A GKI Energiakutató a nemzetközi piaci folyamatok miatt a benzin és a gázolaj esetében is 5-7 forintos áremelést jósol.

(Northfoto)

Forrás : FN24

A vártnál rosszabb gazdasági adatok miatt a második nemzetközi hitelcsomag fejében vállalt megszorítások lassabb ütemű megvalósítását kéri Athén a hitelezőitől. Antonisz Szamarasz kormányfő a jövő héten már tárgyal is a kérdésről Angela Merkel német kancellárral. A terv fogadtatása kétséges, ugyanis az eurózóna vezetőinek türelme egyre fogy Görögországgal kapcsolatban.

Késhegyig menő vitákra számíthat Antonisz Szamarasz görög kormányfő az EU vezetőivel –az Eurogroup elnökével, valamint a német kancellárral és a francia államfővel – tartandó jövő heti tárgyalássorozatán. A megbeszéléseken ugyanis a Financial Times által tegnap kiszivárogtatott – és utólag athéni kormányforrások által megerősített – tervről kívánja majd meggyőzni partnereit, amely két évvel meghosszabbítaná a második nemzetközi hitelcsomag fejében vállalt megszorítási programot.

A tavasszal jóváhagyott 130 milliárd eurós második hitelcsomag értelmében Athénnak eredetileg 2013-2014 folyamán a GDP öt százalékának megfelelő összegű, 11,5 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést kellene végrehajtania. A brit lap által megszerzett dokumentum szerint azonban a görög kormányfő olyan tervet kíván majd bemutatni jövő heti tárgyalásain, amely értelmében a kiigazítási csomagot az eredetileg elhatározott kettő év helyett négy év alatt valósítaná meg Görögország. Ezzel ugyanis „csak" 1,5 százalékponttal kellene csökkenteni az államháztartási hiány mértékét 2016-ig szemben a 2014-ig vállalt 2,5 százalékpont helyett.

A kiadáscsökkentési ütem lassítása azonban azt jelentené, hogy Athénnak 20 milliárd eurós pluszforrást kellene előteremtenie államháztartása számára, amivel a 2014-ig történő kisebb deficitcsökkentést egyenlítenék ki. A görög kormány nem várná el, hogy a nemzetközi közösség finanszírozza ezt az összeget. Athén a forrásokat elsősorban azzal teremtené elő, hogy 2016 helyett 2020-tól törlesztené az első, 110 milliárd eurós EU-IMF-hitelcsomagot, amikortól amúgy is el kell kezdenie visszafizetnie a második hitelcsomag utáni kötelezettségeit.

A görög kormányfő jövő héten mutatja be a tervet az eurózónabeli partnereinek. Először az Eurócsoport elnökével, Jean-Claude Juncker rel egyeztet kedden Athénban, ezt követően pénteken Angela Merkel lel Berlinben tárgyal, majd a rá következő napon Párizsban Francois Hollande francia államfőnek fejtheti ki álláspontját. Szamarasz minden bizonnyal a vártnál nagyobb mértékű recesszióra, illetve a rekordszintre, 23 százalék fölé nőtt munkanélküliségi rátára fog hivatkozni a megszorítási ütem lazítása érdekében.

A héten közölt adatok szerint a görög gazdaság a második negyedévben 6,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, amivel kilencre nőtt a görög gazdaság sorozatban recesszióban töltött negyedéveinek száma. Idén a görög GDP az IMF által várt 4,7 százalék akár 7 százalékkal eshet vissza – véli Szamarasz gazdasági főtanácsadója. Athén szerint a kiigazítások végrehajtásának lassítása nélkül a gazdaság nem tud kimászni a recesszióból.

„A gazdaság állapotát figyelembe véve nem nehéz belátni, miért akarja a görög kormány a megszorítási program menetrendjét lazítani" – mondta Jane Foley. A Rabobank elemzője szerint az azonban már kevésbé egyértelmű, miként fogadják az athéni tervet az eurózóna politikusai. Különösen Berlinben fogy a türelem Görögországgal szemben. A Roubini Global Economics szakértője, Megan Greene szerint mindamellett elképzelhető, hogy Berlin és Párizs rábólint a tervre, azonban úgy véli: az IMF vélhetően nem adja be derekát. Athén példáját követve ugyanis más mentőcsomagra szorult országok is kérhetnék a kiigazítási programjuk ütemezésének lazítását.

A nemzetközi hitelezők (EU, EKB, IMF) képviselőiből álló trojka szeptemberben tér vissza Athénba, hogy megvizsgálja miként halad a kormány a második mentőcsomag fejében márciusban vállalt intézkedések megvalósításával. Athén csak akkor jut hozzá a második mentőcsomag 31,5 milliárd eurós részletéhez, ha a hárompárti görög kormány megegyezik a 11,5 milliárd eurós kiigazítás részleteiről. A megismételt választás miatt viszont két hónapot csúszott a tárgyalások megkezdése a megszorító csomagról, így a csőd elkerüléséhez szükséges 31,5 milliárd euró utalása nem várható október előtt.

Az azonnali fizetésképtelenséget a héten sikeresen elkerülte Athén, miután kedden a vártnál nagyobb mértékben, négymilliárd euró összegben értékesített három hónapos kincstárjegyeket, és így az augusztus 20-án lejáró kötvények után ki tudja egyenlíteni 3,2 milliárd eurós tartozását az Európai Központi Bank felé. A frankfurti székhelyű intézmény ugyanis előzetesen elutasította Athén kérését a fizetési kötelezettség egy hónnappal történő kitolására, ami mutatja a nemzetközi hitelezők türelmének végességét Athénnal szemben. Jól jellemzi az athéni államkassza sanyarú helyzetét: annak érdekében, hogy az állam ki tudja fizetni az esedékes közalkalmazotti béreket és nyugdíjakat, a második mentőcsomag 31 milliárd eurós részletének átutalásáig mindenféle más kifizetési kötelezettségre moratóriumot rendeltek el. Így a cégeknek visszajáró áfát sem utalják át, ami jelentősen rontja a kis- és középvállalkozások likviditását. Ezzel npedig tovább súlyosbodhat a bedőlt hitelek okozta probléma, miután már közel 20 százalékot ért el az országban a nem teljesítő lakossági, illetve céges kölcsönök aránya.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Tar Gábor

Az elemzők várakozásával összhangban nem változott az infláció az euróövezetben júliusban.

A fogyasztói árak növekedési üteme éves alapon 2,4 százalék volt, ugyanannyi, mint júniusban és májusban.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának csütörtökön ismertetett végleges adata szerint havi összevetésben a fogyasztói árak 0,5 százalékkal estek júliusban a júniusi 0,1 százalékos csökkenés után. Az egész Európai Unióban 2,5 százalékos volt az éves infláció júliusban, míg havi alapon 0,4 százalékkal csökkentek az árak.

Szerző: MTI

Az egészség megőrzése és visszaszerzése – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a magyar lakosság számára is egyre fontosabb – derült ki a GfK Hungária Egészséggazdasági Monitor felmérésének adataiból. A növekvő ráfordítások mellett a költési szerkezet is átalakulóban van: az egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatások igénybe vétele nőtt a legnagyobb mértékben 2011 júniusához képest.

