Idén is a nemzetgazdasági tárca javaslatára fogadta el a legtöbb törvényt az Országgyűlés, Matolcsy György a 225 megszavazott jogszabály ötödét kezdeményezte. A Ház tízszer módosította a költségvetést és háromszor az alkotmányt. Ellenzéki javaslatból nem lett törvény. A Ház a rendszerváltás óta idén alkotta meg a legtöbb jogszabályt, tízzel többet, mint az előző évben.

(Kummer János)

Forrás : MTI

Közlekedni biztosan drágább lesz

A jegyek és bérletek drágulnak, és az autók fenntartása is többe kerülhet majd. A havi fővárosi bérlet ára átlépi a tízezer forintot, például a metrójegy 300, a vonaljegy 350 forintba kerül 2013 januárjától. A vidéki nagyvárosokban azonban a következő év elején még az idei tarifák maradnak érvényben. Csodálkoznánk, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás új rendszere – ami ugyancsak januárban lép hatályba – nem vezetne a díjak emelkedéséhez. Hasonló a helyzet a cascóval és a lakásbiztosításokkal is (amelyeknél 15-10 százalékos lesz az adóteher). Úgy véljük ugyanis, az is drágulás, ha ugyanazon díjért csekélyebb szolgáltatást kapunk (például az önrész bevezetése, illetve emelése révén).

A rezsiköltség sem csak csökken, nő is

A serpenyő másik oldalára az áram, a gáz és a távfűtés árának csökkenése kerülhet (erről részletesen írtunk). A szemétdíjat is kontrollálni akarja a kormány. Bár 2013. január 1-jétől a Magyar Energia Hivatal (MEH) látja el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak megállapításával összefüggő árelőkészítési feladatokat, ebből hatósági ár csak 2014-re lesz. Elméletben akár többet is kellene akkortól fizetni (például a hulladéklerakási járulék miatt), de választási évben aligha kell rettegni az állami díjemeléstől. A rezsiköltségeket az energiaár csökkentése apasztja, de növelheti például a telefonadó, és 2013-ben még a szemétdíj is (például Kaposvár hét százalékkal emel).

Kicsit körülnézve, további pluszkiadásokat okozó változásra is bukkanhatunk. Ilyen például, hogy már az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, illetve bérbe adásánál is kell energetikai tanúsítványt készíteni. A lakáshirdetésekben is meg kell adni az épület energetikai besorolását.

És a kutyások...

A kutyát tartók a chip kötelezővé tétele miatt költhetnek. Már 2010 óta (elvben) minden tulajdonosváltásnál azonosítóval kellett ellátni az ebeket. Ezt azonban senki sem ellenőrizte, így a gyakorlatban nem is igazán működött. 2013. január elsejétől viszont szigorodnak a szabályok. Minden 4 hónapnál idősebb kutyánál kötelező az azonosító, a házi kedvencet pedig regisztráltatni kell az országos adatbázisban. Aki ezt nem teszi meg, akár 45 ezer forintos bírságot is fizethet. Az ellenőrzésre az állategészségügyi hatóság, a jegyzőt, és az állatorvosokat is kötelezik. Az Origo alaposan utánajárt a kérdésnek. Mint kiderítették, ugyan az állatvédelmi törvény előírja, hogy a chip beültetéséért legfeljebb 3500 forintot kérhet az állatorvos, de mivel ez csak a folyamat egyetlen eleme, így a valójában fizetendő ár 6-9,5 ezer forint.

Forrás : www.azenpenzem.hu

( http://azenpenzem.hu/cikkek/januartol-nagyot-valtozik-az-elet/1026/ )

Időzített bombán ül a Forint, jön a 260-as svájci Frank 2013-ban ?

Számos kihívás előtt áll a forint 2013-ban, jelentős erősödére azonban nem számítanak a Napi Gazdaság által megszólaltatott devizakereskedők. Az euróval szembeni 300 és a svájci frankkal szembeni 250 forintos szintet azonban könnyen áttörhetjük - a kérdés az, hogy ottragadunk-e vagy sem.

Az idén a forint volt az egyik legjobban teljesítő deviza, amiben nagy szerepe volt annak is, hogy januárban a 320 forintról indult az euróárfolyam - mondja Vogel András, a Solar Capital elemzője. Egyetértett vele a Napi Gazdaságnak adott nyilatkozatában Csajbók Róbert, az ING devizapiaci kereskedője, aki szerint bár az év elején mindenki pesszimista volt, mégis csak december legvégére jött egy nagyobb gyengülés, így meglepetésszerűen jó évnek nevezte a 2012-est.

Arról, hogy mi vár ránk jövőre, már megoszlanak a vélemények: Vogel szerint továbbra is az IMF-tárgyalások körüli huzavona fogja meghatározni leginkább a hazai fizetőeszköz sorsát, a szakember lát is esélyt a megegyezésre, mondván a közelgő választásoknál jól jöhet ez a kormánynak. A Solar Capital szakértője ezen kívül kiemelte még a hazánk ellen 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást, hiszen ez az ügy akár pozitív, akár negatív végkifejlete jelentős hatással lehet a forint árfolyamára.

Meghatározó nemzetközi kérdések...

Csajbók azt hangsúlyozta, hogy az erős forintot a kormány idén megpróbálta kihasználni, így új (külön)adókat vezetett be, folyamatosan csökkentették az alapkamatot, ami szerinte azt mutatja, hogy amíg jó a hangulat, addig a kormány szívesen játszik a tűzzel. Mindezt annak fényében nevezte veszélyes játéknak, hogy hiába jók a makroadataink (például a költségvetési hiányt várhatóan 3 százalék alatt tudják tartani), ez leginkább a magas adóterheknek köszönhető, mintsem a jól működő gazdaságnak - ezt pedig külföldön is látják.

A jó makroadatok, egyes portfólióbefektetések és az állampapírok viszonylagos magas kamata támogatják a forintot, míg az unortodox gazdaságpolitika, a romló növekedési kilátások, a magas infláció rontja a pozíciókat - mondta lapunk érdeklődésére Földi Balázs, a Commerzbank treasury üzletágának vezetője. Véleménye szerint összességében ezek a kereslet-kínálati viszonyok stabil árfolyamot vetítenek előre, ám ez könnyen változhat, amiben elmozdulás történik a globális befektetői hangulatban. Milyen lesz az amerikai költségvetési helyzet, az Európai Unióban mennyire mernek hozzányúlni az alapokhoz, a periféria országok gondjaihoz, mennyire mozdulnak el a fiskális unió felé, milyen eredményt hoznak a német választások? - sorolta a szakember a forint árfolyamára hatással lévő kérdéseket, melyek közül többet is időzített bombának nevezett.

Simor megy, ki jön ?

Hasonlóan fontos kérdés, hogy márciusban ki lesz az új jegybankelnök és ő milyen monetáris politikát fog folytatni - mondta Csajbók. Véleménye szerinte ez "nem lesz egy nyugodt időszak", hiszen az is előfordulhat, hogy a nyugdíjpénztárak államosításához hasonlóan az új lépéseket is értetlenül fogadja majd a nemzetközi piac, ami pedig bizonytalanságot szülhet, ez pedig természetesen rossz hatással lehet a forint árfolyamára. A szakember mindent egybevetve nem vár 286 alatti árfolyamot - mint mondta, ha odáig erősödne a hazai fizetőeszköz, akkor a kormányzat a gazdasági növekedés mihamarábbi beindítása érdekében kamatvágással és egyéb módszerekkel gyengítené a hazai fizetőeszközt.

Felfelé azonban már jobban kilenghetünk, így nem nevezte elképzelhetetlennek, hogy tartósan 300 forint felett ragad az euróárfolyam, sőt 310 körüli kereskedést sem tartott lehetetlennek. Földi ezzel szemben nem hisz abban, hogy tartósan 300 feletti árfolyam alakulna ki, mint mondta, elképzelhető, hogy bizonyos hírek hatására akár 320-ig gyengül a forint, ám ezután gyorsan korrigálnánk. Ennek megfelelően a két szakember szerint a legvalószínűbb, hogy átlagosan 295 forint körül alakul majd az euróárfolyam 2013-ban.

Forrás : www.napi.hu

Szerző : Dzindzisz Sztefan

Az alanyi adómentességről, a pénzforgalmi szemléletű áfázásról december 31-ig kell dönteniük a vállalkozóknak, és a katázást is célszerű eddig bejelenteni, ha valaki nem akar jövőre kétféle bevallást készíteni.

(Fotó: Northfoto)

Forrás : FN24

A nap végére visszahúzódott a 295-ről az Euró Forintban mért ára.

