Megemeli a kormány a hiánycélokat, nemcsak az ideit, a 2013-ast is - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter.

A kormánynak nem sürgős a gyors IMF-megállapodás, hiszen rengeteg tartaléka van, és a külső környezet is támogató, miután az EKB és a Fed újabb monetáris expanziót jelentett be. Ám hiába elegendők a kormány pénzügyi tartalékai több mint fél évig, ha „túlvágja" a kamatot az MNB és kockázatkerülés söpör végig a piacokon, akkor a „vész kamatemelésen" túl az IMF-tárgyalások is felgyorsulhatnak a forint zuhanása és a csődkockázat meredek emelkedése miatt.

Levelezgetünk az IMF-fel a feltételekről, és Varga Mihály tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is pozitív üzenetet küldött a piaci szereplőknek, mégis lassan közelednek az álláspontok, hiszen már közel egy éve annak, hogy (tavaly novemberben) jeleztük megállapodási szándékunkat.

A megállapodás nem sürgős, mert a nemzetközi piaci hangulat egyelőre optimista, és a magyar kormány továbbra is azt mutatja, hogy szándéka szerint meg fog egyezni az EU-val és az IMF-fel egy hitelkeretről.

Ha befagynának a pénzcsapok, és elakadna az adósság finanszírozása, egy ideig még akkor sem kellene aggódnunk. Elemzők szerint 2013 első félévében is elegendő pénzünk lehetne ahhoz, hogy fizessük az adósságot.

Veszélyes kamatvágások

A jelenlegi, optimista piaci hangulatban az MNB Monetáris Tanácsának többsége az augusztusi és a szeptemberi 25 bázispontos kamatvágásokkal vállalta, hogy magasabb inflációs pályán haladjon a gazdaság. Most 6,5 százalékon áll a kamat, a tanács külső tagjai pedig a Reutersnek jelezték, kamatvágási ciklus kezdődött. A kamatcsökkentésekkel, valamint a várhatóan folytatódó kamatvágási ciklussal azt is vállalták, hogy a forint gyengébb árfolyamszintekre evezzen az euróval szemben.

Az euró/forint keresztárfolyam felfelé indult a 280-285 közötti sávjából, és az elmúlt napokban a forint alulteljesítő a régiós devizákhoz képest; és a javuló piaci hangulatból is csak marginálisan profitál.

A forint sérülékenységét jelentősen felerősíti, ha a Monetáris Tanács „túlvágja" a kamatot a következő hónapokban. Egy jelentősen lecsökkentett kamat már nem tudná megóvni a forintot a gyors leértékelődéstől.

Ha mélyülni kezd az euróövezet adósságválsága, vagy kedvezőtlen adatok érkeznek a globális gazdaság felől, akkor az MNB „vész kamatemelésre" kényszerülhet, ám kétséges, hogy ez elegendő lesz-e a forint védelmében.

Vagyis egy borongós külső környezetben a kamat túlvágása gyorsíthatja fel az IMF-tárgyalásokat. Az „ideges" befektetőket csak a Valutaalap jelenléte tudná nyugtatni.

Forrás : Világgazdaság Online

Szerző : Hornyák József

Az eredetileg tervezett létszám kétszerese, több mint hétezer fiatal juthat munkához az Első munkahely garancia programban - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

A sajtótájékoztatót abból az alkalomból tartották, hogy a cipők készítésével és javításával foglalkozó budapesti Nagy Lépés Kft.-nél szerdán írták alá a program keretében elhelyezkedett ötezredik pályakezdő támogatási szerződését.

Czomba Sándor elmondta, hogy az eredeti, 3 milliárd forintos keretösszeget több mint 600 millió forinttal bővítették ki, ami lehetővé teszi a tervezettnél jóval több fiatal elhelyezkedését.

Az államtitkár hangsúlyozta: az Európai Unió nyolc tagállamában van 30 százalék felett a fiatalok munkanélküliségi rátája, és bár Magyarországon ennél alacsonyabb az arány, a legfrissebb adatok alapján a 15-24 éves korosztályban 29 százalék felett van az állástalanok aránya. A kormány ezért döntött a program elindításáról, amelynek keretében a pályakezdők bérére és járulékaira maximum 4 hónapig teljes, 100 százalékos támogatást kap a munkáltató a minimálbér kétszereséig.

A program meghirdetése utáni harmadik héten már meghaladta a 3 ezret az igénylések száma, jelenleg pedig több mint 4 ezren dolgoznak a program révén - ismertette az államtitkár, hozzátéve, hogy a fiatalok elhelyezkedésének egyik legnagyobb akadálya a munkatapasztalat hiánya, s ezen segít a program.

Czomba Sándor kiemelte azt is, hogy 2013. január elsejétől a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a 25 év alatti pályakezdő fiatalok kiemelt támogatást kapnak, mivel a szociális hozzájárulási adónak csak a felét kell megfizetnie utánuk a munkáltatónak, míg a munkaerő-piacra újonnan belépő 25 év alattiak után teljes szociális hozzájárulási adókedvezményt kap a munkáltató két évig. A kormány ezért bízik abban, hogy a 7.000 pályakezdő többségét tovább foglalkoztatják a cégek - jelezte az államtitkár.

Nagy Gábor, a Nagy Lépés Kft. ügyvezetője elmondta, hogy cégük négy éve alakult 1-2 munkavállalóval, mára 15 alkalmazottal dolgoznak. Ő is kiemelte az utánpótlás nehézségeit, majd hozzátette: a meglévő munkavállalói létszámot nemcsak megtartani szeretnék, hanem növelni is.

Szerző: MTI

A Donau Chemie AG és magyarországi leányvállalata, a Donau Chem Kft. szerdán ünnepélyes keretek között szeptember 26-án lerakta új, vas-klorid- és polialumínium-klorid-gyárának alapkövét az észak-borsodi Kazincbarcikán, a Wanhua-BorsodChem telephelyén.

A gyár a Donau Chemie első magyarországi termelőegysége lesz, és ez is bizonyítja a vállalat elkötelezettségét a magyar vegyipar továbbfejlesztése iránt - mondta Franz Geiger, a Donau Chemie AG vezérigazgatója. Hozzátette: a 6,4 millió eurós kezdeti beruházásból megvalósuló gyár a tervek szerint 2013 áprilisában kezdi meg a termelést.

Feldolgozzák a sósavat

A termelőrendszer kiépülésével Kazincbarcika a víztisztító vegyi anyagok gyártásának központjává válhat Közép-Európában - hangsúlyozta a vezérigazgató.Rámutatott: a gyár a kazincbarcikai Wanhua-BorsodChem vállalat TDI-2 gyárának melléktermékeként keletkező sósavat fogja feldolgozni környezetbarát vízkezelésivegyianyag-gyártás során. Beszámolt arról is, hogy a gyár létrehozására vonatkozó szerződést a Donau Chemie versenypályázaton nyerte el. Az építkezés 50-60 építő-szerelő munkásnak, az elkészült üzem pedig 25 vegyipari szakembernek biztosít munkát.Tájékoztatása szerint a gyár évi 75 ezer tonna vas-klorid- és 30 ezer tonna polialumínium-klorid-termék előállítására lesz alkalmas. Az itt előállított termékek Magyarországon, továbbá a Donau Chemie értékesítési hálózatán keresztül Ausztria, Bosznia, Bulgária Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna piacain kerülnek forgalomba - tette hozzá.A vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy a leányvállalatukon keresztül 1994 óta jelen vannak Magyarországon, és a cég az új kazincbarcikai telephelyén kívül további fejlesztéseket is tervez.

Nemzetgazdasági szempontok

Jiansheng Ding, a Wanhua-BorsodChem vezérigazgatója beszédében hangsúlyozta: az új gyár megépítésével környezetvédelmi szempontból nagyon értékes vízkezelési és víztisztítási vegyi anyagokat gyártó és exportáló bázis jön létre Magyarországon. Hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte: e beruházás is megerősíti a kormányzat törekvését, hogy Magyarország a Kelet-Közép-Európában elfoglalt stratégiai földrajzi helyzetéből és kiváló logisztikai adottságából adódó előnyöket kiaknázza.

