Megdöbbentő: összehasonlítottuk, hogy egy jelképes húsvéti bevásárlás mennyivel kerül többe ma, mint az ezredfordulón.

Forrás : Hír24

http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/03/29/feleannyit-ert-a-penzunk-iden-husvetkor/

Egy hónap alatt 95 milliárd forint nem realizált vesztesége származott a háztartásoknak a gyenge forintból, hiszen ennyivel növekedett devizahitel-állományuk az átértékelődés miatt - derül ki a pénteken közölt friss statisztikából.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint február végén 7286,6 milliárd forint volt a háztartások teljes hitelállománya, ebből 3204,6 milliárd volt a forinthitel, 4082 milliárd pedig a devizaalapú kölcsön. Forintban nettó törlesztők voltak a magyar háztartások, hiszen 7,8 milliárd forinttal többet törlesztettek, mint amennyi az új hitelek összege volt. A devizahitel-állomány alakulása ennél érdekesebb, hiszen a 29,9 milliárd forintos havi törlesztést jócskán ellensúlyozta a forint gyengüléséből eredő 95 milliárdos átértékelődés, így a folyamatos törlesztés ellenére is növekedett az állomány.

A vállalati szektorban a jelek szerint nagyobb a kereslet a hitelekre, hiszen a nem pénzügyi vállalatok februárban nettó hitelfelvevők voltak, 15 milliárd forinttal haladta meg az új kihelyezés a törlesztést. A forint gyengülését kevésbé érezték meg a cégek, a 46,3 milliárd forintos havi törlesztés mellett 35,9 milliárd forinttal növelte az állományt az átértékelődés.

A jegybank összesítéséből az is kiderül, hogy a lakosság elfordult a bankbetétektől, a háztartások forintbetét-állománya 22,5 milliárd forintos csökkenés után 6662,4 milliárd volt február végén, míg devizabetétből 15,6 milliárdot vettek ki a lakossági ügyfelek, bár ezt kompenzálta a forintgyengülés hatása, így összességében egy hajszálnyival nőtt az állomány.

Az MNB adatai szerint a bankok februárban mindössze 7,7 milliárd forintnyi új lakáshitelt folyósítottak, melyek átlagos kamatlába 10,49 százalék volt. Ez gyakorlatilag stagnálást jelent januárhoz képest, viszont jelentős csökkenést mutat az egy évvel korábbi 12,3 százalékos átlagkamat után. A szabad felhasználású hitelek átlagkamata 13,89 százalék volt, míg személyi hitelt átlagosan 28,37 százalékos kamat mellett folyósítottak a pénzintézetek. A forintbetétekre 5,04 százalékos átlagos hozamot fizettek februárban a bankok, ez 38 bázisponttal maradt el a januáritól. Ebben vélhetően a sorozatos kamatvágások játszottak szerepet. A múlt hónapban egyébként 930,5 milliárd forintnyi új betéti szerződést kötöttek a bankok. Az éven belüli euróbetétek 2,16 százalékos átlagkamata 6 bázispontos csökkenést mutatott januárhoz képest, 160,1 milliárd forintnyi szerződést kötöttek.

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rosszul_jartak_a_devizahitelesek_hiaba_torlesztettek.549408.html

A tavaly december és idén február közötti időszakban 502 ezer fő volt a munkanélküliek száma, ami az egy évvel korábbi 11,6 százalékossal megegyező munkanélküliségi rátának felel meg - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A férfiak között a munkanélküliség aránya 0,3 százalékponttal nőtt és 12,1 százalékos volt, a nőknél 0,3 százalékponttal javult a ráta és 11,0 százalékra csökkent.

Az egy évvel korábbihoz képest 23 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a tavaly december és idén február közötti időszakban és elérte a 3 millió 817 ezret. A 15-64 évesek közt 25 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma és ezzel az adott korcsoporton belül 56,5 százalékot tett ki. Az, hogy a munkanélküliségi ráta változatlan, a foglalkoztatottság viszont minimálisan nő, elsősorban a közmunkának köszönhető.

A Nemzetgazdasági Minisztérium optimista: kommentáruk szerint már érezteti pozitív hatását a kormány munkahelyvédelmi akcióterve, mely jelentős adókedvezmény érvényesítését teszi lehetővé a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után.

Szerző: VG Online - MTI

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nem-ment-lejjebb-a-munkanelkuliseg-az-ngm-optimista-400569

Havi alapon a negyedik egymást követő hónapban is halvány emelkedést mutatott a Világgazdaság mutatószáma. A Gyorsulási Irányadó szerint a bővülés üteme ugyanakkor nagyon visszafogott, és éves összevetésben továbbra is visszaesést láthatunk.

Márciusban 0,08 százalékkal bővült a gazdaság februárhoz viszonyítva a Világgazdaság mutatószáma alapján. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 1,21 százalékos visszaesését mutat a Gyorsulási Irányadó. A kilátások javulását jelzi, hogy a zsugorodás éves üteme hónapról hónapra lassul, és hogy utoljára tavaly márciusban láthattunk ennél kisebb visszaesést. A GYIA tíz részindexe közül öt növelte, négy csökkentette, míg egy nem befolyásolta a mutatószámot.

Az öt pénzügyi indikátorból három csökkentette, kettő pedig növelte a GYIA-t. A reálkamat növekedése, a Budapesti Értéktőzsde vezető részvényindexének visszaesése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség emelkedése negatívan hatott a GYIA-ra. Felfelé húzta a mutatót a pénzkínálat reálértékének növekedése és az Ifo-index javulása is.

Az öt reálgazdasági részindex közül három növelte, egy csökkentette, egy pedig nem befolyásolta a GYIA-t. Segítette a mutatót, hogy a reálkeresetek növekedtek, a fogyasztási hitelek állománya emelkedett, és az ipari rendelésállomány is bővült. Az ipari termelés volumenindexének csökkenése ugyanakkor lefelé húzta az indexet. A munkakeresés átlagos időtartama 16,3 hónapon stagnált.

A legfrissebb makrogazdasági adatok, valamint a bizonytalan és egyre romló euróövezeti kilátások alapján a magyar gazdaság továbbra sem tud érdemi lendületet venni. Az év első hónapjában a KSH szerint 1,4 százalékkal csökkent az ipari termelés, az építőipar pedig 4,1 százalékkal esett vissza. A kiskereskedelem januárban 2 százaléknál nagyobb visszaesést mutatott. A fogyasztást nyomás alatt tarthatja, hogy az euró árfolyama több hete 300 forint feletti áll, miközben a frank jegyzése 250-es szint közelében van, ami jelentős terhet jelent a devizahitelesek számára. Ezt a hatást csökkenti, hogy egyre többen lépnek be az árfolyamgát rendszerébe, és a rezsicsökkentés is növeli a szabadon elkölthető jövedelmet. A beruházások növekedésére ugyanakkor továbbra sem lehet számítani a bizonytalan gazdasági környezet miatt.

A Magyar Nemzeti Bank kamatvágási ciklusa továbbra is tart, és a héten történelmi mélypontra, 5 százalékra vágta az irányadó rátát a jegybank. A kamatcsökkentések egyelőre nem növelték a hitelezést, ám az MNB akár további eszközöket is bevethet a növekedés beindítása érdekében. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban azt mondta, hogy a vállalati hitelek 7 ezer milliárdos állományának 1 százalékos növekedése 0,4–0,5 százalékkal emelheti a GDP-t. Mindez abba az irányba mutathat, hogy az MNB a „stratégiai partnerség" jegyében elkezdhet előkészíteni egy programot, amely a hitelezésnek adna lendületet.

Összességében a GYIA alapján az látszik, hogy az idei első negyedévben havi szinten már stagnálásba váltott a gazdaság, az éves index azonban továbbra is borús képet fest. Komolyabb lendületről egyelőre nem beszélhetünk. Elemzők szerint idén stagnálhat a gazdaság, de több szakértő azt sem zárja ki, hogy a tavalyi 1,7 százalékos recesszió után idén tovább csökken a gazdasági teljesítmény.

Forrás : www.vg.hu

Szerző: Hornyák József

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nem-esik-tovabb-a-magyar-gazdasag-400540

Korábban bizonytalanságokról szoktam beszélni. Ez az előrejelzés egy mérföldkő, mert tartósan a cél alatti inflációval számol a jegybank – ismertette a friss inflációs jelentését Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésért felelős igazgatója.

Decemberben fokozatos kilábalásra számítottunk a növekedés tekintetében, ugyanakkor az új kapacitások növekedése dinamizálhatja az exportot. Folytatódó mérlegalkalmazkodásra és szigorú hitelfelvételre számítottunk.

Az év végén a várakozásoktól elmaradó GDP-adat érkezett; a gazdaság zsugorodásában belső és külső tényezők egyaránt közrejátszottak. A mezőgazdaság visszaesése és az autóipar év végi leállásai okozták a GDP átmeneti csökkenését – mondta Virág Barnabás. Az átmeneti hatások korrekciója a növekedés beindulásához vezethet.

