Másfél hét múlva elárulja, mit ígértek az IMF-nek. De előtte karóba húznák a szocikat a 2008-as egyezségért.

A Fidesz frakcióvezetője a parlament gazdasági bizottságának október 1-jei ülésén kész tájékoztatni az ellenzéki képviselőket és a nyilvánosságot arról, hogy mit tartalmaz a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Bizottságnak szerdán levélben megküldött kormányálláspont. A magyar tárgyalódelegáció tagja, Rogán Antal azt követően beszélt erről, hogy napközben az MSZP és az LMP politikusai is sürgették a kormányt, tegye nyilvánvalóvá, mit gondol az egyeztetésekről.

A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor hangsúlyozta: a miniszterelnök és a kormánypárti képviselőcsoport az elmúlt hetekben értésre adta, hogy milyen egyezséget akar tető alá hozni. „Nem támogatjuk a nyugdíjcsökkentést, a bércsökkentést, az ingatlanadót és a megszorításokat. Nem a 2008-hoz hasonló megszorító, hanem új, növekedést támogató IMF-megállapodásra van szükség" – jegyezte meg Rogán.

Múltidézés

Arra is kitért, hogy a gazdasági bizottság jövő szerdai ülésén tárgyal a 2008-as szerződésről. Rogán úgy véli: a Gyurcsány-kormány nem mondta meg a közvéleménynek, hogy a valutaalapnak megígérték a nyugdíjak csökkentését, a pedagógusok, az orvosok, az ápolónők és a köztisztviselők bérének mérséklését, az általános értékalapú ingatlanadót, és további, a magyar családokat sújtó megszorításokat.

Hozzátette: a bizottság ülésén szívesen látják a szocialista Szekeres Imrét és Mesterházy Attila MSZP-elnököt is, hogy magyarázatot adjanak arra, „miniszterként és frakcióvezetőként miért szavazták meg a nyugdíjak és a bérek csökkentését, az ingatlanadót, valamint a többi megszorítást".

Nem tudni, mikor folytatják

Megérkezett a magyar kormány válasza az Európai Bizottsághoz az IMF/EU-tárgyalások ügyében - közölte a brüsszeli bizottság magyarországi képviseletének vezetője egy csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésen. Szűcs Tamás szerint most tanulmányozzák az összeállítást, ezután döntenek arról, hogy folytatódnak-e a megbeszélések, és ha igen, akkor mikor.

Varga Mihály az M1 Az este című műsorában szerdán úgy fogalmazott: valószínűleg a Nemzetközi Valutaalap október eleji közgyűlését követően tudják majd érdemben folytatni a pénzügyi mentőhálóról szóló egyeztetéseket.

A tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter korábban elmondta, a levél az elmúlt két év gazdaságpolitikai gyakorlatához illeszkedő javaslatokat tartalmaz. Megjegyezte, hogy a tárgyalópartnerek eltérően ítélik meg a gazdaságpolitikai folyamatokat.

Forrás: MTI

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megkapta a magyar kormány módosító javaslatait a tárgyalások folytatásához - tudatta szerdán a valutaalap budapesti irodavezetője a Dow Jones budapesti keltezésű tudósítása szerint. Iryna Ivaschenko további részletet azonban nem közölt.

A nyitva hagyott kiskapu ?

A tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az M1 szerda esti hírműsorában kijelentette: azt összegezték az üzenetben, hogy a kabinet milyen lépéseket tenne az IMF-megállapodás érdekében. Mint mondta, gazdaságpolitikai véleményt fogalmaztak meg, vagyis "tettünk arra vonatkozó javaslatokat, hogy mi hol tudnánk esetleg módosítani, különös tekintettel a költségvetést és az államháztartást érintő kérdésekre".

Varga Mihály úgy vélte, már a jövő héten eldőlhet, mikor érkezik vissza Budapestre a tárgyalódelegáció. Megjegyezte: végig kell vinni a munkahelyvédelmi akciótervet, de ha kell, a kormány kész finomítani rajta.

A magyar parlament egyébként hétfőn elhalasztotta a szavazást a 2013-as költségvetés módosító javaslatairól annak érdekében, hogy ha az IMF/EU-megállapodás ezt szükségessé teszi, változtatni lehessen a büdzsén.

Se veled, se nélküled...

A miniszterelnök a múlt héten, Facebook-bejegyzésben tette nyilvánvalóvá, hogy a Fidesz–KDNP frakció sárvári tanácskozásán nemet mondott a valutaalap (állítólagos) kikötéseire, vagyis„ezen az áron" nem lesz megállapodás.

A Magyar Nemzet értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap a hitelért cserébe a többi között a nyugdíjak csökkentését, a nyugdíjkorhatár-emelését, a családi pótlék csökkentését, a személyijövedelemadó-emelését, valamint az általános, értékalapú ingatlanadó bevezetését kéri a kabinettől. A Népszabadság ugyanakkor azt írta: nincs ilyen összetételű horrorlistája az IMF-nek.

Ráadásképp néhány nappal a már említett sárvári frakcióülés után Orbán Viktor a közrádióban kijelentette: megállapodunk az IMF-fel. Ugyan két, egymástól messze lévő álláspont között kell majd létrehozni az egyezséget, de "ez lehetséges, jól haladunk."

Forrás: MTI

A görög államadósság valószínűleg 2020-ig sem lesz képes fenntartható szintre süllyedni, ami politikailag és pénzügyileg is megoldhatatlannak tűnő feladvány elé állíthatja a trojkát. A kérdés már csak az, hogy az eurózóna, a hitelezők vagy a görög társadalom viszi-e majd el a balhé nagy részét. szinte biztosra vehető, hogy a német parlament nem szavazna meg egy harmadik, további jelentős német hozzájárulást megkívánó mentőövet. Szinte nulla az esélye egy újabb adósságelengedésnek is.

A Görögországnak eddig megszavazott két nemzetközi hitelcsomag sem lesz elég ahhoz, hogy a dél-európai ország államadóssága a GDP 120,5 százalékára csökkenjen 2020-ra, adta hírül a német Handels­blatt a trojkától származó értesülésekre hivatkozva. Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege 2014-től évente 4,5 százalékos pluszt produkáljon – márpedig erre nincs esély.

Az EU–IMF–EKB-hármas azért tűzte ki célként a 120,5 százalékos államadósság elérését a második hitelcsomag megalkotásakor, mivel szerintük ez az a maximális szint, amely egy eurózóna-beli tagország számára még éppen fenntartható. Ha ezt nem sikerül elérni – márpedig a német lap szerint erről van szó –, akkor elvileg két eset lehetséges. Az első verzió szerint Athén újabb mentőcsomagot kap majd a nemzetközi szervezetektől annak érdekében, hogy továbbra is képes legyen fizetni hitelezőivel szemben fennálló adósságát. Ellenkező esetben életbe lép a második változat: Görögország részlegesen csődöt jelent, és újabb adósság-átstrukturálást jelent be – ebben az esetben a befektetők újabb veszteséget lennének kénytelenek elszenvedni.