(MTI / Kovács Tamás)

Forrás : MTI

Csökken az ingatlanbefektetési volumen a régiónkban, Magyarországon alig volt az utóbbi hónapokban jelentős tranzakció. A nem teljesítő hitelek aránya folyamatosan nő, becslések szerint 25%-on tetőzhet Magyarországon a vállalati szegmensben. A befektetők távolmaradásával, közvetve vagy közvetlenül, a bankok válhatnak a legnagyobb kereskedelmi ingatlantulajdonosokká Magyarországon. A piac élénkülésével az energiahatékony, környezettudatos és minősített irodaépületek lehetnek a legkeresettebb ingatlanok. Kohári Gáborral, a Deloitte ingatlan és pénzügyi tanácsadási részleg igazgató-helyettesével beszélgettünk.

Portfolio.hu: A 2011-es év látványos felfutása után, idén újabb komoly visszaesés tapasztalható az ingatlanbefektetések piacán. Ez elsősorban a régiónkat érinti, vagy egész Európát? Milyen kilátásokkal rendelkezünk?

Kohári Gábor: 2012. első félévében globálisan közel 25%-os visszaesést láttunk a kereskedelmi ingatlanok tranzakciós volumenében. Ugyanakkor ennél is nagyobb mértékben csökkent a befektetések összértéke az Európát is magában foglaló EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban. A kereslet jól érezhetően a fejlettebb országokban összpontosul, a befektetők az utóbbi hónapokban elsősorban az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Németországot tekintik a legvonzóbb európai célpontoknak. Ha az év végéig jelentős változás nem történik, Európában a befektetési volumen 10%-ot meghaladó mértékben is elmaradhat a tavalyi évtől.

P.: Hogyan teljesít ezen belül Magyarország? Milyen folyamatok zajlanak a hazai ingatlanbefektetési piacon? Milyen típusú ingatlanokra van jelenleg kereslet?

K.G.: A KKE-i régióban nagyon jelentős visszaesést tapasztaltunk, Magyarországon pedig alig volt az utóbbi hónapokban jelentős tranzakció. Sajnos az üzleti ingatlan jelenleg nem kifejezetten likvid eszközkategória Magyarországon. A prémium kategóriában, elsősorban a kiskereskedelmi szegmensben jelenleg is látunk jelentős befektetői érdeklődést budapesti ingatlanokra. Ebben a szegmensben a minőséggel kapcsolatos magas elvárások és az árazással kapcsolatos bizonytalanság hátráltatja a tranzakció létrejöttét.

P.: Ugyan kevés a tranzakció, de milyen irányban változnak a hozamok? A kevesebb adásvétel jelenti a hozamok emelkedését is?

K.G.: A hozamok némileg emelkedtek az elmúlt egy évben, azonban a kevés ügylet miatt nehéz megbecsülni az elmozdulás tényleges mértékét. Véleményem szerint a kevés tranzakció ténye önmagában nem eredményezi automatikusan a piaci hozamok növekedését, de igen erős jelzés az eladók és vevők számára, végső soron hat az árazásra, így közvetve a piaci hozamra is.

P.: Kik azok akik most is vásárolnak? Jó pillanat van a számukra?

K.G.: Jelenleg nem igazán aktív egy nagy befektetői csoport sem a piacon. A jó minőségű üzleti ingatlanok iránti kereslet jelentős részét korábban az európai vagy amerikai intézményi alapok adták. A magyar piacra való visszatérésük nagyon pozitív üzenet lenne mindannyiunk számára. Jövedelemtermelő ingatlanokat több hazai és külföldi társaság is vásárol Magyarországon. Ezek a befektetések egy jelentős része a hitel-átstrukturálásokhoz kacsolódó, jellemzően minimális pótlólagos tőkét megmozgató tranzakciók. Biztos vagyok abban, hogy Budapesten jelenleg is érdemes befektetni, továbbra is vannak kifejezetten jó megtérülést biztosító üzleti lehetőségek.

Egy globális trendet itt ki szeretnék emelni: A tőkéhez való hozzáférés sikerességében jelentős átrendeződést látunk a világban. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (REIT) térnyerése az USA-ban rendkívül szembetűnő: az idén, 2012. szeptember közepéig mintegy 32 milliárd USD tőkét gyűjtöttek a REIT-ek, ami messze a legmagasabb összeg az elmúlt 10 év hasonló időszakaihoz viszonyítva, míg ugyanezen időszak alatt az ingatlanbefektetésekre szakosodott magántőke társaságok csupán mintegy 16 milliárd USD új tőkét tudtak felmutatni, ami csak 16%-a a 2008-as teljes évi értéknek. Az európai REIT-ek még messze nem ennyire sikeresek, de ha a szabályozók megfelelő alapot teremtenek véleményem szerint Európában is könnyen előfordulhat hasonló piaci átrendeződés.

P.: Az ingatlanpiac is híres a ciklikusságáról. Hol tart most Ön szerint az ingatlanpiac?

K.G.: Az USA-ban a kereskedelmi ingatlanok értékindexe (Commercial Property Price Index - CPPI) folyamatosan nőtt az elmúlt 3 évben és elérte a válság előtti érték 96%-át (míg korábban 62%-on is járt). Így azt mondhatjuk, az USA-ban a ciklus felfelé ívelő szakaszában jár. Az USA-ban már csak 11%-a volt a nem teljesítő hitelekhez köthető tranzakciók aránya 2012 közepén, ami jelentős csökkenést mutat a 2010-es 18%-os arányhoz képest. Európában, és ezen belül az EU-ban is jelentősek az országok közötti különbségek, itt nem igazán lehet egységes piacról és egységes trendről beszélni.

Ha a teljes piacot és nem csupán egyes szegmenseket nézünk, Magyarországon jelenleg a hanyatló szakasz vége körül lehet. A kereskedelmi ingatlanpiac fellendülése a teljes gazdasági fellendülés után egy vagy két évvel következhet. Az ingatlanpiac várhatóan a gazdaság újraéledése, a munkanélküliség csökkenése, és a kiskereskedelmi forgalom bővülése után tud majd ismét növekedni.

P.: Mi a nagyobb gond, a forráshiány, vagy hogy a jelenlegi árszinteken nem hajlandók kiszállni a tulajdonosok? Mi segítheti a hazai ingatlanpiac helyreállását, növekedését?

K.G.: Azoknál a tulajdonosoknál, ahol nincs értékesítési kényszer leginkább a kivárás a jellemző. A jelenlegi keresleti viszonyok mellett ez ésszerű magatartás lehet. A lejárat közeledése miatt ugyanakkor egyes zárt végű ingatlanalapoknak a közeljövőben el kell adniuk majd az ingatlanjaikat, mindezt bizonytalan piaci helyzetben és jelentős nyomás alatt.

Magyarországon a 90-es évek eleje óta ez az első jelentős és hosszú ideig tartó piaci visszaesés. Fejlett piacgazdaságokban az ingatlanpiac fellendülését a piac visszaesése követi, míg a ciklus ismét növekvő szakaszba nem ér. 2008 óta már magunk mögött hagytunk minden olyan lehetséges trendforduló időpontot, ami egy ciklikus jellegből következne. Így nem gondolom, hogy a jelenlegi hazai ingatlanpiaci helyzet hasonlítható például ahhoz, ami egy fejlett piacon, mint pl. az USA-ban jelenleg történik. Elsősorban a gazdaság növekedése és a piaci környezet javulása után indulhat el majd a hazai piacon is a fellendülés. Véleményem szerint Magyarországon jelenleg több dolog is hiányzik ahhoz, hogy a befektetések volumene tovább lépjen erről a rendkívül alacsony szintről. Elsősorban a legalább 2%-ot meghaladó gazdasági növekedés visszatérését és az üzleti környezet kiszámíthatóságát emelném ki. Természetesen mások az ipari ingatlanok és a kiskereskedelmi ingatlanok esetében a kilátások.

A forráshiány ugyan általános, de a közhiedelemmel ellentétben nem tűnt el teljesen a banki finanszírozás. Véleményem szerint a finanszírozási forrás költségének és a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés alakulása helyett, ma inkább az ingatlanhasználók (bérlők, stb.) üzleti kilátásait kell alaposabban vizsgálnunk és elemeznünk.

P.: Mi a helyzet Magyarországon a nem teljesítő hitelekkel?

K.G.: A MNB 2012. novemberi stabilitási jelentése alapján az I. félévében újból jelentős mértékben emelkedett a nem teljesítő hitelek aránya. Ez az érték jelenleg 16%, ami mind a vállalati, mind a lakossági hitelekre vonatkozik.