A Donau Chemie AG

Az ausztriai központú Donau Chemie AG-nak négy üzletága van: az alapvegyszerek gyártása mellett a vegyianyag-disztribúció, a főként szűrőkben használt aktív szén, valamint a finom kémiai termékek gyártása tartozik a tevékenységi körébe. A vállalat magyarországi leánycége, a Donauchem Vegyianyag Kereskedelmi Kft. vállalkozása az 1990-es évek óta működik Budafokon. A jelenleg 800-900 magyarországi ügyfelet kiszolgáló Donauchem tavaly indította el új, nagytétényi telephelyének 4 millió eurós zöldmezős fejlesztését. A vállalat magyarországi árbevétele a hazai fejlesztésekkel a 2011-es 7 millió euróról 20 millióra emelkedhet, a két egység pedig összesen 60 dolgozót foglalkoztat majd.

Forrás : MTI

Félévente egyeztetnek, bevezetik az egyedi kormánydöntéssel adható képzési támogatást, és barátilag, egymás közt rendezik a konfliktusokat – egyebek között ez áll a kormány és a Coca-Cola stratégiai együttműködési szerződésében, amely meglepően konkrét pénzbeli ígéreteket tartalmaz.

Különböző állami és uniós támogatásokra is számíthat a cég (Fotó: Márton Neményi/Hír24)

A parlament rábólintott a munkahelyvédelmi akcióterv első fejezetére. Olcsóbb lesz a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a munkába visszatérő kismamák alkalmazása.

A munkáltatói terhek csökkentését célzó törvénymódosításokat fogadott el hétfőn az Országgyűlés a kormány munkahelyvédelmi akciótervének megvalósítása érdekében. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztését 298 képviselő támogatta, 6 nemmel voksolt, 40 honatya pedig tartózkodott.

A parlament döntése a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalóknak, továbbá a munkába visszaálló kismamáknak, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak, valamint a tartósan munkanélkülieknek kedvez, akik után a munkáltatók csökkentett mértékű szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást fizethetnek.

A cégek általánosságban legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehetnek igénybe 14,5 százalékos kedvezményt a szociális hozzájárulási adóból az említett társadalmi csoportokba tartozó munkavállalók után. A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak két évig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük, maximum 100 ezer forint bruttó bér esetén.

Egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása

A Ház emellett lehetőséget adott a pénzforgalmi szemléletű áfafizetésre, és megemelte az alanyi adómentesség értékhatárát is. A pénzforgalmi alapú áfaelszámolást - több más részletfeltétel mellett - azok a vállalkozások választhatják, amelyek összes termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása egymást követő két évben nem haladja meg az évi 125 millió forintot.

Alanyi adómentességgel - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - pedig azok élhetnek, akik árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az évi hatmillió forintot.

"Átütik a vasbetont"

Matolcsy György az előterjesztés szeptember elején kezdődő parlamenti vitájában úgy fogalmazott, a Ház olyan mértékű támogatásokat, kedvezményeket, ösztönzéseket fogadhat el, amelyek „átütik a vasbetont, átütik a tetőt", így a kormány megvédhet 1,5 millió munkahelyet, és több százezer újat teremthet.

A nemzetgazdasági miniszter a hétfői záróvitában az ellenzéki képviselők kritikáira reagálva kijelentette: megvan az akcióterv költségvetési forrása.

Forrás: MTI

A munkanélküliség rekordmagasságban áll az euróövezetben, és nem látszik, hogy mikor jöhet a fordulópont a foglalkoztatás tekintetében.

A munkanélküliség továbbra is rekordmagasságban áll az euróövezetben. Az Eurostat szerint 11,4 százalékon állt a valutaunióban az állástalanok aránya augusztusban, míg egy évvel korábban „csak" 10,2 százalékon állt a ráta. Az Európai Unióban valamivel kedvezőbb a helyzet, 10,5 százalékon alakult a munkanélküliség az előző hónapban.

Az EU-ban 25,46 millió a munkanélküliek száma, 18,19 millióan az eurózónában élnek. Egy hónap alatt 49 ezren veszítették el állásukat a 27 tagállamba, nagyrészt az eurózóna lakói. A valutaunióban sorozatosak a tüntetések a megszorítások és az egyre súlyosbodó munkaerő-piaci helyzet miatt.

Nincs vége a horrornak, vélekedett Carsten Brezski, az ING Group vezető közgazdásza. Az elemzők szerint nem is látszik, hogy mikor következik be a fordulat. „A munkanélküliségi ráta növekszik és a jövőben tovább fog emelkedni" – hangsúlyozta az elemző. Brezski szerint a munkanélküliség már nem csak az euróövezet perifériájának a problémája.

Spanyolországban 25,1, Görögországban pedig 24,4 százalékos a munkanélküliség. Ezekben az országokban a legsúlyosabbak a munkaerő-piaci problémák. Németországban csak 5,5 százalék az állástalanok aránya, Ausztriában pedig 4,2 százalékos a munkanélküliségi ráta.

Szerző: Világgazdaság Online - Bloomberg

A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított szeptemberi értéke 52,5 pont szeptemberben, közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT). A korábbi szeptemberekkel összevetve az idei érték átlag feletti, továbbá az idei hónapok átlagát (51,6) is felülmúlja. A felmérés szerint a foglalkoztatottság két hónapja tartó csökkenő trendje abbamaradt és újból növekedésre utal.

A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított szeptemberi értéke 52,5 pont szeptemberben. Az 50 pont feletti érték a feldolgozóipar bővülését mutatja, ez alatt csökkenésről tanúskodna az index.

2010 júliusa és 2011 szeptembere között folyamatosan bővült a feldolgozóipar, azonban az azóta eltelt hónapokban csak hatszor történt hasonló, amire 2008-2009 óta nem volt példa – írja az MLBKT. A mostani érték az idei hatodik bővülő hónap, és a harmadik legmagasabb ezek közül (március és június után). A szeptember havi index 2,9 százalékponttal magasabb az augusztusi 49,6 pontos értéknél.

Szeptember összességében az átlagnál némileg gyengébb hónap volt a korábbi években (az 1995 óta mért hosszú távú átlag értéke 51,9), a hosszú távú szeptemberi átlag pedig 1996 óta (51,6) alulmúlja az e hónapban mért értéket.

A Beszerzési Menedzser Index komponensei

A termelési mennyiség indexe csökkent augusztusi értékéhez képest, de így is zsinórban ötödik hónapja jelzi a termelt mennyiség emelkedését. A mostani érték alacsonynak számít, az elmúlt 17 évben tizenkétszer volt nagyobb az index értéke szeptemberben.

Az új rendelések indexe erősebben nőtt, és a mostani a nyolcadik legmagasabb szeptemberi érték 1995 óta. Az új rendelések állománya így már ötödször növekedett az idei évben, és hatodszorra az elmúlt tizenegy hónapban. Ilyen mintázatra utoljára 2009 közepén volt példa.

A szeptemberi szállítási átfutási idő ideje hosszabb lett augusztushoz képest, de az ütem enyhe. A korábbi szeptemberi értékeket nézve az idei a kilencedik legmagasabb érték 1995 óta. Az index értéke harminchét hónapból harmincötször volt 50,0 pont alatt, amire korábban nem volt példa.

A vásárolt készletek növekedni kezdtek a 2012 augusztusban tapasztalt csökkenést követően, ötödször az idei évben. Az idei szeptemberi érték az elmúlt tizennégy év értékei alapján még így is bőven átlag alatti, és a tizenkettedik legmagasabb. 2010-ben hét hónapban jelzett csökkenést az index, 2011-ben az arány hat-hat lett, 2012-ben egyelőre öt-négy az állás a növekedésnek.

2011 októberében csökkent a foglalkoztatottság a feldolgozóiparban, ami novemberben és decemberben is folytatódott. Januárban azonban a foglalkoztatottsági index értéke emelkedett, és 50,0 pont fölé került. Ez a hat hónapos trend szakadt meg, amikor az index csökkenést jelzett júliusban és augusztusban is, szeptemberben azonban újból növekedést mutatott az index. A mostani érték 1995 óta a harmadik legmagasabb szeptemberi.

