A Nemzetközi Valutaalap nemet mondott a rugalmas hitelkeretre előterjesztett magyar igényre - közölte Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben. A kormányfő ugyanakkor megerősítette: a devizakötvény-kibocsátásra a nemrég indult roadshow után közvetlenül sor kerül, ami a jövő hét végét, vagy az utána következő hét elejét jelentheti. Orbán azt is közölte: csak egy nappal SImor András mandátumának lejára előtt nevezi meg jelöltjét az MNB elnöki posztjára.

Én mindent megtettem és a magyar emberek is mindent megtettek az elmúlt három évben, hogy erről a szégyenpadról lekerüljünk - mondta Orbán Viktor a túlzottdeficit-eljárásról José Manuel Barrosóval közös sajtótájékoztatóján. "Ezért remélem, sikerül kialakítani egy olyan együttműködést, hogy kikerüljünk az eljárás alól" - tette hozzá.

Barroso arról beszélt: látni, hogy Magyarországon történnek átalakítások, de a mennyiségi reform nem elég, minőségi változtatásokra van szükség. Az Európai Bizottság elnöke válaszolt azokra a kritikákra, amelyek szerint az EU túl szigorú volna Magyarországgal szemben: Orbán Viktor nagy futballrajongó, így tudja, hogy a legjobb csapat sem képes játszani, ha nincs egy jó bíró a pályán. Az EU ilyen szerepet tölt be, ellenőrzi, betartják-e az országok a szabályokat.

Magyarországnak ha pénzre van szüksége, azt a piacokról akarja beszerezni - mondta a miniszterelnök. Hitel nem kell - tette hozzá az IMF-megállapodás kapcsán. Az álláspontok egyelőre nem közeledtek egymáshoz szerinte.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre előterjesztett magyar igényre - közölte Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben, a gazdaságpolitikai kutatásokkal foglalkozó Bruegel Intézetben, az ott elhangzott előadását követő sajtóbeszélgetésen.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken - állapította meg a kormányfő.

Mindig is erről volt szó...

„A gyakorlat eddig is az volt, hogy csak az utolsó pillanatban tudtuk meg, ki lesz a jegybank elnöke" – mondta a Világgazdaságnak Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza hozzátette, most volt egy olyan várakozás, hogy már korábban kiderül, ki vezeti márciustól az MNB-t.

Soha nem volt szó arról, hogy Magyarország rugalmas hitelkeretet kap az IMF-től – mondta Kondrát Zsolt. „Magyarország nem felel a kritériumoknak, és ilyet csak a jó tanuló országok kaphatnak" – vélekedett. Elemzők korábban is azt gondolták – és az IMF is világossá tette –, hogy az ország csak készenléti hitelt kaphat.

Orbán Viktor szavait úgy értékelte, „nyitva hagyták a kaput az IMF-megállapodás előtt", de ha sikeresen tudunk devizakötvényeket kibocsátani, akkor végleg becsukhatják.

Drámai dolgok történnek, amikor Orbán Viktor Brüsszelbe utazik – foglalja össze a szerdai eseményeket Peter Attard Montalto , a Nomura igazgatója.

Bár mindenki ismerte az IMF álláspontját, ez volt az első alkalom, hogy a kormány is elismerte, hogy a valutaalap nemet mondott a rugalmas hitelkeretre, amit Magyarország kért. A kormányfő ugyanakkor megerősítette: a devizakötvény-kibocsátásra a nemrég indult roadshow után közvetlenül sor kerül, ami a jövő hét végét, vagy az utána következő hét elejét jelentheti, 2,5 milliárd eurós összegben – vélekedik Montalto. Ez a tétel az idei devizafinanszírozási igényt fedezi is.

Orbán Viktor bejelentette: a Fidesz február 5-7-i frakcióülésén még nem nevezi meg a jegybankelnököt, csupán egy nappal Simor András mandátumának lejárta előtt (március 2-án). "Mindent megteszek annak érdekében, hogy megvédjem Magyarországot a spekulációtól, ami az új elnök személyéhez kötődne" - indokolta ezt. A piac egy „ismeretlen" Fideszt támogató tudós jelölését nagyobb örömmel fogadná, mint Matolcsy György ét, bár végső soron a nemzetgazdasági miniszter, illetve Orbán Viktor fog diktálni – hangsúlyozza Montalto.

Rompuyjel beszélt...

Orbán Viktor Brüsszelben megbeszélést folytatott Herman van Rompuy jel, az EU-országok csúcsvezetői testületének, az Európai Tanácsnak az elnökével is. A találkozó időszerűségét az adta, hogy bő egy hét múlva ülnek össze Brüsszelben az uniós országok állam-, illetve kormányfői. Napirendjükön a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló EU-költségvetési keret megvitatása szerepel. Orbán Viktor és Herman Van Rompuy szerdai találkozóján áttekintették az ezzel kapcsolatos magyar tárgyalási pozíciót.

A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatban levő, túlzott deficit miatti eljárást - hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán arról is beszélt: Európa részesedése csökken a világgazdaságban, és úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani - mondta.

Nem lesznek enyhébb feltételek...

Az IMF-hitelről szóló miniszterelnöki bejelentés annyiban nem okozott meglepetés, hogy azt eddig is tudni lehetett, hogy a kormány a Lengyelországnak nyújtott rugalmas hitelmegállapodásra törekszik, miközben az IMF a Romániának adott készenléti hitelben (Stand-by Agreement, SBA) gondolkodik, amelynek keretében az IMF rendszeresen ellenőrzi a hitel fejében vállalt gazdaságpolitikai intézkedéseket. A hagyományos készenléti hitel változata az elővigyázatossági készenlétihitel-megállapodás (Precautionary Stand-by Agreement, P-SBA), amely annyiban különbözik az SBA-tól, hogy a kedvezményezett ország csupán készenlétben tartja a hitelkeretet, és csak akkor hívja le a rendelkezésére bocsátott forrást, ha az ország pénzügyi helyzete esetleg azt megkívánja.

A rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line - FCL) jóval enyhébb feltételeket ír elő a hitelt felvevő országnak, mint a Románia esetében alkalmazott konstrukció. Az FCL-megállapodást ugyanis a stabil gazdasággal, illetve az IMF számára kiszámítható, fegyelmezett gazdaságpolitikával rendelkező országoknak kínálja fel abból a célból, hogy a rendkívüli pénzügyi körülmények között is képesek legyenek magukat finanszírozni.

Szerző: VG

( http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/orban-nem-kerultunk-le-a-szegyenpadrol-barroso-focis-peldat-hozott-396746 )

A pénze nem kell, rugalmas hitelkeretet pedig a Valutaalap nem akar adni.

(MTI)

Forrás : FN24

( http://fn.hir24.hu/vilag/2013/01/30/orbant-kikosarazta-az-imf/#aktualisdoboz )

Orbán Viktor miniszterelnök előreláthatóan február elején nevezi meg jelöltjét az MNB elnöki – és esetleg alelnöki –posztjára. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi az, ami a kinevezések kapcsán kockán forog.

A jegybank megítélése

Az MNB függetlenségével kapcsolatos aggodalmak valószínűleg erősödnek, ha a miniszterelnök egy személyéhez közelálló jelöltet nevez meg, különösen, ha az illető szerény pénzügyi-gazdasági tapasztalatokkal rendelkezik.

A monetáris lazítás üteme és határa

Az irányadó kamat fokozatosan 5 százalékra csökkenhet, de ha Orbán Viktor pozitív meglepetést okoz a piacnak, akkor a 4 százalék is elérhető lehet.