Magyarországon a hitelezés felfutása az elmúlt években ugyan nem volt olyan mértékű, mint több környező országban, pl. Szlovéniában vagy Horvátországban, ugyanakkor a lakossági és vállalati nem teljesítő hitelek aránya nálunk és Romániában nő jelenleg a legmeredekebben. Ha csak a nem teljesítő vállalati hitelek arányát nézzük, az I. félévében újból jelentős mértékben emelkedett és már meghaladta a 20%-ot. Az MNB előrejelzése szerint 2014. közepére a hitelek mintegy 25%-a válhat majd nem teljesítővé.

A banki vállalati hitelportfólión belül jelentős, több mint 20%-os részt kitevő projekthitelek döntő többsége ingatlan-beruházásokhoz köthető. A bankokhoz került nem lakossági ingatlanok értékesítése a befektetők és vásárlók távolmaradásával rendkívül vontatottan halad. Így közvetve vagy közvetlenül, hamarosan a bankok válhatnak a legnagyobb üzleti ingatlantulajdonosokká Magyarországon. Az ingatlanpiac szempontjából meghatározó lesz, miként építik fel a stratégiájukat az ingatlan-portfóliójuk hasznosítására.

A gyorsan duzzadó, rossz minőségű ingatlan-portfólió leépítése meglátásunk szerint akár 10 évig is eltarthat, még akkor is, ha 2-3 éven belül némiképp fellendül majd a piac.

P.: Mennyiségi problémáról (főleg az irodaterületek esetében) nem beszélhetünk, de hogy állunk a minőséggel?

K.G.: Az ingatlanok elhelyezkedése, és az épületek építészeti kialakítása jellemzően fontos minőségi szempontok, de mára a környezettudatos fejlesztés is alapvető követelménnyé vált a legtöbb nemzetközi vállalat számára, ami örvendetes fejlemény Budapesten is. A fenntartathatósággal kapcsolatos törekvések hatékonyan támogatják az üzleti célokat: alacsonyabbá válik az üzemeltetési költség és egyúttal csökkenhet a befektetés üzleti kockázata.

Az energiafelhasználásban hatékony, környezettudatos és minősített (pl. BREEAM, LEED) irodaépületek iránti megnövekedett igény egyértelműen kimutatható, így ma már szinte csak minősített irodaépületeket fejlesztenek Budapesten is. A piac élénkülésével az energiafelhasználásban hatékony, környezettudatos és minősített épületeink lehetnek a legkeresettebb ingatlanok. Ezt akár új piaci normaként is felfoghatjuk.

Forrás : www.portfolio.hu

Távozik a magyar piacról az Office Depot - írja a hvg a társaság közleményére hivatkozva. A cég a Central Fund Kockázati Tőkealapnak értékesítette hazai érdekeltségét.

Az eladási árat nem hozták nyilvánosságra, az Office Depot közleményében az sem szerepel, miért döntöttek a kivonulás mellett. Csak annyi, hogy a vevő tovább használhatja majd a társaság kereskedelmi neveit.

Az irodaszereket gyártó Office Depot 1986-ban alakult Floridában, hazánkban 1997 óta van jelen - olvasható a társaság honlapján. A magyarországi egység volt a cég első kelet-európai, 100 százalékban saját tulajdonban működő üzlete. Jelenleg 9 áruházat működtetnek az országban.

A Magyarországon működő nagy áruházláncok közül legutóbb a Bricostore jelezte, hogy kivonul. A lépést a gazdasági válsággal indokolták.

Forrás: hvg/Hír24

Bár a jövő évi infláció a korábbi 5,2 százaléknál jóval alacsonyabb lehet, a kormány nem kíván módosítani a nyugdíjemelés mértékén, így ők lehetnek a 2013-as év nagy nyertesei.

A nyugdíjasok lesznek a jövő év nyertesei

A 2013-as költségvetés készítésekor a kormány 5,2 százalékos jövő évi inflációval tervezett. Hasonló mértékű fogyasztói árindexet prognosztizált korábban a Magyar Nemzeti Bank is, ám a legújabb inflációs jelentésből kiderül, hogy a lakossági szabályozott energiaárak 10 százalékos csökkentése miatt jelentős mértékben visszafogta a várakozásait, így már "csak" 3,5 százalékos lehet a jövő évi infláció.

A Nemzetgazdasági Minisztérium online fogadóóráján az mfor.hu kérdésére Banai Péter Benő helyettes államtitkár elárulta, hogy a kormány a jegybankkal ellentétben nem tervezi az infláció mértékének felülvizsgálatát.

A költségvetés helyzete

MNB: munkaintenzívebb lesz Magyarország

Elfogadták Budapest 2013-as büdzséjének tervét

Rogán: én nem sajnálom a nagy szolgáltató cégeket

Elfogadták a 2013-as költségvetést

KT: tartható a cél a tartalékok felhasználása nélkül

A jövő évi infláció várt mértéke a költségvetés mellett jelentős mértékben befolyásolja még a nyugdíjakat is. November hónapokban ugyanis rendre az infláció mértékéhez igazítják, korrigálják a nyugdíjakat (idén egy 1,6 százalékos emelésről döntöttek januárig visszamenőleges hatállyal). Kérdésünkre Banai Péter Benő elárulta: "a nyugdíjemelés mértéke 2013-ban 5,2 százalék, ezen a kormány nem változtat, nem kívánja csökkenteni".  Ez pedig azt jelenti, hogy mivel a jövő évi árindex mértéke alacsonyabb lehet a vártnál, a 2013-as év igazi nagy nyertesei a nyugdíjasok lesznek, hiszen juttatásuk az inflációt bőven meghaladó mértékben emelkedik.

Lesz pénz az állami férőhelyekre és a minimálbér-emelés költségátvállalására is

Mint ismert, szerdán Giró-Szász András kormányszóvivő bejelentette, hogy a kormány a felsőoktatást úgy alakítja át, hogy legalább 55 ezer hallgató államilag finanszírozott oktatásban részesüljön. Ám kérdés, hogy a létszám megemelése, hogyan fogja érinteni a jövő évi költségvetést. Banai Péter Benő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "A többlet-kiadások - legalább részben - a költségvetés már meglévő előirányzatainak felsőoktatási célú felhasználásával biztosítható. A tervezett változtatások részleteinek kidolgozása folyamatban van. Mindez a 2013. évi hiánycél teljesíthetőségét nem veszélyezteti".  (Csütörtök délután, a fogadóórával egy időben egyébként kiderült, hogy jövőre, mely szakokon nem lesz állami finanszírozott férőhely. A listát megnézheti a Csak fizetős helyek lesznek jövőre a jogi és közgazdász képzésben című cikkünkben).

Szintén a héten vált véglegessé, hogy a kormány 11 nehezebb helyzetű ágazatban fél évig átvállalja a minimálbér emeléséből jelentkező terhet, ami 10 milliárd forintos költséget jelent a költségvetésnek. A helyettes államtitkár az mfor.hu kérdésére elárulta: "a céltartalékok előirányzaton áll rendelkezésre a szükséges összeg, és jövőre kerül átcsoportosításra a megfelelő előirányzatra".

Szerettünk volna még annak is utána járni, hogy a kormány tervez-e egyszeri kiadásokat, ahogy azt tette tavaly is a hiánycélt meghaladó többletnek köszönhetően, ám Banai Péter Benő közölte: "a költségvetési hiány – amely tekintetében a cél változatlan - végleges, uniós módszertan szerinti összegének meghatározáshoz március hónapra áll majd rendelkezésre az ahhoz szükséges valamennyi információ". Az E.On megvásárlásával kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy azt nem az állam, hanem az MVM fogja megvenni, és a vételérat is ő biztosítja hozzá.

Szerző : Székely Sarolta
Forrás : www.mfor.hu

Ha hosszú távon és rendszeresen teszünk félre, akkor kis összegekből is meglepően sok pénzt gyűjthetünk össze. Már jövedelmünk 5-6 százalékát is érdemes félretennünk, és meglepő, de ez az összeg általában nem is hiányzik a havi bevételünkből – emelte ki Radics Rita, a CIB Bank szakértője.

Hány évesen és mennyivel kezdjük el ?

A megtakarítást akár már tinédzserként elkezdhetjük, az évek múltával pedig a megtakarítás mértéke és az ezzel járó felelősség is egyre nagyobb. Megtakarítási lehetőségeink és céljaink a rendelkezésre álló jövedelmünk mellett nagyban függnek aktuális élethelyzetünktől (tanulás, családalapítás, nyugdíjas évek) is. A pénzzel, megtakarítással kapcsolatos döntések részét képezik mindennapjainknak, és végigkísérik életünket. Céljaink eléréséhez érdemes rendszeresen megtakarítanunk. Sőt, a nyugdíjcélú elő-takarékosságot sem túl korai már fiatalon megfontolni és elkezdeni.