Szerző: Világgazdaság Online

A mai napon kerül sor a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény zárószavazására. A jogszabály-tervezet az elmúlt hetekben több módosításon is átesett. A zárószavazást követően a két új adózási forma 2013. január 1-től lesz választható, és várhatóan a tételes adó az evának és az ekhonak tényleges alternatívája lehet, emellett pedig fehérítő hatást gyakorolhat a gazdaságra, írja Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Ki lehet a kisvállalkozások tételes adójának alanya ?

Az adó alanya az egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, illetőleg kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság lehet, míg a korlátolt felelősségű társaság már nem választhatja ezt az adózási formát. A törvényjavaslat bizonyos tevékenységi körök esetében is korlátozza az adónem választását, ennek megfelelően nem alkalmazhatja a tételes adózást a biztosítási ügynöki vagy brókeri tevékenységet végző, a biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységet ellátó, valamint a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységet folytató sem – írja blogbejegyzésében Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Adóalanyiság keletkezése

Az adóalanyiság a NAV-hoz történő bejelentést követő hónap első napjával jön létre, illetőleg a tevékenységét év közben kezdő vállalkozások esetében az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. A nyilvántartásba vételről a NAV az adóalanyokat értesítő levélben tájékoztatja, amelyben az adóalanyi adatok mellett az adóalany rövid ismertetőt is fog kapni a tételes adóval kapcsolatos kötelezettségekről. Ez tekinthetjük akár úgy is, hogy a NAV szolgáltatói mivoltát kívánja erősíteni a jogalkotó – ami egyébként dicséretes törekvés -, de ne feledkezzünk meg arról sem: egy olyan adóalanyi kör a célpont, amely várhatóan könyvelő segítsége nélkül is el tudja látni a törvényi kötelezettségeket. A számviteli törvény szerinti könyvelésre, beszámoló készítésre ugyanis ezek az adózók nem lesznek kötelezettek, és a további adminisztrációjuk is kifejezetten egyszerű lesz.

A bejelentkezés során a személyesen közreműködő tag munkaviszonyban is elláthatja tevékenységét, így nem minden tagi jogviszonyost kell bejelenteni az adóhatóság részére, viszont a be nem jelentett tag esetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok lesznek az irányadóak.

Fontosabb feltételek

Az adóalanyiság a naptári évben 6 millió forintot meg nem haladó bevételig él, azonban arra érdemes figyelni, hogy a bevétel fogalmába nem csak az árbevétel tartozik, hanem az egyéb bevételek, pénzügyi bevételek és a rendkívüli bevételek is. Ez nem hathat az újdonság erejével, hiszen hasonló rendelkezéseket már az evatörvény is tartalmazott. Egész addig kifejezetten egyszerű az adózás, amíg a 6 millió forintos értékhatárt nem lépi túl az adóalany, hiszen addig csak az adott hónapra esedékes tételes adót kell megfizetni. Az értékhatár túllépését követően azonban már 40 százalékos mértékű adó megfizetése válik esedékessé. A törvényjavaslat első verziója még nem tartalmazta az arányosítást, azonban a törvény evolúciója során a jogalkotó a naptári év egészében kisadózónak nem minősülő vállalkozások esetében az arányosítást is behozta, ennek megfelelően a 40 százalékos adót például a 2 hónapot kisvállalkozói adóalanyi körben töltött vállalkozónak 1 millió forintos bevétel meghaladása után kell lerónia.

További fontos feltétel, és egyben változás is, hogy a kisadózó vállalkozásnak a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján nem haladhatja meg a százezer forintot, ha ez mégis megtörténne, akkor a kisadózó elveszti a kedvező adózási státuszát és az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem választhatja az adóalanyiságot. Érdemes arra is figyelemmel lenni, hogy a kisadózó az adóalanyiság időszakában ne kövessen el olyan jogsértést, ami az adóalanyiság elvesztését eredményezheti, ennek megfelelően a számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan áru forgalmazásáért kiszabott mulasztási bírság vagy jövedéki bírság megállapítása már ide vezethet.

Az adó mértéke

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 ezer forint tételes adót fizet. Az adóalany választása alapján iparűzési adó kötelezettségét is egyszerűsítetten fizetheti meg, így székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint adóalap után 2 százalékos adókulcsot feltételezve az éves adófizetési kötelezettség a teljes évre 50 ezer forint lesz. Az iparűzési adó esetében egyébként arányosítással élhet az adózó, amennyiben kisadózó tételes adófizetési kötelezettsége szünetel.

Mikor nem kell adót fizetni ?

Nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó:

1. táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül;

2. katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona;

3. egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti;

4. ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette;

kivéve akkor, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Nem kell azon hónapokra sem adót fizetni, amelyekben a fentiekben felsoroltak szerinti állapot megszűnt, feltéve, ha időtartama 30 napot meghaladóan állt fenn.

Milyen adókat vált ki a tételes adó ?

A tételes adó megfizetésével az adóalanyiság időszakában az adózó mentesül:

1. a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;

2. társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;

3. személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;

4. a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása esetén a kisadózó azonban nem mentesül a foglalkoztatás esetén felmerülő adók és járulékok megfizetése alól. Ebben az esetben az adminisztráció is bonyolultabbá válik, hiszen rögtön bérszámfejtésre lesz szükség és az ahhoz kapcsolódó bevallásokra és adófizetési kötelezettség is esedékessé válik. Ebből az következik, hogy azon adózók tudják a tételes kisadó előnyeit igazán kihasználni, akik munkavállalókat nem foglalkoztatnak.

Az áfát is kiváltja ?

Az általános forgalmi adót nem váltja ki a kisadózók tételes adója, azonban a várható 2013-as törvénymódosítások alapján az alanyi adómentességi limit 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik, így az összhangban lesz a tételes kisadózó bevételi korlátjával. Az alanyi adómentesség választásának az előnye, hogy az azt választó adóalany főszabályként adófizetésre nem kötelezett, nem terheli adóbevallási kötelezettség.

Biztosított vagy sem ?

A főállású kisadózó kisadózói jogállása alatt biztosítottnak minősül, munkanélküli ellátásra jogosultságot szerez, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint. A NAV szolgáltat adatot az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó jogállásának időtartalmáról és az ellátások alapjáról, így ezirányú adatszolgáltatásától is mentesül a kisadózó. A mellékállású kisadózó biztosítási jogosultságokat nem szerez.

Jövedelemigazolás

Sok esetben szükség van jövedelemigazolásra, ilyen lehet például egy banki hitelfelvétel. A kisadózó jövedelme a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltűntetett bevétel 60 százaléka, ami több tag esetében fejenként egyenlő rész, de legalább a minimálbér minősül.

1 milliós korlát, adatszolgáltatás, színlelt munkaviszony

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozások által kiállított számlákat más adóalanyok költségként elszámolhatják. Ez a szabály ugyan többször módosításra került, de végül az elszámolhatóság kerekedett felül. Ugyanakkor, hogy a fiktív számlázást korlátozza, a javaslat arról rendelkezik, hogy ha a kisadózó ugyanazon adóalany számára éves szinten 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind pedig a számlát befogadó adatszolgáltatásra kötelezett a NAV részére. Ezen felül az értékhatár meghaladása után már nem a NAV-nak, hanem a kisadózónak kell bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.

Nyilvánvaló, hogy egyrészt a jogalkotó a már munkaviszonyban állók kényszervállalkozóvá történő kiszervezését kívánta megszűntetni, másrészt a fiktív számlázást kívánta megakadályozni, hiszen a kisadózó vállalkozások számára a többlet számla kiállítás pótlólagos adófizetési kötelezettséget már nem jelent.

Számlázás

A számlázás során a kisadózónak az áfatörvény szabályai szerit kiállított számláján kötelezően fel kell tüntetnie a „kisadózó" szöveget, ellenkező esetben a NAV által mulasztási bírsággal sújtható. Tekintettel arra, hogy a kiszabott mulasztási bírság összege 500 ezer forint összegig is terjedhet, azonban a kedvező adózási státusz elvesztéséhez már a 100 ezer forintot meghaladó összeg is elegendő, a számlázásra érdemes kifejezetten figyelni, nehogy egy adminisztratív hiba, vagy figyelmetlenség vezessen a kedvező adózási státusz elvesztéséhez.

