Alig két hét múlva, február 12-étől minden devizaügyletet jelenteni kell. Aki nem teljesíti, büntetést kockáztat, a magyar vállalatok mégis az utolsó pillanatra hagyták a felkészülést, így sokan kicsúszhatnak a határidőből.
Február 12-én beüthet a baj...
Néhány napon belül hatályba lép a határidős és opciós ügyletek kötelező jelentése, amelyet egy uniós tőkepiaci rendelet ír elő a szerződést kötő piaci szereplők számára. A tőzsdén és tőzsdén kívül kötött származtatott ügyeltek jelentési kötelezettségét a 2012-ben hatályba lépett uniós tőkepiaci rendelet (EMIR) írta elő, a 2008-as válság nyomán, hogy átláthatóbbá váljon a piac. Amennyiben az ügyletet kötő fél nem tesz eleget a jelentési kötelezettségének szabályszegés miatt felügyeleti büntetést kockáztat. Mint azt korábban megírtuk,a származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet (EMIR) alapján 2014. február 12-től az összes derivatív tranzakció adatát az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) felé kell jelenteni.
Ide tartoznak egyebek közt a devizához, kamatlábhoz, részvényekhez kapcsolódó származtatott, tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek. Az új szabályozással az ESMA átláthatóbbá, egyúttal biztonságosabbá kívánja tenni a piacot, a származtatott, azaz határidős, opciós és egyéb csereügyletek 95 százaléka ugyanis jelenleg a tőzsdén kívül bonyolódik le.
Termelő vállalatoknak is kötelező jelenteni a határidős és opciós ügyleteket!
Az adatközlési kötelezettség alól csak a magánszemélyek a kivételek, a velük kötött ügyleteket a pénzintézetek csak saját nevükben jelentik le. A változás több ezer magyar céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik, és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik.
Kell idő a felkészülésre...
A felkészülést a KELER tapasztalata szerint mégis sok vállalkozás és pénzügyi intézmény az utolsó pillanatra hagyta, ami veszélyezteti, hogy időben végezzenek az adminisztratív teendőkkel. Az adatközléshez ugyanis a legszükségesebb a globális azonosító kódok (ún. „Legal Entity Identifier”) beszerzése, amelyek azonosítják az ügyletben szereplő céget, ám ennek a kódnak a beszerzése két-három hétbe is beletelhet.
A jelentési kötelezettséghez szükséges azonosítókat ugyanis a kódkiadásra feljogosított, nemzetközi szervezetektől lehet igényelni, amelyeknél már most torlódás és a határidők csúszása tapasztalható. „Tapasztalatunk szerint az úgynevezett LEI-kódok igénylése az egyik legégetőbb probléma az adatközlésre készülők körében” – mondta Csiszér Péter a KELER stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgatója. Hozzátette, létezik olyan áthidaló megoldás, amellyel rövidebb határidővel is beszerezhetők az azonosítók.
Több ezer magyar cég adminisztrációs terhe növekszik...
Több ezer magyar vállalkozásra ró jelentős adminisztrációs terhet vagy bankolási többletköltséget a most életbe lépő jogszabály, amely szerint minden derivatív ügyletről legkésőbb a megkötését követő egy munkanapon belül be kell számolni egy erre kijelölt hatóságnak.
Mivel kényes adatokról van szó, a cégek jelentős része nem örül.
Forrás : www.piacesprofit.hu
Kép : Pixabay
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/idozitett-bomba-ketyeg-a-magyar-vallalatoknal/
A Kúria jogegységi határozata alapján súlyos szankciókkal sújthatja a NAV a 2011. december 31-e előtti, még el nem évült időszakra vonatkozó ellenőrzések során azokat a magánszemélyeket, akik rendszeresen, ellenérték fejében ingóságokat értékesítettek (például az internetes aukciós oldalakon), de az adókötelezettségüket nem az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint teljesítették. A Kúria ugyanis jogegységi határozatban kimondta: 2011. december 31-éig akkor is üzletszerű volt a rendszeresen, ellenérték fejében végzett ingó értékesítés, ha a magánszemély nem jelentkezett be az általános forgalmi adó (áfa) hatálya alá, vagyis nem kért adószámot.
A jogegységi határozat előzménye az volt, hogy a Kúria két pénzügyi ítélkező tanácsa – azonos (a szja-törvény 2012-től hatályos módosítását megelőző) időszakra nézve, és azonos jogszabályi keretek között – érdemben eltérően határozta meg az ugyanolyan jellemzőket mutató ingó átruházás adókövetkezményeit:
– A Kfv.I. tanács 2012. december 6. napján hozott Kfv.I.35.721/2011/6. sorszámú ítélete szerint a 2006., 2007. és 2008. adóévekben az internetes oldalakon történt több száz értékesítés személyi jövedelemadó következményének meghatározására az Szja törvény 58.§ (8) bekezdése szerinti, az üzletszerű értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
– A Kfv.V. tanács 2013. június 4. napján kelt Kfv.V.35.202/2012/13. számú határozata szerint viszont az érintett időszakban nem állapíthatók meg az Szja törvény hatályos rendelkezése [58. § (8) bekezdés] szerinti üzletszerűség törvényi feltételei, ezért az ingó értékesítésből származó jövedelmet nem lehet önálló tevékenységből származó jövedelemként elszámolni. Az említett rendelkezés a következőképpen szólt: ... "üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik".
A Kúria jogegységi határozatban kimondta, hogy 2011. december 31-ig akkor is üzletszerű volt a rendszeresen, ellenérték fejében végzett ingó értékesítés, ha a magánszemély nem jelentkezett be az általános forgalmi adó (áfa) hatálya alá, vagyis nem kért adószámot – írja az Adózóna. A jogegységi határozat előzménye az volt, hogy a Kúria két pénzügyi ítélkező tanácsa – azonos (a szja-törvény 2012-től hatályos módosítását megelőző) időszakra nézve, és azonos jogszabályi keretek között – érdemben eltérően határozta meg az ugyanolyan jellemzőket mutató ingó átruházás adókövetkezményeit.
A Kúria szerint nem üzletszerű az ingó vagyontárgy rendszeres értékesítése, ha a magánszemély az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó adózók nyilvántartásába nem jelentkezett be. Márpedig az ügyben érintett adózó, és az adóhatóság által ellenőrzött, ingóságokat értékesítő magánszemélyek túlnyomó többsége nem jelentette be tevékenységét a NAV-nál, így a Kúria ezen ítélete szerint a tevékenységüket nem lehetett volna üzletszerűnek minősíteni.
A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte.
Forrás : www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20140129_Retteghetnek_a_vaterazok_Igazat_adott_a_N#rss
http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Retteghetnek_a_vaterazok_Igazat_adott_a_NAV_CJ9WDS
Izlandnak bejött az a hat évvel ezelőtti döntés, hogy hagyták csődbe menni az ország három nagybankját. A pénzintézetek megmentése helyett a jóléti rendszer megóvására, oktatásra költötték az adófizetők pénzét, és ma négy százalék a munkanélküliségi ráta.
Izland 2008-ban hagyta, hogy a szigetország három nagybankja csődbe menjen, mert az ország vezetése úgy találta, hogy túl nagyok ahhoz, hogy az adófizetők pénzéből megmentsék őket. A pénzintézetek a válság előtt nagy hasznot húztak a másodlagos jelzálogpiacok felfutásából, óriási hiteleket csatornáztak át a lakásfinanszírozásba, amitől igencsak nagyra híztak.
A valamivel több mint 300 ezer lakosú, évente 14 milliárd dollár GDP-t termelő Izland 2008 októberében került a világlapok címoldalára, amikor három vezető bankja hetek alatt fizetésképtelenné vált: 85 milliárd dollár törlesztését tagadták meg. A kormány úgy döntött, nem adja fel a szociális programokat azért, hogy feltőkésítse a pénzintézeteket, amivel megmentette az izlandiakat a pénzügyi válság okozta nyomorúságtól - derül ki a Bloomberg cikkéből.
Unortodox megoldás...
Ezzel éppen szembe ment az USA-val, illetve többi európai országgal, amelyek úgy gondolták, hogy nagybankjaik túl nagyok ahhoz, hogy csődbe mehessenek, és költségvetésüket nem kímélve megmentették azokat. Az izlandi bankok hitelezői, akikkel lenyelették a veszteségeket, persze a mai napig protestálnak, ám Sigmundur D. Gunnlaugsson miniszterelnök válasza igen egyszerű: a pénzintézetek tartozása soha nem volt és nem lesz része az államadósságnak.
Az egymást követő kormányok kinyilvánított célja az, hogy újjáépítsék az izlandi jóléti társadalmat. Rákényszerítették a bankokat, hogy leírják jelzáloghiteleket, amivel enyhítették a lakosságra nehezedő terheket. A válság kirobbanása után 80 százalékkal értékelődött le a korona, amire elszállt az infláció. 2009-ben 19 százalék volt a pénzromlás üteme. Válaszul korlátozták a tőkemozgásokat.
Mivel a korábban nyújtott lakáshitelek nagy részének kamatát az inflációhoz kötötték, létkérdés volt a pénzromlás megfékezése. Tavaly decemberben már csak 4,2 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest - derült ki az izlandi statisztikai hivatal jelentéséből. Emellett a 2014-es költségvetésben a GDP hét százalékának megfelelő összeget különítettek el a jelzáloghitelek terheinek enyhítésére.
Jóléti pénzinjekció...
Az OECD ugyan bírálta az adósok újabb kisegítését, mert az további adók formájában nagy terheket rak a bankok nyakába. A szakértők egy része szerint a pénzintézetekkel szembeni durva bánásmód miatt kerülni fogja a tőke a szigetországot, ha egyszer feloldják a tőkemozgások korlátozását. Ezt cáfolni látszik azonban az, hogy a kormány két sikeres kötvényaukciót bonyolított le 2008 óta.
