatásait. Az eredmény a közgazdászok számára nem meglepő (hasonló következtetésre vezető elemzések Magyarországon is készültek), de a hétköznapokban mégsem igazán közismertek.
A legrosszabb kiigazítási megoldásnak az IMF modellje szerint az állami beruházások csökkentése látszik. Az eszköz rövid és hosszú távon is káros, a növekedési hatása a hét vizsgált eszköz közül a legrosszabb, hiszen az azonnali keresletcsökkenésen túl a termelékenység és a potenciális kibocsátás visszaesése is bekövetkezik. Emiatt a háztartások jövedelme is apadásnak indul.
Ez a stabilizáló eszköz a magyar kiigazításokban is szerepet játszik: tavaly például a költségvetés még úgy készült, hogy a kormányzati beruházások a GDP 4,3%-át teszik majd ki, végül azonban ettől jóval elmaradva csak 3% lett. Általában is igaz: az állami beruházások ma már szinte kizárólag az EU-traszferekkel kapcsolatos pillanatnyi abszorpciós képesség függvényében alakulnak - más forrás ugyanis nincs rá. Ami jó hír, hogy ezzel kapcsolatban javulóban van a helyzet, így az idén már az állami beruházások emelkedni tudnak és a jövő évi kilátások sem rosszak.
A második legrosszabb eszköznek az IMF elemzése szerint a vállalati adók emelése bizonyul. Sőt, bár a negatív növekedési hatás kisebb, mint a kormányzati beruházások visszafogása esetében, a nemzetgazdasági beruházási szintet messze ez az eszköz üti meg a leginkább. Egy 1 százalékpontos kiigazítás már az első évben 0,4%-kal zsugorítja a GDP-t az alappályához képest, a beruházások pedig három év alatt bő 8%-kal esnek vissza. Így aztán - hiába látszik megszorításmentesnek ez a megoldás - valójában az alappályához képest a vállalati adóemelés a második legkedvezőtlenebb hatást fejti ki a bérekre.
A magyar kiigazítási körök közül az utolsó néhány már egyértelműen erre az eszközre támaszkodott, így ez a tanulmány is alátámasztani látszik azt a közgazdasági vélekedést, hogy a gazdasági hatásait illetően egyre kedvezőtlenebb szerkezetűvé váltak a kormányzati csomagok.
Erre kétféle, a modell által nemigen kezelhető magyarázat adódik. Az egyik - ezt a kormány is előszeretettel hangsúlyozza - hogy politikailag fenntarthatóbb a "megszorítások nélküli" kiigazítás. A fentiek alapján hozzá lehet tenni: még akkor is, ha egyébként az életszínvonalat hosszabb távon jobban rontja. Az persze eldönthetetlen kérdés, hogy a magyar társadalmi, politikai helyzet volt-e olyan súlyos, hogy más típusú kiigazítás felvállalhatatlan volt, vagy valójában a politikusok voltak túlérzékenyek a szavazatokban mérhető költségekre. (Azt mindenesetre a tanulmány is megállapítja, hogy a különböző kiigazítási eszközök komplex gazdasági hatása nem mindig áll arányban az elsőre is jól látható jóléti hatással.)
A másik magyarázat, hogy a vállalati különadók jó része kifejezetten forgalmi jellegű, vagy legalábbis könnyen továbbhárítható a fogyasztókra. Tipikusan ilyen a tranzakciós illeték, de beváltotta a továbbhárításra vonatkozó jóslatokat a telefon adó, a közműadó, a banki különadó is. Így viszont a vállalati adó egy része (a harcos politikai retorika ellenére) a fogyasztókat terheli. A fenti táblázatból is jól látható, hogy a kétféle eszköz hatásai eltérőek, a forgalmi adókon keresztüli kiigazítás növekedési áldozata jóval kisebb. Annak megállapítása azonban, hogy a magyar kiigazításból a gazdasági szereplők alkalmazkodása milyen mixet kever, szinte lehetetlen.
|
Forrás : www.portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/gazdasag/a_legdragabb_megszoritast_valasztja_a_kormany.192402.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Soha nem látott pesszimizmust mért a forint árfolyamával kapcsolatban a német ZEW intézet és az Erste Bank friss felmérése. Az árfolyamon és a pozicionáltságon ez egyelőre nem látszik.
Elképesztő mértékű pesszimizmust mért a forinttal kapcsolatban a befektetők körében a német ZEW intézet és az osztrák Erste Bank. Felmérésükben a megkérdezett 86 régióval foglakozó portfólió menedzser és elemző nettó 46 százaléka gondolta úgy, hogy a forintnak gyengülni kellene a jelenlegi szintekről az euróval szemben. A felmérés hatéves történetében ez rekordnak számít, soha nem haladta még meg ilyen mértékben a forintgyengülést várók aránya a forinterősödésre tippelőkét. A forint felértékelődésére a megkérdezettek mindössze 10,3 százaléka számított az októberi 21,8 százalék után, a forint esését viszont az egy hónappal ezelőtti 31 százalék után immár 53,8 százalékuk tartja valószínűnek.
A hangulati felméréseket persze sokszor illik kontraindikátorként kezelni, a túlzott mértékű optimizmust gyakran esés, a pesszimizmust emelkedés követheti, ez tehát elvileg kedvező jel is lehetne a forint számára. Ugyanakkor az adatok arra utalnak, hogy a piac jelenleg viszonylag forint semleges pozícióban van. Az általunk megkérdezett szakértők szerint ez azért is lehet, mivel hiába pesszimista valaki a magyar devizával kapcsolatban, sokan félnek erre játszó pozíciókat felvenni. Ha az ECB mégis lép, és megérkeznek a negatív kamatok az eurózónába, az felértékelési hullámot indíthatna el a régiós devizák körében.
Ugyanakkor a felmérés története azt mutatja, hogy a nagyobb forintgyengülési hullámokat nem egyszer előzte meg a mostanihoz hasonló pesszimizmus a befektetők részéről.
Valamelyest romlott a hangulat a magyar részvénypiaccal kapcsolatban is. A BUX indextől hat hónapos időtávon emelkedés illetve csökkenését váró befektetők aránya az egy hónappal ezelőtti elképesztően magas, 17-es aránya mostanra szelídült, most már historikusan mindössze "nagyon szélsőségesen" magasnak tekinthető 6-os értéken áll. Akkor ezt a mutatót kontraindikátorként használva azt lehetett sejteni, hogy jelentős BUX index emelkedéshez ennél kicsit pesszimistábbá kellene válnia a hangulatnak. Ez meg is történt, a pozitívabb forgatókönyv következett be, az index kvázi oldalazással kezdte ledolgozni a hangulatot, nem pedig hatalmas esést hozó korrekcióval.
A piac gyengeségét jelzi, hogy annak ellenére nem képes a BUX kitörni a számára immár három és fél éve akadályt jelentő 19 500 - 20 000 zóna fölé, hogy a vezető fejlett piaci tőzsdék folyamatosan kerülnek historikus csúcsokra.
A szakértők szerint eközben nem sikerült kitörnie siralmas régiós szerepéből a magyar gazdaságnak. A gazdaság jelenlegi helyzetét Horvátország után változatlanul a második legrosszabbnak ítélik meg. A kilátások tekintetében is sereghajtók maradtunk, a magyar gazdaságénál rosszabb pontszámot csak Horvátország és Törökország kapott.