Mielőtt takarékoskodni kezdünk, mindig gondoljuk végig, hogy mekkora összeget tudunk nélkülözni. Fontoljuk meg, hogy milyen gyakorisággal tudunk félretenni, és legyen világos elképzelésünk, hogy milyen célból takarékoskodunk, hiszen ezzel a céllal a szemünk előtt sokkal könnyebb lemondani más kiadásokról – ráadásul a megtakarítás célja általában meghatározza azt is, milyen befektetési formát érdemes választanunk.

A takarékoskodás megkezdése előtt érdemes „házi” költségvetést készítenünk, amiben rendszeresen feljegyezzük bevételeinket, kiadásainkat. Az így elkészülő „kimutatás” alapján naprakész információink lesz általános anyagi helyzetünkről, és látni fogjuk, hogy havi bevételeinkből kifizetett kiadásainkat követően milyen összeget tudunk félretenni például utazásra, autóra, lakásra.

Ehhez nyújt segítséget az alábbi táblázat:

Ha a végeredmény azt mutatja, hogy a bevételeink meghaladják a kiadásainkat, akkor azt az összeget máris félretehetjük. Ha esetleg a kiadási oldal mégis nagyobb, akkor könnyebb lesz kiválasztani, hogy melyik kiadási tételről mondjunk le.

A magyarországi bankok számos olyan terméket, programot kínálnak, amelyek kifejezetten ezeket a rendszeres, kis összegű megtakarításokat hivatottak támogatni például takarékszámlák, rendszeres befektetési programok formájában. Ezen túl – amennyiben már nagyobb összeget gyűjtöttünk össze – lehetőségünk van állampapírokat, befektetési alapok jegyeit, kötvényeket vásárolni, hosszú távon pedig speciális megtakarítási termékek segítik vagyonunk gyarapodását (tartós befektetési számla, nyugdíj-előtakarékossági számla, életbiztosítások).

Egy háztartásban gondolni kell a váratlan kiadásokra is, mint például elromlik a mosógép vagy a hűtő, ilyenkor jól jöhet a félretett pénz. Éppen ezért mindig legyen 2-3 havi jövedelmünknek megfelelő félretett pénzünk, melyből ezeket, ha kell, finanszírozni tudjuk – tanácsolta a szakember.

Hihetetlenül jó érzés a saját megtakarításunkból valóra váltani az álmunkat. Ezek a személyes sikerek adnak ösztönzést a további takarékoskodáshoz.

Forrás : www.nlcafe.hu

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.

További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www.facebook.com/mindennapipenzugyeink

Az átlagos magyar alig több, mint 140 ezer forintot vitt haza idén havonta - ennyi volt ugyanis a nettó átlagkereset 2012-ben. Jól jártak a banki alkalmazottak, kevésbé jól a pincérnők.

Ennyi pénzből éltünk idén219 500 forint: ennyi volt a bruttó átlagkeresetünk idén az első tíz hónap adatai alapján - egy átlagos teljes munkaidős alkalmazott legalábbis ennyit kapott havonta. Ez valami kis emelkedést jelent az előző év eredményéhez képest: a bruttót tekintve 4,5, a nettó esetében 1,8 százalékkal nőtt az átlagos keresetünk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint.

A vállalkozásoknál dolgozók kicsit jobban jártak, ők átlagosan 229 800 forintot kerestek, míg a közszférában foglalkoztatottaknál valamivel kevesebb, 211 700 forint volt a pénz.

Gazdasági válság ide vagy oda, a legnagyobb növekedés a civil (8,3%) és a versenyszférában (7,3%) tapasztalható, de még, a költségvetési területen is volt némi emelkedés: 3,4 százaléknyi. Idén ezzel együtt is az keresett a legkevesebbet, aki a nonprofit szektorban dolgozik: itt 201 000 forint volt az átlagos bruttó.

A banki dolgozók örülhetnek: a legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység (454 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 500 forint), valamint az energiaipar (387 000 forint) követi. A legkevesebbet a vendéglátósok (138 900 forint), az egészségügyisek és a szociális területen dolgozók (150 500 forint) keresik, de nincsenek elkényeztetve a mezőgazdasági (160 000 forint) ágakban dolgozók sem.

Az átlagos magyar nettó pontosan 141 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 187 000) forint volt idén.

Forrás : www.nlcafe.hu

A felnőttek többsége érzi, hogy saját nyugdíjtartalékot kell képeznie, mert nem számíthat az állami rendszerre.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak megőrizték vonzerejüket, továbbra is élvezik a megtakarítók bizalmát – derül ki az ING Nyugdíjpénztár felméréséből. Az önkéntes pénztári tagsággal nem rendelkezők körében végzett felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 57 százalékának nincs még semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása, s 43 százalékuk kezdett el gyűjteni erre a célra. Mindemellett a válaszadók 53 százaléka úgy gondolja, hogy fontos lenne idős korára saját nyugdíjtartalékot képeznie.

A 45–55 közötti korosztály közel kétharmada tartja nagyon fontosnak, hogy nyugdíjas éveinek anyagi hátteréről maga is gondoskodjon. A nyugdíjhoz közelebb álló korosztályt – a 2020. január 1. előtt nyugdíjba vonulókat – a szabályozó is kiemelten kezeli, pénztári megtakarításaihoz ugyanis magasabb adó-jóváírási limitet rendel, 130 ezer forintos összegben. A 35–45 közötti korosztály közel 55 százaléka tartja fontos célnak a nyugdíjcélú takarékosságot, és még a legfiatalabb korosztály, a 25–35 év közötti válaszadók 45 százaléka is nagy jelentőséget tulajdonít a hosszú távú biztonság érdekében szükséges tartalékképzésnek.

Év végi befizetések

Az időtényező szerepe nagyon fontos a nyugdíj-előtakarékosságban. Minél korábban kezdi meg a tag a rendszeres megtakarításokat, annál több ideje marad a tőkefelhalmozása, annál kisebb havi befizetés mellett tud összegyűjteni egy adott összeget, illetve annál magasabb lehet majd a felhalmozott összeg nagysága, melyet később kamatadó-mentesen elérhet – ajánlja az ING.

A tag az adójóváírásokat is évről évre erre az egyéni számlára irányíthatja, tovább gyarapítva ezzel a megtakarításait. Az év végéhez közeledve jellemzően megnövekednek az eseti befizetések, a tagok ezzel igyekeznek az elérhető adójóváírást is magukénak tudni" – mondja Szalainé Varga Csilla, az ING Nyugdíjpénztár Ellenőrző Bizottságának elnöke.

Az ingatlan a favorit

A nyugdíjcélú megtakarításra alkalmas lehetőségek között az első három helyen az ingatlanvagyon, az életbiztosítási tartalék és az önkéntes pénztári megtakarítás szerepelt a válaszadók körében. A megkérdezettek szerint az önkéntes pénztári felhalmozás legfontosabb előnye a vagyon örökölhetősége (92%), hiszen így a megtakarítás a tag esetleges halála esetén sem vész el, hozzátartozói megkaphatják az egyéni számláján gyűjtött megtakarításokat. Az adójóváírás lehetősége is nagy vonzerőt jelent (92%), jól ismert és hatékony az állami ösztönzés eme formája. Előnyösnek találják még a válaszadók a rendkívül rugalmas tagdíjfizetési lehetőséget (83%), amelynek révén az évtizedek alatt mindig az anyagi lehetőségeikhez mérten fizethetnek be az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukra.

Forrás: Hír24

Egyre többen jelentkeznek be a munkaügyi központokba, így valószínűleg a KSH is romló adatokat közöl majd novemberről január 4-én. Novemberben nőtt a csoportos létszámleépítés keretében elküldeni szándékozottak száma is.

Az októberi kis javulás után idén november érdemben romlott a munkaügyi helyzet Magyarországon: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss számbavétele szerint a hónapba ugyanis 2,5 százalékkal, 536 ezerre nőtt a regisztrált álláskeresők létszáma, ráadásul ez már 1,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. (Idén októberben a létszám 07 százalékkal csökkent, míg az év/év mutató még mínusz 1,5 százaléknál járt.)