Az idei költségvetés 43 százalékát fordítják a jóléti minisztérium kiadásaira. Ez nagyjából megegyezik a válság előtti aránnyal. Helyi szakértők szerint ennek köszönhető, hogy jók az ország növekedési kilátásai: az OECD 2,7 százalékos GDP-bővülést vár 2014, miközben a szervezet tagországainak átlaga csupán 2,3 százalék lehet. Az oktatásra és az egészségügyre fordított források mellett ma már lakosság megtépázott vásárlóerejének helyreállítása a cél.
Követendő példa...
Gunnlaugsson szerint a kormány elsőrendű célja a társadalmi-politikai stabilitás megőrzése. Ha ez sikerül, az vonzza a befektetéseket, ami bővíti a munkahelyeket, ami növeli a jövedelmeket, amelyekre támaszkodva továbbra is fenntartható a jóléti társadalom. Izlandon - ahol 2010 elején kilenc százalék felett tetőzött a munkanélküliségi ráta - jelenleg négyszázalékos a munkanélküliség, amit két százalékra akarnak leszorítani. Ezzel szemen az eurózónában a múlt év végén 12,1 százalék volt ez a mutató.
A csődbe engedett bankok hitelezői, főként hedge fundok ugyan még próbálkoznak elvesztett befektetéseik visszaszerzésével, ám az IMF és sok szakértő, köztük Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász professzor díjazta az izlandi megközelítést. Krugman nemrégiben figyelmeztette a többi skandináv államot, például Dániát, hogy ne a jóléti kiadások lefaragása árán próbálják javítani gazdaságaik versenyképességét.
A növekedés és az állami támogatások kéz a kézben haladnak - érvel Krugman. A jövedelemadót többször mérséklő svéd kormány várhatóan megbukik az idei választásokon, mert a szavazók nagyobb jóléti kiadást várnak országuk vezetőitől.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/igy_lehet_okosan_odacsapni_a_bankoknak.574757.html
A magánszemélyek január 31-ig nyilatkozhatnak arról munkahelyükön, hogy kérik a 2013. évi személyi jövedelemadójuk munkáltatói megállapítását - hívta fel a figyelmet az adóhatóság.
Amennyiben a munkáltató vállalja, elkészítheti azon alkalmazottai 2013-ra vonatkozó szja-bevallást, akik megfelelnek az ehhez szükséges feltételeknek. Ilyen feltétel egyebek között az, hogy a magánszemély kizárólag az adó elszámolását végző munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani.
A munkavállalók a 13NY29 számú nyilatkozat kitöltésével kérhetik a munkáltatói adómegállapítást, a nyilatkozat jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű.
A NAV közleménye arra is felhívta a figyelmet, hogy a magánszemélyeknek akkor is nyilatkozniuk kell, ha nem kérik a munkáltatói szja-megállapítást annak ellenére, hogy a munkáltató egyébként azt vállalná. Ebben az esetben a 13NY30-as számú nyilatkozatot kell kitölteni.
Amennyiben a munkáltató nem vállalja dolgozója adójának megállapítását, tájékoztatnia kell az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás választásának a lehetőségéről munkavállalóit - írta a NAV.
A közlemény szerint ha a bevallást a munkáltató készíti, az adóalapot és az adót - a magánszemély nyilatkozata és a március 20-ig átadott igazolásai alapján - május 20-ig állapítja meg és erről igazolást ad. Ha az adózó tavaly adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátásban, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményében, esetleg munkanélküli ellátásban részesült, az erről szóló igazolást is át kell adnia munkáltatójának.
A munkáltatók, kifizetőhelyek még ebben a hónapban igazolást adnak a tavalyi jövedelmekről és a levont adóelőlegről. Nem érintik a munkáltatói adóbevallást az adómentes bevételek, illetve azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania (ilyen például, ha a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele nem éri el a 600 ezer forintot).
Ha valaki nem a teljes évben dolgozott jelenlegi munkáltatójánál, akkor az előző munkahelyről származó igazolást is át kell adnia a bevallás elkészítéséhez, ha pedig az adózó január 31-ig munkahelyet változtat, a nyilatkozatot új munkáltatójánál teheti meg.
Nem állapíthatja meg a munkáltató annak az adóját, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel.
A munkáltatóknak az adó-megállapítást június 10-ig elektronikus úton kell továbbítaniuk az adóhivatalhoz.
Forrás : www.vg.hu
Szerző : MTI Eco
http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/adobevallas-kozeledik-az-ujabb-fontos-hatarido-420023
A vállalatok számára új lehetőséget kínál a 2014 januárjától módosult Számviteli törvény, valamint a márciusban hatályba lépő új Polgári törvénykönyv. Emellett az életbe lépő szigorító szabályozások átláthatóbbá teszik a cégek működését, és segítik a transzparenciát.
A január elsejével életbe lépő módosítások a számviteli szabályozásra is kihatással voltak. Jó hír, hogy a változások egy része tágabb mozgásteret nyújt a vállalatok számára ügymenetük lekönyveléséhez, és racionalizál néhány eddig vitatott szabályozást. Ugyanakkor vannak bizonyos szigorító módosítások, melyek átláthatóbbá teszik a cégek működését, és segítik a transzparenciát. Fontos, hogy a vállalatok tisztában legyenek a legújabb változásokkal, hogy kihasználhassák az általuk kínált új lehetőségeket, és felkészülhessenek az esetlegesen növekvő kötelezettségekre.
Az új szabályozás kibővült könyvelési lehetőséget biztosít a devizában történő könyvvezetésben, illetve módosítja a könyvvezetési pénznemtől eltérő devizában fennálló tételek értékelését. Jelentősen megemeli a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség értékhatárát, valamint új formában kezeli a transzferár szabályozás miatti utólagos ármódosításokat. Ezen utóbbi változás, amely a Számviteli törvény egy évközi módosítása folytán már 2013. év folyamán hatályba lépett, a szakmában különösen várt lépés volt, tekintettel a korábbi szabályozás – vagy még inkább a megfelelő szabályozás hiánya – miatti értelmezési ellentmondásokra, az abból fakadó bizonytalanságra, valamint az érintett vállalkozások széles körére. További könnyítés, hogy a vállalatokra vonatkozó könyvvizsgálati kötelezettség nettó árbevételhez kötött értékhatára 200 millióról 300 millió forintra emelkedett.
Ugyanakkor a januárban életbe lépett törvény korlátozza a kötelező könyvvizsgálat alóli felmentést azon vállalatoknál, melyeknek az üzleti év mérlegforduló napján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van. Emellett az átlátható tulajdonosi szerkezetet előtérbe helyezve szigorítja a regisztrált könyvelők továbbképzését végző szervezetek körét.
Mindezek mellett egyéb kisebb változások is életbe léptek a Számviteli törvényben, melyek jellemzően fogalmi pontosítások, vagy más törvényekkel, szabályokkal való összhang céljából születő módosítások. Ilyen egyebek között a természetben fizetett osztalék pontosítása, a közbenső mérlegkészítési kötelezettség meghatározása, vagy a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó vagyon elszámolása.
Nemzetközi egységesítés...
Két fontos törvénymódosítás lép életbe azon vállalatok számára, melyek működésük folytán mind a hazai, mind a nemzetközi beszámolót kötelesek elkészíteni. A szabályozás szerint kizárólag speciális IFRS minősítéssel rendelkező személy végezheti a vállalat nemzetközi beszámolójának (IFRS) összeállítását, illetve könyvvizsgálatát. Könnyítés azonban, hogy a pénzügyi lízing fogalmának a márciusban hatályba lépő új Ptk. újradefiniálásával a magyar szabályozás lényegesen közelebb kerül a jelenlegi IFRS szerinti megközelítéshez. Bár így is lesznek lényegi eltérések, amelyek komoly további gyakorlati problémákat vethetnek fel a kétféle könyvelési módszer között, az új fogalmi leírás mégis fontos lépés az egységes nemzetközi értelmezés felé. A különbségek és kérdéses pontok tisztázására további rendelkezések, szabályozási pontosítások várhatóak a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről.
Forrás : www.vg.hu
Szerző : Barabás Csaba, az EY Nemzeti számviteli szakértője
http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/atlathatobb-mukodest-hoznak-a-valtozasok-419968
A jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén meglepetésre nem 20, nem is 10, hanem 15 bázisponttal 2,85 százalékra vágta vissza a rátát. A forint mérsékelten erősödött a hírre.
Az előzetes elemzői várakozások inkább 10 bázispontos csökkenést valószínűsítettek. Londoni pénzügyi elemzők a keddi kamatdöntő ülés előtti prognózisaikban pedig arra számítottak, hogy az eddigi 0,20 százalékpontos lépések után alacsonyabb, 0,10-0,15 százalékpontos kamatcsökkentésekkel folytatja monetáris enyhítési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az elemzők nem ezt várták...
A Reuters által megkérdezett 20 elemző közül 16 azt várta, hogy a kamat 10 bázisponttal 2,9 százalékra csökken, négy szakértő 20 bázispontos kamatcsökkentésre számított.
A monetáris tanács 2012 augusztusában kezdte meg az enyhítési ciklust, 7,0 százalékról tavaly augusztusig minden hónapban 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, majd további öt 20 bázispontos lépéssel érte el az eddigi 3,00 százalékos szintet.
Legutóbbi, december 17-i kamatdöntő üléséről kiadott közleményében a testület jelezte: az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés javulását is figyelembe véve sor kerülhet még kamatcsökkentésre, azonban indokolttá válhat a csökkentés ütemének mérséklése.
A forint kissé erősödött a hírre...