Forrás : www.napi.hu
Szerző : Lovas-Romváry András
http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/hajszalon_fugg_a_forint_sorsa.570120.html
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adóváltoztatásokat. A kormány javaslatára a családiadókedvezmény 2014-ben az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető lesz.
A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 56 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány által október 18-án beterjesztett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit. Az ellenzéki oldalon az MSZP, az LMP, valamint a DK-hoz és a PM-hez tartozó független képviselők utasították el a kabinet változtatásait, míg a Jobbik képviselői tartózkodtak, a független Ángyán Józsefhez hasonlóan.
Adómentes, költségként elszámolható Generali Egészségprogram Munkáltatóknak!
A parlament döntésével a jövő évre is fenntartotta a bankadót és jóváhagyta a sertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését, továbbá a három vagy több gyermeket nevelő szülőket foglalkoztatók adókedvezményének meghosszabbítását is.
Az Országgyűlés egy zárószavazás előtti módosítással lehetővé tette, hogy a nemzetgazdasági miniszter hatósági árassá tegye az elektronikus pénztárgépek és az adóhatóság közötti adatkapcsolatot biztosító szolgáltatást.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az adótörvények parlamenti általános vitájában azt mondta, 2014 lesz az első olyan év, amikor nem lesz adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények. Szerinte a jövő év a vállalkozások számára a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerűsítés, a kiskeresetű családoknak pedig az adócsökkentés éve lesz. Tájékoztatása alapján a családi adókedvezmény kiterjesztése nagyjából 260 ezer kiskeresetű családot hoz az eddiginél kedvezőbb helyzetbe, akiknél így akár havi több tízezer forinttal is több pénz maradhat. Azok a családok, amelyek eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni a kedvezményt, ezután azt az egyéni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék terhére vehetik igénybe.
Jövőre megszűnnek azok a korlátok, amelyek a hitelintézeteket megakadályozhatták abban, hogy elengedjék az adósok tartozását: a bankok által elengedett kölcsön akkor is adómentesnek minősül, ha a hitelt nem biztosítja a lakásra bejegyzett zálogjog, a hitelintézetnek pedig nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és közterheket fizetnie, ha azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelenadós fizetőképességét helyreállítsa.
Új elemekkel bővült az illetékmentes vagyonszerzések köre. és egyszerűsödnek a lakás- és telekszerzés szabályai. Januártól illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, ideértve a házassági vagyonközösség megszüntetésével történő vagyonszerzést is. Az első lakásvásárlókat támogatja az, hogy életkortól függetlenül kérhető az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés.
Változást jelent az is, hogy jövőre már nem kell telekadót fizetni a belterületi, egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha teljes területük mezőgazdasági művelés alatt áll.
A költségvetési bizottság egy korábbi módosító indítványában az áfacsalások és a számla nélküli értékesítés visszaszorításának igényével indokolta az élő- és a félsertés áfájának csökkentését, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta: "valamelyest talán az ár is csökkenhet", de most nem a fogyasztói árakat érintő áfacsökkentésről van szó, hanem munkahelymegvédésről.
A képviselők - szintén a szakbizottság javaslatára - határoztak arról, hogy az adóhatóság mulasztási bírság mellett 12 napra bezárathatja azt az üzletet, amely megszegi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket.
A vállalkozásoknak a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót kell fizetniük, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra lesznek jogosultak.
Szintén megszavazták a közművezetékadó-kedvezmény bővítését, így a hírközlési vezetékek után 200 kilométerig nem kell adót fizetni, 350 kilométerig 70 százalékos, 500 kilométerig pedig 25 százalékos kedvezmény vehető igénybe.
Elfogadták azt is, hogy üzlethelyiség nélkül is lehet saját előállítású szőlőbort kóstoltatni és értékesíteni.
A parlament egyszerűsített adózást tett lehetővé a külföldi előadóművészeknek, például zenészeknek, színészeknek, táncművészeknek és cirkuszi előadóknak. Ha ezt választják, a teljes bevételük 70 százaléka után kötelesek megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót, a fennmaradó 30 százalék pedig a tevékenységükkel összefüggő költségek fedezetét biztosítja. Bevételük évi kétszázezer forintig adómentes.
Döntöttek a tervezett Nemzet Művésze-díj, valamint a vele járó életjáradék adómentességéről is, továbbá kiegészítették a látvány-csapatsportoknak nyújtható támogatások jogcímeit, így az adózók az amatőr sportszervezetek versenyeztetési költségeire is adhatnak majd támogatást az országos sportági szakszövetségeknek.
Jóváhagyták azt a módosító javaslatot is, amely alapján január 1-jétől a halottszállító autók után nem kell regisztrációs adót fizetni.
Az Országgyűlés elfogadta a kormány zárószavazás előtt benyújtott módosításait is. Így regisztrációs eljáráshoz kötik a szárított, illetve fermentált dohány exportját, importját, valamint azok birtoklását, a cigaretták töltésére szolgáló nagy kapacitású eszközöket pedig csak adóraktáraknak lehet majd értékesíteni.
Együtt-PM : Igazságtalan és munkahelyellenes az egykulcsos adó
Az Együtt-PM véleménye szerint az egykulcsos adó igazságtalan és munkahelyellenes, mert az adózók 80 százalékát az adórendszer vesztesévé tette és legalább 50 ezer munkahely megszűnéséhez járult hozzá - reagált a Fidesz szóvivőjének hétfői szavaira a választási szövetség.
Hoppál Péter a jövő évi adótörvényekről szóló parlamenti zárószavazásának apropójából tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy jövőre tovább csökken a kiskeresetű családok adója.
Az Együtt-PM viszont úgy látja, hogy nincs olyan kiskeresetű ember Magyarországon, aki ennek nyertese lenne, akinek érdekében állnak ennek a rendszernek a toldozása-foltozása. Ezt a rendszert ki kell dobni, Magyarországnak adórendszerváltásra van szüksége - hangsúlyozzák közleményükben.
Forrás : MTI
http://www.atv.hu/belfold/20131118-itt-az-uj-adotorveny
Vinnai Balázst, az IND Group pénzügyi–technológiai szolgáltató vállalat alapítóját és ügyvezetőjét választották az év üzletemberének itthon.
Az Ernst & Young (EY) által díjazottak névsorát szombaton este hirdették ki, a „Példakép" elismerést Majoros Béla József, a Csaba Metál Öntödei Zrt. vezérigazgatója, a „Merész újító" díjat Árvai Péter, a Prezi.com Kft. társalapítója és ügyvezetője, a „Jövő ígérete" elismerést pedig Fazekas Gábor, a Mikropakk Kft. ügyvezető igazgatója kapta – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Vinnai Balázs 2005-ben már elnyerte „A jövő ígérete" különdíjat is, ezután lett idén az év üzletembere.
Az EY szerint idén a pályázók elsősorban az IT-szektort és a gyártó cégeket képviselték, a megmérettetésen induló vállalkozások összbevétele pedig megközelítette a 150 milliárd forintot, és országszerte közel 5000 munkavállalót foglalkoztatnak. A budapesti és vidéki jelöltek közel azonos arányban vettek részt az idei pályázaton, érdekesség, hogy a legfiatalabb cégvezető 28 éves volt, míg a legidősebb a 74. életévét is betöltötte.
Világszerte nagy presztízsű díj...
Az EY világszerte nagy presztízsű üzleti elismerésének hazai díjazottjait minden évben egy független bírálóbizottság választja ki, nemzetközileg felállított kritériumrendszer alapján.