Főleg támogatott állások vannak

Novemberben csaknem hatezer cég összesen csupán 22,9 ezer fős új munkaerőigényt jelentett be. Ez a létszám előző hónaphoz képest 28, az előző évihez képest 23 százalékos csökkenés. Ezek 62,7 százaléka (14,4 ezer) valamilyen módon támogatott munkaerőigény volt. Az NFSZ összesítése szerint a hónapban 52,7 ezer üres állás állt rendelkezésre a közvetítéshez, amelyek közül november 30-án 26,4 ezer maradt betöltetlen.

Az idei tizenegyedik hónapban az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 8,6 ezer volt, amely októberhez képest 21 százalékos, az előző évhez képest 17 százalékos visszaesést jelent. A csökkenésben szerepet játszik, hogy év végével egyre kevesebb a szezonális ágazatokban kínált munkalehetőségek száma. Az új munkaerőigény negyede (2,1 ezer) a fővárosban volt. A legtöbb állásbejelentés az egyéb helyhez kötött gépkezelő, mechanikai gépösszeszerelő és bolti eladó foglalkozásokra vonatkozott.

Minden megyében romlott a helyzet

A legtöbben továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében keresnek állást. A hónapban minden megyében nőtt a létszám; az országos átlag feletti mértékben 12 megyében. A relatív változás Győr-Moson-Sopronban volt a legnagyobb (+8 százalék), míg az abszolút változás alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,2 ezer fővel került az élre. Az utóbbi egy évben országszerte hat megyében csökkent a regisztrált munkát keresők létszáma, a leginkább Békésben (-4,2 százalék).

Forrás: NFSZ

A nyilvántartásba belépő álláskeresők száma 65,8 ezer volt, ez 2,9 százalékkal nagyobb az októberinél, míg az első alkalommal belépők száma 14,2 százalékkal csökkent. Az előző évhez képest már mindkét csoportban emelkedés következett be. A tartósan (egy éven túl) regisztrált álláskeresők számában továbbra is nő (most 1,9 százalékkal), így a novemberi zárólétszámuk 156 ezer fő volt, ezzel arányuk a teljes álláskeresőkön belül 29,1 százalék, ez egy év alatt 4,9 százalékponttal lett magasabb.

Novemberben az 536,1 ezer álláskeresőből 55,8 ezer kapott álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt, 188,3 ezer foglalkoztatást helyettesítő támogatást, míg 292,0 ezer nem kapott pénzbeli támogatást. A hónapban az álláskeresési ellátásban részesülők száma 3,2, a szociális támogatásban részesülőké 1,5, az ellátás nélküli álláskeresőké 3,0 százalékkal emelkedett. A tavalyihoz képest továbbra is szignifikánsan csökkent az álláskeresési ellátásra (-48,1 százalék) jogosultak száma, míg az ellátatlanoké (+18,5 százalék) és a szociális jellegű ellátásra jogosultaké (+9,1 százalék) érdemben nőtt.

A KSH számai is romolhatnak

Így tovább nőhet a KSH által - más módszertan szerint  - mért munkanélküliségi ráta, a novemberi adatokat 2013. január 4-án publikálják. Az ősz és a szezonalitás, valamint a közmunkák kifutása ugyanis egyaránt újra emeli a munkanélküliséget, a helyzet a téli hónapokban pedig még rosszabb lehet. Eközben az adminisztratív kényszer miatt magas az aktivitási ráta: ez októberben már 57,5 százaléknál tartott, valamint tíz éve nem látott, 51,4 százalékos csúcsra jutott idén az augusztus−októberi átlag. A munkanélküliségi ráta a 15−74 évesek körében 2012. augusztus-októberben átlagosan 10,5 százalék volt.

Ha megmarad, óriási változást hoz a jogerős ítélet

Szinte az összes devizahiteles szerződés érvénytelen, azaz semmis – legalábbis ez következik a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntésének indoklásából. Hacsak a Kúria a felülvizsgálat során nem jut más eredményre. A jogászoknak erős kételyeik vannak az ítélettel kapcsolatban.

Fotó: Latzer Anna

Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség – derül ki a Fővári Törvényszék OTP ellen múlt héten meghozott jogerős döntésének indoklásából. Az OTP ellen, a teljes hiteldíj számítási módja alapján indított pert elsőfokon elbukta az a jogász, aki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) égisze alatt tevékenykedik. A Fővárosi Törvényszék számtalan pontban osztotta az elsőfok véleményét, a legfontosabb kérdésben azonban ellentétesen határozott.  A részletes indoklás és a döntés alapján (ami ma került nyilvánosságra) úgy tűnik, a PITEE olyan fogást talált a rendszeren, amibe kapaszkodva szinte minden devizahiteles akár meg nem történtté is teheti az elmúlt évek lidércnyomását. Mielőtt részleteznénk, hogy miről is van igazán szó, azért rögzítjük: a jogászok körében sebtében végzett felmérésünk során a perben nem érintettek közül egyelőre senki sem gondolja, hogy a Kúria változatlanul hagyja ezt az ítéletet.

A leírtak alapján az OTP a teljes hiteldíj (THM) számítása során figyelembe vette, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de annak számítási módja és mértéke nem volt világos előtte. Hasonló okból a Szegedi Ítélőtábla a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítette. A Kúria iránymutatása az ilyen ügyekben még nem ad eligazítást, az ugyanis csak az egyoldalú szerződésmódosításokról szól (a gyakorlati következmények egyébként még ezen a téren is a konkrét ítéletekből derülhet majd ki). A helyzetnek viszont most mindenképpen változnia kell. Az OTP ugyanis mindkét ügyben törvényességi felülvizsgálatot kért.

Forinhitellé alakítják az egészet

A tét most már nagyon nagy. A mostani döntésben alaposan rávertek a szegedire. A bíróság ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes devizahitel-szerződést mondta ki semmisnek. A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint ugyanis – mint az indoklásban olvasható – „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget”. A költségek közé pedig a bíróság besorolta az „árfolyamrést” is.

Ez a fogalom azért sem bukkanhatott fel a leírások között, mert tulajdonképpen nem is létezett. Ezt a PITEE (mint látszik, igen ügyesen) vetette fel a felügyelet egyik tájékoztató anyagába és a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának szövegezésébe kapaszkodva. A felügyelet annak idején tiltakozott az értelmezés ellen, de – minket is alaposan meglepve – a bíróság az egyesületi nézőpontot tette magáévá. Kulcskérdés, hogy a vételi és eladási devizaárfolyam közötti eltérést a THM szempontjából költségnek kell-e tekinteni. Ha igen – mint ahogy a Fővárosi Törvényszék értelmezte –, akkor gyakorlatilag nincs olyan devizahiteles, aki ne tudna eredményesen fellépni bankja ellen.

A következmény pedig elsöprő. Semmisségnél – mint arra az ítélet is kitér – „a teljesített szolgáltatások kölcsönös egyidejű visszatérítésének van helye”.Az is kiderül, hogy az elszámolás milyen módon mehet végbe. A konkrét ügyben az elsőfokú bíróságnak a 2006 novemberében felvett 12 millió forintos kölcsönnél a jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennie. Ez a hitel felvételekor 8,0 százalék volt, a válság alatt 11,5 százalékig futott fel, a kormányváltás előtt pedig 5,25 százalékon állt. Összességében tehát a devizahitelesek különlegesen jó (nyugodtan kedvezményesnek is minősíthetjük) feltételekkel szabadulhatnának tartozásuktól. Elfeledve például azt, hogy a svájci frank árfolyama a felvétel kori 162 forintról mára 234-re emelkedett. Időközben volt magasabb is, ami most csak jó lehetne az adósoknak, hiszen az azzal számított törlesztő még nagyobbat harapott – az így tulajdonképpen forinttá alakított – tartozásukba.

Forrás : www.azenpenzem.hu ( http://www.azenpenzem.hu/cikkek/devizahitelesek-minden-visszajar/1008/ )

Ez a deviza lehet a következő év favoritja

A piaci szereplők a Fed-ülés előtt nem gondolták, hogy Bernanke számszerűsíti a jelenlegi 0−0,25 százalékos kamatfolyosó fennmaradásának feltételeit, melyből kikövetkeztethető volt, 2015-ig, azaz a korábban számítottnál legalább egy évvel tovább marad a kamatmentes állapot. A költségvetési szakadék miatti pesszimista hangvételű nyilatkozatok és a kilátásba helyezett pénzbőség hatására 1,31-ig gyengült a dollár szerda este, ugyanakkor csütörtökre már inkább a hangulatromlásra figyeltek a befektetők, ami újra a dollár erősödését hozta magával.