Az elmúlt években megfigyelt tendencia, amely szerint a lakosság egyre nagyobb figyelmet szentel saját és családja egészségének, az elmúlt hónapokban is folytatódott. A közfinanszírozott egészségügyben egyre kevésbé bíznak az emberek, ha az egészségük hosszú távú fenntartásáról van szó és egyre több olyan terméket vásárolnak, szolgáltatást vesznek igénybe, amely az egészségüket támogatja. Az egészségcélú költések ilyen mértékű növekedése elsősorban a fogyasztási szerkezet átalakulásának következménye, ugyanis egyre több termék- és szolgáltatási csoportban jelenik meg az egészség, mint fontos döntési szempont.

A lakosság által egészségügyi ellátásokra elköltött pénz a tavalyi év azonos időszakához képest 3 százalékkal csökkent és ezen belül jelentősen átstrukturálódtak a különböző ellátási formák. A kórházi ellátáshoz kapcsolódó kiadások 28 százalékkal csökkentek 2011 júniusához képest, míg a szakorvosi járóbeteg-ellátásra 18 százalékkal költött többet a lakosság, mint egy éve. Ebben jelentős szerepe van a magánorvosi ellátás egyre növekvő igénybevételének. A háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó lakossági kiadás mértéke nem változott.

A legnagyobb változást az egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatások és az egészséges életmódhoz kapcsolódó termékek piaca mutatja. A fogyasztás szerkezetében az elmúlt egy évben bekövetkezett változásnak köszönhetően ezen a területen több, mint megduplázódott a teljes lakossági kiadás. Ebben szerepet játszik többek között az is, hogy a lakás berendezésekor egyre fontosabb szempont, hogy minél egészségesebb legyen mindennapi környezetünk.

A ráfordítások legnagyobb része – 1 472 milliárd forint – továbbra is a gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékekre, egészségfejlesztésre, gyógyszerre és különböző gyógyászati termékekre kiadott összeg, ahol értékben számolva 18 százalékkal nőtt a fogyasztás a tavaly júniusi értékhez képest.

Az egészséges étkezésre fordított összeg is jelentősen – bő 80 százalékkal nőtt – 2011 júniusához viszonyítva, amiben szerepet játszik az élelmiszerárak növekedése is.

"Az egészség, mint fontos döntési tényező tovább erősödött az elmúlt évben, egyre több termék- és szolgáltatási kategóriában jelenik meg a fogyasztás mozgatórugójaként. A fogyasztás szerkezetének átalakulásával az egészséggazdaság az elmúlt évben tovább bővült hazánkban és biztosak lehetünk további dinamikus növekedésében" – mondta el dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Szerző: Világgazdaság Online

A német kancellár szerint a kanadai kormány szigorú költségvetési fegyelme, párosulva az növekedéssel, példakép lehet az euróválság megoldására.

Angela Merkel úgy hiszi, hogy példa lehet Kanada útja, a nagy költségvetési fegyelem, párosulva a növekedést célzó koncentrációval és a válság leküzdésével - írja a Handelsblatt. Példa lehet a is, hogy nem kölcsönökből élnek. "Ezt én is helyes megoldásnak tartom Európa számára" - emelte ki kétnapos kanadai látogatása kezdetén.

Merkel informális véleménycserét folytatott Stephen Harper kanadai miniszterelnökkel. Európa összetartására fontos a közös valuta érdekében. Ám a Handelsblatt szerint még Merkel érkezése előtt Kanada pénzügyminisztere elégedetlenségét fejezte ki amiatt, ahogy Európa foglalkozik az adósságválsággal.

"Nem tettek eleget, többet kell Önöknek tenniük" - hangoztatta Jim Flaherty. Stephen Harpert miniszterelnök arra szólította fel az európai államokat, tőkésítsék fel a bankjaikat. Úgy látja, a helyzet kábránditó, mert már évek óta világos, hogy mit kell tenni.

Szerző: Világgazdaság Online

Aki jólétben él német földön, az gyanús. A pénzes embereket manapság a rendszerből fakadó hibának tekintik, miközben egyre elutasítóbbá válik a légkör a gazdagsággal és a luxussal szemben. A berlini kormány ellenzéke pedig ügyesen használja ki ezt a saját céljaira - mutatott rá a Die Welt című jobboldali napilap.

Az 1948-as valutareform alkalmával minden (nyugat)német polgár 40 márkát (D-Mark) kapott az államtól. Ezzel a lépéssel egy velejéig elbizonytalanodott társadalomra csatolták föl az egyenlősdi derékszíját a megszálló hatalmak, a viszonyok stabilizálásának szándékával. Ezáltal sikerült biztosítani a társadalom összetartását, amely záloga volt a szociális szempontból zökkenőmentes újjáépítésnek.

Ebből a helyzetből alakult ki az a társadalmi magatartás, amely a gazdasági fellendülés dacára - vagy éppen annak következtében - inkább megmerevedett, semmint igazodott a jólét és az egyenlőtlenségek növekedéséhez. A náci barbárság által bemocskolt nemzet koncepciója már nem volt alkalmas összetartó erő, így a gazdasági viszonyok hasonlósága és az életkörülmények közelsége vált a németek identitási fogódzójává.

A hidegháború idején ez jól működött, ám a globalizáció korával beköszöntött nagy szabadság hatására gyorsan és drámai módon megváltoztak a viszonyok. A német "szatócslélek" csak nehezen tud ezzel lépést tartani. A 70-es évek Derrick-krimijeiben a gyilkosok többnyire degenerált gazdagok voltak, akik München valamelyik előkelő negyedében laktak. Még egy megrögzött trockista sem lehetett annyira egzotikus, mint az, aki neoklasszicista villában lakozott, és Mercedes S típusú autóval járt. Mindez gyanús volt - ma pedig ismét az.

A társadalmi differenciálódáshoz való lazább viszonyulás néhány éve után, amelyet most a kormánykoalícióhoz tartozó liberális FDP kivételével minden német párt hívei "neoliberális kisiklásnak" tekintenek, élesedik a jóléttel szembeni elutasítás. Annak definíciója pedig, hogy hol is kezdődik ez a jólét, egyre inkább a felső középosztály dolgozni kész és képes részére fókuszál.

Németország tehetős polgárai - Angliával vagy az Egyesült Államokkal ellentétben - nem annyira a társadalom példaképének számítanak, hanem a rendszer egyfajta hibájának, a természet és a piacgazdaság érthetetlen szeszélyének. Ez a hangütés újabban az állítólag polgári médiumokban is megjelenik, amelyek begyöpösödött notabilitások hazájában tett utazásnak állítják be a villanegyedek meglátogatását.

Az egyik hetilap az elit olyan bírálatával kapcsolja össze a "gazdagok építészetét", amely valósággal démonizálja ennek az amúgy is marginalizált rétegnek egy vékony szeletét. A tárcarovatok felindult értelmiségi szerzői bosszút állnak a jólét elosztásának módján: a mérce nem a Kant-tanulmányokkal eltöltött évek száma, hanem a piacgazdaságban elért siker.