Az eurózónában a recesszió mélyült a tavalyi utolsó negyedévben. A ZEW és az Ifo-index ugyanakkor javulást mutatott az év elején. Ha hosszabb távra tekintünk a külső piacaink tekintetében, akkor azt látjuk, hogy az adósság továbbra is magas a legtöbb gazdaságban, és a leépítés továbbra is folytatódhat.

A belföldi kereslet továbbra is nyomott. A nettó export, amely az utolsó negyedévben átmenetileg negatívan jártunk hozzá a GDP-hez, továbbra is tartósan pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez.

A háztartások nagyon óvatosan döntenek – hívta fel a figyelmet Virág. A háztartások próbálják leépíteni az adósságot, és növelni pénzügyi eszközeiket. Ugyanakkor a fogyasztás esetében egy általánosan gyenge keresleti környezetet figyelhetünk meg. Ilyen környezetben a cégeknek kisebb a lehetőségük árat emelni. Ezzel összhangban a vállalatok jövedelmeződése alacsony szintre került.

A bérjellegű költségek visszafogott növekedése mutatja az erős alkalmazkodást. Ez segíti a tartósan alacsony inflációs környezetet. A kibocsátási rés tágult, januárban és februárban is a várakozásunknál alacsonyabb lett az infláció, amiben a rezsicsökkentés is szerepet játszott. Az inflációs alapmutatók szerint is egy lassuló pálya valósult meg.

Az infláció a 3 százalékos cél alá süllyedt, az inflációs várakozásokat mérő mutatók csökkentek, és a bérnyomás is mérsékelt – összegezett Virág Barnabás. Ez támogatja, hogy az infláció az előrejelzési horizontok cél alatt legyen.

Itt az előrejelzés...

Érdemi növekedésre a külső piacainkon az év végén kerülhet sor – mondta Virág. Az új autóipari kapacitások már megjelentek, és továbbra is segíthetik a növekedést.

Az aktivitási ráta tovább emelkedik az MNB szerint. A növekvő aktivitást a közmunkaprogram szívhatja fel, de 2014-től kiegyensúlyozottabb foglalkoztatásnövekedés is bekövetkezhet.

A háztartások esetében az alacsony infláció miatt a reálbérek növekedhetnek. Az átlagjövedelem alatti háztartásoknál nagyobb lehet a reáljövedelmek bővülése – vélte. Óvatosságra intheti a háztartásokat a válság előtt felhalmozott adósságok mértéke. Az adósság leépítése a következő 1-2 évben folytatódhat a háztarások esetében, és a pénzügyi megtakarítási ráta tartósan magas maradhat. A hitelkondíciók továbbra is szigorúak maradhatnak – tette hozzá.

Idén az állami körben valósulhat meg a beruházások növekedése. A háztartások és vállaltok beruházási aktivitása továbbra is óvatos lehet. A hitelezési környezet a vállalatok esetében is szigorú maradhat.

Fokozatos növekedési pálya indulhat meg a tavalyi recesszió után – vélte. Az első negyedévben korrigálódhatnak az átmenti hatások (év végi autóipari leállás, kedvezőtlen mezőgazdaság). A nettó export lehet meghatározó, de 2014-ben kiegyensúlyozottabb szerkezet valósulhat meg.

A potenciális növekedésről alkotott képünk nem változott, az fél százalék körül van – válaszolta egy kérdésre Virág.

A kormányzati intézkedések inflációs hatása historikusan alacsony szinten alakulhat idén és jövőre is – ismertette Virág. Fél százalékpont körül alakulhat a kormányzati intézkedések inflációs hatása.

A maginfláció az elmúlt évek szintjén maradhat. Az infláció a teljes horizonton (8 negyedév) 3 százalék alatt maradhat. Idén 2,6, jövőre 2,8 százalék lehet az infláció.

Az MNB az idén 0,5 százalékos GDP-növekedésre számít, vagyis nem módosult a tavaly decemberi előrejelzés. A jegybank az elmúlt évek átlagos mezőgazdasági teljesítménnyel számolt, válaszolta egy kérdésre Virág.

Van tere a lazításnak !

A cél alatti infláció és a negatív kibocsátási rés is a monetáris kondíciók lazítását indokolják – hangsúlyozta Virág. A kockázati felárak emelkedése ugyanakkor befolyásolhatja a monetáris tanács mozgásterét, döntéseit. A monetáris kondíciók lazításában óvatosság és fokozatosság indokolt – tette hozzá.

Összességében növekedhet a gazdaság, de a belföldi keresletben csak 2014-ben jöhet bővülés. A vállalatok csak korlátozottan képesek érvényesíteni a megemelkedett költségeket.

A külső finanszírozási képességünk a válság óta javul. Az EU-s források idei beáramlása is segítheti a külső finanszírozási képességünk javulását. Ezzel összhangban a külső adósságunk és az ebből adódó sérülékenység fokozatosan csökkenhet.

„Nincs árfolyamcélunk, egy technikai feltevésünk van. A március elején jellemző árfolyamszintek átlagolásával számoltunk" - válaszolta Palotai Dániel arra a kérdésre, milyen euró/forint árfolyammal számol az MNB. Akkor 300 forint körül ingadozott a az euró.

Virág Barnabás egy kérdésre válaszolva azt mondta: hosszabb időszak kell ahhoz, hogy megítéljük, fenntartható-e a rezsicsökkentés inflációcsökkentő hatása. Ha nem emelkednek a rezsiköltségek, akkor alacsony szintre kerülhet az infláció, ami biztosíthatja a tartósan alacsony várakozásokat.

Az államkincstári körben több tranzakciós adóbevétel keletkezhet a korábban vártnál, de a 80 milliárdos cél nem teljesül idén a jelenlegi folyamatok alapján. Valószínűleg kibővítik azt a kört (a kincstári körben), amire a tranzakciós illeték szól, ha 80 milliárdos tranzakciós illetéket szeretnének a kincstári körből – mondta Lovas Zsolt, az MNB szakértője. A kulcs megemelése is szóba kerülhet itt.

Az e-útdíjnál 75 milliárdos bruttó bevételt várnak, és a teljes szabad tartalék (Országvédelmi Alap) eltörlése is kell a 2,9 százalékos idei GDP-arányos hiánycél eléréséhez. A pénzügyi tranzakciós illetékből alacsonyabb bevételt várnak, a pénztárgépek bekötéséből (szuperkasszák) semmilyen bevétellel nem számolnak, miközben a törvény 80 milliárd feletti összeggel kalkulált.

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mnb-ez-az-elorejelzes-egy-merfoldko-johet-a-lazitas-400573

Egyre kevesebb, ráadásul gyengébb minőségű aranyércet hoznak a felszínre világszerte. Egy friss tanulmánya szerint csökkennek az aranyfelfedezések, és egyre alacsonyabb az aranyat hordozó kőzetek aranytartalma is. Ez az egy évtizede tartó romló tendencia az utóbbi négy évben felgyorsult, és ha ez folytatódik, az már az aranykínálatra is kihathat – olvasható a Conclude Daily Goldon. Ha nem történik drámai fordulat a feltárásban, akkor folyamatosan egyre kevesebb arany lesz a piacokon.

Fotó: Bloomberg

Az aranypiaci portál felidézi: utoljára 2008-ban fordult elő, hogy olyan aranykészleteket találtak, amelyek kőzetekben arany átlagos koncentrációja tonnánként 2,65 gramm volt. Ez azért fontos, mert a szakértők szerint a mostani árakon és technológiákkal 2,5 gramm a koncentrációnak az a legalacsonyabb mértéke, ahol még érdemes az aranyat kitermelni.

Az utóbbi egy évtizedben Afrikában találták a legtöbb (479 millió uncia) és legjobb minőségű (2,8 gramm/tonna átlagos koncentrációjú) aranyat. A 2,5 grammos határt sehol máshol nem sikerült átlépni, Észak-Amerikában csak tonnánként 1,3 gramm, Dél-Amerikában és Ausztráliában 1,4-1,4 gramm/tonna volt az arany koncentrációja, ehhez képest az európai átlag 2 gramm/tonnás aranykoncentráció még egész jónak számít. A leghatékonyabban kitermelhető, afrikai arany bányászatát azonban számos tényező nehezíti. Ott ugyanis az alacsony bérek miatt szinte mindennaposak a bányászsztrájkok, ráadásul arrafelé a geológiai feltételek sem kedveznek a kitermelésnek.

És mi a helyzet a magyar arannyal? A szakportál felidézi: a nemesfémbányászat felélesztésére a XIX. század óta történtek kísérletek, mindeddig sikertelenül. Az utolsó teljes körű geofizikai mérés és kutatás nyomán készített 1964-es tanulmány szerint Telkibánya területén van arany, de az gazdaságosan nem nyerhető ki. És bár 1996 elején az ausztrál Rhodes Minings által tulajdonolt Enargit Kft. azt állította, hogy az egyik legnagyobb kelet-közép-európai aranylelőhelyet fedezte fel Recsk-Lahócabányán, ahol akár 31 tonna arany is lehet, bánya ott sem nyílt, sőt, a magyar vállalat 2007-ben megszűnt.

Mosással kinyerhető úgynevezett föveny- vagy mosóaranyunk viszont máig van, elsősorban a Duna és a Dráva mentén, a Dunából helyenként fél-egy grammos szemcsék is kimoshatók. Egy korábbi szakkönyv nyomán a portál azt is írja:  a múlt század első felében mostak aranyat a Zagyvából és a Tarnából is.