A kamatdöntő ülés előtt az eurót 302,83 forinton jegyezték, utána 302,68 forinton. A dollár árfolyama az MNB bejelentése előtt 223,79 forint volt, utána 223,69 forint. A svájci frankkal az ülés előtt 245,07 forintért kereskedtek, utána 244,93 forintért.
A japán jent délután kettő előtt pár perccel 2,1381 forinton jegyezték, utána 2,1370 forintra csökkent a jegyzés.
Újabb történelmi mélyponton az alapkamat...
A Takarékbank elemzője szerint az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését. Suppan Gergely úgy látja, a piaci folyamatok részben szintén támogatták a kamatcsökkentést annak köszönhetően, hogy a hazai kockázati felárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt hetekben, így a CDS-felár közel négyéves mélypontra süllyedt. Ez azonban döntően az euró-övezeti periférikus országokban megfigyelhető meredek javulásnak köszönhető.
A Fed ugyan decemberben némileg váratlanul elkezdte az eszközvásárlási programjának óvatos szűkítését, amit feltehetően a közeljövőben folytatni fog, ez azonban már nem okozott megingást a piacokon, mivel a Fed megelőző kommunikációjának köszönhetően már beárazódhatott.
Lassulhat a kamatcsökkentés ?
A javuló kockázati megítélés ellenére a forint árfolyamát egyre kevésbé tudja támogatni a fejlett piacokhoz képesti csökkenő hozamfelár, ezért a kamatcsökkentési sorozat további lassítására számít. Véleménye szerint a kamatcsökkentési sorozat 2,55-2,70 százalék között érhet véget, majd az alapkamat az utolsó negyedévig ezen a szinten maradhat.
Az év utolsó hónapjaitól – de legkésőbb a jövő év elejétől - lassú ütemű kamatemelési sorozatra számít, így 2015 végéig 3,75-4,00 százalékig emelkedhet vissza az alapkamat. Lefelé mutató kockázatot jelent, amennyiben a kormány által tervezett újabb háztartási energiaár csökkentések számottevően tovább mérséklik az inflációt, míg felfelé mutató kockázatot jelent a nemzetközi hangulat hirtelen romlása, ill. a fejlett piaci jegybankok a jelenlegi várakozásoknál gyorsabb monetáris szigorítása, ill. ennek kommunikációja.
Az Equilor szerint...
A hazai monetáris politika mozgástere annak ellenére nem szűkült be teljesen, hogy a Fed decemberben 10 milliárd dollárral csökkentette eszközvásárlási programjának havi keretösszegét. Az MNB kommunikációban tapasztalt dualitás miatt (két tanácstag korábban a 20 bázispont helyett is csak 10-zel vágott volna) a piaci vélemények is elváltak. Így van olyan elemző, aki az MNB kamatpályáját tekintve 2,5% helyett 2%-os minimummal számol.
Az Equilor szerint a következő kamatdöntő ülések alkalmával egészen 2,5 százalékig folytatódhat a vágási ciklus, amennyiben a külpiaci folyamatokban nem következik be éles negatív fordulat. Egyébként a piac is további csökkentésre rendezkedett be.
Viharfelhők gyűlnek felettünk...
A magyar országkockázati felár (CDS) több éves mélypontja (231 bázispont) miatt hátra is dőlhetnénk, de ha megnézzük a bontását, akkor láthatjuk, hogy nagyjából 2/3 részben a javuló külpiaci folyamatoknak tudható be, és csak 1/3 részben a hazai eseményeknek.
A folyamatos kamatcsökkentés a hozamfelár nyújtotta előnyöket fokozatosan eltünteti. A választások közeledtével előtérbe kerülő devizahiteles kérdés, az államadósság szintjével kapcsolatos aggodalmak, valamint a jövőben várható gyorsuló infláció miatt könnyen megfordulhat az eddigiekben látott tendencia, így véleményük szerint indokolt a kötvényportfóliók átlagos lejárati idejét csökkenteni.
Forintpiac...
A forint piacán már a múlt héten látható volt az idegeskedés, ami a kamatdöntés után tovább folytatódhat. Az EUR/HUF kurzusában a 304-es szint rövid távon megálljt parancsolhat a forint gyengülésének, ám az előttünk álló hónapokban elképzelhetőnek tartják a nagyobb kilengéseket (akár a 310-es szint fölé is).
Forrás : MTI
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/01/21/matolcsyek-ismet-megvagtak-az-alapkamatot/~~fokusz#a3
15 bázisponttal csökkentette a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. Az elemzők korábban arról vitatkoztak, 10 vagy 20 pontos lesz a csökkentés - a kettő közti szint igen szokatlan.
Szerző : VG Online
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/meglepot-lepett-az-mnb-419958
A nagybankok és brókercégek csak kizsákmányolják a pályakezdőket, gyakorlatilag rabszolgasorsba kényszerítik az alkalmazottaikat, hangzik el egyre többször a pénzintézetekkel kapcsolatos vád, írja a Business Insider. De vajon ez elveszi a frissen végzett nagy koponyák kedvét attól, hogy a Wall Streeten vállaljanak munkát? Úgy tűnik, van az a pénz, amiért sokan bevállalják a gályázást.
Az elmúlt hónapokban több lap is tudósított arról, milyen sokat kell dolgozniuk a gyakornokoknak és a pályakezdőknek a nagybankoknál és a Wall Street-i brókercégeknél. A legmegrázóbb esemény az volt, amikor a Bank of America egyik 21 éves gyakornoka meghalt, miután egymás után három napot dolgozott végig úgy, hogy a munkaidő reggel 6-ig tartott.
De vajon tényleg egyre kevésbé vonzó a pénzügyi pálya, elrettenti a fiatalokat a 80-100 órás munkaidő? A New York Times-nak nemrég a Bank of America 24 éves korábbi alkalmazottja azt nyilatkozta, hogy nincs értelme heti 90 órán keresztül olyan munkát végezni, amely nem is érdekli az alkalmazottakat. De mit mutatnak a számok?
A statisztikák egyelőre azt mutatják, hogy az amerikai nagybankoknál kínált jóval átlag feletti fizetés még mindig vonzó a fiatalok számára. A Wall Streeten az átlagos éves fizetés még mindig 300 ezer dollár (kb. 66 millió forint) körül alakul, a Harvardon végzettek kezdő alapfizetés 125 ezer dollár (kb. 28 millió forint), a nagybankoknál pedig 70-90 ezer dollárt (15-20 millió forint) is meg lehet keresni kezdőként. Ezen felül kapnak az alkalmazottak bónuszokat, amelyek szintje ugyan elmarad a válság előtt kifizetett juttatásoktól, de még mindig a teljes fizetés nagy részét adják.
A magas fizetések pedig továbbra is a pénzügyi pályára csábítják a végzősöket, a Harvardról kikerülők 15 százaléka, a Princetonon végzettek 22 százaléka választja a pénzügyi területet, ami megfelel a hosszú távú átlagnak, vagyis jelentős visszaesésről nincsen szó.
Forrás : www.portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/vallalatok/van_az_a_penz_amiert_erdemes_heti_90_orat_galyazni.3.194090.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
A törvény visszatarthat az egyesületek és alapítványok ügyvezetésében való ingyenes részvételtől. Az új Ptk. alapvetően megváltoztatta a jogi személyek vezető tisztségviselőinek harmadik személyekkel szembeni kártérítési felelősségét. Eddig – a kontinentális Európában szokásos módon – a károsultnak a jogi személyt kellett kártérítésért perelnie és a jogi személy, ha kártérítésre kötelezték, fordulhatott azután, mintegy második lépcsőben vissza a vezető tisztségviselővel szemben – mondta lapunknak Sárközy Tamás egyetemi tanár. Az új Ptk. átvette az angol-amerikai megoldást, a hatodik könyvben kimondta, hogy a vezető tisztségviselő a károsult (például befektető) által közvetlenül is perelhető.
A 6:541. § szerint, ha a jogi személy vezető tisztségviselője a jogviszonyával, azaz ügyvezetői tevékenységével kárt okoz, úgy a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel együtt egyetemlegesen felel.
Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a károsult választhat: vagy a jogi személyt perli, vagy a vezető tisztségviselőt (ha többen vannak, bármelyiket) és a teljes kárt behajthatja tőle. Részvénytársaság igazgatóságának kárt okozó határozata esetén tehát a károsult perelheti a részvénytársaságot, illetve az igazgatóság bármely tagját, aki megszavazta a határozatot.
Ez a szabály akkor is irányadó, ha a vezető tisztségviselő nem megbízás, hanem munkaviszony alapján látja el az ügyvezetési feladatokat – hangsúlyozta Sárközy Tamás.
Az új Ptk. indoklása alapvetően a hitelezővédelem fokozásával indokolta a változást, amelyet egyébként a szakirodalomban sokan vitatnak. A felelősség szigorítása ugyanis alapvetően visszatarthat a non profit szervezetek, azaz az egyesületek és az alapítványok ügyvezetésében való ingyenes részvételtől. De a gazdasági társaságok körében is túl szigorú ez a rendelkezés. Veszélyének elhárítására alapvető eszköznek a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítási rendszerének elterjesztése látszik.
Meg kell említeni, hogy a Ptk. a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban nemcsak szigorító rendelkezéseket hozott. A 3:24. § szerint, ha a vezető tisztségviselő „saját" jogi személyének (például társaságának) okoz kárt, erre a szerződésszegéssel okozott károkért való szabályokat kell alkalmazni.
A Ptk. 6:142. § alapján viszont mentesül a kár megtérítése alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötéskor előre nem látható körülmény okozta és az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa. Az előreláthatóságot pedig a 6:143. § alapján a jogi személynek kell bizonyítania.