Hogy egy ilyen cikk éppen Hamburgban jelent meg, az szerfölött meglepő, hiszen építészeti szempontból alig akad még egy olyan város, ahol a polgárság ilyen magas színvonalon renoválja a régi épületeket, miközben bátran és elegáns módon épít újakat. Más városok szívesen vesznek példát Hamburgról. Ám az új osztályharcosokat csöppet sem izgatják efféle részletek.

Norbert Lammert, a CDU "nagy bölcse" (a Bundestag elnöke), aki a berlini politikai pocsolya fölött állónak érzi magát, ugyanebben a sémában gondolkodik. Kevésbé ütközik meg a tehetősek esztétikai felépítményén, mint azok gazdasági talapzatán: a jövedelmükön. Az egyenlősdire rímelő, s eddig főleg az ellenzéki Baloldal nevű párt részéről hallott retorikával pellengérezi ki Lammert a német cégfőnökök és bankmenedzserek fizetését.

A házelnök - aki pontosan tisztában van szavai súlyával - azonban nem éri be a kritikával, hanem még egy fenyegetést is megenged magának. Ha a "fizetések megszabása ennyire önállósítja magát", akkor szerinte el kell gondolkodni valamiféle törvényi szabályozáson. Lammert hitvalló konzervatív, ezért gondolatait azzal egészíti ki, hogy korábban ilyen nem volt. Ami igaz is. Csakhogy a világ gyorsabban változik, mint az ínyére volna a jobbra és balra zúgolódó konzervatívoknak.

A Volkswagen igazgatótanácsa elnökének, Martin Winterkornnak a fizetését elrettentő példaként szokás emlegetni. Mindazonáltal elég egy pillantást vetni a wolfsburgi autókonszernre és annak pénzügyi mérlegére, hogy sejtésünk legyen arról: a főnök illetménye nem független a teljesítményétől és felelősségi körétől. Csipkelődően szólva: a Peugeot/Citroen elnöke bizonyára szerényebb fizetési igénnyel keresne állást Wolfsburgban. Tény viszont, hogy egy szabad gazdaságban a politikának semmi köze a fizetések megszabásához.

Az újkeletű, egyre gyakrabban intézett támadások a gazdasági elit ellen kezdik megtenni a hatásukat. Erősödik a frusztráció, főként azon vállalkozók és menedzserek teljesítménye láttán, akiknek sokat köszönhet Németország. A tisztelet hiánya fájó dolog. A gazdagságnak az értelmiségiek által szorgalmazott delegitimálása ráadásul fokozza azt a kedvet, amellyel a tehetősek fitogtatják életszínvonalukat.

A társadalmi különbségek idegesítik a németeket, holott meg kellene tanulniuk elfogadni - vagy kiegyenlíteni - azokat. Mivel a liberális FDP mint az országos szintű újraelosztással szembeszálló lehetséges erő ma még a klinikai halál állapotában leledzik, a kisajátítás által fenyegetettek Angela Merkel be vetik reményeiket. A kancellár egyelőre szembeszáll a jelenlegi populizmussal. Az ellenzék azonban - a szociáldemokrata SPD-től a Zöldeken át a Baloldalig - örül a közös ellenségképnek, és egymásra licitálva követel újabb adókat, illetékeket, kölcsönöket. Ez az egész az ő sárdobálásuk, s úgy tűnik, hogy nyerésre állnak - állapítja meg a német újság.

Szerző: MTI

2012 júniusában az építőipari termelés 11,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Mindkét építményfőcsoport, az épületek és az egyéb építmények termelése is csökkent, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az új szerződések növekedésének köszönhetően a június végi szerződésállomány kismértékben magasabb volt az előző évinél. Az építőipar termelői árai 2012. II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,9 százalékkal emelkedtek.

Júniusban az építőipari termelés volumene kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva is 11,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Szezonálisan kiigazítva a termelés az előző havinál 0,5 százalékkal alacsonyabb volt. Az év első hat hónapjában a termelés 10,1 százalékkal esett vissza 2011 azonos időszakához képest, írja a KSH.

Júniusban mindkét építményfőcsoport termelése kisebb volt az előző évinél: az épületek építése 12,1, míg az egyéb építmények építése 10,3 százalékkal. Szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építésének teljesítménye 1,4 százalékkal, az egyéb építményeké 1,2 százalékkal csökkent az előző havihoz képest, derül ki a közleményből.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – 21,8 százalékkal esett vissza. Az egyéb építmények ágazat termelése 6,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az építőipari termelés mintegy kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése 8,2 százalékkal maradt el 2011 azonos időszakáétól a KSH szerint.

A 2012 júniusában kötött új szerződések volumene 14,0 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 11,6 százalékkal, míg az egyéb építmények építésére kötötteké 16,1 százalékkal nőtt a 2011. júniusihoz viszonyítva. A növekedést az épületeknél ipari és mezőgazdasági épületekre, az egyéb építmények esetén kommunális beruházásokra, vasút- és útfelújításra kötött szerződések eredményezték.

Az építőipari vállalkozások 2012. június végi szerződésállományának volumene 5,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül a két építményfőcsoport adata ellentétesen alakult, az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 18,1 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 20,4 százalékkal magasabb volt, mint 2011. június végén.

Az építőipar termelői árai az adatok szerint 2012. II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,9 százalékkal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban 0,7, az egyéb építmények építése ágazatban 2,1, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban pedig 2,5 százalékkal nőttek az árak. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,6 és 3,5 százalék között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,2 százalékkal voltak magasabbak.

Forrás / Szerző: Világgazdaság Online

Túl sokat kockáztatna a kormány, ezért valószínűleg nem fog megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval - véli Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa.

Több száz milliárdos kiigazításra lesz szüksége az idei büdzsének és ez nem lesz másképp jövőre sem, a kormány pedig nem fogja ezt vállalni a választások ellőtt, inkább feladja a tárgyalásokat az IMF-fel és az Európai Unióval. Ezt Petschnig Mária Zita mondta a Klubrádió Ötös című műsorában.

A közgazdász szerint ezt igazolja, hogy drasztikusan megemelték a kormány tartalékát a jegybanknál, illetve az is, hogy devizaadósságot forintban törleszt az ország. Ráadásul több állampapírt bocsátanak ki, mint ami a törlesztéshez kell.

Annak megszellőztetése is erre utal, hogy más piacokra – azeri, török – piacokra is ki tud menni a kormány – vélte a szakember.

Forrás: Klubrádió

Az eső negyedévi 0,7 százalékos visszaesés után a második negyedévben 1,1 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság a Világgazdaság Online konszenzusa szerint.

A lapunk által megkérdezett 11 elemző közül a legoptimistább 0,7 százalékos, a legpesszimistább 1,3 százalékos éves visszaesést valószínűsített. A Reuters által megkérdezett elemzők prognózisainak mediánja ugyancsak mínusz 1 százalék. A KSH kedden reggel teszi gyorsbecslését, a részletes adatokat pedig egy hónappal később ismerjük meg.

Az első negyedévben a munkanaphatást figyelembe véve 1,2 százalékkal, naptári és szezonális kiigazítást figyelembe véve pedig 1,4 százalékkal csökkent a GDP éves összevetésben, az előző negyedévhez képest pedig 1,2 százalékos volt a visszaesés.

