Mobilitás tekintetében ellentmondásos volt a munkaerőpiac a tavalyi évben a Jobinfo.hu állásszemléző oldal 2012-es adatai alapján. Míg belföldön egy új álláslehetőség kapcsán nem szívesen költöztünk, egyre népszerűbbek voltak – különösen a tavalyi év első felében – a külföldi munkát kínáló pozíciók. A legjobb helyzetben 2012-ben is a műszaki értelmiségi álláskeresők voltak, míg a legtöbb lehetőség Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben várta az új állásra vadászókat.
Az öt legtöbb lehetőséget kínáló fő álláskategória 2012-ben a fizikai- és szakmunka, a mérnöki, informatikai, értékesítési, valamint adminisztrációs és ügyfélszolgálati terület volt a Jobinfo.hu friss elemzése szerint. Ha azonban a kereslet és kínálat viszonyát szembeállítjuk, akkor már némiképp változik a helyzet: a legnagyobb hiány továbbra is a mérnöki és informatikai területen tapasztalható. „Az elmúlt évek adatai alapján úgy tűnik, hogy az álláspiac szinte korlátlan számú műszaki értelmiségit lenne képes befogadni.
Ez a tendencia a 2012-ben bejelentett új, a mérnököknek, illetve informatikusoknak kedvező felsőoktatási keretszámok hatására legjobb esetben is csak 4-6 év múlva változhat meg, amikor már a piacon is érzékelhetővé válik a keretszámok mögötti szándék megtestesülése" – mondta Kristók Balázs, a Jobinfo.hu vezetője.
2012-ben az azt megelőző évhez képest mintegy 70 százalékkal nőtt a Jobinfo oldalán az álláslehetőségek iránt érdeklődők száma. A legnagyobb „sorban állás" a távmunkát hirdető pályázatoknál tapasztalható, a lehetőségekhez képest ugyanis itt a legnagyobb az érdeklődők száma. Szintén nagy a tülekedés az adminisztrációs, illetve ügyfélszolgálati munkák esetében. „Utóbbiak kapcsán elmondható, hogy ezek a területek egyfajta belépési pontot képeznek a cégekhez úgy, hogy speciális szakértelemre jellemzően nincs szükség. Inkább – különösen az ügyfélszolgálati feladatok esetében – a magabiztos nyelvtudás nevezhető alapvető elvárásnak. Mindez annak is köszönhető, hogy a tavalyi évben is nőtt hazánkban a regionális ügyfélszolgálatok, illetve a már szaktudást is igénylő szolgáltató központok (Shared Service Center) száma" – mondta Kristók Balázs.
Munkavállalói mobilitás – csak ha határátlépéssel jár?
A Jobinfo oldalán a tavalyi évben megduplázódott a külföldi munkalehetőséget hirdető ajánlatok száma. Az érdeklődés azonban még ezt figyelembe véve is mintegy háromszoros volt 2011-hez képest a tavalyi év első felében. A külföldi állások iránti rendkívül nagy kereslet a nyár közeledtével fokozatosan csökkent, majd őszre a 2011-es szintre állt be.
„A statisztikákból jól látható, hogy a tavalyi év első felében sokan vették fontolóra a külföldi munkavállalást, tapasztalataink szerint ez a lehetőség elsősorban a tartósan munkanélküliek, illetve a pályakezdők körében volt reális alternatíva" – mondta Kristók Balázs.
2012-ben ugyanakkor nem volt komolyabb átrendeződés a megyék szerinti álláskínálatban. A Jobinfo.hu adatai szerint a prímet továbbra is Pest megye, illetve Budapest viszi, a tavaly meghirdetett pozíciók közel 50 százaléka a fővárosba és az agglomerációba tartozó helyekre invitálta a dolgozni vágyókat. Az abszolút elsőt a listában Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, illetve Fejér megye követi. Álláskínálat tekintetében a sereghajtók közé tartozik Békés, Nógrád, valamint Tolna megye, a teljes kínálathoz viszonyítva itt volt a legkevesebb nyitott pozíció.
„Ha a megyék online álláskínálatát a népességhez viszonyítjuk, akkor némiképp változik a sorrend, így álláspiaci szempontból Győr-Moson-Sopron megye válik a legvonzóbbá, míg Pest megye a második helyre szorul" – mondta Kristók Balázs. A szakember hozzátette, hogy a tavalyi év e tekintetben nem hozott komoly változást 2011-hez képest, ami arra utal, hogy a hazai munkaerőpiac továbbra sem mobil, legalábbis akkor, ha az új pozíció betöltéséhez belföldön kell lakhelyet váltani.
Szerző: Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/ezekkel-a-szakmakkal-pillanatok-alatt-el-lehet-helyezkedni-398104
Heteken belül több mint egymillió ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfél kaphat sárga csekk helyett új típusú fehéret. A fogyasztók szempontjából nincs különbség a két átutalási megbízás között, a postán lehet befizetni vagy a rajta lévő adatok segítségével banki utalást is indíthatunk.
A tavalyi nettó 112 forintról 137 forintra változott a sárga csekk ára. Az emelésre elsősorban a 2013-as költségek emelkedésével magyarázza a Posta, számításaink szerint itt az új tranzakciós illetékről van szó, amit így áthárítanak a szolgáltatókra. A díjat továbbra is az fizeti, akinek a számláján jóváírják a pénzt, vagyis a szolgáltató cégek. Így a befizetőknek továbbra is látszólag ingyenes a szolgáltatás.
A drága sárga csekkről tehát érdeke a szolgáltatóknak átállni a fehérre, hiszen olcsóbb lehet számukra. A posta szakértője szerint az előállítási költsége ugyan max 2-3 forinttal alacsonyabb, mint a sárga verzióé, de azzal ellentétben egyedi árazást használhatnak. Tehát az egyedi áralkuk miatt lehet ez kedvezőbb a szolgáltatóknak is. Hasonló egyedi megállapodás jött létre az ELMŰ-ÉMÁSZ és a Posta között, így heteken belül már a jól megszokott sárga csekk helyett a fehér fog érkezni a szolgáltató ügyfeleihez.
A fehér csekkről Varga Dezső, a magyar Posta üzleti és koordinációs vezérigazgató-helyettese elmondta, ennek kibocsátására és beszedésére a bankok kihagyásával közvetlenül a partnereikkel kötnének szerződést. Az igénybe vett egyéb szolgáltatások mennyiségétől függően a fehér csekk után egyedi árat ajánlanak partnereiknek. Maga ez előállítás 2-3 forinttal lehet csak alacsonyabb. A Magyar Posta vezérigazgató helyettese hangsúlyozta, hogy a lakossági ügyfeleknek sem a sárga csekk, sem a fehér csekk postai befizetése nem jelent többletterhet, mert mindkettőnél ingyenes a feladás, és a befizető már kitöltve kapja.
Miért lehet jó a Postának ?
A Posta bevételének nagy része származik a sárga csekkes befizetésekből, érdeke, hogy minél tovább használják azt a rezsi befizetésére is. Még akkor is, hogy már vannak valóban ingyenes szolgáltatások is erre a célra.
A Postának az egyik legnagyobb "szerencséje, hogy jelenleg a csekkek többletköltségeit a szolgáltatók a novemberben elfogadott Hírközlési Törvény értelmében nem háríthatják át a fogyasztókra, nyáron a közműcégekkel szemben vezettek be hasonló korlátozást. A szolgáltatók többsége tehát nem fizettetheti meg a postai fizetés díját azzokkal, akik ténylegesen használják. Beépül az alapszolgáltatás árába, így mindenkit terhel. Azt is, aki az átutalással vagy beszedési megbízással fizet.
Nem csak ez lehet a probléma, hogy mindenki zsebéből kikerül egy kicsi. Az MNB egy tanulmánya szerint évente 39 milliárdos kárt okoz a gazdaságnak a sárga csekkes fizetés, ezt az összeget még növeli az ide kapcsolódó készpénzhasználat költsége.
A látszólag ingyenesség ráadásul sokakat megtéveszt. Sokan lehetnek azok, akik valóban a postán tudják befizetni a legkönnyebben rezsiköltségeiket, de még többen azok, akik amiatt választják mert költségkímélőnek hiszik. A Posta kommunikációja erre erősít rá, amikor azt állítják, hogy a befizetőknek ingyenes.
Minél többen nyúlnak az sárga vagy a fehér csekkhez, annál többe kerül a szolgáltatás, amiért fizetünk. Ha százból 40-en használnak sárga csekket, ami 5 480 forintba ( 40*137) kerül, akkor mindenkinek 54,8 forinttal többe kerül a befizetése. Az összes rezsiköltséget tekintve ez már több száz forint, azoknak is, akik esetleg online kártyával vagy beszedési megbízással fizetnek.
Forrás : www.penzcentrum.hu
http://www.penzcentrum.hu/energia/milliok_bucsuzhatnak_a_sarga_csekktol_ez_lesz_helyette.1035568.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
XVI. Benedek utódját keresi az olasz sajtó.
Egyedül a spanyol ajkú hívőket kérte arra, hogy utódjáért imádkozzanak (facebook)
Az olasz, valamint az európai és a fejlődő országok esélyes pápajelöltjeit mutatta be a hétfői olasz sajtó, mely Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket ismét XVI. Benedek lehetséges utódjai között említette.
Erdő Péter is esélyes ...
A La Repubblica úgy véli, ha európai lesz a következő egyházfő, akkor Christoph Schönborn bécsi érsek az esélyes, valamint Erdő Péter, akit a római napilap "alternatív választási lehetőségnek" tart.
A La Repubblica úgy látja, "szövetségek, viták, intrikák" uralják a pápaválasztásra készülést. A jelöltállító "bíboros lobbik" közül a lap szerint a "Scola-Ravasi-Bertone tengely" a legerősebb, amely az olasz utódot preferálja. Az állítólagos tengelyt a szintén pápautódnak tartott Angelo Scola milánói érsek, Gianfranco Ravasi, a Kultúra Pápai Tanácsának prefektusa és Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár alkotja. A 71 éves Ravasi esélyei jelentősen nőttek, mióta XVI. Benedek őrá bízta a héten zajló nagyböjti lelkigyakorlatok vezetését.
Európai vagy sem ?