A gazdasági társaságok körében pedig a 3:118. § enyhítette a vezető tisztségviselők eddigi felelősségét a felszámolás során kielégítetlenül maradt hitelezőkkel szemben – tette hozzá Sárközy Tamás.
Szerző : VG
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nem-csak-szigorito-intezkedeseket-hozott-a-ptk-419547
Öt évig tartó pénzügyi válság után a fejlett országok vezetésével és Kína folytatódó jó teljesítménye hatására lassan beindul a világgazdaság gyarapodása - állapította meg a Világbank a fél évente kiadott Globális Gazdasági Kilátások című, kedden megjelent jelentésében.
A növekedési kilátások azonban továbbra is sebezhetők lesznek a növekvő kamatlábak és a tőkemozgás által, minthogy az amerikai szövetségi jegybank (Fed) mérsékli azt a fajta rendkívüli politikát, amellyel eddig ösztönözte a világ legnagyobb gazdaságát. A gazdasági növekedés a 2013. évi 2,4 százalékos után 3,2 százalék lesz az idén, és 3,4 százalék 2015-ben.
Az impulzus, amelyet a fejlett országok - egyebek között az Egyesült Államok és Japán - keltenek, növekedést kell hogy előidézzenek a fejlődő országokban is - olvasható a jelentésben, amelyet Kaushik Basu, a Világbank vezető közgazdásza mutatott be a szervezet washingtoni székhelyén. A globális gazdaság eseménytelennek ígérkezik - jelentette ki.
"Furcsa világban élünk, ha jó hírnek számít, hogy eseménytelennek ígérkezik a jövő, mégsem meglepő, hogy ez a helyzet több évi gazdasági felfordulás után" - mondta.
Noha kisebbek lettek a világgazdaság kockázatai, nem múltak el, és ebben benne vannak az amerikai költségvetési kockázatok, az eurózóna elhúzódó felépülése és a kínai gazdaság átstrukturálásának lehetséges kudarcai is. A Fed azon döntése, hogy elkezdi visszafogni piaci beavatkozását, vagyis a mennyiségi könnyítést, "üdvözlendő, mert ez tükrözi azokat az egyre meggyőzőbb jeleket, amelyek arra utalnak, hogy beindult egy önfenntartó felépülés".
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Fed egyre enyhébb piaci beavatkozásával párhuzamosan a növekedés természetes pályára áll, és a globális kamatlábak csak lassan növekszenek, 2016 közepére érik el a 3,6 százalékot.
Japánban a nagy adagokban adott költségvetési és pénzügyi ösztönzők egy erős ciklikus fellendülést idéztek elő, de ahhoz, hogy ez fennmaradjon, strukturális reformok kellenek.
Az eurózóna bankjai nagy munkát végeztek saját maguk átstrukturálásával, de a szektor még így is gyenge - állapította meg a Világbank. Hozzáteszik: a totális bankunió részletei még nincsenek kidolgozva, és a az övezet továbbra is sokkhatásnak van kitéve.
Bár a fejlődő országok gazdasági növekedése 2013-ban viszonylag gyenge volt - mintegy 4,8 százalék - az utóbbi hónapokban megerősödött, részben a fejlett országok erősödésének, de annak hatására is, hogy a közepes jövedelmű nagy országok - mint India vagy Kína - felépültek a korábbi "betegeskedésből".
Regionális szinten a Világbank szerint a növekedés egyenletes lesz Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, szerény Latin-Amerikában, és visszafogott a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, utóbbiakban a térségben tapasztalható társadalmi és politikai viszályok miatt - olvasható a jelentésben.
Szerző : MTI Eco
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/vilagbank-ot-evi-valsag-utan-lassan-beindul-a-vilaggazdasag-419566
Decemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A háztartási energia, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások átlag felett drágultak – jelentette a KSH. Vagyis a novemberi 0,9 százalék után tovább esett az infláció, ami részben az újabb rezsicsökkentéssel függ össze. Ez azt is jelenti, hogy az 1974 óta vezetett statisztika szerint nem volt még soha olyan hónap, hogy ilyen alacsony (0,4 százalék) legyen a fogyasztói árak emelkedési üteme. 1974 elején mértek egyszer 0,6 százalékos inflációt. Összességében, 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.
Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 10,9 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szolgáltatások (3,6 százalék) és az élelmiszerek (2,8 százalék) árai. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be az egyéb cikkek (0,5 százalék) körében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 1,9, a háztartási energiáért 8,5 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy évvel korábban.
Az alacsony inflációt elsősorban a rezsicsökkentések okozták, vagyis a központi árszabályozás nyomta le az árakat. Ugyanakkor ellentétes hatást is kifejtettek egyes kormányzati intézkedések. A trafikrendszer nyomán átalakuló dohánypiacon meredek áremelkedést tapasztalhattunk.
A 2 százalék alatti infláció az év egészére egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem érte el a 3 százalékos inflációs célját a sorozatos kamatvágások mellett sem. Ez ugyanakkor – mint azt az elmúlt években is tapasztalhattuk – a kormányzati intézkedések okozták, csak most éppen ellentétes irányban. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció, ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, az MNB célja körül alakult. Korábban általában éppen magasabban alakult az infláció, mint az MNB célja, az adóemelések miatt.
Az év egészében 3,3 százalékos maginflációt mért a KSH – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, mint a főindex –, decemberben pedig 3,5 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított inflációt ütem.
"Az infláció januárban tovább mérséklődhet, részben bázishatás, részben a BKV bérletek csökkentése miatt (bár ennek súlya elhanyagolható). Februártól pedig az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése lehet lefelé mutató hatással az inflációra" – írta Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza.
Az Erste Bank elemzőinek várakozása szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ azonban a forint árfolyam alakulásától és az üzemanyag áraktól is.
Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza kiemelte: "az elmúlt év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt. Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4.6 százalékpontos mérséklődésből".
12 hónap alatt, 2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára - közölte a KSH.
Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék) valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe.
Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. decemberhez viszonyítva.
1 hónap alatt – 2013. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében.
Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék). A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében az összességében mintegy 11 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.
Szerző : Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/soha-nem-volt-meg-ilyen-alacsony-az-inflacio-419564
Mindössze 16 500 szavazat kellett volna Magyarországról ahhoz, hogy egyáltalán beszéljenek a feltétel nélküli alapjövedelmről az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben. Nem sikerült ennyi voksot összegyűjteni, ahogy az EU-s tagállamok többségében sem.
Befuccsolt a nagy terv a feltétel nélküli alapjövedelemről (FNA), az EU-s tagállamok közül ugyanis csupán ötben jött össze a minimálisan előírt aláírás. A támogató nyilatkozatok számára vonatkozó minimumkövetelményt legalább 7 országnak kellett volna teljesíteni, de mivel ez nem sikerült, így az Európai Bizottsának nem kell foglalkoznia a kérdéssel, ahogy az Európai Parlamentnek sem. Az aláírásokat egyékbént egy éve kezdték el gyűjteni, ennyi idő nem volt elég a minimálszám teljesítéséhez.
Magyarország a hatodik helyen...
Az ingyenpénzre szavazott Bulgária, Szlovénia, Horvátország, Belgium, és Hollandia is. Magyarország őket követi a listán, tehát azokat, akik rábólintottak az alapjövedelemre, viszont nálunk már nem sikerül a minimálszámot teljesíteni. Hazánkban 16 500 aláírás kellett volna, ám ennek csak a 84%-a jött össze, 14 ezer szavazat.
Az ingyenpénz gondolata a legkevésbé a letteket és a litvánokat izgatta fel, esetükben a teljesítési arány 2%. Lettországban 148 voks érkezett 6750 helyett, míg Litvániában 215 szavazat 9000 helyett.
Az aláírás fő célkitűzései a következők voltak:
Hosszútávon az, hogy hogy az EU minden egyes állampolgára, mint egyén számára feltétel nélküli jogként biztosítsák a méltóságteljes élethez elengedhetetlen alapvető anyagi szükségleteket. További cél volt a társadalomban való szerepvállalás erősítése a feltétel nélküli alapjövedelem által támogatva. Rövid távon cél volt az ehhez kapcsolódó kezdeményezések, úgy mint kísérleti tanulmányok, valamint a különböző FNA modellek vizsgálatának EU általi előmozdítása.
Támogatók:
1. Bulgária
Voksok száma-szükséges voksok száma: 29656-13500, 219%
2. Szlovénia
Voksok száma-szükséges voksok száma: 9133-6000, 152%
3. Horvátország
Voksok száma-szükséges voksok száma: 12123-9000, 134 %
4. Belgium
Voksok száma-szükséges voksok száma: 18760-16500, 111%
5. Hollandia:
Voksok száma-szükséges voksok száma: 19500-19549, 100,25%
6. Magyarország
Voksok száma-szükséges voksok száma: 13770-16500, 83%
Forrás : www.hir24.hu
http://www.hir24.hu/belfold/2014/01/14/nem-kell-a-magyaroknak-az-ingyenpenz/#a3
Szinte a semmiből kötött megállapodást Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházására Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt költenek el a paksi atomerőmű bővítésére, ami évtizedekre megszabja majd, hogy miből nyerjük az áramot, mivel fűtünk, mivel világítunk. Az oroszok két blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A pakliban nem ez volt az egyetlen fajsúlyos kérdés.
"Örömömre szolgál, hogy kapcsolataink rendszeressé váltak, üzleti jelleget öltöttek, és minden irányban fejlődnek" – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, mielőtt találkozott Orbán Viktorral. Aztán aláírtak egy megállapodást a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről. Putyin azt mondta, atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg.
Ez Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása. A paksi atomerőmű a magyar elektromosáram-termelés 40 százalékát adja. Putyin szerint az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége, Orbán Viktor magyar kormányfő pedig azt mondta: kiváló szakmai megállapodást kötöttek.