A második negyedévből eddig megismert adatok nem adnak okot derűlátásra. Az ipari termelés az első negyedévi 0,1 százalékos éves visszaesés után az első félévet már 0,4 százalékos mínuszban zárta, a mezőgazdaság feltehetően messze elmarad az egy évvel korábbi csúcsoktól, az építőipar mélyrepülése pedig feltehetően még mindig nem ért véget. A felhasználási oldalon a beruházások feltehetően megint lefelé húztak – a második negyedéves részletes adatokat csak augusztus végén publikálja statisztikai hivatalunk –, a kiskereskedelmi forgalmi adatokból – az első negyedévi stagnálás után áprilisban 2,8 százalékos, májusban 2,5 százalékos volt az éves mínusz – pedig arra következtethetünk, hogy a fogyasztás hozzájárulása sem pozitív. Ezen az oldalon a külkereskedelem az egyedüli húzóerő, a második negyedévben a mérleg többlete az előzetes adatok szerint közel 1,7 milliárd euró volt.

A piacnál valamivel optimistábbak vagyunk, szerintünk 1 százaléknál kisebb volt a második negyedévi éves GDP-csökkenés, de a második negyedév így is gyengébb lesz a január-márciusi időszaknál – mondta lapunknak Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője. A növekedéshez egyedül az ipari termelés, illetve – a felhasználási oldalon – az export járulhatott hozzá pozitívan, de nem a beruházások és a fogyasztás visszaesését nem tudta ellensúlyozni. A sokat emlegetett Mercedes-hatásnak halvány jelei látszanak ugyan, de ez egyelőre – a teljes felfutás még hónapokba telhet – inkább csak ellensúlyozza a többi ágazatban tapasztalható visszaesést. A kilátásokat borúsabbá teszi az eurózóna gazdaságának megtorpanása: a közös pénzt használó blokkban az első negyedéves stagnálás után a piaci konszenzus szerint negyedéves összevetésben 0,3 százalékkal csökkent a GDP, Németország mutatója még pozitív lehet, de a legutóbbi havi adatok ott is egyértelműen lassulásra utalnak. Mindennek ellenére lehetséges, hogy a második negyedév volt Magyarországon a mélypont, és az év második felében, ha szerény mértékben is, de lassulhat a visszaesés üteme. Az év egészében azonban a recesszió elkerülhetetlennek látszik – ad előrejelzést a CIB szakembere.

Bár az Eurostat is csak jövő kedden teszi közzé az uniós GDP-adatsort, már borítékolható, hogy a tagállamok közül a legerőteljesebben a lett gazdaság bővült a második negyedévben – annak ellenére, hogy az éves ütem jelentősen lassult: a január-márciusi 6,9 százalékról 5,1 százalékra. A lett statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a növekedés kiegyensúlyozott volt: a belső és a külső kereslet egyaránt húzott, az ipari termelés 7 százalékkal nőtt, és – részen az állami beruházásoknak köszönhetően – erősített az építőipar is. Az export tekintetében szerencsés körülmény, hogy az ország fő kereskedelmi partnerei – így például Észtország, Oroszország vagy Svédország – az EU számos tagállamánál jobb kilátásokkal rendelkeznek. A kivitel emiatt stabilan a lett gazdaság húzóereje maradhat.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Csaba Ferenc

A 2012. nyári feldolgozóipari konjunktúrateszt az 1992 óta tartó története során a legtöbb mutató esetében történelmi mélypontot ért el, derül ki a Kopint-Tárki negyedéves konjunktúratesztjéből.

A kutatás szerint a legrosszabb indikátor a vállalatok jelenlegi helyzetét mérő mutató, amely 2012 júliusában mindössze 26 pontot mutat (0-100 terjedő skálán). A kilátásokat jellemző indikátor is csak árnyalatnyilag marad el a válság idején mért szinttől, jelenleg 36 ponton áll. A termelési prognózisok pontosan a 2009-es válság szintjén vannak.

A belföldi rendelésállomány történelmi mélyponton, 11 ponttal zárta az elmúlt negyedévet, ami gyakorlatilag a belföldi piac befagyását jelenti. Az export rendelésállomány a stagnálást jelentő 50 ponton áll, ami ugyan jelentősen jobb, mint a válság idején mért 30 pont körüli szintek, de nagyon kevés olyan vállalat van jelenleg (arányuk közel megegyezik a 2009-ben mérttel) amely az export bővülésére számít.

A forint első félévi gyenge árfolyamának az exportra gyakorolt pozitív hatása ugyan nyáron kitartott, ám ez őszre megszűnhet. A kapacitáskihasználtság jelenleg még a jelen körülmények között kedvezőnek tekinthető 66 százalékos szinten mozog, ám emelkedni kezdett az alacsony kapacitáskihasználtságú vállalatok aránya – derül ki a kutatásból.

A feldolgozóipari vállalatok saját helyzetértékeléséből és a kilátásokból összeálló konjunktúra barométer értéke 31 pont, ami 3 ponttal kevesebb, mint az eddigi legalacsonyabb érték, amit még 2009-ben mértünk. A különbség az exportőrök javára a nem exportálókkal szemben még létezik, ám az olló egyre szűkebb. A legrosszabb helyzetben a mikrovállalkozások vannak, az ő kilátásaikban tulajdonképpen nem található pozitív elem.

A 10 főnél többet foglalkoztató vállalatok eközben vegyesen állnak, a legtöbbjük stagnál, ám 11-50 illetve a 250 fő felett foglalkozató vállalatoknál a helyzet valamivel rosszabb, mint az 50-250 fős cégeknél, ahol azért akadnak jó mutatókkal rendelkezők – írják a Kopint-Tárki szakértői.

A kilátásokat leíró kompozit mutató, a bizalmi index továbbra sem képes elmozdulni a gödörből. Bár a mutató értéke 38 pont, ami 3 ponttal magasabb, mint az eddigi legalacsonyabb érték, a szezonálisan kiigazított index továbbra is történelmi mélyponton van.

A különbség a válság idején mért bizalmi indikátorok és a mai mutató között az, hogy a gazdasági krízis gyors lefolyású volt, és a kilátásokban csupán egy 2-3 időszakán át tartó egyszeri sokkot okozott a feldolgozóiparban. A jelenlegi helyzet azonban másnak tűnik. Míg a válság idején a bizalmi index 4 negyedév alatt vissza tudott mozdulni 50 pont felé, úgy, hogy már fél év után emelkedésnek indult, addig 2011 júliusában 51 pontról 40 pontra eső bizalmi index azóta is folyamatosan csökken.

A termelésbővítést akadályozó tényezők közül változatlanul a kereslethiány, azon belül is elsősorban a belföldi piacon tapasztalt kereslethiány jelenti a legkomolyabb akadályt – hangsúlyozzák a kutatók. Második-harmadik akadályozó tényezőként a gazdasági környezet bizonytalanságát és a nem világos gazdasági rendeleteket jelölték meg a feldolgozóipari vállalatok. Rendkívül kedvezőtlen jelenség, hogy egymás után immár negyedik alkalommal jelenik meg a nem világos gazdasági rendeletek, mint a termelésbővítést akadályozó tényező a harmadik helyen, megelőzve a finanszírozási problémákat is. Bár a kettő közötti különbség csekély (mindössze 6 pont), fontos tulajdonsága a jelenlegi magyar piacnak, hogy a 3 legproblémásabb területből kettő az üzleti és a szabályozási környezettel kapcsolatos.