A monetáris politika kiszámíthatósága

Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt nyilvánvalóvá tette, hogy az unortodox gazdaságpolitikát részesíti előnyben. Ha jelöltje is ezt az álláspontot képviseli, akkor a jegybank retorikája és döntéshozatala is sokkal szeszélyesebb lesz a jelenlegi jól kommunikált irányvonalnál.

A devizatartalék felhasználása az államadósság csökkentésére

Korábban is amellett érveltünk, hogy ez – bár unortodox módszer – nem feltétlenül nemkívánatos, amennyiben olyan helyzetben kerülne rá sor, amelyben a piaci finanszírozás lehetőségei szélsőségesen gyengék, a fiskális politika prudens és hiteles, az MNB függetlenségéhez nem fér kétség, és amelyben az IMF-nek való egyszeri visszafizetésről lenne szó – olyan tételben, amely nem csökkentené túlságos mértékben a tartalékokat. A jegybanki tartalék decemberben 33,8 milliárd euró volt, ami megfelel 4,1 hónapnyi áru- és szolgáltatásimport értékének. Egy 4 milliárd eurós csökkentés után az állomány még mindig egy elfogadható, 3,5 hónapos importvolumennek felelne meg. Ha azonban a devizatartalékot rendszeresen igénybe vennék az államháztartás finanszírozására, az negatív hatást gyakorolna a piaci hangulatra.

A kötelező tartalékok után fizetett kamat csökkentése vagy eltörlése

Véleményünk szerint ez a kívánt hatás ellenkezőjét váltaná ki, és nem hitelezési hajlandóságot erősítené, hanem a mérlegalkalmazkodást.

Mennyiségi lazítás

Úgy gondoljuk, erre nincs szükség: a magyar kötvények hozama alacsony és stabil, és a lazítás is visszaüthet, amennyiben egy nyilvánvalóan politikai alapon kinevezett elnök irányítása alatt történik.

Árfolyam-preferenciák

Bár a háztartások mérlegére a forint árfolyama már nem gyakorol olyan erőteljes hatást, mint korábban, az erős fluktuációknak továbbra is ki van téve az ország. Úgy véljük, a monetáris tanács számára a 285-295 közötti euró/forint árfolyam megfelelő.

A túlzottdeficit-eljárás lezárása

Ha a jegybank élére egy független, tapasztalt szakembert neveznek ki, az növelheti annak valószínűségét, hogy az Európai Bizottság júniusban megszünteti az eljárást. Magyarország ugyan teljesíti a deficitcélokat, a bizottságnak azonban továbbra is kételyei vannak azt illetően, hogy a jövőben is a prudens irányvonalat követi-e a kormány.

A válságból való kilábalás sebessége

A magyar gazdaság nyílt, ezért a válságból való kilábalás sebessége erősen függ a globális kereslettől. Figyelembe véve azonban, hogy Magyarország mérsékelte a régóta meglévő (külső, fiskális, illetve a magánszféra aránytalan devizaadósságából eredő) egyensúlytalanságait, a belföldi bizalom erősítése és a hitelezés költségének csökkentése gyors hatást gyakorolhat a növekedésre is. Egy erős jelölt ezért véleményünk szerint nagy mértékben javítaná a növekedési kilátásokat. Ha viszont az unortodox döntések sorozata a jegybankban folytatódik, az lassíthatja a válságból való kilábalást.

A jegybanki kinevezések négy lehetséges forgatókönyvet követhetnek. A legnegatívabb ezek közül egy politikailag nyilvánvalóan elkötelezett, szerény szakmai tapasztalattal bíró jelölt lenne. Mérsékelten negatív a második forgatókönyv, amely szerint egy gyenge elnök mellé két szakmailag erős alelnököt jelölnek. Mivel a monetáris politikát döntően az elnök jeleníti meg, a jegybanki kommunikáció „volatilitását" két erős alelnök sem tudná mérsékelni. A harmadik, mérsékelten pozitív forgatókönyv szerint a miniszterelnök egy többé-kevésbé független jegybankelnököt, a legjobb esetben pedig három, erős szakmai hátterű, független szakembert nevez meg.

A helyi sajtóban több név is felmerült, és úgy tűnik, Matolcsy György miniszter erős politikai támogatást élvez. Mint már korábban is leszögeztük, Matolcsy jelölése erősen negatív fejlemény lenne, a miniszter kormánybeli súlya miatt a befektetők körében újraélednének a jegybank függetlenségével kapcsolatos aggodalmak. Matolcsy ráadásul kiáll az unortodox lépések – többek között a devizatartalék felhasználása, a mennyiségi lazítás és a forint gyengítése – mellett is.

Orbán Viktor eddigi jegybanki jelölései álláspontunk szerint kiegyensúlyozottak, és erős szakmai tapasztalattal bíró jelöltet valószínűsítenek. Úgy véljük ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapokban nőtt egy „gyengébb" jelölés valószínűsége, lehetséges ugyanis, hogy a gazdaság gyengélkedése nyomást gyakorol a miniszterelnökre, aki a választások közeledtével növekedést szeretne generálni.

Mindezek alapján legvalószínűbbnek a 2. és a 3. forgatókönyv tűnik; mindkettő alapján arra következtethetünk, hogy az alapkamat a jelenlegi 5,75 százalékról a következő hónapokban 5 százalékra csökken. Mivel az inflációs nyomás a legutóbbi időkben csökkent, egy képzett és független jegybankelnök akár valamivel 5 százalék alá is engedheti a rátát, a reálkamatot a 2,6 százalékos történelmi átlag alatt tartva.

Szerző: Raffaella Tenconi, A szerző a Bank of America Merrill Lynch elemzője

( http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/egy-eros-jelolt-nagymertekben-javitana-a-novekedesi-kilatasokat-396584 )

„A Monetáris Tanács megítélése szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosíthatja, hogy az infláció az átmeneti sokkok kifutását követően a 3 százalékos cél közelében alakuljon" – közölte a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a kamatdöntést követően.

Az infláció decemberben lassult, amit elsősorban a tartós iparcikkek, a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árának mérséklődése magyaráz. Az inflációs alapfolyamatok mérsékelt dinamikája a gyenge belső kereslet hatását tükrözi. A rövid távú inflációs kilátások a főként a maginfláción kívüli tételeket érintő kormányzati intézkedések következtében érdemben javultak. A középtávú inflációs folyamatok szempontjából azonban kockázatot jelenthet, ha a vállalati szektor a kormányzati intézkedések eredményeként emelkedő termelési költségeit beépíti az árazásába. Ezért a Monetáris Tanács a jövőben is kiemelt figyelemmel követi az inflációs alapfolyamatok alakulását.

A magyar gazdaság növekedése a tavalyi recesszió után az exportpiacok élénkülésével újra elindulhat, azonban mind a külső, mind a belső keresleti tényezők csupán mérsékelt bővülést vetítenek előre. A Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdaságot kapacitásfelesleg jellemzi, a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szintjétől, a munkapiac pedig laza marad. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség ugyanakkor arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése érdemben elmarad a válság előtti ütemétől.

A globális kockázatvállalási hajlandóság erősödése az elmúlt hónapban folytatódott, azonban továbbra is kockázatot jelent a kedvező pénzpiaci hangulat és a világgazdaság visszafogott növekedési kilátásainak kettőssége. A hazai kockázati felárak eközben érdemben egyik irányba sem változtak. A Monetáris Tanács megítélése szerint a kockázati felárak és a hozamok további mérséklődése, ezáltal az államadósság fenntarthatósága, a hitelezési aktivitás élénkülése és a befektetői környezet kiszámíthatósága érdekében továbbra is fontos az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás.