A Corriere della Sera szerint XVI. Benedek azzal, hogy Európa egyházi és politikai szerepének erősítését szorgalmazta az olasz püspökökkel tartott találkozón, "mintha európai pápát javasolt volna". Vasárnapi beszédében viszont XVI. Benedek egyedül a spanyol ajkú hívőket kérte arra, hogy utódjáért imádkozzanak, "mintha tudná, milyen anyanyelvű lesz az utódja". A napilap ugyanakkor hozzátette, hogy a konklávén súlya lesz a vatikáni kasszába legtöbbet befizető észak-amerikai egyháznak is. Az amerikai pápa az európai és a latin-amerikai egyház közötti találkozási pont lehetne.
Az Ansa hírügynökség Odilo Pedro Scherert, a világ legnagyobb egyházmegyéje, a brazíliai Sao Paulo érsekét tartotta esélyesnek.
A La Stampa a New York-i érsekkel, Timothy Dolannal készített interjút. "Aki esélyesnek nevez, marihuánát szívott!"- reagált a bíboros a találgatásokra. Hangsúlyozta, hogy a konklávén nem szabad "sietősen" dönteni.
Lesz nyugdíja...
A napilap megtudta, hogy lemondása után Joseph Ratzinger havonta mintegy 2500 eurós (átszámítva körülbelül 730 ezer forintos) nyugdíjban fog részesülni.
A Corriérében XVI. Benedek életrajzírója, Peter Seewald beszámolt tíz héttel ezelőtti találkozójáról a pápával, amikor az egyházfőt meggyengült fizikai állapotban találta. A lap szerint a pápa nem lát már a bal szemére, csökkent a hallása és lefogyott. Nem tűnik betegnek, de testileg és lelkileg is tagadhatatlanul megfáradt.
Forrás : MTI
http://www.hir24.hu/kulfold/2013/02/18/kiderult-mennyi-lesz-a-lemondott-papa-nyugdija/#aktualisdoboz
Nem kérdés, hogy a Balaton és környezete kiemelt szerepet játszik hazánk turizmusában: a belföldi turizmus negyedét, a külföldi turizmus 15 százalékát bonyolítja ez a régió. Egy, a közelmúltban zárult felmérés arra kereste a választ, hogy fejlődik-e a térség, vannak-e lehetőségek az idegenforgalomban, mik lehetnek a kitörési pontok, mit szeretnek és mit nem a turisták a Balatonnál. Az is kiderült, milyen turisztikai kincseket rejthet még a magyar tenger.
A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH előzetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák 26 százalékát, a külföldi vendégéjszakák 15 százalékát regisztrálták a "magyar tenger" partján. Az elmúlt évben a régió mindkét vonatkozásban növekedést könyvelhetett el.
A Magyar Turizmus Zrt széles körű, reprezentatív kutatást folytatott le a főszezonban a Balatonhoz érkező magyar és külföldi turisták utazási szokásairól és elégedettségéről. A látogatókutatást a Balaton turisztikai régióban működő turisztikai vállalkozások, szakmai szervezetek, egyesületek, önkormányzatok és civil szerveződések körében végzett szakmai mélyinterjúk egészítették ki.
Fejlődik a BalatonA szakmai mélyinterjúk arról tanúskodnak, hogy a Balaton belföldi és külföldi vendégköre egyaránt változik, bővül. Belföldön új szegmensek, külföldön új küldőpiacok erősödnek meg.
A 2012. július-augusztusban a Balaton régióban tartózkodó turisták körében készült felmérés eredményei szerint az itteni nyaralás hatására a Balatonról alkotott kép a válaszadók több mint egyharmadánál pozitívan változott, többségük pedig azt tapasztalta, amit várt. A külföldiek körében - a hazai turistákkal összehasonlítva - még magasabb volt azok aránya, akiknél az előzetes elképzelésekhez képest az utazás során kedvező irányban változott a Balatonról kialakult kép.
A balatoni utazással összességében a megkérdezettek több mint 90 százaléka elégedett volt: ez a pozitív benyomás tükröződik abban is, hogy a válaszadók döntő többsége ajánlaná barátjának, ismerősének, hogy utazzon a Balatonhoz.
A turisták leginkább a környezeti tényezőkkel, valamint a szállással és a vendéglátással voltak megelégedve. Mivel a magas elégedettségi szinthez sok esetben még magasabb elvárások társulnak, bizonyos területeken alulteljesítés mutatkozott. A belföldi turisták körében leginkább az árak tekintetében, a külföldi turisták körében pedig a tájékozódási lehetőségek terén.
Belföldön nincs versenytársa
A megkérdezett szakértők szerint a régió megítélése jó belföldön, és gyakorlatilag nincs versenytársa. A külföldiek körében ugyanakkor csökkent a régió népszerűsége az utóbbi években. Ennek okát a megkérdezett szakértők egyebek mellett abban látják, hogy a fejlesztések nem tartottak lépést az igények növekedésével, a déli szomszédos országok (tengerpartjai) iránti kereslet megélénkült, ugyanakkor nem elég intenzív a Balatont külföldön népszerűsítő marketingtevékenység.
A szakmai mélyinterjúk alapján összeállított elemzés erősségként a tó és környéke gazdag természeti-kulturális adottságait, a kis távolságokat és a turizmus hagyományos jelenlétét emeli ki. Gyengeségként jelentkezik a rövid főszezon, az északi part nehéz megközelíthetősége és egyéb infrastrukturális hiányosságok, a turizmus területén pedig a "gazdátlanság" érzése, az egységes és belföldön-külföldön egyaránt bevezetett Balaton-márka és arculat hiánya, továbbá a turisztikai szolgáltatók és egyéb szereplők közti együttműködés, a komplex szolgáltatások hiánya.
A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszaka-számának alakulása turisztikai régiók szerint, 2012 (részesedés 2012; változás 2012/2011) Forrás: MT Zrt.
Komoly lehetőségek rejlenek azonban például az egészségturizmus, az aktív, illetve a bor- és gasztronómiai turizmusban, miközben a kulturális turizmus iránti kereslet is növekszik. Bár a Balaton adottságai alapján az európai szintű turisztikai desztinációk táborába tartozik, a tó és környezetének turisztikai szempontú kihasználtsága tovább növelhető lenne. Ennek érdekében a megkérdezett szakemberek stratégiai gondolkodást, kiterjedtebb, hatékonyabb együttműködést és egységes kommunikációt várnak.
Forrás : www. penzcentrum.hu
http://www.penzcentrum.hu/utazas/a_balaton_titkai_kincseket_rejthet_a_magyar_tenger.1035512.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Hatalmas várakozás előzi meg az Európai Bizottság pár hónap múlva esedékes állásfoglalását a Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárás kapcsán. Nem kisebb a tét ugyanis, mint hogy Magyarország végre lekerül-e arról az uniós szégyenpadról, ahol a legrégebb óta, a "kezdetektől fogva" tartózkodik. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a más országokkal szemben folytatott eljárások mikor és milyen körülmények között zárultak le. Több érdekes példára is bukkantunk, amelyek akár Magyarország számára is figyelemre méltóak lehetnek. Nem lehet ugyanis készpénznek venni, hogy már májusban megszületik a pozitív döntés.
Erkölcsi és presztízs kérdés
A kormány óriási jelentőséget tulajdonít a túlzott deficit eljárás megszüntetésének és bízik abban, hogy idén - számításai szerint már kora nyáron - lekerül Magyarország az Európai Unió szégyenpadjának nevezett listáról. Az EU-ban példátlan módon kilenc éve folyik az eljárás hazánk ellen. Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen megszólal a kormány számára fontos ügyben, erkölcsi ügynek nevezve az eljárás lezárását. Legutóbb pedig bizakodásának adott hangot, miszerint már nyáron megszűnhet az eljárás.
Mivel a közeljövőben fontos események várhatók a túlzott deficit eljárással kapcsolatban (február 22-i bizottsági prognózis, áprilisi konvergenciaprogram, májusi országjelentés), ezért az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy a múltban mikor és milyen körülmények között szűntek meg túlzott deficit eljárások az Európai Unió egyes tagállamaiban. Ezek alapján pedig nagyjából körvonalazódik, hogy mi kell ahhoz, hogy Magyarország ellen végre megszűnjön az eljárás idén május-június környékén.
Akiknek sikerült ...
Az Európai Bizottság oldalán elérhető nyilvános információk alapján már számos országnak sikerült lekerülnie az uniós szégyenpadról a legutóbbi években. Gyűjtésünk szerint (mely nem teljes körű) az elmúlt pár évben 17 esetben született pozitív döntés az EU pénzügyminiszteri tanácsa (Ecofin) részéről. Ezek túlnyomó többsége a megszokott menetrendben valósult meg: az Európai Bizottság a céldátumot (eddigre kell 3% alá csökkenteni a tényleges deficitet) követő májusban tett javaslatot az EDP megszüntetésére, júniusban pedig az EU pénzügyminiszterek el is fogadták a bizottsági ajánlást.
A Bizottság keze azonban jogszabályilag nincs megkötve arra vonatkozóan, hogy mikor tegye közzé ajánlását. Ezért volt is néhány eltérő eset: egyes országokról a megszokottnál egy hónappal korábban, illetve később született döntés, de előfordultak látványosabb kivételek is. Ennek kapcsán Franciaország 2006-os és Málta 2012-es példáját szokták megemlíteni.
A két különös példa
Ezek közül is Franciaország esete kirívó. Ez volt ugyanis a hírhedté vált, 2003-ban indított túlzott deficit eljárás egyik lezáró eleme. Ez az eljárás (a 2002-ben Németország ellen indított eljárással együtt) óriási visszhangot kapott és jelentős következményei lettek a teljes euróövezet gazdasági kormányzására. A sokat emlegetett 2003. november 24. éjjelén az eurózóna pénzügyminisztereinek többsége leszavazta az Európai Bizottság ajánlását, miszerint Franciaország és Németország nem tett eleget az elvárásoknak és megszakították a két ország ellen folyó eljárást. Sokan ezután a stabilitási és növekedési egyezmény bukását emlegették.