Forrás : www.index.hu

http://index.hu/gazdasag/2013/03/27/veszesen_keves_arany_van_a_fold_alatt/

A magyar gazdaság 2010-12 során elkerülte a pénzügyi egyensúly megroppanását, de stagnálásba süllyedt, melyből a jelenlegi gazdaságpolitikával nem tud kijutni. Tartós leszakadás, általános perspektívátlanság fenyeget. A hazai tőke és a munkaerő is mindinkább külföldön keresi a boldogulást – írja a GKI átfogó elemzésében.

A hosszú távú nemzeti érdekek teljesen háttérbe szorulnak. A jogbiztonság hiánya, a kiszámíthatatlanság és a hibás adópolitika akadályozza a növekedést, az elvárt államháztartási hiányt pedig csak újabb és újabb megszorításokkal lehet elérni – írja a GKI.

Szerintük a magyar gazdaságon folytatott költségvetési kísérletezés szörnyű károkkal járt. „A modernizációra képes ágazatok extra adóztatása lebénította az üzleti világot. Az alacsony bérű foglalkoztatottak alkalmazási költségeinek extrém (2 év alatt több mint 25 százalékos) növelése (7-8 százalékos nominális GDP-növekedés mellett) vagy versenyképtelenné tette az érintett cégeket vagy erőteljes szürkítésre kényszerítette őket" – vélekednek.

A GKI szerint a felső rétegek javára történő perverz jövedelem-újraelosztás hozzájárult a társadalom további kettészakításához. Az állam túlterjeszkedése a szabályozásban, a tulajdonban, a polgárok napi életébe való beavatkozásban akadályozza a verseny és az önálló, felelős állampolgári magatartás kibontakozását.

Felidézik, hogy az elmúlt hetekben számos intézményi és piaci kritika érte a magyar politikát. Az alkotmány-módosítás éles bírálata mellett az Európai Bizottság 2013-ra és 2014-re is 3 százalék feletti államháztartási hiányt jelzett előre, és – az IMF-fel együtt – növekedésbarát kiigazítást javasolt. A jegybankban végrehajtott vezetési és intézményi változások kockázatára reagálva, továbbá a ciprusi válság nyomán az euróval szemben 305 fölé gyengült a forint.

A GKI-Erste konjunktúra-index márciusban elérte egy évvel korábbi – egyébként igen alacsony – csúcspontját. A fogyasztói várakozások emelkedése csaknem fél éve töretlen, az üzletiek viszont idén már csak stagnálnak. Ez az eltérő mozgás a választási gazdaságpolitika beindítására utal. A magyar gazdaság túl van a konjunktúra-ciklus mélypontján, de nem várható érdemi kilábalás vagy növekedés.

A 2013. évi költségvetés a fő számok nyári parlamenti megszavazása után három nagy intézkedéscsomag hatására lényegesen megváltozott. Megvalósításuk és egyenlegjavító hatásuk realizálása igen bizonytalan. Ahol élénkíteni próbálnak – például az un. munkahelyvédelmi programmal – ott az ettől remélhető foglalkoztatási és növekedési hatás nagyon szerény. Ugyanakkor mindezt ellentételezendő a kormány nyílt és burkolt adóemelésekkel, valódi (kedvező irányú és tartós) szerkezeti átalakítások nélkül egyensúlyozik. Ráadásul a GDP vártnál jóval alacsonyabb folyó áras emelkedése miatt a bevételek lényegesen elmaradhatnak a várttól. Így a 2012 decemberében megszavazott költségvetést még sokszor módosítani fogják – vetítik előre.

Szerintük s közteherviselésben idén újabb jelentős, a GDP 1,5 százalékát elérő átcsoportosítás megy végbe. Az úgynevezett munkahelyvédelmi akcióterv mintegy 300 milliárd forint, a szuperbruttó adóalap teljes kivezetése az szja-ban közel 100 milliárd forint bevétel-kiesést jelent. Viszont a különadók – a korábban megígért kivezetés helyett - jellemzően fennmaradnak (bankadó), illetve formát váltanak (telefonálási adó), sőt a tranzakciós illeték bevezetésével tovább nő a szerepük.

Az új tranzakciós illeték a kormány szerint 336 (várhatóan inkább csak 250) milliárd forint bevételt hoz, az új közműadótól és a Robin Hood adó megemelésétől pedig együttesen mintegy 100 milliárd forint többletbevétel várható. Mindehhez társul számos más adóemelés, pl. az egyéni nyugdíjjárulék plafonjának az eltörlése. A bankszféra külön terhelése önmagában is megközelíti a GDP 1,5 százalékát- Ennek következtében a banki aktivitás csökkenése folytatódik, a gazdaság stagnál – részletezik.

A GKI előrejelzése szerint 2013-ban az EU módszertana szerinti államháztartási hiány végül a GDP 3,5 százaléka körül alakul. „Nem zárható ki ennél érzékelhetően (0,5-1 százalékponttal) magasabb deficit sem, vagy a telekom adóra vonatkozó, viszonylag késői időpontban megszülető kedvezőtlen EU bírósági ítélet, vagy a választási költségvetés erőteljesebb érvényesülése esetén" – írják.

A külső egyensúly 2013-ban is kedvező lesz, a külső finanszírozási képesség - a kissé javuló folyó fizetési mérleg és a bővülő EU-támogatások révén – 3,5-ről 4,2 milliárd euróra, a GDP 3,6 százalékáról 4,3 százalékára emelkedik – prognosztizálják a GKI kutatói. A magyar működőtőke-import – az autóipari beruházások fékeződését is tükrözve – a romló hazai befektetési klíma miatt várhatóan elmarad a tőkeexporttól. Várhatóan kissé esik a devizatartalék is, de ha a tavaly év végi 34 milliárdról 32-31 milliárd euró alá csökkenne, az már kockázatos mértékben rontaná az ország pénzügyi megítélését

A GKI 2013-ban átlagosan 4 százalék körüli bruttó és nettó béremelkedést prognosztizál. A keresetek reálértéke (3 százalékos inflációt feltételezve) 1 százalékkal nő. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2 százalékkal bővülnek – kb. 2 százalékkal emelkedik. A családi pótlék és az egyéb szociális jövedelmek reálértéke csökken, az álláskeresési támogatásé azonban megmarad. A vállalkozói jövedelmekre a belföldi kereslet csökkenése negatívan hat, de a „munkahelyvédelmi" program adta adókedvezmények egy része várhatóan itt csapódik le. A cafeteria adóterhelésének emelését a munkaadók ritkán vállalják át, így ez csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét. A kormány tervezi a családi adókedvezmény érvényesítésének egyéni járulékokra való kiterjesztését, de ennek bevezetése még bizonytalan. A külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme emelkedhet. Mindezek alapján összességében a reáljövedelmek 1-1,5 százalék körüli bővülése várható.

A sokféle (banki, baráti-családi, rezsi) tartozás által sújtott, gyakran munkahelyét vagy nyugdíjának majdani értékét is veszélyben érző, bizonytalan jövőt látó lakosság azonban nem vagy alig növeli fogyasztását. Ennek „simítása" során 2012-ben a fogyasztás kevésbé csökkent, mint a reáljövedelem, idén viszont a reáljövedelem némi növekedését feltehetőleg a fogyasztás stagnálása kíséri.

Szerintük a beruházások 2013-ban 2 százalékkal tovább csökkennek, a kétezres évek első évtizedében még 20-25 százalékos beruházási ráta idén 17 százalék alá esik. Ez kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány megújítását se nagyon fedezi. A jegybanki kamatcsökkentés nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelekhez, a bankok versenyeznek a kegyeikért. A gyengébb vállalkozásokon viszont nem segít az alacsonyabb kamat, ők nem vagy csak nagyon drágán jutnak forrásokhoz. Egyre kevésbé valószínű, hogy az EU forrásokat teljes egészében értelmesen el tudjuk költeni. A kormányzat erőltetetten próbál olyan pályázati célokat találni, amelyekkel gyors pénzköltés valósítható meg.

A GKI szerint magyar gazdaság 2013-ban stagnál, a GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz. A gazdaság ehhez is feléli tartalékait, az emberek magánnyugdíj-vagyona eltűnt, a devizatartalék csökken, a tőke és a képzett munkaerő távozóban. 2008-2009-ben, a pénzügyi válság első 2 évében a GDP és a lakosság fogyasztása lényegében párhuzamosan zuhant. Ezzel szemben 2010 óta az olló kinyílt: a „megszorítás" nélküli gazdaságpolitika „eredményeként" a GDP stagnálása ellenére a fogyasztás visszaesett. Érdemi javulás a munkaerőpiacon nem várható. A foglalkoztatás statisztikailag 1 százalékkal emelkedik a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás terjedése révén, a valódi (üzleti és adózó) hazai munkahelyek száma csökken. A munkanélküliségi ráta a 2011-2012. évi 10,9 százaléknál – a választások közeledtére is tekintettel – egy hajszállal alacsonyabb, 10,8 százalék lesz.