Elemzők szerint egyelőre mindkét verzió kivitelezhetetlennek látszik: Angela Merkel német kancellárt már eddig is sok belpolitikai támadás érte az eddigi görög mentőhitelek miatt, így szinte biztosra vehető, hogy a német parlament nem szavazna meg egy harmadik, további jelentős német hozzájárulást megkívánó mentőövet. Szinte nulla az esélye egy újabb adósságelengedésnek is, hiszen az uniós vezetők az idén márciusban végrehajtott első adósságleírásnál világossá tették: erre többé sem Görögországban, sem más eurózóna-tagországban nem kerülhet sor.

Mindezek láttán nem csoda, hogy az EU–IMF–EKB-trojka hivatalosan továbbra is el kívánja kerülni az államadósság-pálya fenntarthatatlanná válását. Ezért a kiadási oldal további radikális csökkentését várja el Athéntól: a görög kormánynak 2013–2014-ben 11,7 milliárd eurót kellene spórolnia – ez a GDP öt százaléka. Az egyebek mellett nyugdíjkorhatár-emelést, valamint a nyugdíj- és az egészségügyi kiadások további csökkentését tartalmazó csomagról a héten próbál dűlőre jutni a görög kormánykoalíciót alkotó három párt.

Az újabb megszorítások további terheket raknak a társadalomra, ráadásul értelmük olyan szempontból megkérdőjelezhető, hogy a recesszió mélyítése által maguk is nehezítik az adósságpálya fenntartását. Mindezek miatt a görög kormány továbbra is azt kéri a trojkától, hogy kettő helyett négy évre, vagyis a 2013 és 2016 közötti időszakra osszák el a takarékossági intézkedéseket, mondta a hétvégén a Washington Postnak Antonisz Szamarasz kormányfő.

Hogy mindezt engedélyezi-e Brüsszel és Washington, az hivatalosan csak bő egy hónap múlva, a hitelprogram állásáról készült jelentés elkészülte után derül majd ki.

Merkel: „vérzik a szívem"

Az elmúlt hetekben megszokott enyhébb hangot ütötte meg a görög válság rendezésével kapcsolatban tegnap Angela Merkel. A német kancellár úgy fogalmazott: „vérzik a szívem", hogy a krízis különösen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező embereket sújtja. Szerinte a vagyonosabb, az országukat elhagyó görögöknek el kellene gondolkozniuk azon, hogyan tudnák támogatni Athént. Arra is figyelmeztetett, hogy Athénnak az eurózónában maradáshoz teljesítenie kell a nemzetközi hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségeit.

Forrás : Világgazdaság

Szerző : Wéber Balázs

Az adóhatóságok egyre keményebb fellépése miatt egyre több dúsgazdag európai magánszemély vonja ki pénzét a svájci pénzintézetekből.

Az adócsalók elleni fellépés ügyében kifejtett nemzetközi nyomás és az adószigorítások miatt „abból indulunk ki, hogy összesen több száz milliárd frank folyhat majd ki Svájcból" – mondta a Schweizer Bank nevű magazinnak Jürg Zeltner, a UBS vagyonkezelő osztályának vezetője a Die Welt szerint.

Szerinte csak a UBS–től mintegy harminc milliárd frank vándorolhat el. Hozzátette azt is, hogy „költségokokból a kis vevőknek is kevésbé lesz majd vonzó" svájci pénzintézetben tartani pénzüket.

A folyamat egyébként már korábban elkezdődött: Zeltner májusi közlése szerint korábbi negyedévekben körülbelül tíz milliárd frankot vittek el a külföldi európai ügyfelek a UBS-től, amely 2012 közepén 783 milliárd franknyi vagyont kezelt – legalábbis ami a gazdag ügyfeleket illeti.

Hasonló trenddel számol a Credit Suisse is, amelytől 2009 óta 32 milliárd frankot csoportosítottak át a tehetős nyugat-európai ügyfelek más pénzintézetekbe. Az ország második legnagyobb bankja a következő években további 25-35 milliárd frank elvándorlására számít, mondta David Mathers pénzügyi vezető.

Korábban Svájc többek között a teljes körű banktitoknak köszönhette, hogy nagyon sok gazdag külföldi magánszemély választotta az ország pénzintézeteit vagyona elhelyezésére. Az elmúlt években azonban elsősorban Németország és az Egyesült Államok egyre nagyobb nyomást fejt ki a svájci kormányra annak érdekében, hogy szolgáltassanak adatokat az adóelkerülők elleni nyomozások során.

Szerző: Die Welt - Világgazdaság Online

Magyarország még az idén, november körül megállapodhat az IMF/EU-val - mondta Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágvezetője kedden, Budapesten sajtótájékoztatón.

A megállapodással akár évi nettó 400 milliárd forintot is megtakaríthat az ország hosszabb távon a kedvezőbb hozamszintek miatt - ismertette.

Hozzátette, hogy a megállapodásnak köszönhetően a jegybanki alapkamat még az év végéig 6,25 százalékra csökkenhet, az euró árfolyama pedig jövőre is 280-290 forint között mozoghat, míg a megállapodás nélkül az Equilor 300 forint feletti euró árfolyamot sem tart kizártnak.

Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői 0,8 százalékos recessziót várnak idénre, és mindössze 0,9 százalékos növekedést jövőre. A szakértők szerint szükség lehet a jövő évi költségvetés kiigazítására, mivel a kormány az idén 0,1 százalékos, jövőre pedig 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, amely a legoptimistább becslés a piacon.

Az Equilor elemzői szerint idén az éves átlagos infláció 5,5 százalék, jövőre pedig 4,4 százalék lesz, míg a GDP-arányos államháztartási deficitet 2012-ben 3,0 százalékra, jövőre 2,9 százalékra várják.

Szántó András és Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője úgy ítéli meg, hogy jelentős, mintegy 500-600 milliárd forint bizonytalan tételt tartalmaz a jövő évi költségvetési törvényjavaslat. Véleményük szerint ezek közé tartozik egyebek mellett a Magyar Nemzeti Bankra kiterjeszteni kívánt tranzakciós adó mintegy 116 milliárd forint összegben, illetve az adóbeszedés hatékonyságából származó 160 milliárd forint.

Az Equilor elemzői egyúttal túlzottnak tartják a jövő évre kalkulált 100 milliárd forintos kamatkiadás-csökkenést az IMF/EU- megállapodás hatásaként, az elektronikus útdíjból beszedni tervezett 75 milliárdos tételt, valamint az alapvető élelmiszerek esetében tervezett 60 milliárd forintos áfacsökkentést. Emellett úgy vélik, jelentős kockázatokat tartalmaz a önkormányzati támogatások tervezett, több százmilliárd forintos csökkentése, amit a feladatok központi átvételével indokol a kormány.

Szerző: Világgazdaság Online

"Veszélyesnek tartom, hogy az emberek feje felett újabb intézményi struktúrákat hozzanak létre" - hangoztatta az Osztrák Nemzeti Bank elnöke. Ewald Nowotny szerint csalódást fog kelteni a megoldás.

Az EU-ban működő hatezer bank esetében ugyanis egy, az Európai Központi Bankba beillesztett hatóság csak kivételes esetekben avatkozhatna be. A rendszeres felügyeletet továbbra is a tagállamoknál kellene ellátnia. Az EKB tanácsának tagja a bécsi "Haus der EU"-ban tartott pódiumvitán óvott attól, hogy gyors ütemben EU intézményeket hozzanak létre. "Nem szabad nagy utópiákba menekülni, amelyek aztán üres kifogásnak bizonyulnak. Nem biztos, hogy okos dolog a politikai unió elmélyítése, miután néhány évvel korábban az EU alkotmány meghiúsult" – fogalmazott Nowotny, aki egyben az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja is.