A francia történetnek végül 2007-ben lett csak vége, miután az Európai Bizottság 2006 novemberében megfogalmazta pozitív ajánlását a túlzott deficit eljárás lezárásáról, és az EU pénzügyminiszterei 2007. január 30-án fogadták azt el. A Bizottság akkori dokumentuma szerint ugyanis a 2006 tavaszi jelentésben még nem lehetett megítélni, hogy a túlzott hiányt hiteles és fenntartható módon csökkentette-e az akkori francia kormány. "A következtetés megállapításához arra lett volna szükség, hogy a költségvetés GDP-arányos hiánya az elvárt 3%-os szint alatt maradjon a következő években. Ez azonban nem következhetett be, mivel a tavaszi prognózisban a Bizottság 3%-os deficitet jelzett előre 2006-ra, 3,1%-ot pedig 2007-re" - fogalmazott a Bizottság a korábbi anyagában. Novemberi jelentésében viszont felülvizsgálta korábbi előrejelzéseit, és minden releváns évre 3% alatti hiányt jelzett előre. Emellett azt is kiemelte, hogy az államháztartás strukturális egyenlege is javult, ami fenntartható költségvetési hiánypályára utal. Valamint az adósság is csökkenésnek indulhat. Ezek fényében pedig arra a következtetésre jutott 2006 novemberében a Bizottság, hogy a túlzott deficitet Franciaország megfelelően kezelte, ezért javasolta az eljárás felfüggesztését.
A francia eset mellett a másik kilógó példa Máltáé: a szigetország esetében ugyanis csak 2012 novemberében javasolta az Európai Bizottság az EDP-eljárás megszüntetését és a pénzügyminiszterek tanácsa egy hónappal később mondta ki a pozitív ítéletet. Ennek előzménye, hogy - épp a magyar elnökség ideje alatt, Matolcsy György elnökletével - 2011 januárjában az Ecofin úgy döntött, hogy bár a kormány megtette a szükséges lépéseket, ezek összességében nem elegendőek, ezért a 3% alatti hiány teljesítésének határidejét 2011-re tolták. A következő értékelést a Bizottság 2012 januárjában adta ki, ekkor már 3% alatti deficiteket látott Málta esetében a 2011, 2012 és 2013-as évekre vonatkozóan, ám kivárt és végül csak novemberben tett javaslatot az eljárás megszüntetésére.
Mi jöhet ?
Mindkét eset jelzésértékű lehet Magyarország számára is. Franciaország korábbi példája azt mutatja, hogy az Európai Unió még a legerősebb tagállamokkal szemben is keménykedhet és alkalmazhat nagyobb szigort. Málta esete pedig azt bizonyítja, hogy távolról sem biztos az EDP-eljárás hatálya alól való május-júniusi kikerülés, annak ellenére sem, hogy Málta fő deficitszámait rendben találták előzőleg.
Az Európai Bizottság májusban feltehetően három lehetőséget mérlegel majd: megszünteti a Magyarország ellen folyó eljárást, fenntartja és a végleges döntést későbbre halasztja, vagy ismét belengeti a pénzügyi szankciót.
Magyarország szempontjából természetesen az lenne a legkedvezőbb, ha a Bizottság az eljárás megszüntetését javasolná. Ebben az esetben a Bizottság értékelése azt a kulcsfontosságú mondatot tartalmazza, hogy a költségvetés hiányát az adott ország hiteles és fenntartható módon csökkentette az elvárt szint alá, vagyis korrigálta túlzott deficitét.
Ennek kimondásához Magyarország több feltételnek is meg kell feleljen. Egyrészt az előírt (Magyarország esetében most a 2012-es) határidőre 3% alá kell csökkenteni az államháztartás GDP-arányos hiányát, ezen túlmenően az Európai Bizottság a prognózisában a következő évekre is 3% alatti deficitet prognosztizál. Az alábbi ábrán azt gyűjtöttük össze, hogy a lezárt EDP-eljárások esetében az egyes tagállamok milyen költségvetési hiánypályát tudtak felmutatni a Bizottság értékelése alapján. Ebből is világosan látszik, hogy az EU az elmúlt pár évben szorosan figyelemmel követi, hogy a jövőbeli költségvetési hiány is 3% alatt marad-e.
Másrészt a fenntarthatóság miatt azt is elvárja, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege évről évre 0,5%-kal javuljon. Harmadrészt - a gazdasági kormányzás erősítését célzó hatos jogszabálycsomag keretében - az EU azt is előírja, hogy a 60%-os referenciaszint feletti adósságrátát egyhuszaddal csökkentse minden évben. A kritérium 2011-es bevezetésekor azonban egy olyan kitételt is megfogalmazott Brüsszel, hogy egy három éves átmeneti időszak alatt ezt a feltételt nem kell alkalmazni az EDP-eljárás hatálya alatt lévő tagállamok esetében. Vagyis Magyarország szintén mentesül ennek teljesítése alól.
Fontos jelzés lesz ...
Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy - várhatóan - májusban fontos jelzést küldhet az Európai Bizottság. Brüsszel ugyanis már azzal is üzen, ha esetleg nem májusban, hanem később (az ősz folyamán, az újabb prognózis kiadásakor) alakítja ki álláspontját a túlzott deficit eljárásban.
Ha pedig végül az EB már májusban zöld jelzést ad a magyar költségvetési folyamatoknak, majd ezt követően az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) megszünteti az eljárást, akkor kilenc évig tartó folyamat végére kerülhet pont. Ebben az esetben pedig új fejezet indulhat Magyarország esetében, hiszen kiderülhet: a brüsszeli nyomás csökkenése után lazul-e - akár csak egy kis időre is - a magyar költségvetési szigor.
A február 22-én megjelenő bizottsági prognózis jelzésértékű lesz a túlzott deficit eljárás szempontjából. A felvázolt új hiánypályából kiderül majd például, hogy az Európai Bizottság mekkora jelentőséget tulajdonítanak a 2013-as költségvetést övező kockázatoknak.
Erkölcsi és presztízs kérdés
A kormány óriási jelentőséget tulajdonít a túlzott deficit eljárás megszüntetésének és bízik abban, hogy idén - számításai szerint már kora nyáron - lekerül Magyarország az Európai Unió szégyenpadjának nevezett listáról. Az EU-ban példátlan módon kilenc éve folyik az eljárás hazánk ellen. Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen megszólal a kormány számára fontos ügyben, erkölcsi ügynek nevezve az eljárás lezárását. Legutóbb pedig bizakodásának adott hangot, miszerint már nyáron megszűnhet az eljárás.
Mivel a közeljövőben fontos események várhatók a túlzott deficit eljárással kapcsolatban (február 22-i bizottsági prognózis, áprilisi konvergenciaprogram, májusi országjelentés), ezért az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy a múltban mikor és milyen körülmények között szűntek meg túlzott deficit eljárások az Európai Unió egyes tagállamaiban. Ezek alapján pedig nagyjából körvonalazódik, hogy mi kell ahhoz, hogy Magyarország ellen végre megszűnjön az eljárás idén május-június környékén.
Akiknek sikerült ...
Az Európai Bizottság oldalán elérhető nyilvános információk alapján már számos országnak sikerült lekerülnie az uniós szégyenpadról a legutóbbi években. Gyűjtésünk szerint (mely nem teljes körű) az elmúlt pár évben 17 esetben született pozitív döntés az EU pénzügyminiszteri tanácsa (Ecofin) részéről. Ezek túlnyomó többsége a megszokott menetrendben valósult meg: az Európai Bizottság a céldátumot (eddigre kell 3% alá csökkenteni a tényleges deficitet) követő májusban tett javaslatot az EDP megszüntetésére, júniusban pedig az EU pénzügyminiszterek el is fogadták a bizottsági ajánlást.
A Bizottság keze azonban jogszabályilag nincs megkötve arra vonatkozóan, hogy mikor tegye közzé ajánlását. Ezért volt is néhány eltérő eset: egyes országokról a megszokottnál egy hónappal korábban, illetve később született döntés, de előfordultak látványosabb kivételek is. Ennek kapcsán Franciaország 2006-os és Málta 2012-es példáját szokták megemlíteni.
A két különös példa
Ezek közül is Franciaország esete kirívó. Ez volt ugyanis a hírhedté vált, 2003-ban indított túlzott deficit eljárás egyik lezáró eleme. Ez az eljárás (a 2002-ben Németország ellen indított eljárással együtt) óriási visszhangot kapott és jelentős következményei lettek a teljes euróövezet gazdasági kormányzására. A sokat emlegetett 2003. november 24. éjjelén az eurózóna pénzügyminisztereinek többsége leszavazta az Európai Bizottság ajánlását, miszerint Franciaország és Németország nem tett eleget az elvárásoknak és megszakították a két ország ellen folyó eljárást. Sokan ezután a stabilitási és növekedési egyezmény bukását emlegették.
A francia történetnek végül 2007-ben lett csak vége, miután az Európai Bizottság 2006 novemberében megfogalmazta pozitív ajánlását a túlzott deficit eljárás lezárásáról, és az EU pénzügyminiszterei 2007. január 30-án fogadták azt el. A Bizottság akkori dokumentuma szerint ugyanis a 2006 tavaszi jelentésben még nem lehetett megítélni, hogy a túlzott hiányt hiteles és fenntartható módon csökkentette-e az akkori francia kormány. "A következtetés megállapításához arra lett volna szükség, hogy a költségvetés GDP-arányos hiánya az elvárt 3%-os szint alatt maradjon a következő években. Ez azonban nem következhetett be, mivel a tavaszi prognózisban a Bizottság 3%-os deficitet jelzett előre 2006-ra, 3,1%-ot pedig 2007-re" - fogalmazott a Bizottság a korábbi anyagában. Novemberi jelentésében viszont felülvizsgálta korábbi előrejelzéseit, és minden releváns évre 3% alatti hiányt jelzett előre. Emellett azt is kiemelte, hogy az államháztartás strukturális egyenlege is javult, ami fenntartható költségvetési hiánypályára utal. Valamint az adósság is csökkenésnek indulhat. Ezek fényében pedig arra a következtetésre jutott 2006 novemberében a Bizottság, hogy a túlzott deficitet Franciaország megfelelően kezelte, ezért javasolta az eljárás felfüggesztését.