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/gki-tartos-leszakadas-fenyegeti-magyarorszagot-400364

A NAV működéséről, az államadósságról, a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről is beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a NAV-ban. A közönség egy igazi miniszteri tréfának is tanúja lehetett.

A mai egy munkalátogatás – mondta el Varga Mihály , nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban tartott sajtótájékoztatóján. „Nem véletlen, hogy első miniszteri látogatásom ide vezetett. Ez az intézmény garantálja a bevételek 92 százalékát. A kormányzati intézkedések ezen az intézményen keresztül jut el az emberekhez."

Számadást is készítettünk – jelentette ki Varga. A nagy adórendszerbeli átalakítások véget értek, a finomhangolások időszaka jött el. A fogyasztási típusú adók bevétele emelkedett, a jövedelem típusú adók csökkentek.

A cél az volt, hogy a gazdaság fehéredjen. A becslések szerint 20-30 százalékos a feketegazdaság részaránya, ám az adóváltozások miatt ez csökkenhetett. „A feketegazdaság árt mindenkinek" – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint jelentős lépések történtek az adminisztrációs terhek csökkentésével, és rövidültek az ügyintézési határidők is.

Az adórendszer átalakításával több munkahelyet lehetett megtartani, amihez a Munkahelyvédelmi Akcióterv is hozzá fog járulni. Az egykulcsos adórendszer 500 milliárd forintot hagyott a gazdaságban, és a megtakarítások is növekedni tudtak. Ez segítette a devizahiteleseket is – tette hozzá.

A NAV-tól, amely egy rendkívül hatékony intézmény, azt várjuk, hogy a hatékonyság a tisztességes vállalkozásokat és adózókat ne sértse. Vannak olyan körök, ahol viszont nem történik ellenőrzés – hívta fel a NAV vezetésének figyelmét Varga.

Vida Ildikó : a NAV az egyik legjobban működő szervezet

Úgy gondolom, hogy a mai magyar közélet egyik legjobban működő szervezete a NAV –jelentette ki Vida Ildiló, a NAV elnöke. A VPOP és az APEH összevonásának eredményeként sikeresebbek lettek az akciók.

A feketegazdaságot csökkenteni szeretné a NAV, és erősíteni kívánják az „ügyfélbarát" jelleget is. Azokat az adózókat, akik bevallják a kötelezettséget, meg kell védeni – emelte ki Vida, aki egy kérdésre válaszolva elmondta: nem terveznek szervezeti átalakítást.

Napirenden a pénztárgépek kérdése...

A kormány a holnapi ülésén fog foglalkozni a pénztárgépek kérdésével – válaszolta egy kérdésre Varga. Egyszerű rendszert ígér a miniszter. Az év második felétől elindul a szuperkasszák rendszere, és bízik abban, hogy teljesül a bevételi terv. Vida hozzátette: megkezdődtek a tesztelések az elektronikus pénztárgépek kapcsán.

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése fontos – válaszolta arra a kérdésre, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése lekerült-e a napirendről. Szerinte csak akkor kerülhet sor ilyen intézkedésre, ha kiderül, hogy a hiányszámot hogyan befolyásolja, és a tervezett növekedés is megvalósul.

A stabilitási törvény szerint félévkor felül felülvizsgálni az adósságmutató alakulását – emlékeztette Varga. „Eltúlzottnak érzem azokat a véleményeket, amelyek szerint az adósságtendencia felülvizsgálatára van szükség" – tette hozzá.

A következő hónapokban lejáró adósságot nem, vagy csak részben kell a piacról felvennünk, mivel az első hónapokban már előfinanszíroztunk lejáró adósságokat – hívta fel a figyelmet.

Így viccelt a Miniszter...

„Ha kétszámjegyű lesz a növekedés" – válaszolta tréfásan Varga arra a kérdésre, hogy mikor lesz egyszámjegyű az szja kulcsa. Véleménye szerint várni kell még, hogy megnézzük, miként teljesít az egykulcsos adó.

Szeretnék mindenkit megnyugtatni. A magyar kormány a bankokat adóztatja, a betéteseket nem. Nekünk alaposan kel figyelni az euróövezeti eseményeket – hangsúlyozta Varga, hozzátéve, hogy „helyettük nem tudunk döntést hozni"

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/varga-a-magyar-kormany-a-bankokat-adoztatja-nem-a-beteteseket-400411

Komoly rohamra számíthatott volna ma a ciprusi bankrendszer, amikor az eredeti terv szerint egy hét kényszerszünet után újra kinyitottak volna a bankfiókok. Csakhogy éjjel az a döntés született: csütörtökig zárva maradnak a bankfiókok. Más fronton is harcra kényszerül azonban a nicosiai vezetés: Moszkva élesen bírálta azt a hitelmegállapodást, amely az utolsó pillanatban, hétfőn hajnalban született meg Brüsszelben.

Nem nyitnak ki a bankok ma sem Cipruson. Pedig egész Európa kíváncsian várta, mi történik a szigetállamban a hétvége és a tegnapi nemzeti ünnep után, amikor elvileg kinyitottak volna a fiókok. Csakhogy az utolsó órákban a jegybank úgy határozott: mégsem lesz nyitás - a határidő most csütörtök. A bezárást azért rendelte el múlt héten a helyi jegybank, hogy megakadályozza a betétek kivonását, amíg végleges megoldás nem születik a bankválságban. A napi készpénzfelvételi limitet 100 euróban határozták meg. A megoldás megszületett ugyan, ám a veszély továbbra sem hárult el: a bankok „kifosztása" reális veszélynek tűnik a szigetországban, annak ellenére, hogy betétadóról végül nem döntöttek a hétfő hajnalig tartó tárgyalásokon.

Pénzpiaci elemzők már a múlt héten figyelmeztettek: a korábban tabunak számító adó komoly pénzkivonást okozhat, a megnyitás utáni első napokban akár a 70 milliárd euró körüli állomány tíz százalékát is kivehetik a betétesek. Ez pedig tovább nehezítheti a ciprusi bankrendszer helyzetét.

Az EU vezetői hétfőn hajnalban még arról próbálták meggyőzni a közvéleményt, hogy Ciprus kis mérete – az euróövezet gazdasági kibocsátásának mindössze 0,2 százalékát adja az ország – garantálja, hogy elkerülhető legyen a „fertőzésveszély", vagyis a válság továbbterjedése. Timothy Ash, a Standard Bank felzárkozó piacokra szakosodott vezető közgazdásza azonban nem így látja: mint tegnapi elemzésében fogalmazott, a befektetők, különösen a betétesek aligha hisznek abban, hogy a trojka szokatlan, a betéteket érintő lépését a jövőben nem alkalmazza máshol. Ash arra is felhívta figyelmet, hogy a ciprusi válsághelyzetet nem oldja meg a mostani hitelcsomag, hiszen a betétkivonás több olyan bankot is nehéz helyzetbe hozhat, amely valahogy túlélte a görög krízist. Az is érdekes lehet, hogy az euróövezet többi túlméretezett bankrendszerrel rendelkező miniállama – Luxemburg és Málta – meddig tart ki – tette hozzá. A negyedik bizonytalansági tényező pedig szerinte az, Szlovéniának sikerül-e egyedül megbírkóznia a bankszektora jó ideje húzódó válságával.

Szokatlan módon José Manuel Barroso , az Európai Bizottság elnöke is elvesztette szokásos magabiztosságát. „Bízom abban, hogy a program működni fog, de legyünk őszinték. Pillanatnyilag nem tudjuk megmondani, milyen lesz a hatása" – fogalmazott a bizottság hétfő déli szokásos sajtótájékoztatóján. Barroso kijelentette: nem akarja elkövetni azt a hibát, hogy megjósolja, mikorra állhat vissza a ciprusi gazdaság a normális kerékvágásba. „A most elhatározott rendezés gyakorlati fogadtatását számos olyan politikai tényező is befolyásolni fogja, amire Brüsszel nincs hatássalŃ – mondta, külön kiemelve: nem tudni, mennyire tudja fenntartani ebben „súlyos kihívást jelentő helyzetben" a ciprusi kormány a kilábalási program mellett társadalmi konszenzust.

A ciprusi kormányt halálos ítéletét jelentő megegyezésnél alighanem nagyobb problémát jelenhet a politikus által is említett külső tényező: Oroszország. Ciprus ezer szállal kötődik az oroszokhoz: egyrészt jelentős – több tízmilliárd euróra becsült, részben illegális forrásból származó – betét van orosz kézben, másfelől Ciprus 2011-ben 2,5 milliárd eurós hitelt kapott Moszkvától megroggyant bankrendszerének rendbetételére.

Dmitrij Medvegyev kormányfő már a múlt heti orosz–EU-csúcson is élesen bírálta a betétadó tervét, a végleges megegyezés láttán azonban még erélyesebben fogalmazott a moszkvai vezetés. Miután Medvegyev megvitatta helyetteseivel az euróövezeti pénzügyminiszterek döntésének következményeit, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő bejelentette: Vlagyimir Putyin utasítást adott a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak, hogy vizsgálják meg a Ciprusnak 2011-ben, 5 évre nyújtott 2,5 milliárd eurós hitel átstrukturálásának lehetőségét. Arról nincs szó, hogy felmondanák a megállapodást, bár a délelőtti hírek még arról szóltak, Moszkvában abból indulnak ki a brüsszeli alku láttán, Ciprusnak nincs szüksége az orosz segítségre.