A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy kifejezetten sok dologra kell figyelnie a tételes adót választó kisadózónak, azonban még így is egy egyszerűen adminisztrálható adónemről van szó, amely különösen az egyszemélyes vállalkozások számára lehet előnyös, mutat rá Kalocsai Zsolt. Várhatóan az adó nagyban hozzá fog járulni a gazdaság fehéredéséhez is, hiszen alacsony adókulcsról van szó, amin keresztül az adóalanyok biztosítottá válnak, valamint gazdasági tevékenységüket rendezett formában folytathatják – zárja elemzését az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Szerző: Világgazdaság Online

Precedens értékű döntést hozott a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT): határozata alapján semmisek az OTP Bank Nyrt. 2005 után kötött devizahitel-szerződései, mert azokban a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) értéke hibásan lett megadva. Elképzelhető, hogy a határozat más bankok devizahitel szerződéseit is érinti - tájékoztatta a ProfitLine.hu-t a PITEE Pénzügyi Egyesület.

A szervezet 2011 novemberében jelentette meg fogyasztóvédelmi elemzését a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások devizahitelezési gyakorlatáról, s feltárta, hogy a bankok eltérő módon számolták ki a szerződéseikben megadott THM értéket.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) még 2004-ben írta elő a bankoknak, hogy a THM számítása során vegyék figyelembe a saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamaik közötti eltérés, az árfolyamrés százalékos értékét. Az OTP Bank Nyrt. az iránymutatás alapján 2005 óta a devizahitel-szerződésekben feltüntetett THM értékeket az árfolyamrés százalékos értékének figyelembevételével számolta ki. Ezzel szemben a K&H Bank Zrt. ennek a felügyeleti iránymutatásnak az egyesület szerint nem tett eleget, és a THM-et az árfolyamrés nélkül kalkulálta. Emiatt fordultak a békéltető testülethez.

A PBT határozatában úgy foglal állást, hogy a "THM számítása során az árfolyamrést semmilyen jogcímen nem kellett, és nem is lehetett figyelembe venni". E döntés következménye, hogy hibásak azok a devizahitel-szerződések, amelyekben a bankok a THM értékét az árfolyamrés figyelembevételével számolták ki. Vagyis a PSZÁF iránymutatása hibásnak bizonyult és éppen azok tévedtek, akik azt alkalmazták. A hibás THM számítás következménye pedig az, hogy az érintett devizahitel-szerződések semmisek.

Az egyesület közölte: felszólítja az állami felügyeletet, hogy a békéltető testület határozatának megfelelően tegye meg a szükséges felügyeleti lépéseket azok ellen a bankok ellen, amelyek a THM számítása során figyelembe vették az árfolyamrés százalékos értékét.

Forrás : www.nepszava.hu (NÉPSZAVA-információ / Rafferné Kulik Gizella Mária)

A gazdaság potenciális növekedési kilátásai jelentősen romlottak az elmúlt időszakban. Az MNB friss inflációs jelentése szerint a csökkenő termelékenység mögött számos ok húzódhat meg:

A pénzügyi válság szűkítette pénzügyi közvetítést, ezen keresztül a termelés finanszírozási lehetőségeit, így a korábbinál csak kevésbé produktív módon folytatható a termelés. Emellett a külső finanszírozás elapadása akadálya lehet a kevésbé jövedelmező termelés jövedelmezőbbé való átstrukturálásának, illetve termelékenységet javító beruházások megvalósításának – írják az MNB elemzői.

Az OECD országok átlagához képest alacsonynak tekinthető Magyarország innovációs képessége, többek között az alacsony kutatási és fejlesztési kiadások, a kockázati tőke hiánya, az információáramlás modern csatornáinak relatíve alacsony elterjedtsége (szélessávú és vezeték nélküli internet előfizetések, e-kormányzat), illetve a kutatás-fejlesztésre fordítható humán erőforrások mennyiségi és minőségi korlátai miatt.

Végül a válság óta visszaeső beruházások a tőkejavakban megtestesülő technológia átvételét is lassították, ami a tőkeállomány mellett a mért termelékenységet is visszavethette. (A potenciális kibocsátást a potenciálisan rendelkezésre álló termelési tényezők és a trend termelékenység felhasználásával határozta meg az MNB.)

A potenciális kibocsátás 1996-2007 közt átlagosan 3 százalék feletti ütemben bővült, amit szinte kizárólag a tőke bővülése és a termelékenység javulása okozott. A munka ebben az időszakban kis mértékben, váltakozó előjellel hatott a potenciális növekedésre.

Idén recesszió, jövőre lassú növekedés

Az MNB szerint idén 1,4 százalékkal csökken a GDP, jövőre pedig 0,7 százalékos növekedés érhető el. A kormány ezzel szemben idén stagnálást vár, jövőre pedig 1,6 százalékos GDP-bővülést.

„A növekedés forrása továbbra is az export, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren is a korábbinál alacsonyabb bővülésre számítunk. A belső kereslet tartósan visszafogott maradhat” – írják az MNB közgazdászai.

A hazai szereplők elhúzódó mérlegkiigazítása, a szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet következtében a fogyasztás és a beruházás idén és jövőre is tovább csökkenhet – vetítik előre.

Hozzáteszik: a magas szinten ragadó munkanélküliség és a tartósan alacsony beruházási aktivitás következtében a gazdaság potenciális növekedése teljes előrejelzési horizontunk visszafogott maradhat.

Mario Draghi EKB-elnök tegnapi berlini látogatása elé időzítve a Bild című német lap olyan értesülést közölt, miszerint az EKB és Bundesbank arra is felkészült, hogy esetleg az Európai Bíróság előtt védje meg az EKB kötvényvásárlási akcióját. Jogi lehetőség lenne a perre, a luxembourgi testület egy hónap múlva például az eurózóna mentőalapja, az ESM ügyében dönt. Mario Draghi tegnap nemcsak a kancellárral tárgyalt, hanem felszólalt a német iparszövetség rendezvényén is, ahol közölte: megérti a német jegybank aggályait, azonban mindenképpen szükségszerűnek tartja az EKB programját.

Eséssel reagált az euró dollárral szembeni árfolyama a Bild című német napilap azon értesülésére, miszerint az Európai Központi Bank (EKB) és a német jegybank szakértői azt vizsgálják, hogy az EKB közel három hete bejelentett állampapír-vásárlási akciója nem ütközik-e az uniós jogba. A piac szereplőinek szemei előtt ugyanis felsejlett annak a réme, hogy jogi akadályok miatt meghiúsulhat az eurózóna válságának kezelésére hivatott EKB-akció.

A bulvárlapnak számító, de fontos politikai, gazdasági kérdéseket is tálaló Bild azt írta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a kötvényvásárlási programot az Európai Bíróság előtt megtámadják. A két pénzintézet jogi szakértői pedig ennek a lehetőségre való felkészülés jegyében egyeztették a jogi érveiket. A Bild felvetésének az az alapja, hogy szakértők körében is felmerült, hogy az EKB tervezett kötvényvásárlási akciója – melynek kimondott célja, hogy lejjebb vigye a súlyosan eladósodott eurózóna-tagállamok kötvényhozamait – mennyiben sértené meg az EU szerződését, melynek 123. cikkelye tiltja a tagállamok államadósságának közvetlen finanszírozását.

Sem az EKB, sem a Bundesbank nem kommentálta a lapértesülést. Mario Draghi EKB-elnök azonban a kötvényvásárlási program bejelentésekor azt közölte: biztos abban, hogy az akció nem sérti majd az uniós jogot.

Mint ismert: Mario Draghi tervéhez nagy nehezen tudta megnyerni Angela Merkel német kancellárt – akivel tegnap Berlinben erről is tárgyalt –, azonban nem sikerült megszereznie a Bundesbank elnökének támogatását.