Az EY 1986-ban Amerikában indította útjára az Entrepreneur Of The Year (EOY) programot, az egyetlen nemzetközi, védjegyoltalommal ellátott üzleti díjat, amely az elismeréshez vezető erőfeszítésekről, kitartásról, hitről, valamint a kimagasló teljesítményt felmutató üzletemberekről szól. 2003 óta Magyarországon is odaítélik a kiemelkedő presztízsű kitüntetést.
A díjat korábban Sándor József (2012), Soós Csaba (2011), Bodrogai Ferenc (2009), Gerendai Károly (2008), Jaksity György (2007), Bojár Gábor (2006), Demján Sándor (2005), Kürti Sándor (2004) és Csányi Sándor (2003) vehette át.
Forrás : MTI
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/11/17/dijaztak-az-ev-uzletemberet/#a3
Így szakad szét Magyarország - megjöttek a friss adatok
Tovább nyílt az olló az első félévben az egy évvel korábbihoz képest Magyarországon a legtehetősebbek és a legszegényebbek között a KSH friss fogyasztási adatsorai szerint. Ennél is meglepőbb lehet az a tény, hogy csak a gazdaságilag legjobb helyzetben lévők összfogyasztása tudott bővülni, a többiek csökkenésével szemben. Igaz, a rezsicsökkentés annyi haszonnal járt, hogy háztartások másra a korábbinál valamivel többet tudtak költeni. (Amint arról korábban beszámoltunk, az egyenlőtlenséget mérő Gini-együttható is nőtt az elmúlt években, a kormány álláspontja szerint pedig az egyenlőtlenségek kezelése nem az szja-rendszer dolga.)
Az első félévben az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások átlaga folyó áron 0,5 százalékkal 64,3 ezer forintra nőtt, változatlan áron számolva azonban - vagyis az árváltozások hatását kiszűrve - 1,8 százalékos visszaesés történt. A fogyasztási főcsoportok többségében csak néhány százalékos elmozdulás következett be, ami alól a szeszes italok és dohányáruk jelentenek kivételt. Itt ugyanis - az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés következtében - 10 százalékot meghaladó zuhanást mutatott ki a KSH. Ezen belül a cigarettafogyasztás 17 százalékkal csökkent, az egyéb dohányárukból viszont ugyanennyivel többet fogyasztottak. (Megjegyzendő, hogy mindez még a trafikrendszer elindulása előtt, ám a közösségi helyeken történő dohányzás tilalmának bevezetése után történt, másfelől a szeszes italokra költött összegeket a házipálinka-szabadságharc is csökkenthette - utóbbi odacsapott a szeszipari vállalatok forgalmának is.)
Forrás: KSHA rezsicsökkentés felemásan éreztette hatását (lásd keretes írásunkat lejjebb): az energia olcsóbb lett, a háztartások az enyhe tél ellenére mégis többet fizettek, ugyanis többet is fogyasztottak - ez a tendencia a középiskolai végzettségű háztartásoknál érvényesült a legnagyobb mértékben. Hasonló volt a helyzet a szintén - ám világpiaci okok miatt - olcsóbbá váló üzemanyagok esetében is, a háztartások érdemben - közel 5 százalékkal - növelni tudták közlekedésre fordított kiadásaikat is. Élelmiszerre az egy évvel korábbinál kevesebbet, ruházatra, lábbelire viszont többet költöttek a háztartások.
Jobb helyzetben a tehetősek...
Jelentős különbségek vannak ugyanakkor a fogyasztási kiadások alakulásában az iskolai végzettséget - és ezzel részben összefüggésben - a jövedelmi helyzetet tekintve. Ahogyan a KSH összeállítása fogalmaz: a háztartások fogyasztásának dinamikája 2012 I. féléve és 2013 I. féléve között jelentős különbségeket mutat a különböző jövedelmi ötödökben. A leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti különbségek erősödtek: a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása mintegy 3,6-szerese a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztásának. Egyedül a leggazdagabb ötödben élő háztartások összfogyasztásának volumene nőtt 2012 azonos időszakához képest, 1,4 százalékkal, míg a többi háztartásé csökkent, leginkább a legszegényebbeké, 3,4 százalékkal. Ezt mutatja az alábbi ábra:
Forrás: KSHAz élelmiszerre valamint szeszes ital és dohányárura fordított kiadás volumene mindegyik ötöd esetében visszaesett, míg a közlekedés volt az egyetlen fogyasztási főcsoport, ahol mindegyik ötöd esetében nőttek a kiadások. A legjobb jövedelmi helyzetben levők fogyasztása a többi kvintilishez képest három főcsoportban is lényegesen erősebb dinamikát mutatott. A ruházatra és lábbelire fordított kiadásaik 18,0, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra fordított kiadásaik 16,8 százalékkal nőttek reálértéken, vagyis e területeken a dinamika többszöröse az országos átlagnak. Hasonlóan tempósan, 17 százalékkal nőttek a legtehetősebbek egészségügyi kiadásai, szemben az országos átlag 2,5 százalékos csökkenésével.
Ugyanígy nőtt a különböző iskolai végzettségű háztartások fogyasztása közötti különbség, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező háztartások helyzete tovább javult. Csak a legképzettebbek tudták a fogyasztási színvonalukat a 2012. I. félévivel azonos szinten tartani, az érettségizettek és az érettségivel nem rendelkező háztartások fogyasztása pedig volumenben 1,5 illetve 3,0 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. E tendenciát mutatja az is, hogy 2013 I. félévében az alacsony iskolai végzettségű és a középiskolával rendelkező háztartások összes fogyasztása a diplomások fogyasztásának 52,0 százalékát, illetve 75,1 százalékát tették ki, míg egy évvel korábban ennél többet, 53,7 és 76,2 százalékát.
Így hatott a rezsicsökkentés...
A rezsicsökkentés hatására csökkent a lakásfenntartásra fordított kiadások aránya, a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettséggel rendelkező háztartásoknál jelentősen, 2,1, illetve 1,7 százalékponttal, a középiskolai képesítéssel rendelkező háztartásoknál pedig kisebb mértékben, 0,2 százalékponttal. Ez nagyobb mozgásteret biztosított a háztartásoknak a további kiadásaik fedezésére: az alacsony iskolai végzettségű háztartások élelmiszer-kiadásaikra az összfogyasztásukból 0,7 százalékponttal nagyobb hányadot tudtak fordítani 2013 I. félévében, mint egy évvel korábban.
Forrás: KSHA magasabb végzettségűek - és ebből fakadóan jobb anyagi helyzetben lévők - nem csak bizonyos fajta, az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerekből - tej, sajt és tejtermékek, zöldség és gyümölcs - fogyasztanak többet, hanem az élelmiszerek közül is a drágább, jobb minőségűeket választják. Érdekes tény, hogy bár tíz alacsony iskolai végzettségű háztartás közül hat termel saját maga is élelmiszert, mégis kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, mint az érettségizettek, akik közül csak majdnem minden harmadik termel élelmiszert a kertjében.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/igy_szakad_szet_magyarorszag_megjottek_a_friss_adatok.569067.html
A miniszterelnök is szorgalmazza, hogy a Kúria hozzon jogegységi döntést a devizahitelügyekkel kapcsolatban.
Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában emlékeztetett, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban a devizahitelek ügyében. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentétes bírósági ítéletek születnek, az ugyanis jogi zűrzavart eredményezne - hangsúlyozta.