Szerző: Világgazdaság Online

Elég lesz egy nevet bemondani, máris röpül le a hitelkártyáról a capuccino ára a Starbucks üzleteiben – és újabb szög kerül a készpénz koporsójába.

Spanyolország mellett Olaszországban is egyre mélyül a recesszió: a talján GDP az első negyedévhez képest 0,7, 2011 második negyedévéhez képest pedig 2,5 százalékkal zuhant az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) tegnap nyilvánosságra hozott előzetes adatai szerint. A visszaesés a gazdaság egészét érintette: a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatásszektorban is csökkent a kibocsátás.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a gazdaság teljesítménye egy éve folyamatosan csökken negyedéves szinten – utoljára 2011 második három hónapjában regisztráltak enyhe, 0,3 százalékos növekedést –, éves összehasonlításban pedig utoljára 2009 utolsó negyedévében volt a mostani 2,5 százaléknál nagyobb mínusz.

Bár igaz, hogy az olasz gazdaság a válság előtti években is csak enyhe növekedésre volt képes, a mostani negatív trend hátterében egyértelműen az EU által preferált megszorító politika áll. „A takarékossági intézkedések nyilvánvalóan nyomasztólag hatnak a gazdaságra, hiszen azok az állami beruházásokat, valamint a lakossági fogyasztást sújtják a leginkább” – magyarázta a Reutersnek Vincenzo Bova, az MPS Capital Services elemzője.

Ráadásul miközben a bevételi oldal csökken, addig az államadósság refinanszírozásának költségei egyre növekednek. Az emelkedő trendet jelzi, hogy míg 2009–2010-ben még négy százalék körül mozogtak a tízéves államkötvények hozamai a másodlagos piacokon, addig az elmúlt egy évben már 6–7 százalékra ugrott ez a mutató.

Ez egyben azt is jelzi, hogy a piacok mindeddig „nem hálálták meg” Mario Monti olasz kormányfőnek (képünkön), hogy tavaly novemberi hatalomra kerülése óta maximálisan próbált igazodni Brüsszel elvárásaihoz. A miniszterelnök számos megszorítást, strukturális átalakítást végrehajtott a költségvetés konszolidációja érdekében, amelynek célja, hogy idén 1,7 százalékra csökkentse a GDP-arányos költségvetési hiányt a tavalyi 3,9 százalékról.

„Németország azt állítja, hogy ha a piac magasra hajtja egy ország állampapír-piaci hozamait, az azt jelenti, hogy az ország nem tesz eleget a gazdaság stabilitása érdekében. Ez a felfogás azonban nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a magas hozamok mostanában az euró összeomlása miatti piaci félelmeket is visszatükrözik” – nyilatkozta Monti nemrég a Wall Street Journal szerint.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az olasz államadósság európai viszonylatban hagyományosan magas: már a kétezres évek elején a GDP 100–110 százalékát tette ki. A mutató a tavalyi év végére 120 százalékra nőtt, jelenleg pedig már 123 százalékon áll. Nem csoda tehát, hogy Monti mindent megtesz az adósságrefinanszírozási költségek csökkentése érdekében. A miniszterelnök már a júniusi EU-csúcson arra sarkallta az eurózónát, hogy segítsen a hozamok lejjebb szorításában. Ez részben sikerült is neki, hiszen azóta már az Európai Központi Bank is kilátásba helyezte, hogy szükség esetén kész valamilyen módon ismét beavatkozni.

„Gyakran mondtam Merkelnek, hogyha a beavatkozás nem történik meg, akkor azzal azt kockáztatja, hogy egy olyan olasz parlamenttel találja majd szembe magát, amely elutasítja Európát, a monetáris stabilitást és az eurót, valamint nem lesz barátságos Németországgal szemben” – figyelmeztetett az olasz kormányfő.

A technokrata kormányfő ezzel együtt továbbra is próbál kedvében járni Brüsszelnek, és sorra viszi keresztül a megszorító intézkedéseket. Tegnap például a képviselőház elsöprő többséggel szavazta meg azt a csomagot, amely további 4,5 milliárd eurós kiadáscsökkentést jelent a tavaly decemberben elfogadott 10,5 milliárd eurós megszorításokon túl. Ezek keretében például tíz százalékkal csökkentik a közalkalmazottak számát, és milliárdokat vonnak el a régióktól, valamint az egészségügytől.

Ezek a lépések valószínűleg haragra gerjesztik majd a társadalom kevésbé tehetős rétegeit, ráadásul még mélyebb recesszióba húzzák a gazdaságot. Az olasz kormány hivatalosan 1,2 százalékos mínuszt prognosztizál 2012-re, a valóság azonban még ennél is szomorúbb képet mutathat majd: a Confindustria munkaadói szervezet szerint akár 2,4 százalékkal is csökkenhet idén az olasz GDP.

Forrás : Világgazdaság

Szerző : Wéber Balázs

Júniusban az export 5,6, az import euróban számított értéke 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérve.

A forintértékek kétszámjegyű - rendre 17 és 14,1 százalékos - emelkedést mutattak - jelentette előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. Júniusban a forint az euróval szemben 10,1, a dollárhoz képest 26,5 százalékkal volt gyengébb, mint egy évvel korábban.

Az első fél évben az export és az import alig 0,2, illetve 0,9 százalékkal nőtt euróban számolva a múlt év azonos időszakához képest.

A 3,588 milliárd eurónyi féléves kereskedelmi többlet 235 millióval kisebb a múlt évinél, annak ellenére, hogy a június havi szufficit 191 millió euróval 762 millióra nőtt.

Oszlay András, a Takarékbank makroelemzője szeirnt az exportnövekedés mértéke meglepő, így a többlet az általuk vártnál 200 millió euróval kedvezőbben alakult, míg az import növekedési dinamikája a vártnak megfelelő lett. A szakértő szerint a tavalyi 6,9 milliárd eurós szufficit idén is teljesíthető lesz, és az év második felében kedvezőbben alakulnak a cserearányok is.

Nyeste Orsolya , az Erste makroelemzője is kiemelte: mind az általuk vártnál, mind a piaci konszenzusnál jobb lett a júniusi többlet, amely elsősorban az export hónapok óta nem látott növekedésének köszönhető.

Kifejtette: 2012. első negyedévében a külkereskedelmi mérleg többlete még elmaradt a 2011 azonos időszakáétól, a második negyedéves azonban már nagyobb volt, és ha ez a tendencia fennmarad, akkor az idei többlet magasabb, körülbelül 7,5 milliárd euró is lehet.

Szerző: MTI Eco

Megduplázódott a nem fizető helyhatóságok száma, jövőre még nehezebb lesz. Kétszeresére nőtt a rosszul törlesztett önkormányzati hitelek aránya, ám a következő években tovább romolhat a helyzet. A legtöbb tartozást a nagyvárosok halmozták fel, de ők még képesek törleszteni. Igazán nagy bajban a kisebb települések vannak.