Több energiaiparral foglalkozó szakértő szerint viszont egyszerűen túl sok lesz az áram, amikor egypár évig párhuzamosan működnek a régi és az új paksi blokkok. A válság és a megújuló energiatermelés terjedése miatt szerte Európában lementek az áramárak, és kérdés, hogy hol lehet majd jó áron eladni a fölösleget. Az is tény, hogy a paksi erőmű közvetlenül nem növeli az ország szén-dioxid-kibocsátását, emiatt környezetbarátabb megoldás, mint az elavuló szén- vagy gázerőművek.
Miről szól ez az egész ?
A parlament 2009-ben döntötte el, hogy bővítik a paksi atomerőművet. A bővítést az indokolja, hogy 2030-ban a jelenleginél várhatóan 30 százalékkal több áramra lesz szüksége az országnak. A mostani paksi blokkok élettartama viszont 2032 és 2037 között lejár, azokat már nem lehet sokáig használni. Az új blokkok 2030-ban kezdhetnek üzemelni, így a döntés 2085-ig meghatározza, hogy miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország.
A helyzet ehhez képest annyiban új, hogy tavaly még több érdeklődő is volt az oroszok mellett a bővítésre. Felmerült az is, hogy amerikai, francia vagy dél-koreai cégek dolgoznak majd a bővítésen, amit pályáztatni fognak. Most mégis az oroszok építhetik meg az új erőművet, ami hatalmas üzlet. A beruházást a sajtó korábban legalább 3000 milliárd forintba becsülte.
Nagyjából helyesen: Lázár János, a Paks II.-ről szóló tárgyalásokat koordináló politikus az aláírás után újságíróknak a részletekről azt mondta, 10-12 milliárd euróból (jelenlegi árakon 3000-3600 milliárd forint) építtet a magyar állam két, egyenként 1200 megawattos blokkot a mostani 2000 megawatthoz. Ehhez 30 év alatt visszafizetendő hitelt ad Oroszország.
Az orosz pénz a projekt 80 százalékát fedezi majd, a maradék húsz százalékot a magyar államnak kell előteremtenie, de erre ráér a tízéves építési idő utolsó éveiben. Ezzel egybecseng, hogy orosz források tízmilliárdos hitelkeretet említettek az aláírás után. Mindez az államadósságot növeli majd, Lázár János az erre vonatkozó kérdésre azt mondta, "szép számaink lesznek". Elmondása szerint a hitel feltételeinek kedvezőbbnek kell lenniük a jelenlegi pénzpiaci feltételeknél.
Az Origo kérdésére, hogy felülvizsgálják-e a kondíciókat 5-10-20 év múlva, Lázár azt mondta, a magyar állam "törekszik arra, hogy ez a hitelszerződés a mindenkori piaci feltételeknél legyen kedvezőbb", a törlesztés pedig nem fog elszállni.
Kormányzati számítások szerint elképzelhetetlen, hogy a beruházás ne térüljön meg, az atomenergia által termelt áram ugyanis olcsó, ráadásul számolni kell azzal, hogy a németek atomerőmű-leépítései miatt hosszú távon nőni fog az áram ára a világpiacon. A konstrukciónál fontos volt, hogy az iparnak versenyképes módon biztosítsa az állam az energiát, mondta Lázár.
Az atomerőmű magyar állami tulajdon lesz. Lázár azt mondta, a szerződéstervezeteket bemutatták Brüsszelnek, amely tudomásul vette, a tender nélküli eljárást pedig nem vétózta meg. A szerződések alapján a nukleáris üzemanyagot a Roszatom szállítja, a hulladékot pedig minimum húsz éven át el is kell vinne, ez meghosszabbítható.
Lázár János beszélt arról is, hogy a kormány álláspontja szerint az energiafüggőségünk nem növekszik, mert az áramimport nagy része eddig is Oroszországból jött, az energiabiztonság viszont növekszik.
A kérdésre, hogy miért nem tendereztették meg az építést, azt mondta, nincs ennél jobb konstrukció, olyan megoldást pedig még nem látott, hogy egy orosz technológiával épült erőművet más ország bővítsen. Hozzátette: amióta kormányülésre jár, nem volt szó tenderről. Hogy az oroszoknak miért jó a szerződés, arra Lázár azt mondta, ezt Putyintól kell megkérdezni.
Az tény ugyanakkor, hogy hosszú távon lehet érdekük az unió területén építeni egy stratégiai jelentőségű beruházást, az első ilyen alkalom, vagyis a "pilot projekt" fontossága miatt pedig a magyar állam feltehetően jó alkupozícióban lehetett.
Lázár azt is mondta, hogy a tárgyalásoknak nem volt része az orosz gáz, a jövőre lejáró hosszú távú gázszerződés, sem egyéb kapcsolódó tétel. "Nincs szó kapcsolt üzletről" – jelentette ki.
Paks és Paks II rövid ideig működik majd párhuzamosan, a kormány számításai szerint azonban ekkor sem termelnek majd annyi energiát, amennyit az ország elfogyaszt. Ekkor az ország energiaigényének mintegy 55 százalékát fedezi majd az atomerőmű. Az új erőmű szintén Lázár elmondása szerint akár 1 százalékos GDP-növekedést is jelenthet majd, emellett 10 ezer munkahelyet teremt. A Roszatom már az idén ezer embert vesz majd fel Magyarországon, jövőre már 1500 dolgozójuk lesz. A beruházás beszállítóinak negyven százaléka lesz magyar.
Gáz, Mol, Malév, metró – hogy jutottunk idáig ?
Hosszan beszélt a két ország kapcsolatának fontosságáról Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is 2010 novemberében, miután egynapos – a kormányváltás utáni első – találkozójuk véget ért az orosz kormány moszkvai vendégházában. A kötelező diplomáciai köröket azonban elhomályosította az aznapi Kommerszant híre: az orosz üzleti lap magyar forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Magyarország engedményeket vár Moszkvától az orosz kézben lévő, visszavásárolandó Mol- és Malév-tulajdonrész ügyében, cserébe egy olyan csomagot kínál, ami érintené a gázbeszerzést, a magyar atomerőmű új blokkjának megépítését és az új budapesti metróvonalhoz szükséges kocsik szállítását.
Az atom ügye alig két hónap múlva, 2011 januárjában ismét előkerült, Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Moszkvában, Martonyi János pedig ugyanekkor nyilatkozott arról, hogy 2010-ben mik voltak a magyar–orosz kapcsolatok nyitott kérdései, amelyekben a magyar állam előrébb akart, illetve akar lépni. A Malév-tartozás és a Mol-pakett mellett a külügyminiszter megemlítette a paksi atomerőmű rekonstrukcióját "és esetleges bővítését" is.
Emellett a 4. metróvonal fejlesztésében való orosz részvétel, a széles nyomtávú vasútvonal magyarországi bővítése, továbbá a 2015-ben lejáró, Gazprommal kötött földgázszállítási megállapodás meghosszabbítása az, ami "folyamatos konzultációkat igényelt és igényel a jövőben is", közölte Martonyi.
A Molt végül a magyar állam 2011 májusában vásárolta vissza a Szurgutnyeftyegaztól, az akkori részvényárfolyam kétszereséért, a Malév pedig 2012 elején csődbe ment. Az oroszok bennragadt pénzéről legutóbb tavaly februárban volt hír, hogy nincs előrelépés.
2012 augusztusában az MVM megalakította az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t, de ennél többet nem árultak el a projektről. Októberben egy Roszatom által szervezett prágai konferencián Kovács Pál államtitkár, novemberben pedig a zrt. vezérigazgatója beszélt tényként arról, hogy hamarosan pályázatot írnak majd ki a beruházásra.
Kovács Pál NFM-államtitkár később azt is bejelentette, hogy elkezdődtek a konzultációk az öt potenciális pályázóval, és "a szándékok felmérése alapján úgy tűnik", hogy ezek mind adnak is majd be ajánlatot. Novemberben a Roszatom marketingirodát nyitott az itteni üzleti fejlesztései miatt.
Nem sokkal utána, 2013 januárjában Orbán ismét Moszkvába utazott. A tárgyalásokról Szijjártó Péter előzetesen azt mondta, a Déli Áramlat gázvezetékről és közlekedési, vasúti szállítási együttműködésekről egyeztetnek majd. Paksról azt mondta, mivel még nem írták ki a pályázatot, nem voltak konkrét tárgyalások, "minden híresztelés idő előtti". Lázár János utólag egyébként azt mondta, ekkor indultak az "intenzív tárgyalások".
A találkozó után az LMP követelte, hogy hozzák nyilvánosságra, miről beszéltek Paks kapcsán. Jávor Benedek, a párt politikusa akkor tudni vélte, hogy Oroszország már ajánlatot tett a paksi atomerőmű-bővítés kivitelezésére és finanszírozására, illetve a kormány pénzügyi konstrukciója keretében az oroszok a beruházás ellenében tulajdonrészt szerezhetnek a paksi erőműben. A sajtóban elterjedt az a hír is, hogy az oroszok 4,6 milliárd dolláros kölcsönt adnának Magyarországnak, de ezt cáfolták a felek.
Egyre jobban működő érdekházasság...
2013 júniusában még a Roszatom is pályázatot emlegetett, és bejelentette, hogy legalább 40 százalékosra tervezi a helyi, azaz magyar beszállítók arányát, ami a 3000 milliárdosra tervezett beruházásban 1200 milliárd forintot jelent. Közölték azt is, hogy elkezdték a magyar beszállítók feltérképezését. Lázár János utólag azt mondta, hogy akkor, augusztusban kapott felhatalmazást a tárgyalásokra és a szerződések előkészítésére. Ez akkor titokban maradt.