Ezért arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetőit - folytatta -, elsősorban a Kúria elnökét, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet a devizahitelügyek területén, vagyis hozzanak egy olyan jogegységi döntést, amely után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
"Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi életének felborítása kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel" - mondta a kormányfő.
Beszélt arról is, hogy szerinte Magyarország 2010-hez képest ma szabad és független ország.
A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország ma a saját lábán áll, és van annyi pénze, hogy olyan intézkedéseket vezessen be, mint például a sertésáfa-csökkentés vagy az újabb családpolitikai támogatások.
Előbbivel kapcsolatban, vagyis hogy öt százalékra csökken az élő- és a félsertés áfája január 1-jétől, Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a sertés áfájának mostani csökkentése munkahelyvédelmi akcióterv, nem pedig a szociális intézkedések része. A kormány ugyanis a mezőgazdaságban dolgozók munkahelyének megmentését reméli az említett csökkentéstől.
Az újabb családi támogatásokról pedig azt mondta a miniszterelnök, hogy aki családban képzeli el az életét, annak ezek fantasztikus távlatokat nyitnak.
Forrás : MTI
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/11/08/orban-raszolt-a-kuriara-devizaugyben/
Idén 13. alkalommal adták át a Legjobb Munkahely díjakat Magyarországon. A Janssen-Cilag gyógyszercég, a FGSZ Földgázszállító Zrt., és a Szerencsejáték Zrt. is a legjobbak között van.
Az Aon Hewitt által készített felmérés szerint a legjobb munkahelyek főbb megkülönböztető jegyei az emberközpontú és üzletileg sikeres vezetés, a vonzó és hiteles vállalati kép, valamint a transzparens és teljesítményarányos elismerés - olvasható a közleményben.
Így bukhat milliókat egy vállalat...
Veres Rita, az Aon Hewitt ügyvezető igazgatója elmondta, a Magyar dolgozók 41 százaléka nem elkötelezett a munkáltatója felé. Ami azért is nagy baj, mert éves szinten egy-egy ilyen alkalmazotton akár 2 millió forintot is bukhat egy cég, hiszen ilyenkor a dolgozó nem hozza ki magából a maximumot, vagy hajlamosabb betegszabadságra menni olyankor is, amikor ez nem lenne indokolt.
 |
A legjobb munkahelyeknél az elkötelezett kollégák száma ezzel szemben 86 százalék, ők azok, akik naponta a legtöbbet teszik le az asztalra és elvárásokon felül teljesítenek a munkájukban.
Mi a titok ?
A felmérés projektvezetője, Szirbik Edina elmondta, hogy a díjazott cégek felsőcezetése a cég legértékesebb erőforrásaként bánik a dolgozóival, megfelelő tájékoztatást ad a szervezet hosszútávú célkitűzéseiről, illetve őszintén tájékoztatja őket a vállalatot érintő kérdésekről. Kiderült az is, hogy a nyertes cégeknél a kiemelkedő teljesítményt nem csupán elismerik, hanem díjazzák is, az ott dolgozók szerint a teljesítményük tükröződik a javadalmazásukban, a fizetésüket veresnyképesnek találják.
Íme 2013 Legjobb Munkahelyei:
250 fő alatti vállalatok:
1. Janssen-Cillag Kft.
2. Debreceni Hőszolgáltató Zrt.
3. Budapest InterContinental
250-1000 fő közötti vállalatok:
1. FGSZ Földgázszállító Zrt.
2. Fundamenta-Lakáskassza Zrt.
3. Mars Magyarország Kisállateledel Gyártó Kft.
1000 fő feletti vállalatok:
1. Szerencsejáték Zrt.
2. McDonald's Magyarországi Étterem Hálózat Kft.
Forrás : www.hvg.hu
http://hvg.hu/karrier/20131105_legjobb_munkahely_felmeres#utm_source=hvg_karrier&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2013_11_07&type-id=HvgCareer&user-id=D049EFC9&utm_content=top
Egyre bonyolultabbnak tűnik a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos bírósági gyakorlat: múlt héten a Fővárosi Törvényszék első fokon az OTP Bank javára döntött, és indoklása a Pécsi Ítélőtábla szeptemberi és a Kúria júliusi ítéletével is ellentétes.
A jelek szerint tovább bonyolódik a devizahiteles ügyek bírósági megítélése. Múlt héten ugyanis a Fővárosi Törvényszék ismét az OTP Banknak kedvező ítéletet hozott, és első fokon minden tekintetben elutasította a devizahiteles felperesek keresetét – tudta meg a hvg.hu az OTP Banktól. A törvényszék indoklása nem csupán a közelmúltban a Pécsi Ítélőtábla által hasonló ügyben hozott ítéletével, de a Kúria úgynevezett árfolyamréssel kapcsolatos döntésével is ellentétes. A hvg.hu értesülése szerint a felperes ügyfél a döntés nyomán mintegy százezer forintos költséggel szembesül.
Jogszerűen járt el a bank...
A múlt héten hozott elsőfokú ítélet indoklásában a hvg.hu értesülése szerint a Fővárosi Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az OTP Bank devizahitel-szerződése minden körülményre kiterjedt, minden feltételt pontosan tartalmazott, a szerződési feltételek mindenben megfeleltek a jogszabályoknak. Az ítélet indoklása kitér arra is, hogy a bank a jogszabályoknak megfelelően módosította egyoldalúan a szerződést. Az egyoldalú szerződésmódosítási jog annak jogszabályi elismerése, hogy hosszabb távú szerződés ideje alatt szükség van olyan mechanizmusra, ami biztosítja azt, hogy szolgáltatás és ellenszolgáltatás valóban egyenértékű legyen, hogy az értékegyensúly fennmaradjon.
 |
|
Az elmúlt időszakban a devizahitelesek több alkalommal is utcára vonultak Fotó: MTI/Soós Lajos |
Információink szerint a törvényszék úgy találta, a THM kiszámítása is megfelelő volt, abban a deviza vételi és eladási árfolyamok különbözete megfelelően kifejezésre jut. A bíróság elfogadta az alperes bank érvelését, amely szerint az árfolyamrés egy átváltási kulcs, amely nem minősülhet költségnek, de a THM-ben megjelenik, külön kimutatni nem kell. Nem tartotta ugyanakkor megalapozottnak a felperes érvelését, amely szerint a szerződési feltételek tisztességtelennek minősülnek.
A két fontos előzmény...
Mint ismert, a Pécsi Ítélőtábla szeptemberben másodfokon eljárva helyben hagyta az OTP Bank devizahiteles adósainak keresetét, és úgy döntött, teljes egészében érvénytelen a szerződésnek az a pontja, amely az OTP Bankot a hiteldíj egyoldalú megváltoztatására jogosítja fel. A bíróság döntése alapján a megtámadott feltétel a szerződésben nem él tovább. Nincs szó azonban a szerződés joghatásainak megsemmisítéséről, a szerződés a hibás feltétel kihagyásával, változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, és teljesíthető a bíróság indoklása szerint. Az ügyben az OTP Bank várhatóan a Kúriához fordul majd.