Az osztrák jegybankár szerint ugyanakkor a pénzügyi válság belátható időn belül véget érhet. Egy ilyen válság 5-7 évig tart, ebből legalább négy már elmúlt - hangoztatta Nowotny. 2020-ban pedig egy újabb"növekvő fázis" kezdődhet.

Johannes Hahn osztrák EU biztos a rendezvényen arra mutatott rá: a bankunió lényege, hogy a vizsgálatokat egységes európai mércék szerint végezzék. Az Európai Központi Banknak az Európai Bizottság legutóbb beterjesztett javaslata szerint joga van arra, hogy a vizsgálatokat a helyszínen ejtse meg, ám - az eddigi gyakorlat szerint - a vizsgálatokat nemzeti szinten kell végezni. Hahn derűlátónak mutatkozott azt illetően, hogy az EU-nak a bankfelügyeletre vonatkozó terveihez a valutaunión kívüli szkeptikus államok beleegyezését is meg lehet szerezni. Lengyelország és Svédország ugyan még tiltakozik, ám Nagy-Britannia fenntartásai már "be vannak árazva" - vélte Hahn.

Szerző: Die Presse - Világgazdaság Online

Szeptember végén tartják Egerben a jubileumi, 50. Közgazdász Vándorgyűlést, ahol a kormányzati, tudományos és gyakorlati szakemberek találkoznak.

Kovács Árpád , a Költségvetési Tanács elnöke, a szervező Magyar Közgazdasági Társaság elnöke elmondta, az ülés központi témája nyilvánvalóan a magyar gazdaság dinamizálásának lehetősége lesz, illetve az a kérdés, hol lehet megtalálni a növekedés és az egyensúly harmóniáját.

„Fel kell tennünk azt a kérdést, hogyan lehet elkerülni, hogy ne ebben a stagflációban kínlódjunk tovább" – mondta Kovács Árpád.

Kovács Árpád büszke rá, hogy a közgazdász-társadalom éves seregszemléje az eltérő vélemények és politikai álláspontok ellenére egységes értelmiségi fórum tudott maradni. A közgazdászoknak nagy a felelőssége abban, hogy áthidalja a rövid távú politikai és a hosszabb távú gazdasági érdekeket.

„El kell fogadni, hogy a politika más síkon gondolkodik, nekünk közgazdászoknak pedig nem elutasító, hanem nyitott és támogató álláspontot kell képviselnünk ezekben a vitákban. Ugyanakkor szigorúan a racionalitás talaján kell maradnunk" – tette hozzá.

A vándorgyűlés első napján, szeptember 27-én előadást tart Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Andor László , az Európai Bizottság tagja, Pálinkás József , a MTA elnöke, Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Chikán Attila akadémikus.

A pénteki napon Cséfalvay Zoltán NGM-államtitkár, valamint Mellár Tamás (PTE), Vértes András (GKI) és Tóth István György (TÁRKI) beszél, szombaton pedig „nyílt ülést" tart a Költségvetési Tanács: Simor András jegybankelnök, Domokos László számvevőszéki elnök, valamint Kovács Árpád költségvetési tanácsi elnök.

Szerző: Világgazdaság Online

Az AXA, az Erste és az OTP mellett most újabb három bank, a K&H, az MKB és a Raiffeisen kölcsönszerződéseit is támadják a devizaadós pertársaságok. Az ingatlanhitelesek mellett az autóhitelesek ügyeit is felkarolják.

A pertársaságok támadásban

A PSZÁF közel 44 millió forint visszafizetésére kötelezte az AXA Bank fióktelepét 380 fogyasztó javára, s 5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot rótt ki, mivel a szolgáltató e jelzáloghiteles ügyfélkörével törvénytelenül fizettetett be előtörlesztési díjakat.

A hatóság további 1 millió forint bírságot is kivetett, mivel az AXA tucatnyi termékhirdetményében megtévesztő, a jogszabállyal ellentétes tájékoztatást tett közzé az előtörlesztés költségéről.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mai határozatában megtiltotta az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének, hogy a továbbiakban jogsértően vonjon le díjakat az előtörlesztéssel élni kívánó jelzáloghiteles ügyfeleitől. Az AXA fióktelepe emellett köteles megtéríteni a fogyasztókkal szemben eddig jogszabály sértő módon felszámított ilyen típusú költségeket. Utóbbi intézkedés teljesítését az AXA fióktelepe már a vizsgálat lezárulta előtt vállalta.

A PSZÁF megtiltotta azt is, hogy a pénzügyi szervezet hirdetményeiben a továbbiakban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző tájékoztatást nyújtson az előtörlesztési díjakról. A jogsértések miatt a PSZÁF összesen 6 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az AXA fióktelepére. A pénzbírság mértékét az súlyosbította, hogy a pénzügyi szervezet huzamos ideig összességében 380 fogyasztóval szemben 43,8 millió forint jogtalan többletbefizetéssel terhelte a fogyasztókat előtörlesztési díjként. E célvizsgálat keretében a PSZÁF – a jogszabályok felhatalmazása, illetve a részére biztosított jogköreinél fogva – közel 400 fogyasztónak az érdekét tudta képviselni és részükre a jogtalanul felszámított összeget visszajuttatni.

A PSZÁF célvizsgálatában az AXA fióktelepének a jelzálog-fedezetű, lakáscélú vagy szabad felhasználású hitelekre vonatkozó előtörlesztésekkel kapcsolatos tevékenységét tekintette át, 2010. december 13-tól. A – fogyasztói kérelmek alapján indult – vizsgálat megállapította, hogy az AXA fióktelepe előtörlesztési díjainak felszámításával több ponton megsértette a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvényt. Így számos ügyfél akkor is a hitelösszegre számított 3-4 százalékos előtörlesztési díjat volt kénytelen fizetni, amikor a jogszabály szerint ennél jóval kisebb mértékű díj vagy kifejezetten díjmentesség illette volna meg őket. Az AXA fióktelepe a vizsgálat megállapítása szerint 12 hiteltermékre vonatkozó hirdetményében az ügyfeleknek adott megtévesztő tájékoztatással hosszú időn át megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt is.

A pénzügyi szolgáltató hirdetményeiben egyes termékeinél többek között csak a 2010. március 1.-je után kötött szerződések teljes végtörlesztése esetén tekintett el az előtörlesztési díjtól, noha a fogyasztói hitelről szóló törvény szerint a díjmentességre minden, 2010. december 13-a után teljesített részleges előtörlesztés esetén is mód van, ha a fogyasztó fennálló tartozása 1 millió forint alatti, s az előző egy évben nem történt előtörlesztés. E díjmentesség független a szerződéskötés időpontjától.

Az AXA fióktelepének magatartása alkalmas volt tehát arra, hogy egyes fogyasztók – a magasabb előtörlesztési díjakra vonatkozó megtévesztő információk miatt – ne is forduljanak a pénzügyi szolgáltatóhoz előtörlesztési kérelmükkel, s ne éljenek e törvényben rögzített jogukkal.