Megduplázódott a nemfizetés aránya az önkormányzati hiteleknél az elmúlt években. A jelenségre a Takarékbank elemzése hívta fel a figyelmet. Mint írták: a korábbi 2 százalék körüli szintről mostanra 4 százalékra emelkedett a rosszul törlesztők aránya.

Az adat úgy is figyelemre méltó, hogy jóval jobb ez a mutató, mint a magánszemélyek vagy a vállalkozások körében. Sőt a települések még így is jó adósnak számítanak, a bankok biztosabbak lehetnek abban, hogy viszontlátják a pénzüket, ha az önkormányzatoknak hiteleznek. Ám miközben a legnagyobb hiteleket a közepes, illetve a nagyvárosok veszik fel, úgy tudjuk, elsősorban a kistelepülések vannak bajban, amikor eljön a törlesztési határidő. Akut nagyvárosi problémáról eddig csupán egyszer hallhattunk, ott sem a hitelek kapcsán, de az egyik legnagyobb hitelfelvevő városból: néhány hete volt szóváltás Hódmezővásárhely és a gázt szolgáltató E-Star közt.

A cég azt állította, hogy az önkormányzat közel egy éve nem fizetett nekik, a városvezetés pedig cáfolta ezt. Ennek a vitának a hevében hangzott el az a megjegyzés az E-Startól, hogy a magyar önkormányzatoknak mintegy másfél milliárdos az összesített tartozásuk csak ezzel az egy vállalattal szemben.

A hitelek esetében nagyobb települések súlyos nemfizetési problémáiról ugyan még nem szóltak a hírek, de a jövőkép nem biztató. Azt a banki elemzés is kiemeli, hogy a devizahitelek jelentősen rontják a helyzetet, de az elmúlt hónapokban több elemző is felhívta a figyelmet arra, hogy e jelenség miatt lehet nagyobb a baj. Elérkezett ugyanis a határidő, amikor el kellett kezdeni visszafizetni az első részleteket az olyan devizahitelek után, amelyeket 2006–2007 környékén vettek fel a mostaninál még sokkal kedvezőbb árfolyamon.

Akkor ez jó ötletnek tűnhetett, ám a sikeres folytatáshoz a globális és a magyar gazdaság stabilitására is szükség lett volna. Több városban, így az egyik leginkább eladósodott Pécsen is jövőre kezdődik az 5–6 éve felvett hitelek törlesztése. Abban az időszakban ugrott meg drasztikusan a települési kötvénykibocsátás és hitelfelvétel népszerűsége; a települések teljes tartozásállománya már meghaladta az 1000 milliárd forintot, míg az előző évtized közepén ennek kevesebb mint harmada volt ez a mutató. A 23 megyei jogú város összesített pénzintézeti kötelezettsége 2007 végén 169 milliárdos volt, 2010-re pedig elérte a 338 milliárd forintot.

Pécsen 37,9, Miskolcon 32, Debrecenben 27,5, Hódmezővásárhelyen 20,7 milliárdos volt ekkor a banki tartozás, ám az összképet nézve néha a milliárdoknál is fontosabbak lehetnek a milliók. A bankokkal folytatott tárgyalásokon gyakran jobb érdekérvényesítési képességgel bíró nagyvárosoknál súlyosabb problémákkal néznek szembe azok a kisebb települések, amelyeknél néhány tízmillió forint hiánya is komoly nehézségeket okozhat.

A jövőben változást jelenthet, hogy 2013-tól nem lehet deficites települési költségvetést elfogadni. Emellett csak kormányzati engedéllyel lehetne a működésre hitelt felvenni. A két változtatás együtt nehéz helyzetet okoz; több városban már idén is csak úgy tudták pozitív tartományba fordítani a büdzsé számait, hogy nehezen teljesíthető terveket írtak be a költségvetésbe, ingatlaneladással számoltak, hitelfelvétellel kalkuláltak.

Több évtizeden át fizetik vissza a felvett hiteleket

Öt olimpiát rendeznek meg a londoni záróünnepség után 2035-ig – ez jól érzékeltetheti, milyen hosszú időre vettek fel hiteleket az önkormányzatok. Ez utóbbi évszám az a dátum, ameddig Zalaegerszegen törleszteni kell a tavaly városrehabilitációra felvett hitel után. De a zalai megyeszékhelyé nem kiragadott példa: alig valamivel tart csupán tovább a törlesztés, mint néhány más településen. Keszthelyen és Egerben a városrehabilitáció, Szekszárdon műfüves focipálya építése, Tatabányán egyéb beruházások finanszírozása után kell a harmincas évek elejéig fizetni.

Az olyan település pedig mint Nyíregyháza, szinte kivételnek számít a nagyobb városok közt azzal, hogy a mostani évtizeden túlra még nem vállaltak fizetési kötelezettséget. A legnagyobb hiteleket a városrehabilitációra, valamint panelprogramokra vették fel. Tavaly és idén eddig 26 városi hitel haladta meg a százmilliót, ebből 12 célja volt e kettő közül valamelyik.

Nem egyszerű a törlesztés. Domokos László ÁSZ-elnök nemrég úgy fogalmazott lapunknak adott interjújában: „a városok sorra vették fel a hiteleket anélkül, hogy a visszafizetés módjára vonatkozóan terveket dolgoztak volna ki."

Forrás : Világgazdaság 

Szerző : Sztojcsev Iván

Werner Faymann osztrák szövetségi kancellár banki jogosultságot akar az ESM mentőalap részére, ezzel első ízben kerül szembe Angela Merkel eurómentési tervével.

Európában továbbra is az a kérdés, be kell-e indítani a pénznyomtatást. A front egyrészt az Olaszország körüli, adósságsújtotta déli államok között húzódik, amelyek hozzászoktak az inflációhoz, szemben állnak a takarékossági csomagokkal, másrészt a Németország körüli fizetőképes északi államok között, ahol a "frissen" nyomott pénz által előidézett inflációban látják a valódi fenyegetést – írja a Die Presse.

Amit az egyik oldalon orvosságnak tartanak, a másik oldalon a katasztrófába vezető közvetlen útnak - és fordítva. Ausztriát eddig a "keményvalutájú blokkba" sorolták Németországgal, Hollandiával, Luxemburggal és Finnországgal együtt. Most azonban Werner Faymann osztrák szövetségi kancellár közvetlenül szembe megy Angela Merkel vonalával. A hétvégén ugyanis azért szállt síkra, hogy az ESM állandó mentőalap banki működési engedélyt kapjon.

Az Európai Központi Bank bizonyos még tartózkodó, ám egyre több politikus hívja fel az európai jegybankot arra, hogy a Fed példáját kövesse a pénznyomtatásban, remélve, hogy ez lendületet ad majd a gyengélkedő gazdaságnak. Mivel a jegybank vonakodik, az európai politikusok igyekeznek megkerülni az eurózóna egyik legfontosabb irányító szervét. Ennek eszköze lehet, ha az ESM-et ruházzák fel banki jogokkal. Kérdés, hogy Németország vajon miért gondolná meg magát a kérdésben, miután a német alkotmánybíróság csak szeptemberben dönt majd a mentőalap létjogosultságáról, Berlin pedig elutasítja az eurókötvényeket, vagyis azt, hogy az ország felelősséget vállaljon a többi tagállam adósságáért.