| Léhmann György ügyei... |
|
Léhmann György siófoki ügyvéd 700 devizahiteles ügyben képvisel banki adósokat, változó eredménnyel. Az OTP Bank elleni pécsi győzelem után az ügyvéd azt nyilatkozta, „azt hiszem, összedöntöttem a devizahitel-szerződést”. Erről azonban nincs szó, ugyanis a szerződést a bíróság ítélete szerint az egyoldalú kamatemelésről szóló, hibásnak nyilvánított pont kihagyásával továbbra is teljesíteni kell. Az ügyvéd emellett sajtóértesülések szerint pert nyert a Raiffeisen Bank ellen is. Ugyanakkor Léhmann ügyei között szép számmal vannak vesztes perek is. A hvg.hu banki információi szerint a siófoki ügyvéd pervesztességével zárult például a Fővárosi Törvényszéken egy eljárás, amelyben a bíróság kimondta: a szerződés a 2006. márciusi jogszabályváltozás előtt került megkötésre, így a megtámadásra nyitva álló egyéves határidő eredménytelenül eltelt. Ebben az esetben is csaknem százezer forint perköltség és illeték megfizetésére kötelezte a bíróság a banki ügyfelet. Két további perben is döntés született. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma megszüntetette az OTP Bank ellen indított pereket, az egyik esetben a felperes devizahiteles ügyfél kérte a per megszüntetését, a másik esetben pedig a felperest képviselő Léhmann György meghatalmazása nem volt megfelelő. |
A Kúria árfolyamréssel kapcsolatos ítélete szintén egy OTP Bank ellen indított ügyben született. A per lényegében arról a kérdésről szólt, hogy a devizahitelessel szemben a bank által érvényesített árfolyamrést költségnek kell tekinteni, vagy nem, és fel kellett-e tüntetni a devizahitel-szerződésben az úgynevezett teljes hiteldíjmutatóban (THM). Ezt az árfolyamrést az OTP devizahitel-szerződése tételesen nem tartalmazta, ezért a Fővárosi Törvényszék tavaly decemberben másodfokon semmisnek nyilvánította a teljes hitelszerződést.
A Kúria idén júliusban hozott ítéletében egyetértett a Fővárosi Törvényszék döntésével, mégis olyan kompromisszumos döntést hozott, amellyel kijavította a hibás devizahitel-szerződést, így az ismét hatályba léphetett. Az ügy azonban ezzel nem zárult le: az árfolyamrés feltüntetésének hiánya miatt a Kúria visszautalta az elsőfokú bírósághoz, hogy határozza meg mennyivel tartozik a bank az adósnak. Itt azonban egy újabb fordulat következett: a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem a költségeket számolta ki, hanem ismét érvénytelennek nyilvánította a teljes hitelszerződést. A bíróság szóban kihirdetett véleménye szerint nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere.
|
A kormány a jogi bizonytalanságra hivatkozik... |
|
A kormány a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos jogi bizonytalanságra hivatkozva halasztotta el a devizahitelesek helyzetének rendezését. Szeptemberben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője november elsejéig adott határidőt a bankoknak arra, hogy rendezzék devizahiteles adósaik helyzetét. Ez a kormány szerint nem történt meg, pedig a Magyar Bankszövetség sajtóértesülések szerint olyan javaslatot is letett az asztalra, mely szerint 20 százalékkal csökkentek volna az adósok törlesztőrészletei. Rogán Antal hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta, a Kúriának jogegységi döntést kellene hoznia a hitelesek ügyében. |
Forrás : www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20131105_Devizahiteles_perek_fokozodik_a_kaosz#rss
Akár 41 százalékkal is csökkenhet egy átlagos devizaadós havi törlesztőrészlete a kedden elfogadott devizahiteles javaslat - derül ki egy friss elemzésből.
A Bankmonitor.hu számításai szerint a egy hitelfelvevő vásárolt egy 6,6 millió forintos ingatlant 2007-ben és ehhez 6 millió forint svájci frank alapú hitelt vett fel, akkor a forint gyengülése miatt jelenleg 7,6 millió forint tartozása van a korábbi törlesztések ellenére is. Azaz a hitel értéke meghaladja az ingatlan értékét. Ez a példa jól szemlélteti az átlagos fizetésképtelen adós esetét, akár 15-25 százalékkal is meghaladhatja a hitelértéke az ingatlan értékét, mely önmagában is sokkoló az adós számára.
A tegnapi döntés értelmében ezen hitelből engedhetnek el most a bankok 1,3 millió forintot, s csökken így a hiteltartozás 6,18 millió forintra (az ingatlanérték 95 százalékára) és léphet be a fizetési késedelemmel rendelkező adós az árfolyamgátba.
Számítások szerint az adós havi törlesztő részlete eredetileg 45 ezer forint volt, mely az árfolyamgyengülés hatására 72 ezer forintig nőtt. A részleges adósság elengedés és a 180 forintos svájci frank árfolyamon történő fizetés lehetőségéből adódóan a törlesztő részlet 44 ezer forintra csökkenhet, mely gyakorlatilag megegyezik az eredeti törlesztő részlettel (így amennyiben az adós nem vesztette el az állását, a kedvezőtlen gazdasági hatások törlesztő részletből való kikerülésének köszönhetően újra fizetni tudja a hitelét).
A 72 ezer forintról 44 ezer forintra történő havi törlesztő részlet csökkenés két részből tevődik össze:
1. Belépés az árfolyamgátba (242 svájci frank/forint árfolyam helyett 180 forinton történő törlesztés): -18 700 forint
2. Részleges adósság elengedés: további -9400 forint
Összességében tehát 41 százalékos 28 ezer forintos csökkenéssel újra az eredeti szintre kerülhet az adós havi törlesztési kötelezettsége, mely hatalmas segítség lehet.
Természetesen kérdés a portál szerint, hogy a bankok mennyire fognak élni a részleges hitel elengedéssel, de ezt illetően úgy látjuk, hogy a bankok lényegesen több intézkedést hajlandóak meghozni az adós fizetőképességének helyreállításához, mint az esetleg az átlagos kívülálló elsőre gondolná. Nincs nagyobb veszteség ugyanis egy bank számára egy nem fizető adósnál, egy nem működő hitelnél.
Forrás : wwwmfor.hu
http://www.mfor.hu/cikkek/41_szazalekkal_is_csokkenhet_a_devizaados_torlesztoje.html
Javában dübörög a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramjának második szakasza. Az első program során 701 milliárd forint forrás került a vállalkozásokhoz, ennél is nagyobb összeget használtak fel hitelkiváltásra. Ezzel óriási fordulat történt a gazdaságban, hosszú idő óta először nőtt a vállalatok hitelállománya. Ezt a folyamatot hívatott fenntartani az a további 2 000 milliárd forint, amit az MNB 2014 végéig remél a cégeknek kiosztani.
Az októberben indult második körben már a teljes hitelösszeg 90 százalékát új hitelként helyezhetik ki a bankok a kkv szektor számára. A következő év végéig 2 000 milliárd olcsó, 2,5 százalékos kamatozású forrás juthat a gazdaságba. Az igényelt összeget beruházásokra, forgóeszköz vásárlásra, de akár EU-s támogatások előfinanszírozására is felhasználhatják.
Nagy előnye a programnak, hogy a vállalkozások a piacinál jóval kedvezőbb hitelhez juthatnak, hiszen a kamata maximum 2,5 százalék. Ez közel 4,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a program előtt jellemző piaci kamatszint volt. Azóta a piaci kamatok is csökkentek, hiszen jegybank is folyamatosan lazít kamatpolitikáján és magának a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően a banki egyéb források is olcsóbbak lettek, a betétekre például ma már csak 3-4 százalék kamatot fizetnek a hitelintézetek.