Szeptemberben Szijjártó külügyi államtitkárként nyilatkozott az orosz–magyar gazdasági kapcsolatokról, közös agrárvállalatok tervéről, banki megállapodásokról, moszkvai kereskedőház nyitásáról, és általában a keleti nyitás fontosságáról. Októberben a Roszatom ismét pályázatról és lehetséges pénzügyi konstrukciókról beszélt, hozzátéve, hogy rendszeresen egyeztetnek a magyar állam szereplőivel a bővítésről. Decemberben újabb hír jött az orosz–magyar gazdasági együttműködésről: Szijjártó Péter bejelentette, hogy a Magnit, Oroszország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca Magyarországra hozza 1000 kamionból álló fuvarozási vállalatát.
December 17-én Lázár János a gazdasági bizottságot tájékoztatta arról, hogy Magyarország és Oroszország között előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások folynak a magyar–orosz nukleáris energetikai együttműködés folytatásáról. Lázár az aláírás napján úgy fogalmazott: az orosz-magyar viszony egy egyre jobban működő érdekházasság, amely egyre nagyobb élvezetet jelent a feleknek.
Kapcsolódó anyagok:
Az Európai Bíróság decemberi ítélete szerint az exportértékesítés adómentességét szabályozó magyar rendelkezés ellentétes az uniós irányelvvel. A hazai szabályozás 2014. január elsejétől módosult, és a korábbi elmarasztaló határozatok felülvizsgálatára is lehetőség nyílik.
A 2013. december 31-éig hatályos magyar áfatörvény szerint az exportra (unión kívülre) értékesített terméket a teljesítés napjától számított 90 napon belül igazoltan ki kellett léptetni az EU területéről. Ennek hiányában az ügylet nem volt adómentes.
A gyakorlatban azonban többször előfordult, hogy a vevő hibájából vagy egyszerűen csak a kedvezőtlen körülmények miatt a termék nem hagyta el időben az unió területét. Emiatt a magyar szabályozás véglegesen megfosztotta az adózót az ügylethez kapcsolódó adómentességtől. Az unión kívül letelepedett vevő viszont nem, vagy csak ritkán fogadta el, hogy a beszerzése után – utólag – még a magyar áfát is megfizesse. Ez pedig az eladóknak komoly veszteségeket eredményezett.
Még jelentősebb károkkal kellett számolniuk abban az esetben, hogy ha a mulasztásra adóhatósági ellenőrzés során derült fény. Ilyenkor a NAV a meg nem fizetett áfa után még további 50 százalék adóbírságot és késedelmi kamatot is kivetett. A rendelkezés miatt összességében az eladó pluszköltsége akár az értékesítésért kapott ellenérték 40 százaléka is lehetett.
Az EB ítélete...
Az Európai Bíróság véleménye ezzel szemben, hogy ha az áru igazolhatóan elhagyta az unió területét, akkor az adómentességet nem lehet megvonni az eladótól. S mivel az irányelv szerint az adómentesség ilyen szintű korlátozása sosem volt megengedett, ezért a korábban ilyen okból elmarasztalt cégek (ha a termékek vámhatósági kiléptetését igazolni tudják) jogosan kérelmezhetik az elmarasztaló határozatok felülvizsgálatát.
Változás 2014. -től
Januártól az áfadirektívával való összhang érdekében a magyar áfatörvényt kiegészítették. Eszerint, hogy ha a kiléptetés 90 napon túl valósul meg, az értékesítés nem adómentes. Ha azonban a kiléptetés utólag, 360 napon belül igazoltan megtörténik, akkor az adóalany – a számla korrekcióját követően – jogosult fizetendő adóját utólag csökkenteni.
Kiket érint ?
Minden olyan adózót:
– aki az export adómentességét az unió területéről történő kiléptetés csúszása miatt nem tudta érvényesíteni
– akinél az adóhatóság az exportügylet során alkalmazott adómentességet a 90 napos szabály megsértése miatt nem fogadta el
Mit tehet az, akinek nem igazolt exportértékesítés miatt áfafizetési kötelezettsége keletkezett ?
Az EB ítélete alapján a 90 napos szabály megsértése miatt született korábbi elmarasztaló határozatok is ellentétesek az irányelvvel. Emiatt az ezzel kapcsolatban született adóhatósági határozatok felülvizsgálata kezdeményezhető. Továbbá, hogy ha az adózó az export kapcsán önmaga vallotta be és fizette meg az áfát, a döntés közzétételétől számított 180 napon belül (ez jogvesztő határidőnek számít!) önellenőrzés benyújtására van lehetőség.
Forrás : FN24
http://fn.hir24.hu/egy-percben/2014/01/10/enyhitettek-az-afatorvenyen/
Elvileg már van lehetőség arra, hogy a cégek adómentes pénzzel támogassák dolgozóikat a lakáshitelük törlesztésében. A törvény azonban kicsit későn jött, jövőre lesz ebből igazi segítség.
Adómentes pénzből törleszteni, akár havi 80 ezer forintig, és akár 5 éven keresztül a lakáskölcsönt – elég vonzó ajánlat, amellyel januártól elvileg már élhetnek a dolgozók, ha a cégük is úgy akarja. A tavaly év végén megszavazott adótörvények ugyanis módosították a béren kívüli juttatások körét, így cafeteriaelemmé vált a hiteltörlesztés, ráadásul úgy, hogy az ilyen típusú munkáltatói hozzájárulás után egy forint adót sem kell fizetniük a cégeknek vagy a dolgozóiknak.
„A lehető legjobb dolog lehetne, de még nem tudjuk felkínálni, mert túl későn hozták a törvényt. Mire megszavazták, már döntöttünk a 2014-es cafeteriaelemekről, és amúgy is annyi a nyitott kérdés, hogy lehetetlen lett volna rá pár hét alatt felkészülni” – magyarázta egy, amúgy évek óta bejáratott cafeteriaprogrammal dolgozó nagy hazai multi szakértője.
Véleményét több más, kisebb cég vezetője is osztotta, mert bár az újítás egyszerűen hangzik, sok gyakorlati kérdést vet fel. A cégek jobbára ma még csak tapogatóznak, adótanácsadókkal és cafeteria-szakértőkkel egyeztetnek, hogy legalább majd év közben, vagy egy év múlva, 2015-től felkínálhassák a nagy lehetőséget.
Aki tudja, használja ki !
A dolog lényege, hogy a munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forintot a fizetésen kívül adómentesen juttathat a dolgozónak – technikailag az ő bankjának – azért, hogy ő abból törlessze a lakáskölcsönét, legyen az forint- vagy bármilyen elátkozott devizahitel. Ehhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell: a lakás nem lehet túl nagy és túl drága (ezt a szobaszám, az építési költség vagy a vételár, és az ott élők száma alapján meghatározza az szja-törvény melléklete), továbbá az így kapott munkáltatói támogatás nem lehet több mint a hitelre vett lakás árának a 30 százaléka.
Ha ezek a feltételek teljesülnek, és a cég beépítette a választható cafeteriaelemek közé a lakástörlesztési juttatást, akkor a dolgozó bolond lenne nem kihasználni azt. Ez a támogatás ugyanis egyszeres szorzóval jár, ami azt jelenti, hogy a munkáltató úgy adhatja oda a dolgozójának, hogy egy fillér adót vagy járulékot nem fizet utána senki. Aki töprengett már élőben azon, hogy év elején miként ossza fel a legügyesebben a rendelkezésére álló cafeteriakeretet, az tudja, hogy ezeket a szorzókat (van 1,357-es és 1,5117-es is) érdemes figyelni: minél közelebb van az egyhez, annál kedvezményesebb a dolog, így annál több pénzt lehet osztani egy adott juttatásra.
A munkáltató bőkezűségétől függ, hogy ki mekkora keretet kap egy évre, és valószínűleg már havi pár ezer forint is számít a dolgozóknak. Elméletileg azonban ennél jóval nagyobb összegekkel lehet a legjobban kihasználni az új lehetőséget: a cég akár havi 83 ezer forintot is adhat a lakástörlesztéshez (így jön össze ötévente az ötmillió forint). A legnagyobb előny az, hogy ha ezt a cafeterián belül, béren kívüli juttatásként kapja az ember, akkor abból meg is marad 80 ezer forint. Ha viszont a cég szimplán a bért emelné, akkor a különböző családi kedvezményektől eltekintve alig több mint ennek a fele – pontosan 40 ezer 800 forint – jutna el végül a dolgozóhoz, aki tehát csak fél pénzzel tudna bemenni a bankba törleszteni. (Azért marad csak ilyen kevés, mert a cég is fizet belőle adót és járulékokat, majd pedig levonják a dolgozó adóját és egyéb hozzájárulásait is – minden 1 forint nettó bér eredendően 1,96 forintba kerül a munkáltatónak.)
Mindenki tapogatózik...
Az adómentes pénzből való törlesztés tehát mindenkinek vonzó, és ez már tavaly év végén is látszott. A CafeteriaTREND december eleji felmérése azt mutatta, hogy a cégek több mint fele szívesen adná ezt a juttatást a dolgozóinak, de mint Fata László cafeteria-szakértő mondja, egyelőre nincs információjuk arról, hogy végül hányan építették be a béren kívüli programjukba a lehetőséget. A megvalósításhoz ki kell forrnia a bankok, a munkáltatók és a dolgozók közötti együttműködésnek, ráadásul ennek a folyamatnak meg kell felelnie az adótörvény elvárásainak.