A Monetáris Tanács hangsúlyozza, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget.

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. Az elmúlt év költségsokkjainak lecsengésével a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. Az inflációs cél a monetáris politika horizontján teljesülhet. A kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződése a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti. Mindezen tényezők indokolttá és lehetővétették a monetáris kondíciók óvatos lazítását. Az irányadó kamat további csökkentésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok – áll a közleményben.

Az inflációs cél teljesülése 2012-ben...

2012-ben az éves átlagos infláció 5,7 százalék volt, a fogyasztóiár-index éves változása egyetlen hónapban sem csökkent 5 százalék alá. Az MNB monetáris politikai döntéseinek hatása jellemzően több negyedéves késéssel jelenik meg az inflációs folyamatokban, amit az inflációs cél teljesülésének értékelésénél figyelembe kell venni. Ennek megfelelően a 3 százalékos inflációs céltól legfeljebb ±1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index utólag elfogadható az árstabilitás szempontjából. Mindezeket figyelembe véve 2012 során az inflációs cél nem teljesült – állapítja meg a monetáris tanács.

Az inflációs célt 2012-ben érdemben meghaladó infláció elsősorban az indirektadó-emelések illetve maginfláción kívüli tételek áremelkedésének következménye. Az inflációs alapfolyamatot megragadó mutatók mérsékeltebb dinamikát mutattak, azonban a 2010-2011-es időszakban megfigyeltnél valamelyest magasabban alakultak. Ez arra utalhat, hogy az elhúzódó válság következtében a kihasználatlan kapacitások egy része leépült, így 2012 során a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása valamelyest mérséklődött. 2012-ben az év eleji indirektadó-emelés koordinált áremelést tett lehetővé, ami feltehetően ahhoz vezetett, hogy más áremeléseket is előbbre hoztak. Ez tükröződhetett a piaci szolgáltatások inflációjának év eleji megugrásában, amely az év során fokozatosan mérséklődött. Hasonló mintázat figyelhető meg az iparcikkek inflációjának alakulásában, ahol az év eleji magasabb indexekhez, a koordinált áremeléseken túlmenően, a 2011 második felében végbement forintgyengülés is hozzájárult. A költségsokkokra érzékeny élelmiszerárakat jelentősen emelte a 2012-ben tapasztalt kedvezőtlen időjárás. A költségsokkok lassú begyűrűzése a feldolgozott élelmiszer árakba ugyanakkor arra utal, hogy a mérséklődő lakossági kereslet az élelmiszerek piacán is korlátozhatja az áremelési törekvéseket.

Összegezve, a költségvetési intézkedések 2012-ben is számottevően emelték az árindexet. Év elején az áfa- és jövedékiadó-emelés, év közepén pedig a telekommunikációs szolgáltatásokat érintő adó és az újabb jövedékiadó-emelés közvetlenül emelte a fogyasztói árakat. Az árakat közvetlenül emelő adóintézkedéseken túlmenően a fiskális politika közvetetten is hozzájárult az infláció emelkedéséhez. Az adminisztratív béremelések a romló konjunkturális környezetben számottevően emelték az egységnyi kibocsátásra eső munkaerő költségét, ami költségoldalról jelenthetett inflációs nyomást. A szabályozott árak alakulása ugyanakkor 2011-hez hasonlóan 2012-ben is visszafogott volt, ami a mérsékeltebb infláció irányába hatott – zárul a közlemény.

Szerző: VG

( http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/miert-vagott-kamatot-az-mnb-kiderult-396653 )

A kormány keddi ülésén tárgyalta a további rezsicsökkentés lehetőségét – tájékoztatta a Kormányzati Információs Központ az MTI-t.

Forrás : MTI

(http://www.hir24.hu/root/sites/fn24/gazdasag/2013/01/29/ujabb-rezsicsokkentesrol-targyalt-a-kormany/#aktualisdoboz)

Szabó Máté ombudsman kimondta: jogsértő, hogy az állam nem fizette ki a teljes hozamot a volt magánnyugdíj-pénztári tagok önkéntes befizetéseire. Ez jó pár milliárdba fájhat az államnak.

(Northfoto)

Forrás : FN24

( http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/01/28/milliardokat-kaphatnak-vissza-a-volt-maganpenztartagok/#aktualisdoboz )

Japán keltett ugyan aggodalmakat agresszív árfolyam-politikájával befektetői körökben, Soros György azonban a németeket okolja egy devizaháború kitörésének növekvő veszélye miatt - írja a német Die Welt online kiadása.

Forrás : MTI

( http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/01/25/soros-nemetorszag-devizahaboruba-sodorja-a-vilagot/ )

Egy nemzetközi árfolyamháborúban kérdésessé válhat a 2008 óta lebegő forint-árfolyamrendszer hatékonysága - írja a Napi Gazdaság.

A magyar kormány kimondatlanul feladta az euróbevezetés − egyébként szerződésben vállalt kötelező − célkitűzését. Ezzel az aktussal gyakorlatilag hatálytalanította a 2001-ben bevezetett jegybanktörvényben rögzített inflációs célkövető rendszer értelmét, illetve a 2008 óta lebegő árfolyamrendszer hasznát - írja a Napi Gazdaság.

A lap szerint mindkét vállalás láthatóan fejfájást okoz a kormánynak és az MNB-nek. A költségvetési kiigazításra ugyanis inflációt generáló eszközöket alkalmaz a kormány, ezért Magyarországon a legmagasabb az árnövekedés üteme az Európai Unióban. A jegybanknak ezt nem lenne szabad elnéznie, ám az újfajta monetáris célkitűzések miatt nem képes érdemben reagálni az inflációra.

A devizaadósság ledolgozásához és a gazdaságélénkítéshez kulcsfontosságú az árfolyam-politika, amihez a lebegő rendszernél alkalmasabb lehet egy középárfolyammal meghatározott sávos rendszert kialakítani, olyat, amilyen 2008 előtt is hatályos volt.

A múlt héten tovább romlott a forint árfolyama: 293 forint közeléből 298 fölé került az euró jegyzése.

Az origo emlékeztet arra, hogy a hazai deviza sérülékenységét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi elnökcseréje gyengíti, de fontos szerepe van ebben a folyamatos kamatvágási ciklusnak is. A befektetők attól tartanak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök olyan elnököt jelöl az MNB élére, aki "stratégiai partnere" lesz a kormánynak, és unortodox jegybanki eszközöket vezet be, ami a forint esésével is járhat.

Soros György a napokban arról beszélt, hogy devizaháború várható a világon.

Forrás: Napi Gazdaság

( http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/01/28/serulekeny-a-forint/ )

Tavaly június óta először kúszott így fel az uniós pénz.

(MTI / Kovács Tamás)

Reggel még a péntek esti 298,41 forintos jegyzéssel közel megegyező szinten, 297,50 forint környékén mozgott az euró jegyzése. A hétfői legmagasabb eurójegyzés 300,08 forinton történt. A jegyzés a határ átlépése után perceken belül 299,20-ra korrigált.

A svájci frank jegyzése 240,98 forintig emelkedett a péntek esti 238,37 forintról, a dolláré 223,42 forintra 220,86 forintról, a japán jené pedig 2,4617 forintra 2,4250 forintról.