Az alacsony kamatoknak és törlesztőrészleteknek köszönhetően sokkal több beruházás megvalósulhat Magyarországon, akár olyanok is, melyek megtérülési rátája nem engedte meg korábban a magas kamatú hitellel való finanszírozást. Alacsonyabb adósságteher miatt javulhat a vállalkozások eredménye is, 50 millió forint hitel esetén akár évi 2 millió megtakarítást érhet el így egy cég. Azok a vállalkozások is jól járhatnak, akik hitelkiváltásra kaptak pénzt, hiszen ezzel a kockázatuk jelentősen csökkenhet, így a bankok akár piaci hitelt is olcsóbban nyújtanak számukra. A program jegybanki forrása a NMB mérlegfőösszegéből és új pénz nyomtatásából, vagyis a pénzmennyiség növekedéséből származik.Nem csak a vállalkozások, de a magyar gazdaság egésze is nagyot profitálhat a hitelprogramból. Az ország összteljesítménye 162-216 milliárd forinttal nőhet, miközben a 65 milliárd lehet az MNB eredményének romlása az elemzők feltételezése szerint.
A legnagyobb kérdés az marad, hogy milyen vállalkozások kaphatnak olcsó hitelt a bankoktól. A forrás szinte biztosan bőséges, hiszen 2000 milliárd körül volt tavaly az összes KKV hitelezés nagysága, amit akár nagy részben fedezhet is a program. Ebben olyan vállalkozások hitelei is benne vannak, melyeket a bankok talán nem akarnak 2,5 százalékos kamat mellett finanszírozni, hiszen ehhez túl kockázatosnak tartják őket. Még ha ki is szorulnak ezek a cégek, a piaci kamatok csökkenésével egyre olcsóbb lehet számukra is a hitelfelvétel vagy egyre többen férhetnek be mégis a programba. Így a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően minden vállalkozás olcsóbban juthat hitelhez.
Forrás : www.penzcentrum.hu
http://www.penzcentrum.hu/kkv/kinek_jar_az_olcso_hitel_figyelj_nehogy_lemaradj.1038190.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Nem kérdés, hogy alaposan átszabja a bankszámlacsomagokat az a már benyújtott törvényjavaslat, amely teljesen ingyenessé tenné a készpénzfelvételt február elsejétől. De mire számíthatunk, mennyit spórolunk ezzel évente? A legnépszerűbb számlacsomagok esetén néztük meg, hogy mit jelentene a változás, ha a bankok nem növelnék egyéb díjaikat.
A BankRáció.hu segítségével megkerestük a nagyobb bankoknál jelenleg elérhető legkedvezőbb bankszámlacsomagokat. Nem meglepő módon átlagos pénzköltés mellett a készpénzfelvétel jelenti a legnagyobb költséget a családoknak. Van olyan számlacsomag, ahol néhányszáz forintos havidíjért cserébe ingyen vehetünk fel kétszer készpénzt, de a legtöbb helyen ezért fizetni kell. Ha csak a tranzakciós illetéket hárítja át a bank, már az is 360 forint havonta (60 ezer forint készpénzfelvétellel számolva). És mivel a benyújtott törvényjavaslat 150 ezer forintig teszi ingyenessé a készpénzfelvételt, elméletben 900 forintot spórolhatnak így a családok.
De legyünk egy percig optimisták. Ha a készpénzfelvétel ingyenes lenne és minden más banki költség maradna a jelenlegi, akkor 10 ezreket is jelenthet a családoknak a pénzügyi rezsicsökkentés. Ezt mutatja az alábbi tábla.
- Itt laknak a legszegényebbek és a leggazdagabbak Mo-on
- Na ezért éri meg bankkártyát használni
- Nem kapnak extra pénzt a kórházak
- Így tuti nem vernek át a netes vásárlásnál: 6 + 1 tipp
- Ingyenes készpénzfelvétel: szivárognak a részletek
Forrás : www.penzcentrum.hu
http://www.penzcentrum.hu/ongondoskodas/ennyit_sporol_egy_magyar_csalad_ha_ingyen_lesz_a_keszpenz.1038174.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Az eddig végrehajtott tizenöt kamatcsökkentés után is "egyre intenzívebben enyhítésre hajlónak tűnik" a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris alapállása - állapították meg szerdai értékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, Barclays az MNB-kamatpálya jobb előrejelzése végett rendszeres monetáris tanácsi "közleménykövető" (MPC Tracker) szolgáltatást nyújt a befektetőknek, kielemezve azokat a nyelvezetbeli különbségeket, amelyek az MNB monetáris tanácsának kommentárjai között mutatkoznak két egymást követő kamatdöntő ülés után.
Az előző napi ülés közleményéről összeállított, szerdán közzétett "MPC Tracker" elemzésben Daniel Hewitt, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza kiemeli: megítélése szerint az MNB monetáris alapállása "nagyon enyhe", sőt "egyre intenzívebb mértékben az". Ennek alapján a magyar jegybank a Barclays várakozása szerint addig folytatja az enyhítési ciklust, amíg a forint ereje ezt engedi.
Jóllehet a monetáris tanács közleménye nem említi kifejezetten a forintárfolyamot, ám "értelemszerűen" az MNB monetáris politikájának ez az elsődleges tényezője - vélekedik szerdai elemzésében a Barclays vezető londoni szakértője.
A Barclays szerdai "MPC Tracker" elemzése a mostani és a múlt havi monetáris tanácsi közlemény nyelvezetbeli különbségei között első helyen emeli ki, hogy a szeptemberi kommüniké szerint a magyar gazdaságban jelentős kapacitástartalék van, és valószínűleg mérsékelt marad az inflációs nyomás, az új közlemény ugyanakkor jelentős mértékben kihasználatlan kapacitást említ, és a mérsékelt inflációs nyomás fennmaradását "tartós időtávlatra" valószínűsíti.
Hewitt ugyanakkor "érdekesnek" nevezi, hogy a monetáris tanácsi közlemény nem említette az MNB növekedési hitelprogramját. A Barclays véleménye szerint e program javítja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, ám ezzel egy időben a reálgazdasági pénzellátás gyors emelkedéséhez is vezet, ami hatásaiban szintén a monetáris politika lazításának felel meg. A ház szerint ez különösen sebezhetővé teszi a forintot egy esetleges eladási hullámtól abban az esetben, ha a külső piaci hangulat kockázatkerülővé válik.
Hewitt mindazonáltal közölte szerdai értékelésében, hogy a Barclays várakozása szerint az MNB az idei év végéig 3,00 százalékra csökkenti alapkamatát, és a ház valószínűnek tartja azt is, hogy ha a forint erős marad, a magyar jegybank - függően a globális piaci kondícióktól - e kamatszint elérése után is folytatja a kamatcsökkentéseket.
Hasonló következtetésre jutottak szerdai értékelésükben a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is, szintén "meglehetősen enyhítésre hajlónak" minősítve a monetáris tanács közleményének hangvételét.
A GS szakértői közölték: alapesetben továbbra is azt várják, hogy az MNB 0,40 százalékponttal 3,00 százalékra csökkenti kamatát az idei év végéig. A Goldman Sachs londoni elemzői is megállapították ugyanakkor, hogy a monetáris tanácsi ülésről kiadott közlemény alapján esélyesnek tűnik a 3,00 százalékos alapkamat elérése után is folytatódó MNB-kamatcsökkentés abban az esetben, ha a forintárfolyam és a magyar befektetési eszközök kereslete stabil marad.