A szigetország az adósság átstrukturálását szeretné elérni, azt, hogy csökkentsék a 4,5 százalékos kamatot, és a hitel lejáratát 2016-ról tolják ki 2020-ig. Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter azonban nem ért el eredményeket múlt heti moszkvai tárgyalásain.

A Trigon Capital lett befektetési bank szakértői szerint a ciprusi válság rendezését célzó intézkedés miatt az orosz kézben lévő pénzeket ki fogják vonni Ciprusról, és az orosz tőke a most leginkább kedvezőnek tűnő Lettországba áramolhat – írta a mail.ru orosz hírportál. A lett pénzügyi felügyeletnél azonban nem számítanak arra, hogy erőteljesen megnő az orosz befektetések aránya, mert a balti országban szigorúan ellenőrzik a külföldről érkező tőkét.

Bezárja második legnagyobb bankját, a Laikit (Népbank) Ciprus. Az itt tartott, a betétgarancia-alap által biztosított összeg, azaz százezer euró feletti betéteket zárolják, amíg a bankszanálási terv megszületik. Ebből kell ugyanis finanszírozáni az átstruktúrálást, a tízmilliárd eurós nemzetközi hitelt erre nem lehet felhasználni. A biztosított betétállomány a Bank of Cyprushoz kerül át, vagyis a két pénzintézet egy úgynevezett jó, illetve egy rossz bankká alakul át. A Bank of Cyprus segítésére az Európai Központi Bank 9 milliárd eurót biztosít

Az euróövezeti pénzügyminiszterekkel és Christine Lagarde IMF-vezérigazgatóval folytatott tárgyalások eredményeként ugyanakkor sikerült elkerülni azt, hogy közvetlenül megadóztassák a bankbetéteket. Korábban ezt várta el az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló hitelező trojka Ciprustól, ám a javaslatot elutasította a ciprusi parlament.

Ciprus a hitel első részletét május elején kapja meg – közölte az euróövezeti mentőalap, az ESM vezetője, Klaus Regling.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Gyükeri Mercédesz

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/zarva-maradnak-a-ciprusi-bankok-400350

Az első Matolcsy György által vezetett kamatdöntésen történelmi mélypontra süllyedt az irányadó kamatszint. Az elemzőket nem lepte meg a monetáris tanács lépése.

Történelmi mélypontra, 5 százalékra vágta az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden. Az elemzői várakozásokkal összhangban, Matolcsy György elnök első ülésén a nyolcadik egymást követő alkalommal is 25 bázisponttal csökkent az alapkamat.

A monetáris politikai döntéshozók elsősorban a 3 százalékos célszint alá süllyedő infláció miatt vághatták a kamatot, de további szempont lehetett számukra, hogy a legfrissebb adatok alapján a gazdaság nem indult meg a kilábalás útján.

A kamatcsökkentés elleni érv lehetett, hogy Magyarország kockázati megítélése romlott az elmúlt hetekben, és a forint árfolyam is tartósan 300-as szint felett áll az euróval szemben.

1991 óta ez az első döntés, amit nem követ sajtótájékoztató. Matolcsy György úgy határozott, hogy nem ismerteti a kamatdöntés hátterét – és a jövőben sem fogja –, de a monetáris tanács közleményét továbbra is kiadják. Elemzők szerint a kommunikáció hiánya erodálja a jegybanki transzparenciát, és romlik a döntések kiszámíthatósága is.

Nem az MNB elnökcseréje volt az egyetlen változás a monetáris tanácsban. Balog Ádám, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumban Matolcsy jobbkeze volt, követte őt a jegybankba, és egyből alelnöki tisztséget kapott. Pleschinger Gyulát pedig külső tagnak kellett „betenni", mert felborult a belső és külső tagok aránya Balog érkezésével, hiszen Karvalits Ferenc alelnök mandátuma csak most fog lejárni.

Az elmúlt hét hónapban mindig 4:3 arányban szavazzák le a külső tagok Simor András t és a két alelnökét, vagyis a vezetőséget. Ez most vélhetően megszűnt, hiszen Matolcsy bizonyára a kamatvágást támogatta – mint ahogy Balog is –, és a négy „régi" külső tag valószínűleg nem változtatott korábbi véleményén.

Egyelőre nagy bizonytalanság övezi, hogy milyen unortodox monetáris lépések jöhetnek Matolcsy vezetése alatt. Szakértők szerint egyelőre nem várhatóak nem konvencionális jegybanki eszközök. A kamatdöntés részleteit – és az esetleges további lépéseket – a 3 órakor megjelenő közleményből ismerhetjük meg.

A Monetáris Tanács közleménye szerint "a magyar gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás középtávon mérsékelt, így a 3 százalékos cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető. Az elmúlt időszak pénzpiaci feszültsége ugyanakkor fundamentálisan nem indokolható ingadozásokat eredményezett a hazai eszközárak alakulásában, amely továbbra is körültekintő monetáris politikai döntéseket indokol. A Monetáris Tanács mindezek alapján az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött. További csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken".

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/azonnal-lepett-tortenelmi-melypontra-vagta-matolcsy-a-kamatot-400413

A Fidesz azt javasolja, hogy kedden szavazzon a parlament a devizahiteleseket segítő árfolyamgát lehetőségének meghosszabbításáról - közölte Rogán Antal hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A Fidesz frakcióvezetője elmondta: pártja hétvégén beterjesztett indítványa alapján március vége helyett május 31-ig lenne igényelhető az árfolyamgát, amellyel egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni.

A politikus jelezte egyúttal azt is, hogy eddig a jogosultak 29 százaléka, azaz 133 ezer család lépett be az árfolyamgátba, nekik ez összesen hatmilliárd forint megtakarítást jelentett.

A legfontosabb az, hogy minél többen belépjenek az árfolyamgátba - hangsúlyozta Rogán Antal , aki minden érintettet arra biztatott, vegye igénybe ezt a lehetőséget.

Szerző: MTI

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/rogan-mar-kedden-dontson-a-haz-az-arfolyamgat-meghosszabbitasarol-400307

Az idei GDP-arányos államháztartási hiányt akkor lehet 3 százalék alatt tartani, ha a kormány 150-200 milliárd forint összegű kiigazítást hajt végre, miközben a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal nő - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa, a konjunktúrakutató intézet hétfői budapesti tájékoztatóján.

A háztartások fogyasztása további egy százalékkal, a beruházások két százalékkal csökkennek ebben az évben, az infláció 3,0 százalékos lesz - áll a Pénzügykutató új prognózisában, amely éves átlagban 290 forintos euró árfolyammal számol.

A gazdaság az év második felében indulhat növekedésnek, a bizonytalansági tényezők miatt a GDP mínusz 0,2 és plusz 0,6 százalék között alakulhat 2013-ban - magyarázta a Pénzügykutató főmunkatársa.

Petschnig Mária Zita felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett 3 százalék alatti államháztartási hiányt kétféle kockázat veszélyezteti: egyrészt makrogazdasági kockázat, amelynek összege 280 milliárd forint, és az adóbevételek elmaradásából fakadó 295 milliárdos megvalósíthatósági kockázat, ezért a 400 milliárd forint összegű tartalék befagyasztása mellett is 150 milliárdos kiigazításra van szükség, lehetőleg még az első negyedévben, mivel az első negyedévi GDP adat csak májusban jelenik meg.

A ciprusi események figyelmeztethetnek: Magyarország védtelen lehet a fertőző hatásokkal szemben mint a tartós árfolyamgyengülés, mivel Magyarország jelenleg IMF védőháló nélkül van - érvelt Neményi Judit, az intézet főmunkatársa. A monetáris tanács korábbi tagja szerint "bölcsességre utalna, ha az MNB monetáris tanácsa keddi ülésén nem változtatna az alapkamaton".

Az MNB valószínűleg nem veti be a nem konvencionális eszközöket a monetáris politikában - tette hozzá Várhegyi Éva tudományos főmunkatárs.

Szerző: MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/penzugykutato-150-200-milliard-forint-kiigazitas-kell-400308

Egyöntetűen újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést vár a londoni elemzői közösség a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülésén. Az MTI előzetes felmérésébe bevont citybeli szakértők előrejelzései között ugyanakkor van olyan is, amelyik szerint a magyar törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciók (CDS) drágulása és a Ciprussal kapcsolatos bizonytalanságok miatt megnőtt az esélye az 5,25 százalékos MNB-alapkamat tartásának is.

Az elemzők mindegyike azzal számol, hogy a monetáris tanács fő érve a további enyhítés mellett a 3 százalékos célszint alá süllyedt éves inflációs ütem lesz. A nagy londoni házak közgazdászai egyetértenek viszont abban is, hogy a forint legutóbbi gyengülése nem teszi lehetővé a kamatcsökkentések nagyobb sebességre - alkalmanként 0,50 százalékpontra - gyorsítását. A citybeli elemzők 4,00-4,50 százalék közötti MNB-kamatszinten valószínűsítik a jelenlegi enyhítési ciklus végét.