Az elemzők szerint az elkövetkező egy évben is inkább a dollár erősödése a valószínűbb, a Reuters friss decemberi konszenzusa szerint ugyanis egy év múlva már az 1,25-ös szint lehet a reális célárfolyam. Egy hónapos távlatban az 1,30-as, míg féléves időszakban 1,265-ös értéket tartják reálisnak az elemzők. Mindez azonban nem jelent drámai változást, hiszen az idei évben is megjárta e szinteket az árfolyam. Január óta ugyanis egy széles sávban oldalazott az euró/dollár az 1,35-ös és az 1,205-ös értékek között, attól függően, hogy mennyire voltak optimisták vagy pesszimisták a befektetők. A választás abban az értelemben nehéz a két deviza között, hogy mindkét jegybank folyamatosan működteti a pénznyomdát, és a költségvetésekkel is gond van mind a két helyen. Ugyanakkor a tengerentúlon jobban állnak a munkanélküliségi adattal és a GDP növekedésével is, illetve a svájci frank kiválásával a dollár maradt az egyetlen komolyabb menedék deviza. Így, ha nüansznyi különbséggel is, de inkább a dollár felé hajlik a mérleg nyelve, és ezért gondolják úgy az elemzők, hogy a következő hónapok újra az amerikai deviza erősödését hozhatják magukkal.

Napi grafikonok

Szinte az összes devizahiteles szerződés érvénytelen, azaz semmis – legalábbis ez következik a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntésének indoklásából.

Persze a Kúria mindent felülvizsgál az üggyel kapcsolatban.

Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség – derül ki a Fővári Törvényszék OTP ellen múlt héten meghozott jogerős döntésének indoklásából.

A devizahiteleknél nem volt előre meghatározva, hogy a kiutalt hitel mennyibe fog kerülni. Ezt még a bank sem tudta akkor kiszámolni amikor a szerződést aláírták.

Térjünk vissza az OTP perhez.

Az OTP ellen, a teljes hiteldíj számítási módja alapján indított pert elsőfokon elbukta az a jogász, aki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) égisze alatt tevékenykedik. A Fővárosi Törvényszék számtalan pontban osztotta az elsőfok véleményét, a legfontosabb kérdésben azonban ellentétesen határozott. A részletes indoklás és a döntés alapján (ami ma került nyilvánosságra) úgy tűnik, a PITEE olyan fogást talált a rendszeren, amibe kapaszkodva szinte minden devizahiteles akár meg nem történtté is teheti az elmúlt évek lidércnyomását. Mielőtt részleteznénk, hogy miről is van igazán szó, azért rögzítjük: a jogászok körében sebtében végzett felmérésünk során a perben nem érintettek közül egyelőre senki sem gondolja, hogy a Kúria változatlanul hagyja ezt az ítéletet.

A leírtak alapján az OTP a teljes hiteldíj (THM) számítása során figyelembe vette, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de annak számítási módja és mértéke nem volt világos előtte.

Hasonló okból a Szegedi Ítélőtábla a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítette. A Kúria iránymutatása az ilyen ügyekben még nem ad eligazítást, az ugyanis csak az egyoldalú szerződésmódosításokról szól (a gyakorlati következmények egyébként még ezen a téren is a konkrét ítéletekből derülhet majd ki). A helyzetnek viszont most mindenképpen változnia kell. Az OTP ugyanis mindkét ügyben törvényességi felülvizsgálatot kért.

THM-számítás
A konkrét mértéknél az OTP (nem minden bank tett egyébként így) a törlesztőrészleteket forintban, méghozzá a deviza eladási árfolyammal kalkulált forintértékkel vette számításba. A tét most már nagyon nagy. A mostani döntésben alaposan rávertek a szegedire. A bíróság ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes devizahitel-szerződést mondta ki semmisnek.

A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint ugyanis – mint az indoklásban olvasható – „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget”. A költségek közé pedig a bíróság besorolta az „árfolyamrést” is.

Bizonyos esetekben a semmissé nyilvánításnak extrém következményei is lehetnek. Leginkább a kisebb összegű autóhiteleknél fordulhat elő az, hogy a felvett hitelnél már többet is visszafizettek az adósok az évek során, miközben a bank – az árfolyam változása és a kamatok megugrása miatt – még mindig nyilván tart bizonyos tartozást. A semmisség és az azt követő elszámolás ilyenkor azt is eredményezhetné, hogy a bank fizet vissza némi pénzt az adósnak.

Mindez azonban egyelőre elméleti gondolatmenet, hiszen az egyetlen konkrét semmisségi ügyben érintett OTP jelezte: nem ért egyet az ítélettel, ezért minden jogorvoslati lehetőséggel élni fog. Fellebbezni nem tud, de a Kúriához 60 napon belül felülvizsgálati kérelemmel fordulhat, ez pedig még megfordíthatja a dolgok állását. Az ügy visszakerülhet valamelyik korábbi stádiumba, és más bíróhoz kerülve más eredményt is szülhet egy új tárgyalás.

Egyelőre Kásler Árpád áprilisban meghozott jogerős ítélete is a Kúrián várakozik. Abban az ügyben január közepén várható döntés.

Az OTP nem gondolja, hogy tévedett bármikor is. Még a Kásler per után sem vettek vissza a vehemenciájukból, sőt az OTP tulajdonosa Csányi Sándor megfenyegette Kásler Árpádot, aki most 100 millió forintra perelte az OTP vezért.

Forrás : www.hir.ma  (http://hir.ma/belfold/az-osszes-devizahitel-szerzodes-semmis/26350)

A minimálbér az idei 93 ezer forintról 98 ezer forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban. Erről állapodtak meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén a munkaadók és a szakszervezetek – mondta az MTI-nek a Magyar Szakszervetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, Pataky Péter.

A VKF plenáris ülésén részt vett Orbán Viktor kormányfő, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, valamint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Czomba Sándor az MTI-nek az egyeztetést rendkívül konstruktívnak nevezte, és jelezte: a kormánynak a minimálbér kihirdetése előtt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal is konzultálnia kell; ez nemsokára esedékes.

Ahol átvállalná a kormány

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: az egyeztetésen szó volt arról is, hogy a kormány a nehéz helyzetben lévő ágazatokban 2013 első félévében átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is.

Arra a kérdésre, hogy melyek ezek az ágazatok, a VOSZ főtitkára közölte: az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben segítené a kormány a béremelést.

Kiemelte: ezekben az ágazatokban mintegy 256 ezer munkavállaló - minimálbéren és szakmunkás minimálbéren foglalkoztatottak egyaránt - bérét érintheti ez az intézkedés. Dávid Ferenc elmondta: a költségvetésnek körülbelül 10 milliárd forintos kiadást jelenthet az emelés költségeinek fél éven keresztül történő átvállalása ezekben az ágazatokban.

Mindkét oldal elégedett

A VOSZ főtitkára jelezte: a bérajánlás tekintetében nem jutottak megállapodásra a szakszervezetekkel, illetve arról nem is volt szó. Dávid Ferenc úgy fogalmazott, megérte a többhónapos vita a jövő évi bérekről, és végül egy olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, amivel mindkét oldal elégedett lehet. A kormány a tárgyalások során a különböző adatok, számítások rendelkezésre bocsátásával segítette a megállapodást - tette hozzá.

Pataky Péter is kiemelte: a kormány segíti a megállapodást azzal, hogy a munkáltatók által felvetett problémát megoldja, és a nehéz helyzetben lévő ágazatokban támogatja a béremelést. Ennek pontos technikáját majd kidolgozza a kormány - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, a szakszervezetek számára fontos volt, hogy minden ágazatban egységesen január elsejétől emelkedjen a minimálbér.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége közleménye szerint "a megállapodás elérésében pozitív hozzájárulást jelentett a rezsiköltségek csökkentéséről szóló, közelmúltban hozott kormányhatározat, és mindenek előtt a munkáltatók részéről történt fordulat, miszerint pozitívan fogadták az inflációt legalább elérő minimálbéremelési javaslatot".

A héten véglegesíthetik

Jelzik: a megállapodás végleges feltételei a héten körvonalazódhatnak a VKF monitoring bizottság következő ülésén. A Munkástanácsok bízik abban, hogy a szakszervezeti javaslatok figyelembevételével a hét második felében sikeresen lezáródnak a minimálbér-tárgyalások - teszik hozzá.

Az idén júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg, az NGTT-vel folytatott konzultációt követően. A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.

Forrás: Hír24/MTI

Novemberben 1,108 milliárd euróval 33,865 milliárdra csökkentek a jegybank devizatartalékai - derül ki a Magyar Nemzeti Bank pénteken közölt legfrissebb adataiból.

A tartalékok ezzel az októberi 396 millió dolláros növekedés ellenére tavaly február óta nem látott alacsony szintre süllyedtek és 1,906 milliárd euróval csappantak meg az egy évvel korábbihoz képest.