Szerző: Világgazdaság Online

Görögország csupán pár hetet kaphat, hogy teljesítse a mentőcsomagért cserébe vállalt feltételeket, derül ki Maria Fekter, osztrák pénzügyminiszter vasárnapi nyilatkozatából, amelyet az Equilor idéz.

Hozzátette újabb összegek folyósítására nincs lehetőség. Az a lehetőség pedig, hogy további 1-2 évvel kitolódjon a program egyenesen halva született ötlet. A pénzügyminiszter nyilatkozatából egyértelműen látszik, hogy a spanyol bankok feltőkésítésére fordított összegek elsőbbséget élveznek – 100 milliárd euró körüli összeg.

A görög pénzügyminiszter szerint október második felében születhet meg a végső döntés a nemzetközi hitelezőkkel a finanszírozási programról. ennek ellenére nem valószínű, hogy Görögország visszanyeri a befektetők bizalmát a közeljövőben. Ennek fényében a 2014-re vállalt 4,5 százalékos GDP növekedési cél is nagyon könnyen megbukhat.

Az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Jean-Claude Trichet szerint a kötvényvásárlási program nem jelent, és nem is jelenthet megoldást az euróválságra. Időt ad azonban az adósságválsággal küszködő euróövezeti tagországok kormányainak, hogy végrehajtsák a szükséges költségvetési kiigazításokat. Szerinte az EKB-ban most nem tartják tiszteletben azt a megállapodást, miszerint a nem egyhangú döntéseket is egységesen képviseli a tanács, utalva a német jegybank vezetőjének heves bírálatára.

Szerző: Világgazdaság Online

A NAV adatai szerint mintegy 2,3 milliárd forinttal a katolikus egyház kapta a legtöbb felajánlást az SZJA 1 százalékokból. Több mint 31 ezer szervezet gazdagodhatott így. A budaörsi fúvósok 101 forinttal lettek gazdagabbak.

A katolikus egyháznak több mint 600 ezren ajánlották fel az adójuk 1 százalékát, a második helyezett a Nemzeti Tehetség Program lett 1,2 milliárddal (majdnem 300 ezren gondoltak rá), a bronzérem  832 millióval a reformátusoké (210 ezren jelölték meg). A Top10-ben szerepel még az evangélikus, a baptista egyház, valamint több gyermekrákkal foglalkozó alapítvány, a Heim Pál Kórház, és a Rex Kutyaotthon is. A listán szereplő 31 007 szervezet közül nincs kétszáz, aminek ezernél több 1 százalékos támogatója lenne. A legtöbb szervezetnek 1-2 adózótól érkezik a pluszpénz, ennek megfelelően ezek általában néhány száz forintra rúgnak mindössze.

A Fegyveres Erők és Testületek Szolnok Városi Nyugdíjas Egyesülete például 1 személy felajánlásából 105, a Porrog és Környéke Egészség Egyesület 2 személytől 103, a Budaörsi Fúvószenei Egylet 1 személytől 101 forintot kapott. A száz forint alattiak nem szerepelnek a listán.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint idén több mint kétmillió magánszemély döntött személyi jövedelemadója 1 százalékának sorsáról, a felajánlások összege megközelíti a 12,5 milliárd forintot. A NAV honlapján elérhető táblázat pontosan – név szerinti bontásban – megmutatja, hogy az egyes civil és egyházi kedvezményezettek hány magánszemély bizalmát nyerték el, és hogyan osztoznak a felajánlott összegen.

A kimutatásban azoknak a kedvezményezetteknek a tételes adatai szerepelnek a 2012. szeptember 13-i állapot szerint, amelyeket a magánszemélyek érvényesen jelöltek meg a 2011. adóévi szja 1 százalékos rendelkező nyilatkozataikban, és a felajánlásokból legalább 100 forintot össze tudtak gyűjteni.

A NAV új szolgáltatásának köszönhetően mindenkinek lehetősége van arra, hogy megnézze, kedvenc civil szervezetének, választott egyházának az idén hányan ajánlották fel személyi jövedelemadójuk 1 százalékát. A táblázat ezenkívül azt az összeget is tartalmazza, amelyhez a kedvezményezett hozzájuthat – ismerteti a közlemény.

A csaknem 31 ezer civil szervezetet az adóhatóság már tájékoztatta a felajánlott összeg várható nagyságáról, és azokról a törvényi feltételekről, amelyeknek meglétét a felhívó levél kézbesítését követő 30 napon belül a 1237A számú adatlap benyújtásával igazolniuk kell ahhoz, hogy a pénzt ténylegesen megkaphassák. A NAV – a törvényi feltételek fennállása esetén – a benyújtást követő 30 napon belül átutalja a magánszemélyek felajánlásából összegyűlt pénzt a civil szervezetnek.

Forrás : FN24

Lényegében az utolsó szakaszához érkezett annak az alternatív tárgyjavaslatnak az elkészítése, amelyet a kormány az EU/IMF tárgyalásokhoz alakított ki. Ennek a kidolgozása hamarosan befejeződik és a jövő hét közepéig az ezt tartalmazó levelet megküldjük az IMF-nek és az Európai Bizottságnak - nyilatkozta a megbeszélésekért felelős tárca nélküli miniszter vasárnap a távirati irodának.

Varga Mihály hozzátette: az összeállítás a magyar válasz azokra a felvetésekre, amelyeket a júliusi tárgyalások után az IMF és az Európai Bizottság delegációja készített. Ezzel az üzenettel azt is jelzi Budapest, hogy készen áll folytatásra.

Nem nyúlnak a büdzséhez

A főtárgyaló nem közölt részleteket a csomagról, annyit azonban elárult, hogy nem tartalmaz a nyugdíjak vagy jövedelmek csökkentésével kapcsolatos terveket, és a kormány nem támogatna új ingatlanadó elfogadására vonatkozó javaslatot sem. A büdzséhez sem nyúl a kabinet: továbbra is a 2013-as költségvetés makrogazdasági pályáját tartja érvényesnek.

Eszerint határozott cél az, hogy a bruttó hazai termék 3 százaléka alá került költségvetési hiányt 2012 után is megőrizzék ezen a szinten, és erre a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósulása esetén is látnak esélyt. Varga hangsúlyozta: az ország finanszírozását "egyelőre megoldottnak látjuk", de ilyenkor annak ára, vagyis a kamat a kérdés. Épp az adósságszolgálat magas ára miatt akar a kabinet egyezségre jutni a nemzetközi hitelezőkkel.

A miniszter ugyanakkor megjegyezte: a megállapodásra akkor is lesz lehetőség, ha az esetleg érinti valamilyen módon a 2013-as költségvetést.

Se veled, se nélküled...

A miniszterelnök a múlt héten, Facebook-bejegyzésben tette nyilvánvalóvá, hogy a Fidesz–KDNP frakció sárvári tanácskozásán nemet mondott a valutaalap (állítólagos) kikötéseire, vagyis„ezen az áron" nem lesz megállapodás.

A Magyar Nemzet értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap a hitelért cserébe a többi között a nyugdíjak csökkentését, a nyugdíjkorhatár-emelését, a családi pótlék csökkentését, a személyijövedelemadó-emelését, valamint az általános, értékalapú ingatlanadó bevezetését kéri a kabinettől. A Népszabadság ugyanakkor azt írta: nincs ilyen összetételű horrorlistája az IMF-nek.