Jürgen Stark, az Európai Központi Bank volt vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy az ötlet az európai alapszerződés megszegését jelentené, hiszen ezzel a tagállamok közvetlenül finanszírozhatnák egymást. De hasonlóan vélekedik Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter is, aki szerint az ESM nem vállalhat korlátlan felelősséget a tagállamokért.

A Die Presse úgy fogalmaz: az EKB-nak a következő hónapokban be kell bizonyítania, hogy valódi jegybank, amelynek célja az infláció féken tartása vagy a politikusok játékszerévé züllött. A lap kiemeli: a pénznyomtatás nem megoldás, ha így lenne, akkor Zimbabwe lenne a világ leggazdagabb országa.

Szerző: Die Presse - Világgazdaság Online

A német politikusok felháborodottan reagáltak Mario Monti olasz miniszterelnöknek a közelmúltban tett nyilatkozatára, amelyben a kormányfő felveti, hogy az adósságválság megoldásában nagyobb hatalmat kellene kapniuk a kormányoknak a parlamentekkel szemben.

A Financial Times Deutschland összefoglalója szerint mind a kormányzati, mind az ellenzéki politikusok dühödten tiltakoztak Monti felvetése ellen. "Az euró megmentésére tett erőfeszítéseket a nemzeti parlamentek erősítik és nem gyengítik" - hangoztatta Joachim Poss, az SPD frakciójának helyettes vezetője. Hozzátette: Olaszországban a parlamenti döntéshozatal nyilvánvalóan megszenvedte "a leírhatatlan Berlusconi-éveket". Az FDP szerint Monti a német adófizetők költségére akarja megoldani a problémáit és ezt a célját Európa-barát köntösbe csomagolja. Alexander Dobrindt, a CSU főtitkára "a demokrácia elleni merényletről" szólt az ötlet kapcsán.

Árnyaltabban nyilatkozott a szocialista párt elnöke, Sigmar Gabriel. Az SPD feje szerint ugyanis a német eurómentési terv kudarcot vallott, ezért alapvető stratégiaváltásra van szükség. Ennek részeként a politikus szigorúbb költségvetési fegyelmet és ezzel együtt az eurókötvények bevezetését javasolta.

Az olasz kormányfő a Spiegelnek adott interjújában kiemelte: Olaszországnak nem pénzügyi, hanem morális támogatásra van szüksége "európai barátaitól, legfőképpen Németországtól". Hozzátette azt is, hogy miközben már öt eurózóna-tagország – Görögország, Írország, Portugália, Ciprus és Spanyolország – folyamodott nemzetközi hitelcsomagért, addig Róma "egyetlen eurónyi" segítséget sem vett igénybe. Nem felejtette el megjegyezni azt sem, hogy az eurózóna "legnagyobb haszonélvezője" éppen Németország. Ezzel arra utalt, hogy az exportorientált német gazdaságnak hatalmas lehetőséget jelent a többi eurózóna-tagállam piaca. Merkelék emellett profitálnak a dél-európai állampapírpiacokra nehezedő nyomásból is: szerinte az olasz államkötvények jelenlegi magas hozamszintje hozzájárul ahhoz, hogy Berlin rekordalacsony hozamok mellett képes refinanszírozni államadósságát.

Szerző: FTD - Világgazdaság Online

Agresszív mértékű leminősítéssel megvonta Szlovénia elsőrendű "A" kategóriás államadós-besorolását csütörtökön a Moody's Investors Service, egyebek mellett a szlovén bankrendszer további feltőkésítési költségeire és a szlovén kormány finanszírozási forrásainak szűkülésére hivatkozva.

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja az európai és az amerikai piaci zárások után, csütörtök éjjel Londonban bejelentette, hogy három fokozattal, az eddigi "A2"-ről - a köztes "A3" és "Baa1" osztályzatok kihagyásával "Baa2"-re rontotta a szlovén kormánykötvény-kötelezettségek besorolását, és az új minősítésen is további osztályzatrontás lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

A Moody's a lépés fő indokai között kiemelte azt a véleményét, hogy a szlovén bankrendszer további tőkepótlásra szorul, és ez erősíti az államra ebből háruló jövőbeni potenciális költségterhek növekedésének kockázatát.

Mindemellett a hitelminősítő elemzése szerint a szlovén kormány finanszírozási költségei is emelkednek, piaci hozzáférése pedig egyre korlátozottabb. Ezt jelzi, hogy Szlovénia egyre inkább függ a rövidebb futamidejű kibocsátásoktól, valamint a hazai bankoktól felvett finanszírozástól, a szlovén bankok viszont mind nagyobb mértékben kénytelenek igénybe venni az euróövezeti jegybank (EKB) finanszírozási forrásait.

A Moody's közölte: az új szlovén adósosztályzaton érvényben hagyott negatív kilátás tükrözi a cég azon véleményét, hogy Szlovénia mint szuverén adós finanszírozási kihívásai és a pénzügyi szektorból eredő kockázatok jelentősek. A romló makrogazdasági környezet erősíti ezt a kockázatot, és emiatt felmerül az a lehetőség is, hogy Szlovénia esetleg külső segítségre szorul - áll a Moody's elemzésében.

A cég a makrokörnyezet romlásával kapcsolatban kiemelte, hogy a szlovén gazdaság tavaly ismét recesszióba került, a hazai össztermék (GDP) értéke 0,2 százalékkal csökkent. A Moody' előrejelzése szerint a helyzet az idén jelentősen tovább romlik: a cég 2012 egészében már 2 százalékos GDP-mínuszt valószínűsít Szlovéniában. A hitelminősítő közölte: véleménye szerint ebben a környezetben az országot a pénzügyi sokk egyre nagyobb kockázata fenyegeti.

"Az EU politikusai Szlovéniáért reszketnek" című elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a Moody's leminősítése után már csak két fokozattal van a bóvlikategória felett Szlovénia. Ausztria szomszédja Szlovénia 2007 óta tagja az euróövezetnek, ám gazdaságának exportfüggősége miatt különösen keményen sújtotta a pénzügyi válság. A szlovén kormánynak magasabb refinanszírozási költségekkel és a pénzpiacokhoz való korlátozott hozzáféréssel kell megküzdeniük, miközben a bankok egyre jobban függenek az Európai Központi Bank segítségétől.

A FAZ szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Szlovénia három legnagyobb bankja, a Nova Ljubljanska Banka, a Nova Kreditna Banka Maribor és az Abanka Vipa a GDP 8 százalékának megfelelő mértékű állami tőkeinjekció igénybevételére kényszerül. Gazdasági szakértők pedig már nem számolnak azzal, hogy Szlovénia saját erőből képes lesz megoldani pénzügyi problémáit. Joze P. Damijar szlovén közgazdász a minap úgy nyilatkozott: az országnak két lehetősége van: teljes uniós mentőövet kér, vagy Spanyolország példájára először csak banksegélyért folyamodik. Damijan 6-8 milliárd euróra becsüli a szlovén bankoknál felgyűlt rossz hitelek összegét. Amennyiben az állam teljes mértékben helyt állna ezért, a szlovén költségvetés hiánya idén a GDP 20-28 százalékára növekedne, a szlovén államkötvények hozamai pedig meghaladnák a 12 százalékot. Ez pedig elkerülhetetlenné tenné az EU-segély bevetését.