Mint ahogy egy nagy cég cafeteriafelelőse mondta, egyelőre csak az biztos, hogy a pénzt közvetlenül a dolgozót hitelező banknak kell a cégeknek utalniuk. Azt viszont nem tudják, hogy ki ellenőrzi, és főleg ki viseli a felelősségét annak, hogy valaki tényleg jogosult erre a támogatásra. Hiszen itt a lakásmérettől az ingatlan áráig sok mindent meg kell vizsgálni, mielőtt a dolgozó – ha csak közvetve is – ilyen jutányosan pénzhez juthat. „Az Erzsébet-utalványhoz hasonló ennek az elemnek a története, az első évben ott is tapogatóztunk, de végül minden kérdésre megtaláltuk a választ, a dolog ma már simán működik” – vetette fel egy multis szakértő. Szerinte ahol van cafeteria, ott jövőre már egész biztosan beépül az új elem.
Forrás : www.origo.hu
Szerző : Fekete Emese
http://www.startlap.hu/landing.php?page=gazdasag&page_url=http%3A%2F%2Fwww.origo.hu%2Fgazdasag%2F20140109-uj-elemmel-bovult-2014-ben-a-cafeteria-lakashitelt-is-lehet-torleszteni.html%3Fsec-2&ga_codes=a%3A0%3A{}&gemius_code=.X2Q.WO2N6hzaf2mfNjse8R776EyUSbANMpvh4ETeZj.p7&webaudit_code=13139990099750
Varga Mihály szerint tartható lesz a 2014-es költségvetés, ha a külső feltételekben nem következik be jelentős romlás. Kedvezőnek tartja, hogy a gazdasági növekedést már nemcsak az export, hanem a lakossági fogyasztás növekedése is ösztönzi, miközben a megtakarítások is gyarapodnak.
Varga helyesnek tartja a kormány által követett adópolitikát, amely inkább a fogyasztási típusú adókra helyezi a súlyt, miközben csökkenti a munkából származó jövedelmek közterheit - mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetéséről szerinte először 2014 őszén lehet komolyan elgondolkodni, és 2015-ben vagy 2016-ban válhat valósággá. Akkorra a gazdasági növekedés megteremtheti a fedezetét annak az 500 milliárd forintos bevételkiesésnek, amivel az intézkedés járna - mondta Varga Mihály.
A devizahitelesek ügyében nagy valószínűséggel még a választások előtt döntést hoz a kormány, ha addig megszületik az Európai Bíróság állásfoglalása az árfolyamrésről és az egyoldalú szerződésmódosításról - mondta a miniszter, hozzáfűzve, maga sem értette, miért fordult a Kúria az Európai Bírósághoz.
Arra kérdésre, a Raiffeisen Bank esetében lesz-e újabb ajánlattétel, kifejtette: abban az esetben, ha valamit egy euróért - 300 forintért - akarnak eladni, biztos, hogy többe kerül majd a leves, mint a hús, vagyis pénzt kell még betenni.
Ha pedig egy olyan kisbank vásárol meg egy nagybankot, amelyben állami tulajdon van, az államnak is felelősen kell ezzel a kérdéssel foglalkoznia, és háromszor meg kell gondolnia, hogy az adófizetők pénzéből egy ilyen tranzakcióban részt vesz-e vagy sem - mondta.
Annak firtatására, az állam támogatta volna-e a Széchenyi Bank tulajdonszerzését, azt válaszolta: "ez a helyzet végül nem állt elő, mert úgy döntött az eladó, hogy nem adja el ezt a bankot, tehát szerencsére ebben a kérdésben nem kellett állást foglalnunk".
Szerinte kizárólag a legnagyobb felelősséggel lehet adófizetői forintokat ilyen célokra költeni. Megjegyezte, a magyar állam éppen most értékesíti 54 százalékos tulajdonrészét a Takarékbankban. Hosszú távon nem is cél, hogy állami tulajdonú bankok jöjjenek létre Magyarországon - fűzte hozzá.
A pénztárgépekkel kapcsolatban azt mondta, az illetékes munkabizottság csütörtökön ülésezett. Sokféle javaslat volt, ő maga továbbra is azt szeretné, ha a pénztárgép-váltáshoz csak egy meghatározott határidőig járna az állami támogatás, és január 31-éig a rendelkezésre álló pénztárgépeket bekötnék, ugyanis most már több gép van, mint amennyit bekötöttek a kereskedők.
Forrás : MTI / www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20140109_Varga_201516ban_johetne_az_egyszamjegyu#rss
Simicska Lajos lett a legnagyobb részvényese az Advenio Zrt.-nek, amely a Class FM országos kereskedelmi rádiót üzemelteti – közölte a Népszabadság.
 |
| Fotó: MTI / Kovács Attila |
A cég tulajdonosi viszonyaiban tavaly júliusban történt változás, megszűnt Nyerges Zsolt 50 százalékot meghaladó szavazati joga – írta a Népszabadság az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisára hivatkozva.
Simicska Lajos 24 szavazattal az Advenio legnagyobb részvényese lett, őt 13 szavazattal a Lánchíd Kereskedőház, tíz szavazattal a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt. és három szavazattal Nyerges Zsolt követi. A Lánchíd Kereskedőház Kft. Nyerges Zsolt és a Lánchíd Rádió Kft. tulajdonában van, a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt. pedig a Pro A, a Pro B, valamint a Neo-Met Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelőn keresztül részben szintén Simicska Lajosé.
Az Advenio az Infocenter.hu médiacsoport része, amely működteti a Lánchíd Rádiót és kiadja a Heti Válasz című hetilapot is – idézte fel a lap. Az Infocenter.hu döntően, 96 százalékban Nyerges Zsolt tulajdona. Simicska és Nyerges üzleti kapcsolatai összefonódnak, Simicska Lajos a Közgép meghatározó tulajdonosa, a céget pedig Nyerges Zsolt elnök vezeti – tették hozzá.
Öt éve, 2009-ben nagy botrányt váltott ki, hogy az akkori médiahatóság, az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) fideszes, kereszténydemokrata és szocialista delegáltjai a Sláger Rádió frekvenciáját a Neo FM-mel pályázó, a baloldali gazdasági körökhöz több szállal kötődő FM1 Konzorciumnak, a Danubius hullámsávjának használati jogát pedig az akkor még Fellegi Tamás, majd a Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe került Advenio Zrt. által működtetett Class FM-nek adták hét évre.
A Neo FM azóta tönkrement, frekvenciáját nemrégiben a közmédia kapta meg, a Sláger és a Danubius tulajdonosai pedig a Világbank mellett működő washingtoni székhelyű nemzetközi választott bíróságon perlik a magyar államot. A Class FM talpon maradt, a céginformációs adatok szerint az Advenio 2010-et 161 milliós, 2011-et 54 millió forintos nyereséggel zárta, 2012-ben pedig az adózott eredménye meghaladta a 910 millió forintot – közölte a lap.
Forrás : www.hvg.hu
http://hvg.hu/kkv/20140110_Simicskae_lett_a_Class_FM#rss
A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP1 -2,6 százalékát tette ki – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 5,2 százaléka volt ugyanebben az időszakban. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 3,6 százalékát, a külföld nettó finanszírozási képessége a GDP -7,2 százalékát érte el a 2013 harmadik negyedévével záruló egy évben.
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,6 százaléka (-762 milliárd forint) volt. 2013 harmadik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -3,0 százalékát tette ki (-221 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 harmadik negyedévének végén a GDP 80,2 százaléka volt (23 089 milliárd forint). Az adósságot a harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 283 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig 123 milliárd forinttal növelte az MNB szerint. Az államháztartás nettó tartozása (18 101 milliárd forint) a GDP 62,9 százalékát tette ki 2013 harmadik negyedévének végén.
2013 harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 320 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül nagymértékben csökkent a jegybanknál elhelyezett betétállomány, miközben növekedtek a vállalatokkal szembeni adókövetelések. A kötelezettségek közül hiteltörlesztés következtében jelentősen csökkent a külföldről felvett hitelek állománya, ezzel párhuzamosan nagyobb mértékű állampapír-kibocsátás is történt.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 43 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül számottevően növekedtek a hitelintézeteknél elhelyezett betéteik, kötelezettségeik terén pedig a vállalatokkal szembeni egyéb tartozásaik mutattak emelkedést.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 56 milliárd forint volt. Eszközeik közül a Kincstárnál elhelyezett folyószámla betétek növekedtek, miközben a háztartásokkal szembeni járulékköveteléseik csökkentek.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,2 százaléka (1498 milliárd forint) volt. 2013 harmadik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (223 milliárd forint) a negyedéves GDP 3,0 százalékát tette ki.
2013 harmadik negyedévében folytatódott a háztartások pénzügyi eszközein belüli átrendeződés. Az előző negyedévekhez hasonlóan a háztartások a készpénz, a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően, miközben a betétek jelentős mértékben csökkentek tranzakcióból eredően. A kötelezettségeken belül a nettó ingatlanhitel-felvétel a harmadik negyedévben tovább csökkent, mind a forint-, mind a devizaalapú hitelek esetében. A fogyasztási hiteleknél a forintalapú nettó hitelfelvétel emelkedett, mely növekedést azonban ellensúlyozta a devizahitelek nagyobb mértékű csökkenése.
A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 3,6 százaléka volt (1040 milliárd forint). A harmadik negyedéves nettó finanszírozási képesség a negyedéves GDP 5,4 százalékát érte el (403 milliárd forint).
A harmadik negyedévben a nem pénzügyi vállalatok eszköz oldalon a folyószámla betétek, a hitelek és az egyéb követelések állományát növelték számottevően, miközben az egyéb betéteiket és tartott részvényeiket jelentősen csökkentették. A kötelezettségek közül tranzakcióból eredően a hosszú lejáratú hitelek, az egyéb részesedések (üzletrészek) és az egyéb tartozások növekedtek, ugyanakkor nagyarányú csökkenés volt tapasztalható a rövid lejáratú hitelek esetében.