A GS szakértői mindazonáltal a kockázatok közé sorolták, hogy az amerikai gazdaság esetleg "erőteljes növekedési meglepetést" produkál, és ennek nyomán - az amerikai szövetségi jegybankrendszer (Federal Reserve System) által folytatott mennyiségi enyhítési ciklus leépítésének kilátása miatt - emelkedni kezdenek az amerikai kincstárjegy-hozamok, ami potenciálisan gyors forintgyengülést eredményezhet.
A Goldman Sachs londoni elemzői szerint egy ilyen forgatókönyv esetén a cég által jelenleg vártnál hamarabb befejeződhet az MNB enyhítési ciklusa.
Szerző: MTI Eco
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/londoni-elemzok-amig-a-forint-ereje-engedi-addig-kamatot-vag-az-mnb-414922
„A magyarok 5.009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20.621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede” – érzékeltette a különbségeket Dörnyei Otília , a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „Közelebbi példát hozva: a szomszédos Szlovákia az egy főre jutó 7.473 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4.541 euro) és Romániát (3.491 euro), ám Horvátország (5.208 euro) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került. Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38.9 százaléka” – emelte ki a szakember.
A megyék rangsora...
A 19 magyarországi megyét a fővárossal együtt vizsgálva csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentálja, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5.007 euró. A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6.520 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos 7.500 eurós szinttől.
Az öt legmódosabb és az öt legszegényebb járás...
A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert harminc év elteltével új szervezeti rendben 2013. január 1-jével alakították ki újra a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátásának céljából. A legtöbb járás Pest megyében található.
A városok száma járásonként átlagosan kettő, ám többségükben – 79 járásban – csak egy város található, amely egyben a járási székhely is. A legkisebb településsűrűségű járások az Alföldön találhatók, míg a legnagyobb településsűrűségű járások Magyarország aprófalvas térségeinek járásaiban, így elsősorban Vas, Baranya, Zala, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben vannak. A legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetben az aprófalvas térségek és az alföldi területek vannak, míg a budapesti agglomeráció járásai pozitív demográfiai helyzetet mutatnak. A legnagyobb népsűrűségű járás a Dunakeszi járás.
Az öt utolsó helyezett járásból négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, egyedül a Cigándi járás tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez.
A járások, mint új közigazgatási egység, listáját egyértelműen a budapesti kerületek vezetik. Budapesten a járások kerületi szinten szerveződnek, azaz a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeként 23 kerületi hivatal működik. Budapesttel együtt vizsgálva 12 budapesti kerület megelőzi a Budakeszi járást, amely országosan az első helyen áll.
Szerző: Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/kiderult-hogy-mennyire-szegenyek-a-magyarok-europai-lista-414715
Nagy erősödésen van túl az euró a dollárral szemben, azonban a szakértőket nem győzi meg a mostani mozgás, sokan félnek belenyúlni a mozgásba.
Július óta több, mint 8 százalékkal emelkedett az euró árfolyam a dollárral szemben, mégis sok befektetőt nem győz meg a mozgás iránya, s van aki az év eleji hiba újbóli elkövetésétől fél, amikor túl hamar hittek a közös devizában - írja a Wall Street Journal.
Egyszerűen nincs meg a megfelelő mélység a mozgás mögött - mondta a lapnak Bilal Hafeet, a Deutsche Bank, a piac egyik legnagyobb forgalmú szereplőjének vezető devizapiaci stratégája. Hafeez szerint megfigyelhető, hogy nyár óta az euró erősödését a forgalom drasztikus csökkenése kíséri a piacon. Ez a jelenség egyáltalán nem figyelhető meg a dollár/jen, vagy a dollár/svájci frank piacán.
Akkor egy széleskörű, sok piaci szereplő által követett mozgásnak lehettünk tanúi. Nyugdíjalapok, hedge-fundok, vállalatok is beszálltak az euró erősödési hullámába, akárcsak korábban a jen gyengülés idején a jen ellenében. Most ennek nyoma sincs, talán csak a hedge-fundok vállalnak pozíciókat a piacon. Ez sajnos nem túl jó jel az euró számára - tette hozzá.
Az euróval kapcsolatos határozatlanság okát a lap szerint az amerikai monetáris politikát övező bizonytalanságban kell keresni. Májusban meglehetősen sok piaci szereplő pozicionálta magát rosszul a Fedtől kapott jelzés alapján, sokan ugyanis abból azt a következtetést vonták le, hogy hamarosan véget érhet az Egyesült Államokban a kvantitatív lazítás korszaka. Ez ahhoz vezetett, hogy a dollár erősödésnek indult, nem csak az euróval, de a feltörekvő piaci devizákkal szemben is. Ez nem következett be, s ennek nyomán a dollár ismét gyengülésnek indult.
Kedden a szeptemberi amerikai foglalkoztatási adatok meglehetősen gyengére sikeredtek, ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a Fed nem fog egyhamar leállni a kötvényvásárlásokkal, legalábbis jövő év elejéig. Ez pedig kiváló táptalajt adott ez euró további erősödésének. Megjegyzendő, ennek időpontját korábban szeptember-októberre várták a befektetők.
A gyorsan változó várakozások a Fed monetáris politikájával kapcsolatban sok befektetőt tart távol a piactól. Semlegesek vagyunk euró/dollár relációban a Fedet övező bizonytalanság miatt - mondta a lapnak Daniel Loughney, a 445 milliárd dollárnyi vagyont kezelő Alliance Bernstein portfólió menedzsere. Persze van, aki jó irányban áll a piacon, a 222 milliárd dollárt kezelő Oppenheimer Funds szakértőjének elmondása szerint év eleje óta optimisták az euróval kapcsolatban. Persze ha azóta vételi pozícióban álltak, akkor a nyári dollárerősödéskor meglehetősen kellemetlen időszakot kellett átélniük.
Nincs túl jó véleménnyel az euró/dollár vásárlásáról Ric Deverell, a Credit Suisse vezető árupiaci és devizastratégája sem. Szerinte a gyenge európai növekedés a laza monetáris kondíciók, alacsony kamatok fenntartására ösztönzi az ECB-t.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/gyanus_dolog_tortenik_a_devizapiacon.568046.html
Az euró és a font lehetnek a legjobb devizapiaci befektetések az év végéig, legalábbis a Goldman Sachs szakértői szerint.
Az európai devizákat preferálja a Goldman Sachs a dollárral szemben, a befektetési bank szakértői szerint ezek lehetnek a legjobb befektetések az év végéig hátralévő időszakban a javuló növekedési várakozásoknak köszönhetően. A gazdasági növekedés terén tapasztalt javulás széleskörű, a GDP stabilizálódása várható Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban egyaránt - írják a bank stratégái a CNBC.com tudósítása szerint. Ráadásul a laza monetáris politika támogathatja a belső fogyasztást a legnagyobb európai gazdaságokban, s a világgazdaság növekedése megfelelő hátteret jelenthet az export fellendüléséhez az év végéig.
Figyelembe véve a jelenleg is folyamatban lévő gyógyulási folyamatot az euróövezetben, várhatóan egyre többen felfelé módosítják majd az ezekre az országokra vonatkozó növekedési előrejelzéseiket, s ez további tőkebeáramlást generálhat. Támaszt adhat a fontnak és az eurónak ezenkívül a jegybanki devizatartalékok diverzifikációjának változása is, folyamatosan keresik ugyanis az alternatívákat a dollárral szemben.