A novemberi tartalékcsökkenést az okozhatta, hogy lejárt egy hat- és egy hétéves, 500-500 millió eurós eurókötvény és a 2008-ban felvett IMF-hitelből 668 millió euró (562 millió SDR) törlesztési kötelezettség esett a múlt hónapra. A hitelből szeptemberben 500 millió eurót (421 millió SDR) kellett visszafizetni, októberben nem volt törlesztési kötelezettség, decemberben pedig 510 millió euró (428 millió SDR) hitelrészlet visszafizetése esedékes.

Az idei év során 3,910 milliárd euróval csökkentek a devizatartalékok. Februárban 2,472 milliárd euróval estek vissza a tartalékok, augusztusban és szeptemberben szinte fillérre azonos összeggel 661 millió euróval csökkentek a tartalékok.

Dollárban számolva a devizatartalékok szintje 44,035 milliárdon állt november végén, 4,797 milliárd dollárral a tavaly év végi, és 1,426 milliárddal az egy hónappal korábbi szint alatt.

Szerző: MTI Eco

Mikrogazdálkodói standard

Változik a kisebb vállalatok által választható egyszerűsített beszámolóforma. Megszűnik a sajátos egyszerűsített éves beszámoló típusa, amelyet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló vált fel. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó részletes számviteli szabályokat kormányrendelet fogja szabályozni. 2013-tól mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó a választásától – a határértékek teljesítése mellett – leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.

Beszámoló készítés kényszertörlési eljárás és átalakulás esetén

A cégtörvény alapján bizonyos esetekben kényszertörlési eljárásra kerülhet sor, illetve a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordulhat át. A számviteli törvény módosítása rendezi a kényszertörlési eljárásra vonatkozó beszámolási kötelezettséget. Ennek értelmében a vállalkozó kényszertörlési eljárása esetén az üzleti év az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja.

A számviteli törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság köteles a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, és annak letétbe helyezéséről és közzétételéről is gondoskodnia kell.

Üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása

A számviteli törvény szerint az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség.

A számviteli törvény eddig megkövetelte, hogy a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett bemutatásra kerüljenek az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleg és eredménykimutatás adatai is. Ennek a követelménynek a teljesítése a szakmai nehézségek mellett jelentős erőforrásokat vett igénybe, így a továbbiakban az összehasonlító adatok bemutatása a kiegészítő mellékletben nem kötelező.

Önellenőrzés

Megváltozik a háromoszlopos beszámoló készítését meghatározó jelentős összegű hiba értékhatára, a megváltozott szabályt már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

A hatályos szabályozás szerint minden esetben jelentős összegű az ellenőrzések során feltárt hiba, ha az ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.

A törvénymódosítás értelmében a jelentős összegű hiba határa maradt az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százaléka általános szabályként, ha azonban a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor 1 millió forint a hibahatár. Lényeges változás, hogy a törvényből hatályon kívül helyezték a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát és az ehhez kapcsolódó ismételt beszámoló közzétételi kötelezettséget. Ez a módosítás 2013. január 1-jével lép hatályba. Az indokolás szerint a magyar vállalati gyakorlatban elhanyagolható az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma, így ez a módosítás egyszerűsíti a vállalati adminisztrációt.

A támogatásból beszerzett, illetve a térítés nélkül kapott eszközökhöz a számvitelben halasztott bevétel elszámolás kapcsolódik. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve a bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.

Ezen eszközök későbbi esetleges felújításakor, illetve átalakulás során történő felértékelésekor a hatályos előírásokból eddig nem következett, hogy a felértékelés során keletkező többletet figyelembe kell-e venni a halasztott bevétel feloldása során. A törvénymódosítás értelmében a halasztott bevétel megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni, ha az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő, illetve a halasztott bevétel feloldása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt is, ha az eszköz bekerülési értékének megnövekedése mellett annak hasznos élettartama is megnő.

Osztalékfizetés szabad eredménytartalékból

A jogalkalmazás során tapasztalt bizonytalanság megszüntetése érdekében a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy negatív tárgyévi adózott eredmény esetében, amennyiben történik osztalékfizetés, és ahhoz a szabad eredménytartalékból is használnak fel összeget, az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz.

Az üzembe helyezés időpontja

A módosítás meghatározza az eszköz üzembe helyezésének (aktiválásának) időpontját, amely az az időpont, amikor az eszköz a szokásos vállalkozási tevékenység keretében rendeltetésszerűen hasznosításra kerül. Ezzel lehetővé válik, hogy egyes, a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya (vagy a hatósági eljárás elhúzódása) esetén is sor kerülhessen az aktiválásra, és így megvalósulhasson a végzett tevékenység megfelelő költségelszámolása.

A tartósság fogalma az értékelés során

A törvénymódosítás útmutatást ad a mérlegtételek értékelése kapcsán használt tartósság feltétel értelmezéséhez. Eszerint tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az a múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül – a fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az az értékeléskor rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

Skontó elszámolása

A számviteli törvény szerint a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történő pénzügyi rendezés esetén kapott engedményt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni, az így adott engedmény összegét pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között. Az így elszámolt engedmény összegét eddig a törvény a késedelmi kamattal arányos összegben maximálta, ez a korlát a jövőben a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó összeg lesz.

Egyéb számviteli változások

Pontosításra került a szellemi termékek definíciója a szellemi alkotások jogával és a hatályos jogszabályokkal összhangban.

A számviteli törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a készletek között áruként kell kimutatni a használatba vétel időpontjától azokat az értékesítési céllal beszerzett vagy előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig átmenetileg használatba vett (például a tesztautót).

A módosítás szűkíti a számviteli konszolidációs mentesítési kört azon tőzsdei vállalkozások esetében, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítik el, mivel az esetükben a konszolidálási kört nem a számviteli törvény, hanem az IFRS-ek határozzák meg.

Elektronikus számla

A számviteli törvényt az áfa törvény elektronikus számla kiállításával kapcsolatos módosításával is összhangba hozzák. Az áfa törvény módosítása egységesen kezeli a papír alapú és az elektronikus számlákat, és mindkét típusú számlával kapcsolatban előírja, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, az adattartalma sérthetetlenségét és az olvashatóságát.

A módosított jogszabály nem írja elő kötelezően, hogy ennek a feltételnek hogyan lehet eleget tenni. Az áfa irányelvvel összhangban az egyik lehetséges technológiai megoldás az elektronikus számla minősített elektronikus aláírással történő kiállítása. Az elektronikus számla alkalmazásához továbbra is a számlabefogadó beleegyezése szükséges.

A könyvvizsgálói kamarai törvény módosítása

A könyvvizsgálói kamarai törvény módosítása szerint speciális könyvvizsgálói minősítést nem csupán igazolt gyakorlattal lehet megszerezni, hanem a minősítés három év általános könyvvizsgálói gyakorlat mellett szakmai minősítő vizsga teljesítésével is megszerezhető.

Forrás : www.ado.hu

Szerző : Dr. Andor Ágnes

Fellebbentette a fátylat a széles nyilvánosság előtt egyelőre még ismeretlen, mikrovállalkozásokra vonatkozó beszámolási rendszer alapjairól a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett Adómozaik konferencia első napján Tóth Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezető tanácsosa. A részleteket a szakma nagy érdeklődéssel várja, mert mint arról az Adó Online beszámolt, a számviteli törvényből kivették az erre vonatkozó részt, amit majd kormányrendelet szabályoz.

Hármas kritériumot állít az új rendszer

Kft.-k nem készíthettek sajátos egyszerűsített éves beszámolót, ez volt az előző szabályozás hibája; a jövőben erre lehetőségük lesz az ebben a társasági formában működő cégeknek is – mondta a konferencián Tóth Mihály. Az új szabályozás azt írja majd elő, hogy az alábbi három kritériumból kettőt teljesítő cégek alkalmazhatnak mikrogazdálkodói beszámolót. A kritériumok a következők: legfeljebb 200 millió forintos árbevétel, legfeljebb 100 milliós mérlegfőösszeg, és legfeljebb 10 fő foglalkoztatotti létszám. Az előadó még azt is elárulta az új rendszerről, hogy alkalmazóinak nem kell számvitel-politikai döntéseket hozniuk, és a piaci érték kiszámítása is mellőzhető az egyszerűség jegyében. A mikrogazdálkodókra vonatkozó beszámolási rendszerbe nem kell majd bejelentkezni, ha egy cég viszont ez alapján kezdi el készíteni beszámolóit, akkor három évig ezt is kell alkalmaznia. A hazai vállalkozások mintegy felének kell majd döntést hoznia az ügyben, a december közepén, végén megjelenő kormányrendelet alapján.