A devizapiacokon újabb 25 bázispontos kamatvágásra számítanak a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának keddi ülésén.

Forrás : MTI

( http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/01/28/ujra-300-folott-az-euro/#aktualisdoboz )

Új lendülettel vágna neki a külföldre menekített magyar vagyonoknak a kormány - jelentette be szerdán Lázár János. Az egyes becslések szerint akár 2000 milliárd feletti vagyont azonban nehéz lesz megadóztatni - ez egyelőre még Németországnak sem sikerült.

Meg akarja tudni a kormány, hogy kinek van bankszámlája Svájcban, és a kint levő összegekre 35 százalékos adót kíván kivetni - ez a lényege annak a kormányzati döntésnek, amelyet Lázár János jelentett be. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár által elmondottak alapján azonban egyelőre nem világos néhány dolog, márpedig ezeken sok múlik.

Lázár egyszer arról beszélt, hogy azzal a kéréssel fordulnak a pénzüket külföldre menekítők egyik kedvelt célországának számító Svájchoz, adja meg az összes magyar kötődésű bankszámla tulajdonosának adatait és azt, hogy mennyi pénzt tart kinn az illető. Egy másik vonatkozásban azonban az államtitkár már azt említette, hogy az adóelkerülési céllal külföldre vitt pénzek tulajdonosait akarják fülön csípni, és ezekre a pénzekre visszamenőleg akarnak 35 százalékos adót kivetni.

Ha minden svájci bankszámlával rendelkező magánszemélyről szeretne információkhoz jutni a kormány, alighanem kudarcra van ítélve az akciója. Svájc éppen azért kedvelt célpontja sok vagyonos embernek, mert garantálja az anonimitást. A svájci banktitkot foggal-körömmel védik, és hiába próbálkozott ennek feltörésével az EU, beletört a bicskája, egyedül az Egyesült Államoknak sikerült ezen léket ütnie, de csak félsikert ért el, a németek egyelőre még annyit sem.

Egyedül Amerikának sikerült valami...

Amerika azt érte el, hogy Svájc adja ki azoknak az amerikaiaknak az adatait, akiknél felmerült a bűncselekmény gyanúja. Nem csak azzal tudta ezt kicsikarni az Egyesült Államok, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozott, kellett hozzá az is, mondja Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, hogy kilátásba helyezték, megvonják a működési engedélyt az USA-ban működő, svájci hátterű bankoktól, ha Svájc nem megy bele az adatátadásba. A németeknél Merkel is szerette volna megtudni a szomszédos országban bankszámlával bíró németek adatait, de ezt végül a német parlament megvétózta.

"Kis ország vagyunk mi ahhoz, hogy többet is elérjünk Svájccal szemben, mint amit az Egyesült Államoknak sikerült" - kommentálja a bejelentésből kiolvasható kormányzati szándékot Vámosi-Nagy. Nem véletlenül fogalmazhatott úgy Lázár, hogy kéréssel fordulnak Svájchoz, hiszen a diplomáciai tárgyalás elhúzódhat.

Már Szingapúr a menő...

Egy másik, névtelenséget kérő adótanácsadó arra hívja fel a figyelmet, hogy Svájccal már ma is van egy egyezményünk. Ennek alapján Svájc nem a betétek után, hanem csak azok kamata után vet ki 35 százalékos adót, ennek a háromnegyedét pedig nyomban a magyar költségvetésbe utalja. Neveket azonban nem küldenek, csak a pénzt adják. A Svájcba menekített pénzek után így már most is gazdagodik szerény mértékben a magyar állam, függetlenül attól, hogy ki miért vitte ki vagyonának egy részét.

Lázár azonban ennél többet akar, legalábbis az általa elmondottakból erre lehet következtetni, ugyanis a vagyon után számítana fel 35 százalékos sarcot. Az államtitkár nemzetgazdasági minisztériumi becslésre hivatkozva közölte, hogy legalább ezermilliárd forint, de akár ennek a duplája is parkol külföldön, elsősorban Svájcban, ezt akarják utolérni.

Ezermilliárdok...

Ha a kormány előre akar tekinteni, akkor érdemes az ázsiai országok környékén keresnie az eldugott magyar vagyonokat. Szingapúr öt év múlva már fontosabb célpontja lehet a vagyontranszfernek, mint Svájc - mondta az [origo]-nak Karragich István, a Blochamps privátbanki tanácsadócég vezetője. Cége minden évben becslést készít a külföldre vitt magyar pénzekről, és szerinte ezek összértéke 2000 milliárd forint felett is lehet - igaz, ennél csak szerényebb becslések vannak még a piacon.

Ezt alapul véve nem lehet elégedett a kormány azzal, hogy csak 67 milliárd forintot tudott hazacsábítani a két évig élő, tavaly év végén lejárt adóamnesztia révén. Aki külföldre, alacsony adókulcsú államba vitte korábban a vagyonát, az most hazahozhatta kedvezményes, 10 százalékos adó megfizetése árán, és ezzel tisztára moshatta a pénzét, a vagyonosodási vizsgálat alól mentesült, akár leadózva vitte ki korábban a pénzt, akár úgy, hogy adót csalt.

A cél elérése szempontjából az ördög a részletekben rejlik, ezeket pedig nem ismerjük - tette hozzá Karragich, hangsúlyozva, a kormány szándéka teljesen érthető, és minden nyugati állam az ilyen rejtett vagyonok felkutatásán fáradozik mostanában.

A bejelentés azonban egyelőre inkább látszik kommunikációs húzásnak, mint konkrét következményekkel járó új kormányzati fellépésnek, egyszerűen azért, mert nem lesz könnyű Svájcot megnyerni ehhez az ügyhöz.

Forrás : www.origo.hu

(http://www.origo.hu/gazdasag/20130116-hogyan-tud-a-svajci-magyar-milliardok-nyomaba-erni-a-kormany.html)

Egy hét alatt mintegy 4 százalékkal esett az a svájci frank az euróval szemben, amely bő egy évig lényegében meg sem mozdult. A markáns mozgást több tényező együttes hatása váltotta ki és könnyen lehet, hogy a frank a következő hetekben és hónapokban is gyengélkedni fog. Ennek azonban valószínűleg mégsem örülnek majd maradéktalanul a magyarországi frankhitelesek, mert közben az itthoni jegybankelnök-váltás és újfajta monetáris politika a forint gyengülésén keresztül jelentősen tompíthatja a frankgyengülés kedvező hatását.

Amint arra elmúlt napokbeli devizapiaci cikkeinkben már utaltunk, több tényező együttes hatásával magyarázható az, hogy a bő egy évig kvázi "halott" devizapárnak mondható EUR/CHF markáns elmozdulást produkált múlt csütörtök óta.

1.) A lényegében nulla százalékos svájci jegybanki alapkamat a kedvezőtlen gazdasági kilátások (romló külpiaci konjunktúra, defláció fennmaradása) miatt egyelőre bizonyára fennmarad, egyes nagy intézményi befektetők pedig a UBS és a Credit Suisse decemberi döntései miatt negatív kamattal szembesülnek a folyószámlán tartott pénzeikre. Ezzel párhuzamosan az euró kamattartalma az Európai Központi Bank elnökének múlt csütörtöki jelzése szerint egyelőre nem csökken tovább. Az alábbi ábrán a határidős kamatpiac árazása azt mutatja, hogy a befektetők nem számítottak már az euró kamatelőnyének további mérséklődésére a frankkal szemben. Ennek a várakozásnak a Mario Draghi általi "megerősítése" lökte az eurót az erősödés irányába.