A francia eset mellett a másik kilógó példa Máltáé: a szigetország esetében ugyanis csak 2012 novemberében javasolta az Európai Bizottság az EDP-eljárás megszüntetését és a pénzügyminiszterek tanácsa egy hónappal később mondta ki a pozitív ítéletet. Ennek előzménye, hogy - épp a magyar elnökség ideje alatt, Matolcsy György elnökletével - 2011 januárjában az Ecofin úgy döntött, hogy bár a kormány megtette a szükséges lépéseket, ezek összességében nem elegendőek, ezért a 3% alatti hiány teljesítésének határidejét 2011-re tolták. A következő értékelést a Bizottság 2012 januárjában adta ki, ekkor már 3% alatti deficiteket látott Málta esetében a 2011, 2012 és 2013-as évekre vonatkozóan, ám kivárt és végül csak novemberben tett javaslatot az eljárás megszüntetésére.
Mi jöhet ?
Mindkét eset jelzésértékű lehet Magyarország számára is. Franciaország korábbi példája azt mutatja, hogy az Európai Unió még a legerősebb tagállamokkal szemben is keménykedhet és alkalmazhat nagyobb szigort. Málta esete pedig azt bizonyítja, hogy távolról sem biztos az EDP-eljárás hatálya alól való május-júniusi kikerülés, annak ellenére sem, hogy Málta fő deficitszámait rendben találták előzőleg.
Az Európai Bizottság májusban feltehetően három lehetőséget mérlegel majd: megszünteti a Magyarország ellen folyó eljárást, fenntartja és a végleges döntést későbbre halasztja, vagy ismét belengeti a pénzügyi szankciót.
Magyarország szempontjából természetesen az lenne a legkedvezőbb, ha a Bizottság az eljárás megszüntetését javasolná. Ebben az esetben a Bizottság értékelése azt a kulcsfontosságú mondatot tartalmazza, hogy a költségvetés hiányát az adott ország hiteles és fenntartható módon csökkentette az elvárt szint alá, vagyis korrigálta túlzott deficitét.
Ennek kimondásához Magyarország több feltételnek is meg kell feleljen. Egyrészt az előírt (Magyarország esetében most a 2012-es) határidőre 3% alá kell csökkenteni az államháztartás GDP-arányos hiányát, ezen túlmenően az Európai Bizottság a prognózisában a következő évekre is 3% alatti deficitet prognosztizál. Az alábbi ábrán azt gyűjtöttük össze, hogy a lezárt EDP-eljárások esetében az egyes tagállamok milyen költségvetési hiánypályát tudtak felmutatni a Bizottság értékelése alapján. Ebből is világosan látszik, hogy az EU az elmúlt pár évben szorosan figyelemmel követi, hogy a jövőbeli költségvetési hiány is 3% alatt marad-e.
Másrészt a fenntarthatóság miatt azt is elvárja, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege évről évre 0,5%-kal javuljon. Harmadrészt - a gazdasági kormányzás erősítését célzó hatos jogszabálycsomag keretében - az EU azt is előírja, hogy a 60%-os referenciaszint feletti adósságrátát egyhuszaddal csökkentse minden évben. A kritérium 2011-es bevezetésekor azonban egy olyan kitételt is megfogalmazott Brüsszel, hogy egy három éves átmeneti időszak alatt ezt a feltételt nem kell alkalmazni az EDP-eljárás hatálya alatt lévő tagállamok esetében. Vagyis Magyarország szintén mentesül ennek teljesítése alól.
Fontos jelzés lesz ...
Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy - várhatóan - májusban fontos jelzést küldhet az Európai Bizottság. Brüsszel ugyanis már azzal is üzen, ha esetleg nem májusban, hanem később (az ősz folyamán, az újabb prognózis kiadásakor) alakítja ki álláspontját a túlzott deficit eljárásban.
Ha pedig végül az EB már májusban zöld jelzést ad a magyar költségvetési folyamatoknak, majd ezt követően az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) megszünteti az eljárást, akkor kilenc évig tartó folyamat végére kerülhet pont. Ebben az esetben pedig új fejezet indulhat Magyarország esetében, hiszen kiderülhet: a brüsszeli nyomás csökkenése után lazul-e - akár csak egy kis időre is - a magyar költségvetési szigor.
A február 22-én megjelenő bizottsági prognózis jelzésértékű lesz a túlzott deficit eljárás szempontjából. A felvázolt új hiánypályából kiderül majd például, hogy az Európai Bizottság mekkora jelentőséget tulajdonítanak a 2013-as költségvetést övező kockázatoknak.
Forrás : www.portfolio.hu
Szerző : Csiki Gergely
http://www.portfolio.hu/gazdasag/igy_kerulhet_le_vegre_magyarorszag_a_szegyenpadrol.179827.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Az uniós statisztika alapján hazánk igencsak leszakadt a régiós országok teljesítményétől 2012 utolsó negyedévében.
Szakadás a régióban, csak Magyarország süppedt ilyen mélyre...
Az Eurostat csütörtökön délelőtt megjelent szezonálisan kiigazított GDP-re vonatkozó magyar adata negyedéves viszonylatban 0,9 százalékos visszaesésről tanúskodik 2012 utolsó negyedévében, ami a harmadik legrosszabbnak számít a már adatokkal rendelkező tagállamok között. Bár itt meg kell jegyezni, hogy Görögország esetében nem közöl az Eurostat negyedéves bázisú GDP-t.
Éves viszonylatban hazánk esetében 2,8 százalékos zsugorodásról számolt be az unió statisztikai hivatala, ugyanúgy, mint csütörtök reggel a KSH. Ezzel a régiós országok tekintetében jelentős leszakadásnak lehetünk tanúi.
A cseh gazdaság esetében, melynek visszaesése lényegében a magyaréval zajlott párhuzamosan, hiszen a harmadik negyedéves 1,3 százalék után (a magyar ekkor 1,7 százalék volt), az év utolsó hónapjaiban 1,7 százalékkal csökkent a teljesítmény. (Szemben a magyar 2,8-cal). Románia ugyanakkor egy szerény mértékű, 0,1 százalékos növekedést regisztrált a harmadik negyedéves 0,3 százalékos visszaesés után. Szlovákia pedig a korábbinál szerényebb mértékben, ám még így is jelentősen, 1,2 százalékkal tudott bővülni 2011 utolsó negyedévéhez viszonyítva. A lengyel gazdaság teljesítményét még nem ismerjük, de az előző negyedévi 1,9 százalékos bővülés után igencsak meglepő lenne, ha az utolsó hónapokra visszaesést mutatnának az adatok. Érdemes még megnézni a környékbeli országok körében Bulgária teljesítményét is. A gazdaságuk a tavalyi év egészében negyedévről negyedévre fix 0,5 százalékos növekedést tudott produkálni.
Ezzel a teljesítménnyel egyébként változatlanul a problémás országok szintjén vagyunk. Olaszországban például 2011 utolsó negyedévéhez képest 2,7 százalékos gazdasági zsugorodás következett be. Ennél pedig csak rosszabb adatok vannak a többi perifériás ország esetében.
Az öreg kontinens is visszaesett...
Az eurózóna gazdasági teljesítménye a vártnak megfelelően 0,6 százalékkal csökkent 2012 utolsó negyedévében az előzőhöz viszonyítva, míg az Európai Unió egészében 0,5 százalékos volt a visszaesés. A szakemberek várakozása szerint egyébként ez lehet a mélypont, és a következő negyedéves adatok már kedvezőbbek lehetnek. Erre utalnak a gazdasági várakozásokra vonatkozó hangulatindexek is.
A negyedik negyedévet tekintve egyébként Magyarország a legfontosabb exportpartnerénél 0,4 százalékos növekedést regisztráltak előző évhez képest. A grafikonunkon pedig jól látszik, hogy Németország, hiába Európa gazdasági motorja, nemcsak, hogy a magyar, de az uniós teljesítményt sem tudta pluszba húzni.
A tagállamok közül negyedéves szinten a legnagyobb visszaesést Ciprus és Portugália regisztrálta, előbbi esetben 1, a portugáloknál pedig 1,8 százalékos zsugorodás következett be. A harmadik legrosszabb adat pedig a magyar gazdaság teljesítménye. Ezzel szemben legkiemelkedőbb adat a balti államokhoz kötődik, hiszen a tavalyi év utolsó három hónapjában a litván gazdaság előző negyedévhez képest 1, a lett gazdaság pedig 1,3 százalékkal tudott növekednek.
Ha az előző év azonos időszakához mért változásokat nézzük, akkor igazán gyászos adatok jelzik a problémás országok nehézségeit. A görög gazdaság 6, a portugál 3,8, a ciprusi pedig 3 százalékkal zuhant egy év alatt, míg a legnagyobb fejlődést ilyen bázison is Lettország regisztrálta, ahol 5,7 százalékkal bővült a gazdaság, míg az észt 3,4, a litván pedig 3,1 százalékkal tudott növekedni.
Szerző : Székely Sarolta
Forrás : www.mfor.hu
( http://www.mfor.hu/cikkek/Nincs_mese__csunyan_leszakadtunk_a_regiotol.html )
Simor András, az MNB elnöke előadást tartott a Hungarian Business Leaders Forum által szervezett XII. Pénzügyi csúcstalálkozón. Simor András előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságot az alacsony növekedés és a magas finanszírozási költségek miatt továbbra is fenntarthatósági kockázatok jellemzik.
A jegybank elnöke kifejtette, hogy bár a gazdaságpolitikának korlátozott a mozgástere, de az erőfeszítéseknek a jól azonosítható strukturális gyengeségek leküzdésére kellene irányulniuk.
Megint kiszámítható környezetet kért
Törekedni kellene az intézményi stabilitás, a kiszámítható szabályozási környezet megteremtésére, a hitelezés élénkítésére, a munkapiac rugalmasságának növelésére és az innovációs képesség erősítésére.
Simor előadásában újra felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika alapvetően a ciklikus ingadozások ellensúlyozására képes és nem-konvencionális eszköztárával csak akut pénzpiaci zavarok esetén avatkozik be.
A piaci elemzők nem számítanak a növekedésünk számottevő gyorsulására
Az MNB a növekedéshez elengedhetetlen stabil, kiszámítható üzleti környezet kialakulásához az árstabilitás elérésével és fenntartásával tud leginkább hozzájárulni. A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása pedig a hitelezési hajlandóság normalizálódását és a hatékony pénzügyi közvetítést támogatja.
Másodikból majdnem utolsók ?