Jens Weidmann német jegybanki vezér szerint az EKB kamatvásárlási akciója sértené a pénzintézet függetlenségét, illetve növelheti az inflációt. A Bild értesüléséből az nem derül ki, hogy az EKB miért a kötvényvásárlási fellépést amúgy ellenző Bundesbankkal karöltve vizsgálja a program jogi védelmének lehetőségeit.

Mario Draghi tegnap nemcsak a kancellárral tárgyalt, hanem felszólalt a német iparszövetség rendezvényén is, ahol közölte: megérti a német jegybank aggályait, azonban mindenképpen szükségszerűnek tartja az EKB programját. Draghi lényegében megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy a program teljes mértékben megfelel az európai jegybank mandátumának, miután a pénzintézet az akcióval az eurózóna perifériáján kialakult magas állampapírhozamokat kívánja lejjebb vinni, amelyeknek jelenlegi magas szintje a „monetáris politika hatékony transzmisszióját" akadályozza.

Az ESM-ről lesz luxembourgi ítélet

„Az EKB kötvényvásárlási akciója úgy kerülhetne az Európai Bíróság elé, ha az egyik EU-tagállam bírósága jogértelmezést kérne a luxembourgi testülettől az ügyben, hogy az EKB lépése nem sérti-e az uniós jogot. Ehhez azonban előzetesen az kellene, hogy az EKB akcióját egy tagállam bírósága előtt megtámadják" – közölte lapunk érdeklődésére az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa. Lehóczki Balázs kiemelte: elvileg lehetőség lenne arra is, hogy valamelyik tagállam vagy az Európai Bizottság nyújtson be keresetet az EKB döntése ellen, de ez valószínűleg csak elméleti lehetőség. Egy hasonló jellegű ügyben a luxembourgi bíróság várhatóan október 23-án dönt. Egy ír bíróság ugyanis azt a kérdést tette fel, hogy az EU szerződésével összhangban született-e döntés az eurózóna állandó mentőalapjának, az ESM-nek a felállításáról, avagy a kérdésről Írországban népszavazást kellett volna-e tartani.

Forrás : Világgazdaság 

Szerző : Tar Gábor

Újra 25 bázisponttal csökkentette a kamatot a Magyar nemzeti Bank, így az irányadó ráta 6,5 százalékra csökkent. A Monetáris Tanács külső tagjai ezzel két egymást követő kamatdöntő ülésen szavazták le Simor András elnököt és a két alelnököt, aki minden bizonnyal tartotta volna a kamatot.

Tovább növekedhetnek az inflációs aggodalmak a keddi kamatvágás után. Nem véletlen, hogy a kamatdöntés előtt már teljesen megosztottak voltak az elemzők. Kedden az MNB már az új inflációs jelentés alapján hozta meg a döntést, amely jóval magasabb inflációt vetít előre, mint a három hónappal korábbi. A Monetáris Tanács külső tagjai tehát úgy szavazták meg a kamatvágást, hogy tisztában voltak a várhatóan magas – tartósan a 3 százalékos cél feletti – inflációs pályával.

A kamatcsökkentés részben ellentétes az MNB augusztusi közleményével is (mint ahogy a júliusi is ellentétes volt), mert abban még az állt, hogy további monetáris lazításra a tanács szerint akkor lehet tér, ha nincsenek tovagyűrűző inflációs hatások és javul a kockázati megítélésünk. Utóbbi az elmúlt egy hónapban javult, de az infláció augusztusban 6 százalékra emelkedett, ami duplája az MNB céljának (és a legmagasabb az Európai Unióban). A maginfláció 5 százalék felet alakult, de a változatlan adótartalmú árindex is magas, 3,7 százalék volt. Hab a tortán, hogy a friss inflációs jelentés is romló inflációs kilátásokról tanúskodik.

Mit hozhat a jövő ?

A Monetáris Tanács keddi helyzetértékelése – amit a friss inflációs jelentés alapján tettek –immár nem hangsúlyozza, hogy az inflációnak tartósan csökkennie kell ahhoz, hogy újra kamatot lehessen vágni. A közlemény csupán azt tartalmazza, hogy „további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak."

Ez részben azzal is magyarázható, hogy többségbe kerültek a külső tagok, és így az ő olvasatuk a hangsúlyos. De annak is szerepe lehet, hogy – miközben Simor András és a két alelnök nem adta fel a 3 százalékos inflációs cél elérését – a vezetőség jobbnak látta, ha a döntés és a közlemény nagyobb összhangot mutat, így csak „halkan" beszéltek az inflációs aggodalmakról. A „galamb-hangvétel" alapján könnyen elképzelhető, hogy a következő üléseken is csökkenteni fogja a kamatot a jegybank.

Augusztusban még azt írták, hogy „a Monetáris Tanács továbbra is kiemelt figyelemmel követi az inflációs alapfolyamatok alakulását. A monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat és a kockázati megítélésünk javulása folytatódik."

Júliusban pedig még szigorúbb volt a hangvétel: „a változékony kockázati környezet és a célt hosszabb időszakon keresztül meghaladó infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokolnak. Kamatcsökkentésre a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése és az inflációs kilátások javulása esetén kerülhet sor." Erre a szigorú közleményre csökkentett kamatot augusztusban a jegybank.

Így látják a helyzetet a Monetáris Tanács tagjai...

„Az inflációs alapfolyamatok és a bérek emelkedése arra utal, hogy a gyenge kereslet dezinfláló hatása az elmúlt időszakban mérséklődhetett. [...] Ha a kínálati kapacitások csak kisebb mértékben károsodtak, akkor a gyenge reálgazdasági teljesítmény dezinflációs hatása nagyobb, és az inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető" – olvasható kedden kiadott közleményben.

„Amennyiben a gazdaság szereplői tartósan magasabb inflációs környezettel számolnak, akkor a költségsokkok másodkörös hatása erősebb lehet, a nominális bérek emelkedhetnek, valamint az inflációs alapfolyamatok is romolhatnak. Ebben az esetben a kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozása érdekében szigorúbb monetáris kondíciók szükségesek."

Ha „a kormányzat, az Európai Bizottság és az IMF közötti megállapodás meghiúsul vagy számottevően elhúzódik, akkor a kockázati felárak érdemben emelkedhetnek."

„A tanácstagok többsége úgy látja, hogy a potenciális növekedés lassulása ellenére a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. A gyenge belső kereslet emiatt érdemben tompítja a költségsokkok inflációs hatását, a költségsokkok közvetlen hatásának lecsengése után az inflációs cél teljesülni fog."

„Az európai adósságválságot kezelő intézkedések érdemben javítják a globális pénzügyi piaci környezetet, ami a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelni fogja. A várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve összességében a jelenleginél lazább monetáris kondíciók indokoltak."

Mindezek alapján akkor is tovább folytatódhat a kamatvágás, ha nem kerülünk közelebb az EU/IMF-megállapodáshoz. Ehhez „csak" a globális kockázati étvágy fennmaradására lenne szükség.

Céltalanul bolyong az MNB ?

Simor András szerint a tanács többsége nem adta fel az inflációs célkövetést. Ugyanakkor az MNB elemzőinek prognózisa szerint leghamarabb 2014 közepére érhető el a 3 százalékos inflációs cél – az elemzés nem is mutathat mást, hiszen a megújult inflációs jelentés lényege, hogy az infláció milyen kamatpálya mellett csökkenhet a célszintre az előrejelzési horizonton. Ehhez azonban szükséges lenne – lett volna – az augusztusi kamat huzamosabb tartása az alapforgatókönyv szerint. Ám alighogy elkészült a prognózis, a kamat már csökkent is (és várhatóan tovább vágják a következő hónapokban). Vagyis a Monetáris Tanács külső tagjai kidobták az ablakon az inflációs jelentést.

További kamatcsökkentések azt támasztanák alá, hogy a Monetáris Tanács (többsége) másra fókuszál, mint az MNB törvényi mandátuma, vagyis feladta az infláció elleni küzdelmet. Azt csak remélni lehet, hogy a monetáris politika transzmissziós mechanizmusa csak marginálisan sérül.

Forrás: Világgazdaság Online 

Szerző : Hornyák József

Idén 1,5 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.