2.) Az elmúlt fél évben egyértelműen mérséklődtek a rendszerszintű kockázatok az eurózóna jövőjével, életképességével kapcsolatban (részben az EKB bejelentései miatt), ami a menedék devizák iránti keresletet is apasztja és egyúttal a Svájcba menekített betétek fokozatos kivonásával jár. Erre szemléletes ábra az alábbi. A Morgan Stanley friss elemzése arra utal, hogy más eurózóna periféria országokban is emelkedést mutatnak a bankbetétek, azaz nemcsak a görögök Svájcból történő betét repatriálása lehet a megindult frankesés mögött.

3.) A fenti két, fundamentális eredetű frankgyengülési ok mellett két másik tényezőt is ki kell emelni. Egyrészt azt, hogy részben a nagy jegybankok piaci beavatkozásai (pl. kötvényvásárlások) alapvetően javították a globális befektetői légkört, a kockázati étvágyat. A tartósan nulla közeli fejlett állampapírpiaci hozamkörnyezet (és a közben 1-2%-os infláció) a nagyobb elérhető hozammal kecsegtető eszközök, így például a részvénypiacok felé tereli a befektetőket, kockázatvállalásra ösztönzi őket. A globális kockázati étvágy egyik leginkább figyelt mutatószáma az amerikai részvénypiaci várt volatilitást tükröző VIX-index, amelynek szintje többéves mélypontra, 13% körülre bukott. Amint az alábbi ábrán látjuk: az alacsony VIX-index (magas kockázati étvágy) a múltban többször is párosult a svájci frank gyengülésével az euróval szemben (emelkedő EUR/CHF).

4.) Egy további, technikai eredetű tényező a frankgyengülés mellett az, hogy amint megírtuk: míg az euró (dollárral szembeni) devizapiaci pozícionáltsága elérte a semleges tartományt, és a japán jené pedig durván nettó short pozícionáltságra változott, addig a svájci frank kapcsán még mindig nettó long (volt) a piac. A frankvételi pozíciókat azonban elkezdhették leépíteni a szereplők (ami frank eladással jár). A pozícióleépítés (is) további frankgyengülés irányába mutat.

A frankesésnek a svájci exportőrök és az idegenforgalomban dolgozók bizonyára örülnek, de hasonlóképpen örömmel nyugtázhatja azt a svájci jegybank is. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek a folyamatos frankgyengülésnek komoly korlátját jelenthetik. Ezek közül a legfontosabbak:

1.) Az eurózóna piaci megítélése továbbra sem "tökéletes" (még mindig nagyon magasan vannak a periféria országok kötvényhozamai, a 10 éves spanyol kötvényhozam újra 5% fölé emelkedett). A súlyos olasz, illetve spanyol reálgazdasági problémák, a megszorítások bármikor kikezdhetik a társadalom tűrőképességét, populista politikai erőket juttathat hatalomra, ez pedig az európai integráció elleni hangokat felerősítheti (pl. a bankunió felé haladás igencsak döcögős). Ebből a szempontból például a februári olasz, illetve a szeptemberi német választásoknak kiemelt jelentőségük van. Amennyiben az euró "szétesésével" kapcsolatos forgatókönyvek újra előtérbe kerülnének, az a svájci frank iránti keresletet ismét jelentősen fokozhatná. Ugyanehhez járulna hozzá, ha a február végi amerikai politikai vita az adósságküszöb emeléséről, és a költségvetési megszorításokról eredménytelen lenne és a világban eluralkodna a kockázatkerülő hangulat.

2.) Svájc hatalmas folyó fizetési mérleg többlettel rendelkezik (a GDP 15%-a körüli), ami folyamatos és erőteljes frank keresletet támaszt a devizapiacon, ez pedig fékezheti a frank gyengülését, esetenként meg is fordíthatja azt. Ugyanebbe az irányba mutat az, hogy a frankban felvett (pl. kelet-európai) hitelek törlesztése folyamatos frankkeresletet támaszt (a gyengébb árfolyam pedig az előtörlesztéseknek is kedvezhet, amely a frankba való tőkevisszaáramlást fokozhatja).

3.) Amint az alábbi ábrán látszik, a Svájci Nemzeti Bank (SNB) az árfolyamküszöb 2011. szeptemberi bevezetése óta két nagyobb hullámban összesen kb. 250 milliárd franknyi eurót vásárolt fel 1,20 körüli árfolyamon és ezt értelemszerűen nem szeretné az idők végezetéig megtartani. Bár a jegybank nem profitorientált intézmény, de például 1,25, vagy 1,30-as árfolyamon eladott eurón így is, úgy is hatalmas profitja keletkezne. A piac figyelme egyre inkább arra irányul majd, hogy mikor kezdi el csökkenteni az SNB a tartalékait és ha ennek jeleit látja, akkor az kijelölheti az EU/CHF árfolyam lokális csúcsát is. Nagyon valószínű, hogy az SNB csak az 1,20-as árfolyamküszöbtől "meggyőző" távolságra lévő árfolyam mellett kezdené a piacra önteni az euróját (frankot venni), hogy lépésével ne veszélyeztesse újra az árfolyamküszöb esetleges megsértését (hirtelen visszaerősödő frank). Ebből a logikából eredően tehát elképzelhető, hogy pl. csak 1,30-as árfolyam körül lépne a piacra, vagy még feljebb. Az is valószínű, hogy SNB tartalékcsökkentési lépésétől még több hónapra vagyunk (kivárja, míg a piac helyzet "tisztul" valamelyest).

A nagyfokú frankalapú eladósodottság miatt a frank gyengülése magyar szempontból értelemszerűen kedvező, hiszen a hitelek havi törlesztő részleteit mérsékli. A forint a frankkal szemben mára egyhavi csúcsra erősödött 233-as árfolyamszinten.

A tavaly november végi (legfrissebb) adatok szerint mintegy 3000 milliárd forintnyi lakossági jelzáloghitel "ketyeg" frankban, ehhez jön hozzá a nem jelzálogalapú frankkölcsönök mintegy 500 milliárd forintos állománya (a kettő együtt a GDP közel 12%-át teszi ki és a vállalatok devizahitel-aránya is kb. ugyanennyit tesz ki (ott nem érhető el külön a frankban denominált hitelállomány). Amint az alábbi ábrán látszik: a lakossági 12% körüli GDP-arányos frankalapú hitelállomány kissé magasabb a lengyelnél, és jóval meghaladja a román adatot. Közben viszont a románok más (feltehetően döntő részben euró-alapú) devizaalapú hiteleivel együtt a lakosság devizahitel-kitettsége a magyarhoz hasonló. Az ábrán az is jól látszik, hogy a három térségi ország államadósságán belül elhanyagolható mértékű a frankalapú hitelállomány.

A frank euróval szembeni gyengülése amellett, hogy a havi törlesztő részleteket lejjebb nyomhatja, a pénzügyi stabilitási kockázatok mérséklődése nyomán akár szélesebbre is nyithatja az "ajtót" a magyar jegybank előtt a további monetáris élénkítéssel kapcsolatban. Látni kell azonban azt is, hogy amennyiben például a tavaszi jegybankelnök-váltással, illetve az agresszív monetáris lazítással kapcsolatos félelmek 300-ig, vagy annál is gyengébb szintre nyomnák a forintot az euróval szemben, akkor az teljes mértékben ellensúlyozni lenne képes azt, hogy a frank a fentebb említett okok miatt pl. 1,30-ig, vagy akár 1,35-ig gyengül az euróval szemben. Az árfolyam kedvezőtlen változása ellen egyébként a következő 4,5 évre teljes védettséget ad a jogosultaknak az árfolyamgát konstrukció, amelyben 180 forintos árfolyam mellett törleszthetik az illetékesek a hitelüket.