A külkereskedelmi egyenlegben komoly többlet keletkezett, és ez a váltás nemzetközi szinten is elismerésre méltó. Viszont a külső adósság alig csökkent, aminek az egyik oka, hogy a forint 20 százalékkal gyengébb, mint a válság előtt volt. A gazdaságunk továbbra is sérülékeny, az ország sebezhető, mert a bruttó eladósodottság magas.
Pozitív, hogy a kormány elkötelezett a hiány 3 százalék alatt tartásában, de ahhoz, hogy az államadósság is csökkenjen, növekedés és alacsony kockázati felár is kellene. Az adósság a hólabda-hatás miatt magas, ez a reálkamat (az infláció fölött lévő kamatszint) és a növekedés különbségéből adódik össze. Mivel a kamat az infláció fölött van (a magas országkockázati felár miatt, ami sokat csökkent, de a nemzetközi átlagnál még így is magasabb), és növekedés nincs, sőt, csökken a gazdaság teljesítménye, ezért nem tud érdemben mérséklődni az államadósság sem.
A magyar külkereskedelmi egyenleg sem az elképesztő exportjavulás miatt történik, hanem azért, mert az import a belső fogyasztás miatt visszaesett. Az elmúlt években az exportunk növekedése csak a világ exportnövekedésével együtt bővült, tehát nem tudtunk érdemben előre lépni
Simor az MNB adatai alapján elmondta: míg 2000-ben Magyarország az egy főre eső GDP-ben Csehország mögött a második helyet foglalta el a Baltikummal kibővített régióban, 2011-re a negyedik helyre csúsztunk le, és a nemzeti jegybankok előrejelzései szerint 2014 még lejjebb csúszunk, akkorra valószínűsíthető, hogy már csak Románia lesz mögöttünk.
Forrás : www.index.hu
( http://index.hu/gazdasag/2013/02/12/simor_kockazatos_az_orszag_fenntarthatosaga/ )
Nem feltétlenül jelent gyógyírt a japán gazdaság gondjaira a kormány monetáris lazító politikája - írja a Business Insider üzleti hírportál.
Az új japán pénzügyminiszter, Abe Sindzó nagy reményeket ébresztett gazdasági és pénzügyi körökben, hogy fiskális intézkedésekkel és monetáris enyhítéssel ki tudja vezetni Japánt a gazdasági stagnálásból.
Valutaháború: Japán cáfolja a vádakat - Merkel is aggódik
A Nikkei index rohamosan erősödik, és az inflációs várakozások is emelkednek. Miközben a befektetői bizalom ezzel párhuzamosan szinte ösztönösen javul, piaci körökben ott lappang az a kétség is, hogy nem feltétlenül fog így sikerülni.
Steven Englander, a Citibank devizapiaci elemzője arról számolt be, hogy ügyfelei körében megjelent az a vélemény is, hogy a jen gyengülése nem feltétlenül fogja kivezetni Japánt a válságból. Többségük elismeri, hogy a japán kormány intézkedései javítják a japán vállalatok versenyképességét ázsiai szomszédjaival szemben. Úgy látják, hogy a jen dollárral szembeni további 10 százalékos gyengülése 3-4 százalékkal ronthatja Japán ázsiai versenytársainak piaci pozícióját.Más oldalról viszont erősödik az a nézet, hogy a japán gazdaságot elsősorban strukturális problémák terhelik és a versenyhátrányt főként a dinamizmus és az innováció hiánya okozza. Eszerint a japán termékek elveszítették vonzerejüket, és a vásárlók nem fognak csak azért ismét japán termékeket vásárolni, mert azok olcsóbbá váltak, hiszen már nem tekintik azokat sem innovatívnak, sem élvonalbelinek. Az elektronikai cikkeknél például sokkal nagyobb súllyal esik latba a vásárlói döntésekben a márka neve, mint az autóknál, ahol a többség számára az ár a döntő tényező.
Hasonlóan vélekedett Henny Sender is a Financial Times lapban megjelent cikkében, mondván, nem tud a jen oly mértékben gyengülni, hogy az a Samsung telefonjairól a Sony készülékeire terelje át a vásárlók érdeklődését.
Szerző: MTI
( http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/japannak-a-gyenge-jen-sem-segithet-397031 )
Magyarország a 26. a Bloomberg innovációs országranglistáján, amelyet az Egyesült Államok vezet Dél-Korea és Németország előtt.
Magyarország a K+F intenzitás (a K+F kiadások és a GDP aránya) tekintetében a lista 32. helyére került, a termelékenység (egy munkaórára eső GDP) szerint 35., a high-tech sűrűségben (high-tech cégek aránya a bejegyzett társaságok között) a 21., a kutatók koncentrációja (egymillió főre eső K+F kutatók száma) alapján a 31.
A régió országai közül Csehország (23.) előttünk végzett, Lengyelországot (30.), Szlovákiát (34.), Horvátországot (35.), Bulgáriát (43.) és Romániát (46.) megelőztük.
A toplista
1. USA
2. Dél-Korea
3. Németország
4. Finnország
5. Svédország
6. Japán
7. Szingapúr
8. Ausztria
9. Dánia
10. Franciaország
11. Hollandia
12. Írország
13. Norvégia
14. Oroszország
15. Belgium
16. Luxemburg
17. Kanada
18. Egyesült Királyság
19. Szlovénia
20. Izland
21. Svájc
22. Ausztrália
23. Csehország
24. Olaszország
25. Portugália
26. Magyarország
27. Spanyolország
28. Új-Zéland
29. Kína
30. Lengyelország
2. Dél-Korea
3. Németország
4. Finnország
5. Svédország
6. Japán
7. Szingapúr
8. Ausztria
9. Dánia
10. Franciaország
11. Hollandia
12. Írország
13. Norvégia
14. Oroszország
15. Belgium
16. Luxemburg
17. Kanada
18. Egyesült Királyság
19. Szlovénia
20. Izland
21. Svájc
22. Ausztrália
23. Csehország
24. Olaszország
25. Portugália
26. Magyarország
27. Spanyolország
28. Új-Zéland
29. Kína
30. Lengyelország
Szerző: Világgazdaság Online
( http://www.vg.hu/gazdasag/magyarorszag-a-leginnovativabb-orszagok-kozott-itt-a-lista-397054 )
Romlott tavaly év végén a fogyasztói hangulat világszerte, és a következő tizenkét hónap sem kecseget sok jóval; Magyarország a vizsgált 58 országból az utolsó előtti helyen állt, mindössze Görögországot előzte meg - derül ki a Nielsen piackutató intézet hétfőn ( 2013. február 04.) publikált mutatóiból.
A fogyasztói bizalmi index Magyarországon a harmadik negyedévivel megegyezően 37 pont volt a vizsgált időszakban. Görögországban 35 pont volt a mutató tavaly a negyedik negyedévben, tizenegy ponttal alacsonyabb, mint a harmadikban.
Globálisan az index 1 ponttal romlott a harmadik negyedévi 1 pontos javulás után, így a negyedik negyedévi index átlagosan 92 pontot tett ki.
A 100 alatti pontérték az jelenti, hogy a fogyasztók pesszimisták, az a fölötti azt, hogy optimisták a kilátásokat illetően. A vizsgált 58 országból mindössze tízben volt 100 pont fölött a mutató: az első helyen India áll, 121 ponttal, majd a Fülöp-szigetek, Indonézia és Thaiföld következik.
Az elemzés szerint a fogyasztók hangulatára elsősorban az amerikai költségvetési hiánnyal, valamint az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos probléma nyomta rá a bélyegét. Ezért a fogyasztók 63 százaléka úgy látta a tavalyi év végén, hogy a következő tizenkét hónap nem kedvez kifejezetten a jelentősebb bevásárlásoknak.
Szerző: MTI
( http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nielsen-magyarorszag-az-utolso-elotti-helyen-all-397055 )
Jövő március 15-én lép életbe az új polgári törvénykönyv (Ptk.).
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a magánjogi kódexet. Eszerint a házastárs haszonélvezeti joga - a teljes örökség helyett - az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg.
A jelenlegi Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli. Ezután viszont - törvényes örökösként - az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. De ebben az esetben is az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait.
A fideszes Lázár János kezdeményezésre a Ház úgy döntött, hogy a közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz. A politikus arra hivatkozott, így bővül azon vagyonelemek köre, amelyekkel az örökhagyó szabadon rendelkezhet.
Forrás : MTI
( http://www.hir24.hu/belfold/2013/02/11/valtoznak-az-orokosodesi-szabalyok/#aktualisdoboz )
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent a nemzeti fejlesztési miniszter azon rendelete, amely meghatározza az energiaszolgáltatók által a felhasználók részére kibocsátott számlák számlaképére vonatkozó követelményeket. A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
A rendelet a villamosenergia- és a földgázszámlák esetében is részletes előírásokat fogalmaz meg arról, milyen adatokat kell tartalmazniuk a részszámláknak és az elszámoló számláknak. A szolgáltatók a mintaszámlákon meghatározott elrendezésben kötelesek feltüntetni a rendeletben meghatározott adatokat.
A mintaszámlák első oldalán látható az elszámolási időszak, a felhasználó adott számlában elszámolt energiafogyasztása, az általa fizetendő összeg és a fizetési határidő, míg a díjtételek részletezése a hátoldalon található.
A számlák első oldalán - a mintaszámlák szerint - színes háttérrel kiemelve fel kell tüntetni azt is, hogy a rezsidíj csökkentésre vonatkozó kormányhatározat eredményeképpen mennyi az energiafogyasztó megtakarítása az adott elszámolási időszakban, továbbá 2013. január 1. óta.
(Forrás: Magyar Közlöny)
Forrás : MTI
( http://www.mfor.hu/cikkek/Megjelent_az_attekinthetobb_energiaszamlakrol_szolo_miniszteri_rendelet.html )
Nagy felzúdulást váltott ki olvasóink körében, hogy most már a legkisebb termőföldeket is regisztrálni kell, hatezer forintért. De ne kapjon máris szívinfarktust, lehet, hogy Önre nem is vonatkozik!
A kormány új adminisztrációs kötelezettséget vetett ki a kisebb kertekre, mint lapunk is megírta korábban. Ám az, hogy ez pontosan mit jelent és kire vonatkozik, ma még sok szempontból bizonytalan. (Kérdéseinkre várjuk a választ a Vidékfejlesztési Minisztériumtól.)