Vértes András , a cég elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag pedig elszigetelődőben van az Európai Uniótól, így gazdaságpolitikai fordulat nélkül "perspektívátlan vergődés" vár az országra.

A GKI előrejelzése szerint az infláció idén 5,7, 2013-ban 4,7 százalék, míg az államháztartási hiány - uniós módszertan szerint - 2012-ben 2,9, jövőre pedig 3 százalék lehet - mondta az elnök.

Vértes András szerint a kormány nem törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásra, kifelé nyugtatóként, befelé pedig "mumusként" használja a nemzetközi szervezeteket.

Hozzátette: a finanszírozási helyzet esetleges éles romlása kényszeríthet ki gyors megegyezést az EU-val és az IMF-fel, de 2013-ban még megállapodás esetén sem várható a gazdasági folyamatok érdemi javulása az ideihez képest.

A nemzetközi helyzetről elmondta: egyfelől az Európai Központi Bank és az amerikai FED szinte korlátlan pénzöntő lépései, másfelől a várható IMF-megállapodás piaci beárazása nyomán forintban és devizában egyaránt a korábbinál sokkal előnyösebb és hosszabb távon is menedzselhetőnek látszó finanszírozási helyzet jött létre.

Vértes András szerint ugyanakkor a második félévben a hazai recesszió elmélyülése várható, részben azért, mert a külső kereslet nem javul, a Mercedes bővülő tevékenysége pedig csak kissé tudja emelni az ipari exportot. A belföldi kereslet tovább lassul, de legfőképpen azért, mert az aszály miatt zuhan a mezőgazdasági termelés.

Az ipar bruttó termelése 2013-ban 2,5 százalékkal nő a GKI szerint. Az építőipar teljesítménye jövőre immár nyolcadik, a szolgáltató szféra hetedik éve csökken. A gazdaságpolitika által "lefagyasztott" pénzügyi szektor a gazdaság egészének fejlődését visszafogja.

A GDP 2013-as, 0,8 százalékos emelkedése Vértes András szerint szinte kizárólag a mezőgazdaságnak - alacsony idei bázisának - lesz az eredménye.

Az államadósság a 2011 végi 80,8 százalék után 2012 végére a GDP 78-79 százaléka körül várható - mondta Vértes András, majd a költségvetési hiány kapcsán kifejtette: a jövő évi büdzsében a jelenlegi állapot szerint körülbelül 600 milliárd forintos lyuk van, és legalább 400 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedéscsomagra van szükség. Ezt sürgősen meg is kell tenni - hívta fel a figyelmet Vértes András, mert - emlékeztetett - az Európai Bizottság november elején publikálja következő prognózisát, de a belső előrejelző munka október 24-én már lezárul. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy 3 százalék felett lesz a magyar hiány, akkor újraindulhat a túlzott deficit eljárás.

A GKI szerint a foglalkoztatás csak statisztikailag, a közmunkának köszönhetően bővül. A reálkereset - a közfoglalkoztatottakkal együtt - 3,5 százalékkal, a reáljövedelem 2,5 százalékkal, a fogyasztás 2 százalékkal csökken az idén - hangsúlyozta Vértes András.

A pénzpiacok kapcsán rámutatott: a magyar kockázati felár továbbra is magas, s igen érzékenyen reagál a nemzetközi és hazai hírekre. Az a tény, hogy az alapkamat csökkentése a külső tagok szavazatával - a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljes vezetésének véleménye ellenére - született meg, tovább erodálja az MNB hitelességét.

A GKI előrejelzése szerint a jövő év végére a jegybanki alapkamat 6 százalékra, esetleg - nagyon jó nemzetközi körülmények között - 5,5 százalékra csökkenhet, az árfolyam éves átlaga pedig nagy ingadozás mellett 285 forint/euró körül alakulhat.

A külső egyensúly a GKI prognózisa szerint 2013-ban is kedvező lesz, de a trend romló. A kivitel bővülése kissé meg fogja haladni a behozatalét (5 illetve 4,5 százalék), és az áruforgalmi egyenleg 7,7 milliárd euróra, a GDP 7 százalékáról 7,3 százalékára nő. A folyó fizetési mérleg aktívuma azonban a tovább emelkedő jövedelem-kiáramlás miatt 0,5 milliárd euró passzívumra vált, aminek következtében a külső finanszírozási képesség - a kissé növekvő EU-támogatások ellenére - 3 milliárd euróról 2,5 milliárd euróra, a GDP 2,4 százalékára csökken.

A beruházások 2013-ban kedvező esetben is csak stagnálnak. A 16 százalék közeli beruházási ráta messze elmarad a fejlett országok 20 százalék körüli rátájától, s példátlan a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Az uniós forrásokból származó kifizetések továbbra is lassúak, bár kissé gyorsulnak 2011 átlagához képest, de egyre kevésbé valószínű, hogy az EU-forrásokat teljes egészében ésszerűen el tudja költeni az ország.

A munkanélküliségi ráta 2013-ban is az ideihez hasonlóan 11,2 százalék körül lesz - ismertette a GKI elnöke. Úgy vélte, javulás esetleg 2013 végétől, a választási előkészületek jegyében várható.

Szerző: MTI Eco

Új sztárvilág jön Magyarországon: mostantól bárki meggazdagodhat YouTube- ra feltöltött videóiból.

Elindult Magyarországon a YouTube partner programja, amely lehetővé teszi, hogy bárki - a filmkészítőktől kezdve a sportolókon át egészen a receptekben verhetetlen nagymamákig - elindítsa saját csatornáját a világ legnagyobb videomegosztóján – jelentették be sajtótájékoztatón szerdán.

A népszerű, saját készítésű videók külföldön már óriási népszerűségnek örvendenek - milliomossá téve ezzel hirtelen világszerte híressé vált feltöltőjüket. A két lábon ugráló kutyákról és a gangnam style-ra táncoló gyerekekről készült felvételek - az exhibicionista hajlam kiélése mellett - remek pénzkereseti lehetőségeket is kínálnak. A "Charlie megharapta az ujjam" című házivideót például – amelyen egy kisfiú édesapja kamerája előtt megharapja bátyja ujját a családi autó hátsó ülésén – mára több mint 480 milliószor nézték meg a YouTube-on. A reklámbevételekből és a szponzori szerződésekből származó 100 millió forintnyi bevételnek köszönhetően a két kisfiú ma már magániskolába jár és a szülőknek sem kell többet a hó végi számlák miatt aggódniuk.

Nemrég zsíros szerződést írhatott alá egy autógyártó céggel az a - szintén YouTube-on híressé lett - make-up tutorialkészítő lány is, aki korábban sminktanácsadásaival tinilányok millióit szegezte a számítógép elé. Nikkie ezúttal egy nemes és jó célt szolgáló reklámhoz adta arcát: a nők figyelmét hívja fel a biztonságos vezetésre.

A videók által generált reklámbevétel több mint 50 százaléka minden hónapban a feltöltők zsebében landol. (Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy az adott videó előtt futó reklámspotot minél többen megnézzék. Még jobb, ha rá is kattintanak.) A YouTube gondoskodik a technikai feltételekről és a partner csatornáján megjelenő reklámok értékesítéséről, a feltöltőre csupán egyetlen dolog marad: érdekes, izgalmas, különleges vagy éppen szórakoztató videókat gyártson – és lehetőleg, minél többet. Valamint fontos feltétel, hogy rendelkeznie kell a szükséges szerzői jogokkal is.

Hazai sztárok is csatlakoztak...

Magyarországon az első csatlakozók között van – többek között - a hazai zenei világ népszerű alakja, Ákos, a zenész L.L. Junior, a Bumeráng című rádióműsor egyik „atyja", Boros Lajos, a látványos kísérleteket házilag végző "Szertár" videoblog, és az NB1-es Újpest FC és Videoton FC. (Utóbbi csatornákon a szurkolók olyan exkluzív tartalmakat nézhetnek meg, amelyekkel más médiumokon nem találkozhatnak.)