Természetesen meg kell azt is jegyezni, hogy a havi törlesztő részletek alakulása az árfolyam mellett a kamatláb alakulásától is függ (jellemzően nagyobb hangsúllyal), amelyet banki forrásköltségek határoznak meg (pl. a swappiaci forrásszerzési lehetőségek).

Forrás : www.portfolió.hu

Szerző : Weinhardt Attila

Attól is függ melyik bank nyújtja a legolcsóbb szolgáltatást, hogy mennyit keresünk – derül ki a Bankmonitor.hu országos hálózattal rendelkező bankokat érintő felméréséből.

"Már a minimálbérből élők is évi több mint tízezer forinttal csökkenthetik banki költségeiket a megfelelő választással, az átlagos jövedelemmel rendelkezők közel 25 ezer forintot, az ennél többet keresők pedig 28 ezer forintot takaríthatnak meg évente" - sorolja a felmérés legfőbb megállapításait Bonda Balázs, a Bankmonitor.hu elemzője. A kutatás szerint más-más bank számít a legolcsóbbnak a minimálbérrel, az átlagos, illetve a magas jövedelemmel rendelkező ügyfelek számára..

Kapcsolódó cikkek

• Tízmilliárdos katasztrófára figyelmeztet a Mal
• Mégsem vonul ki az Office Depot Magyarországról
• Lemondott az MVM exvezére
• Itt a fordulat - jókora áremelkedés előtt a bankok?
• Mi a teendő a nem fizetett hitelekkel?
• Egyre több hotelt szereznek a bankok

 

A minimálbérrel rendelkező ügyfelek a legkisebb havi banki költséggel a Sopron Banknál számolhatnak (Bázis számla: 432 forint), amíg a második legkedvezőbb az AXA Bank (Kamathozó számla: 520 forint) lett. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán az UniCredit Bank (Privát számlacsomag: 562 forint) áll.

Az átlagos jövedelmet feltételező csoportnál már megjelennek az "ingyenes" számlák, amelyek bizonyos kritériumok teljesítése (általában havonta 150 ezer forint jóváírása a számlán) esetén bizonyos banki tranzakciókat díjmentesen kínálnak. Ebben a kategóriában a legolcsóbb bank a K&H Bank (Zéró bankszámla: 630 forint), a második a Citibank (TOP díjcsomag: 715 forint), amíg a harmadik az Erste Bank (SzuperNulla számlacsomag: 740 forint) lett. A kutatók azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az "ingyenes" bankszámlák ritkán ingyenesek valóban: általában fizetni kell az idegen banki ATM-ből való készpénzfelvételért, de a bankkártyának vagy az SMS szolgáltatásnak is van díja.

Az átlag feletti jövedelemmel rendelkező banki ügyfeleknek a legkisebb költséget a Citibank (TOP díjcsomag: 965 forint) biztosítja. A képzeletbeli dobogó második fokán az Erste (SzuperNulla számlacsomag: 1 158 forint), míg a harmadik fokán az K&H Bank (Zéró bankszámla: 1 326 forint) áll. Itt a sorrenden nem csak a megnövekedett tranzakciók változtattak, de sok esetben a dombornyomott kártya díja is döntő volt.

 

Forrás : www.napi.hu

(http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ugyfelekert_versengo_bankok_kiderult_melyik_a_legolcsobb.542411.html )

A Kúria felfüggesztette a pert, és az Európai Unió Bíróságához fordult.

Az elmúlt egy hónapban öt alkalommal tett utalást a magyar monetáris politika jövőbeli szükséges irányával kapcsolatban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és mind az öt alkalommal aznap vagy a következő kereskedési napon gyengült a forint. Az öt közül a legmarkánsabb gyengülést éppen a múlt csütörtöki jelzés váltotta ki, amelynek hatására mára héthavi mélypontra esett a magyar fizetőeszköz az euróval szemben.

A nemzetgazdasági miniszter a jövő márciusi jegybankelnök-váltás és a monetáris politika szükséges irányáról először tavaly december 15-én, a Kossuth Rádió G7 című szombati műsorában beszélt. Akkor többek között úgy fogalmazott, hogy jövő tavasztól az új jegybanki vezetéssel stratégiai szövetség megkötésére készül a kormány, illetve azt mondta, hogy "Egyetlen dolog hiányzik: a bankrendszer segítse a kormányt a növekedési fordulatban. A jegybanknak legalább 12-16 olyan eszköze van. Ilyenekkel él az EKB, a Fed vagy a BOE."

A következő kereskedési napon (hétfőn) a forint határozott gyengülést mutatott, igaz ebben lényeges technikai tényezők is szerepet játszhattak, hiszen december 14-i elemzésében a Portfolio.hu is nagy árfolyamkilengés lehetőségére hívta fel a figyelmet.

Matolcsy karácsony előtt még két alkalommal fejtette ki álláspontját monetáris politikai témákról. Előbb december 20-án a Heti Válaszban jelent meg szokásos heti publicisztikája, amelyben többek között azt írta, hogy a növekedést megalapozó igazi fordulatot az hozza majd el, hogy a jegybank a kormány stratégiai partnere lesz.

Rá egy napra, december 21-én este a HírTV-nek adott interjúban a miniszter többek között azt mondta, hogy bátran kell élni a szokatlan jegybanki eszközökkel.

Ez a két jelzés is megtette a hatását: a forint december 21-én gyengülési hullámba került, amely karácsonykor és a két ünnep között is folytatódott.

Az újévben először január 9-én jelent meg állásfoglalás Matolcsytól, pontosabban a Világgazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott jelzést tolmácsolta. Eszerint az NGM úgy látja, hogy az MNB-nek a vezető jegybankok eszközeivel kellene élnie.

Másnap jelent meg a Heti Válaszban újabb publicisztikája Matolcsy-nak, amelyben többek között azt rögzítette, hogy meglátása szerint hiba volt korábban a forint erősen tartásán keresztül próbálkozni az infláció leszorításával. Ez a jelzés egyes piaci szereplőket sokkolt, a forint pedig azóta 2,5%-kal esett az euróval szemben (290-ről 298-ig.).

Forrás : www.portfolio.hu

A tavalyi év utolsó heteiben többször írtunk a lakásvásárláshoz vagy hitelekhez köthető állami támogatások módjairól, így a kamattámogatott hitelről és a Nemzeti Eszközkezelőről is. Ebben a cikkben a vissza nem téritendő lakásvásárlási, vagy lakásépítési támogatást vizsgáljuk meg

A népiesen „szocpol"-nak, vagy „megelőlegező szocpolnak" hívott lakásvásárlási támogatás nagy népszerűségnek örvendett 2008 előtt, majd némi átváltozás után újra létezik. Ennek ellenére a legtöbben nem tudnak a lehetőség létezéséről. A támogatás célja a lakóingatlannal nem rendelkező gyermekes házaspárok lakáshoz jutásának segítése.

A régi lakásvásárlási támogatásnak megfelelően az új támogatás is egy komoly összeget biztosít a gyerekkel rendelkező, vagy annak megszületését bevállaló pároknak. A támogatás mértéke függ a gyerekek számától és a lakás alapterületétől. (Megelőlegezett támogatást csak 40 év alatti párok és maximum két gyerekre vehetnek igénybe.)