Ráadásképp néhány nappal a már említett sárvári frakcióülés után Orbán Viktor a közrádióban kijelentette: megállapodunk az IMF-fel. Ugyan két, egymástól messze lévő álláspont között kell majd létrehozni az egyezséget, de "ez lehetséges, jól haladunk."

Forrás: MTI

Hamarosan Magyarországnak is állást kell ­foglalnia a bankunió tervéről Marto­nyi János külügyminiszter szerint. Az Azerbajdzsánnal fennálló kapcsolataink jövője „kérdéses" – elvileg év végéig kellene megnyílnia Bakuban a magyar kereskedőháznak. „Az igazi kérdés, hogy együtt maradunk-e. Nekünk az érdekünk az, hogy együtt maradjunk" – mondta el az EU kétsebességessé válásának veszélyével kapcsolatban egy háttérbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter.

„Az igazi kérdés, hogy együtt maradunk-e. Nekünk az érdekünk az, hogy együtt maradjunk" – mondta el az EU kétsebességessé válásának veszélyével kapcsolatban egy háttérbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter.

A kérdés azután került ismét napirendre, hogy szerdán nagyszabású integrációs tervet jelentett be José Manuel Barroso , az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben tartott beszédében. Brüsszel az EU-t „nemzetállamok föderációjává" alakítaná át, a gazdasági mellett a politikai integrációt is mélyítené, és két éven belül javaslatot dolgoz ki egy uniós alkotmányra. Az egységesítés keretében – egyelőre az eurózónán belül – január elsejétől bevezetné a bankuniót, és ennek részeként hosszabb távon az összes euróövezet-beli pénzintézetet közös ellenőrzés alá vonná.

„Ez egy pozitív beszéd volt, ami távlatot adott" – vélekedett Martonyi, hozzátéve: külön kell választani a rövid- és a hosszú távú célkitűzéseket. Előbbiek közé sorolta például a bankuniót, amelyről hamarosan Magyarországnak is állást kell foglalnia. Szerinte egyelőre kérdéses, milyen lesz majd a kapcsolatunk az új rendszerrel.

Ami a távolabbi jövőben megvalósítandó integrációs lépéseket illeti, a külügyminiszter szerint pozitívum, hogy Barroso „a nemzetek föderációjáról, nem pedig az emberek föderációjáról" beszélt. Ez ugyanis egy olyan dolog, amit a „közvélemény be tud fogadni". Megjegyezte azonban azt is, hogy az uniós szintű föderációhoz politikai legitimitás is kell, e nélkül nem ruházhatnak át jogokat a tagállamok az EU-ra. Egyensúlyra van szükség a valóságos unió és a tagállamok identitása között, figyelmeztetett.

A külügyminiszter a magyar kormány és a trojka közötti hiteltárgyalásokról megjegyezte: a megállapodást meg kell kötni, hiszen ezután az ország a jelenleginél olcsóbban tudná magát finanszírozni a piacokról. Bejelentette, hogy szeptember 20-án Budapestre látogat az új román külügyminiszter, Titus Corlatean. A kormány reméli, hogy a jó viszony a „nyugtalanító jelek és belső nehézségek ellenére" is folytatható.

Az azeri ügyben megjegyezte: a fő feladat a magyar–örmény kapcsolatok rendbetétele. A történtek hátterével kapcsolatban utalt arra, hogy a miniszterek más álláspontot is képviselhetnek egy adott kérdésben, mint a miniszterelnök.

Megjegyezte: „amit a kormányfő dönt, az a kormány döntése". Hozzátett: ő „lojális a kormányhoz", és nem kíván lemondani, mivel ez nem szolgálná az ország érdekeit. Azt mondta, „semmilyen gazdasági-pénzügyi megállapodás nem volt" a háttérben, az idő igazolja majd, hogy az azeri fél nem fog kötvényt vásárolni. A Világgazdaság felvetésére, miszerint hogyan befolyásolhatja az azeri botrány a magyar kkv-k exportját segítő kereskedőházak megnyitásának ügyét, azt válaszolta: ez a kérdés nem biztos, hogy összefügg a kormány politikai álláspontjával. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: továbbra is „elfogadhatatlannak tartjuk az azeri fél lépését", azaz a gyilkos szabadon engedését. Szerinte „kérdéses, ezek után hogyan alakulnak a kapcsolataink".

EKB: elég a bejelentés ?

Megerősítette az államkötvény-piaci intervenciók felújítására vonatkozó hajlandóságát az EKB. Ennek feltétele, hogy az érintett ország segítséget kérjen az euróövezeti mentőalapoktól és konszolidálja költségvetését. Panicosz Demetriadesz, az EKB kormányzótanácsának ciprusi tagja szerint a bejelentés is eredménnyel járhat, és egy centet sem kell kötvényvásárlásra költeni, hiszen „senki nem fog végtelen tűzerő ellen spekulálni".

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Wéber Balázs

Sikersztorinak nevezték a 2008-2009-es globális pénzügyi válság közép- és kelet-európai kezelési módját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői, akik csütörtökön Londonban mutatták be erről összeállított tanulmányukat.

A 300 oldalas kötet, amelyet az IMF európai ügyosztályának két vezető munkatársa ismertetett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni székhelyén, a Magyarországról szóló fejezetben felfedi, hogy a magyar hatóságok 2008. október 9-én, csütörtökön fordultak segítségért a valutaalaphoz. Az aznapi eseményeket leíró rész szerint az IMF-nek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke telefonált, közölve, hogy "elszabadult a pokol" a piacon, miután reggel sikertelenül zárult az állampapír-aukció, az állampapírok elsődleges forgalmazói beszüntették az árjegyzést, a devizapiaci feszültség mértékét jelző swap-felárak megugrottak, a forint gyengült és az OTP részvénye nyomás alá került (az OTP-részvények ára aznap 14,33 százalékkal esett).

Ismerve a magyar gazdaság sebezhetőségeit, nem volt meglepetés, hogy ilyen gyors és súlyos hatásai voltak Magyarországon a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után elhatalmasodó globális pénzügyi válságnak, ugyanakkor üdvözlendő volt az a gyorsaság, amellyel a magyar hatóságok annak idején segítséget kértek - áll az IMF tanulmányában. A telefonhívást is gyors válasz követte, az IMF igazgatótanácsa már 2008. november 6-án jóváhagyta Magyarországnak a készenléti megállapodást. Az IMF-tanulmány szerzőinek adatai szerint Magyarország külső bruttó finanszírozási igénye potenciálisan rendkívül magas, 2008 negyedik negyedéve és 2009 vége között 39 milliárd euró volt.

Az arra az időszakra várt beáramlások - az EU-folyósítások, a működőtőke- és egyéb magántőke-befektetések - értéke 19 milliárd euró volt, így a finanszírozási hiány 20 milliárd euróra volt tehető. Ezt a rést töltötte ki az IMF 12,5 milliárd eurós, az Európai Bizottság 6,5 milliárd eurós, valamint a Világbank egymilliárd eurós juttatásából összeállt csomag. A magyar gazdaság ezután kevesebb mint egy év alatt stabilizálódott. A piacok kedvezően reagáltak a programra; ezt mutatta, hogy a magyar szuverén törlesztéskockázatra köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása 2009 tavaszára jelentősen és tartósan esett, a 2009 júliusában végrehajtott sikeres devizakötvény-kibocsátás pedig erőteljes jelzés volt arra, hogy visszatért a globális befektetői bizalom Magyarország iránt - áll az IMF-tanulmányban.