A külföld nettó finanszírozási képessége (lényegében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -7,2 százalékát tette ki (-2072 milliárd forint). A harmadik negyedévben a külföld finanszírozási képessége a negyedéves GDP -6,9 százaléka (-515 milliárd forint) volt.
A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül a folyószámla betéteket és a tulajdonosi követeléseket növelték, miközben az egyéb betétek, a nem részvény értékpapírok, a hitelek és az egyéb követelések állományát nagymértékben csökkentették. A tartozások közül tranzakcióból eredően a folyószámla betétek, a rövid lejáratú hitelek és az egyéb tartozások növekedtek, ugyanakkor csökkenés volt megfigyelhető az egyéb betétek, a nem részvény értékpapírok, a hosszú lejáratú hitelek és a részesedések tekintetében.
Szerző : Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mnb-80-szazalek-felett-az-allamadossag-418744
A magyar cégek harmada nehezen talál megfelelő munkaerőt - áll a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató kutatási jelentésében. Főként szakmunkások, mérnökök hiányoznak, de jó értékesítőből sincs sok.
A magyar cégek 35 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt, a legnehezebben betölthető állások listáját a szakmunkások vezetik, majd a mérnökök és értékesítők következnek - derül ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató idei tehetség felméréséből, amely 42 ország adatait összegzi.
A cég közleményéből kiderül, hogy újabb csúcsot döntött a globális szakemberhiány - írja az MTI. Világszerte - megegyezően a magyar átlaggal - a munkaadók 35 százalékának okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon. Ez az arány a magyarországi felmérések történetében is rekordnak számít, és csakúgy, mint a globális átlag, egy százalékpontos növekedést mutat a tavaly mért adathoz képest.
A 10 legnehezebben betölttethető munkakör Magyarországon...
A szakmunkások, a mérnökök és az értékesítők mellett Magyarországon a tíz legnehezebben betölthető munkakör között van az adminisztratív, irodai asszisztensi, a könyvelői, a műszerészi, a vendéglátó-ipari, az orvosi és a gépkezelői pozíció, de sofőröket is nehéz találni.
Magyarországon tavaly a cégek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben okoz gondokat a társaság működésében, az idén már csupán 38 százalékuk állította ezt.
Világszerte a munkaadók 36 százaléka azt tartja legnagyobb problémának, hogy az álláskeresőknek szakmai,technikai képességei hiányoznak, míg második helyen 33 százalékkal az áll, hogy egyáltalán nincsenek jelentkezők. A szakmai tapasztalat hiánya, ami két éve még "aranyérmes" volt, az idén a dobogó harmadik fokára szorult.
A problémák rangsorát Magyarországon viszont éppen ez, a tapasztalat hiánya vezeti, 40 százalékkal, míg 34 százalékkal a második a szakmai/technikai képességek hiánya, a harmadik 28 százalékkal pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a munkaadó ajánlani tud.
A cégeknek meg kell oldani...
A felmérésből kiderül, hogy a magyar cégek működésében a globális átlaghoz képest nagyobb gondot okoz a szakemberhiány. A magyar munkaadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy, vagy közepes hatással van a cég működésére. Ezen belül 33 százalék válaszolta azt, hogy kifejezetten nagy hatással van a szakemberhiány a társaság működésére. Ugyanakkor Magyarországon többen vannak azok is, akik a szakemberhiányt nem érzékelik: a cégek egynegyede úgy véli, a megfelelő munkaerő hiánya nem okoz problémát a mindennapi működésben.
Arra a kérdésre, hogy milyen stratégiát dolgoztak ki, hogy megoldják a nehézségeket, amelyeket a munkaerő felvétel okoz, a legtöbben - 45 százalékban - azt válaszolták, hogy a meglévő munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton (képzési, fejlesztési programok, juttatások átalakítása, kezdő bérek emelése) változtatnak. 27 százalék a munkaszervezést igyekszik átalakítani, 24 százalék pedig új munkaerőforrások után kutat. Globálisan mindössze a megkérdezettek 22 százaléka nem rendelkezik semmiféle stratégiával.
Magyarországon ezzel szemben kiugróan magas, 38 százalék azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nem dolgoztak ki semmiféle stratégiát a szakemberhiány kezelésére. 46 százalék a munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton változtatna, 26 százalék válaszolta, hogy a munkaszervezés gyakorlatán változtat, és 18 százalék keres új forrásokat.
Forrás : www.cvonline.hu
http://www.cvonline.hu/melyek-a-legnehezebben-betoltheto-munkakorok-magyarorszagon/a.html
Elkezdődött az Újév, ami az álláskeresőknek is az új lehetőségeket hordozza magában, mert minden évkezdés egyúttal megújulást is jelent. Az ünnepek alatt remélhetőleg mindenkinek a pihenés, a család volt a középpontban, hiszen a munkakeresőknek is szüksége van a pihenésre, feltöltődésre. Ilyenkor van ideje az embernek jobban átgondolni a folytatást, az esetleges újrakezdést a szakmai életében (is).
Előfordulhat, hogy arra a felismerésre jutunk, a jelenlegi szakmánkban nincs vagy nagyon kevés a betöltésre váró pozíció – vagy egyszerűen úgy érezzük, valami egészen mást szeretnénk ezentúl csinálni, mint eddig. Ilyenkor merül fel az átképzés lehetősége mint megoldás, ami mindenképpen hasznos lehet karrierünk szempontjából. Azonban nagyon fontos, hogy olyan szakmát válasszunk, ami nemcsak hogy érdekel minket, de egyúttal kereslet is van rá a munkaerő-piacon. De melyek azok a szakmák, amelyek iránt fokozott érdeklődés van munkaadói oldalról, amelyekkel ismét versenyképesekké válhatunk 2014-ben?
Nemcsak a mérnököké a Világ !
Az eddigi évek során komoly szakemberhiánnyal küzdött az álláspiac a mérnöki és informatikai pozíciókat illetően, ami jelenleg is érvényes. Aki ezen szakmák valamelyikében jártas, idén is jó eséllyel válogathat a nyitott pozíciók között. Azonban megjelentek olyan területek a keresett munkakörök listájában, amire nem is gondolnánk, hogy szakemberhiány jellemzi őket. Aki ezeket a szakmákat választja átképzése során, akár – tanulmányi eredményétől függően – 10.000-30.000 Ft ösztöndíjban is részesülhet. Íme a 2014-es évre a Regionális Fejlesztési és
Képzési Bizottság által meghatározott hiányszakmák (és OKJ besorolásuk):
Ács (34 582 01)
Bádogos (34 582 02)
Épület és szerkezetlakatos (34 582 03)
Gazda (34 621 01)
Gépi forgácsoló (34 521 03)
Hegesztő (34 521 06)
Ipari gépész (régi OKJ néven géplakatos) (34 521 04)
Kertész (34 622 02)
Szociális gondozó és ápoló (34 762 01)
Villanyszerelő (34 522 04)
Ezt a listát évente megújítják, azonban aki megkezdi tanulmányait a fent felsorolt szakok valamelyikén, akkor is jogosult lesz az ösztöndíjra, ha a következő évben kikerül az adott képzés a hivatalos hiányszakma-listáról.
Egy jó értékesítő továbbra is aranyat ér !
A Manpower által végzett kutatás szerint Magyarországon a legnehezebben betölthető munkakörök között szerepel az értékesítői munka is. Gyakran halljuk azt, hogy üzletkötő bárkiből lehet, de a tendencia mégsem ezt mutatja. Leggyakrabban a megfelelő személyiségjegyek, illetve a szakmai tapasztalat hiánya okozza a kihívást az ilyen jellegű toborzásoknál. Aki azonban rendelkezik bármilyen ügyfélkapcsolati tapasztattal, megvan benne a sokat emlegetett értékesítői véna, és állást keres, érdemes kipróbálnia magát ezen a területen. Megfelelő hozzáállással és szorgalommal rövid idő alatt komoly sikereket érhet el egy jó sales-es.
Asszisztensek, könyvelők is kerestetnek !
Még meglepőbb azonban, hogy a legnehezebben betölthető munkák között ott találjuk a könyvelők mellett asszisztenseket és irodavezetőket is. Ez utóbbi szintén olyan munkakörtípus, amire sokan vélik alkalmasnak önmagukat, azonban számtalan személyes pozitív tulajdonság együttes megléte szükségeltetik a sikeres pályázáshoz. Ilyen például a kiváló kommunikációs készség, a magas fokú precizitás, a türelem és kedvesség és az úgynevezett multi-tasking személyiség is – azaz olyan munkavállaló, aki akár egyszerre több feladatra is tud koncentrálni, és gyorsan fel tud állítani prioritást az egyes teendők között.
Végignézve az egyes szakmákat, igen színes a választék, szerencsére már nemcsak a jó műszaki érzékkel megáldott (és ilyen irányú képesítéssel rendelkezők) számára lehet 2014 a váltás éve, hanem szinte minden területen akadnak olyan állások, amikre nagyobb eséllyel pályázhatunk az úgynevezett tömegpozíciókkal szemben. A lényeg, hogy legyünk nyitottak a változásra, ne essünk kétségbe, ha a jelenlegi munkakörünkben nem találunk megfelelő ajánlatokat. A www.cvonline.hu oldalon a legkülönfélébb álláshirdetések között böngészhetünk – nemcsak a hiányszakmák sorából !
Mindenkinek sok sikert kívánok a Cvonline.hu teljes csapata nevében álmai állása megtalálásához az Új Évre!
Sziller Viktória
HR-tanácsadó
Forrás : www.cvonline.hu
Szerző : Sziller Viktória HR-tanácsadó
http://www.cvonline.hu/a-legkeresettebb-szakmak-2014-ben/a.html#utm_source=KarrierPost&utm_medium=mail&utm_campaign=cvo