A támogatás mértékét az alábbi táblázatban láthatjuk:

Az alapterület kiszámításakor a 190 centiméter alatti belmagasságot nem kell figyelembe venni, azonban az erkély és loggia hozzáadandó a hasznos alapterülethez. További kikötés, hogy az ingatlan használatbavételi engedélye 2010. január elseje után legyen kiadva. Ezt az összeget további 10-30%-kal kiegészíthetjük, ha „A”, „A+”, vagy alacsony energiafelhasználású lakóingatlant vásárolunk.

A lakóingatlan vételára nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 300 ezer forintot (alacsony energiafelhasználású lakásnál a 350 ezer forintot. Ebbe az összegbe a lakásra eső telekhányad értékét nem kell beleszámítani.

Fontos kikötés, hogy se az igénylőnek, se a házastársának nem lehet lakóingatlana, kivéve, ha haszonélvezettel terhelten örökölte azt és a haszonélvező a lakásban lakik. Ugyanígy megengedett az öröklés útján szerzett ingatlan maximum 50%-os tulajdonjoga. Amennyiben az elmúlt 5 évben adták el a tulajdonukban lévő lakást, annak vételárát fel kell használni az új lakás vásárlásához.

Ki számít gyereknek ?

A vér szerinti, vagy örökbefogadott 16 év alatti gyermek, illetve a 25 év alatti, nappali tagozaton tanuló eltartott gyermek, illetve a testi, vagy szellemi fogyatékos eltartott.

További kikötések...

Az elmúlt 180 napban  az igénylők legalább egyikének fennálló munkaviszonnyal kell rendelkeznie, amit maximum 15 nappal lehetett megszakítani, ezen túl az igénylőknek nem lehet fennálló köztartozása.

Amint a fentiekből kiderül, elég sokan jogosultak a támogatásra. Amennyiben új lakás vásárlását tervezi, érdeklődjön a bankjánál, jogosult-e az állami támogatásra.

Forrás : www.lakasfokusz.hu

( http://lakasfokusz.postr.hu/post-055 )

Rendeletben köteleznék a szolgáltatókat az árváltozások alkalmazására. Így nem trükközhetnének a tavaly már kipostázott számlákkal.

A Fidesz szerint már hétfőn új miniszteri rendelet születhet arról, hogy a gázszolgáltatókhoz hasonlóan az áramszolgáltatóknak is kötelező legyen új számlákat kiállítaniuk, ha jogszabályi változás történt az árképzésben. Erről Németh Szilárd, a Fidesz parlamenti frakciójának a január 1-jétől hatályos rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport-vezetője beszélt szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

Elmondta: az elmúlt napokban 100-110 megkeresést kaptak. Ezek 90 százaléka az Elmű számlázási gyakorlata ellen emelt kifogást. Többen szóvá tették, hogy a társaság három hónapra előre kiküldte tavalyi áron kiszámított számláit, illetve sokak szerint az Elmű telefonos rendszere nem engedi bediktálni az új óraállásokat.

Németh Szilárd szerint a felmerülő problémákat az okozza, hogy a gázszolgáltatókkal ellentétben a villamos energiát biztosító vállalatokat jelenleg nem kötelezi jogszabály arra, hogy a már kibocsátott számláik helyett újakat küldjenek, ha megváltozott az árszabás. A Magyar Energia Hivatal azonban már el is készített egy olyan tervezetet, amely szabályozná ezt a kérdést, kimondva, hogy a villamosenergia-szolgáltatóknak is alkalmazniuk kell az árváltoztatásokat számlázási stratégiájukban. Az erről szóló rendelet már hétfőn hatályba léphet.

A kormány célja, hogy január 1-jétől minden magyar háztartás végszámlájában érvényesüljön a tízszázalékos rezsicsökkentés. Ahol ez nem valósul meg, ott az utólagos jóváírás érvényesítésére törekszenek majd - mondta a politikus.

Fónagy János a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára a mai Népszabadságban közölt interjúban hangsúlyozta: a kormány célja nem a szolgáltatók tönkretétele, hanem a háztartások terheinek csökkentése. A jövőben az áramon, gázon és távhőn kívül a jövőben más közműtermékek is olcsóbbak lehetnek – mondta a lapnak a politikus.

Forrás: MTI

Összeszedtük, milyen jogi változások és áremelések várhatók az új évben.

(Hír24)

Az új év elhozza végül az egykulcsos személyi jövedelemadót, mégis örülhet, akinek nem csökken az életszínvonala. Az adóváltozás ugyanis nem ellensúlyozza a pénzromlást, a járulékplafon eltörlését és a többi új terhet, amellyel az állam apránként visszaveszi az adócsökkentést. Senki sem jár jól - legfeljebb ha emelik a bérét. De ez már nem a kormányon múlik.

Szerencsés lesz, akinek jövőre nem romlik az életszínvonala. Pedig 2013-tól megvalósul a kormány ígérete, az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja): kivezetik az úgynevezett szuperbruttósítást, ami eddig emelte a tényleges adóterhet, és ezzel a magánszemélyek jövedelmük után egységesen 16 százalékos kulccsal adóznak.

Ez azonban kevés lesz sok munkavállaló boldogságához, ugyanis a jelentős szja-csökkenésnek ára van. Mivel a költségvetésből hiányoznak a kieső milliárdok, a kormánynak 2010 óta mind több új adóval és adóemeléssel, valamint szociális, egészségügyi, oktatási és más szempontokból fontos területek forrásait megszorító intézkedésekkel kell beszednie ezt az összeget. Mint a kabinet képviselői szokták mondogatni, a jövedelemtípusú adóztatásról áthelyeződött a hangsúly a lakosság és a cégek forgalmi és vagyoni típusú adóztatásra (Az adórendszer átalakítása nyomán felvetődő problémákról Balázsy Sándor közgazdász a hvg.hu-n bővebben is ír!). Másképpen, amit a lakosság a személyi jövedelemadón nyer, más adókon és elmaradó juttatásokon keresztül visszacsorgatja az államkasszába.

Győz a pénzromlás

Eddig a 16 százalékos személyi jövedelemadó csak azoknál valósult meg, akik havi bruttó 202 ezer forint alatt kerestek, az efölötti részre ugyanis 27 százalékkal megnövelt adóalap után kellett szja-t fizetni, ez volt a szuperbruttósítás. Január elsejétől azonban ezt a kiegészítést eltörlik, így elvileg a bruttó 202 ezer forint feletti részen nőhet a fizetés összege. Ez azonban senkinek sem lesz elegendő arra, hogy ellensúlyozza a pénzromlást. 2012-ben az infláció 6 százalék körül alakulhat, így ennyivel kellene emelkednie a nettó keresetnek, hogy ugyanazon a szinten maradjon valakinek a reálkeresete.

Adóbevallás. Mennyi marad? Fotó: Fazekas István

Az SZJA-változás azonban nem eredményez ekkora keresetnövekedést. Egy átlagbért, vagyis nettó 143 ezer forintot (ez bruttó 220 ezer) kereső, gyermektelen munkavállalónak nagyjából 800 forinttal marad több a zsebében 2013-ban az RSM DTM Hungary Zrt. számításai szerint. Csakhogy a 2012-es pénzromlás miatt a keresetéből 2013-ban már 8500 forinttal kevesebb árut és szolgáltatást tud majd megvenni (ha figyelembe vesszük, hogy 2013-ban is tovább emelkednek az árak, akkor még kevesebbet).