EUR/USD
Forrás : Alfatrader
A Goldman elemzői szerint hathónapos időtávon az euró/dollár keresztárfolyam elérheti az 1,4-es szintet is, a mostani 1,62-es szintről 1,69-ig emelkedhet a font a dollárral szemben. A svájci frank várakozásaik szerint veszíthet értékéből az euróhoz viszonyítva, itt az árfolyam 1,28-as szintre emelkedését várják a mostani 1,23 körüli zónából. Felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy az amerikai gazdaság növekedésének gyorsulása nem járt a dollár erősödésével, az amerikai devizában denominált eszközökből szerintük 1995 óta nem volt ilyen mértékű nettó kiáramlás, mint az elmúlt időszakban.
Ha ennek a portfóliótőkének az irányát nézzük, egyértelmű, hogy Európa a legnagyobb nyertese a folyamatnak. Persze ez nem csak a brit és az eurózónabeli növekedés helyreállásának köszönhető, de szerepet játszott benne az amerikai költségvetés körül kialakult vita is. Az amerikai technikai csőd esélye egyértelműen ártott a dollár, mint tartalékdeviza reputációjának - vélik a szakértők. Már 2009-ben megindult a brazil, orosz, indiai és kínai jegybanknál a dollár súlyának csökkentése a tartalékokon belül, ez a folyamat azonban az eurózóna válságával megtorpant. Most a jelek szerint újabb lendületet vett a folyamat, s ezek a jegybankok dollár eladóvá és euró vásárlóvá válhattak.
Az európai részvénypiacokra nem terjed ugyanakkor ki a Goldman optimizmusa, azok minősítése semleges.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/ezen_lehet_penzt_keresni_az_ev_vegeig.567917.html
A magyar nukleáris erőműpotenciál felfutásáról évek óta egyre erősebben vizionál a regnáló kormányzat. Azt ugyan továbbra sem lehet tudni, hogy az „évszázad beruházása” milyen pénzből épülhetne meg, a napokban azonban világossá vált, hogy az új atomerőműből származó „olcsó áram” legalább a duplájára emelné a jelenlegi árakat.
Orbán Viktor a múlt héten Indiából azt üzente haza, hogy 4-5 év múlva az egész EU-ban nálunk lesz a legolcsóbb a lakossági áram ára, és ebben Magyarország majd támaszkodik a nukleáris erőművi kapacitásának bővítésére. Arról nem nyitnánk vitát a miniszterelnökkel, hogy fizikailag lehetséges-e ennyi idő alatt a meglévők mellé további reaktorblokkokat felhúzni - ez eddig egyébként még sehol, senkinek sem sikerült.
A rezsiárak szempontjából sokkal érdekesebb fejlemény, hogy Nagy-Britanniában – ahol három nukleáris projekt előkészítése folyik- a brit kormány garanciát adott az egyik beruházónak a felvásárlási árra, ami a magánbefektetőnek biztosíthat akkora megtérülést, hogy megérje neki az erőművet felépíteni. Ez pedig korántsem olyan ár, ami alapján bármilyen rezsidíj-csökkentést lehetne vizionálni.
 |
|
A zászló már áll Fotó: Túry Gergely |
Nagy Britanniában – ahol az atomenergia csak 17 százalékot képvisel az energiamixben, nem úgy, mint Magyarországon, ahol negyvenet - tíz éven belül a 16 kereskedelmi blokkból 15-öt le kell állítani. (Nálunk 2032 az utolsó, negyedik blokk leállítási határideje). Az új erőművek építését magánberuházásban valósítják meg, tehát nincs olyan állami cég, mint Magyarországon az MVM, amely saját beruházásban felvállalná az építtetést.
A francia EDF Energy vezette projektcég (melyben húsz százalék erejéig egy kínai befektető is benne van) most megkapta azt a brit kormánytól, amire annyira várt: a megtérülést biztosító árgaranciát. Vagyis, hogy a piaci ár és a megtérülést biztosító felvásárlási ár közötti esetleges különbséget megfizetik.
| Brit kísérletek... |
| Az EDF Energy vezette projektcég új, két reaktoros erőműve egy korábbi számítás szerint 14 milliárd fontba kerülhet. De időközben a tervezett beruházási keretet már 16 milliárd fontig bővítették. (Ha ez utóbbit vesszük alapul, akkor a projekt nagyjából 5,5 ezer milliárd forintba kerül). A horizoni projektben, mely a GE vezetése alatt épülne meg, szintén lecserélődött a társberuházó: a német RWE-E.on-páros helyett a Hitachi ugrott be. A francia-spanyol NuGen beruházással kapcsolatban csak a tervezett üzemméret, ami fix. Paks bővítése esetében még ez sem világos: 1000-1200 vagy 1400 MW-os reaktorokat építtetnénk, az elsőnek már 2025-ben működnie kellene. |
Bedőlne a rezsicsökkentés...
A részletekre a Guruló Hordó blog csapott le: tőlük tudjuk, hogy az erőművet építő konzorcium 92 font (109 euró mai árfolyamon) garantált árat fog kapni az új blokkokban termelt áramért megawattóránként. Ez a jelenlegi angliai áramárnak közel a duplája. Bár a mai árat egy tíz évvel későbbivel nehéz összehasonlítani (és ekkora projektnél különösen kockázatos megtérülést számolni, illetve garantálni), jól látszik, hogy a garancia jelentős árnövekedést vetít inkább előre – nem pedig árcsökkenést. Tovább árnyalja a képet, hogy a brit (!) Centrica azzal indokolta a kiszállását a projektből, mert úgy látta, a 100 fontos garantált ár alatt túl kockázatos a beruházás belátható időn belüli megtérülése.
A 92 fontos termelői árat (amit megawattórában számolnak) forintra átszámolva 32 Ft/kWh egységárat kapunk eredményül. Ez a tőzsdei áramárnak (13-14 Ft/kWh) mintegy két és félszerese, de még annak is közel a duplája, amennyiért az áramot az MVM továbbadja (17,5 ft/kWh) azt az egyetemes szolgáltatóknak. A molos szakemberek által írt szakmai blogon kiszámolták, hogy ha holnaptól egy hasonló konstrukcióban állna rendelkezésre a Hinkley Point-ival összevethető erőművi kapacitás Magyarországon, az mit jelentene a számok nyelvén.
Jelenleg a lakossági átlagár 43,5 Ft/kWh, novembertől 37,8 Ft/kWh lesz: a brit példát követve a lakossági áramár a termelői áramár növekedésének köszönhetően 54 százalékkal drágulna (58 forint lenne a kilowattóránkénti egységár.) Azzal együtt lenne így, hogy a szolgáltató nem keresne rajta többet, mint jelenleg; amikor a „házhozszállítást” egységenként kevesebb, mint 2 forintért végzi. Ez egyébként 1 forint híján az az ár, amit most a szélerőműveknek, naperőműveknek fizet az állam a garantált zöldáramátvételnek köszönhetően.
Ám még egy tényezőt feltétlenül figyelembe kell venni: azt, hogy Nagy Britannia hitelminősítési besorolása lényegesen jobb, mint a bóvli kategóriába sorolt Magyarországé. Ez pedig azt jelenti, hogy ha nincs bevarrva a kincstári cihába a beruházás összege, a hitelfelvétel körülményei a szigetország számára lényegesen kedvezőbbek, mint a magyar kormánynak. Ráadásul a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint ma csak elsőrendű, „A”-s adósosztályzattal rendelkező országok tudhatnak finanszírozni egy nukleáris erőműépítési beruházást.
Forrás : www.hvg.hu
Szerző : Szabó M. István
http://hvg.hu/gazdasag/20131022_Igy_dontene_be_az_atom_a_rezsicsokkentest#rss