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői a keddi kamatdöntő ülésre adott prognózisukban közölték: a forint legutóbbi gyengülési hulláma és a magyar állampapírok hozamemelkedése ellenére is újabb negyed százalékpontos MNB-kamatcsökkentésre számítanak. Várakozásuk szerint a monetáris tanács hangsúlyozni fogja indoklásában, hogy a teljes kosárra számolt éves infláció már az MNB 3 százalékos célszintje alatt jár, és a további monetáris enyhítés még a gyengébb forinttal együtt sem növeli a középtávú inflációs kockázatot.

A GS londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy - jóllehet a piacon vannak 0,50 százalékpontos csökkentési várakozások - véleményük szerint a magyar jegybank megmarad a 0,25 százalékpontos csökkentési ütem mellett, minimalizálandó az árfolyamkockázatot.

A Goldman Sachs szakértői közölték: összességében - a keddre várt enyhítéssel együtt - az idei év hátralévő részére 0,75 százalékpontnyi további MNB-kamatcsökkentést várnak, szemben a piac által jelenleg árazott 1,15 százalékpont körüli enyhítéssel.

A ház londoni elemzői ugyanakkor a piaci konszenzusnál óvatosabb előrejelzésükre is kockázatokat látnak. Ezzel kapcsolatban kiemelték azt a véleményüket, hogy egy újabb esetleges gyors forinteladási hullám megállíthatja az enyhítési ciklust, 320 forintot meghaladó euróárfolyam esetére pedig - különösen akkor, ha ezt az állampapírpiacon is eladási hullám kíséri - a Goldman Sachs szakértői MNB-kamatemelést sem zárnak ki.

A cég elemzői szerint ugyanakkor e forgatókönyv esetén az MNB először valószínűleg devizapiaci intervencióval igyekezne stabilizálni a forintot.

A Morgan Stanley globális befektetési bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői is 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést várnak keddre. A ház szakértői szerint a februárban mért 2,8 százalékos tizenkét havi infláció komoly mértékben megerősíti a monetáris tanács azon érvelését, hogy az infláció nem jelent kockázatot. Jóllehet a teljes kosárra számolt inflációs ütem lassulását nagyrészt a hatósági árak csökkentése okozta, a monetáris testület azonban várhatóan hangsúlyozni fogja, hogy a gyenge fogyasztói kereslet miatt maginflációs szinten sem érzékelhető erőteljes felfelé ható nyomás - jósolták a Morgan Stanley londoni elemzői.

A ház szerint a kedvező inflációs helyzetben a monetáris tanács valószínűleg figyelmen kívül hagyja a legutóbbi forintgyengülést. "Nem lennénk meglepve, ha ( Matolcsy György ) MNB-elnök indokolatlannak és spekulációs nyomás következményének nevezné a forint legutóbbi gyengülését" - fogalmaztak a Morgan Stanley londoni közgazdászai.

A ház szakértői szerint a kamatdöntő ülésen elképzelhető bizonyos mértékű szóbeli intervenció a forint erősítésére. Matolcsy György várhatóan személyesen is minden tőle telhetőt megtesz, hogy "felbeszélje" a forint árfolyamát, egyebek mellett azzal az érvvel, hogy a Ciprushoz köthető külső bizonytalanságok enyhülésével a forint is valószínűleg közelebb kerül az alapmutatók által indokolt árfolyamszintekhez.

A Morgan Stanley londoni szakértői közölték ugyanakkor, hogy a maguk részéről más véleményen vannak: szerintük a befektetők "érthető módon" árazzák a magyar gazdaságpolitika irányával kapcsolatos bizonytalanságok erősödését, beleértve a monetáris politika sokkal expanzívabbá válásának lehetőségét.

A cég londoni közgazdászai szerint az MNB alkalmazotti állományában végrehajtott legutóbbi változtatások is jelentős bizonytalanságot keltettek a magyar jegybank kutatási tevékenysége iránt, és azzal kapcsolatban is, hogy e személycserék miként hatnak a monetáris döntéshozatalra.

A Morgan Stanley elemzői úgy vélekedtek, hogy az MNB-ben folyó kutatómunka függetlensége vált kérdésessé.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakértői is 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést várnak a keddi monetáris tanácsi ülésen. Véleményük szerint azonban a kamattartási döntés esélye is jelentősen megnőtt a magyar szuverén törlesztési kötelezettségek CDS-kontraktusainak drágulása, valamint a rendkívül bizonytalan ciprusi kilátások miatt.

A ház londoni elemzői mindazonáltal további 0,25 százalékpontos kamatcsökkentések sorát várják, és azt valószínűsítik, hogy az enyhítési ciklus végére, várhatóan a harmadik negyedév elejére 4,00 százalékig csökken az MNB-alapkamat.

Hozzátették: várakozásuk szerint a monetáris tanács nem fogja támogatni a szokványostól esetleg eltérő intézkedéseket, és továbbra is a kamatpolitikát alkalmazza elsődleges monetáris eszközként.

Szerző : MTI Eco / www.vg.hu

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/matolcsy-spekulacionak-fogja-nevezni-a-forint-eseset-igy-latjak-az-elemzok-400321

Az origo értesülése szerint nem csak a holnapi sajtótájékoztató marad el, hanem egyet sem tartanak meg ezután a kamatdöntéseket követően, csupán a stratégiai döntése indoklásával állnak ki majd a nyilvánosság elé - hogy ez pontosan mit jelentene, azt egyelőre nem részletezték.

Az új jegybankelnök ezzel egy 2001 óta tartó hagyományt tör meg. Az elmúlt tizenkét évben minden egyes kamatdöntő ülés után tartottak sajtótájékoztatót.

„A monetáris politikával kapcsolatos kurrens kutatások következtetéseinek szöges ellentéte, hogy a jövőben nem lesz sajtótájékoztató a kamatdöntések után" – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel . A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere szerint ha körbe nézünk a világban, azt látjuk, hogy a monetáris politika gyakorlatában egyre fontosabb a kommunikáció és a transzparencia szerepe.

„A monetáris politika fontos része, hogy a jegybankok miként tudnak hatni a hosszú távú várakozásokra, ezt pedig kommunikációs eszközökön keresztül lehet érvényesítni" – mutatott rá Bebesy.

Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve eszköztárának is fontos részét képezi a kommunikáció – hívta fel a figyelmet Bebesy. „Matolcsy a nem konvencionális eszközök kapcsán előszeretettel hivatkozik a vezető jegybankok monetáris politikai eszközeire, most azonban úgy tűnik, hogy az egyik alapvető eszköz alkalmazásáról mond le" – vélte a szakértő.

„Ez egy plusz kockázati tényező lesz a magyar eszközökben. A forint szempontjából a hír negatív, és az állampapírhozamokra is kedvezőtlen hatást fejthet ki a döntés" – mondta a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.

Szerző : VG - origo

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/matolcsy-elvonul-a-nyilvanossag-elol-400332

A fogyasztói várakozások emelkedése az idén eddig töretlen, az üzletiek viszont már csak stagnálnak - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. márciusi felméréséből, amelyet az Európai Unió támogatásával végzett. Az üzleti szférán belül márciusban az ipari és építőipari várakozások romlottak, a kereskedelmi és főleg a szolgáltató cégek várakozása viszont javult.

Az ipari bizalmi index nem sokat csökkent, de szeptember óta az idén márciusban volt a legalacsonyabb. Leginkább a saját termelésű készletek megítélése lett kedvezőtlenebb, de a rendeléseket is szerénynek érezték a válaszadók, az exportrendelésekről alkotott vélemény viszont kissé jobb lett a februárinál.

Az építőipari bizalmi index a februári jelentős emelkedés után márciusban kissé lefelé korrigált. Egyaránt romlott az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése.

A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése a növekvő készletszint ellenére lett kedvezőbb márciusban, s a rendeléseket is javulónak érezték a válaszolók. A szolgáltatói szektorban az elmúlt időszak forgalmának megítélése romlott, a kilátásoké viszont javult.

A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltató cégeknél valamelyest kedvezőbb lett, de ha minimálisan is, még mindig a létszámcsökkentést tervezők vannak többségben. Az építőiparban és a kereskedelemben viszont romlott a foglalkoztatási szándék. A lakosság munkanélküliségtől való félelme enyhült.

Az iparban és a szolgáltatásokban egyaránt erősödött az áremelési törekvés, a kereskedelemben ellenben enyhült. A fogyasztók inflációs várakozása csökkent márciusban. Az építőiparban továbbra is az árcsökkenésre számítók vannak többségben.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése a kereskedelem kivételével minden ágazatban borúsabb lett, a fogyasztók körében viszont látványosan kedvezőbb.

A GKI fogyasztói bizalmi index márciusban már ötödik hónapja emelkedik. A lakosság saját pénzügyi helyzetének és megtakarítási képességének következő egy évét kissé jobbnak érezte, mint februárban, s lényegesen kedvezőbbnek látta a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét. Ugyanakkor saját anyagi helyzetének megítélése rosszabb volt az előző havinál.