Ej, ráérünk arra még !
Az biztos, hogy a korábban sajtóhírekben megjelentekkel szemben március 30-ig kell benyújtani az adatlapokat, nem január végéig, tehát van pár hét arra, hogy kiderüljön, mit is kell pontosan csinálni. Az is biztos, hogy minden termőföld után valakinek be kell adnia a földhasználati adatlapot, akkor is, ha a földet valójában nem használja senki (elméletileg a termőföld használatáról a tulajdonosnak gondoskodnia kell amúgy.) Ha nem használja senki, akkor a tulajdonos minősül a törvény szerint földhasználónak.
(Fotó: MTI / Bugány János)
A magánszemélyeknek a személyi igazolvány és a lakcímkártya másolatát is le kell adnia az adatlap kitöltésén túl, míg a gazdálkodó szervezetnek a statisztikai számot, a családi gazdaságoknak a nyilvántartási számukat is le kell adni.
A nagyi telkével lesz dolog
Az biztos, hogy az összes mezőgazdasági besorolású kis hétvégi telek tulajdonosának (vagy a szerződéses földhasználónak) ügyintézést jelent majd a regisztráció. Körülbelül 350 ezer embert tehát biztosan érint a változás, mivel becslések szerint körülbelül ennyien vannak, akiknek egy hektárnál kisebb kertjük van.
Szinte biztosan nem érinti az egyszerű családi házakat, mivel ezek zöme lakóövezetben van (ezt a településrendezési térképen meg lehet nézni az önkormányzatnál.) Ugyanez vonatkozik az erkélyen nevelt cserepes paradicsomra. Csak a jogi értelemben termőföldnek számító telkekre vonatkozik a szabály.
Mi számít termőföldnek? Az, ha annak van besorolva a tulajdoni lapon. Lehet gyümölcsös, legelő, gyep, zártkerti terület, halastó, szőlő, szántó, erdő, nádas is.
Na de kinek kell fizetni ?
Még nem biztos, hogy ezért fizetni is kell majd mindenkinek 6 ezer forint regisztrációs díjat, mivel a Földhivatal honlapja azt írja: csak akkor kell ilyet fizetni, ha az ügyintézéssel párhuzamosan változást is jelent be a tulaj. De hogy mi számít változásnak és mihez képest, azt az információt (a sok más felmerülő kérdésre adandó válasszal együtt) holnapra ígérte a minisztérium lapunknak.
Forrás: FN24
( http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/02/04/ezt-kell-tudnia-a-kiskertek-uj-adojarol/ )
Körülbelül ezren emlékeztek a Malévra a magyar légitársaság leállásának egyéves évfordulóján vasárnap Budapesten, a Hősök terén.
(MTI)
Az eseményen repülésbarátok mellett a Malév több egykori pilótája, légiutas-kísérője és más alkalmazottai is jelen voltak, köztük Leposa Edina pilóta, aki édesapjával, Leposa Attilával együtt repülte a svédországi Torpba a Malév utolsó, a leállás előtt a flottához tartozó repülőgépét, február 21-én. Akkor Leposa Edina a közelkörzeti légiirányítástól úgy köszönt el, hogy Charlie „Nézz az ég felé" című dalából énekelt egy részletet. A vasárnapi megemlékezésen ugyanezt a dalt a szerzővel, Horváth Charlie-val együtt énekelte el.
A résztvevők a Hősök terén repülőgépet formálva álltak össze, és a sötétben a mobiltelefonjaikkal világítottak, miközben az utolsó Malév-járat rádióforgalmazását játszották le a hangszórókból. A volt alkalmazottak közül többen egyenruhában jelentek meg, több jelenlévő pedig malévos zászlókat, felfújható repülőket lengetett.
A Malév egy évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor jelentette be, hogy 66 év működés után nem szállnak fel többet a cég repülőgépei. A flotta gerincét alkotó 18 Boeing 737 Next Generation gépből 14-et még aznap este az írországi Shannonba repültek a tulajdonos International Lease Finance Corporation székhelyére.
Forrás : MTI
( http://www.hir24.hu/belfold/2013/02/03/bucsu-a-malevtol-charlival/#aktualisdoboz )
Megszólalt az IMF: Orbán Viktor erre a javaslatra mondott nemet
Az IMF csütörtöki sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök szerdai brüsszeli látogatásán tett kijelentéseire is rákérdeztek újságírók. Magyarország FCL-t kért, SBA-t kaphatott volna, a 2008-as helyzethez hasonlóan.
Az IMF készenléti hitelkeretet (SBA) ajánlott Magyarországnak, amire a magyar kormány azt a szándékát jelezte, hogy azt elővigyázatossági hitelként (P-SBA) kezelné - mondta Gerry Rice, a Nemzetközi Valutaalap külkapcsolatokért felelős igazgatója washingtoni sajtótájékoztatóján a Dow Jones kérdésére, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentését kérte kommentálni, miszerint mindaddig fenntartja Budapest a rugalmas hitelkeretre vonatkozó kérését, ameddig az EU és az IMF hivatalosan nem mond nemet. Rice azt is hozzátette, hogy az erről szóló tárgyalásokat felfüggesztették.
Kapcsolódó cikkek
Egy másik kérdés Orbán Viktor azon kijelentésére tért ki, amelyben elismerte, hogy a kormány a rugalmas FCL-típusú hitelkeretet kérte a Nemzetközi Valutaalaptól, ám az IMF erre nemet mondott. Az előbb elmondottak alapján akkor Orbán Viktor hazudott? - kérdezte egy másik újságíró. Rice a kérdésre válaszolva ismét elmondta, hogy készenléti hitelkeretre vonatkozó programról tárgyaltak, ilyen programot ajánlanak más, Magyarországhoz hasonló helyzetben lévő országnak is.
Orbán a szerdai Brüsszeli látogatásain tette ezt a két kijelentést, délelőtt a Bruegel Intézetben tartott előadásán, és délután José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtótájékoztatón.
Rice mai tájékoztatóján elhangzottak nem jelentenek újdonságot, hiszen már tavaly nyáron közölte a Valutaalap, hogy készenléti hitelmegállapodásról fog tárgyalni a magyar kormánnyal. Gerry Rice akkor azt is közölte: az IMF tudomásul veszi, hogy a magyar kormány a készenléti hitelmegállapodást elővigyázatossági hitel gyanánt fogja kezelni (azaz nem akarja felhasználni az összeget - a szerk.). Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy nem FCL vagy PCL típusú hitelkeretről, azaz rugalmas hitelkeretről vagy elővigyázatossági hitelprogramról van szó.
A rugalmas hitelkeretre (FCL) nem is volt esélyünk, de a kormány által korábban megcélzott elővigyázatossági hitelprogramra (PCL) sem sok. (Ezekből nem kell lehívni, az érintett ország hivatalosan is közli, hogy nem tervez a pénzhez nyúlni.) Az IMF viszont nem hivatalos csatornákon keresztül már régen megüzente: Magyarországnak készenléti hitelmegállapodást (SBA) szánnak, olyat, amilyet legutóbb 2008 novemberében kaptunk.
A szóba került hitelkeretek
A készenléti hitelkeret (Stand-by Arragement (SBA)) program kondícióit egyedi feltételekhez szabják, de van egy séma, ami alapján eljár az IMF. A hitelprogramnak jellemzően rövid a futamideje, hiszen likviditáspótlásról, nem pedig fejlesztési kölcsönről van szó, vagyis a rövid távú fizetésimérleg-zavarok helyreállítására szolgál.
Az SBA programok jellemzően 12−24 hónapig futnak, de 36 hónapnál nem tovább. Az adósságtörlesztés a negyedévenkénti hozzáféréshez képest számított 45. hónapban kezdődik és a 60.-ban van maximálva. A finanszírozási költségeket ennyi idő alatt kell fenntartható pályára terelni hiteles gazdaságpolitikával. Ha ez nem sikerül, akkor lehetséges az IMF-program megújítása. A feltételek teljesülését általában a Valutaalap negyedévente ellenőrzi. Az SBA-csomagot jellemzően akkorára szabják, amekkora az adott ország − a magánszektor és az állam − egyéves külső refinanszírozási szükséglete. Az IMF sémája szerint az első három évben az érintett ország kvótájának 300 százaléka fölötti kölcsönre 200 bázispontos felárat számolnak, ami három év után 300 bázispontra módosul. A kamat mellé díjfizetés is társul, amelynek mértékét az országkvótához igazított skála szerint állapítja meg az IMF. Egy 15 milliárd eurós programra (korábban Varga Mihály is ekkora összegű hitelcsomagról beszélt), ami a magyar kvóta 1000 százalékát meríti ki, további 60 bázispontot kellene fizetni.
Rugalmas hitelkeret: Flexible Credit Line (FCL)
Az SBA programok jellemzően 12−24 hónapig futnak, de 36 hónapnál nem tovább. Az adósságtörlesztés a negyedévenkénti hozzáféréshez képest számított 45. hónapban kezdődik és a 60.-ban van maximálva. A finanszírozási költségeket ennyi idő alatt kell fenntartható pályára terelni hiteles gazdaságpolitikával. Ha ez nem sikerül, akkor lehetséges az IMF-program megújítása. A feltételek teljesülését általában a Valutaalap negyedévente ellenőrzi. Az SBA-csomagot jellemzően akkorára szabják, amekkora az adott ország − a magánszektor és az állam − egyéves külső refinanszírozási szükséglete. Az IMF sémája szerint az első három évben az érintett ország kvótájának 300 százaléka fölötti kölcsönre 200 bázispontos felárat számolnak, ami három év után 300 bázispontra módosul. A kamat mellé díjfizetés is társul, amelynek mértékét az országkvótához igazított skála szerint állapítja meg az IMF. Egy 15 milliárd eurós programra (korábban Varga Mihály is ekkora összegű hitelcsomagról beszélt), ami a magyar kvóta 1000 százalékát meríti ki, további 60 bázispontot kellene fizetni.