A kötet szerint a kormányváltás a program "idő előtti befejeződéséhez" vezetett 2010 júliusában. A tanulmány szerzői szerint "ennek következtében" Magyarország ismét nyomás alá került, amikor az euróövezeti válság 2011 második felében intenzívebbé vált. A tanulmányt bemutató IMF-küldöttség egyik tagja, Bas B. Bakker, a valutaalap európai ügyosztálya felzárkózó európai piacokért felelős részlegének igazgatója az MTI-nek a tanulmány ismertetése előtt adott interjúban ugyanakkor azt mondta, hogy ma már korántsem olyan sürgető a helyzet Magyarország szempontjából, mint a globális pénzügyi "leolvadással" fenyegető 2008 végi időszakban volt. A vezető IMF-tisztviselő szerint a kockázati felárak az egész közép- és kelet-európai térségben "drámai mértékben" csökkentek.

Bas B. Bakker szerint a helyzet megváltozását jelzi, hogy 2008-ban a felzárkózó európai térséget a piac sokkal kockázatosabbnak tartotta, mint Nyugat-Európát, most azonban Észtország kockázati mérőszámai időnként alacsonyabbak Hollandiáénál, Bulgária és Románia befektetési eszközeinek árazásai pedig jobbak Spanyolország és Olaszország felárainál. Arra a kérdésre, hogy az úgynevezett Második Bécsi Kezdeményezés mennyire tekinthető sikeresnek a térségi bankrendszerekben zajló mérlegalkalmazkodási - vagyis hitelforrás-csökkentő tőkeleépítési (deleveraging) - folyamat visszaszorításában, az IMF-tisztviselő az MTI-nek azt mondta: bár a jelenleg érvényben lévő Bécsi Kezdeményezés inkább elővigyázatossági jellegű, kezdete óta azonban a térségi mérlegalkalmazkodási folyamat jelentősen lassult.

Az eredeti Bécsi Kezdeményezés alapján - amelynek kidolgozásában az EBRD és az IMF kulcsszerepet játszott - a Lehman Brothers 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép- és kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására, és ehhez annak idején jórészt tartották is magukat. Az EBRD ez év elején Londonban bejelentette, hogy elindult a "Bécs 2.0" Kezdeményezés, vagyis egy új koordinációs folyamat, amely ezúttal az euróövezeti adósságválság negatív pénzügyi hatásaitól hivatott megvédeni a felzárkózó Európa bankrendszereit.

Az IMF részlegvezetője a közép- és kelet-európai térség válságkezeléséről összeállított tanulmányt ismertetve kijelentette: 2009-ben a piac a felzárkózó európai térséget tekintette Európa "beteg emberének", ma már azonban ez a megkülönböztetés nem létezik, és a régió megmutatta, hogy a belső kiigazítás és a külső segítség kombinációjával mély válságból is képes kikeveredni.

Az IMF-tisztviselő előadásában a kiigazítás egyik példájaként Bulgáriát említette, ahol 2008-ban a folyómérleg-hiány elérte a GDP-érték 25 százalékát, most azonban zéró körül van a folyó deficit. A pénzügyi válság örökségei közé tartoznak olyan problémák, mint a nem teljesítő banki kinnlevőség-állomány megugrása, és a régió további sorsa nagyban függ attól, hogy mi történik az euróövezetben, ám összességében a felzárkózó európai térség válságkezelése sikersztori - jelentette ki csütörtöki londoni előadásában az IMF részlegvezetője.

Szerző: MTI

Idén júliusban az ipari termelés az előző év azonos hónapjának szintjén maradt. A stagnálást elsősorban a járműgyártás és az élelmiszeripar eladásainak a bázisidőszaknál lassúbb növekedési ütemével magyarázta pénteken kiadott jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A munkanaphatástól megtisztított index 2,2 százalékos visszaesést mutat. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelés júliusban 1,2 százalékkal csökkent.

A termelés az év első hét hónapjában 0,3 százalékkal maradt el a múlt év azonos időszakáétól.

Az ipari export 2012 első hét hónapjában 1,1, júliusban 1,5 százalékkal emelkedett 2011 azonos időszakához viszonyítva. Júliusban a feldolgozóipar exportértékesítésének majdnem felét adó két alág közül a mintegy három tizedet képviselő járműgyártás kivitele 10,9 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a másik meghatározó alág, a feldolgozóipari exportban csaknem egyötöd súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás exportja - tavaly április óta megszakítás nélkül tartó hanyatlását folytatva - az egy évvel korábbi alacsony bázisról további 9,3 százalékkal csökkent. Az élelmiszer, ital és dohánytermékek kivitele júliusban 13,8 százalékkal tovább nőtt, a gyógyszerexport 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az ipar belföldi értékesítése január-júliusban 1,7, júliusban 1,4 százalékkal alacsonyabb volt 2011 azonos időszakánál. A feldolgozóipar belföldi eladásai júliusban gyakorlatilag az előző év azonos időszakának szintjén maradtak. Ezen belül a gépek, gépi berendezések belföldi értékesítése kiugró 27,9 százalékos növekedést mutatott, a villamos berendezések eladása júliusban már negyedik hónapja nőtt, ezúttal 7,4 százalékkal, a járműipar belföldi értékesítése viszont három növekedést jelző hónap után 3,8 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripar belföldi értékesítései is tisztes 6,3 százalékkal nőttek, a vegyi anyagokból és termékekből viszont 12,5, a gyógyszerekből 3,0 százalékkal kevesebbet igényelt a belföldi piac.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2012 júliusában a feldolgozóipar termelése 0,3 százalékkal mérséklődött, míg a csekély súlyú bányászaté 9,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,7 százalékkal nőtt, főként az előző évinél jóval melegebb időjárás hatására - közölte a KSH.

Júliusban a jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás volumene 9,5 százalékkal nagyobb volt, mint 2011 azonos időszakában. Az iparág szakágazatai közül a legjobb teljesítményt - csaknem 17 százalékos növekedéssel - a közúti gépjármű gyártása nyújtotta.

A második legnagyobb súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 6,0 százalékkal csökkent, nagyrészt a híradástechnikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet visszaesése következtében. Ugyanakkor az alágon belül jelentős emelkedést is megfigyelt a KSH az elektronikai áramköri kártyák és számítógépek, perifériás egységek gyártásában.

A növekedési ütem lassulása figyelhető meg a harmadik legnagyobb alágban: a feldolgozóipari termelés csaknem egy nyolcadát kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az előző havi 11 százalékos emelkedés után júliusban 4,2 százalékkal nőtt. Az előző havi visszaesés után jelentősen, 30,7 százalékkal bővült a kisebb súlyú gyógyszergyártás, amit elsősorban a kiugróan alacsony bázis okozott.

Folytatódott az előző hónapok csökkenési tendenciája a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban elsősorban az üzemanyagok iránti kereslet visszaesése miatt, az alág kibocsátása 20,9 százalékkal csökkent.