Szerző : MTI Eco / www.vg.hu

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/egyre-borusabbak-a-magyar-gazdasag-kilatasai-400291

A második legnagyobb bank bezárása, a százezer euró feletti betétek befagyasztása - többek között ez az ára annak, hogy Ciprus elkerülje az államcsődöt és az országban tartott bankbetétek megadóztatását. A megállapodás az utolsó pillanatban, hétfő hajnalban született meg Brüsszelben.

Bezárja második legnagyobb bankját, a Laikit (Népbank) Ciprus. Az itt tartott, a betétgarancia-alap által biztosított összeg, azaz százezer euró feletti betéteket zárolják, amíg a bankszanálási terv megszületik. A tervek szerint ebből finanszírozzák a "rossz bank" megmentését. A százezer euró alatti, vagyis biztosított betétek pedig átkerülnek a legnagyobb pénzintézetbe, a Bank of Cyprusba. Többek között erről állapodtak meg a szigetország vezetői Brüsszelben.

Az euróövezeti pénzügyminiszterekkel és Christine Lagarde IMF-vezérigazgatóval folytatott, a hajnali órákba nyúló tárgyalások eredményeként ugyanakkor sikerült elkerülni azt, hogy megadóztassák a bankbetéteket - számolt be az Európai Bizottság szóvivőjét idézve a Reuters. Korábban ezt várta el az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló hitelező trojka Ciprustól, ám a javaslatot elutasította a ciprusi parlament. A betétkivonást megelőzendő a ciprusi bankok lassan egy hete zárva tartanak, a napi készpénzfelvételi limitet 100 euróban határozta meg a helyi jegybank.

A mentőcsomag részletei

1. A Laiki Bankot azonnal bezárják. Egy jó és egy rossz bankra osztják. Utóbbit idővel lezárják. A mentőcsomagból származó (10 milliárd eurónyi) pénzt nem használhatják a szanálásra.

2. A jó banki rész (a biztosított, százezer euró alatti betétek) a Bank of Cyprushoz (BoC) kerül át, ehhez az EKB 9 milliárd eurót biztosít mentőalapjából, az ELA-ból. A nem biztosított hiteleket befagyasztják az újratőkésítésig.

3. Az EKB kormányzótanácsa a jelenlegi szabályok szerint biztosít likviditást a BoC-nak.

Nagyobb pénzkivonás így sem zárható ki azt követően, hogy várhatóan kedden megnyitnak a ciprusi bankok. Szakértők szerint azonban Ciprus kis mérete - az euróövezet gazdasági kibocsátásának mindössze 0,2 százalékát adja az ország - garantálja, hogy elkerülhető legyen a "fertőzésveszély".

A csődöt azonban csak az utolsó pillanatban sikerült elkerülni, az Európai Központi Bank ugyanis még csütörtökön azzal fenyegetőzött, hétfőig hajlandó finanszírozni a ciprusi bankrendszert. Ami a tízmilliárdos mentőhitelt illeti: Klaus Regling, a mentőalap, az ESM vezetője hajnalban azt közölte, az első részletet májusban kaphatja meg a szigetország.

A vasárnap este kezdődött brüsszeli tárgyalásokon Anasztiadész elnök lemondását sem zárta ki, ha az alku "túl messzire megy" - írta egy magas rangú tanácsi forrásra hivatkozva a Reuters. Az államfő mindössze néhány hete tölti be ezt a tisztséget, és hírek szerint az egyeztetésen végig arra törekedett, hogy fenntartsa Ciprus bankparadicsomi státuszát, amelyet Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter egyszerűen "a csőd szélére került kaszinógazdaságnak" nevezett.

Ciprus valószínűleg a hitel első részletét kevesebb mint két hónap múlva, május elején kapja meg - jelentette ki hétfőn Brüsszelben az ESM eurómentőalap főnöke, Klaus Regling. Szerinte a pénzügyi szakértők addig rögzítik a segélykifizetések technikai feltételeit.

Az ázsiai piacokon az értékpapírok és az euró kurzusa emelkedni kezdett, miután Brüsszelben megegyezés történt Ciprus megsegitéséről . Enyhült az amiatti félelem is, hogy az ottani bankrendszer problémái esetleg tovább terjedhetnek. Japánban, Dél-Koreában, Hongkongban és Ausztráliában a részvények kurzusa emelkedett a brüsszeli hír hatására. "Erre a hírre vártak a piacok, arra, hogy valamilyen megegyezés születik" - jelentette ki Judzsi Szaito, a tokiói Credit Agricole devizarészlegének igazgatója. A japán Nikkei 225 index 1,7 százalékikal, a Hong Kong-i Hang Seng index pedig 0,7 százalékkal emelkedett. Az euró kurzusa pedig 0,8 százalékkal erősödött az amerikai dollárral szemben, és az ázsiai kerekedelem elején egy eurót 1,3044 dollárral jegyeztek. Az euró a japán jennel szemben is erősödött, mégpedig 1,3 százalékkal. Ben le Brun, a Sydneyben müködő OptionsXpress elemzője szerint a megegyezés valószinűleg pozitív hatással lesz az olajpiacokra is.

A Handelsblatt, a német üzleti körök lapja hétfőn idézte Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminisztert, aki a tíz órán át tartó maratoni tárgyalás után kijelentette: "csatát ugyan nem nyertünk, de valójában sikerült elkerülnünk a kilépést az euróövezetből." A Handelsblatt idézte Christine Lagarde-ot is, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatóját, aki úgy vélte, hogy a megegyezés "tartós és finanszírozott megoldás lesz". Megszólaltatta Olli Rehnt is, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosát, aki elismerte, hogy a ciprusiakra nehéz idők várnak. Az intézkedések azonban fontosak azért, hogy a ciprusi gazdaságot új alapra helyezzék. A Süddeutsche Zeitung hétfői számában pedig arról irt, hogy Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter megkönnyebbülésének adott hangot az elért megegyezés okán. "Örülök annak, hogy most sikerült azt elérnünk azt, ami mindig is a mi álláspontunk volt" - hangoztatta Schaeuble. Utalt arra, hogy az új megegyezéshez nincs szükség a nicosiai parlament jóváhagyására. A formális megegyezésnak április közepén kell rendelkezésre állnia. A frakciók minden követelését teljesitették, többek között a pénzmosás és az adócsalás leküzdését is.

A RIA Novosztyi ugyanakkor arról adott hirt, hogy Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit egybefogó Eurogroup vezetője szerint Ciprusnak folytatnia kell a tárgyalásokat Oroszországgal a Ciprus részére szóló pénzügyi segélyhez történő hozzájárulásról. "Ez szükséges. Reméljük, hogy Oroszország hozzájárul a közös csomaghoz" - hangoztatta Dijsselbloem az orosz hirügynökség szerint. Szavai szerint elsősorban az Oroszország által nyújtott hitel törlesztésének halasztásáról és a hitel után fizetendő kamat kulcsának mérsékléséről lehet szó. Ciprus múlt héten a 2,5 milliárd euró összegű hitel törlesztésének halasztását kérte Oroszországtól.

Szerző  : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nagy-arat-fizet-ciprus-a-csodveszely-elkeruleseert-400290

Nő az államadósság, de megmagyarázzuk

Bár a magyar eladósodás az EU átlaga alatt van, a régiós országokhoz képest lényegesen magasabb a mutató, és ez az, ami számít. Az államadósság nagyságának megítélésekor azonban nem csak a tényleges adósság mérete számít, hanem a nemzetközi vállalásaink, illetve a magyar adósságszabály alapján is az úgynevezett adósságrátát kell nézni. Ez az, aminek csökkenie kell a hazai össztermékhez viszonyítva a GDP 60 (illetve a magyar szabály szerint 50) százaléka alá – hangzott el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. keddi sajtóbeszélgetésén. Miközben az államadósság nominális nagysága trendjében emelkedik, addig az adósságráta trendjében csökken, márpedig ez az uniós és hazai törvényi elvárás is. Az Index épp kedden írta meg, hogy az államadósság az NGM hivatalos adósságnyomás-mérője szerint ismét 80 százalék fölött van GDP-arányosan: a reggel óta frissített adatok szerint 80,54 százalék. Ez magasabb annál, mint amilyen szinten 2009 végén, a Bajnai-kormány idején volt az adósságráta, holott azóta 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyont államosítottak (a központi költségvetés adósságáról az ÁKK még nem közölt februári adatok, a januári a valaha volt második legnagyobb adósságot mutatta). Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter korábbi „mesterterve” jegyében 2014 végén 65-70 százalékon kellene lennie az adósságnak.

Csökken, ami nő

Az adósságkezelő szerint az adósságráta valójában akkor is csökkenhet, ha közben az államadósság nő. Ezt az ellentmondás a kiszámítás módja magyarázza: az adósságrátát úgy kapjuk meg, ha a központi kormányzat és az önkormányzatok adósságát elosztjuk a GDP-vel. Ez azt is jelenti, hogy az adósságráta nem csak akkor csökkenhet, ha a nominális államadósság ténylegesen kisebb lesz, hanem akkor is, ha lassabb ütemben nő, mint a GDP. Az ÁKK ugyan elismer, hogy a nominális adósságban növekvő trend figyelhető meg – tehát számszerűen emelkedik az adósság, 2004 elejéhez képest mára mintegy duplájára –, de ez nem feltétlenül jár együtt az adósságráta emelkedésével. Az államadósság (az adósságráta) az ÁKK szerint csak hosszabb távon, és csak GDP-arányosan csökken.