Rugalmas hitelkeret: Flexible Credit Line (FCL)
Ezt a hiteltípust az IMF erős gazdasági alapokkal rendelkező, megbízható gazdaságpolitikát folytató országoknak kínálja, valamint azoknak, amelyek megbízható "előélettel" rendelkeznek. Elsődleges célja a válság megelőzése, illetve a válságkezelés. Ehhez a hiteltípushoz a hagyományos IMF-hiteleknél szokásos szakaszolás és feltételek mellőzésével is hozzá lehet jutni, továbbá e hitelkeret sajátossága az is, hogy azonnal lehívható a teljes keret, amelyre más IMF hitelkonstrukcióknál nincs lehetőség. A hitelek hossza 6-12 hónap, a visszafizetése megegyezik a készenléti hitelével. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez a program feltétel nélküli hitelnyújtás lenne. Az IMF 2009-ben három ország számára folyósított a rugalmas hitelkeretből: Mexikónak (48 milliárd USD), Lengyelországnak (21 milliárd USD), és Kolumbiának (10 milliárd USD).
A hitelnyújtás általában úgynevezett swap formájában történik, vagyis az IMF a hitelt igénybe vevő tagország a saját valutájáért cserébe SDR-t vagy más tagország valutáját adja el. A hitel visszafizetésekor ennek az ellenkezője történik.
Forrás : www.napi.hu
Szerző : Szabó Zsuzsanna
( http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megszolalt_az_imf_orban_erre_a_javaslatra_mondott_nemet.543950.html )
Kisebb földtulajdonokat is be kell jelenteni egy új szabály szerint és ezért valósznűleg még fizetni is kell.
Több százezer családot érint az a 2013. január 1-jével hatályba lépett rendelkezés, mely szerint már nem csak kizárólag az 1 hektárt meghaladó termőföldterületet használó, hanem valamennyi földhasználó köteles bejelenteni a használatát a területileg illetékes járási földhivatalnál.
A regisztráció célja, hogy 2013. júliustól összesíteni lehessen, ki mekkora földterületet birtokol.
6-12 ezerbe kerül ?
Március 30-ig az illetékes járási földhivatalhoz be kell nyújtani magánszemély földhasználó esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát, gazdálkodó szervezet földhasználó esetében a statisztikai azonosítót. Ha a földhasználó családi gazdálkodónak minősül, a családi gazdaság nyilvántartási számát is be kell jelenteni.
A bejelentéshez az adatlap beszerezhető a földhivataloknál, vagy letölthető a www.földhivatal.hu honlapról. A bejelentést határidőben elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, amelynek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél.
A jogszabály úgy szól, hogy az első fokon kérelemre indult eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 6 000 forint összegű díjat kell fizetni. Ha a földhasználati bejelentés vagy a törlési kérelem 20 vagy annál több földrészletre vonatkozik, az eljárás díja 12 000 forint.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is azt írja, hogy a bejelentésért alkalmanként hatezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A MOSZ szerint a változtatás 350 ezer olyan családot érint, akik a korábban zárt kertnek minősített kisebb parcellákon gyümölcsöt, szőlőt, zöldséget termeltek saját szükségletükre vagy akár eladásra is.
A szövetség szerint méltánytalan, hogy a kiskerteseknek ugyanakkora díjat kell leróniuk, mint a földet hivatásszerűen művelőknek. A MOSZ elfogadhatatlannak tartja a törvény végrehajtási módját, ezért az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult.
Forrás: Greenprofit.hu
( http://www.hir24.hu/belfold/2013/02/03/a-konyhakertert-is-fizetni-kell/#aktualisdoboz )
Valószínűleg a sajtóból vagy könyvelőjétől már értesült róla, hogy a jogszabály minden cég számára kötelező adatszolgáltatást írt elő.
1. Az adatszolgáltatás tartalma
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 129. §-a szerint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.
A székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okirat elkészítéséhez szükséges az ingatlan tulajdoni lapján szereplő valamennyi tulajdonos és haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése. Amennyiben az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájárultak a használathoz, a cégbíróság felé az ügyvezető (üzletvezető) nyilatkozik.
A cégek a cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének bejegyzését, valamint a tagok (tulajdonosok) születési idejét szintén legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani [2006. évi V. törvény 129. §].
2. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok, iratok
Az adatszolgáltatást kizárólag ügyvéd közreműködésével, elektronikus úton lehet megtenni.
Az adatszolgáltatás teljesítéséhez az alábbi adatokra van szüksége a jogi képviselőnek:
- a hatályos társasági szerződés és aláírási címpéldány (vagy aláírás-minta) eredeti példányban;
- a székhely, telephely helyrajzi számára;
- a társaság székhelyét, telephelyét a tulajdonosnak külön megállapodásban kell rendelkezésre bocsátania (ezt az összes tulajdonosnak és haszonélvezőnek alá kell írnia);
- pontosan leírni, hogy milyen módosítások lesznek a cégadatokban.
Érdemes átgondolni, hogy szeretnének-e vagy kell-e mást is módosítani (pl. e-mail cím, ügyvezető személye, tagok neve és címe), hogy azt is ebben a cégeljárásban egy költséggel be lehessen jegyeztetni. Ha változás történt bármilyen adatban, azt legkésőbb 30 napon belül kötelező bejelenteni a cégbíróságnak.
A cégmódosításhoz szükséges iratok aláírásakor mindenképpen legyenek Önnél és a többi aláírónál az alábbi érvényes okmányok:
- személyigazolvány (vagy jogosítvány),
- lakcímkártya (ha van),
- adókártya.
3. Aláírás-minta, címpéldány cégbírósági benyújtása
2012. július 1-től új lehetőség, hogy a cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult - külön jogszabály szerinti - elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül [2006. évi V. törvény 9. §]. Ennek a lehetőségnek a lényege, hogy a cég címpéldányát (aláírás-mintáját) a cégbíróság elektronikusan nyilvántartja, és ezt követően ez egyes hatósági eljárásokban a címpéldányt (aláírás-mintát) nem szükséges külön-külön benyújtani, azt a hatóság a cégjegyzékből lekéri. Ezzel a lehetőséggel hitelesítési költséget is meg lehet spórolni.
Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az ügyvéd az aláírás-minta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni (ez a JÜB rendszerben történő ellenőrzést jelent) [2006. évi V. törvény 9. §].
4. Költségek
4.1. Illeték, közzétételi díj
Amennyiben egyéb változás nem következett be illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely kizárólag a kötelező adatszolgáltatásra irányul [2006. évi V. törvény 129. §].
Ha bármilyen módosítás szükséges (pl. tagok címének változása) a módosítás költségei:
- Illeték: 15.000 Ft - az illetékekről szóló (1990. évi XCIII. törvény 45. § (3) bek.)
- Közzétételi díj: 3.000 Ft - (a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. §, 5. §).
Az illetéket és a közzétételi díjat átutalással, közvetlenül a Magyar Államkincstárnak kell megfizetni (az ügyvéd erről e-mailben utalványt küld).
4.2. Egyéb költségek
Valamennyi esetben:
- nem hiteles vagy e-hiteles tulajdoni lap másolat a cég székhelyéről, telephelyéről;
- aláírás-minta készítés esetében az ügyvezető ellenőrzése a JÜB rendszerében;
- ügyvédi munkadíj (nem kötött ár, a jogi képviselők szabadon állapítják meg).
5. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei
Amennyiben az adatszolgáltatás nem történik meg, a cég 2013. február 1-jét követően jogszabálysértő módon fog működni. A cégbíróság ebben az esetben törvényességi felügyeleti eljárást fog indítani, és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül állítsa helyre a törvényes állapotot [2006. évi V. törvény 80. §].
A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
a) ha a cégbírósági felhívás ellenére a törvénysértő állapot változatlanul fennáll, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot,
b) a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja [2006. évi V. törvény 81. §].
A bírság elkerülése érdekében a jogszabályi határidő (2013. február 1.) betartása indokolt.
Forrás : www.epitesijog.hu
( http://www.epitesijog.hu/altalanos-tajekoztatok/cegalapitasi-tudnivalok/407-adatbejelentesi-kotelezettseg-2013-februar-1-napjaig )
Nem lesz automatikus bírságolás az elkésett adatszolgáltatás miatt, hiszen a törvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz, és az elsődleges cél sem ez, hanem a fiktív cégek kiszűrése - mondta Kenesei Judit, a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának elnöke az MTI érdeklődésére két nappal azelőtt, hogy lejár a határideje a társas vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségnek.
A cégtörvény tavaly márciusban hatályba lépett módosítása szerint idén február 1-jéig minden gazdasági társaság (bt., kft., rt., közkereseti társaság, nonprofit szervezet) tagjainak, illetve a képviseletükre jogosultaknak, be kell jelenteniük adóazonosító jelüket, születési helyüket és idejüket, illetve édesanyjuk nevét. A székhely, telephely, fióktelephely használatának jogszerűségéről pedig nyilatkoznia kell a cég képviseletére jogosultnak, ám ehhez nem szükséges semmiféle ezt igazoló okiratot, például bérleti szerződést vagy tulajdoni lapot mellékelni.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006-ban született törvény szerint a társasági szerződés adatszolgáltatással kapcsolatos mostani módosítása illetékmentes, ám csak jogi képviselő útján lehetséges, azaz ügyvédi munkadíjjal kell számolni, és - miként ez általában a cégeljárásoknál szokásos - a változásbejelentés csak elektronikus úton lehetséges.
Kenesei Judit kiemelte: a cégtörvény ebben az esetben közvetlenül nem írja elő a kötelezettségszegés, a február 1-jei határidő elmulasztásának szankcióját, ezért automatikus - előzetes kérdés, felszólítás nélküli - bírságolásra ezúttal nem kell számítaniuk a cégeknek.
Automatikus bírságolásra például a 2006-os társaságiszerződés-módosítással kapcsolatban volt példa a cégbíróságok gyakorlatában, akkor ugyanis ezt a törvény írta elő. Ilyen rendelkezés a most alkalmazandó jogszabályban nincs - fűzte hozzá az elnök. Azt tanácsolta azonban az érintetteknek, hogy a határidő esetleges elmulasztása esetén is igyekezzenek mihamarabb eleget tenni a változásbejegyzéssel kapcsolatos rendelkezéseknek. Ha ugyanis a cégbíróság akár hivatalból, akár bejelentésre - például a NAV jelzése nyomán - észleli a hiányosságot, törvényességi felügyeleti eljárást indíthat emiatt a cég ellen, és százezertől tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
A törvényi rendelkezés célja, hogy kiszűrje a fiktív cégeket, javítsa a gazdasági élet átláthatóságát, és a közhiteles cégnyilvántartást minél inkább a valósággal, a cégek tényleges helyzetével hozza összhangba - mondta az elnök.