2012 júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 4,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2011 azonos hónapjában. Az új exportrendelések 3,5 százalékkal, az új belföldi rendelések 9,7 százalékkal csökkentek. Ennek ellenére a korábbi megrendeléseknek köszönhetően az összes rendelésállomány 21,8 százalékkal nőtt tavaly júliushoz képest. A belföldi rendelések 19,9, az export rendelésállomány 22,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az év első hét hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,7 százalékos növekedése a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,0 százalékos létszámcsökkenés mellett következett be.

Idén január-júliusban az ipari termelés két régióban - Dél-Alföldön (8,4 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (4,1 százalék) - nőtt az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 0,4 és 3,5 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH.

Forrás / Szerző: MTI

A vállalkozók és befektetők jártak jól tavaly, legalábbis a NAV 2011-re vonatkozó, most közölt adataiból ez olvasható ki: eszerint a bérjövedelmek csekély mértékben nőttek, míg az egyéb – osztalék, kamat, árfolyamnyereség – jövedelmek megugrottak.

2011-ben 3 millió 805 ezer embernek volt bérjövedelme, átlagosan havi 159 ezer forint. 2010-ben 3 millió 740 ezer dolgozónak volt 155 ezres átlagos bérjövedelme. Vagyis több adózó lett, de a 2011-es 3,9 százalékos inflációval kalkulálva csökkent a reálbér.

Ezzel párhuzamosan viszont kisebb lett az szja-teher: átlagosan 13,7 százalékos, szemben a 2010-es 16,2-del. A fő ok a 16 százalékos rendszer bevezetése és a családi adókedvezmény. Utóbbival egymillióan éltek, ők 180 milliárdnyi kedvezményt kaptak, míg az összes adójóváírás 484-ről 360 milliárdra csökkent. Az szja-bevétel mindösszesen 270 milliárddal, húsz százalékkal esett vissza.

Míg a bérjövedelmek alig, az árfolyamnyereségből, kamatból, osztalékból származó jövedelmek több mint másfélszeresre nőttek, 399-ről 551 milliárdra – az osztalékok duplájára ugrottak. Adóterhelésük 25,2-ről 17,4 százalékra csökkent.

A legek gyűjteménye is mutatja, hogy mi a jobb üzlet: a legnagyobb éves összevont jövedelem 1,4 milliárdról egymilliárdra csökkent, míg a forrásadós jövedelem 1,7-ről 7,2 milliárdra nőtt.

A vállalkozásokra vonatkozó adatok alapján a nyereséges cégek száma 1,8 százalékkal, az általuk kimutatott nyereség 17 százalékkal nőtt, míg a veszteséges társaságok száma 0,5 százalékkal, veszteségük 42,3 százalékkal emelkedett. A NAV szerint a 10 százalékos kedvezményes társaságiadó-kulcs kiterjesztése és az adókedvezmények emelkedése miatt 270 milliárd forint maradt tavaly a cégeknél.

Szerző: VG

Októberben folytatódhatnak Magyarország hiteltárgyalásai a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval - írta Varga Mihály tárca nélküli minisztert idézve a Bloomberg hírügynökség.

A magyar főtárgyaló kedden Varsóban nyilatkozott erről. A Bloomberg emlékeztetett arra: korábban arról volt szó, hogy az egyeztetések szeptemberben folytatódnak.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy Magyarország ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere, ezért nem szorul rá arra, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló, "rossz megállapodást" kössön a Nemzetközi Valutalappal (IMF). Magyarországnak a saját problémái miatt egyébként nem is lenne szüksége biztosításihitel-típusú IMF-megállapodásra, és arra az uniós problémák miatt kényszerül - jelentette ki.

Az elmúlt hét végén, a hagyományos kötcsei találkozón Varga Mihály ugyancsak azt hangoztatta, hogy Magyarországnak jó megállapodást kell kötnie a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval. A tárca nélküli miniszter megerősítette, hogy Magyarország alapvetően biztonsági hitelre tart igényt.

Szerző: MTI

Új irányra van szüksége Európának - hangoztatta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédében, ahol kifejtette, nem a múlt eszközeivel kell megoldani a jövő problémáit.

A bizottság elnöke leszögezte, továbbra is pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság van, amely szerinte sokkal nagyobb európai egységet és európai demokráciát követel.

Kijelentette, kétséget sem szabad hagyni afelől, hogy az unió elkötelezett a reformok mellett, és hogy "az euró visszafordíthatatlan".

Barroso a plenáris ülésen kifejtette, a válság oka a pénzügyi szektor felelőtlensége és a felhalmozott adósság mind a köz-, mind a versenyszférában. Az euró a bizottság portugál vezetője szerint strukturális gondokkal küzd, amely egyensúlytalanságokat szült, Európa polgárai pedig félnek, frusztráltak, úgy érzik, életmódjuk kockán forog - fejtette ki.

A korábbi intézkedésekkel kapcsolatban elítélte azt, hogy újra és újra kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az elhatározott reformokat képesek-e a tagállamok végrehajtani.

A bizottság elnöke szerint az új irány nem alapulhat múltbeli elképzeléseken. Megítélése szerint a globális világban a tagállamok önállóan nem képesek hatékonyan irányítani az eseményeket. "Míg a huszadik században egy 15 milliós ország globális szereplő lehetett, a 21. században a legnagyobb európai országok is alulmaradnak Kínával vagy az Egyesült Államokkal szemben" - mondta.

José Manuel Barroso leszögezte, döntő lépésre van szükség, meg kell reformálni a szociális piacgazdaságot, stabilizálni kell az eurót, fenntartható fejlődésre van szükség, amelyhez szavai szerint elengedhetetlen a versenyképesség növelése, ami viszont strukturális reformokat igényel. Kiemelte, hogy valódi, egységes európai munkaerőpiac megteremtésére van szükség.

A bizottság elnöke rámutatott, Európában helyenként szociális vészhelyzet van, nő a szegénység és a munkanélküliség, ezért - mint mondta - a szociális védőháló nem a jólét akadálya, hanem előfeltétele annak. Rámutatott, hogy azok az országok a legversenyképesebbek és legsikeresebbek, amelyekben a legfejlettebb a szociális védelem. Ezért a 2020-ig tartó, következő uniós költségvetésben a strukturális alapokkal ösztönözni kell a foglalkoztatást - mondta.

Az eurózóna stabilitásáról szólva elmondta, az Európai Központi Bank (EKB) nem képes és nem is teheti meg, hogy a tagállamokat finanszírozza, de meg kell tennie a szükséges lépéseket. Ezzel az EKB múlt heti döntésére utalt, amely szerint az európai intézmény bizonyos feltételek teljesülése esetén a másodlagos piacon korlátlan mennyiségben hajlandó vásárolni az eurózóna országainak 1-3 éves lejáratú államkötvényeiből.

Barroso kitért a tervezett bankunió részleteire is. Elmondta, hogy míg a pénzügyi szektor globális szintre lépett, annak szabályozása tagállami, nemzeti szinten maradt, aminek végül az adófizetők fizetik meg az árát. Ezért az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy egységes európai környezet jöjjön létre. A bankunió előfeltétele annak, hogy megoldódjon a bankszféra válsága, illetve annak is, hogy tisztességes banki feltételek alakuljanak ki Európa-szerte - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

Hangsúlyozta: a fiskális unió felé is el kell mozdulni, mert egyes tagállamok gazdasági döntései a többi országra is kihatással vannak. Ebből adódóan pedig össze kell kapcsolni a legfontosabb döntéseket. Barroso igazi fiskális irányítást sürgetett, amelyhez szerinte nincs szükség új intézményekre, azt a meglévők keretein belül kell megvalósítani. Szorgalmazta a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) kiteljesítését.