Persze lesznek, akiknek ennél azért nagyobbat ugrik a fizetésük. Minél nagyobb a jövedelem, annál nagyobb az az összeg, ami a a szuperbruttósítás megszűnésével nyerhetünk. Az átlagbértől fokozatosan emelkedik a többlet, és az eddig nettó 441 ezer forintot kereső gyermektelen munkavállaló esetében éri el a csúcsot. Itt a nettó több mint 17,5 ezer forinttal emelkedik, ez azonban csak részben kompenzálja azt a 26,5 ezer forintot, amit a pénzromlással elveszít ebből az összegből 2012-ben.

A családok esetében is 17,5 ezer forint lesz a szuperbruttósítás kivezetésének köszönhető pluszpénz. A különbség a a gyermektelenek és a háromgyermekesek között csak annyi, hogy nem az átlagbértől indulva emelkedik a többlet, hanem nettó 444 ezer forinttól (a családi adókedvezmény ugyanis akkora, hogy eddig az összegig 2011 óta gyakorlatilag nem kellett szja-t fizetnie egy háromgyermekesnek). A többlet az ő esetükben sem lesz elég az infláció kompenzálására, így 2012 után jövőre is folytatódik a családok reáljövedelmének csökkenése.

Csökken a jól keresők jövedelme is

A szuperbruttósítás kivezetésének elvileg annál nagyobb összeggel kellene emelnie a nettó jövedelmet, amennyivel többet keres valaki. Azonban ez azért nem így lesz, mert a kormány jövőre megszünteti az egyéni nyugdíjjárulék plafonját, ami a magasabb jövedelműeknél – az új adórendszer másik nagy nyertes csoportjánál – is csökkenti a szuperbruttó kivezetésének pozitív hatását.

Nyugdíjbiztosítási igazgatóságon. Mi kerül a perselybe? Fotó: Fazekas István

A munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulék 2012 végéig érvényes felső határa azt jelentette, hogy egy meghatározott jövedelemhatár feletti jövedelemrészre már nem kell nyugdíjjárulékot fizetni (hiszen a nyugdírendszer úgysem tudott volna ezzel arányos járadékot adni cserébe). Ezt a határt minden évben a költségvetési törvény állapította meg: 2012-ben, ha valaki havonta bruttó 661 850 forintnál többet keresett (gyermekteleneknél ez nettó 413, egy gyermekeseknél 435, kétgyermekeseknél 460, háromgyermekeseknél 560 ezer forintot jelentett), a plafon feletti részre már nem vonták le tőle a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

A plafon eltörlése tehát az efölötti jövedelemrészre egy 10 százalékos jövedelemcsökkenést eredményez majd. Ezt a szuperbruttósítás kivezetése egy bizonyos jövedelemig kompenzálja, minél magasabb azonban a jövedelem, annál kevésbé. Ha valakinek 2012-ben 660-670 ezer forint volt a nettó fizetése, akkor 2013-ban is ugyanennyit visz majd haza, ugyanis ekkora jövedelemnél oltja ki egymást a szuperbruttósítás kivezetésének pozitív hatása és a járulékplafon eltörlésének negatív hatása (háromgyermekesek esetében 750 ezer nettó felett van ez a pont). Amennyiben valakinek ennél is magasabb a jövedelme, nála a járulékplafon kivezetése már nagyobb súllyal érvényesül, és már csökkenti a nettó összeget is (egy 800-900 ezres nettó fizetés 10-20 ezer forinttal lesz kevesebb emiatt 2012-höz képest).

Minden pénzmozgásunkból lecsípnek

A jövedelmünket 2013-tól az is csökkenti, hogy az állam gyakorlatilag minden pénzmozgásunknál ott lesz, és mindig lecsíp a pénzünkből egy kisebb összeget. A korábban egy ezrelékesre tervezett tranzakciós adó mértéke pénzügyi műveletenként két ezrelék lesz, a készpénzfelvétel összege után pedig három. A tranzakciós illeték szinte minden, az átlagember által használt pénzügyi műveletre, például a csekkek befizetésére, de még a pénzváltásra és a hiteltörlesztésre is kiterjed. Az új adó alanyai a bankok, azonban áthárítják a terhet az ügyfelekre. (A tranzakciós illetéket a kormány eredetileg a bankadó helyett találta ki, amely 2013-tól megfeleződött, 2014-től megszűnt volna, végül azonban teljes összegében maradt a bankadó is)

Átalakuló szokások Fotó: Stiller Ákos

Egy 10 ezer forintos utalás vagy pénzfelvétel után csak 20, illetve 30 forint adót kell majd fizetnünk, csak az a baj, hogy viszonylag sokszor indítunk ilyen tranzakciókat. Így mire egy átlagbér körüli jövedelmet felhasználunk, akár ezer forint is lehet a tranzakciós illetékkel megjelenő új terhünk havonta, ami éves szinten már 12 ezer forint. Ennél optimistább becslések szerint egy átlagos magánszemély várhatóan havi 4-600 forinttal fog többet fizetni havonta a bankolásért közvetlenül a tranzakciós adó miatt, és inkább átalakulnak a bankolási szokások.

A telefonálásért is elkérnek pár forintot...

A tranzakciós adó mellett 2013-ban tovább él a 2012 júliusában bevezetett, percenként és smsenként 2 forintos telefonadó is, ami – annak ellenére, hogy a telefontársaságokat terheli - szintén az ügyfeleknél köt ki, és a tranzakciós illetékhez hasonlóan apránként von el egy nagyobb összeget. Ez 700 forint lehet havonta egy lakossági ügyfél esetében, ami évente már 8400 forint.

Ugyanebbe a csoportba tartozik a január elsejétől élesedő biztosítási adó is, ami nagy valószínűséggel szintén eljut az ügyfelekhez előbb-utóbb. Ez Casco biztosítás esetén 15, vagyon- és balesetbiztosítás esetén a bruttó biztosítási díj 10 százaléka lesz.

Nagy kérdés még, ki fogja kifizetni végül a jövő évtől startoló közműadót, ami a közműcégeket a vezetékeik után adóztatja meg, méterenként 125 forinttal. Amennyiben a cégek nem háríthatják tovább a fogyasztóikra, az államosításukat is eredményezheti, ami egyúttal azt is jelenti majd, hogy az új adóteher végül az adófizetőknél köt ki.

Forrás : www.hvg.hu

( http://hvg.hu/gazdasag/20121227_Igy_csokken_az_eletszinvonala_2013ban#rss )

A kormány kijelölte a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető szervet − közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vasárnap az MTI-vel. A kormánydöntés értelmében januártól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál (ONYF) kezelik a társadalombiztosítási egyéni számlát.

"A kormány a kötelező magánnyugdíjpénztárból való visszalépés lehetőségével hosszú távon biztosította a nyugdíjrendszer kiszámíthatóságának és fenntarthatóságának lehetőségét, többek között azzal, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben is lesz egyéni számlájuk" − írták a közleményben.

A kormány az egyéni számla vezetésére az ONYF Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóságát jelölte ki. Az egyéni számla működése a funkciójából adódóan nem hasonlítható a bankszámlához − hangsúlyozta az Emmi, hozzátéve, hogy a nyugdíjakat továbbra is a jelenlegi szabályok szerint állapítják meg.

Forrás : www.index.hu  ( http://index.hu/gazdasag/2012/12/27/jonnek_az_egyeni_nyugdijszamlak/ )