„A YouTube-ot ma világszerte partnereink töltik meg igazán élettel. Azzal, hogy már Magyarországon is nyitva áll a lehetőség a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki előtt, hogy a YouTube-on videóival partnerként pénzt keressen, még több minőségi magyar tartalom lesz elérhető az oldalon. Egy új sztárvilág, egy újfajta szórakoztatóipar van születőben, ahol mindenki megtalálja majd az érdeklődésének megfelelő csatornát" – mondta Heal Edina, a Google Magyarország vezetője.

Hogy vagy ?

„Globális problémamegoldó és humoros hangulatkarbantartó csevegőműsor a világban létező és dolgozó magyaroknak" – nagyjából így jellemezhető Boros Lajos pénteken induló, vadonatúj, „Világcsalád" elnevezésű műsora.

Fotó: Kummer János

„A heti négy órában hallható és nézhető fecsegő műsor célja az, hogy a külföldön élő magyarok globálisan segítsék egymást. A problémák megoldása, és a pozitív világkép ugyanis ott van az emberekben, én csak a kapocs és a katalizátor leszek közöttük" – mondta lapunknak Boros Lajos.

A népszerű rádiós műsorába egyszerre akár hét felhasználó is becsatlakozhat majd, és társaloghatnak például munkavállalásról, időjárásról vagy a helyi gasztronómiáról.

A Szigetnek egyszer már bejött

A YouTube fél éve indította el Magyarországra hangolt változatát. Akkor az Artisjus mellett megállapodást kötött többek között olyan nagy tartalom-előállítókkal, mint az MTVA, a TV2, a Sziget Kulturális Szervezőiroda és több zenei kiadó. Így jöhetett létre a 20. Sziget élő nemzetközi közvetítése, amely több mint 4 millió megtekintést hozott a fesztiválnak.

Forrás : Hír24

A kormány hajlandó lenne megfontolni, hogy felső határt vezessenek be az egy főnek havonta kifizethető szociális támogatások esetében. A Magyar Nemzet szerint egy ilyen javaslat is felvetődött azon a múlt heti kormányülésen, amelyen a Nemzetközi Valutaalapnak írt válaszlevélről kaptak tájékoztatást a kabinet tagjai.

A szociális támogatások célzottabbá tétele kapcsán a kabinet álláspontja az, hogy először szeretne áttekintést kapni a területről, létrehozni azt a rendszert, amelyben világosan, egy „gombnyomásra" látja azt, hogy az adott személy akár az államtól, az önkormányzattól vagy más szervektől milyen támogatást kap – mondta hétfőn Giró-Szász András. A kormányszóvivő ugyanakkor több hétfői nyilatkozatában is megerősítette, hogy a gyermekeknek, családoknak járó támogatások nem csökkenthetők.

A Magyar Nemzet információi szerint azonkívül, hogy átláthatóvá tennék a szociális támogatások rendszerét, a kormány azt is vizsgálja, milyen vállalásokat tudna ezzel kapcsolatban elfogadni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalásokon. Kormányzati forrásból a lap megtudta, hogy ezzel kapcsolatban felvetődött egy olyan javaslat, amely szerint meghatározott összegben maximálnák az egy főnek havonta kifizethető szociális támogatásokat.

„Valóban volt erről szó azon a múlt heti kormányülésen, ahol az IMF-nek írt válaszlevélről tájékoztatták a kabinet tagjait" – mondta a lap munkatársának az ülés egyik résztvevője. Azt ugyanakkor nem tudták megmondani, hogy ez a javaslat konkrétan szerepel-e a magyar kormány múlt héten elküldött válaszlevelében.

Szerző: Magyar Nemzet

Az egymást követő második hónapban csökkentette az irányadó kamatot az MNB. Vélhetően a külső tagok szavaztak most is az irányadó ráta csökkentésére, míg Simor András és a két alelnök tartásra szavazhatott. A 25 bázispontos kamatvágással 6,5 százalékra csökkent az irányadó ráta. Az elemzők fele kamattartás, másik fele csökkentést várt.

Mi szólt a kamatcsökkentés mellett ?

A magyar gazdaság egyre mélyebbre csúszik: a második negyedévben 1,3 százalékkal esett a GDP a részletes adatok alapján, és a harmadik negyedév sem kezdődik túl fényesen. A kiskereskedelmi forgalom júliusban 2,6 százalékkal esett vissza, ami jól mutatja, hogy a fogyasztás továbbra sem tud magára találni, miközben az ipari export is kedvezőtlen teljesítményt mutat elsősorban az euróövezeti adósságválság miatt. Mindez – valószínűleg elsősorban a külső tagoknak – jó érv lehetett a kamatvágás mellett, hiszen az adatok továbbra is arról tanúskodnak, hogy a gazdaság recesszióban van.

Az is a kamatcsökkentés mellett szólhatott, hogy Magyarország kockázati megítélése javult az elmúlt hónapban. A magyar csődkockázati mutató (CDS-felár) jelentősen, 420 bázispontról 380 bázispont közelébe ereszkedett egy hónap alatt, ami nagyrészt azzal függ össze, hogy érdemben javult a nemzetközi befektetői környezet, vagyis a Fed és az EKB lépései javították a kockázati étvágyat. Ebből profitáltak a kockázatosabbnak ítélt eszközök is, így a magyar államkötvények és a forint is.

A CDS-felár csökkenése fontos szempont lehetett, hiszen az MNB többször hangsúlyozta, hogy a kockázati megítélésünk javulása vezethet el a kamatcsökkenéshez. Ugyanakkor a Monetáris Tanács szerint az infláció csökkenésére is szükség volna – bár ezt az augusztusi kamatdöntésen mintha „elfelejtették" volna a külső tagok, akik megszavazták a 25 bázispontos kamatvágást.

És mi szólt a kamattartás mellett ?

Augusztusban az infláció 6 százalékra emelkedett éves szinten a júliusi 5,8 százalékról, vagyis az éremelkedés üteme éppen kétszerese a jegybank 3 százalékos inflációs céljának. A fogyasztói árak emelkedése óvatos monetáris politikát indokol. Az MNB elemzőstábjának friss inflációs jelentése pedig valószínűleg a korábbinál magasabb inflációs pályát rajzol ki – és a Monetáris Tanács tagjai már ennek ismeretében hozhatták meg döntésüket.

A maginfláció 5,1 százalékon állt augusztusban, és a változatlan adótartamú árindex 3,7 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Vagyis, az infláció emelkedését magyarázhatjuk a kormányzati adóemeléseknek, ám nem csupán ez játszik közre a magas árindexben; ami aggodalomra adhat okot, hogy a nyomott belső kereslet mellett is magas az infláció.

A kockázati megítélésünk nagyrészt külső okok miatt javul, vagyis az nem magyarázható a hazai folyamatokkal. A kamatcsökkentési ciklus megkezdése kockázatos az EU/IMF-tárgyalások előrehaladása előtt, hiszen a külső környezet romlásával az MNB kénytelen lehet visszafordítani a kamatvágásokat.

Összességében a kamatvágási ciklus erodálhatja az MNB hitelességét, hiszen a jegybank elsődleges célja az árstabilitás, ami a lépésekkel veszélybe került. A központi bank döntéshozóinak többsége úgy tűnik, hogy egyéb szempontokat fontosabbnak vélt, illetve nem látja károsnak a magasabb inflációs pályát.

A forint megbillent a kamatcsökkentésre: 283-as szintről 283,6-ig gyengült az euróval szemben, azonban kis idő múlva már újra 283 forintba került az euró.

Így látja az elemző...

„A romló inflációs adatok ellenére tovább folytatta a kamatcsökkentést az MNB. A váratlan augusztusi kamatvágást követően az elmúlt hónap során az ország kockázati mutatók tovább javultak, csak a forint gyengült kisebb mértékben" – vélekedett Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.

„A nemzetközi hangulat, az EKB és Fed likviditásbővítő intézkedéseinek köszönhetően jelentősen javult, ismét megugrott az étvágy a kockázatosabb eszközök iránt. A külsős tagok a kedvező globális környezetet kihasználva feltehetően ezúttal is a gyenge növekedési kilátások miatt döntöttek az alapkamat csökkentéséről" – tette hozzá Bebesy. Kiemelte: szeptemberben látott napvilágot a gyenge második negyedéves GDP adat, és a legfrissebb kiskereskedelmi és ipari termelés számok is kellemetlen meglepetéseket okoztak.