Mi emeli az adósságot ?

Például a költségvetés hiánya. De rengeteg olyan tényező van, ami módosíthatja az adósság alakulását. Az egyik ilyen az EU-transzferek beérkezése, ami ha a tényleges kifizetéseket megelőzi, akkor a GDP akár 1 százalékval is kevesebb vagy több adósságot kell kibocsátani az adott időszakban. A másik fontos tényező az árfolyamnyereség illetve az árfolyamveszteség, ezek a hatások az egyik évben kedvezőtlen, a másik évben viszont kedvező irányba módosíthatják a nominális adósságszintet. Emelett még léteznek egyszeri, tőke jellegű bevételek (ilyen lehet a privatizáció), illetve változhat a Kincstári Egységes Számla egyenlege is, ami a kormány rövid készpénztartalékait tartalmazzák. A lényeg, hogy nincs értelme hónapról hónapra méregetni az adósság alakulását, az Államadósság Kezelő Központ szerint ehelyett az államadósság csökenését csakis hosszabb távon lehet megítélni, és csakis a GDP-arányos mutatóval összehasonlítva van ennek értelme.

Ne a számot nézzük...

Így, ha valaki csak azt nézi, hogy egy adott hónapban mennyit nőtt vagy csökkent az adósság, az nagyon félrevezető tud lenni, hiszen a felsorolt tényezők miatt sok egyszeri tényező befolyásolja az adósságmutatót - közölték az Államadság Kezelő Központ képviselői. Az ÁKK szerint az adósságfolyamatok szempontjából az éves számok a fontosak, a negyedéves vagy havi számok nem. Azt is közölték: le lehet írni, hogy csúcson van az államadósság, de akkor azt is le kell írni, hogy a GDP is történelmi csúcsra került nominálisan. A kérdés az, hogy melyik nőtt gyorsabban? – ez befolyásolja az adósságrátát. Az ÁKK számításai szerint változatlan árfolyam mellett, a hiánycél tartása mellett az adósságráta csökkeni fog, ha a deficit alacsony marad (3 százalék alatt) és a nominális GDP (növekedés és infláció) 4 százalék fölött van. Az viszont tény, hogy az államadósság tartósan és látványosan csak akkor csökkenhet, ha a költségvetésben tartósan többlet keletkezik.
 

Forrás : www.index.hu  

http://index.hu/gazdasag/2013/03/19/allamadossag_alakulasa/

A Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztése alapján április 1-től az emelt összegű szocpol mellett újra elérhető lenne a használt lakásra igényelhető vissza nem térítendő állami támogatás. Ennek  összege a szintén a hónap elejétől emelt összegű, új lakás vásárlásra vagy építkezésre igényelhető szocpol 50 %százaléka - ezért félszocpol.

A négyzetméterár nem mindegy

A tervezet szerint az április 1-től elérhető, használt lakás vásárlására fordítható „félszocpol” várható összege a lakás alapterületének, a gyermekek számának és az ingatlan energiaminősítésének függvényében alakulhat.

Korlátoznák a megvásárolni kívánt ingatlan négyzetméterenkénti vételárát is a földrajzi elhelyezkedéstől függően, megelőzve ezáltal azt, hogy azok is igénybe vegyék a támogatást, akik egyébként nem tartoznak a célzott ügyfélkörbe. Ennek értelmében a magasabb komfort fokozatú, ezért drágább lakásokra a támogatás nem lesz igényelhető.

„Több banki partnerünktől is azt a jelzést kaptuk, hogy előkészület alatt áll az április 1-től bevezetésre kerülő ú, vissza nem térítendő támogatás, mely használt lakás vásárlására és bővítésre is felhasználható” - mondta Fitos Szilárd, a hitelnet.hu hitelpiaci szakértője.

„A részletek még nem teljesen ismertek, de szinte biztos, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a meglévő gyermekek után kapott támogatást a bankok saját erőként veszik majd figyelembe, hiszen itt nem áll fenn annak a veszélye, hogy nem teljesül egy vállalás.”

Támogatott hitelek

Amennyiben valaki a „félszocpol” mellé hitelt is venne fel, akkor erre államilag támogatott lehetőségek közül is választhat majd. A vásárláshoz igényelhető hitel összegét kormányrendelet szabályozza. Ennek értelmében a bank által folyósítható hitel összege nem lehet több mint a forgalmi érték (vételár) 80 százaléka. Természetesen ez a finanszírozási arány csak megfelelő jövedelmet és pozitív banki hitelbírálatot feltételezve érhető el.

Egy 60 m2-es lakás esetén például egy 2 gyermekes család 800 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhet a vásárláshoz, ha az ingatlan energetikai minősítése alapszintű. Az átlagos budapesti tégla építésű lakásárakat figyelembe véve ez a vételár mintegy 5 százaléka; egy vidéki, megyeszékhelyi tégla lakás esetén is kevesebb, mint 10 százalékot jelent. Észak- és Kelet-Magyarországon egy ekkora alapterületű panellakást már 7,5 millió forint körül is meg lehet vásárolni. Ha figyelembe vesszük, a bankok által kihelyezhető hitelek felső határát, akkor akár 6-700 ezer forint saját erő is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki egy használt  panellakást vásárolhasson.

A szakértő szerint 3 gyermek és nagyobb alapterületű lakások esetén az arány kicsit ugyan javul, de a nagyobb alapterületű lakások esetén azt is figyelembe kell venni, hogy az államilag támogatott lakáshitel csak 20 millió forintos vételár és 10 millió forintos hitelösszegig kérhető.

Egy 10 millió forint összegű lakáshitel egy kétkeresős háztartás esetén már 240 ezer forint összevont jövedelemmel felvehető, míg 5 millió forint hitelhez már 120-130 ezer forintos igazolt jövedelem is elegendő lehet. Természetesen a hitelbírálat eredménye más tényezőtől is függ, hiszen a már meglévő hitelek havi törlesztő részletei is befolyásolhatják az igényelhető hitel összegét.

„Minden esetben figyelembe kell venni azt is, hogy a felvenni kívánt hitel törlesztő részlete teljes biztonsággal fizethető legyen egy hosszabb futamidő esetén se feszítse túl a családi költségvetést.” – mondta Fitos.

Forrás : www.index.hu

http://index.hu/gazdasag/2013/03/22/szocp/

http://www.startlap.hu/ingatlan/?25687224&share=+%C3%8Dgy+lehet+lak%C3%A1sod+minim%C3%A1lis+%C3%B6ner%C5%91vel&image=/_i/startlap2011ingatlan/uj/lakasvasar4.jpg#aktualisdoboz

Az államháztartás tavaly összesen 42 milliárd forint értékű papírtól vált meg. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszabadult ötszázalékos Richter-pakettjétől.

A Napi Gazdaság cikke szerint az államháztartás az MNB adatai szerint tavaly folyamatos eladóként volt jelen a részvénypiacon, összesen 42 milliárd forint értékű papírtól vált meg. Leginkább a Richtertől szabadult a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a hozzá került 5 százaléknyi pakettől az év során szép lassan teljesen megvált.

A papírok először külföldiekhez kerültek, akiknek a részesedése az egy évvel korábbi átlagosan 61 százalék körüli szintről 68 százalék közelébe emelkedett. A nem rezidens befektetők az év vége felé valamivel több, mint 2 százalékkal csökkentették részesedésüket, az általuk eladott papírokat nagyobb részben magyar magánszemélyek, kisebb részben hazai intézmények vették meg.

Az OTP-ben ezzel némileg ellentétes folyamatok zajlottak, a bankpapír eladói között inkább külföldieket találni, miközben az állami tulajdonrész és a magánszemélyek befolyása némileg emelkedett. A bank negyedik negyedéves gyorsjelentésében kiugróan magas, 18 százaléknyi "egyéb" részvényes szerepel, ilyen óriási, nem azonosított arányra még nem volt példa a bank történetében – írja az újság, hozzátéve, hogy ennek okára nem sikerült fényt deríteni.

Forrás : www.nol.hu

http://nol.hu/gazdasag/hova_lett_a_nyugdijpenztari_vagyon_

Ha nem alakul ki együttműködés a kormány és a közműszolgáltatók között, a kabinet erőből folytatja a rezsicsökkentést - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Azt mondta, a kormány szeretne együttműködni a szolgáltatókkal, ennek alapja azonban a további rezsicsökkentés, amelyet a miniszterelnök egész Magyarország sikerének nevezett.

A rezsicsökkentés ügyében zajló aláírásgyűjtésről szólva Orbán Viktor kijelentette: számára az a népszavazás erejével ér fel, mert "olyan erős barátai vannak a nagy nemzetközi szolgáltatóknak", amelyekkel szemben a magyar kabinet egymagában aligha tud a lábán megállni.

Szerző: MTI

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/orban-ha-kell-erobol-folytatjuk-a-rezsicsokkentest-400189