Kenesei Judit közölte, hogy a határidő lejárta előtt két nappal a fővárosban lévő mintegy 240 ezer cég több mint harmada tett eleget kötelezettségének. Az eddig beérkezett több mint 80 000 változásbejegyzési kérelemből csaknem 50 000 januárban érkezett, ebből 11 000 a legutóbbi hétvégén, ami megközelíti a fővárosi cégbíróság egy teljes havi ügyérkezését.
A jelenlegihez hasonló ügydömpingre nem emlékeznek a fővárosi cégbíróságon, nagy roham legutóbb 2008 nyarán volt, amikor a kötelező elektronikus cégeljárás bevezetésekor másfél hónap alatt mintegy 38 ezer beadvány érkezett. Azt az ügymennyiséget három hónap alatt sikerült feldolgoznia a száz cégbírósági dolgozónak - mondta az elnök.
A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán 34 bíró, 30 ügyintéző és 40 szerkesztő dolgozik, de minden beadványnak át kell mennie egy cégbíró kezén. A bírák elektronikus aláírással naponta másfél-két órát töltenek. Egy ilyen aláírás 27 "kattintás" a számítógépen, de ezen túlmenően is a dolgozóknak kezelniük, gyakran korrigálniuk kell a nyilvántartásban lévő adatokat, ezért a mostani hatalmas ügytömeg feldolgozása igen nagy nehézségeket okoz. A cégbíróságon arra számítanak, hogy a vállalkozások hozzávetőleg fele tesz eleget törvényi kötelezettségének február 1-jéig, de azután is több tízezer változásbejegyzéssel kapcsolatos ügy érkezik majd, így a feldolgozásuk nyárig is eltarthat - mondta Kenesei Judit.
Forrás : MTI / www.mfor.hu
Nagyot erősödött a hazai deviza a nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatára, a kormányzati kommunikáció pedig a további kamatvágásnak kedvez – adott gyors diagnózist az XTB vezető elemzője.
A forint a hét elején egyszer megjárta a 300 közeli szintet is az euróval szemben, de három napja lassan, de biztosan erősödő pályára állt. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a kormányzati kommunikáció támogatta a hazai deviza erősödését. „Bár tegnap nem érkezett konkrét ígéret, de van esély a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére. Ezt erősíti, hogy láthatóan a kormány már nemcsak a GDP-arányosan 3 százalék alatti hiány mellett kötelezte el magát, hanem a gazdasági növekedés beindítása mellett is" – fejtette ki Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője. „Ehhez pedig még alacsonyabb alapkamatra van szükség, amelynek a megalapozásához hasznos a piacbarát kommunikáció" – tette hozzá a szakértő. Az elemzők év végére átlagosan 5 százalékra várják a magyar rátát.
Mégsem indul be a bankóprés ?
Jót tett a forintnak az is, hogy a monetáris tanács szerint nincs szükség nem konvencionális eszközökre a jegybanki politikában (vagyis például arra, hogy az MNB magyar államkötvényeket vásároljon a másodpiacon). Az igazi húzóerőt azonban a mai kereskedésben az adta, hogy a nemzetgazdasági miniszter a korábbiakhoz képest jóval konzervatívabban nyilatkozott a The Wall Street Journalnak a szükséges jegybanki lépésekről. Matolcsy György szerint a Magyar Nemzeti Banknak rendkívül óvatosan kell lépnie a gazdaság élénkítése érdekében, tekintve az ország jelentős devizaadósságát és a pénzpiacok bizonytalan állapotát. A tárcavezető kijelentette: az MNB-ben semmiképpen sem szabad a bankóprés működtetésével finanszírozni az államháztartás deficitjét. (Ez tartották egyébként az egyik legnagyobb kockázatnak a befektetők.)
A nyilatkozat hatására a forint egészen a 292-es szint alá erősödött az euróval szemben. Még a 291,70-es erős támasz szintet is átlépte rövid időre, azóta azonban kicsit visszakorrigált, ahogy az várható is volt – összegezte Soós Róbert.
A vezető elemző szerint a kormány azt hangsúlyozza, hogy nagyon fontos az infláció féken tartása és a pénzügyi stabilitás. Ez pedig már csak azért is jó üzenet a piacoknak, mert hétfőn kezdődött az amerikai és a londoni kötvénybefektetői roadshow. Orbán Viktor tegnapi nyilatkozata alapján egyelőre úgy látszik, hogy elköszönhetünk az IMF-hiteltől, és a kormány a pénzpiacokról devizakötvény-kibocsátással szeretné bevonni a szükséges, nagyjából 4,5 milliárd eurót. Így tehát nem árt, ha a kabinet minden fronton erősíti a piaci bizalmat.
Vesztesből régiós nyertes
A forint a fejleményeknek köszönhetően kiemelkedő teljesítményt nyújtott a régióban. A lengyel zlotyt például lehúzza a további várható kamatvágás, a cseh korona pedig oldalazik. Az XTB vezető elemzője szerint bizonyos pozíciók kiesése is segítette a forint erősödését. Azok, akik korábban a 305-310-es euró-forint árfolyamra fogadtak például 296-os stop loss-szal (veszteségminimalizálási limittel), azok a jelentős veszteség mellett mostanra tömegesen kiestek. Soós Róbert a továbbiakban óvatosságra int, szerinte most csak rövid távon érdemes a forint ellen spekulálni.
Az elemző arra számít, hogy a jegybankelnök-váltást 290 körüli euró árfolyammal várja majd a forint. A befektetőknek egyre kevésbé számít, hogy kié lesz a pozíció. Matolcsy Györgyöt is elfogadná a piac, most csak az a fontos, hogy tudják, mi várható – tette hozzá.
Folytatódik a kivárás a tengerentúlon
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a tegnapi közlemény alapján elvesztette az év eleji bátorságát. Korábban arról is szó esett, hogy már látják a havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási program végét. Most azonban ismét megerősítették, hogy addig folytatódik a program, amíg az amerikai munkaerőpiac nem talál magára. Ez számokban: amíg a jelenlegi 7,8 százalékos munkanélküliségi ráta 7 százalék alá nem süllyed (a Fed az MNB inflációkövető politikájával szemben a munkaerőpiaci trendeket figyeli). A nyilatkozat hangvételében szerepet játszhatott az is, hogy a negyedik negyedéves GDP-adat hosszú idő után megint visszaesést mutatott, bár csak szerény, 0,1 százalékos mértékben.
A Fed politikája tovább gyengíti a dollárt, míg az Európai Központi Bank az euró erősödésének kedvez. Az elemző szerint ezek alapján van még tér az emelkedésre az euró-dollár keresztárfolyamnál.
A dollárgyengülés rendszerint kedvez a nyersanyagoknak, így az aranynak is. Bár hozzá kell tenni, hogy a nemesfém árfolyamában az év eleje óta 3 százalékot gyengülő dollár eddig nem jelentkezett érdemben. A kereskedési szakértő a továbbiakban sem számít 1730 dollár fölötti aranyárfolyamra, amelynek főleg a látványosan javuló kockázatvállalási hajlandóság az oka. Ezt jól mutatja, hogy a hagyományosan menedéknek tekintett eszközök, mint a német és az amerikai állampapírok hozama is emelkedett. Az elemző úgy látja, hogy a befektetők szeretnének most már hozamot elérni a válság óta eltelt ötévnyi böjt után.
Forrás: FN24/MTI
( http://fn.hir24.hu/tozsdei-tippek/2013/01/31/matolcsy-kifenyesitette-a-forintot/ )
Ismét alapkamatot csökkentettek, várhatóan átugorja a 300 Forintot az Euró ára.
Ismét negyed százalékkal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, s így az eddigi 5,75 százalék helyett 5,5 százalékos lesz az irányadó kamatláb. Az elemzők nagyjából erre számítottak: a Bloomberg által megkérdezett 28 elemzőből 27 ezt várta.
Olcsóbb a vállalatoknak
Az alacsonyabb kamatszint nyomán elvileg olcsóbbá válhatnak a hitelek, ami segítheti a vállalati hitelezés beindítását. A vállalati hitelpiac eldugulása jelenleg a gazdaság egyik legfontosabb problémája, igaz, ezt más tényezők is akadályozzák, például a bankok profitszintjének csökkenése miatt elolvadt kockázatvállalási hajlandóságuk és a külföldi beruházások alacsony szintje (emiatt a potenciális magyar partnerek is kevésbé tudnak befektetni).
Drágább a lakosságnak
Ugyanakkor a döntés nyomán várhatóan nagyot gyengül majd a forint. Az euró árfolyama már napok óta a 300 forintot kerülgeti, s június óta nem volt ilyen alacsony a forint napközbeni értéke. Ez a devizahitelek törlesztőrészletét is megemelheti.
Egész évben ez lesz
A mai döntés fényében az Equilor Befektetési Zrt. valószínűsíti, hogy idén tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, év végére 4,5-4,75 százalékos lesz az alapkamat. A monetáris lazítások terén csak akkor várnak szünetet, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 feletti forintárfolyammal és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul.
Az Equilor szerint a forintpiacon a kamatdöntés ezzel együtt nem okoz látványos megingást, hiszen a piac erre a lépésre számított. Ráadásul a jelentősebb forintgyengülés mögött inkább az MNB-elnökváltás körüli feszültség áll, semmint a forint kamatelőnyének csökkenése. Utóbbi ugyanis még így is kellően nagy a fejlett piaci devizákhoz képest.
„Úgy gondoljuk, hogy most a 300-as lélektani szint megállíthatja a forintgyengülést, ám a következő egy-két hónapban nagy kilengések jöhetnek, ami akár jelentősen 300 fölé tolhatja az EUR/HUF árfolyamot. Ezt követően azonban stabilizálódhat a forint, év végére ismét 290 körüli szinteken mozoghat a hazai deviza euróval szembeni árfolyama" – véli Gabler Gergely szenior elemző.
Forrás: FN24
( http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/01/29/a-jegybank-dontott-nem-lesz-megallas-a-forintnak/ )