„A mostani kamatcsökkentés indokolhatósága talán azért problémásabb az augusztusi lépéshez képest, mert a jegybank a most publikálásra kerülő Inflációs Jelentése szerint feltehetően egyre messzebb kerül az inflációs cél elérésétől" – hangsúlyozta Bebesy.

A mostani ülés azért is különleges, mert az eddigiektől eltérően a Jegybank három órakor a közlemény helyett egy úgynevezett állásfoglalást publikál, amely a Monetáris Tanács helyzetértékelése lesz a várható folyamatokkal kapcsolatban, és egyben az Inflációs Jelentés bevezetőjéül is szolgál majd, mutatott rá a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere.

„A piac kíváncsian várja, hogy a külsős tagok hogyan tudják konzisztenssé tenni az inflációs célkitűzés keretein belül a céltól távolodó inflációs prognózissal egyidejű kamatvágást. A Magyar Jegybank működéséhez keretet adó inflációs célkövető rendszerrel több probléma van, amely a válság során különösen reflektorfénybe került. Számos feltörekvő piaci ország jegybankja nem alkalmazza mereven a rendszert és egyre fontosabb szerepet kapnak a növekedési kilátások. A mai lépéssel véleményünk szerint a magyar jegybank is ebbe az irányba mozdult, a stratégia lehet sikeres, azonban feltétlenül meg vannak a kockázatai, hisz a piac elbizonytalanodik a döntéshozatali mechanizmusban" – magyarázta Bebesy.

Szerző: Világgazdaság Online

Nem egyöntetű, de többségi előrejelzéssé vált hétfőre a londoni elemzők körében, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa kedden valószínűleg újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről dönt az augusztusi hasonló mértékű enyhítés után.

Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli házak - Capital Economics, Barclays, JP Morgan, Goldman Sachs, Bank of America-Merrill Lynch, 4cast, Morgan Stanley - felzárkózó piaci elemzői közül csak ketten adtak nagyobb esélyt arra, hogy az MNB kedden nem változtat 6,75 százalékos alapkamatán.

A kamattartást valószínűsítők között van Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza. A Goldman Sachs bankcsoport londoni elemzői szerint is erősebbek most a kamatcsökkentés ellen szóló érvek, mint a múlt hónapban.

Várakozásunk szerint 25 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkenti az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa – írja elemzésében Peter Attard Montalto , a Nomura feltörekvő piaci közgazdásza.

Az augusztusi kamatdöntő ülésen az MNB meglepetésre csökkentette az irányadó kamatot, amit a külső tagok szavaztak meg. A tisztségviselők a gazdaság lassulása miatt voksoltak a kamat csökkentésére.

A részletes GDP-adatok a belső kereslet gyengeségét mutatják. A nagyon gyenge belső kereslet, a visszaeső ipari termelés, valamint a csökkenő bizalom megerősítheti a külső tagok álláspontját a kamat további csökkentése kapcsán.

A Nomura elemzői szerint a kormány „galambokat" ültetett a Monetáris Tanácsba: és ahogy lehetségessé válik, csökkentsék a kamatot. (A 4 külső tagot a Parlament gazdasági és informatikai bizottsága jelölte, és az Országgyűlés nevezte ki tavaly.) Az már kevéssé ilyen bizonyos, hogy a kormány további nyomást helyezett a külső tagokra a múlt havi ülés előtt.

Az elemzők szerint függetlenül attól, hogy milyen típusú és milyen forrású a nyomás, a külső tagok csökkenthetik a kamatot. Az euró/forint árfolyam 285-ös szint alatt áll, az államadósság törlesztésének leállására köthető biztosítási felár (CDS-felár) 380 bázisponton áll, míg az előző kamatdöntő ülésen 435 bázisponton állt a mutató.

Peter Attard Montalto úgy látja, hogy a kamatcsökkentés nagyobb piaci reakcióval nem jár majd, mint a múlt havi, ugyanakkor nem gondolja azt sem, hogy érdemi lendületet adna a gazdaságnak.

A Nomura elemzői azt várják, hogy a 25 bázispontos kamatcsökkentés csak visszafogott piaci reakciót válthat ki, ahogyan az előző kamatvágás is.

Az elemző hozzátette: 35 százalékos valószínűséget ad annak, hogy az MNB mégsem változtat az irányadó kamatszinten. Ez megegyezik a piaci konszenzussal.

Szerző: MTI Eco - Világgazdaság Online

Piaci nyomás nélkül akár a következő választásokig is megúszhatja a kormány az EU/IMF-megállapodást, vélik a Citigroup elemzői. Alapforgatókönyvük szerint ugyanakkor a globális kockázatkerülés rákényszeríti a kormányt a megegyezésre.

Enyhült a finanszírozási nyomás Magyarországon, miután a legnagyobb központi bankok monetáris élénkítő lépéseket vezettek be – írják a Citigroup közgazdászai, miután Magyarországra látogattak. Mindez növelte annak a valószínűségét, hogy a kormány képes lesz a 2014-es választásokig elkerülni az IMF-megállapodást.

Szeptember közepén az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve jelentette be a mennyiségi monetáris könnyítés harmadik körét (QE3), majd az Európai Központi Bank is korlátlan kötvényvásárlási programot hirdetett. Igaz, utóbbi csak akkor vesz állampapírokat, ha egy ország az euróövezeti mentőalaphoz fordul.

A Citigroup közgazdászainak alapforgatókönyve szerint a következő 6-12 hónapban a globális kockázatkerülés mégis arra kényszerítheti a kormányt, hogy kompromisszumot kössön a nemzetközi hitelezőkkel, ám az időpont nagyban függ a globális tényezőktől.

A Magyar Nemzeti Bank közben tovább csökkenheti az irányadó kamatszintet, hiszen a külső tagok többségben vannak a Monetáris Tanácsban. Emlékezetes, augusztusban a 4 külső tag 25 bázispontos csökkentésre szavazott, míg Simor András elnök és a két alelnök kamattartásra, így 6,75 százalékra mérséklődött az irányadó ráta.

A Citigroup elemzői szerint a Monetáris Tanács teljesen visszafordíthatja a tavaly év végi, összesen 100 bázispontos kamatemelést, és 6 százalékra csökkenhet az irányadó kamat az év végéig, az IMF-megállapodás hiányában is.

További monetáris lazításhoz szükséges lenne az EU/IMF-tárgyalások előrehaladása, illetve hiteles fiskális kiigazító program, inflációs hatás nélkül. Az elnök és a két alelnök jövő évi cseréje viszont növeli a további monetáris lazítás esélyét, ami miatt a forint sérülékeny maradhat a negatív globális sokkokra.

Az elemzők szerint október második feléig nem folytatódnak a hiteltárgyalások, akik azt is megjegyzik, hogy 2 százalékos GDP-arányos deficitet látnak a 2013-as költségvetésben.

Szerző: Világgazdaság Online

Tovább romlott, 39 havi mélypontra süllyedt szeptemberben az euróövezeti beszerzési menedzser index (BMI) - közölte a londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet.

Az euróövezeti összetett beszerzési menedzser index szeptemberben - előzetes adatok szerint - 45,9 pontra esett az augusztusi 46,3 pontról. A szolgáltatóipari BMI is romlott, 46,0 pontra süllyedt az augusztusi 47,2 pontról. Enyhén javult ugyanakkor a feldolgozóipari BMI: 46,0 pontra nőtt az augusztusi 45,1 pontról. Elemzők 46,7 pontos összetett, 45,5 pontos feldolgozóipari és 47,7 pontos szolgáltatási BMI-t vártak.

Az index 50 pont feletti értéke a vizsgált ágazat teljesítményének javulását, 50 pont alatti értéke pedig zsugorodását jelzi. "Újabb lendületet vett az euróövezeti visszaesés szeptemberben, ami azt vetíti előre, hogy az elmúlt három év legrosszabb negyedévét hagyja maga mögött a közös valuta térsége. A BMI előzetes értéke 0,6 százalékos gazdasági visszaesésnek felel meg" - értékelt Chris Williamson, a Markit vezető elemzője.

Szerző: MTI