Az elnök végül kijelentette: föderációra van szükség. Nem egy szuperállam, hanem egy olyan demokratikus föderáció mellett tett hitet, amely új szintre helyezi az európai együttműködést, a amelyhez hosszabb távon szavai szerint elengedhetetlen az uniós szerződés módosítása is. Ez, mondta, nehéz feladat lesz, de ennek nem szabad eltérítenie az uniót a valódi gazdasági és monetáris unió megteremtésétől. A politikus leszögezte, senkit sem kényszerítenek sem arra, hogy ebben részt vegyen, sem arra, hogy ebből kimaradjon.

Szabadság, jogállamiság, demokrácia és szolidaritás - azonosította az Európai Unió értékeit a bizottság elnök, aki szerint ezek mellett ki is kell állni.

José Manuel Barroso idén harmadik alkalommal tartotta meg évértékelő beszédét az Európai Parlamentben.

Szerző: MTI

A várakozásoknak megfelelően a német alkotmánybíróság szabad utat engedett az ESM-nek, de feltételekhez kötötte a jóváhagyást.

A német szövetségi alkotmánybíróság ma jelentette be, hogy megmaradha az állandó eurómentőalap, az ESM. A felperesek beadványukban meg akarták akadályozni, hogy a német szövetségi elnök, Joachim Gauck aláírja az európai stabilitási mechanizmusról (ESM) szóló szerződést és ezzel aktivizálja az állandó mentőalapot. Ha a mentőalap meghiúsult volna, a közös európai valuta megszűnésétől lehetett volna tartani.

A múlt hét végén a Reuters húsz német alkotmányjogászt kérdezett meg, akik arra számítottak, hogy a bírák "igen, de..." - módon fogalmaznak majd. Például a német szavatosság összegét meghatározott felső összegben maximálják, vagy erősítik a Bundestag beleszólási jogát.

Ez be is jött: az alkotmánybíróság 190 milliárd euróban maximálta a német részvétel jogát a mentőalapba, minden további hozzájáruláshoz a Bundestag jóváhagyása szükséges. Emellett az alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy az ESM-mel kapcsolatos döntéseket az alsó- és a felsőháznak is be kell nyújtani ellenjegyzésre, vagyis elutasította a mentőmechanizmus kapcsán a titkosítási záradékot.

A hír hatására az euró erősödni kezdett, a részvénypiac is emelkedéssel reagált. A forint augusztus 29 után ismét egy időre benézett a 280-as szint alá az euróvel szemben. A DAX tíz perccel a döntés után megközelítette az éves csúcsát, az euró pedig május óta nem látott erőt mutatott.

Angela Merkel német kancellár a Bundestagban - a német törvényhozás alsóházában - a 2013-as költségvetés tervezetének vitájában elmondott beszédében üdvözölte a döntést. "Jó nap ez Németországnak és Európának" - mondta Merkel. A döntés megnyitja az utat az ESM és a fiskális paktum ratifikációja előtt, ugyanakkor erősíti a törvényhozás jogait is.

Az ESM és az EFSF - az ideiglenes válságkezelő rendszer - a "szolidaritás eszköze", amelynek alkalmazásával hatékonyan kezelhető az Európai Unió és az euróövezet körül kialakult "bizalmi válság" - mondta.

Hozzátette: a közösségi szolidaritás mellett az egyéni felelősségvállalás az eredményes válságkezelés másik alapvető feltétele. Az erőfeszítések ezen a területen is meghozták már az első eredményeket, ezt mutatják az egyes válságállamok versenyképességének javulását jelző tendenciák.

Az első elemzői kommentárok szerint a német alkotmánybíróság döntéséből az következik, hogy Németország ratifikálhatja az ESM-et létrehozó kormányközi szerződést, de a ratifikációs okmányt ki kell egészíteni. E kiegészítésben Németország jelzi, hogy a szerződésben megállapított módon működtetett válságkezelő rendszerhez legfeljebb 190 milliárd euróval járul hozzá.

Az alkotmánybíróság továbbá ahhoz a feltételhez kötötte Németország részvételét, hogy az ESM működése során hozott valamennyi döntésről tájékoztatni kell a német törvényhozást.

Előfordulhat, hogy a szerződésben meghatározott keretek között mégsem lehet hatékonyan kezelni a válságot, és ezért bővíteni kell az ESM 500 milliárd eurós alapját, aminek következtében Németország terhe is növekedik. Az alkotmánybíróság erre az esetre kikötötte, hogy a 190 milliárd euró feletti befizetéshez, illetve garanciavállaláshoz meg kell szerezni a törvényhozás mindkét házának hozzájárulását.

Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke a határozatot ismertetve hangsúlyozta: a testület nem foglalkozott azzal, hogy az ESM alkalmas-e az euróövezeti válság kezelésére. Ennek megítélése "a politikusok dolga". Az alkotmánybíróság csupán azt vizsgálta, hogy miként lehet biztosítani a rendszer alkotmányos működését.

A testület egyelőre a ratifikáció ideiglenes megtiltására vonatkozó kérelmekről döntött, a két kormányközi szerződés ratifikációja ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok érdemi vizsgálatát pedig még nem végezte el - tette hozzá Andreas Vosskuhle.

Elemzői kommentárok kiemelik, hogy az alkotmánybíróság a szokásosnál jóval hosszabb ideig vizsgálta az ideiglenes rendelkezésre vonatkozó kérelmeket és igen kimerítően indokolta elutasító döntését, ezért nem várható, hogy az eljárás végére mégiscsak arra a megállapításra jut, hogy az ESM-ről és a fiskális paktumról szóló szerződés alkotmányellenes.

Elemzők szerint a piacok már előre "beárazták" a karlsruhei bíróság határozatát, a reakció így mérsékelt volt, a főbb tőzsdeindexek azonban így is erősödtek, a frankfurti DAX például éves csúcsot döntött és megközelítette a 7.400 pontos szintet. Erősödött az euró és a forint is, és csökkent az euróövezeti perifériális országok államkötvényeinek hozama, illetve az államadósságuk törlesztési kockázatára köthető biztosítások (CDS) árazása, ami a piaci bizalom erősödését jelzi.

A ratifikációról rendelkező jogszabályokat ellenzéki támogatással, kétharmados többséggel fogadta el a törvényhozás júniusban. Az alkotmánybíróságtól azonban csaknem 37 ezer polgár azt kérte, hogy állapítsa meg a törvények alkotmányellenességét, az eljárás befejezéséig pedig ideiglenes rendelkezéssel tiltsa meg az államfőnek a törvények életbe léptetését. A ratifikáció ellenzői szerint a két szerződés révén Németország részvétele az európai integrációban szétfeszíti az alaptörvény által meghatározott kereteket, és kiüresedik az államháztartás törvényhozási ellenőrzésének joga.

Szerző: Világgazdaság Online - MTI

Újra szétválhat az általános iskolai és a gimnáziumi tanárok képzése. Nem tudni mi alapozná meg ezt a döntést.