Tóth Mihály a múlt héten elfogadott adócsomag számviteli szempontból egyik legfontosabb elemének nevezte, hogy emelkedett a jelentős összegű hibahatár minősítése: nagy cégeknél jövőre a mérlegfőösszeg 2 százalékát meghaladó tévedés minősül jelentős összegűnek, míg az 50 millió forintnál kisebb mérlegfőösszegűeknél 1 millió forint jelenti majd a jelentős összegű hibahatárt. Az értékhatárok emelkedése nyomán sokkal kevesebb cégnek kell majd háromoszlopos beszámolót készítenie, ami jelentős adminisztrációs egyszerűsítést jelent.

A kata kapcsán az előadó többek között arról beszélt, hogy az új adónemet választó egyéni cégek, bt.-k, kkt.-k kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól, így év végén beszámolót készítenek, majd áttérnek a bevételi elszámolás vezetésére. Ha később ki kívánnak lépni a kata hatálya alól, akkor úgy kell eljárniuk, mint amikor evás cégek hagyják el az eva-kört, vagyis nyitómérleget kell készíteniük, amelyet könyvvizsgáltatni kell; ez utóbbira végelszámolás és felszámolás esetén nincs szükség. A kivát elhagyó cégek esetében a kilépés napján lezárul az üzleti év, amiről beszámolót kell készíteni, majd a társaság ezek után tér vissza a társasági adó hatálya alá – mondta Tóth Mihály.

Az előadó a konferencia résztvevőit a készpénzlimit december elsejei eltörlése kapcsán arra figyelmeztette, hogy egyrészt mindenki ellenőrizze, hatályos-e cége számviteli politikája, másrészt továbbra is érvényes az a kötelezettség, hogy a számviteli politikának rendelkeznie kell arról, mi legyen a készpénzállománnyal egy, a cég által saját maga számára meghatározott limit átlépése esetén.

Bonyolódik az ÁFA bevallás

Jövőre érdemben változik a számlák adattartalma a tételes áfabevallás nyomán – mondta előadásában Sike Olga, a NAV főosztályvezető-helyettese, aki a folyamat minden érintettje szemszögéből ismertette a teendőket.

Ha az áthárított áfa összege több, mint 2 millió forint, akkor a kimenő számlákra rá kell írni a vevő adószámát, a számla sorszámát, a teljesítés időpontját, az adó alapját és áthárított adó összegét, de csak akkor, ha a vevő adóalany; ha magánszemély, akkor nem. Evás cégeknek is számot kell minderről adniuk, éves eva-bevallásukban.

A számlát befogadó cégnek több teendője is van, mint az azt kiadónak, ha az áthárított adó több mint 2 millió forint. Az adatszolgáltatás részeként neki is fel kell tüntetnie az értékesítő cég nevét, adószámát, a számla sorszámát, a teljesítés időpontja, a számlában szereplő adó alapját és az áthárított adó összegét. Ha azonos felek között, azonos elszámolási időszakban több számla esetében együtt haladja meg az áthárított adó mértéke a 2 millió forintot, akkor a befogadó cégnek kell összevont adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie a NAV számára: közölnie kell az értékesítő adószámát és az áthárított adó összegét is.

Módosított számláról is adatot kell szolgáltatni: tudatni kell az adóhatósággal az eredeti adatokat, a módosító bizonylat sorszámát és összegszerű hatását is.

A pénzforgalmi áfafizetés részleteit is feltárta a konferencián Sike Olga. Felidézte: főszabályként azok a cégek választhatják a pénzforgalmi áfafizetést 2013 január elsejétől, amelyek ezen a napon a kkv-törvény hatálya alá tartoznak, nem állnak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, nem alanyi áfamentesek, és idén az értékesítés nettó árbevétele nem haladja meg a 125 millió forintot és várhatóan jövőre sem fogja. A pénzforgalmi áfafizetésre vonatkozó döntést be kell jelenteni az adóhatóságnak, és az a cég által fizetendő áfára, a levonható áfára és a cég vevőire is vonatkozik. Lényege, hogy a számlák pénzügyi rendezés után kell a fizetendő adót teljesíteni, és a levonható adót érvényesíteni.

Mit jelent a pénzforgalmi áfázás a társaság vevőire nézve? Azt, hogy a vevő áfalevonási joga kitolódik addig, amíg a pénzforgalmi áfázást választó cég számlájára meg nem érkezik a vételár. Ahhoz, hogy mindezzel a vevő tisztában legyen, a számlára rá kell írni, hogy a társaság pénzforgalmi áfázást alkalmaz. Ha ez nem szerepel a számlán, nem lehet pénzforgalmi áfafizetést alkalmazni, ráadásul ez a hiba nem is korrigálható – magyarázta Sike Olga.

Szintén fontos változás január elsejétől, hogy elektronikus aláírás nélküli bizonylat is alkalmazható számviteli bizonylatként. A jövő év első napjától három feltételnek kell megfelelniük az e-számláknak: az eredet hitelességének, az adattartalom sértetlenségének és az olvashatóságnak. Ha a számlát kiállító és befogadó fél egyezsége teljesíti ezeket a feltételeket, akkor azt a hatóságoknak is el kell fogadniuk. A mostani szabályozás által előírt módszerek megfelelnek az új követelményeknek, és az ügyben hamarosan közös tájékoztatót ad ki az NGM és a NAV – mondta Sike Olga.

Csak kicsit változik az Art

Az adózás rendjét érintő jövő évi változásokat vette sorba előadásában Kovács Ferenc, a NAV elnökhelyettesi tanácsadója. Alább ezekből válogatunk.

Jövőre az adószám felfüggesztése után 180 napig pótolni lehet a bevallás hiányát és ki lehet fizetni az adóhátralékot; ha mindez nem történik meg, a NAV törli az adószámot.

Az adóregisztrációs eljárás során kimentési lehetőséget jelent a cég tisztségviselője számára, ha volt ugyan adótartozása, de azt időközben már befizette. Ezen túl az eljárás során a rostán fennakadók számára a mostani 15 helyett 30 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy elhárítsák az adóhatóság kifogását.

Egyszerűsített szja-bevallásnál eddig a NAV kiküldte a bevallási ajánlatot, amit az adózónak vissza kellett küldenie akkor is, ha azzal egyetértett, akkor is, ha nem. Jövőre ha az adózó nem küldi vissza a NAV ajánlatát, az a hatóság számára beleegyezést jelent.

Felhívás önellenőrzésre – ezt az új eljárást vezeti be a jogszabály szja esetében nem vállalkozó magánszemélyeknél. Ha eltérés van az szja-bevallás és az adatszolgáltatások között, akkor az adóhatóság önellenőrzésre hívja fel az adózót; az eljárás a korábbi egyszerűsített ellenőrzést váltja. A lépés nyomán az adóhatóság 30 napig nem indíthat ellenőrzést, viszont ugyanennyi ideig a kiutalás is szünetel.

Iratmegsemmisítés veszélye esetén a revizor bevonhatja az iratokat.

Hosszabb ideig, nagyobb összegben lehet SZJA-részletfizetést kérni a hatóságtól. Eddig 4 hónap alatt legfeljebb 100 ezer forint elmaradást lehetett egyenlő részletekben törleszteni, 2013-tól 6 hónap alatt legfeljebb 150 ezer forintot lehet majd.

Fontos részletek kiva-számításhoz

A KIVA hatálya alá való bejelentkezéshez és annak visszavonásához egyaránt a 12T203KV űrlapot kell használni; az adó bevallására szolgáló űrlap a 13KIVA jelű lesz – derült ki többek között Ácsné Molnár Judit, a NAV szakmai főtanácsadója előadásából.

Az eva-kört elhagyó és a kivát választó cégek esetén a nyitómérleget kell használni a kiva adóalapjának megállapításakor. A kiva adóalapjának számításakor személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5 százaléka számít, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb – mondta a szakértő az idei Adómozaik konferencia első napján.

A Complex Kiadó gondozásában idén először egyszerre jelent meg az Adó-kódex Adótörvények 2013/I. és 2013/II. A kiadványok tartalmazzák a legfontosabb adótörvények egységes szerkezetű, 2013. január elsejétől hatályos szövegét az évközi és év végi változások kiemelésével, valamint a változások részletes, példákkal illusztrált magyarázatait. Az előfizetők november 23-ától már elektronikusan hozzáférnek a magyarázatokhoz és a jogszabályokhoz.

Forrás : www.ado.hu

Szerző :B.I.L.