Szerző: MTI Eco - Világgazdaság Online

Az euróövezet gazdasága a második negyedévben is visszaeshetett. A Marit kompozit Beszerzési Menedzser Indexe továbbra is a gazdasági aktivitás meredek csökkenésére utal.

A magánszektor aktivitása tovább csökkent az euróövezetben, derül ki a Markit piackutató felméréséből. A Beszerzési Menedzser Index kompozit mutatója 46,5 pontot mutat, ami kisebb korrekciót jelent az előzetes, 46,4 pontos becsléshez képest. Az index ugyanakkor továbbra is távol van az 50 pontos értéktől, ami a csökkenést elválasztja a növekedéstől. Összességében a gazdasági tevékenység meredek csökkenéséről tanúskodik a BMI.

Az eurózóna szolgáltatási BMI-je a felülvizsgált adatok szerint 47,9 pont, ami az előzetes 47,6 pontos becsléshez képest javulást jelent. Júniusban 47,1 ponton állt az index.

Az adatok megerősítik az előzetes becslést, miszerint az eurózónában folytatódott a visszaesés, ami negyedéves szinten 0,6 százalék lehet, mondta el Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza. A régióban a második egymást követő negyedévben eshet a gazdaság.

Szerző: Világgazdaság Online

Adóssága jelenti a legnagyobb gondot minden negyedik magyar fogyasztó számára, derül ki a Nielsen kutatásából. Hazánkban a munkahelyek, a gazdasági helyzet és az energia drágulása miatt is sokan aggódnak. Európában a munkahelyek biztonsága a görögök és spanyolok 32-32, az olaszok 26 százaléka számára a legnagyobb gond.

Egyre több embernek jelent az adósság súlyos problémát Magyarországon. A megkérdezett magyar fogyasztók 26 százalékának legnagyobb gondja az adósság, ha a következő hat hónapra tekint. Ez a legnagyobb arány a világ ötvenhat országa közül egy májusi online felmérés szerint, amit a Nielsen végzett. A magyarok után következő írek és kolumbiaiak 16-16 százaléka számára legnagyobb gond a hitel.

Ötvenhat ország válaszadóinak átlag 6 százaléka említette az adósságot, mint legnagyobb gondját a közeljövőben. Európában 9 százalék az átlagos mutató. „Mi okozza önnek a legnagyobb gondot a következő hat hónap során?" - Ezt a kérdést tették fel a Nielsen kutatói ötvenhat ország internethasználóinak. Hazánkban az adósság után a munkahely biztonságát és a gazdaság helyzetét nevezte meg a válaszadók 14-14 százaléka.

Ezután következik a háztartási energia árának növekedése 10 százalékkal, a gyerekek taníttatása és boldogulása 8 százalékkal, majd egyaránt 5 százalékkal az élelmiszerárak növekedése, egészség, valamint munka és magánélet egyensúlya. Az üzemanyag drágulását 2 százalék említette.

Változott a magyar fogyasztók véleménye, mivel idén az első negyedévi felmérés során még a munkahelyek biztonságát és a gazdaság helyzetét említette országunkban a legtöbb megkérdezett, 19-19 százalékkal, míg az adósságot 15 százalék.

Huszonnyolc európai ország válaszadói közül legtöbben, átlag 15 százalék a munkahelyek biztonsága miatt aggódik leginkább. Utána a gazdasági helyzet következik 13, a háztartási energia növekvő ára 10, az egészség továbbá az adósság 9-9, majd a gyerekek taníttatása és boldogulása 7 százalékkal.

Európában a munkahely biztonsága jelenti a legnagyobb gondot a spanyolok és görögök 32-32, valamint az olaszok 26 százaléka számára. A gazdasági helyzetet fő problémájának a spanyolok 27, görögök 24 százaléka nevezte meg, majd a hollandok és írek 19-19, svédek, észtek és britek 18-18 százaléka. Ennél a válasznál az olaszok mutatója 13 százalék.

Szerző: Világgazdaság Online

Három éves mélypontra esett az eurózóna feldolgozóiparának aktivitása júliusban – derül ki a Markit gazdaságkutató intézet felméréséből.

A feldolgozóipari beszerzési menedzser index júliusi (PMI) értéke a júniusi 45,1 pontról ugyanis 44 pontra esett, ami a legalacsonyabb mutató 2009 júniusa, vagyis a globális pénzügyi válság tetőpontja óta. Az 50 alatti érték az ágazat zsugorodását jelzi.

A most közölt adatok azt is jelentik, hogy a valutaunió feldolgozóipara már a tizenegyedik egymást követő hónapban zsugorodik, miután a termelési volumen és az új megrendelések értéke is csökkent. A termelési index 43,4 pontra, 2009 májusa óta nem látott szintre esett a júniusi 44,7 pontról. A feldolgozóipari cégek 2010 eleje óta nem látott mértékben csökkentették áraikat, azonban az új megrendelések értéke 42,8 pontra, nyolchavi mélypontra csökkent a júniusi 43,5 pontról.

Magyar szempontból rossz hír, hogy az eurózóna indexén belül a német PMI értéke az egyik legalacsonyabb lett, miután hároméves mélypontra, 43 pontra esett a júniusi 45 pontról. Utoljára ilyen alacsonyan 2009 júniusában állt a mutató.

Az adatok azt jelzik, hogy az eurózóna válsága és a világgazdaság lassulása Európa legnagyobb gazdaságát sem kíméli. Az eurózóan négy nagy gazdasága (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország) közül így a júliusi német PMI csak a harmadik helyen áll. A PMI-adat egybecseng a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet múlt heti jelentésével is, amely azt mutatta, hogy az üzleti hangulat 2010 márciusa óta nem látott szintre esett vissza Németországban, miután az eurózóna válságának újabb fellángolása erősen nyugtalanítja cégeket.

A német indexen belül a termelési adatra vonatkozó mutató már negyedik hónapja csökken, most 42,2 pontra, ami 2009 áprilisa óta a legalacsonyabb szint. Az új megrendelések értéke pedig már tizenharmadik hónapja esik, miután a világgazdaság jelenlegi helyzete eltántorítja az ügyfeleket a megrendelésektől. Az új exportmegrendelések 2009 májusa óta nem látott mértékben csökkentek, miután Nyugat-Európában, illetve Ázsiában és az USA-ban is esett a kereslet.

A német érték egyben azt jelenti, hogy Németországhoz képest csak Spanyolország és Görögország feldolgozóiparának volumene csökkent nagyobb mértékben.

Görögországban 2009 szeptembere óta 50 pont alatt áll a PMI értéke, míg Spanyolországban 15 egymást követő hónapja zsugorodik a szektor, Olaszországban pedig egy éve.

Írország az egyetlen eurózónatag, ahol látni annak a jelét, hogy a feldolgozóipar kezd kimászni a gödörből, miután az ír PMI értéke ötödik hónapja 50 pont felett áll.

A világgazdaság jelenlegi helyzetében a cégek nemcsak otthon, hanem exportpiacukon is kihívásokkal néznek szembe – emelte ki a Chris Williamson, a Markit elemzője a Reutersnak.

Szerző: Világgazdaság Online